VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások

Átírás

1 VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások 1. A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és az újra érvénybe helyezés A szabadalmi oltalom megszűnése a fenntartási díj fizetésének elmulasztása miatt és a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése Lemondás miatti oltalommegszűnés megállapítása A megsemmisítési eljárás Általános szabályok és útmutatások A megsemmisítési eljárás lefolytatásának különös szabályai európai szabadalmak esetében A szabadalom megsemmisítésének feltételei A megsemmisítési eljárás megindítása A bizonyítás A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata Kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt A szóbeli tárgyalás előkészítése A megsemmisítési kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése A szóbeli tárgyalás A határozathozatal módja és a határozat közlése Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a megsemmisítési eljárásban A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma; az írásba foglalt határozat kiadása A korlátozás szempontjai Lajstrombejegyzés, hatósági tájékoztatás, addenda. Intézkedések a határozattal szembeni megváltoztatási kérelem nyomán A nemleges megállapítási eljárás Általános szabályok és útmutatások A nemleges megállapítási eljárás megindítása A szabadalmas értesítése és a kérelem feltételeinek vizsgálata A kérelem elutasítása, eljárás indításának törvényi kizárása miatt A szóbeli tárgyalás előkészítése A nemleges megállapítási kérelem visszavonása és visszavontnak tekintése A szóbeli tárgyalás A határozathozatal módja és a határozat közlése Az ügydöntő határozat meghozatalának szempontjai a nemleges megállapítási eljárásban A szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat tartalma A szabadalmi leírás értelmezése Általános szabályok és útmutatások Az értelmezési eljárás megindítása Intézkedések az értelmezési eljárás során Az oltalom terjedelmére vonatkozó értelmezés Az oltalom díjigényt megalapozó terjedelme Az igényponti meghatározások értelmezése A szakvélemény... 65

2 2 VI. FEJEZET Egyéb szabadalmi eljárások 1. A szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és az újra érvénybe helyezés 1.1. A szabadalmi oltalom megszűnése a fenntartási díj fizetésének elmulasztása miatt és a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése Szt. 23. (1) Szt. 23. (2) DR. 9. (1) DR. 9. (5) DR. 21. (1) DR. 21. (2) Szt. 51. (1), (4)- A szabadalmi oltalom tartamára évenként külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre pedig a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hathónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi fenntartási díjak a hathónapos türelmi idő első három hónapjában pótlékmentesen, a negyedig, ötödik és hatodik hónapjában pedig 50%-os pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző három hónapon belül is meg lehet fizetni. A szabadalmi fenntartási díjakat a Hivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni, az azonosítási adatok (az ügyszám, illetőleg a lajstromszám) és a rendeltetés (jogcím) feltüntetésével, valamint a 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelöléssel a Hivatal által kibocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással. Külföldi személy díjfizetési kötelezettségének teljesítésére megfelelően alkalmazni kell az Szt-nek a külföldi személy 2

3 3 (5) képviseletére vonatkozó rendelkezéseit. (lásd I. fejezet 8.) DR. 19. A Hivatal az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi fenntartási díj megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult okirattal igazolt (pl. nyugdíjszelvény, önkormányzati vagy APEH-igazolás) kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán azokat fedezni nem tudja. A halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni. A Hivatal minden évben megállapítja azt a jövedelemhatárt, amelyre vonatkozóan a halasztás engedélyezhető. A szabadalmi fenntartási díj fizetési kötelezettség teljesítését a Lajstromozási Osztály figyeli, és a türelmi idő harmadik hónapjában nemfizetés vagy nem megfelelő összegű fizetés esetén az ötödik hónapjában is értesíti a jogosultat a díjfizetés esedékességéről, készpénz-átutalási megbízást küld és figyelmezteti a nemfizetés jogkövetkezményeire. Szt. 38. b) Szt. 39. b) Szt. 49. (5) d) Szt. 79. (1) Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal, a végleges szabadalmi oltalom pedig az esedékességet követő napon megszűnik, ha a fenntartási díjat a türelmi idő alatt sem fizették meg. A fenntartási díjak joghatályos megfizetésének elmulasztása esetén az igazolást a törvény kizárja. A Hivatal hatáskörébe tartozik az ideiglenes szabadalmi oltalom és a végleges szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnésének a megállapítása, valamint a szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése. Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom a fenntartási díjfizetés elmulasztása esetén a törvény erejénél fogva szűnik meg. Ezért, ha a megszűnés bekövetkezett, a Hivatalnak a megszűnés megállapítását illetően mérlegelési lehetősége nincs. A szabadalmi oltalom megszűnését a Hivatal határozatban állapítja meg. Szt. 79. (2) A szabadalmi oltalom fenntartási díjfizetés elmulasztása miatti megszűnésének megállapítását - a megszűnés időpontjának feltüntetésével - be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, 3

4 4 illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Szt.54. Szt.84/H. (6) Szt.56/A. Európai szabadalmak esetében csak a szabadalmi lajstrom külön részébe bejegyzett európai szabadalom oltalma szűnhet meg fenntartási díjfizetés elmulasztása miatt. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az európai szabadalmak tekintetében is közölni kell az oltalom megszűnésére vonatkozó hatósági tájékoztatást. A Lajstromozási Osztály a türelmi idő leteltét követő második hónap elején a befizetések könyvelése, az azonosítatlan befizetések ügyszámának vagy lajstromszámának megállapítására tett intézkedések és az Ügyvitelfejlesztési Osztály által a megszűnt ügyekről összeállított lista tételes ellenőrzése után határozattal (aktamozgás nélkül) állapítja meg a szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését. A határozat tartalmazza a megszűnés időpontját, a jogorvoslati lehetőséget és az újra érvénybe helyezés feltételeit. Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat hivatali példányát az Átvevő Osztály a postázás után a tértivevény bevárása nélkül - az elbírálóhoz továbbítja, aki azt megtekintés után az aktával együtt visszaküldi az Átvevő Osztálynak. Szt.54. (2) k) A szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnése bejegyzésre kerül a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről a Lajstromozási Osztály gondoskodik. Szt. 56. d) Az oltalom megszűnésének a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben történő meghirdetése az Elektronikus Kiadói Osztály feladata. Szt. 40. (1) Szt. 40. (2) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni, az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) az újra érvénybe helyezést a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni, és e határidőn belül meg kell fizetni a 4

5 5 külön jogszabályban meghatározott díjat, azaz DR. 9. (4) b) újra érvénybe helyezési kérelem esetén az adott évre szóló szabadalmi fenntartási díj kétszeresét kell megfizetni a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezésére megszabott határidő elmulasztása esetén lehetőség van igazolási kérelem előterjesztésére a tizenöt napos szubjektív és a hathónapos objektív határidőn belül. Szt. 79. (2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Az újra érvénybe helyezési kérelmet az aktával együtt a Lajstromozási Osztályra kell küldeni, ahol ellenőrzik, hogy az újra érvénybe helyezés feltételei fennállnak-e: a kérelem és díj határidőben érkezett-e, illetve a jogosult élt-e igazolási kérelemmel. Az előírt feltételek teljesítése esetén a Lajstromozási Osztály a kérelemnek helyt ad, és a szabadalmi oltalmat újra érvénybe helyezi, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. DR. 23. (1) DR. 23. Ha a jogosult az újra érvénybe helyezési kérelmet határidőben benyújtotta, de az előírt díjat nem, vagy nem megfelelő összegben fizette meg, a Lajstromozási Osztály tizenöt napos határidő kitűzésével figyelmezteti a díj megfizetésére (készpénzátutalási megbízást mellékelve). A határidő leteltét a Lajstromozási Osztály figyelemmel kíséri. Ha a jogosult a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozat kézhezvétele után igazolja, hogy kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyai folytán nem tudta a fenntartási díjat megfizetni, és kéri az 1 5. évi szabadalmi fenntartási díj halasztását, a Lajstromozási Osztály határoz a kérelemről, és ha annak feltételei fennállnak, újra érvénybe helyezi a szabadalmi oltalmat. 5

6 6 Szt. 46. (4) Ha a jogosult igazolja, hogy a szabadalmi fenntartási díj megfizetése valójában határidőben megtörtént, a Lajstromozási Osztály a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító határozatát visszavonja (lásd még I ). Az ideiglenes szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelemnek helyt adó, illetve az ideiglenes szabadalmi oltalom díjfizetés elmulasztása miatti megszűnését megállapító határozat visszavonására vonatkozó határozat alapján a szabadalmi elbíráló az eljárást felújított ügyként folytatja. Szt. 54. Szt. 79. (2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése iránti kérelemre vonatkozó döntést és a megszűnést megállapító határozat visszavonását be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről a Lajstromozási Osztály gondoskodik. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését, illetve a megszűnést megállapító határozat visszavonását a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben közölni kell, amiről az Elektronikus Kiadói Osztály gondoskodik Lemondás miatti oltalommegszűnés megállapítása Szt. 41. (1) A szabadalmi bejelentések nyilvántartásában feltüntetett bejelentő vagy a szabadalmi lajstromban szereplő szabadalmas a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalomról lemondhat. Szt. 41. (3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet. Több bejelentő vagy több jogosult esetén az összes bejelentő, illetve jogosult lemondó nyilatkozata szükséges az oltalom lemondás miatti megszűnésének a megállapításához. Szt. 26. (4) Szt. 26. (8) Ha csak az egyik szabadalmastárs mond le a szabadalmi oltalomról, akkor a szabadalmi oltalom nem szűnik meg, hanem a lemondó szabadalmastárs hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed (lásd még I ). A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően kell 6

7 7 alkalmazni a közös szabadalmi igényre is. Szt. 41. (2) Szt. 55. (4) Szt. 41. (4) Szt. 38. c) Szt. 39. c) Szt. 79. (1) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos (lásd még I ). Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelmezőt határidő kitűzésével fel kell hívni a hiánypótlásra. A lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya, ezért csak az egyértelmű lemondás alapján lehet intézkedést tenni. Kétség esetén a kérelmező szándékát tisztázni kell. Lemondás miatt az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a végleges szabadalmi oltalom pedig a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban. Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom lemondás esetén a jogosult visszavonhatatlan nyilatkozata folytán szűnik meg, ezért a Hivatalnak a megszűnés megállapítását illetően mérlegelési lehetősége nincs. A szabadalmi oltalom megszűnését a Hivatal határozatban állapítja meg. Szt. 79. (2) A szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnésének megállapítását - a megszűnés időpontjának feltüntetésével - be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Szt.54. Szt.84/H. (6) Szt.56/A. Európai szabadalmak esetében csak a szabadalmi lajstrom külön részébe bejegyzett európai szabadalom oltalma szűnhet meg lemondás következtében. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az európai szabadalmak tekintetében is közölni kell az oltalom megszűnésére vonatkozó hatósági tájékoztatást. Az ideiglenes szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnését az adott ügyet intéző szabadalmi osztály, a végleges szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnését pedig a Lajstromozási 7

8 8 Osztály állapítja meg. Szt. 41. (2) Szt. 54. Szt. 79. (2) Szt. 56. d) A határozatot meg kell küldeni a bejelentő(k)nek, illetve a szabadalmas(ok)nak (vagy képviselőjüknek) és az esetleges érintetteknek. Az ideiglenes, illetve a végleges szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnésének megállapítását be kell jegyezni a bejelentési nyilvántartásba, illetve a szabadalmi lajstromba; ennek végrehajtásáról, illetve ellenőrzéséről az adott ügyet intéző szabadalmi osztály, illetve a Lajstromozási Osztály gondoskodik. A szabadalmi oltalom lemondás miatti megszűnéséről való tájékoztatás közlése a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben az Elektronikus Kiadói Osztály feladata. 8

9 9 2. A megsemmisítési eljárás Ebben a fejezetben az alábbi, korábban nem említett jogszabályokra történik hivatkozás: RSzt évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ( Régi szabadalmi törvény ) július 1-je előtt hatályos szövege; Iszjt. az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló évi VII. törvény; RSztn. Vr. Szte. az évi II. törvény július 1-jével hatályba lépett (Iszjt-vel módosított) szövege; 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi II. törvény végrehajtásáról; az évi XXXIII. törvény (Szt.) január 1-ét megelőzően hatályos szövege. Sztn. az évi XXXIII. törvény (Szt.) módosításáról szóló évi XXXIX. törvény 2.1. Általános szabályok és útmutatások Szt. 80. (1) Szt. 80. (2) A szabadalom megsemmisítését bárki kérheti a szabadalmassal szemben. (A szabadalmas tehát saját szabadalmának megsemmisítését nem kérheti.) Arra hivatkozva azonban, hogy a szabadalmat nem annak adták meg, akit a törvény szerint megillet, csak az kérheti a megsemmisítést, akit a szabadalom megilletne. Megsemmisítési eljárás olyan szabadalomra nézve is indítható, amely már megszűnt, de keletkezésére vissza nem ható hatállyal. Szt. 42. Ha a megsemmisítés feltételei fennállnak, a szabadalmat keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni. Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a 9

10 10 szabadalmat megfelelően korlátozni kell. A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson. A megsemmisítési kérelemnek utalnia kell arra, hogy a szabadalom megsemmisítését vagy korlátozását kérik. Egy kérelemben csak egy szabadalom megsemmisítése kérhető. Szt. 80. (3) A megsemmisítési kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány szabadalmas van. A kérelemben meg kell jelölni a megsemmisítés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat. Alapvető garanciális elv, hogy a szabadalmi oltalom megsemmisítésére csak olyan feltételekkel kapcsolatban kerülhessen sor, amelyek a szabadalom megadásának is feltételei voltak Sztn. 36. (3) Mivel a szabadalmazhatóság (és a megsemmisítés) feltételei időközben változtak, a törvény a megsemmisítési jogalapok tekintetében irányadó szabályokat a szabadalom bejelentési napjához köti. (Az alkalmazandó szabályok meghatározásának módját lásd a VI pontban.) A szabadalom megsemmisítését a törvény csak meghatározott szabadalmazhatósági feltételek hiányában teszi lehetővé. Nem semmisíthető meg a szabadalom például a találmány egységének hiánya miatt, vagy ha a leírásban alaki hiányosságok vannak. Nem jogalap a szabadalom megsemmisítésére az sem, ha a szabadalmat nem illette meg az igényelt elsőbbség. Azonban ha a kérelmező a megsemmisítési eljárásban olyan szabadalmazhatósági feltételt vitat, amelynek az elsőbbség időpontjában kellett teljesülnie, akkor e feltétel vizsgálatának keretében az is vitatható, hogy az elsőbbségi igény megalapozott volt-e. Hasonló a helyzet a származtatás alapján igényelt bejelentési nap megalapozottságának kérdésében is. A megsemmisítést kérőnek azt kell bizonyítania, hogy a szabadalmat egy vagy több a törvényben a megsemmisítési feltételek között felsorolt - szabadalmazhatósági feltétel hiánya miatt nem lehetett volna megadni. A kérelmező a jogalapok 10

11 11 megjelölése és az okirati bizonyítékok benyújtása mellett írásbeli érvelést is benyújthat a megjelölt megsemmisítési okok alaposságának alátámasztására. A kérelmezőnek érdeke, hogy érveit előterjessze, kötelezni azonban erre nem lehet. Szt. 80. (4) A megsemmisítési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül A megsemmisítési eljárás lefolytatásának különös szabályai európai szabadalmak esetében Szt. 84/M (2), (3) Szt.84/J. (2) Ha az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be az ESZE alapján, akkor az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó felszólalási eljárás jogerős befejezéséig az MSZH-nak fel kell függesztenie az illető európai szabadalom megsemmisítése iránt indult eljárást. Ha az ESZE szerinti felszólalási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását, a felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell. Európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a szabadalmi oltalom terjedelmét az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás nyelvén készült igénypontok, illetve leírás szerint kell megállapítani, vagyis a megsemmisítés kérdésében nem alkalmazható az Szt. 84/J. (1) bekezdésében foglalt szabály az oltalom terjedelmének a magyar nyelvű fordítás szerinti megállapításáról 2.3. A szabadalom megsemmisítésének feltételei Az irányadó szabályok meghatározása Sztn. 36. (3) A január elsejét megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók. Az alkalmazandó szabályokat 11

12 12 az alábbiak alapján kell meghatározni: a) ha a bejelentés napja korábbi, mint július 1-je, akkor a megsemmisítés feltételeit az RSzt. határozza meg; b) ha a bejelentés napja korábbi, mint július 1-je, de a bejelentő az Iszjt. átmeneti rendelkezései alapján termékre is kapott szabadalmat, vagy ha a bejelentés napja július 1-je és december 31-e közötti, akkor a megsemmisítés feltételeire az RSztn. az irányadó; c) átmeneti szabadalmi oltalom esetén a megsemmisítés feltételeit az Iszjt. szabja meg; d) ha a bejelentés napja január 1-je és december 31- e közötti, akkor a megsemmisítés feltételeire az Szte. rendelkezései az irányadók; végül e) ha a bejelentés napja nem korábbi, mint január 1-je, akkor a megsemmisítés feltételeit az Szt. rendelkezései határozzák meg Megsemmisítési feltételek a régi szabadalmi törvény szerint RSzt. 32. (1) A szabadalmat keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni, ha a) a szabadalom tárgya nem felelt meg az RSzt. 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, vagyis az elsőbbségi időpontban (RSzt. 43. ) nem elégítette ki az RSzt aiban meghatározott követelményeket, és/vagy a szabadalmi oltalomból ki volt zárva; b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (41. ). Az RSzt ai, valamint a Vr ai a szabadalmazható találmány fogalmát és annak ismérveit határozzák meg. RSzt. 1. Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. 12

13 Újdonság RSzt. 2. Vr. 1. A megoldás akkor új, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta. A megoldást akkor kell nyilvánosságra jutottnak tekinteni, ha az bárki számára hozzáférhetővé vált. Az RSzt. szerinti újdonság összetett fogalom, amely megköveteli, hogy a megoldás különbözzék a technika állásától, egyszersmind megkívánja azt is, hogy a különbség olyan mértékű legyen, amely mellett szakember már nem valósíthatta meg a megoldást. (A technika állása kifejezés közvetlenül nem jelenik meg az újdonság definíciójában, de a joggyakorlat korábban is használta az újdonság megítélésének viszonyítási alapjaként). Az RSzt. komplex újdonságkövetelménye tehát ötvözi az Szt. szerinti újdonság és a feltalálói tevékenység követelményét, eltérés csupán a technika állásának kiterjesztésében van. Az RSzt. szerinti technika állásához csak a nyilvánosságra jutott ismeretek tartoznak, az elsőbbségi időpont előtt nyilvánosságra nem hozott belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentések tartalma nem. Az is újdonságrontó, ha a megoldás jogsértés következtében jutott nyilvánosságra. A találmány kiállításon történt bemutatása csak kiállítási elsőbbség érvényesítése esetén nem vehető figyelembe a technika állásának részeként. Az RSzt. szerinti újdonság megítélésénél egyebekben az Szt. szerinti újdonság és a feltalálói tevékenység megítélésének a szabályai együttesen irányadók (lásd még III és 4.3.) Haladó jelleg RSzt. 3. A technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha annak révén eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy 13

14 14 valamely szükséglet az eddiginél előnyösebben elégíthető ki. Az RSzt. indokolása szerint: A találmányt általában akkor lehet haladónak tekinteni, ha a kitűzött feladatot az eddig ismert megoldásoknál tökéletesebben, előnyösebben, hasznosabban oldja meg, vagy eddig meg nem oldott feladatot old meg.... A haladó jelleg törvényi meghatározásában kifejezésre jut, hogy a technika állásához tartozó megoldások közül azokkal kell a találmányt szembeállítani, amelyek ugyanannak a szükségletnek a kielégítésére irányulnak. (Az eddig ki nem elégített szükséglet kielégítése esetén a haladáshoz nem férhet kétség.) Az ellentartott megoldásnak ugyanazt a feladatot kell megoldania, mint a találmánynak, ellenkező esetben eleve össze sem vethető a találmány a korábban ismertté vált megoldással, a haladó jelleg szempontjából. Annak a megállapításához, hogy a találmány milyen feladatot old meg valójában, a technika állásából kell kiindulni. A feladat és a megoldás azonban a megoldáshoz fűződő hatások révén egymással kölcsönhatásban állnak. Egy olyan korábbi megoldás, ami nem rendelkezik a találmánynak a technika állásához tartozó legközelebbi megoldással közös jellemzőivel, eleve nem alkalmas a találmány haladó jellegének kétségbe vonására, hiszen szükségképpen más a feladata, mint a találmánynak, vagyis nem ugyanannak a szükségletnek a kielégítésére szolgál. Leszögezhető, hogy a feladatok azonossága gyakorlatilag sohasem teljesül. A teljes egyezés esetét leszámítva nincs két találmány, ami pontosan ugyanazt a feladatot oldaná meg. Megsemmisítési ügyekben, a haladó jelleg vizsgálatakor tehát nem az az első kérdés, hogy milyen hatásában múlja felül a találmány az ellentartott megoldást, hanem az, hogy egyáltalán szabad-e összevetni a kettőt. A helyes válasz általában nemleges. Ha feltételezzük, hogy a szabadalom tárgya összevethető az ellentartott megoldással, a haladó jelleg hiánya kivételes esetektől eltekintve akkor sem bizonyítható. Ennek oka magának a követelménynek a belső ellentmondása. 14

15 15 Kivételes esetnek azok a találmányok minősülnek, amelyeknél a haladás hiánya kizárólag magából a megoldásból fakad. Ilyen az az eset, amikor a találmány egy az egyben azonos egy korábbi megoldással, illetve amikor a találmány valamely hatása alapján szükségletkielégítésre alkalmatlan. Ezek határesetek. Az elsőnél az újdonság, a másodiknál a gyakorlati alkalmazhatóság felől is megközelíthető a szabadalmazhatóság hiánya. A találmányok döntő többségénél legalább részben külső körülményektől függ a szükségletkielégítés szempontjából előnyösnek vagy hátrányosnak minősülő hatás, nevezetesen a társadalmi, gazdasági, technikai és természeti környezet alakulásától, amire a találmánynak nincs vagy csekély a befolyása. A haladó jelleg tehát időben változó pozíció. Az összehasonlítás mikéntjére az RSzt. 3. -ához fűzött indokolás a következő iránymutatást adja:...a haladó jelleget a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök és hátrányok mérlegelésével kell elbírálni.... A feladattal a gyakorlat úgy igyekezett megbirkózni, hogy rangsorolta azokat a szükségleteket, amelyek kielégítésére a találmány szolgál, és ennek alapján súlyozta a pozitív és negatív hatásokat. Az említett, időben változó pozíció miatt azonban nem biztos, hogy helyes kisebb súllyal számításba venni valamely hatást azon az alapon, hogy a megoldásban nem az jelenik meg a szükségletkielégítés fő irányaként. A haladó jelleg követelményének tehát minden elemében van bizonytalanság, és így az említett nagyon kevés kivételtől eltekintve az objektivitást még célul kitűzni sem lehet az elbírálásban. Ha pedig a haladó jelleg hiányát bizonyítani nem lehet, akkor a meglétét kell vélelmezni. Így ennél a megsemmisítési jogalapnál a törvényességet kivételes esetektől eltekintve a találmány haladó jellegének elismerése biztosítja Műszaki jelleg 15

16 16 RSzt. 4. Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent. Vr. 2. Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is. A törvény indokolása szerint a feladatot műszaki úton és eszközökkel kell megoldani. A megoldásnak a tág értelemben vett termelés folyamatában vagy annak eredményében kell változást jelentenie, a feladat azonban nemcsak az ipar, hanem az élet bármelyik területén felmerülhet. Ennek alapján nem műszaki jellegűek például a gyógyászati eljárások, a könyvviteli, számviteli rendszerek, a sport- és játékszabályok, valamint az elvont tudományos elvek és a felfedezések. A termékben vagy termelési eljárásban megkövetelt változás tehát lényegében a Párizsi Uniós Egyezmény (kihirdette: évi 18. sz. tvr.) 1. cikk (3) bekezdése szerint értelmezett iparhoz köti a megoldást. A műszaki jelleg követelménye akkor teljesül, ha a feladatot a természet erőinek felhasználásával oldják meg. A megoldásban az emberi közrehatás eredményeként létrejövő fizikai, kémiai és biológiai struktúráknak (termék), illetve folyamatoknak (eljárás) kell megnyilvánulniuk. A műszaki jelleg fogalmának törvényi meghatározása kettős feltételt jelent. a) Meg kell vizsgálni, hogy a megoldás termékre, illetve termelési eljárásra vonatkozik-e. Ha egyikre sem, akkor változást sem jelenthet termékben vagy termelési eljárásban, vagyis eleve nem lehet műszaki jellegű. A törvény indokolásában említett szellemi alkotások sem a termék, sem a termelési eljárás kategóriájába nem sorolhatók, így eleve, a tárgyuknál fogva nem műszaki jellegűek. A felsorolás egybecseng a találmánynak nem minősülő alkotások Szt. 1. (2) szerinti példálózó felsorolásával (lásd III. 2.1.). Az RSzt. a gyógyászati, sebészeti, diagnosztikai eljárásokat sem tekinti műszaki jellegűnek, míg az Szt. az ipari alkalmazhatóság hiányát mondja ki ezekkel kapcsolatban (lásd III. 5.3.). 16

17 17 b) Ha a megoldás tárgyát tekintve termék vagy termelési eljárás, akkor azt kell megvizsgálni, hogy jelent-e változást az illető termékben vagy termelési eljárásban. A viszonyítási alap amihez képest a változásnak kimutathatónak kell lennie az a termék, illetve eljárás, amit a vizsgált megoldásnak az ellentartott, a technika állását képező megoldással közös jellemzői határoznak meg. Ha a vizsgált megoldás megkülönböztető jellemzői között legalább egy műszaki jellemző van, akkor a vizsgált megoldás (a szabadalom tárgya) műszaki jellegű. Ha viszont a megkülönböztető jellemzők kizárólag nem műszaki intézkedések, akkor ezek nem jelentenek változást a technika állásához tartozó (közös) jellemzőkkel meghatározott termékben vagy eljárásban, így a szabadalom tárgya nem műszaki jellegű (lásd részletesebben III. 2.2.) Gyakorlati alkalmazhatóság RSzt. 5. A megoldás akkor alkalmazható a gyakorlatban, ha ismételten, azonos eredménnyel (természetesen a célkitűzésnek megfelelő eredménnyel) megvalósítható. Nem tesz eleget a gyakorlati alkalmazhatóság követelményének az a megoldás, amely egyáltalán nem valósítható meg a kitűzött célnak megfelelően, mert azt valamilyen fizikai, kémiai vagy biológiai ok eleve kizárja (például egy örökmozgó). Ugyancsak nem minősül a gyakorlatban alkalmazhatónak az a megoldás, amelyik nem reprodukálható, azaz nem valósítható meg ismételten, azonos eredménnyel. Ide tartoznak az olyan találmányok, amelyeknek a megvalósítása megismételhetetlen környezeti feltételekhez kötődik, valamint amelyeknek a célkitűzés szerinti megvalósulása teljes mértékben megbízhatatlan, vagyis a véletlenen múlik. A gyakorlati alkalmazhatóság követelménye tartalmában megegyezik a reprodukálható módon való előállíthatóság és használhatóság követelményével, ami az ipari alkalmazhatóság 17

18 18 fogalmának egyik eleme (lásd III. 5.2.). Figyelemmel kell lenni a gyakorlati alkalmazhatóság és a leírásra vonatkozó törvényes feltételek közötti sajátos kapcsolatra is (lásd ugyanott az ipari alkalmazhatóság és a találmány feltárása közötti kapcsolatról írottakat) Kizárás a szabadalmi oltalomból A) Kizárások a találmány tárgyával összefüggésben RSzt. 6. (3) a) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy a növény- és állatfajták kivételével emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható. Gyógyszerek Gyógyszeren olyan kémiai anyagokat, drogokat és készítményeket értünk, amelyek emberi vagy állati betegségek, illetve nem kívánt testi állapotok megszüntetésére, enyhítésére vagy megelőzésére szolgálnak. A megelőző szerek közé tartoznak például az immunrendszert befolyásoló szerek, az antiszeptikumok és a fogamzásgátló szerek is. A fertőtlenítő szerek közül azok, amelyek gyógyító vagy megelőző hatást fejtenek ki, és nem csupán a test felületén található baktériumok elpusztítására szolgálnak, szintén a gyógyszerek közé tartoznak. Az orvosi diagnosztika területén alkalmazásra kerülő szerek (pl. röntgenkontrasztanyagok) ha nem vegyi úton előállított termékek termékként szabadalmazhatók. Vegyi úton előállított termékek 18

19 19 Nem vegyi úton előállított az ötvözés és az olyan fizikai műveletek révén előállított termék, amelynek létrehozásában kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe. Egy adott termék esetében tehát azt kell megvizsgálni, hogy annak előállításakor lejátszódik-e kémiai átalakulás, és ha igen, akkor annak szerepe lényeges-e a termék létrehozásában. A lényeges szerepet a kitűzött feladat és a megoldás alapján kell vizsgálni, figyelemmel a technika állására. Ha a termék például ismert anyagok keveréke, akkor annak előállításában csak a keverés fizikai művelete játszik szerepet akkor is, ha maguk az alkotórészek vegyi úton kerültek előállításra. Ha egy szerves kémiai vegyület a találmány tárgya, amelyet kondenzációval állítanak elő, majd a reakcióelegyből desztillációval nyerik ki, akkor itt annak ellenére, hogy lejátszódnak fizikai folyamatok, a kémiai reakciónak van lényeges szerepe. Az eutektikus ötvözetek, noha komponenseik szilárd állapotban nem oldódnak egymásban, szintén szabadalmazhatók. Ha azonban a kémiai átalakulással létrejövő alkotórészek a lényegesek (pl. fémkarbidok), akkor ezek ki vannak zárva az oltalomból az RSzt. szerint. Emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termékek Az RSzt. az élelmiszereket is kizárja a szabadalmi oltalomból, függetlenül attól, hogy közvetlenül fogyasztható, feldolgozást (pl. fermentálás, hőkezelés) igénylő, vagy adalékként felhasználandó (pl. fűszer) termékekről van szó. Ugyancsak kizárás alá esnek az állati takarmányok és tápok, viszont a növény- és állatfajtákat a kizárás nem érinti. B) Kizárás jogszabályba vagy erkölcsi szabályba ütközés miatt 19

20 20 RSzt. 6. (3) b) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék, kivéve ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza. Ez a kizárási feltétel elvileg szigorúbb, mint az Szt. 6. (2) szerinti megfelelője, ami nem bármely jogszabályba, hanem csak a közrendbe ütköző találmányok oltalmát zárja ki. A társadalmilag elfogadott erkölcsi szabály megfelel a közerkölcs fogalmának. C) Kizárás igényrontás miatt RSzt. 6. (3) c) Vr. 3. (2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom tárgyával egyezik; amennyiben az egyezés részleges, a szabadalmat csak megfelelő korlátozással lehet megadni. Korábbi elsőbbségű szabadalmon és használati mintaoltalmon belföldön adott szabadalmat és használati mintaoltalmat kell érteni, a teljes vagy részleges egyezést az igénypontok egybevetése alapján kell megállapítani. Az igényrontás mint kizárási feltétel célja a párhuzamos szabadalmak létrejöttének megakadályozása. Igényrontó ezért csak olyan szabadalom vagy használati mintaoltalom lehet, amelynek érvényessége legalább a későbbi elsőbbségű szabadalom bejelentési napjáig kiterjedt. Az igényrontási szabálynak az a lényege, hogy a későbbi elsőbbségű szabadalom (továbbiakban: későbbi szabadalom) oltalmi köre nem terjedhet ki olyan megoldásra, ami a korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom (továbbiakban: korábbi szabadalom) oltalmi körébe tartozik. Azt kell tehát vizsgálni, hogy a korábbi szabadalom főigénypontjának jellemzői megvalósulnak-e a későbbi szabadalom igénypontja által meghatározott megoldásban. Az igényrontás megítéléséhez és az esetleg szükségessé váló korlátozáshoz egyaránt nélkülözhetetlen az igényponti jellemzők jelentéstartalmának vizsgálata és felbontása. A szabadalmi 20

21 21 igénypontban gyakran szerepel alternatíva, azaz egymáshoz vagylagosan kapcsolódó alternatív jellemzők sorozata. A tényleges alternatívákhoz hasonlóan bármely általános (bővebb jelentéstartalmú) jellemző felbontható szűkebb jelentéstartalmú alternatív (vagylagos) jellemzők sorozatára. Például a kötőanyag jellemző helyettesíthető a cement vagy mész vagy bitumen vagy... alternatívával, ahol a kipontozott helyen akárhány további ismert vagy ma még ismeretlen kötőanyag szerepelhet. Ez tehát egy olyan alternatíva, ahol az alternatív jellemzők száma elvileg nem meghatározott, a gyakorlatban azonban legtöbbször kielégítő pontossággal meghatározható. Az igényrontás-vizsgálat eredménye háromféle lehet. a) Teljes igényrontás (teljes egyezés) van akkor, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői hiánytalanul ráolvashatók a későbbi bejelentés igénypontjára, vagyis a korábbi szabadalom minden főigényponti jellemzőjének van azonos vagy szűkebb jelentéstartalmú megfelelője a későbbi bejelentés igénypontjában. Nincs jelentősége, ha a későbbi bejelentés igénypontjában további szűkítő jellemzők is vannak. Teljes igényrontás esetén a későbbi szabadalmat meg kell semmisíteni. b) Nincs igényrontás, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői közül legalább egy még alternatív jellemzőként (vagylagosan kapcsolt jellemzők egyikeként vagy egy általánosabb jellemző jelentéstartalmán belül) sem található meg a későbbi bejelentés igénypontjában. c) Részleges igényrontás (részleges egyezés) van akkor, ha a korábbi szabadalom főigényponti jellemzői közül legalább egy csupán alternatív jellemzőként található meg a későbbi bejelentés igénypontjában, miközben a többi jellemzője ráolvasható. Ebben az esetben a későbbi szabadalmat csak korlátozással lehet fenntartani. A korlátozás azt jelenti, hogy a későbbi szabadalom oltalmi köréből ki kell vonni azt a megoldást, amelyben a korábbi szabadalom főigénypontjának jellemzői megvalósulnak. Ez két módon történhet. 21

22 22 a) Negatív elhatárolás (disclaimer) esetén az elméleti kivonást nem végezzük el, hanem azt rögzítjük, hogy mire nem terjed ki az oltalom az igénypont által egyébként meghatározott körben. Ez technikailag egyszerűnek tűnik, de csak akkor alkalmazzuk, ha az oltalmi kör áttekinthető és egyértelmű marad. b) Pozitív elhatárolás esetén az elméleti kivonás ténylegesen elvégzésre kerül. Egy általánosabb jellemzőből egy konkrétabbat (például a kötőanyag -ból a bitumen -t) úgy tudunk kivonni, ha vagylagosan kapcsolódó jellemzők sorozatára bontjuk. Az alternatíva valamennyi elemét a kivonandó kivételével kapcsolatba kell hozni az igénypont többi, változatlan jellemzőjével. Azután ugyanezt meg kell tenni a többi korlátozás alá eső jellemzőnél is. Általános esetben tehát rendkívül nagyszámú mellérendelt igénypontot kellene az egyetlen korlátozandó főigénypont helyett megfogalmazni. A későbbi szabadalom által jogosan igénybe vehető oltalmi terület teljes lefedéséről még ebben az esetben sem lehetne szó, hiszen az alternatívában szereplő elemek száma nem meghatározott. Az igényrontás miatti korlátozás tehát kevés kivételtől eltekintve bonyolult feladat, ami általában az igénypontok teljes átfogalmazását teszi szükségessé. Ilyen esetben a szabadalmas feladata és felelőssége eldönteni, hogy hány és milyen tartalmú korlátozott főigénypont biztosítja számára a kielégítő mértékű oltalmat A leírással szembeni érdemi követelmény RSzt. 41. (1) A leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakember a találmány tárgyát a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa. Ez a szabály megfelel az Szt. 60. (1) bekezdése szerinti, a találmány feltárására vonatkozó követelménynek (lásd III. 8.). Itt kell megemlíteni, hogy az RSzt. megengedte a szabadalmi bejelentés tárgyának bővítő módosítását, ez tehát nem lehet megsemmisítési jogalap. 22

23 Elsőbbség RSzt. 43. A szabadalmat meg nem illető elsőbbség az RSzt. szerint sem megsemmisítési jogalap, de a tényleges elsőbbségi nap fontos lehet az újdonság, a haladó jelleg, a műszaki jelleg és az igényrontás megítélése szempontjából. Az RSzt. a bejelentési elsőbbséget, a módosítási elsőbbséget, az uniós elsőbbséget és a kiállítási elsőbbséget ismerte. Az uniós és a kiállítási elsőbbséget a bejelentéssel egyidejűleg kellett igényelni, a megalapozó iratot három hónapon belül kellett benyújtani. A kiállítási elsőbbséget (legfeljebb 6 hónap) is a bejelentéssel egyidejűleg kellett igényelni, a kiállítási igazolás benyújtásával együtt. Igénylésének feltételei egyebekben megegyeztek az Szt. 64. (2) és (3) szerinti feltételekkel Növény- és állatfajták megsemmisítésének feltételei az RSzt. szerint RSzt. 69/A A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni: a) a keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, illetőleg ha korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával egyezik; RSzt 68. (4) b) az erre vonatkozó határozat meghozatalától kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas a növényfajta fenntartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani. RSzt. 71. Az RSzt okban foglalt rendelkezéseket megfelelően az állatfajtákra is alkalmazni kell Megsemmisítési feltételek a termékszabadalom lehetővé tételét követően (RSztn. szerint) Az RSzt. szerinti (lásd VI ) megsemmisítési feltételekhez 23

24 24 képest annyi a változás, hogy az RSztn. már nem tartalmazza a termékekre vonatkozó kizárást, azaz törlésre került az RSzt. 6. (3) bekezdés a) pontja. Így már nem jogalap a szabadalom megsemmisítésére az, ha a találmány tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék Az átmeneti szabadalmi oltalom megsemmisítésének feltételei (Iszjt. szerint) Iszjt. 25. a) Az átmeneti szabadalmi oltalmat meg kell semmisíteni, ha a szabadalom nem felelt meg az átmeneti szabadalmi oltalomban részesítés feltételeinek, illetve ki volt abból zárva. Iszjt. 21. Az Iszjt. rendelkezései szerint az a gyógyszertermék hatóanyag és készítmény részesülhet átmeneti szabadalmi oltalomban, amelyre külföldön július 1-je előtt szabadalmat adtak, feltéve, hogy a külföldi szabadalom elsőbbsége nem későbbi, mint július 1-je, és nem korábbi, mint január 1-je. Iszjt. 22. (1) Iszjt. 25. b) Ki van zárva az átmeneti szabadalmi oltalomból az a gyógyszertermék, amelyet július 1-jét megelőzően forgalomba hoztak. Az átmeneti szabadalmi oltalmat akkor is meg kell semmisíteni, ha az alapul szolgáló külföldi szabadalom nem felelt meg azoknak a szabadalmazhatósági követelményeknek, amelyeknek a hiánya esetén az RSztn. a szabadalmat megsemmisíteni rendeli (lásd VI ) Megsemmisítési feltételek az évi XXXIII. törvény január 1- jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte. 42. (1) a) Az Szte. rendelkezéseinek megfelelően a szabadalmat keletkezésére visszaható hatállyal meg kell semmisíteni, ha a tárgya nem felelt meg az Szte. 6. (1) bekezdésének a) 24

25 25 pontjában meghatározott feltételeknek, vagyis nem elégítette ki az okban meghatározott követelményeket, és/vagy a szabadalmi oltalomból ki volt zárva. A törvény értelmében tehát megsemmisítési jogalap, ha a szabadalom tárgya Szte. 1. nem minősül találmánynak (III. fejezet 2.) Szte nem új (III. fejezet 3.) Szte. 4. nem alapul feltalálói tevékenységen (III. fejezet 4.) Szte. 5. iparilag nem alkalmazható (III. fejezet 5.) Szte. 6. (2) Szte. 42. (1) b) Szte. 60. (1) Szte. 42. (1) c) Szte. 72. (1) közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (III. fejezet 6.). A szabadalmat akkor is meg kell semmisíteni, ha a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt (III. fejezet 8.). Végül az is jogalap a szabadalom megsemmisítésére, ha a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve megosztás esetén a megosztott bejelentésben feltártak (III. fejezet 12.) A növényfajtára adott szabadalom megsemmisítésének, a fajtanév törlésének feltételei az évi XXXIII. törvény január 1-jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte (1) Szte (2), (5) Szte. 6. (2) Szte (5) A növényfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni a) keletkezésére visszaható hatállyal, ha a növényfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy ha ki volt zárva a szabadalmi oltalomból, annak alapján, hogy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll); b) az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal, ha a szabadalmas nem teljesíti azt a kötelezettségét, hogy a növényfajtát a szabadalmi oltalom fennállásának 25

26 26 időtartama alatt fenn kell tartania. Szte (2) Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani Az állatfajtára adott szabadalom megsemmisítésének, a fajtanév törlésének feltételei az évi XXXIII. törvény január 1-jét megelőzően hatályos szövege (Szte.) szerint Szte (1) Szte (2), (4) Szte. 6. (2) Szte (2) Az állatfajtára adott szabadalmat meg kell semmisíteni keletkezésére visszaható hatállyal, ha az állatfajta nem volt megkülönböztethető vagy új, vagy ha ki volt zárva a szabadalmi oltalomból, annak alapján, hogy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne (a hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll). Ha a fajtanév nem lett volna lajstromozható, azt törölni kell, és másik fajtanevet kell megállapítani A szabadalom megsemmisítésének feltételei az évi XXXIII. törvény január 1-jén hatályba lépett szövege (Szt.) szerint Szt. 42. (1) d) Az Szt. hatályos rendelkezései szerint a korábbi szöveghez (Szte.) képest (lásd a pontot) az is megsemmisítési ok, ha a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. A megsemmisítési feltételek felsorolásában nincs egyéb különbség, azonban a hivatkozásként szereplő Szt. 6. (1) a) pont tartalma eltér a korábbitól, azaz mind a szabadalmazhatóságra, mind a kizárásra vonatkozó szabályok kiegészültek, módosultak. Szt. 1. (1) A szabadalmi oltalom tárgyát a TRIPS egyezménnyel összhangban pontosító a technika bármely területén szavak megerősíteni látszanak a találmányfogalom eddigi, tehát 26

27 27 kizárólag a műszaki megoldásokat felölelő értelmezését, jóllehet a technika jelentése idővel bővülhet, változhat. Szt. 2. (3) Szt. 5/A Szt. 6. (3) Szt. 6. (4) Az Szte. 2. (3) bekezdésben szereplő "A nemzetközi szerződés alapján közzétett ilyen bejelentés..." szabályt pontosított meghatározás váltotta fel arra nézve, hogy milyen feltételekkel kell az európai szabadalmi bejelentés, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a technika állásához tartozónak tekinteni. A biotechnológiai találmányok megsemmisítési eljárásában figyelemmel kell lenni az ezek szabadalmazhatóságával kapcsolatos különös feltételeket megállapító 5/A -ra is (III. fejezet 5/A.). Az Szte. 6. -a kiegészült egy példálózó felsorolással, amely segíti az eligazodást a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközés miatti kizárások ügyében, és tételesen kizárja a szabadalmi oltalomból - a növényfajtákat és az állatfajtákat, valamint - a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat. A 6. (5) (9) bekezdései értelmező szabályokat, köztük fogalommeghatározásokat ad a kizárásokkal érintett technikai területekre vonatkozóan (III. fejezet 6.). Szt. 60. (1) - (2) Szt. 61. (4) - (6) A feltárásra vonatkozó rendelkezések kibővültek a biotechnológiai találmányokra vonatkozó előírásokkal (III. fejezet 8.1.). Kevésbé lényegesen, de módosultak az elsőbbségi szabályok is, amelyek amúgy csak közvetetten jutnak szerephez egyes megsemmisítési jogalapok tekintetében (III. fejezet 10.) Az európai szabadalom megsemmisítésének feltételei az Szt. szerint Szt. 84/N. (1) A Magyarországon hatályossá vált európai szabadalmat az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 138. cikkének (1) 27

28 28 bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni. A megsemmisítés alapjául szolgáló okok: a) az európai szabadalom tárgya az ESZE cikkei értelmében nem szabadalmazható, azaz nem új, nem alapul feltalálói tevékenységen, iparilag nem alkalmazható, illetve az ESZE 53. cikke értelmében ki van zárva a szabadalmi oltalomból; b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani (ESZE 83. cikk); c) az európai szabadalom tárgya bővebb a bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál, illetve meghatározott esetben (pl. megosztás) a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál (ESZE 123. cikk (2)); d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették (ESZE 123. cikk (3)); e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az nem illet meg (ESZE 60. cikk (1)). Amint a fenti felsorolásból kitűnik, az európai szabadalom megsemmisítésének alapjául szolgáló okok a lényeget tekintve megegyeznek az Szt. 42. (1) bekezdésében lefektetett megsemmisítési jogalapokkal. (Kivétel a d) pont, ami a felszólalási eljárásban vétett módosítási hibával függ össze.) Mindazonáltal utalni kell az ESZE sajátos előírásaira például a technika állása és az újdonságot nem érintő nyilvánosságra jutás (ESZE 54, 55. cikkei), az európai szabadalomra vonatkozó jogosultság (ESZE 60. cikk (1)) és a valódi jogosult által benyújtott új európai szabadalmi bejelentés (ESZE 61. cikk (1)) vonatkozásaiban. Szt. 84/N. (2) Az európai szabadalom megsemmisítésére egyebekben az Szt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni A megsemmisítési eljárás megindítása 28

29 A megsemmisítési kérelem benyújtása A megsemmisítési eljárás az MSZH-hoz benyújtott megsemmisítési kérelemmel indul meg. Szt. 81. (2) Az egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni. Az iktatott megsemmisítési kérelmet az Átvevő Osztály a Szabadalmi Főosztálynak továbbítja, ahol a megsemmisítési ügyet előadóra szignálják A kontradiktórius eljárás sajátságai A megsemmisítési (és a nemleges megállapítási) eljárás ellenérdekű felek részvételével folyó (ún. kontradiktórius) eljárás, ezért annak során a Hivatalnak az egyik fél beadványait, valamint az egyik felet érintő hivatali határozatokat meg kell küldenie tájékoztatásul a másik fél számára is. A tárgyalás(ok)ra, az esetleges szemlére mindkét felet meg kell hívni. Szt. 81/A. (1) Szt. 81/A. (2) Szt. 81/A. (3) A megsemmisítési (és a nemleges megállapítási) eljárást bármelyik fél kérelmére gyorsítottan kell lefolytatni, ha a szabadalom bitorlása miatt pert indítottak és ezt igazolják. A gyorsított eljárás iránti kérelemért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a gyorsított eljárást kérő felet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A gyorsított eljárás iránti kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a törvényben meghatározott követelményeket. A gyorsított eljárás iránti kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha az azt előterjesztő fél a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol. Szt. 81/A. (3)-(5) Ha a gyorsított eljárást kérő fél nem fizeti meg e kérelem díját, 29