Néhány tudnivaló a es tanév rendjével kapcsolatban. Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő

Átírás

1 Néhány tudnivaló a es tanév rendjével kapcsolatban Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő

2 Elöljáróban A ppt a 12/2016 (VI.27.) EMMI rendelet (a továbbiakban rendelet ) és más jogszabályok alapján készült. Nem célja a rendelet tartalmának összefoglalása és újraközlése, ezért tanulmányozása nem helyettesíti a rendelet pontos ismeretét, nyomon követését! Célja néhány közérdeklődésre számot tartó információ kiemelése, összefüggések megvilágítása és félreértések, téves értelmezések tisztázása.

3 Kezdés, befejezés A rendelet szerint a tanítási év alapesetben szeptember 1-jén, csütörtökön kezdődik, és június 15-én, csütörtökön fejeződik be. A tanítási napok száma alapesetben 182 kell hogy legyen. Természetesen most is, mint mindig, vannak eltérések, ezeket a 2. tartalmazza.

4 Tanév és tanítási év A rendelet a tanév rendjéről szól, de a tanítási év kezdetét és végét határozza meg. A két fogalom nem azonos. Tanév: Az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. [Nkt ] Ez tehát minden évben fix időszak. Tanítási év: Az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak. [Nkt ] Mivel ez változhat, minden évben rendelet pontosítja, de mint látjuk, a törvény megköti ennek határait, ezért nem lehet pl. most hétfőre áttenni a kezdést és/vagy péntekre a befejezést. Mi ennek a jelentősége? Bizonyos dokumentumok, határidők a tanítási évhez, mások a tanévhez vannak kötve, ezek esetében fontos lehet ez a különbség, figyelni kell rá! (pl. Osztályozó vizsgát a tanítási évben kell szervezni, vagy az augusztusi javítóvizsga még az előző tanévhez tartozik stb.)

5 Félévek Az első félév január 20-ig tart. A félévi értesítőket január 27-ig kell kiosztani. (Az értesítő nem bizonyítvány, az eltérő szóhasználat tényleges különbséget takar!) A félévek vége után 15 napon belül nevelőtestületi értekezletet kell tartani, aminek jegyzőkönyvét tájékoztatásul (és nem jóváhagyásra!) meg kell küldeni az iskolaszéknek, az intézményi tanácsnak és a fenntartónak.

6 Szünetek Szünet Időtartam Utolsó nap előtte Őszi Nov Okt. 28. péntek Téli Dec. 22. Jan. 2. Dec. 21. szerda Tavaszi Ápr Ápr. 12. szerda Első nap utána Munkanap a szünetben Nov. 7. hétfő Nov (összesen 3) Jan. 3. kedd Dec , Jan. 2. (összesen 7) Ápr. 19. szerda Ápr , 18. (összesen 3) Egyéb Okt. 31. helyett okt. 15. munkanap!* *Az áthelyezett munkanappal kapcsolatban részletek a következő dián!

7 Munkaszünetek, hosszú hétvégék és áthelyezett munkanapok Október 23-a vasárnapra, március 15-e szerdára esik. Május 1-je hétfő. Pünkösd-hétfő június 5-ére esik. A többi munkaszüneti napos ünnep értelemszerűen valamelyik szünetben van. A 18/2015. (VI. 29.) NGM rendelet 2. b) pontja szerint október 31-e, hétfő helyett október 15-e, szombat lesz munkanap. Mivel a rendelet szerint okt. 31. nem része a szünetnek, a korábbi vita itt fel sem merülhet, egyértelmű, hogy 15-e az iskolákban is munkanap re vonatkozóan még nincs rendelet az áthelyezett munkanapokról, de a naptár alapján nem is valószínű, hogy lesz munkanap-áthelyezés.

8 A szünetek munkanapjai A táblázatban feltüntettem a szünetek munkanapjait, ennek okai a következők: A rendelet 6. (6) bekezdése szerint igény esetén a szünetek munkanapjain kell felügyeletet biztosítani a tanulók számára. (A nyári szünetre ez nem vonatkozik!) A 326/2013 Korm. rendelet 30. (3) bekezdése szerint A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. Vagyis az igazgatónak nem kell feladatot elrendelnie sem az intézményben sem otthon, csak megteheti, hiszen a jogszabály szerint ez az időszak feladat elrendelése nélkül is tanítás nélküli munkanap, és alapesetben nem szabadság, csak akkor lehet az, ha a szabadságot a nyári szünetben nem tudták kiadni! (Erről részletesebben itt lehet olvasni: A nyári szünetben való ki nem adásnak oka lehet pl. a 2. (5) bekezdésében leírt lehetőség, miszerint a ped. program végrehajtásához nem kapcsolódó tevékenység (pl. tábor) szervezhető a tanulók számára a tanítási év lezárása után. Ehhez a fenntartó (és amíg van, a működtető) egyetértése és a feltételek biztosítása szükséges.

9 Igazgatói szünet A köztudatban él ez a fogalom, nem is alaptalanul, de több tévedéssel. Most is, mint mindig, vannak lehetőségek, de ezeket helyesen kell értelmezni, és nem szabad keverni. A 6. (4) bekezdés szerint a szünetek meghosszabbíthatók, és más időpontban is adható szünet, de van három fontos feltétel: Az ilyen napokat szombaton kell ledolgozni. A tanítási év kezdő és befejező időpontja nem változtatható. Be kell tartani az Nkt. 30. (2)-(3) bekezdéseit is. Ha rendkívüli szünetről volt szó, és nem tudják pótolni a napot, a tanítási év lezárható, a tananyagot viszont pótolni kell, akár a következő tanítási évben [2. (4)] Az 5. szerint intézménytípustól függően lehetőség van 5-7 tanítás nélküli munkanap elrendelésére, de ennek is komoly feltételei vannak (voltak is mindig ): Nem szünet, hanem tanítás nélküli munkanap! A tanítási napokon felül lehet ezeket elrendelni, tehát ezek nem tanítási napok, illetve ezek miatt nem lehet az előírtnál kevesebb tanítási nap. Nem az igazgató, hanem a nevelőtestület rendelhet el ilyet. A tanév helyi rendjében rögzített pedagógiai célra használható a nap. Egy napról a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a DÖK dönthet. (Ami nem jelenti azt, hogy köteles dönteni.)

10 Tanulmányi versenyek A 3. mellékletben mint mindig most is szerepelnek a miniszter által meghirdetett és támogatott versenyek. A 9. (2)-(3) bekezdéséből a következők derülnek ki: Ezeket az iskola beépítheti éves munkatervébe. A jegyzékben nem szereplő versenyeket és a diákolimpiát akkor veheti be a munkatervbe, ha kikérte az iskolaszék (hiányában a szülői szervezet), a DÖK és az intézményi tanács véleményét, és ezek után bírja a fenntartó egyetértését. Nyilván elképzelhetőek olyan versenyek is, amelyeket a munkaterv elkészülte után ír ki valaki. A fentiekből nem következik, hogy ezeken nem lehet indulni, de ha ezek pl. a fenntartó támogatását igénylik, akkor külön kell tárgyalni róluk, ugyanígy az érintett tanulókkal, szülőkkel.

11 Témahetek A 10. foglalkozik azzal, ami sokak ijedelmére a sajtóban úgy hangzott el, hogy ebben a tanévben lesznek témahetek is. Ez azért nem ilyen egyszerű, van néhány ha és néhány -het a dologban. A 10. (1) bekezdés azt írja le, hogy a miniszter mikor milyen témájú témahetet hirdet meg a tanítási év folyamán. Ez hivatkozik a 20/2012 EMMI rendelet 7. (4) bekezdésére, ami leírja, hogy a projektoktatásnak szerepelnie kell a pedagógiai programban. Ha ezt elolvassuk, akkor azonban világosan kiderül, hogy akkor kell szerepelnie, ha van ilyen az iskolában, és akkor van ilyen, ha a nevelőtestület és a vezető úgy döntött, hogy legyen. Tehát ez egy lehetőség, nem kötelező. A 10. (2) bekezdés szerint az iskola a miniszter által meghirdetett témahetekhez csatlakozhat. Vagyis megteheti, nem muszáj megtennie. Összegezve: Projektoktatás és témahét ott lesz, ahol ez szerepel a pedagógiai programban, a rendeletben meghatározott témahetekhez pedig az csatlakozik, aki akar csatlakozni.

12 Mérés/ ellenőrzés Országos kompetencia Érintett évfolyam Mérések és szakmai ellenőrzés Időpont Előzetes adatküldés Utólagos adatküldés Eredmény 6, 8, 10. Máj. 24. Nov. 25-ig - Febr. 28-ig (előző évi) Egyéb - 2 tan. ny. isk. célnyelvi Többi iskban angol/német szövegértés 6, 8. Máj. 31. Nov. 25-ig Jún. 16-ig Jún. 16-ig Isk. javítja és teszi közzé. 6,8. Máj. 17. Nov. 25-ig Jún. 16-ig Jún. 16-ig Isk. javítja és teszi közzé, szóbelivel kiegészíthető Difer 1. Dec. 2-ig Okt. 28-ig - - Okt. 10-ig felmérendő kinek indokolt! Fizikai áll. és edzettség 1-4. és felnőttokt kivételével mindenki Jan. 9. ápr Jún. 1. Jún. 1. Eredmény a NETFIT -be töltendő! Közösségi szolg. ell. érettségizők Jan. 2. márc Jún. 30. OH ellenőriz