Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete"

Átírás

1 BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR MŐSZAKI MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete A BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola III. országos konferenciájának elıadásai BUDAPEST, december 7.

2 A konferencia elnöksége: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetıje Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár, a BME GTK Közgazdaságtan Tanszék vezetıje Az elıadások szakmai lektorálásában részt vettek: Dr. Kerékgyártó György egyetemi tanár Dr. Meyer Dietmar egyetemi tanár Dr. Petró Katalin egyetemi docens Dr. Vígh László egyetemi docens Dr. Bródy András a közgazdaságtudományok doktora Dr. Valkó László egyetemi docens Dr. Andor György egyetemi docens Dr. Vágási Mária egyetemi docens A konferencia szervezıje: Rupp Tünde A konferenciakötetet szerkesztette: Vig Zoltán A borítót tervezte: Vig Zoltán, Fotó: Csécsei Pál A konferenciát anyagilag támogatta: Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola ISBN Copyright: Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola

3 Tartalomjegyzék Elıszó... DSc Kerékgyártó György Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete...3 Kemenczei Nóra Az uniós támogatások hatása a magyar gazdaság versenyképességére...9 Baráth Lajos A mezıgazdaságban képzıdött jövedelmek összehasonlítása az Európai Unió régi és újonnan csatlakozott tagállamai között...2 Nagy Zsuzsanna A magyar agrár-külkereskedelem versenyképességének alakulása az uniós csatlakozást követıen...3 Dr. Nagy Gyula A globalizáció hatásai és megítélése a közép- és kelet-európai térség és Magyarország tapasztalatai...43 Dr. Molnár Csilla Turizmus az Európai Unióban...53 Banai Péter Benı Uniós források, magyar államháztartás Az európai uniós költségvetési kapcsolatok néhány közvetlen államháztartási hatásának bemutatása...63 Ransburg Beatrix A fenntartható fejlıdés vállalati integrációjának intézményes feltételei az Európai Unióban A fenntartható fejlıdéshez kapcsolódó szabványok...77 Ritzlné Kazimir Ildikó A külkereskedelem hatása nyitott Leontief-modellben...85 György László A gazdaságpolitika nagy elosztórendszereinek mőködése Szingapúrban (Egészségügy, nyugdíj, oktatás)...95 Pfeffer Annamária Az államadósság hatása a külsı egyensúlyra Európa szemszögébıl...7 Vázsonyi Miklós K+F források életútja és gazdasági eredményei az Európai Unió és az Egyesült Államok kutatásfinanszírozási modelljeiben...25 Megyeri Eszter A Lotka Volterra-egyenletek alkalmazása közgazdaságtani kérdésekre...39 Lukács Adrienn Szakszervezeti alku...47 Jánosi Gergely A Szolvencia II direktíva várható hatása az európai biztosítási piacra...55 Petheı Attila István A közösségi vállalkozások terjedése Európában...6

4

5 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Elıszó A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája december 7-én immár harmadszor rendezte meg országos doktori (PhD) konferenciáját. A harmadik országos konerenciánk fényét emelte az a körülmény, hogy a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 225 éves jubileumának tiszteletére rendeztük. A konferencia témájául a Doktori Iskola Tanácsának állásfoglalása alapján Merre tart a világgazdaság. Európa helyzete c. témát választottuk. A konferencián a plenáris ülésen és a két szekcióban 6 elıadás hangzott el. Saját hallgatóinkon túlmenıen elıadást tartottak a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a gyıri Széchenyi István Egyetem, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvő Egyetem, valamint az Otto Fridrich Universität Bamberg doktori iskoláinak hallgatói. Az elıadások és a viták rendkívül színvonlasak voltak, tükrözték a PhD-hallgatók magas szintő felkészültségét. A konferencia valamennyi elıadójának, a konferencia szervezıjének, az elıadások szakmai lektorálásában résztvevıknek, a konferenciakötet szerkesztıjének a Doktori Iskola nevében ezúton is köszönetemet fejezem ki. Budapest, december 7. DSc. Kerékgyártó György egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetıje

6

7 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola DSc Kerékgyártó György Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete Korunk világgazdaságának két meghatározó folyamata van: a globalizáció és a gazdasági integráció. A két folyamat közötti alapvetı különbség, hogy a globalizáció átfogja az egész világgazdaságot, a gazdasági integráció pedig regionális jellegő. Gazdasági integrációs folyamatok más régiókban is kialakultak (pl. a NAFTA-North American Free Trade Assotiation) de a legfejlettebb integrációs tömörülés a világgazdaságban ma az Európai Unió. A globalizáció - egyes vélemények szerint - már a régmúltban is létezett, de az 970-es évektıl kezdıdıen a folyamat jelentıs mértékben felgyorsult és meghatározó világgazdasági folyamattá vált. Fı jellemzı vonásait az alábbiakban szokták összegezni: A nemzetközi kereskedelem rendkívül dinamikusan fejlıdött, amelyet jelentıs mértékben segített a GATT és a WTO létrehozása. Ebben a folyamatban az is szerepet játszott, hogy a technikai fejlıdés következtében jelentısen csökkentek a szállítási és kommunikációs költségek. A külkereskedelem dinamikus növekedését mutatja, hogy Nyugat Európa külkereskedelmének értéke 973 és az ezredforduló között nemzeti jövedelmének 9%-áról 36%-ára nıtt. A külföldi tıkeberuházások terén is jelentıs és többirányú változások mentek végbe. Egyrészt a XX. század utolsó két évtizedében a külföldi tıkebefektetések volumene négyszer olyan gyorsan növekedett, mint a külkereskedelem, másrészt iránya is gyökeresen megváltozott. Korábban a külföldi tıke elsısorban a fejlıdı országok agrár- és kitermelı ipari ágazataiba irányult és ez áttolódott a fejlett ipari országok feldolgozó iparába, valamint a kereskedelem és a szolgáltatások területére. A világgazdaság fıszereplıivé a transz- és multinacionális vállalatok váltak. Az 970-es években számuk csak 7000, a XX. század végén már 44 ezer ilyen vállalat mőködött 280 ezer külföldi leányvállalattal. Az 990-es évek közepén ezek a vállalatok állították elı a világ ipari termelésének egyharmadát-egynegyedét és bonyolították le a világkereskedelem 40%-át. Közülük is a 00 legnagyobb vállalat 6 millió fıt foglalkoztat és a világkereskedelem egyharmadát ellenırzi. A multi- és transznacionális vállalati rendszer az újratermelési folyamatot komplex módon integrálja és optimalizálja. Mi ennek a megállapításnak a tartalma? A fejlett országok K + F kapacitásának mintegy 70%-a a kezükben van. A felgyorsult termék-innovációból és technikai korszerősítésbıl származó elınyöket elsısorban ık realizálják. İk képesek leginkább a termelési tényezık globális, racionális allokációjára és hasznosítására, a ráfordítások minimalizálására. A világpiac mindinkább a globálisan szervezett és optimalizált ráfordításokat ismeri el a világpiaci árak mércéjéül, ami az árképzıdési folyamatokban is minıségi változásokat eredményez. Fontos jellemzı vonás az is, hogy internalizálják, vállalaton belülivé teszik a nemzetközi kapcsolatokat. Ezt mutatja, hogy becslések szerint a nemzetközi kereskedelemnek mintegy egyharmada vállalaton belüli, és a közvetlen vállalati kooperációk még ennél is szélesebbek. Különösképpen internalizálják a kutatást és fejlesztést. A legkorszerőbb technika-technológia a piacon egyre inkább nem eladó, de a vállalaton belül fokozott intenzitással áramlik nemzetközi szinten is. Becslések szerint a nemzetközi technikatranszfernek több mint fele szintén a vállalaton belül megy végbe. Az internalizált kapcsolatokhoz monopolpiaci jelenségek kapcsolódnak és ez hatással van az árképzıdési folyamatokra is. A vállalaton belül széles körben alkalmazzák az ún. transzferárakat, ami egyebek mellett a jövedelmek burkolt nemzetközi újraelosztását teszi lehetıvé. 3

8 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. Megváltozik a valutaárfolyamok gazdasági hatása. A leértékelés exportösztönzı hatásával kapcsolatban már korábban is voltak kételyek és fenntartások, s azt csak rövid távon tartották hatásosnak. Mára még inkább megváltozott a helyzet. Az összefonódás mellett a leértékelés nem javítja az exportır versenyképességét, sıt adott esetben ronthatja is, ráadásul inflációs hatásokkal jár együtt. A magas import-inputok mellett a költségek a leértékelés miatt hamarabb megemelkednek, mint ahogyan a leértékelés export versenyképesség növelı hatását ki lehetne használni. Az importárak közvetlenül mennek át az exportárakba. A monetarizmus alapösszefüggései is átértékelıdnek. Ugyanis a nemzetközi pénzforgalom óriási volumene mellett a pénzforgalmi irányszámok teljesen illuzórikusak. Az 980-as évektıl kezdve elterjedt a külsı monetarizmus, ami az árfolyam stabilitására helyezi a hangsúlyt. Az árfolyam lesz az infláció meghatározója a pénzforgalommal szemben. Itt kell megjegyeznem, hogy a spekulatív nemzetközi pénzügyi tranzakciók is hihetetlen mértékben megnıttek. 973-ban naponta még csak 5 milliárd $ értékő tranzakciókra került sor. 20 évvel késıbb,3 billió $ vándorol naponta, amelynek mintegy 80%-a spekulációs célokat szolgál, nemzeti valutákat sodor csıdbe, regionális válságokat idéz elı decemberében Joseph Stiglitz Nobel díjas amerikai közgazdász, a világbank volt alelnöke az Európai Kollokvium keretében Prágában tartott elıadásában megemlítette, hogy a dollár standardrendszer bármikor összeomolhat, mivel Kína és Oroszország kezében olyan hatalmas dollártartalékok vannak, hogy ennek a piacra dobásával a dollár standardrendszer rögtön összeomlana. Azt is megemlítette, hogy az USA naponta 3 milliárd dollár hitelt vesz fel és 6 milliárd dollárt költ az iraki háború költségeinek finanszírozására. Ugyanazt a játékot őzi, mint a vietnami háború költségeinek a finanszírozásánál, csak most mások a finanszírozók. A vietnami háborút a fejlett nyugat-európai országok finanszírozták, az iraki háborút pedig a kínaiak és az oroszok. A különbség az, hogy akkor volt egy markáns francia köztársasági elnök Charles De Gaulle, aki benyújtotta az amerikaiaknak a számlát és követelte a franciák dollárkövetelésének aranyra való beváltását, ami a Bretton-Woods-i aranystandard-rendszer összeomlásához vezetett. A globalizáció legfıbb veszélyét és káros hatását sokan elsısorban a nemzeti önrendelkezés, illetve az állami szuverenitás eróziójában, a döntéshozatalnak az országon kívülre kerülésében látják. Ezzel kapcsolatban Khor, M. 998-as tanulmányában a következıket írja: A jelenleg folyó globalizációs folyamatnak talán a legfontosabb és sajátos vonása a nemzeti politikák és politikai döntéshozó mechanizmusok globalizációja. A nemzeti politikák (beleértve a gazdasági, szociális, kulturális és technológiai területekre vonatkozókat), amelyek korábban az államok törvényes hatásköre alá tartoztak, és az egyes országokon belül az állampolgárok is egyre nagyobb mértékben kerülnek a nemzetközi ügynökségek és folyamatok vagy a nagy magántársaságok és gazdasági-pénzügyi intézmények befolyása alá. Ez a nemzeti szuverenitás erózióját vonja maga után és leszőkíti a kormányzatok és állampolgárok döntési lehetıségét, képességét a gazdasági, szociális és kulturális politika alternatív változatai közötti választást illetıen. Nem kétséges, hogy a globalizációs folyamat felgyorsulása a nemzetgazdasági kereteket egyre inkább kikezdi. Ugyanakkor a társadalmi élet egyéb területein is mindinkább növelik a külsı, nemzetközi tényezık szerepét és befolyását. Ezzel együtt csökken a kormányzati politikák tényleges hatóköre. A globalizáció legvitatottabb és leggyakrabban bírált hatásai között a következık szerepelnek: a nemzetközi és az országokon belüli egyenlıtlenségek növekedése és a fokozódó elszegényedés tendenciája ; a szegényebb rétegeknek és népeknek a gazdasági és technológiai fejlıdés eredményeibıl való kizárása; a munkanélküliség terjedése; Khor, M. (998), The WTO and the South: Implications and Recent Developments, The Third World Network Briefing Paper, Penang, Malysia 4

9 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola a szociális védıháló szétszakadása, a fejlett országokban korábban kialakult jóléti intézmények elsorvadása, illetve fenntartásuk növekvı nehézségei; a volt szocialista országokban a szociális jogosultságok nagy részének elvesztése; a fejlıdı országokban a szociális, egészségügyi, oktatási programok háttérbe szorulása, a szociális költségvetések lefaragása; egyes államok önálló, szuverén szociálpolitika folytatására való képességének markáns csökkenése; a jóléti szolgáltatások erısödı piacosítása és nemzetközi forgalomba kerülése; különösen a gazdaságilag gyengén fejlett országokban, valamint a volt szocialista országok többségében a korábbi társadalombiztosítási rendszer összeomlása nyomán amelynek Magyarországon éppen napjainkban lehetünk szemtanúi és szenvedı alanyai sokan kieshetnek a szociális ellátottak és biztosítottak körébıl. A szociális problémák sorában kétségtelenül a legsúlyosabb a tömeges munkanélküliség. Ez alapvetıen és elsısorban a gyors technikai fejlıdés következménye, amely a társadalom egyre jelentısebb tömegeit szorítja ki az értelmes munkából és teremt súlyos létbizonytalanságot. A tapasztalatok egyértelmően azt bizonyítják, hogy az új technológiák bevezetése nem teremt annyi munkahelyet, mint amennyit megszüntet. Mára megdıltek azok a nézetek, amelyek szerint az iparból és mezıgazdaságból kiszoruló munkaerıt majd felszívják a szolgáltatások. A technikai haladás a szolgáltatási szférából is kiszorítja munkaerıt. Megoldás lehetne a munkaidı csökkentése, a részfoglalkoztatás, az otthoni munka részarányának növelése, de ennek a feltételei a legtöbb országban hiányoznak. Európa helyzete május -jével 8 kelet-közép európai országgal, valamint Ciprussal és Máltával 25 tagúra bıvült az Európai Unió. Valamennyi korábbi kibıvülés során az EU egyszerre egy-két, maximum három országot vett fel. Ezt megelızıen az Európai Gazdasági Közösség 957-ben történt létrejötte után négy esetben került sor kibıvülésre: 963-ban: Egyesült Királyság, Írország, Dánia; 98-ben: Görögország; 986-ban: Portugália és Spanyolország; 995-ben: Ausztria, Finnország, Svédország. Természetesen az Európai Unió a korábbi kibıvülések során is felvett olyan országokat tagjai sorába, amelyeknek az integráció-érettsége enyhén szólva megkérdıjelezhetı. Így pl. Görögország, valamint Portugália és Spanyolország felvétele mögött egyértelmően egy katonapolitikai kérdés húzódott meg, nevezetesen a NATO déli szárnyának a megerısítése. Az 993-as koppenhágai csúcs határozta meg azokat az általános kritériumokat, amelyeket a jelentkezı országoknak teljesíteniük kell (a demokratikus államrend kialakítása, a piacgazdaság kiépítése stb.) Ezeket a feltételeket azonban a felveendı országoknak a pontosan nem definiált jövıben kellett teljesíteniük. A tizek kiválasztása nyilvánvalóan nem az integrációra való alkalmasság, integráció érettség kritériumai szerint történt, hanem ezáltal az Európai Unió kiterjeszthetıségének határait húzta meg. Ugyanis a tagjelöltek között túlságosan is sokfélék voltak: kicsik és nagyok, szegények és tehetısebbek egyaránt elıfordultak közöttük. A közép- és kelet európai országok, valamint Málta és Ciprus felvétele mintegy 00 millió fogyasztóval növelte meg az Európai Unió belsı piacát, azonban ezeknek az országoknak az átlagos GDP/fı mutatója az EU átlagának mindössze 32%-a volt és a kibıvülés összességében csupán 5%-kal növelte meg az Európai Unió összesített GDP-jét. Az alábbi táblázat adatai a régi tagországok és az új tagországok, valamint a tagjelöltek helyzetét szemlélteti ebben a vonatkozásban. 5

10 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. Régi tagországok % Újak és tagjeleöltek % Görögország 7 Ciprus 76 Portugália 7 Szlovénia 69 Spanyolország 86 Málta 69 Olaszország 98 Csehország 62 Magyarország 53 Németország 00 Szlovákia 47 Finnország 02 Lengyelország 4 Franciaország 05 Észtország 40 Svédország 05 Litvánia 39 Egyesült Királyság 07 Lettország 35 Belgium 07 Románia 27 Ausztria Bulgária 26 Hollandia Törökország 25 Dánia 3 Írország 25 Luxemburg 89 EU 5 átlaga 00 KKE átlaga * 32 EU 25 átlaga ** 00 Euró Zóna 07 Csehország 69 EU-5 09 Magyarország 6 Lengyelország 5 Egy fıre jutó GDP a régi és új tagországokban illetve a tagjelölt országokban, %-ban, az EU es átlagában (vásárlóerı paritáson) *2000-es adat, ** 2003-as adat A csatlakozás elızményei A 90-es évek elején a társulási szerzıdések megkötését célzó tárgyalások még úgy indultak, hogy a felvétel az Európai Unió kialakult szabályai szerint történik, nevezetesen az egyes országokat akkor veszik fel az Unióba, ha megfelelnek az említett koppenhágai kritériumoknak. Ezért a gazdasági, politikai rendszerváltásban és a piacgazdaság kiépítésében élenjáró olyan országok mint Magyarország, Csehország, Szlovénia, Észtország azt remélték, hogy elsı körben bekerülhetnek az Európai Unióba. Bár az Európai Unió hivatalosan a tradicionális szabályokat soha nem kérdıjelezte meg, mégis 993 után azt lehetett tapasztalni, hogy az Európai Unió egységesen kezeli a kelet-középeurópai országokat. Természetesen az Európai Unió teljesen tisztában volt azzal, hogy a felvételi kritériumok teljesítésében jelentıs különbségek vannak a társult országok között. Ugyanakkor minden társult országnak megvoltak a támogatói a tagországok között. Pl. Görögország Bulgáriát és Ciprust támogatta. Németország Magyarországot és Lengyelországot. Franciaország Romániát. Svédország és Finnország a balti köztársaságokat. Olaszország Máltát stb. Esetenként egyes támogatók részérıl kemény fenyegetések is megfogalmazódtak. Pl. Görögország azzal fenyegetızött, hogy megvétózza a többi jelentkezı felvételét, amennyiben Ciprust nem hajlandó az EU befogadni. Schröder német kancellár kijelentette, hogy Lengyelország nélkül nincs EU-bıvítés. Az Európai Unió egyúttal megfogalmazta a társult országokkal szembeni követelményeit, amelyek távolról sem tükrözték egyenrangú partnerek kölcsönös elınyökön alapuló együttmőködésének szándékát. Az Európai Unió úgy gondolta, hogy a tagjelölt országok kötelesek liberalizálni külkereskedelmőket és EU- 6

11 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola komform szabályokat alkalmazni a tagországokkal szemben. Ugyanakkor úgy gondolta, hogy érzékeny termékeikkel nem veszélyeztethetik az EU-n belüli foglalkoztatottságot. Ezért ezekre a termékekre (pl. textíliák, acél stb.) kontingenseket állapítottak meg. Továbbá azt sem tartották kívánatosnak, hogy a tagjelöltek olcsó agrártermékeikkel megzavarják az amúgy is problematikus agrárpolitika érvényesülését. Mereven elzárkóztak az új jövevények munkaerejének azonnali bebocsátásától is két fontos okból: egyrészt a közösség súlyos foglalkoztatási gondjaira hivatkoztak; másrészt azt hangoztatták, hogy a társult országok alacsony munkabéreikkel tönkretennék az Unió munkaerıpiacát. Ugyancsak nem tartották kívánatosnak az olcsó kelet-európai szolgáltatások versenyét (pl. közúti áruszállítás), ugyanakkor elvárták, hogy Kelet-Európa nyissa meg piacait az Európai Unió banki, biztosítási, idegenforgalmi stb. szolgáltatásai elıtt. Itt szeretném megemlíteni azt is, hogy a kelet-középeurópai országokat már a társulási idıszakban is másként kezelték, mint a tagországokat. Ugyanis az Európai Unió korábbi társulási megállapodásaihoz egy ún. pénzügyi jegyzıkönyv is kapcsolódott. Pl. Görögország a társulási idıszakban 20 milliárd $ vissza nem térítendı támogatást kapott. Hasonlóképpen Spanyolország és Portugália is. A kelet-középeurópai országokkal kötött társulási megállapodásokból a pénzügyi jegyzıkönyvet egyszerően kifelejtették. Helyette egy korlátozott pénzügyi forrásokkal rendelkezı PHARE program volt, amely nyilván nem felelt meg a rendszerváltás által igényelt és a legjelentısebb gazdasági partnertıl joggal elvárható támogatás követelményeinek. A régi tagországok a munkaerı szabad áramlásának biztosítást az új tagországok részére továbbra is elodázták, sıt egyes országokban kommandós és rendıri akciókkal kifejezetten üldözték és zaklatták a magyar és lengyel munkavállalókat, amely ellen Magyarország panaszt is tett az Európai Unió Bíróságánál. Azt is negatívan élték meg az új tagországok, hogy a korábbi tagországok által kapott agrártámogatásnak csak a 25%-át kapták meg a belépés után. Az említett megkülönböztetések miatt az Európai Unió új tagországai joggal érezhették ık másodrendő állampolgárai az Európai Uniónak. Merre tart Európa? A kibıvülés következtében a tagországok integrációs érettsége közötti különbségek tovább nıttek, ami megnövelte a többsebességő megoldások számát. Pl. a Shengeni Egyezményben nem vesz részt minden tagország. Ugyanez a helyzet az Európai Monetáris Unióval kapcsolatban, ahova csak azok a tagországok léphetnek be, amelyek teljesítik az ún. maastrichti kritériumokat. Ugyanakkor olyan tagállamok is vannak, amelyek megfelelnek az említett kritériumoknak, de nem kívánnak belépni az Európai Monetáris Unióba. Nemcsak az új tagországokban tapasztalható némi csalódottság az EU-val kapcsolatban, hanem a régi tagországokban is érzékelhetı bizonyos válsághangulat. Mivel magyarázható? A Szovjetunió és a szocialista tábor megszőnése megszüntette azt a külsı fenyegetettséget, amely erıs kohéziós tényezı volt. A kibıvülések következtében jelentısen megnıttek a tagországok közötti gazdasági különbségek, amelyek az érdekek erıteljes eltérését idézték elı. Az integráció belsı népszerőségének csökkenése valószínőleg azzal is magyarázható, hogy az EU a gazdag centrum felıl kezdett el terjeszkedni a szegényebb nyugati, déli és keleti területek felé. Ezek a kibıvülések újra és újra napirendre tőzték a közösségen belüli integrációs elınyök és költségvetési források elosztásának és az új tagországok munkaerı-áramlásának problémáját. A globalizáció új kihívásokat teremtett. Növekedett a versenyképességi szakadék az Európai Unió és a fejlett világ között márciusában született meg a Lisszaboni Nyilatkozat, amely célul tőzte ki, hogy az Európai Uniót 200-re a világ legdinamikusabban növekvı régiójává kell tenni. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy 200-re a K+F ráfordítások az EU átlagában elérjék a GDP 3%-át, másrészt, hogy ebben a vállalkozói szféra szerepvállalása a jelenlegi 57%-ról 75%-ra növekedjék. Jelenleg ugyanis az EU GDP-jének mindössze,93%-át fordítja K+F-re, ami jóval elmarad az USA 2,8%-os és Japán 3,06%-os ráfordításától. Magyarországon 2004-ben ez mindössze 0,98%-volt, most 7

12 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. még kevesebb: 0,89. Nagy valószínőséggel állítható, hogy 200-re az említett célkitőzés nem fog megvalósulni. A világgazdaságban végbemenı általános liberalizációs folyamat eredményeként leértékelıdött az egységes belsı piac. Ma már kevesebb elınyt biztosít a kívülállókkal szemben mint korábban. Ebben az is szerepet játszott, hogy a GATT és a WTO részérıl folyamatosan nagy nyomás nehezedett és nehezedik az Európai Unióra a kereskedelem liberalizálása terén. Bıvülni vagy mélyülni? Az elmélyítés és a kibıvítés állandó dilemmát jelentett és jelent ma is az Európai Unió számára. Az Európai Unió vezetıi úgy állítják be, mintha ezek a folyamatok egymással párhuzamosan, egymással harmonikusan haladnának elıre. Azonban az igazság az, hogy az Európai Unió nem készült fel a kibıvítésre. Azon intézményi rendszer és mechanizmus, amely már a tizenötökkel is döcögısen mőködött, a kibıvülés után latens mőködési válságba jutott. Ennek elkerülése érdekében növelni kellett volna a szupranacionalitást, általánossá tenni a többségi szavazást. De ilyen messze még az elutasított alkotmány sem akart elmenni. Fıleg a nagyobb tagországok idegenkedtek szuverenitásuk egy részérıl való lemondástól, mert az övék tényleges szuverenitás, miközben a kisebb tagországoké csak látszólagos. A folyamat eredménye, hogy Európában elmúlt az erıs föderalista vágy! Tehát nincs egyértelmő válasz arra, hogy bıvülni vagy mélyülni? A 2004-ben végrehajtott bıvítés eddigi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a két folyamat nem tud egyforma intenzitással fejlıdni. Mindenképpen meg kellene húzni az Európai Unió végleges, de legalább is hosszabb távra érvényes új külsı határait. Románia, Bulgária, felvételére 2007-ben került sor. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia részérıl nagy nyomás nehezedik az Európai Unióra Törökország felvételének kérdésében. E mögött elsısorban katonai, stratégiai érdekek húzódnak meg. Eléggé általános az a vélekedés, hogy Törökország felvétele megnyitná a zsilipeket egy további kibıvülési hullám elıtt (pl. Horvátország, Ukrajna, Mahgreb államok, Izrael stb.), amelynek az lehet az eredménye, hogy az Európai Unió egy nagy szabadkereskedelmi övezetté degradálódna. Még egy súlyos problémával kell szembenéznie Európának, az öregedés problémájával. Az elıttünk álló évtizedekben az európai népesség jelentıs mértékben elöregszik, amit a termékenységi ráta,5 - ös nagyon alacsony szintje, valamint a várható élettartam növekedése okoz. Statisztikai tapasztalati adatok alapján a lakosság egyszerő újratermeléséhez-a gyermekhalandósági rátát is figyelembe véve 2, gyermek/nı szükséges. A 5-64 közötti munkaképes korú lakosság száma az elırejelzések szerint a 200- es 309 millió fırıl 2050-re 25 millió fıre csökken, ami mintegy 8%-os csökkenést jelent. Az idıskorúak (65 év felettiek) száma a mai 60 millióról re 20 millióra növekszik, tehát megduplázódik. Az idıskorúak és a munkaképes korúak közötti arány, amit idıskori függıségi rátának neveznek jelentısen megnı, a jelenlegi mintegy 25%-ról 2050-re 50%-ra, ami azt jelenti, hogy jelenleg négy munkaképes korú jut minden idıskorúra, 2050-ben már csak kettı. Ezt a problémát elıreláthatólag csak egy, a mainál sokkal liberálisabb bevándorlási politikával lehet majd enyhíteni. Irodalomjegyzék. Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció. Osiris Kiadó, Budapest, Berend T. Iván: A globalizáció hatása a centrum-periféria kapcsolatokra Európában. A MINDEN TUDÁS EGYETEME keretében elhangzott elıadás szeptember. 3. Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága. HVG Kiadó Rt., Budapest, Palánkai Tibor: Az európai integráció gazdaságtana. Aula Kiadó, Szentes Tamás: A globalizációs folyamat kedvezı és kedvezıtlen hatásai. Magyar Tudomány 2002/6 708.o 8

13 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Kemenczei Nóra Az uniós támogatások hatása a magyar gazdaság versenyképességére A bıvülı Európai Unió célja gazdasági súlyának megırzése és megerısítése a világ feltörekvı régióval, illetve fejlett térségeivel szemben. Ez igen nagy kihívást jelent az unió számára annak tükrében, hogy a frissen csatlakozott és belépésre váró országok gazdaságai alig több mint 5 éve mőködnek valós piacgazdasági környezetben. Magyarország 2004 óta csatlakozását követıen jut uniós forrásokból származó jelentıs mértékő gazdasági támogatáshoz. Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az elsı Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) alapján a gazdaság versenyképességének javítására fordított támogatás javította-e a magyar gazdaság, illetve egyes szegmenseinek gazdasági pozícióját, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások helyzetére. Tárgyszavak: gazdaságpolitika, versenyképesség, GVOP, KKV. Gazdaságpolitika az Európai Unióban Magyarország május -jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ezáltal jogosulttá vált az unió fejlesztési alapjaiból: a strukturális alapokból és kohéziós alapból források lehívására a gazdasági és társadalmi kohézió erısítése, továbbá a tagállamok illetve régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése céljából. Az EK 260/999-es, a strukturális alapokról szóló általános rendelete szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek az. célkitőzés alá esnek, a támogatások igénybevételének feltételeként az Európai Bizottsághoz benyújtandó fejlesztési céljaikat és prioritásaikat tartalmazó nemzeti fejlesztési tervet kell készíteniük. A Nemzeti Fejlesztési Terv a Magyar Köztársaság kormányának nemzeti stratégiai dokumentuma, amely az Európai Unió Tanácsának a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 260/999 Rendelete (Council Regulation /EC/ No 260/999), valamint a Strukturális Alapokra vonatkozó tervekrıl és programozási dokumentumokról szóló Vademecum figyelembevételével készült. A Terv igazodik az Európai Bizottság os idıszakra vonatkozó programozási irányelveihez (The Structural Funds and their coordination with the Cohesion Fund, Guidelines for programmes in the period ), amelyek a gazdasági versenyképesség javítását, a foglalkoztatottság növelését leginkább segítı fejlesztési politikákról adnak útmutatást. Mindemellett figyelembe veszi a releváns közösségi és nemzeti szakpolitikákat, stratégiákat is, valamint támaszkodik az Elıcsatlakozási Gazdasági Program c. dokumentumra (Preaccession Economic Programme; PEP 2003), amely körvonalazza azt a makrogazdasági keretet, melyben a Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a gazdaságpolitikai egyik eszköze kifejti hatásait. Forráslehívás tekintetében magyar Nemzeti Fejlesztési Terv a Strukturális Alapok mindegyikére épít, ezért céljai és prioritásai összhangban állnak az Európai Parlament és a Tanács fejlesztési alapokra vonatkozó rendeleteivel. A 200 februárja óta készülı NFT képezte a Bizottsággal folytatandó tárgyalások alapját, melynek eredményeként a tervezési idıszak elejére elkészült a támogatások jogi keretét képzı Közösségi Támogatási Keretszerzıdés. A KTK rögzíti az Európai Unió, illetve Magyarország pénzügyi kötelezettségvállalását a 2004 és 2006 közötti idıszak közös fejlesztéseit illetıen. Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Telefon: () , (06) 30/

14 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december Az NFT I. célrendszere A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere és prioritásai, továbbá a célok megvalósítását szolgáló operatív programok a magyar gazdaság és társadalom állapotát felmérni hivatott Helyzetelemzés, illetve Magyarország erısségeit, gyengeségeit, lehetıségeit és a veszélyforrásokat bemutató SWOTelemzés alapján lettek meghatározva. Az NFT stratégiájának hosszú távú célja: az életminıség javítása, illetve az adott tervezési idıszakhoz kapcsolódó általános célja: az egy fıre esı jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentıs elmaradás mérséklése. A célokat alátámasztó és elérésüket lehetıvé tevı három specifikus cél: a versenyképesebb gazdaság, a humán erıforrások jobb kihasználása, valamint a jobb minıségő környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elısegítése. A specifikus célok megvalósítását az NFT a következı négy fejlesztési prioritáson keresztül kívánja elérni: termelıszektor versenyképességének javítása (. prioritás); a foglalkoztatás növelése és az emberi erıforrások fejlesztése (2. prioritás); jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása (3. prioritás); a regionális és helyi potenciál erısítése (4. prioritás). Ezeket kiegészíti a KTK végrehajtását elısegítı úgynevezett Technikai Segítségnyújtás prioritás. A fenti célok elérésére kialakított intézkedésegyüttes öt Operatív Program keretében valósult meg: Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP), Humánerıforrás-Fejlesztés Operatív Program (HEFOP), Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az elképzelések szerint az egyes fejlesztések egymást kiegészítve, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva erısítik egymás hatásait, ahol a várakozások szerint egyrészrıl megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, másrészrıl a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhetı el. Hosszú távú cél Az NFT-k hosszú távú célja (203-ig) Az életminıség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése Specifikus Célok A versenyképesség növelése A foglalkoztatottság növelése és a humán tıke fejlesztése Jobb minıségő környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elısegítése Prioritások Versenyképesebb termelıszektor Növekvı foglalkoztatás és az emberi erıforrások Jobb infrastruktúra tisztább környezet Erısebb regionális és helyi potenciál Operatív Programok (az NFT célterületei) Gazdasági versenyképesség OP Humán erıforrások fejlesztése Agrár- és Vidékfejlesztési OP OP. Ábra: Az NFT I. célrendszere Forrás: Fábián-Seremetyev Márk, 2007 Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Regionális Fejlesztés OP 2.. Az NFT I. finanszírozása A Nemzeti Fejlesztési Terv az Operatív Programokon keresztül megközelítıleg 50 milliárd forint uniós és 70 milliárd forint hazai közösségi (központi, illetve helyi) forrást nyitott meg a hazai gazdasági szereplık 0

15 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola számára, amely a pályázatokon megszabott saját hozzájáruláson keresztül további 280 milliárd forint magántıkével egészült ki. Így az öt operatív programon keresztül 960 milliárd forintnyi fejlesztés valósulhatott meg. Az NFT tartalmazott továbbá 283 milliárd forint uniós, illetve 3 milliárd forint hazai közösségi forrást a Kohéziós Alap finanszírozta nagy környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális projektek megvalósítására. Így összességében 350 milliárd forintnyi fejlesztés megvalósítására adott lehetıséget a Nemzeti Fejlesztési Terv. Az operatív programok összesen az NFT I. 3 éves tervezési periódusa alatt csaknem 680 milliárd forintnyi vissza nem térítendı támogatás lehívását tették lehetıvé a hazai gazdasági szereplık számára. Ennek mintegy ¾ része uniós forrásból származik. A források elosztása során a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programhoz (GVOP) a Humán Erıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) után a második legtöbb forrás került, azaz 62 milliárd forint, melybıl 7 milliárd forint az unió hozzájárulása. A gazdaság versenyképességére fordított összeg tehát eléri az operatív programokra felhasznált támogatási keretösszeg 24 százalékát. AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP Összesen Uniós forrás 80,9 7, 39 82,7 9,7 5,4 Hazai forrás (önrész) 26,9 45,3 44,7 28,6 22,8 68,3 Összesen 07,8 62,4 83,7,3 4,5 679,7.Táblázat: NFT I. uniós és hazai forrásainak megoszlása az operatív programok között (milliárd Ft.) Forrás: EMIR 3. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) bemutatása A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program célja a magyar gazdaság európai fejlettségi szinthez való felzárkóztatása, melyet közvetlenül a gazdasági versenyképesség erısítése, közvetve pedig a vállalkozások modernizációja, valamint a fejlett gazdasági környezet kialakítása segít elı. A program a gazdaság általános versenyképességét a termelıszektor modernizációját megvalósító beruházások ösztönzése, a kis- és középvállalatok technikai modernizálásának elısegítése, innovációs tevékenységük és a hálózatépítésük támogatása által kívánta javítani, továbbá a korszerő menedzsment ismeretek átadásával a társadalmi kohézió erısítését és a foglalkoztatás növekedését célozta meg. A gazdasági innovációt a hazai köz- és magánfinanszírozású K+F szféra versenyképes kutatásainak támogatásával, valamint a kutatás-fejlesztési és a gazdasági szektor közötti kapcsolatok erısítésével segítette elı. Az OP további célja volt az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, valamint az elektronikus közigazgatás megteremtésének elısegítése. Célok: A tudásgazdagság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése. A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülı gazdaság kiépítése. A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével. A célrendszert kiegészítik bizonyos horizontális célok, úgymint a környezetminıség javítása, fenntartható erıforrás gazdálkodás, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlıdés elısegítése. A stratégia alapján az operatív program (OP) céljai az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg, melyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszíroz:. Befektetés-ösztönzés 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. Kutatásfejlesztés és innováció 4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés A fenti prioritásokat kiegészíti egy ötödik, az OP végrehajtását elısegítı szakértıi segítségnyújtás prioritás.

16 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. A támogatások formája minden esetben mőködési támogatásnak nem minısülı, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, azaz a továbbiakban: vissza nem térítendı támogatás. A támogatás a 63/200. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján beruházási támogatásnak minısül. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program prioritásai közül a kis- és középvállalkozások fejlesztésére különítették el a legnagyobb összeget, azaz a rendelkezésre álló 50 milliárd forint keretösszeg kicsit több mint 28 százalékát. Az általam vizsgált 2. prioritás keretein belül három év alatt 43 milliárd forintnyi támogatásra pályázhattak a kis- és középvállalkozások.. Prioritás 2. Prioritás 3. Prioritás 4. Prioritás 5. Prioritás Uniós forrás 24,9 30,3 24,9 23,8 4,3 Hazai forrás (önrész) 0,3 2,7 9,3 8,6,4 Összesen 35, ,2 32,4 5,7 2.Táblázat: GVOP uniós és hazai forrásainak megoszlása az egyes prioritások között (milliárd Ft.) Forrás: évi CLIII. Törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl, 5 számú melléklet 4. Kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritás A kis- és középvállalkozások prioritás célja a fejlıdésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítása technológiai korszerősítésük révén, továbbá a minıségi és környezet-központú menedzsment fejlesztése és megerısítése a KKV-k nemzetközi standardoknak való megfelelésének, illetve az EU és a NATO elıírásainak megfelelı minıségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása által. A modernizáció keretein belül kiemelt fontosságú az üzleti szolgáltatások elterjedése, a korszerő minıségbiztosítási rendszerek bevezetése, illetve a nemzetközi szabványoknak megfelelı és korszerő géppark beszerzése, továbbá az üzleti tapasztalatok hozzáférhetıvé tétele. A kis- és középvállalkozások sikeres piaci helytállásának kulcsa az együttmőködésük, továbbá a multinacionális, regionális vállalatokkal való beszállítói kapcsolataik fejlesztése. Fejlesztendı terület az alapvetı mőködéshez szükséges vállalkozói ismeretek széles körő elterjesztése, valamint az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges szakmaspecifikus tudás mennyiségének, minıségének növelése és ezek hozzáférhetıségének biztosítása a vállalkozások számára. Pályázat kódja Pályázat megnevezése KKV-k mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése KKV-k részére korszerő menedzsmentrendszerek és technikák támogatása KKV-k részére emeltszintő, szakma-specifikus tanácsadás igénybevételének támogatása KKV-k közötti együttmőködés szervezésének támogatása Együttmőködı vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása 3. Táblázat: 2004, 2005, 2006 években kiírt pályázatok a GVOP 2. prioritásában (a pipával jelölt pályázatok kiírásra kerültek az adott évben) Forrás: GVOP 2. prioritás pályázati kiírásai alapján)

17 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Kis- és középvállalkozások mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése Maximális mértéke (%) 30 50% 30% 35% Maximális összege (millió Ft) Kis- és középvállalkozások részére korszerő menedzsment rendszerek és technikák támogatása Maximális mértéke (%) 50% 50% Maximális összege (millió Ft) 0,8,4 * 0,8,4* Kis- és középvállalkozások részére emeltszintő, szakma-specifikus tanácsadás igénybevételének támogatása Maximális mértéke (%) 50% 50% Maximális összege (millió Ft) 0,4 2 0, Kis- és középvállalkozások közötti együttmőködés szervezésének támogatása Maximális mértéke (%) 50 80% 50 80% Maximális összege (millió Ft) Együttmőködı vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása Maximális mértéke (%) 50% 50% Maximális összege (millió Ft) Táblázat: Támogatási intenzitás (a támogatások maximális mértéke és összege Forrás: GVOP 2. prioritás pályázati kiírásai alapján A támogatási intenzitást vizsgálva elmondhatjuk, hogy a pályázat kivételével a 2. prioritásban benyújtható pályázatoknál az elszámolható költségek beruházás esetében a területi elhelyezkedését is figyelembe véve maximum 50 százalékát lehetett igényelni. A támogatás maximális összege a fejlesztési célú támogatásokat tekintve (2... és ) 5 és 60 millió forint közé esett. A három éves periódus alatt a pályázati kiírások közül csak a 2... intézkedésben történt változtatás a támogatási intenzitást tekintve. A többi kiírás minden évben lényegében ugyanazokkal a feltételekkel jelent meg. A 2... Kis- és középvállalkozások mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése pályázat esetében kiemelésre érdemes, hogy az a kitétel, miszerint különbséget tettek használt és új gép vásárlása között a támogatás intenzitását tekintve kizárólag új gépek esetén az elszámolható költségek maximum 50%-a, de legfeljebb 25 millió forint, ha a beruházásban használt gépek is beszerzésre kerültek az elszámolható költségek maximum 30%-a, de legfeljebb 5 millió forint 2005-tıl megszőnt. Helyette a támogatási intenzitás mértéke csökkent, maximális összege pedig emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a pályázati feltételeket kedvezıbbé váltak a használt, továbbá a nagyobb értékő, 50 millió forint feletti gépek, illetve berendezések vásárlása esetén. A pályázat tehát 2005-tıl kezdve a technológiailag valószínőleg használt gépekrıl lévén szó alacsonyabb szinten berendezések beszerzését is ugyanolyan mértékben preferálta, mint a csúcstechnológiát képviselıket. * A sávokban meghatározott támogatási összegek integrált irányítási rendszerek (pl.: ISO 900:2000 és ISO 400:996, vagy ISO 900 és AQAP 0, stb. együttes, egyidejő bevezetése) kialakítása esetén 00 %-kal növelhetık. 3

18 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. A Kis- és középvállalkozások részére korszerő menedzsmentrendszerek és technikák támogatása és a Kis- és középvállalkozások részére emeltszintő, szakmaspecifikus tanácsadás igénybevételének támogatása megnevezéső pályázatok esetén érdekes kitétel, hogy a megpályázható maximális támogatási összeget a foglalkoztatottak létszámához kötötték, nem pedig az éves nettó árbevételhez vagy mérleg fıösszeghez. Nagyobb árbevétellel rendelkezı cégeknek létszámtól függetlenül valószínőleg kisebb anyagi megterhelést jelent bármely rendszer bevezetése vagy szaktanácsadás igénybevétele. A GVOP egyik közbensı értékelésébıl kiderül, hogy fokozottan érvényes ez a alintézkedésre, ahol a pályázók körében végzett kérdıíves felmérés 2 azt mutatta, hogy az összes pályázat közül ebben az alintézkedésben volt a legnagyobb a holtteher hatás, ami azt jelenti, hogy a fejlesztések több mint 50%-a támogatás nélkül is megvalósult volna. A Kis- és középvállalkozások közötti együttmőködés szervezésének támogatása pályázatoknál az alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és egyesületek együttmőködésének szervezését kiemelten támogatták azáltal, hogy számukra az elnyerhetı támogatási intenzitás mértéke 30 százalékponttal több, azaz az elszámolható költségek 80%-a volt. A pályázat a támogatási összegek differenciálásával a több tagból álló és a nagyobb értékő beruházásokat eszközlı együttmőködéseket preferálja. A Együttmőködı vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása esetén a maximális támogatási intenzitás összege 3-5 hálózati tag esetén maximum 40 millió forint, 6 vagy annál több hálózati tag esetén 60 millió forint. Bár hálózatépítés szempontjából igen fontos kitétel, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a hálózatban, a gazdasági hatásokat tekintve a fı cél az, hogy minél nagyobb értékő beruházásokat eszközöljenek a tagi létszámtól függetlenül. Ebben a formában ez az intézkedés a nagyobb hálózatokat preferálja, tekintet nélkül arra, hogy mekkora beruházást hoznak létre. 4.. Kis- és középvállalat definiálása Kis- és középvállalkozásokról lévén szó érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a vállalkozások, amelyek beleesnek ebbe a kategóriába. A pályázati kiírások szerint kis- és középvállalkozásnak tekinthetık azok a gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy egyéni vállalkozók, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: Összes foglalkoztatottak létszáma kevesebb, mint 250 fı 250 fı 250 fı Éves nettó árbevétele legfeljebb (millió euró) vagy Mérleg fıösszege legfeljebb (millió euró) Egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadóbevallásban szereplı összes bevétele nem haladja meg (millió euró) 5. Táblázat: Kis- és középvállalkozás kritériumai Forrás: GVOP 2. prioritás pályázati kiírásai alapján nincs kitétel Állam, önkormányzat vagy a táblázatban foglalt kritériumokon kívül esı vállalkozások tulajdoni részesedése tıke vagy szavazati jog alapján külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot. A megjelölt mutatókat a jóváhagyott utolsó éves beszámoló vagy SZJA-bevallás alapján kellett meghatározni. Amennyiben a vállalkozás mőködési ideje egy évnél rövidebb volt, az adatokat éves szintre kellett vetíteni. A kis- és középvállalkozások definiálásánál az éves nettó árbevétel vagy mérleg fıösszeg kitétel évrıl évre emelkedett. Már az elsı évben, 2004-ben meghatározott éves nettó árbevétel esetén a 40 millió euró, azaz megközelítıleg 0 milliárd forint vagy a választható másik mutató a mérleg fıösszeg esetén a 2 Projektzáró Dokumentum, április. 4

19 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola 27 millió euró, azaz megközelítıleg 7 milliárd forint összeg olyan magasan megszabott határérték, amely nem jelenthetett igazi korlátot a jelentkezık számára. Ugyanezt mondhatjuk el a foglalkoztatottak számának kitételrıl, amely 249 fıben volt maximalizálva. A Magyarországon mőködı vállalkozások közül létszám kategóriát tekintve 2004-ben vállalkozásból csak 946, 2005-ben pedig vállalkozásból csak 924-et zárt ki a 250 fı alatti foglalkoztatási létszám kritérium! (KSH adatok) 4.2. Abszorpció A támogatások iránti igényeket amelyek rámutatnak arra, hogy a megfelelı területeken, a megfelelı célközönségnek biztosítottak-e pályázási lehetıségeket a következı táblázat foglalja össze. 2. prioritás: Kis- és középvállalkozások fejlesztése Összesen 3 Támogatott pályázatok várható száma Beérkezett projektek száma Hatályos szerzıdések száma Rendelkezésre álló keretösszeg (milliárd Ft) 0, 4,3 8,6 43,0 Igényelt támogatás (milliárd Ft) 5, 43,4 8,2 2,7 Megítélt támogatás (milliárd Ft) 20,5 0,4 4,8 45,8 Hatályos szerzıdések összege (milliárd Ft) 5, 7,5 5,8 44,3 Kifizetések (milliárd Ft) 0, 8,9 3,9 30,4 6. Táblázat: Támogatások iránti igény kontra megvalósulás Forrás: EMIR, augusztus 3-ei adatok és a GVOP 2. prioritás pályázati kiírásai alapján A 2. kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritásban 2,3-szoros túljelentkezés volt tapasztalható, melybıl a nyertes projektek száma 5 százalékkal lépte túl a tervezettet. A három éves tervezési idıszakra elıirányzott 43 milliárd forintnyi támogatási keretösszeg teljes egésze lekötésre került. 45,8 milliárd forint megítélt támogatásból augusztus 3-ig hatályos szerzıdéssel lekötött összeg 44,3 milliárd forint. A megítélt pályázati összeg magasabb az elıirányzott keretösszegnél annak érdekében, hogy az esetleges visszalépések és szerzıdésszegések nyomán felszabaduló összegek is lehívhatók legyenek. Kijelenthetjük tehát, hogy az abszorpciós cél, azaz az uniós támogatások maradéktalan lehívása teljes mértékben megvalósult Szektorok szerinti megoszlás Strukturális illeszkedés vizsgálatakor abból indultam ki, hogy Magyarországon még folyamatban van a politikai és gazdasági rendszerváltozást követı strukturális átalakulás, ami tıkehiány formájában szinte minden ágazatot érint. Iparpolitikai szempontból azokat az ágazatokat érdemes fejleszteni, amelyek a legjobb termelési értékkel rendelkeznek és a legdinamikusabb fejlıdést mutatják. Nagy valószínőséggel ezek azok az iparágak, amelyek illeszkednek hazánk termelési tényezı adottságaihoz, továbbá uniós tagországként illeszkednek a nemzetközi munkamegosztásba. A kis- és középvállalatok pályázatainak strukturális megoszlása képet ad arról, hogy mely iparágra jellemzı leginkább az ilyen mérető, többnyire magyar tulajdonú vállalkozások jelenléte, továbbá következtethetünk arra, hogy a beszállítói háttéripar bizonyos fokú kiépültsége mely ágazatokra jellemzı. 3 Összesen adat tartalmazza a július 3-ig beadott és elbírált pályázatokat is 4 A tervezık által a forrásokhoz igazított, támogatható projektek száma 5

20 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7.. legjobban teljesítı ágazat Villamos gép, mőszer gyártása 2. legjobban teljesítı ágazat Gép, berendezés gyártása 3. legjobban teljesítı ágazat 4. legjobban teljesítı ágazat Legtöbb pályázatot benyújtó ágazatok (db) Gumi-, mőanyag termék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása 5. legjobban teljesítı ágazat Jármőgyártás 6. legjobban teljesítı ágazat Kutatás, fejlesztés Villamos gép, mőszer gyártása Gép, berendezés gyártása Legtöbb hatályos szerzıdéssel rendelkezı ágazatok (db) Gumi-, mőanyag termék gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Jármőgyártás Kutatás, fejlesztés Gumi-, mőanyag termék gyártása Villamos gép, mőszer gyártása Legtöbb pályázati pénzt igénylı ágazatok (Millió Ft.) Gép, berendezés gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Jármőgyártás Kutatás, fejlesztés Gumi-, mőanyag termék gyártása Gép, berendezés gyártása Legtöbb pályázati pénzt elnyert ágazatok (Millió Ft.) Villamos gép, mőszer gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Jármőgyártás Kutatás, fejlesztés Táblázat: Szektorok teljesítménye a GVOP 2. prioritásban Forrás: EMIR, augusztus 3-ei adatok alapján A kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében megjelenı pályázatokon a legnagyobb számban a Villamos gép, mőszer gyártása kategória képviseltette magát, ami nem csoda, hiszen ebben a kategóriában mőködik a legtöbb vállalkozás. Meglepı azonban, hogy csak a második legnagyobb összegre pályázott és hatályos szerzıdésekkel lekötött összegek terén alig lemaradva ugyan, de a harmadik helyen áll. A legtöbb pályázati pénzt és a legtöbb hatályos szerzıdéssel lekötött összeget tekintve a Gumi-, mőanyag termék gyártása kategória vitte a pálmát. Ipari fajsúlyához viszonyítva kiemelkedıen sok pályázati pénzt nyertek el ezen iparág képviseletében dolgozó vállalkozások. Ipari fajsúlyához képest csaknem kétszer annyi pályázati pénz került ebbe a szektorba mint a Gép, berendezés gyártása kategóriát képviselı cégekhez és több mint tízszer annyi, mint a Villamos gép, mőszer gyártásával foglalkozó vállalatokhoz, annak ellenére, hogy mindkét elıbb említett kategóriában háromszor annyi vállalkozás tevékenykedik, mint a gumi-, mőanyag termék gyártásában. Az ipari termelés értékének arányában véve a Vegyi anyag, termék gyártása kategória fajsúlyának megfelelı pályázati összeget nyert el, ami köszönhetı a vegyi anyag gyártásban mőködı vállalkozások nagyobb pályázási kedvének. A villamos gép, mőszer gyártásban például tízszer annyi vállalkozás mőködik, mint ebben az ágazatban, mégis csak három és félszer több pályázatot nyújtottak be. Ez azt jelenti, hogy a vegyi anyagokat gyártó vállalkozások 20 százaléka képviseltette magát a pályázatokon, míg a villamos gép és mőszer gyártásban tevékenykedı cégeknek csak 7 százaléka nyújtott be pályázatot. A jármőgyártásban tevékenykedı vállalkozások 0 százaléka nyújtott be pályázatot, mégis azt kell mondanunk, hogy ipari fajsúlyához képest igen kevés támogatáshoz jutott. Ez az eredmény arra vezethetı vissza, hogy a jármőgyártásban a többi kategóriához képest kivéve Vegyi anyag, termék gyártása kevés vállalkozás mőködik, mivel a kisebb mérető, magyar tulajdonú vállalkozások csak nehezen tudnak bekapcsolódni a multinacionális vállalatok beszállítói hálózataiba. 5. Magyarország versenyképessége Az ország versenyképességének javítása az NFT I. három specifikus céljainak egyike, és ha úgy vesszük az elsı számú is, hiszen a foglalkoztatás növelése, humán tıke fejlesztése és a jobb minıségő környezet megvalósítása szinte teljesen elképzelhetetlen növekvı gazdaság nélkül. Ha már versenyképességrıl van szó, érdemes rápillantanunk a világ két legelismertebb versenyképességi ország-rangsorára, azaz az IMD: World Competitiveness Yearbook 54 országot plusz 7 régiót rangsoroló listájára és a World Economic Forum: Global Competitiveness Report 25 országot felölelı rangsorára. Ez a két komplex versenyképességi rangsor természetesen eltérı módszertannal készül, amelyet évente finomítanak, 6

21 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola fejlesztenek, ezért Magyarország helyezésének évrıl évre történı nyomon követése önmagában nem enged messzemenı következtetéseket levonni. Sokkal célravezetıbb megvizsgálni, hogyan alakult hazánk versenyképességi helyezése, más országokhoz viszonyítva. A Visegrádi Négyek Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország országait viszonyítási alapul véve reálisabb képet kapunk Magyarország versenyképességérıl. A lausanne-i székhelyő Institut für Management-Entwicklung (IMD) vezetıképzı és gazdaságkutató intézet évente publikálja World Competitiveness Yearbook címő kiadványát, amely 55 országot, valamint 7 régiót rangsorol versenyképességük szerint, összesen 323 kritérium alapján. A ranglista kétharmad részben hivatalos statisztikákon, egyharmad részben az IMD szakértıinek felmérésein alapul. Az összesített rangsor a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, a versenyszféra teljesítıképességét, valamint az infrastrukturális feltételeket külön értékelı listák eredıjeként áll elı. A legfrissebben megjelent évi kiadványukban már nem szerepelnek a régiók, ezáltal 2003-ig visszamenıen új listát jelentettek meg Mo-hoz képest 2004 Mo-hoz képest 2005 Versenyképességi rangsor Mo-hoz képest 2006 Mo-hoz képest Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Gazdasági teljesítmény Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország Mo-hoz képest 8. Táblázat: A Visegrádi Négyek versenyképességének alakulása az IMD listája alapján Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook, Overall Competitiveness Ranking, Economic Performance 2007-es adatsor alapján A World Economic Forum tényadatok, valamint több mint 000 vállalati vezetı megkérdezésére épülı felmérések eredményeinek kombinációjaként készülı jelentése 25 országot rangsorol két fı különbözı súlyozású alindexek felhasználásával számított index alapján. Az alapindex, a növekedési versenyképességi index, Growth Competitiveness Index (GCI), mely az alapvetı makrogazdasági feltételek, a hatékonyságnövelı tényezık, valamint az innovációs tényezık köré győjtött komponenseket foglalja magában. Ezt egészíti ki az üzleti versenyképességi index, Business Competitiveness Index (BCI), amely a vállalati mőködés és stratégia, illetve az üzleti környezet minıségének értékelésén alapul Mo-hoz képest 2003 Mo-hoz képest 2004 Mo-hoz képest Versenyképességi index (GCI) 2005 * Mo-hoz képest Magyarország (39) 35 4 Csehország (38) 29 (+) Szlovákia (4) 36 (-2) Lengyelország (5) 43 (-2) Üzleti versenyképesség index (BCI) Magyarország Csehország Szlovákia Lengyelország * Mo-hoz képest * WEF a 2006-ban módszertani módosításokat vezetett be (ennek köszönhetıen pl. Magyarország évi publikációban megjelent 39. helyét a 35.-re módosította). GCI: 2005-ig Growth Competitiveness Index, 2006-tól Global Competitiveness Index 7

22 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december Táblázat: A Visegrádi Négyek versenyképességének alakulása az World Economic Forum listája alapján Forrás: World Economic Forum: Global Competitiveness Report, Global Competitiveness Index (GCI)*, Business Competitiveness Index (BCI) Mindkét elemzı besorolása ugyanazt a sajnálatos tendenciát mutatja mind a komplex, mind a gazdasági/üzleti versenyképességi rangsort tekintve, hogy Magyarország nemcsak abszolút értékében mutat romló versenyképességet, de a környezı országokhoz képest is csökken a versenyelınye. Hazánk az ezredforduló küszöbén még vezetı pozícióban volt a csoportban, amelyet alapvetıen 2004-ben mindkét elemzı szerint elvesztett. Csehországgal szemben egyre nı a lemaradásunk, a korábban nálunk még rosszabb mutatókkal rendelkezı Szlovákia, nemcsak behozott, de egyenesen lehagyott bennünket ban, továbbá a legrosszabb helyezéseket elérı Lengyelország is egyre csökkenti lemaradását Magyarországhoz képest. 6. Összegzés Az elemzésbıl kiderül, hogy bár az NFT I. keretein belül létrehozott öt operatív programot olyan logikával alkották meg a stratégiatervezık, hogy azok kiegészítsék egymást kihasználva az adódó szinergiákat, sajnálatos módon azonban a gazdaság versenyképességére fordított támogatások 2004 és 2006 között nem voltak képesek javítani Magyarország nemzetközi versenyképességét. Sıt, hazánk az ezredforduló óta a visegrádi országok csoportján belül évrıl-évre veszít versenyelınyébıl. A gazdasági hatások vizsgálatánál elırebocsátanám, hogy a hároméves periódus tervezési szempontból igen rövid, továbbá a 2006 óta eltelt idı olyan csekély, amelynél a nemzetgazdasági hatások egy része még nem jelentkezik, valamint a nemzetgazdasági mutatók alakulásában egyéb, általam nem vizsgált folyamatok is szerepet játszanak. Ideális aránynak tekinthetı, hogy az állam kevés kivételtıl eltekintve a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50 százalékáig szállt be a fejlesztésekbe és a támogatások maximális összegei is a megfelelıen voltak megállapítva. A nemzetgazdasági szinten mérhetı hatás elmaradásának az oka, hogy a fejlesztésekre kiadott támogatások nem összpontosultak néhány kiemelt területre, azaz GVOP céljaihoz felhasználható keretösszeghez képest túl sok fejlesztési célt határoztak meg és ennek megfelelıen túl sok pályázatot írtak ki. Ennek következményeként a rendelkezésre álló keretösszeg oly mértékben elaprózódott, hogy annak gazdasági hatási nem mérhetıek. Az NFT I. kereteiben öt operatív program osztozott az uniós forrásokból erre a területre szánt 679,7 milliárd forintnyi keretösszegen. A magyar gazdaság versenyképességének növelésére elkülönített 62,4 milliárd forint 4+ prioritás és azon belül 24 alintézkedés között oszlott meg. Az általam vizsgált 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritás a három éves periódus alatt 43 milliárd forintból gazdálkodhatott, amelyet 5 alintézkedés között osztottak el, azaz 5 célterületre lehetett projekteket benyújtani. A 2. prioritásban a tervezési periódus harmadik, azaz utolsó évében (2006-ban) forráshiány miatt már csak egy pályázati kiírás jelent meg. Az abszorpciós cél maximálisan teljesült, a megítélt támogatásokkal biztosították a rendelkezésre álló teljes keretösszeg lehívását. Ez a megállapítás a GVOP egészére és az általam vizsgált 2. prioritásra is igaz. A pályázati kiírások magas számából arra következtethetünk, hogy a tervezık elsıdleges célja az abszorpció teljesítése volt, nem pedig a fókuszált gazdaságfejlesztés. A tervezık óvatossága nem látszik indokoltnak fıleg annak fényében, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotában keresve is nehéz olyan területet találni, amely ne lenne képes a 2. prioritásra de akár a teljes GVOP-ra elkülönített keretösszeg vissza nem térítendı támogatások formájában történı, akár teljes mértékő felszívására. Ezt támasztja alá, hogy úgy összegszerően, mint a pályázatok számát illetıen több mint kétszeres túljelentkezés volt tapasztalható a GVOP 2. prioritását tekintve. Bár a jelentkezések száma igen nehezen jelezhetı elıre, bizonyos összeg egy gazdasági területre esı súlya egyszerően modellezhetı. A várakozások ellenére az adott idıszakban a támogatások hatására egy iparág sem mutatott az elvártnál dinamikusabb fejlıdést. Ennek oka, hogy a támogatási keretösszeg túlságosan elaprózódott az ágazatok között, így mérhetı gazdasági hatásról strukturális szempontból nem beszélhetünk, azaz kimondható, hogy a GVOP költségvetése által a kis és középvállalkozások fejlesztésére szánt 8

23 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola támogatások nem voltak képesek kompenzálni azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek az egyes iparágak növekedése ellen hatnak. A pályázati pénzek korlátozott mivoltából adódóan kevesebb, jobban fókuszált pályázat érdemben befolyásolhatta volna két, legfeljebb három iparág fejlıdését. Irodalomjegyzék. Nemzeti Fejlesztési Terv 2. GVOP Program Kiegészítı Dokumentum 3. GVOP éves jelentések (2004, 2005, 2006) az Európai Bizottság számára 4. World Economic Forum (2004, 2005, 2006): Global Competitiveness Report, Executive Summary 5. Institut für Management-Entwicklung (2006): World Competitiveness Yearbook 6. Pellényi Gábor (2005. december): A magyar gazdaság versenyképessége nemzetközi versenyképességi jelentések tükrében, ICEG Vélemény XXIII 7. Világgazdasági Kutatóintézet (2007. január): Gazdasági növekedés: a nemzetközi versenyképesség meghatározó tényezıi és várható változásai (vitaanyag) 8. Sebestyén Tibor (2005. szeptember): A magyar gazdaság versenyképessége globális összehasonlításban, Polgári Szemle. évfolyam, 8. szám 9. GKM, Stratégiai Fıosztály (2007. július): Áttekintés Magyarország versenyképességi helyzetérıl, 0. Kapcsolódó törvények és rendelkezések. Adatok: EMIR, augusztus KSH makrogazdasági adatok 9

24

25 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Baráth Lajos A mezıgazdaságban képzıdött jövedelmek összehasonlítása az Európai Unió régi és újonnan csatlakozott tagállamai között Az Európai Unióban két jövedelem információs rendszer (a tesztüzemi rendszer és a mezıgazdasági számlarendszer) adatai alapján kaphatunk képet a tagállamokban képzıdött mezıgazdasági jövedelmekrıl. Ezen jövedelem információs rendszerek kiépítése az újonnan csatlakozott országokban is az Európai Unióhoz történı harmonizáció egyik fontos feladata volt. Egymással összehasonlítható hosszú idısoros adatok jelenleg a mezıgazdasági számlarendszer (MSZR) esetében állnak rendelkezésre. A tanulmány célja az MSZR adatain alapulva a mezıgazdasági jövedelmekben a régi (EU-5) és a május elsején csatlakozott (EU-0) tagállamok között megfigyelhetı különbségek feltárása. Idıtávot tekintve a 2000 és 2006 közötti idıszak kerül elemzésre, betekintést nyerve ezáltal a csatlakozás elıtti és a csatlakozást követı évek változásaiba. Tárgyszavak: mezıgazdasági jövedelmek, MSZR, A-mutató, C-mutató. Bevezetés A konferencia különös figyelmet érdemlı kérdéseinek egyike, hogy Remélhetjük-e, hogy az elkövetkezendı évtizedekben Európa két teljesen különbözı része egyesül? Cikkemben e kérdés megvitatásához a mezıgazdaság szemszögébıl szeretnék néhány gondolatot kifejteni. Gazdasági értelemben az Európa két különbözı része közötti egyesülés egyik legfontosabb feltétele az életszínvonalbeli különbségek csökkenése. Az életszínvonal mérésére a közgazdaságtanban hagyományosan az egy fıre jutó jövedelem (GDP) a széles körően használt mutató. Ebbıl kiindulva dolgozatomban a konferencia általános kérdését leszőkítve arra a kérdésre keresek választ, hogy remélhetjük-e, hogy a mezıgazdasági jövedelmek kiegyenlítıdnek az EU korábbi (EU-5) és május elsején csatlakozott (EU-0) országai között? A vizsgálathoz a feltételek kedvezıek, ugyanis az EU-csatlakozást megelızı és az azóta eltelt idıszakban a jövedelemviszonyok mellett változtak azok a lehetıségek is, amelyek felhasználásával képet lehet rajzolni az ágazat jövedelemhelyzetérıl. Míg 2000 elıtt csak az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) adatbázisa állt a hazai kutatók rendelkezésére a mezıgazdasági jövedelem vizsgálatokhoz, az uniós harmonizáció eredményeként két mezıgazdasági pénzügyi és jövedeleminformációs rendszer is kialakításra került: a Mezıgazdasági Számlarendszer (MSZR) és a Tesztüzemi Rendszer (TR), olvashatjuk Kapronczai [2007] egyik tanulmányában. Valamennyi rendszer eltérı céllal jött létre, eltérı a lefedettségi köre és ebbıl kifolyólag eltérı eredményeket is szolgáltat, amely több esetben félreértésre adott okot. Ezért dolgozatom 2. pontjában az egyes jövedeleminformációs rendszerek sajátosságait kívánom röviden bemutatni. Hosszú idısoros az Európai Unió tagállamaival összehasonlítható adatok jelenleg az MSZR esetében állnak rendelkezésre. Így az összehasonlítás adatbázisaként a Mezıgazdasági Számlarendszert választottam. A cél a ig terjedı idıszak bemutatása volt, betekintést nyerve ezáltal a csatlakozást megelızı és azt követı évekbe. A Mezıgazdasági Számlarendszerben különbözı jövedelem aggregátumok és mutatók segítségével (A. B, C mutató) követhetjük nyomon a mezıgazdasági jövedelmek változásait. A harmadik pont célja ezen jövedelem aggregátumok és mutatók bemutatása. Ezt követıen kerül sor az EU-5-ök és EU-0-ek mezıgazdaságában képzıdött jövedelmek összehasonlítására. Végül rövid összegzéssel zárul az elemzés amelyben, megpróbálok választ adni a Bevezetésben felvetett kérdésre. DE ATC Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszék 4032 Debrecen Böszörményi út Tel./fax: 52/

26 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december A mezıgazdasági jövedeleminformációs rendszerekrıl Itt szeretném megjegyezni, hogy a jövedeleminformációs rendszerek bemutatása döntıen Laczka Éva, Szabó Péter és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) munkatársainak, mindenekelıtt Kapronczai István elıadásainak, cikkeinek felhasználásával készült. Az EU információs struktúrája az uniós mechanizmus viszonylag állandóbb eleme, mint a Közös Agrárpolitika (KAP). A KAP ugyanis 5-7 évenként jelentıs átalakuláson megy keresztül attól függıen, hogy milyen egyezségekre jut a globalizálódó világ, milyen folyamatok érvényesülnek a tagországok mezıgazdaságában és ezeknek milyen szabályozási tanulságait kell érvényre juttatni fogalmazza meg Kapronczai [2007]. A változások ellenére a KAP egyik fı célja a létrejöttétıl fogva, a mezıgazdasági termelık számára tisztességes jövedelem biztosítása. Az EU a jövedelmek nyomon követését két jövedeleminformációs rendszer segítségével végzi, a Mezıgazdasági Számlarendszer (MSZR) és a Tesztüzemi Jövedeleminformációs Rendszer (TR) segítségével. Magyarországon az EU-harmonizáció során szintén kialakításra kerültek ezek a rendszerek, növelve a jövedelemelemzésekhez használható adatbázisok számát. Mindez azonban nem segítette a tisztánlátást, mivel a különbözı rendszerek eltérı következtetésre juttatták az elemzıket, a politikusokat. Így kialakult egy adatháború, amikor ki-ki véletlenszerően, vagy saját (politikai) érdekeinek megfelelıen merített egyik vagy másik adatbázisból Kapronczai szerk. [2007]. E jelenség megvilágítására készítette el az AKI kollektívája az Ellentmondások és összefüggések a mezıgazdasági jövedeleminformációs rendszerek között címő tanulmányát. A tanulmány átvilágítja az egymás mellett létezı jövedeleminformációs rendszereket, feltárja a köztük lévı összefüggéseket, megvizsgálja átjárhatóvá tehetık-e, illetve meghatározza melyik rendszer milyen folyamat elemzésére a legalkalmasabb. A három jövedeleminformációs rendszer között az alapvetı különbség az egyes rendszerek lefedettségi körébıl adódik. A következı ábra áttekintést nyújt arról, hogy milyen tevékenységeket és milyen nagyságú üzemek kibocsátását tartalmazzák az egyes adatbázisok (. ábra). 22. ábra: Az egyes rendszerek lefedettségi köre Forrás: Kapronczai szerk, [2007] Az APEH adatbázis a társasági adó bevallása céljából készült mérlegekbıl és eredménykimutatásokból áll. Az APEH adatbázisban mezıgazdasággal foglalkozó cégnek minısül az a cég, amely TEÁOR kódja valamilyen mezıgazdasági szakágazatot jelöl meg fıtevékenységként. Statisztikailag fıtevékenységnek minısül az a tevékenység, amely a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre (a hozzáadott érték, több mint 50%-át). Így vegyes profilú cégek esetében a mezıgazdasági tevékenység vagy nem jelenik meg (ha a mezıgazdasági tevékenység a hozzáadott érték kevesebb, mint 50%-át adja), vagy vegyesen található meg a mezıgazdasági és nem mezıgazdasági tevékenységbıl származó jövedelem. A Tesztüzemi Rendszer (TR) a legalább 2 európai méretegységet (EUME) elérı egyéni gazdaságokra és gazdasági szervezetekre nézve reprezentatív adatbázis. Tesztüzemek az olyan gazdaságok lehetnek, amelyek árbevételük legalább 50%-át mezıgazdasági alaptevékenységbıl szerzik. A tesztüzemi rendszer fı sajátossága a másik két rendszerrel összevetve, hogy nem tartalmazza a 2 EUME alatti gazdaságokat.

27 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola A Mezıgazdasági Számlarendszer (MSZR) az országban végzett összes mezıgazdasági tevékenységet tartalmazza, függetlenül attól, hogy az azt végzık fıtevékenységük alapján mely nemzetgazdasági ágba vannak sorolva. 3. A mezıgazdaságban képzıdött aggregált jövedelem mérésére szolgáló mutatók az MSZR-ben Az MSZR a nemzeti számlarendszer szatellit számlája Kapronczai [2000] Fogalmai és módszertani elıírásai alapvetıen megegyeznek a nemzeti számlarendszerével, csak akkor és amennyire a mezıgazdasági termelés jellegzetességei feltétlenül megkívánják térnek el tıle Szabó [2007]. A jövedelemelemzésre használt mutatók keletkezését a 2. ábra mutatja be. Az Európai Unió által a jövedelem helyzet vizsgálatára leggyakrabban használt mutató, az úgynevezett A mutató Szabó, G. [2007]. Az A mutató a termelési tényezık éves munkaerı egységre jutó reáljövedelmének változását méri KSH [2000]. Reáljövedelmen minden esetben a folyó áron számított jövedelemkategóriának a nemzeti valutában számított bruttó hazai termék (GDP) implicit árindexével deflált változatlan áras értéke értendı. olvashatjuk Szabó [2007] tanulmányában. A tört nevezıjében az Éves Munkaerı Egység szerepel (ÉME). Az éves munkaerıegység használatára azért van szükség, hogy a részmunkaidıt és az idénymunkát is figyelembe lehessen venni. Egy ÉME megfelel egy olyan személy munkaidı ráfordításának, aki egy egész éven át teljes munkaidıben végez mezıgazdasági tevékenységet. ( ÉME megfelel 800 ledolgozott munkaórának) Laczka [2007]. Folyó termelıfelhasználás Mezıgazdasági szektor teljes kibocsátása Bruttó hozzáadott érték alapáron értékcsökkenés Nettó hozzáadott érték alapáron Egyéb termelési adók Egyéb termelési támogatások Termelési tényezık jövedelme Deflálva és teljes ÉMEvel osztva A-mutató Termelési tényezık jövedelme Fizetett bérleti díj Fizetett kamatok Munkavállalói jövedelem Kapott kamatok Nettó vállalkozói jövedelem Deflálva és a nem fizetett ÉME-vel osztva Nettó vállalkozói deflálva jövedelem 2. ábra: Jövedelemmutatók a mezıgazdasági számlarendszerben Forrás: EC, 2002 B-mutató C-mutató A teljes ÉME két részbıl tevıdik össze: a fizetett és nem fizetett munkaerıbıl. A nem fizetett ÉME tartalmazza az alkalmazottakon kívüli egyéb munkaerı munkaráfordításait is. (Pl. családi gazdaságoknál a családfı és a családtagok munkaráfordítását is) A B mutató esetében a nevezıben a nem fizetett munkaerı szerepel, így ez a mutató nem alkalmas a fizetett és családi munkaerıre alapuló szervezeti formák jövedelmezıségének összehasonlítására. Míg az EU régi tagállamaiban a családi gazdaságok túlsúlya figyelhetı meg, és a gazdasági szervezetek súlya viszonylag alacsony, addig az EU-0-ek esetében igen jelentıs a társas vállalkozások mezıgazdasági termelésben betöltött szerepe. Ezért e mutató a régi és új tagállamok összehasonlítására nem alkalmas. Az EU-ban a jövedelem mérésére az A és B mutató mellett egy C mutató is megtalálható. A C mutató a mezıgazdaság nettó vállalkozói jövedelme Szabó-Milella [2006]. A C mutatót úgy kapjuk meg, ha a termelési tényezık jövedelmébıl levonjuk a munkavállalói jövedelmet annak járulékaival, a bérleti díjat (a 23

28 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. gazdaság és a földterület bérleti díját) és a kifizetett kamatokat, és hozzáadjuk a gazdaság által kapott kamatot (.ábra). 4. A mezıgazdasági jövedelmek összehasonlítása az EU-5 és EU-0 tagállamai között A fejezet során az A és C mutatók, valamint ezeket kiegészítve saját számítások segítségével kerül elemzésre az EU-5 és EU-0 tagállamaiban képzıdött mezıgazdasági jövedelem. A felhasznált adatok az EU ingyenes tájékoztatási adatbázisából származnak [Internet]. Az adatbázisban szerepel EU-5 aggregátum, míg EU-0 nem. Megfelelı részadatok segítségével elıállítható az EU-0 aggregátum is, de a szükséges részadatok nem minden esetben álltak rendelkezésre. Ezekben az esetekben a régi tagállamok vonatkozásában az átlagadatokat használom és ehhez az átlagértékhez viszonyítom az egyes országok adatait. Mivel Málta és Ciprus mezıgazdasági termelésben betöltött szerepe nem jelentıs, így a vizsgálatuktól eltekintek. A jövedelem összehasonlítását négy alfejezetbe foglalva követhetjük nyomon. Elsıként az EU által leggyakrabban használt, ún. A -mutató bemutatását olvashatjuk. Az A -mutató három másik index (a termelési tényezık jövedelmének indexe, az éves munkaerıegység változásának indexe, valamint a GDP implicit árindexének) hányadosa. Az EU régi és újonnan csatlakozott tagállamai között a mutató kialakulásában az egyes indexek hatása eltérı. Az elsı alfejezet az A -mutató egyes indexeinek felbontásával e jelenség leírására is kitér. Az A -mutató eredeti formájában gyakorlatilag egy parciális termelékenységi mutató, amely az élımunka termelékenység idıbeli változását méri. Az élımunka termelékenységnek nem csupán a változása, hanem egy adott idıpontban mért állapota is értelmezhetı Szabó [ 2003]. Az Európai Unió bizonyos elvi nehézségek miatt a mutatót csak a jövedelem változásának nyomon követésére használja, annak abszolút szintje nem kerül publikálásra. Az egységnyi éves munkaerıegységre jutó jövedelem színvonala, az elvi nehézségek ellenére, vizsgálható. A fejezet második alpontjában saját számításokon alapulva ennek bemutatására kerül sor. A harmadik alpont a C - mutatóval vizsgált jövedelemelemzéseket ismerteti, míg a negyedik alpont lineáris regresszióval történı elırejelzés segítségével próbál választ keresni a dolgozat fı kérdésére. 4.. Az A mutató alakulása Az. táblázat adatai alapján kitőnik, hogy az EU-5-ök esetében az A -mutató a vizsgált hat évben nem változott jelentısen. A bázisévként választott 2000-hez képest, a legnagyobb növekedést 200-ben figyelhetjük meg (4,6%), míg a legkisebb érték a 2005-ös évhez főzıdik (98,%). Ezek alapján az EU-5- ökrıl elmondható, hogy az A -mutató alapján mért jövedelemváltozás minimálisnak tekinthetı, a jövedelem a 2000 és 2006 közötti intervallumban gyakorlatilag a vizsgálat kiinduló évének szintje körül állandósult EU ,6 00,0 0,5 0,6 98, 00,9 Csehország 00 27,2 99,6 87,3 38,8 43,3 52,3 Észtország 00 6,7 09,2 54,8 226,5 237, 224,7 Lettország 00 20,5 5,9 26,2 205,2 22,3 224,2 Litvánia 00 92,6 86,0 96,6 50,4 9,4 99,5 Magyarország 00 07,9 9,4 93,4 48,6 53,9 60,5 Lengyelország 00 5,0 03,9 96,0 80,9 63,4 80,7 Szlovénia 00 86,3 7,6 89,0 4,3 43,9 4,2 Szlovákia 00 3,6 06,7 00,3 29,7 20,9 23,0. táblázat: Az A mutató alakulása, 2000=00% Forrás: Saját számítás, Eurostat adatai alapján Az EU-0-ek vonatkozásában a vizsgált idıszakot célszerő két részre osztani: a csatlakozás elıtti és a csatlakozást követı évekre. Mind a csatlakozás elıtt, mind a csatlakozást követıen a változás mértéke meghaladja a korábbi tagállamok esetében megfigyelhetıt. A legnagyobb változás a csatlakozás évében,

29 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola 2004-ben ment végbe. Ebben az évben, két tagállamban a növekedés mértéke meghaladja a 00%-ot; Észtországban közel 30%-kal nıtt az A -mutató értéke, Lettországban 05%-os volt a növekedés. İket követi Lengyelország, ahol 80%-kal volt magasabb az egységi munkaerıegységre jutó reáljövedelem nagysága 2004-ben, a 2000-es évhez viszonyítva. A többi országban, köztük Magyarországon is, a mutató 40-50%-os javulása ment végbe. Ebben a támogatások nagyságának növekedése mellett a kedvezı idıjárás is szerepet játszott. Az A -mutató három másik index hányadosa. A mutatót alkotó egyes indexek hatása az EU régi és új tagállamai között nem azonos. Különösen az éves munkaerıegység indexének hatása eltérı, ugyanis az új tagállamokban a mezıgazdasági munkaerı kiáramlása meghaladja a régi tagállamokban tapasztalhatót. Az egyes indexek hatásának vizsgálata lehetıvé válik, ha az A -mutatót felbontjuk alkotó indexeire. A felbontás eredményét a 2. táblázat tartalmazza. A - mutató Termelési tényezık jövedelmének indexe GDP implicit árindexe ÉME index EU-5 98, 97,9,08 0,92 Csehország 43,3 89,4,44 0,92 Észtország 237, 69,2,2 0,59 Lettország 22,3 229,5,6 0,93 Litvánia 9,4 76,3,5 0,80 Magyarország 53,9 52,2,28 0,77 Lengyelország 63,4 69,6,3 0,92 Szlovénia 43,9 4,2,2 0,88 Szlovákia 20,9 5,,38 0,69 2. táblázat: Az A -mutató és a mutatót alkotó indexek alakulása 2005-ben, 2000=00% Forrás: Saját számítás Eurostat adatai alapján Az EU-5 és EU-0 országainak A -mutatóját alkotó mindhárom index között lényeges eltéréseket figyelhetünk meg. A termelési tényezık folyó áron mért jövedelme az EU-5-ök átlagában minimálisan csökkent (-2%), míg valamennyi újonnan csatlakozott országban jelentıs növekedést mutatott. A legnagyobb mértékben, Lettországban (közel 30%), míg a legkisebb mértékben (5%) Szlovákiában nıtt. A termelési tényezık jövedelmének folyó áron mért változásában az áraknak szintén eltérı szerepe volt a régi és új tagállamokban. Jól mutatja ezt a táblázat GDP implicit árindexét tartalmazó oszlopa. Az EU-5-ök esetében ezzel a mutatóval mért árnövekedés a vizsgált idıszak alatt 8%-os volt. Ezzel szemben az újonnan csatlakozott országok többségében Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia az árak 0 20%-os növekedése ment végbe. Csehország, Magyarország és Szlovákia esetében a növekedése eltért az átlagtól. Ezekben az országokban 30-40%-os növekedéssel találkozhatunk. A legfontosabb különbséggel az Éves munkaerıegység változását mérı index esetében figyelhetı meg. Az EU-5-ök A -mutatójának növekedésében az ÉME mindössze 8%-os csökkenése játszik szerepet. Az új tagállamokban az ÉME csökkenésének szerepe Csehországot, Lettországot és Lengyelországot kivéve mindenhol magasabb. Szlovákiában például a termelési tényezık reáljövedelmének csökkenésével találkozhatunk, az A mutató növekedése teljes egészében a munkaerı 30%-os csökkenésének köszönhetı Az egységnyi munkaerıegységre jutó jövedelem abszolút szintjének összehasonlítása Az Európai Unió az A -mutatót csak a jövedelem változásának nyomon követésére használja, ugyanakkor elméletileg az A - mutatót alkotó tört abszolút szintje is értelmezhetı. Annak okát, hogy az Európai Unió miért nem használja a mutatót a jövedelem adott idıpontban történı állapotának mérésére Szabó [2007] tanulmánya alapján a következıképpen foglalhatjuk össze. 25

30 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. Az egységnyi mezıgazdasági munkaerı egységre jutó jövedelem csak durva összehasonlításra ad lehetıséget, legalább két okból: Bár a mezıgazdasági munkaerı-felhasználási statisztika egységes módszertan szerint készül, a tagországok sajátosságai és az adatok jellege miatt elsısorban a munkaerı-felhasználás változásának, mint a felhasznált munkaerı mennyiségének vizsgálatára alkalmas; A jövedelem vonatkozásában pedig az okoz problémát, hogy a vásárlóerı eltéréseibıl adódó torzítások nem kerülnek figyelembevételre. ( A vásárlóerı-paritással korrigált adatok az új tagországok jövedelembeli lemaradását kisebbnek, de továbbra is jelentısnek mutatnák ) Az elvi nehézségek ellenére, a mutató használatával feltárhatjuk a két terület jövedelmében lévı jelentıs különbséget EU-5 7, 8,3 7,8 8,2 8,9 8,3 9,2 EU-0,7 2, 2,0,8 3,0 3, 3,5 EU-5/EU-0 0, 8,9 9, 0,4 6,4 5,8 5,4 3. táblázat: Az élımunka-termelékenység alakulása (000 euró/éme) Forrás: Saját számítás Eurostat adatok alapján Az EU-5 és EU-0 egységnyi éves munkaerıegységre jutó jövedelme közötti különbség az EUcsatlakozás elıtt kb. tízszeres volt. A legnagyobb különbség 2000-ben figyelhetı meg, míg a legkisebb 2006-ban. A csatlakozást követıen a különbség csökkent, de még így is jelentıs. Az EU-5-ök esetében 8-9 ezer euró körül alakul az egységnyi munkaerıegységre jutó termelési tényezık jövedelmének nagysága, ezzel szemben az EU-0-ek által átlagosan elért munkaerıegységre jutó jövedelem nagysága a csatlakozást követıen is csak 3-3,5 ezer euró körül alakul A jövedelmek összehasonlítása a C -mutató alapján A C -mutató a nettó vállalkozói jövedelem. A C -mutatót az Európai Unió az A -mutatóval ellentétben abszolút értéken is publikálja. A fejezet során elsıként a C -mutató változásának vizsgálatára kerül sor, majd ezt követi a C -mutató abszolút szintjének összehasonlítása. Az abszolút szintek különbözı nagyságú országok közötti elemzésének elvégzése csak úgy lehetséges, ha az elızı fejezethez hasonlóan levetítjük valamely termelési tényezı egy egységére. A legkézenfekvıbb az elızıekben már használt egységnyi éves munkaerıegységre esı jövedelem vizsgálata. A nettó vállalkozói jövedelem az EU-5-ök esetében 2000 és 2006 között mintegy 20%-kal csökkent. Az új tagországok többségében ezzel szemben az A -mutatóhoz hasonlón jelentıs növekedés volt tapasztalható. A C - mutató esetében Csehország vonatkozásában megbízható adatok nem álltak rendelkezésre EU ,6 95,0 94,0 9,8 80,8 82,0 Észtország 00 0,4 79,7 73,6 34,6 32,8,4 Lettország 00 8,8 3,7 0,0 98,8 200,3 200,7 Litvánia 00 84,3 77,5 75,6 37, 58,6 54,6 Magyarország 00 08,0 78,3 68,2 52,8 53,4 63,5 Lengyelország 00 20,2 93,4 84,8 20,0 72,6 88,8 Szlovénia 00 85,4 28,6 75,2 29, 32,5 26,6 Szlovákia 00 74,3 200,8-97,4 207,8 63,2 57,5 4. táblázat: A C - mutató alakulása, 2000=00% Forrás: Eurostat Jól látható e mutató esetében is, hogy az EU-csatlakozás jelentıs változást hozott a mezıgazdasági jövedelmeket illetıen. A vizsgált újonnan csatlakozó országokban a csatlakozás évében, az elızı éveknél jelentısen nagyobb a C mutató alapján mért jövedelem növekedése. A vizsgált 6 év tekintetében

31 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola kiemelkedı Lettország, és Lengyelország esetében a mutató javulása. Szlovákiában jelentıs ingadozások figyelhetık meg az elemzett hat év távlatában. Míg 2004-ben közel duplája volt a vállalkozói jövedelem a 2000-es évnek, addig 2005-ben és 2006-ban jelentısen alatta maradt. Összegezve a C -mutató változása alapján végzett elemzést elmondható, hogy Szlovákia kivételével a többi újonnan csatlakozó országban az EU-5-kel ellentétben a jövedelem növekedése ment végbe. Mindez azt is jelenti, hogy az új és régi tagállamok jövedelme közeledett egymáshoz. A kérdés az, hogy milyen mértékő ez a közeledés? Az egységnyi munkaerıre jutó nettó vállalkozói jövedelem kiszámításával választ kaphatunk a kérdésre. A számítás eredményét a 3. ábra mutatja be. 4,0 2,0 0,0 8,0 6,0 EU-5 EU-0 4,0 2,0 0, ábra: Az egységnyi éves munkaerıegységre jutó nettó vállalkozói jövedelem, 000 euró/éme Forrás: Saját ábrázolás, Eurostat adatai alapján A 3. ábrán jól látszik, hogy a csatlakozást követıen valóban közeledett egymáshoz az EU-5-ök és EU-0- ek egységnyi munkaerı egységre jutó nettó vállalkozói jövedelme. Ugyanakkor az is egyértelmően látszik, hogy a közeledés ellenére a két országcsoport jövedelme közötti különbség továbbra is igen magas. Az A - mutatóhoz hasonlóan a csatlakozás elıtt több mint tízszeres volt a differencia, majd 2004-et követıen a különbség öt-hatszorosra csökkent. 4.3.Utoléri-e az EU-0-ek jövedelme az EU-5-ök jövedelmét? Mind az A, mind a C -mutató abszolút szintjének elemzése során láthattuk, hogy az egységnyi munkaerıegységre jutó jövedelemben a régi és új tagállamok között a különbség jelentıs. Azt is láthattuk viszont, hogy a csatlakozást követıen a jövedelembeli különbség csökkent. Felmerül a kérdés, hogy ha ezek a tendenciák folytatódnak, mikor érheti utol az EU-0-ek jövedelme az EU-5-ökét? Ha feltételezzük, hogy az eddigi tendenciák tartósak és a meglévı adatokra trendvonalat illesztünk; az EU-5-ök és EU-0- ek trendvonalának metszéspontja megmutatja, hogy az új tagállamok jövedelmi szintje mikor érheti utol a régi tagállamokét. Mivel az EU-5-ök esetében az éves munkaerıegységre jutó vállalkozói jövedelem gyakorlatilag stagnált, és az egységnyi munkaerıegységre jutó termelési tényezık jövedelme is csupán minimális növekedést mutatott a vizsgált hat év során; ezért az egyszerőség kedvéért azzal a feltételezéssel éltem, hogy az EU-5-ök esetében nem mutatható ki trend az idısor adataiban, hanem az adatok egy átlagérték körül szóródnak. A számítás szempontjából nézve mindez azt jelenti, hogy a régi tagállamok esetében trendvonal helyett, a vizsgált 6 év átlagát egy vízszintes vonallal jelölhetjük. Az éves munkaerıegységre jutó termelési tényezık jövedelme a hat év átlagában euró/éme, míg a vállalkozói jövedelem 200 euró/éme. Az EU-0- ek esetében a csatlakozás elıtti évtıl megfigyelhetı tendenciát vettem figyelembe. 27

32 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december ábra: Az EU-0 és EU-5-ök jövedelmében lévı különbségek kiegyenlítıdésének becslése Forrás: Saját ábrázolás A számítás eredményeként az újonnan csatlakozott tagállamok egységnyi munkaerıegységre jutó vállalkozói jövedelme 2026 körül érheti utol a régi tagállamok színvonalát. A munkaerıegységre jutó termelési tényezık jövedelme pedig 2035-ben. Az ábra több szempontból is csak erısen tájékoztató jellegőnek tekinthetı. Egyrészt a trend meghatározásához kevés a rendelkezésre álló adat. Másrészt a csatlakozás évében tapasztalt jelentıs jövedelemnövekedés nem valószínő, hogy egy tartós tendencia kezdete. Az utóbbi két év adatai alapján sokkal valószínőbbnek tőnik, hogy a jövedelem az egyszeri nagyarányú növekedést követıen beáll, egy a korábbihoz képest magasabb szinten, s errıl a szintrıl kiindulva egy lassabb növekedés veszi kezdetét. 5. Összefoglalás A cikkben a konferencia kiemelt kérdései közül a: Remélhetjük-e, hogy Európa két teljesen különbözı része egyesül? címő kérdést leszőkítve arra kerestem a választ, hogy remélhetjük-e, hogy a mezıgazdaságban képzıdött jövedelmek közötti különbség az EU korábbi és május elsején csatlakozott országai között kiegyenlítıdik? A kérdés megválaszolására a Mezıgazdasági számlarendszer adatait elemeztem. A vizsgálat fıbb eredményei a következıkben foglalhatók össze. Az EU újonnan csatlakozott országaiban a ig terjedı idıszakban különbözı mutatókkal ( A -, C -mutató) mérve a jövedelem relatív növekedése meghaladta a korábbi tagállamokban tapasztalhatót. Ennek következtében a jövedelem szintjében lévı különbség mérséklıdött a vizsgált idıszak alatt. A mérséklıdés ellenére az egy munkaerıegységre jutó jövedelem nagysága a régi tagállamokban továbbra is jelentısen meghaladja az új tagállamok megfelelı értékeit. Ezek alapján a kérdésre adott válasz: a jövedelmek kiegyenlítıdéséhez hosszú idınek kell eltelnie. 28

33 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Irodalomjegyzék. European Communities (2002): Income from agricultural activity in 200- European Union and Candidate Countries, Luxembourg 2. Internet : a=portal 3. Kapronczai, I. (2000): Az agrárinformációs rendszer elemei az EU-harmonizáció tükrében. Statisztikai Szemle 78. évf. 4. szám, o. 4. Kapronczai, I. (2007a): A mezıgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei. Statisztikai Szemle 85. évf.. szám, o. 5. Kapronczai, I. (2007b): Ellentmondások és összefüggések a mezıgazdasági jövedeleminformációs rendszerek között. Agrárgazdasági Információk AKI Budapest 6. Központi Statisztikai Hivatal (2000): A mezıgazdasági és erdıgazdálkodási számlarendszer kézikönyve. KSH, Budapest 7. Laczka, É. (2007): A magyar mezıgazdaság az EU-csatlakozás körüli élvekben, Statisztikai Szemle, 85. évf.. szám, 5-20.o. 8. Szabó, P. (2003): Módszertan-statisztikai gyakorlat. Mezıgazdasági termelékenységi mutatók. Gazdaság és Statisztika, 54. évf. 4. szám, o. 9. Szabó, P. (2007): Az EU-csatlakozás hatása a mezıgazdasági jövedelemre. Statisztikai Szemle, 85. évf.. szám, 2-35.o. 0. Szabó, P.-Milella, A.: (2006): EU-Agrareinkommen: -5,6% (real) in Statistik kurz gefasst. Landwirtschaft und Fischerei 2006/5. Europäische Gemeinschaften, Szabó,G. (2007): Changes in the structure of agricultural production, farm structure and income in Hungary int he period of th (joint) EAAE-IAAE Seminar, Corvinus University of Budapest, Budapest, September

34

35 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Nagy Zsuzsanna A magyar agrár-külkereskedelem versenyképességének alakulása az uniós csatlakozást követıen A versenyképesség összetett fogalom. A hazai és nemzetközi szakirodalom széles körően tárgyalja ezt a területet, de általánosan elfogadott definíció nincsen. A versenyképességet több szinten is lehet értelmezni: ágazati, vállalati, regionális, nemzeti és globális versenyképességrıl beszélhetünk. Jelen tanulmány röviden bemutatja a versenyképesség mérésére használt mutatókat. Az ismertetett mutatók közül az import exportfedezettségi, a Balassa-féle specializációs mutató, valamint a klasszikus Grubel-Lloyd-index alkalmazásával kerül sor Magyarország agrár-külkereskedelmi versenyképességének vizsgálatára. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az uniós csatlakozásunk utáni három év alatt agrárkülkereskedelmünk versenyképessége különösen az állati eredető termékek vonatkozásában jelentısen romlott. Tárgyszavak: versenyképesség, agrár-külkereskedelem, import exportfedezettségi mutató, Balassa-féle specializációs mutató, Grubel-Lloyd-index. A versenyképesség fogalma és annak mérése. A versenyképesség fogalma Az elsı részben a versenyképesség fogalmával és annak mérési módszertanával foglalkozom. A versenyképesség nehezen definiálható fogalom, nap mint nap használatos, azonban nincsen egységesen elfogadott definíciója. Török [996] megfogalmazása szerint a versenyképesség fogalma mikroszinten a piaci versenyben való pozíciószerzés, illetve helytállás képességét jelenti az egyes vállalatok, egymás versenytársai között, valamint makrogazdasági szempontból az egyes nemzetgazdaságok között. Az elmúlt évtizedekben, a globalizáció felerısödésével párhuzamosan a versenyképesség vált az egyik kulcsfogalommá. Elfogadottá vált, hogy a globális verseny lényegében az egyes régiók, nagyvárosok versenye, különösen az Európai Unióban nyert teret ez a szemlélet a regionális identitások felerısödésével együtt. A globális verseny felerısödése, széles körő kiterjedése maga után vonta a verseny fogalmának pontosítását, értelmezését is. Piaci verseny alatt a közgazdaságtanban általában két vagy több szereplı egymással szembeni elınyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenységét értjük. Az elmúlt években vált széles körben elfogadottá a területi verseny, melynek során a regionális, helyi gazdaság fejlıdését bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve próbálják befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon, azaz inkább területi egységek közötti rivalizálásról lehet beszélni és nem valódi versenyrıl, mely rivalizálás fı célja az ott élık életszínvonalának javítása. OECD kiadványok mikroszintő, makroszintő (nemzetgazdasági), valamint strukturális versenyképességet különböztetnek meg (Bozsik, [[2003]) Az EU dokumentumaiban a versenyképesség kifejezésnek háromféle alkalmazása figyelhetı meg [Internet 3] az ún. hétköznapi, amikor a piaci versenyben való helytállás fordul elı mind vállalatok, mind országok és régiók esetében. az iparpolitikával kapcsolatban, amely alatt egyre inkább ipari/ágazati versenyképességi politikát értenek. közgazdasági tartalommal, amikor a versenyképesség a globális verseny feltételei közötti fenntartható endogén gazdasági növekedést és meghatározó tényezıit jelenti. Az utóbbi felfogás vált általánossá az EU regionális politikájában. DE ATC Vidékfejlesztési és Agrárgazdaságtani Tanszék 4032 Debrecen Böszörményi út Tel./fax: 52/

36 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december A versenyképesség mérésé a külkereskedelemben A versenyképesség mérése felmerülhet termék, ágazati, vállalati, regionális vagy nemzetgazdasági szinten. Egységes mérési módszer nincs, de különbözı mutatószámokkal jellemezhetjük az országok külkereskedelmi versenyképességét. Jelen tanulmány az ágazati versenyképességet vizsgálja, hogyan alakult az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi versenyképessége az uniós csatlakozást követıen. Bozsik [2003] szerint a mezıgazdasági termékek kereskedelmében annyira elterjedtek a különbözı mennyiségi és/vagy árszabályozó intézkedések, hogy azok jelentısen módosítják a versenyképességi elınyök érvényre jutását. A következıkben e mutatók csoportjai kerülnek bemutatásra a teljesség igénye nélkül. A külkereskedelmi versenyképesség mutatói (Éltetı, [2003]) import exportfedezettségi mutató: azt fejezi ki, hogy valamely termék vagy termékcsoport exportja hány %-a az adott termék importjának. Ha a mutató értéke 00-nál nagyobb, akkor a vizsgált ország nettó exportır az adott termék piacán. A következıképpen számítják: (export/import)*00 Balassa-féle specializációs mutató: a forgalom egyenlegét viszonyítja a teljes forgalom értékéhez. Képlete: (export-import)/(export + import) megnyilvánult komparatív elınyök Balassa-féle mutatója (RCA): a komparatív elınymutató arra keresi a választ, hogy más országokhoz képest milyen termékekben mutatkozik specializáció a világpiacon vagy egyes országcsoportok piacain. Ha a mutató értéke -nél nagyobb, akkor azon termékbıl/termékcsoportból az adott ország az adott piacon másoknál nagyobb mértékben szakosodott. RCA ( X ij / X j ) /( X iw / X w ) ahol, Xij a j-edik ország exportja az i-edik termékbıl Xj a j-edik ország összes exportja Xiw a világ (vagy más országcsoport) exportja az i-edik termékbıl Xw a világ (vagy más országcsoport) összes exportja Kimutatható komparatív elınyök: megmutatja az egyes országok nemzetközi specializálódását a külgazdasági ágazati szerkezet elemzése alapján. Képlete: Y ik =000*(X ik -M ik )/Y i, azaz i ország és minden k termék vonatkozásában a GDP-hez (Y) viszonyított szaldó arányát számítjuk ki ezrelékben kifejezve. Cserearány-index (terms of trade): az exportárindex és importárindex hányadosa. Megmutatja, hogy a felhasznált külföldi javak mennyivel érnek többet vagy kevesebbet a külföldön felhasznált hazai javakhoz képest. Hosszú távon fenntartásokkal kell kezelni, hiszen az abszolút változásokat nem tükrözi. Ha a mutató értéke nagyobb -nél, vagyis az átlagos exportárak gyorsabban nıttek, mint az importárak, akkor az ország cserearányai javultak, vagyis egységnyi exporttermékért több importterméket lehet vásárolni, vagy fordítva: egységnyi importért kevesebb exportot kell adni mint korábban. A nyitottság mérése: a leggyakrabban a külkereskedelemnek a hozzáadott értéken belüli arányát használják mutatóként. Ez megmutatja, hogy a hazai kibocsátás mekkora hányadát értékesítik külsı piacokon, illetve a hazai végsı felhasználásban milyen súlyt képvisel az import. A következıképpen számítják: (export+import)/gdp Michaely-index: a kereskedelem szerkezetének hasonlóságát mutatja, de nem méri az ágazaton belüli kereskedelem terjedelmét. Azt vizsgálja, hogy az export szerkezete mennyire hasonlít az import szerkezetéhez, a világpiaccal folytatott kereskedelem kiegészítı vagy versenyzı jellegő-e? Értéke szintén 0 és között mozog. A 0 érték tökéletes azonosságot jelent az export és import szerkezete 32

37 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola között, míg ha a mutató értéke, akkor abszolút különbözıség van az export és import szerkezete között. F = / 2 Xi / Xi Mi / Mi Hasonlósági mutató: a szerkezeti változások dinamikájának és nagyságának bemutatására a Finger mutató alkalmas. S j t j j, t min( w it w it ) 00 ahol w j i az i-edik termék részesedése j-edik ország EU-ba irányuló exportjában. Ha a termékek részesedése idıben azonos marad, akkor a mutató értéke 00. Herfindahl Hirschmann-féle koncentrációs koefficiens: az index értéke /n /2 és (teljes koncentráció) között változhat. H = [Σisi 2 ] /2, Ahol, Si a termékcsoport részesedése az összexportban. Kereskedelem intenzitás mutatója: minél magasabb a mutató értéke, annál intenzívebb az egymás közötti kereskedelem. Xij/Xi és Xji/Xj közül a kisebbik, Ahol, Xij az i-edik ország exportja a j-edik országba, Xi az i-edik ország összes exportja és fordítva. A komplementaritás mutatója: Az index értéke 0 és között változik:, ha k-adik ország importszerkezete teljes mértékben meggyezik a j-edik ország exportszerkezetével. Cjk = (Σ mik xij )/2, Ahol, xij a i-edik termék részesedése a j-edik ország összes exportjában, mik az i-edik termék részesedése a k-adik ország összes importjában. Klasszikus Grubel-Lloyd-index: az ágazaton belüli kereskedelem mérésére használják. Az ágazaton belüli kereskedelemben (a magasabb értékek) a két vizsgált ország közötti gazdasági integráció és fejlıdés elırehaladottabb fokára utalnak. GL index: GL-index=- ( X M )/( X + M ) i ahol X j és M j az export és import értékét jelöli a j-edik termékcsoport esetében. Ha az index értéke 0, akkor tökéletes ágazatok közötti kereskedelemrıl, ha tökéletes ágazaton belüli kereskedelemrıl beszélünk (intra-industry trade. IIT) 2. Magyarország agrár-külkereskedelmének alakulása Hazánk agrár-külkereskedelmének, ezen belül versenyképességének a kérdéseivel a kilencvenes években az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI) számos tanulmány jelent meg (Szabó, [200]jegyzet 39.o.), az EU-csatlakozással kapcsolatos várható, illetve tényleges következményekkel is elsısorban az AKI kutatói foglalkoztak. (Kartali-Hartmut, [2007]; Kürti et al. [2007]; Popp, [2004]). Az AKI munkatársai mellett e téren elsısorban Kiss Judit munkásságát is meg kell említeni. (Kiss, [200], Kiss, [2007]) Tanulmányomban Magyarország külkereskedelmi tevékenységét négy szempont alapján vizsgálom: a szerkezet, a forgalom, az egyenleg és az ágazaton belüli kereskedelem. Ez alapján megfelelı képet kapunk, hogyan alakul hazánk agrár-külkereskedelmi tevékenysége a csatlakozást követıen. 2.. Szerkezet Hazánk külkereskedelmi tevékenysége számos és jelentıs változáson ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben. A rendszerváltás elıtti idıszakban az élelmiszer-gazdasági export részaránya a teljes külkereskedelmi szerkezeten belül elérte, sıt egyes években meg is haladta a 20%-ot, míg az import esetében ez az arány 8% körül mozgott. A kilencvenes évek végétıl a vertikum exportban képviselt aránya drasztikusan és folyamatosan csökkent, 2006-ban 6%-ot ért el, míg az import esetében ez a nagymértékő i ' i i 33

38 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. csökkenés nem volt megfigyelhetı, mégis ez az arány is visszaesett, 2006-ban 4% körüli értéket mutatott. (. ábra) Fontos megjegyezni, hogy abszolút értékben mind az export, mind az import értéke növekedett, a nemzetgazdasági kivitel növekedése azonban a kilencvenes évek második felétıl egyre gyorsabb volt, amiben fıként a gépipari kivitel rohamos emelkedése játszott szerepet. (Kapronczai, [2003]) 996-ban az élelmiszer-gazdasági export részaránya még meghaladta a 8%-ot (Szabó, [200]), a jelentıs aránycsökkenés az ezt követı években következett be. 35,0 30,0 25,0 20,0 5,0 0,0 5,0 0, import export. ábra: Agrárexportunk és agrárimportunk részaránya a teljes külkereskedelembıl között, % Forrás: Saját ábrázolás KSH 2003; 2006 alapján Páldi [998] szerint a következı tényezık, események magyarázták a magyar külkereskedelem szerkezetében bekövetkezett változásokat a kilencvenes évtizedben: a piacgazdasági átmenet, a termelés zsugorodása, a csıd- és felszámolási törvény, a kereskedelem liberalizációs folyamatok erısödése, a privatizáció, a külföldi mőködıtıke beáramlása, a Tárulási Szerzıdés, CEFTA megalakulása, az új vámstatisztikára való áttérés, az adóreform. Az ezredfordulót követıen pedig az AKI munkatársai véleménye szerint következı tényezık, folyamatok határozták meg a magyar külkereskedelem alakulását: (Juhász et al. [2002]; Kartali et al. [2005]; Kürti et al. [2007]) az állattenyésztési termelés további csökkenése, az egységes piachoz való csatlakozás, a vámstatisztikai módszertani változás, a közvetítı kereskedelem növekedése, a kereskedelem globalizációja, a piacra jutási versenyképességi hiányosságok, a gazdaság nyitottabbá válása, a forint árfolyam-alakulása, a magyar népesség csökkenése, az élelmiszer-fogyasztás telítıdése, a logisztikai és a marketing elemek hiányosságai, egyes élelmiszeripari vállalatok kivonulása a piacról (cukor, dohány) 34

39 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Amint a fentiekbıl kitőnik, mind a 90-es években, mind pedig az ezredfordulót követıen számos tényezı befolyásolta a hazai agrár-külkereskedelem alakulását. A legdrasztikusabb változást az EU-csatlakozás eredményezte Forgalom Magyarország külkereskedelmi forgalma, iránya a rendszerváltozást követıen sok változáson ment keresztül. Az 980-as években fı kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió volt, ahová hosszú távú egyezmények keretében gabonát, húst, konzerveket, gyümölcsöt exportáltunk, míg cserébe nyersanyagokat és energiahordozókat szállítottak Magyarországra. A piacgazdaságra való átállás, a KGST összeomlása, a Társulási Megállapodás, valamint a CEFTA Szerzıdés jelentıs változást hozott a magyar külkereskedelmi forgalom alakulásában. Exportpiacaink átrendezıdése részleges változást hozott, és megmaradt a túlsúlyos Európa centrikusság. Fı kereskedelmi partnereink az Európai Unió régi tagállamaiból kerülnek ki, nevezetesen Németország, Ausztria és Olaszország. A velünk együtt csatlakozott országok közül pedig Lengyelországot kell megemlíteni. Európa aránya exportunkból 90% között mozog, míg az onnan érkezı importunk 70% (Garay et al, [2007]; Kiss, [2007]; Kartali Hartmut, [2007]). Ez a fajta centrikusság pozitívumként is felfogható, hogy lehetıleg közeli országokba szállítsunk, azonban szállítási rádiuszunk rövidsége egyben negatívumot is jelent. Ez azt bizonyítja, hogy kevés az olyan termék, mely elbírná a hosszú távú szállítást, és az ezzel járó magas fuvarköltséget. Továbbá, alig kerül magyar termék a világ egyik leghatalmasabb felvevıpiacára az USA-ba, valamint a legdinamikusabban növekvı dél-keletázsiai térség csaknem kimarad célpiacaink közül. Kartali Hartmut [2007] tanulmánya vizsgálja, hogyan alakul a külkereskedelemi forgalom ágazatok, illetve alapanyag jellege szerint az uniós csatlakozást követıen. Megnevezés Ágazat Export 2003/2006 Import 2003/ % % Mezıgazdaság Állattenyésztés Növénytermesztés Élelmiszeripar Eredet Állati eredető Növényi eredető táblázat: Az agrárkülkereskedelmi-forgalmunk ágazatok, illetve az alapanyag jellege szerinti bontásban, millió EUR Forrás: Kartali Harmut, [2007] Az. táblázat jól tükrözi az élelmiszer-gazdaságunk külkereskedelmi versenyképességének romlását. Ágazati szinten az állattenyésztési szektor importjában történt a legnagyobb mértékő növekedés 2006-ban 2003-hoz képest, valamint szintén az alapanyagok jellege szerint az állati eredető termékek importja nıtt nagyobb mértékben a csatlakozást követıen Egyenleg A következı vizsgálati szempont a külkereskedelmi egyenleg elemzése, melyben külön kitérek a nemzetgazdasági és az élelmiszer-gazdasági egyenleg alakulására. Az 2. táblázatban a nemzetgazdaság termékcsoportonkénti és összes külkereskedelmi egyenlegének alakulása látható között. Néhány általános tendencia megállapítható: teljes külkereskedelmi egyenlegünkre az uniós csatlakozás pozitív hatással volt, hiszen jelentıs és folyamatos egyenlegjavulás következett be. Nagymértékben nıtt a pozitív szaldó a gépek és szállítóeszközök, valamint a kisebb jelentıségő nyersanyagok esetében. Továbbra is megmaradt a negatív szaldó az energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek csoportjában. 35

40 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. Év Élelmiszer, ital és dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök Összesen ,6 6,2-284,6-358,9-52,6-394, ,8-8,3-268,2-602,9-2,4-577, ,3-2, -30,6-734,7 67,0-707, ,2-0,9-69,7-890,9 98, -2, ,8-2,4-622,8-700,9 53,4-96, ,9-6,7-580,5-705,8 63,9-830, , -2,5-667,8-049,0 374,5-05, , 7,9-673, -05,2 550,9-986, ,,7-000, -89, 978,4-720, ,8 20,6-40,5-902, 434,5-633,7 2. táblázat: Külkereskedelmi egyenlegünk folyóáron, Mrd Ft Forrás: KSH 2003; 2006 Az 2. ábra az agrár-külkereskedelem egyenlegének alakulását elemzi. Juhász et al. [2002] kilencvenes évekre vonatkozó megállapítása alapján általános tendencia volt, hogy az élelmiszer-gazdasági külkereskedelmen belül az export értéke ingadozott, és csak kis mértékben növekedett. Ezzel ellentétben az agrárimport ingadozása kisebb mértékő, viszont növekedési üteme gyorsabb volt. Kartali Hartmut [2007] elemzése is megerısíti a fent leírt tendenciát, miszerint A magyar agrárexport a csatlakozás elıtti években ingadozott és csak kis mértékben növekedett. Csatlakozásunk után exportunk stabilan fejlıdött. Ugyanakkor az importnál az ingadozás kisebb mértékő, ennek ellenére az ágazat külkereskedelmi egyenlege továbbra is pozitív maradt, bár romlott. Ahogy azt a 2. ábra is mutatja, az uniós csatlakozást követıen agrár-külkereskedelmi egyenlegünk a kivételesen kedvezı idıjárási viszonyok ellenére számottevıen romlott, csupán 2006-ban javult szerény mértékben, a korábbi évek kiváló gabonatermésének áthúzódó exportja következtében ,0 350,0 300,0 250,0 200,0 50,0 00,0 50,0 0,0 Behozatal (bal tengely) Egyenleg (jobb tengely) Kivitel (bal tengely) 2. ábra: Agrár-külkereskedelmünk alakulása között folyóáron, Mrd Ft Forrás: Saját ábrázolás KSH 2003; 2006 alapján Érdemes megvizsgálni, hogy a romló agráregyenlegünk mellett, hogyan alakul a magyar élelmiszergazdaság import exportfedezettségi mutatója. A mutatószámok bemutatásánál már említettem, ha az érték 00-nál magasabb, akkor az nettó exportıri pozíciót jelent. A 3. táblázat adatai alapján a fent említett folyamatok is jól tükrözıdnek. Igaz, az adatok alapján még mindig nettó agrárexportıri pozícióval rendelkezik hazánk az élelmiszer-gazdaság területén, azonban ez a pozíció 36

41 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola 997-tıl folyamatosan, a csatlakozás óta pedig rohamosan romlott. Egyelıre tehát összességében megıriztük még nettó exportıri pozíciónkat, de élelmiszer-termelésünk nemzetközi versenyképessége egyértelmően romlott. Év Élelmiszer, ital és dohány táblázat: Import exportfedezettségi mutatója Forrás: Saját számítás KSH 2003; 2006; 2007 alapján A külkereskedelem szerkezeti változását bemutató mutatószám a Balassa-féle specializációs mutató. A külkereskedelem szerkezetének változása sejteti, hogy a külkereskedelemben megnyilvánuló specializáció is változásokon ment keresztül (Éltetı, [2003]). Erre ad választ a Balassa-féle specializációs mutató: ( X M )/( X M )) Si = 00 i i i + i Ahol Xi az i szektor exportja, Mi az i-edik szektor importja. A specializáció foka annál nagyobb, minél nagyobb a mutató pozitív mértéke, vagyis a szektor külkereskedelmi többlete a szektor forgalmához képest. Éltetı [2000] foglalkozott a kereskedelmi szerkezet specializáció alakulásával. Vizsgálatai szerint fıként az alacsony technológiaigényő iparágaknál (textil-, élelmiszer-, faipari termékek, kıolaj-feldolgozás, kokszgyártás stb.) erısen csökkenı vagy stagnáló tendencia volt figyelhetı meg a kilencvenes években. Új specializációs irányok jelennek meg - számítógépgyártás és a híradástechnikai berendezések - a magas technológia-igényő termékek között. Termékcsoport Élelmiszerek, italok, dohány 37,8 40,0 34,6 3,66 9,9 4,43 4,3 élı állat 73,8 75,9 70,8 7,29 36,72 9,65 4,55 hús és húskészítmények 83,7 80,4 76,4 80,82 6,7 43,48 44,09 tejtermék és tojás 35,8 40,3 3,6 23,96-8,60-9,00-7,35 hal, rák és puhatestő állat -62, -65,7-67,4-62,72-72,64-73,23-74,32 gabona és gabonakészítmény 63,9 67,8 66,0 59,93 42,4 50,24 57,32 zöldségféle és gyümölcs 50,2 53,3 4,4 33,24 28,94 6,94 8,49 cukor, cukorkészítmény és méz 32,5 27, 50,9 46,44 39,85 4,82 37,24 kávé, tea, kakaó, főszer -36,3-28,5-25,4-23,80-26,82-30,06-25,35 állati takarmány (gabona nélkül) -33, -30, -24,5-6,0 -,93,6 4,6 egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény -2,9-26,8-35,0-38,43-38,40-33,62-35,82 ital 53,7 47,6 32,5 22,28-8,75-8,4-3,82 dohány -34,3-43,7-55,6-47,05-40,6-64,87-57,78 4. táblázat: A specializációs mutató értéke között Magyarországon Forrás: Saját számítás KSH 2003; 2006 alapján Az 4. táblázatból látszik, a kilencvenes években elkezdıdött specializációs csökkenés továbbfolytatódik az élelmiszerek, italok és dohány termékcsoportban között. Az eredményekbıl kiderül, hogy mely termékcsoportoknál csökkent legnagyobb mértékben a külkereskedelmi többlet, ami magyarázza, hogy 37

42 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. miért csökkent olyan drasztikus mértékben ezen árucsoportoknak a külkereskedelmi egyenlege. Ez a csökkenés a csatlakozást követıen felgyorsult: A következı termékcsoportoknál csökkent legnagyobb ütemben a külkereskedelmi többlet: élı állat, hús és húskészítmények, tejtermék és tojás, zöldségféle és gyümölcs, ital és dohány. További vizsgálatokat érdemes végezni, hogyan alakult agrár-külkereskedelmi egyenlegünk az EU-25, az Unió régi (EU-5) és az újonnan csatlakozott (EU-0) országaival. A 5. táblázat adatai megmutatják, hogy Magyarország agrár-külkereskedelmi versenyképessége romlott mindegyik uniós országcsoporttal szemben a csatlakozást követıen; igaz, a versenyképesség csökkenése eltérı mértékő volt. A csökkenés már a csatlakozást megelızı években elkezdıdött, és 2004-et követıen drasztikusan felgyorsult. Legnagyobb visszaesés az EU-0 országaival kapcsolatban állapítható meg, már 2005-ben negatív egyenleggel zártunk ezen országokkal, míg az EU-25 országaival 2006-ban realizáltunk szerény negatív egyenleget. (Kiss, [2007]) Érdemes megemlíteni, hogy az EU viszonylatában az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegének az olvadása, már a kilencvenes években, a Társulási Szerzıdés aláírását követıen megindult Szabó [200] közlése szerint, 989 és 996 között az export/import arány a korábbi 7:-rıl 3:3-re csökkent. Országcsoport EU , 000,4 909, ,5 06,2-0,6 EU-5 637,3 767,8 77,8 546,3 423,6 88 4,7 EU-0 258,8 232,7 9,9 2,7 33,9-8,9-5,3 5. táblázat: Magyarország agrár-külkereskedelmi egyenlege, millió EUR Forrás: Saját számítás Internet 4 alapján A velünk együtt csatlakozó országok közül, a volt CEFTA-országokkal folytatott agrár-külkereskedelmünk egyenlege szintén negatív irányba változott. A 2004-es csatlakozásunk óta eltelt pár év alatt negatív lett az egyenlegünk Csehországgal, Szlovákiával már 2003-ban és az EU-0 országok közül a legfontosabb kereskedelmi partnerünkkel, Lengyelországgal. (L. a 3. ábrát) Csehország Lengyelország Szlovákia ábra: Agrár-külkereskedelmi egyenlegünk Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, millió EUR Forrás: Saját ábrázolás Internet 4 alapján 2005-ben ugrásszerően megnıtt a Lengyelországból érkezı import, míg az oda irányuló magyar exportot nem sikerült ilyen mértékő ütemben növelni, versenyképességünk egyértelmően romlott ezen országgal szemben Ágazaton belüli kereskedelem A korábban felsorolt, a külkereskedelmi versenyképesség mérésére alkalmas mutatók közül az elızıekben a Balassa-féle specializációs mutató, valamint az agrár-külkereskedelemi import exportfedezetségi mutatója került röviden bemutatásra, jelen fejezetben pedig a klasszikus Grubel Lloyd-index részletes elemzésére kerül sor. Ágazaton belüli kereskedelemrıl akkor beszélünk, ha egyidejőleg exportálnak és importálnak olyan termékeket, amelyek közeli helyettesítıi egymásnak a fogyasztásban és a termelési tényezık felhasználásában. (van Marrewijk, [é.n].; Fertı, [2006]) Az ágazaton belüli kereskedelemrıl elıször az 960-as években Pieter Verdoorn és Balassa Béla munkái tettek említést, amikor az Európai Gazdasági Közösség keretében az európai országok közötti 38

43 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola kereskedelem nagymértékben megnıtt. 975-ben Herbert Grubel és Peter Lloyd [975] adott átfogó képet az ágazaton belüli kereskedelem jelentıségérıl és annak mérési lehetıségérıl. Az 980-as és 90-es években tovább bıvült az e mutatóval kapcsolatos szakirodalom. A kelet-közép-európai országok növekvı külkereskedelme az EU irányába nagymértékben összefügg ezen országok külkereskedelmi szerkezetváltozásával. Fidrmuc [999] szerint a kelet-nyugat irányú kereskedelem fejlıdésének egyik alapvetı jelensége az egyre növekvı ágazaton belüli kereskedelem. Alapvetıen két típusú IIT-t különböztet meg a szakirodalom:. Horizontális IIT: export és import esetében a termékek ugyanabból a termékcsoportból származnak, hasonló feldolgozottsági szinten állnak, hasonló technológiával készülnek, hasonló funkciót látnak el, de megjelenésben eltérnek egymástól és más a célközönség. Ezáltal nem csak az iparágon belüli kereskedelem alakulásáról, de az exportált termékek minıségének javulásáról is képet kaphatunk. 2. Vertikális IIT: export és import esetében a termékek ugyanabból a termékcsoportból származnak, de különbözı minıségő áruk cserélıdnek. Ez annak köszönhetı, hogy egyes országok a termelési folyamatokat nagyobb mértékben tudják elemeire bontani, illetve a helyi adottságokat jobban ki tudják használni. E téren Fertı-Hubbard [200] munkáját kell kiemelni, akik részletesen foglalkoztak Magyarország és az Európai Unió közötti ágazaton belüli kereskedelem alakulásával között, és azt a következtetést vonták le, hogy inkább a vertikális ágazaton belüli kereskedelem a meghatározó. Aturupane et al. [997] az ágazaton belüli kereskedelmet meghatározó tényezıket vizsgálták az Európai Unió és nyolc kelet-közép-európai ország között ben. Ezen országok vizsgálatai széles körő ismeretekkel bıvítették az IIT megértését. Az említett szerzık arra a megállapításra jutottak, hogy az EU és a vizsgált országok között igen gyorsan nıtt az ágazaton belüli kereskedelem. További vizsgálatok során azt is megállapították, hogy az ágazaton belüli kereskedelem 80-90%-a vertikális formában valósul meg. Az ágazaton belüli kereskedelem mérésére a leggyakrabban használt módszer Grubel Lloyd (975) nevéhez főzıdik, melyet klasszikus Grubel Lloyd-index néven ismeretes. GL-index=- ( X M )/( X + M ) i Ahol Xi és Mi az export, illetve az import értékét jelöli az i-edik termékcsoport esetében. Az Grubel Lloyd-index értéke 0 és között változik. Ha az érték 0 vagy ahhoz közeli, akkor ágazatok közötti kereskedelemrıl (inter-industry trade) beszélünk, ha az index értéke vagy ahhoz közeli, akkor beszélünk ágazaton belüli kereskedelemrıl (intra-industry trade) Termék Élelmiszerek, italok, dohány 0,62 0,60 0,65 0,68 0,80 0,86 0,86 élı állat 0,26 0,24 0,29 0,29 0,63 0,80 0,85 hús és húskészítmények 0,6 0,20 0,24 0,9 0,39 0,57 0,56 tejtermék és tojás 0,64 0,60 0,68 0,76 0,9 0,8 0,83 hal, rák és puhatestő állat 0,38 0,34 0,33 0,37 0,27 0,27 0,26 gabona és gabonakészítmény 0,36 0,32 0,34 0,40 0,58 0,50 0,43 zöldségféle és gyümölcs 0,50 0,47 0,59 0,67 0,7 0,83 0,82 cukor, cukorkészítmény és méz 0,68 0,73 0,49 0,54 0,60 0,58 0,63 kávé, tea, kakaó, főszer 0,64 0,72 0,75 0,76 0,73 0,70 0,75 állati takarmány (gabona nélkül) egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény i i i 0,67 0,70 0,76 0,94 0,98 0,89 0,96 0,78 0,73 0,65 0,62 0,62 0,66 0,64 Ital 0,46 0,52 0,68 0,78 0,9 0,82 0,86 dohány 0,66 0,56 0,44 0,53 0,60 0,35 0,42 5. táblázat: A klasszikus GL-index alakulása Magyarországon között Forrás: Saját számítás KSH 2003; 2006; 2007 alapján A 4. táblázat tartalmazza a klasszikus Grubel Lloyd-index értékeit tartalmazza között. A vizsgálat során felhasznált adatok a KSH adatbázisából származnak, SITC bontásban. A kapott eredményekbıl két fontos következtetést vonhatunk le: elıször azt, hogy az ágazaton belüli kereskedelem 39

44 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. az uniós csatlakozást követıen ugrásszerően növekvı tendenciát mutat csaknem valamennyi vizsgált termékcsoport esetében, másodszor pedig azt, hogy, az ágazaton belüli kereskedelem szintje egyes termékcsoportoknál (gabona- és gabonakészítmény, dohány) jelentısen ingadozik évrıl évre. Összefoglalás Jelen tanulmány az agrár-külkereskedelmi versenyképesség vizsgálatával és mérésével foglalkozik az EUcsatlakozást követıen. A bemutatott versenyképességi mutatók közül három, az import exportfedezettségi mutató, a Balassa-féle specializációs mutató és a klasszikus Grubel Lloyd-index számítására került sor. Az vizsgálatokból adódó fıbb következtetések a következık: A magyar gazdaság kiviteli szerkezete jelentıs változáson ment keresztül a kilencvenes évek második felétıl kezdıdıen. Az agrárexport részaránya a teljes külkereskedelmen belül a csatlakozást követıen továbbcsökkent A forgalom tekintetében megmaradt a túlsúlyos Európa centrikusság. Fı kereskedelmi partnereink az Európa Unió régi tagállamaiból kerülnek ki, nevezetesen Németország, Ausztria és Olaszország. A velünk együtt csatlakozott országok közül pedig Lengyelországot kell megemlíteni. Európa aránya exportunkból 90% között mozog, míg az onnan érkezı importunk 70% Az alacsony technológiai igényő ágazatok esetében mint az élelmiszer-gazdaság a Balassa-féle specializációs mutató csökkent, ami a külkereskedelmi többlet kedvezıtlen irányú változását tükrözi. Az import exportfedezettségi mutató alapján az agrárágazat még mindig nettó exportıri pozícióval rendelkezik, azonban a pozícióromlás a csatlakozást követıen felerısödött, a vertikum versenyképességébıl jelentısen veszített. A klasszikus Grubel Lloyd-index számítása rámutatott arra, hogy az Európai Unió és Magyarország között az ágazaton belüli agrár-kereskedelem igen gyorsan nıtt. Hazánk és az Unió között inkább ágazaton belüli kereskedelemrıl beszélünk, nem pedig ágazatok közöttirıl. 40 Irodalomjegyzék. Aturupane, Ch.-Djankov, S.-Hoekman, B. (997): Determinant of Intra-industry trade between East and West Europe. The World Bank Development Research Group, November Bozsik, N. (2003): Magyarországi agrártermékek versenyképességének vizsgálata. Gazdálkodás, XLVII évfolyam 9. sz. különkiadás o. 3. Elekes, A. Pálovics, B. (200): Agrárgazdasági versenyképesség és a CAP belsıpiaci szabályozásának átvétele. Az agrárpolitikai reform hatása a francia mezıgazdaságra. SZIE GTK Európai Tanulmányok Központja, Gödöllı 4. Éltetı, A. (2000): Az Európai Unióval folytatott magyar és spanyol feldolgozóipari kereskedelem szerkezete. Közgazdasági Szemle XLVII. évf. március ( o.) 5. Éltetı, A. (2003): Versenyképesség a közép-kelet-európai külkereskedelemben. Közgazdasági Szemle L. évf március ( o.) 6. Fertı, I.-Hubbard, L. J. (200): A mezıgazdasági termékek ágazaton belüli kereskedelem Magyarország és az Európai Unió között. Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 200. szeptember ( o.) 7. Fertı, I. (2006): Az agrárkereskedelem átalakulása Magyarországon és a kelet-közép-európai orzságokban. MTA KTI Budapest 8. Fidrmuc, J. (999): Verification of the New Trade Theory in EU s Trade with CEECs. Evidence from Panel Data Reihe Ökonomie / Economics Series No. 72 Institut für Höhere Studien (IHS), Wien Institute for Advanced Studies, Vienna 9. Garay, R.-Petıné Varga, É.-Vágó, Sz. (2007): Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme. AKI Statisztikai Osztály, 2007 X. évf. 2. szám ( ) AKI Budapest 0. Grubel, H. G.-Lloyd, P. (975): Intra-Industry trade: The theory and measurement of international trade in differentiated products. London, MacMillan.

45 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola. Internet : A fenntartható gazdasági növekedés kérdései a globalizálódó világgazdaság viszonyrendszerében. o_a_fenntarthato_gazdasagi_novekedes_kerdesei.pdf 2. Internet 2: Regionális gazdaságtan (elıadás) 3. Internet 3: Lengyel Imre: Elméleti-módszertani kutatások. SZIE GTK Regionális és Alkalmazott Gazdaságtani Tanszék 4. Internet 4: Gyorsjelentés. 5. Juhász, A-Kartali, J.-Hartmut, W. (2002): A magyar agrár-külkereskedelem a rendszerváltás után. AKI Agrárgazdasági Tanulmányok szám 6. Kapronczai, I. (2003): A magyar mezıgazdaság a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig. Szaktudás Kiadóház, Budapest, Kartali, J.-Kürti, É.-Orbánné Nagy, M.-Hartmut, W. (2005): A globális gazdasági és demográfiai változások hatása az agrár-külkereskedelemre. Agrárgazdasági tanulmányok sz. AKI Budapest 8. Kartali, J.-Hartmut, W. (2007): Az élelmiszergazdasági külkereskedelem hazai és nemzetközi adatforrásainak eltérései és azok okai. Agrárgazdasági Információk sz. AKI Budapest 9. Kiss, J. (2007): EU-csatlakozásunk agrár-külkereskedelmi hatása. Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika, AVA 3 Nemzetközi Konferencia, Debrecen, március KSH (2003): Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 2002, Budapest KSH (2006): Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 2005, Budapest KSH (2007): Külkereskedelmi termékforgalom, felülvizsgált adatok 2006, Budapest Kürti, A.-Stauder, M.-Hartmut, W.-Kürthy, Gy. (2007): A magyar élelmiszergazdasági import dinamikus növekedésének okai. Agrárazdasági tanulmányok sz. AkI Budapest 24. Páldi, K. (998): A külkereskedelem szerkezeti átalakulása, Közgazdasági Szemle XLV. évf november ( o.) 25. Popp, J. (2004): Az EU Közös Agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Európai Agrárpolitika Kft, Budapest Szabó, G. (200): Élelmiszer-gazdaságtan (egyetemi jegyzet). Debrecen MTK, Debrecen-Kaposvár Szabó, G. (2007): Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika, AVA 3 Nemzetközi Konferencia, Debrecen, március van Marrewijk, Ch. (é.n.): Intra-industry trade. World Economy Princeton University Press 4

46

47 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Dr. Nagy Gyula A globalizáció hatásai és megítélése a közép- és kelet-európai térség és Magyarország tapasztalatai A világgazdaságban a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi és intézményes kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése a globalizáció felgyorsulásához vezetett. Ez a folyamat visszahat a nemzetköziesedésben meghatározó szerepet játszó regionális integrációk mőködésére, miközben leszőkíti a nemzetgazdaságok szuverén cselekvési lehetıségeit. A nemzetközi piacok felé való nyitás, a kereskedelmi, tıkeáramlási folyamatokba való bekapcsolódás számos fejlıdı ország jövedelmi pozícióit javította, csökkentette a szegénységet és mérsékelte a társadalmi egyenlıtlenségeket. Ugyanakkor a globális folyamatok egyre élesebben ütköznek az egyes államok és ország-csoportok politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeivel, mivel átrendezik a világgazdasági rendszer erıviszonyait és az egyes országok fejlıdési perspektíváit, érdekérvényesítési lehetıségeit. A globalizációs folyamat felgyorsulása alkalmazkodási kényszert jelent integrációs és tagállami szinten, a kormányzatok, a gazdasági élet szereplıi, és a társadalom részérıl egyaránt. A közép-, és kelet-európai térségben így Magyarországon is párhuzamosan érvényesülnek a globalizáció kihívásai a modernizációs kényszerekkel, és a Gazdasági és Monetáris Unió konvergencia követelményeivel. Ezek hatékony megválaszolása olyan nemzetstratégia kimunkálását követeli, amely egyidejőleg képes mindhármat kezelni és harmonizálni. Magyarországon és a közép- és kelet-európai térségben egyaránt még várat magára a globalizációs folyamat hatásainak a közvélemény számára is érthetı bemutatása. Ezért egyelıre ellentmondásos, és jobbára emocionális töltető a jelenség egészének, és legfıbb hordozóinak, a transznacionális társaságok szerepének a megítélése is. Tárgyszavak: globalizáció, regionális integráció, szuverenitás, transznacionális monopóliumok. A globalizációs kihívás A globalizációnak nincs egységes meghatározása, a szakértık elsıdlegesen a gazdasági vonatkozásait hangsúlyozzák, utalva arra, hogy a folyamatnak kulturális, politikai és egyéb összefüggései is vannak. A Világbank 2 egyik anyaga a gazdasági globalizációt a határokon átívelı gazdasági tevékenységek (nemzetközi kereskedelem, külföldi mőködı tıke befektetések, portfolió befektetések) növekedésével azonosítja, amelyek különbözı országokban élı emberek között zajlanak. Ennél átfogóbb értelmezés az, amely szerint a nemzetközi kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági ügyletek mellett nagyon sok intézmény beleértve cégeket, kormányokat, nemzetközi intézményeket és nem kormányzati szervezeteket (NGO s) mőködése is túllép az országhatárokon. 3 Ilyen értelemben a globalizációs jelenség egyáltalán nem új, a világgazdaság korábbi fejlıdési szakaszaiban is megfigyelhetı volt, de a kilencvenes évek közepétıl különösen felgyorsult. A globalizációt a továbbiakban komplex, világmérető jelenségként értelmezem, amely a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésére és elmélyülésére vezethetı vissza. Hatásai közvetlenül érintik és befolyásolják a nemzetközi politikai, biztonságpolitikai, valamint kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi, technológiai fejlıdési folyamatokat, ezeken keresztül a világgazdasági erıviszonyokat, valamint az egyes országok társadalmigazdasági modernizációs törekvéseit, érdekérvényesítését, szuverenitását. Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék Modern Üzleti Tudományok Fıiskolája 39 Budapest, Fiastyúk u Telefon: (36-) Mobil: (36-30) Deardoff A. V. Stern R. M. (2000): What the Public Should Know about Globalization and the World Trade Organization, Research Seminar in International Economics, School of Public Policy, University of Michigan, 3. o. 43

48 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. A napjainkra felgyorsult globalizáció a nemzetköziesedés terméke és az aszimmetrikus kölcsönös függıségek felerısödését hozta magával. Hátterében a nemzetközi kereskedelem liberalizációja, valamint elsısorban a kommunikációs és információs technológia terén végbement ugrásszerő fejlıdés húzódik meg. A globalizáció legfıbb hordozóivá az ún. transznacionális társaságok 4 (közkelető néven: multik) váltak, amelyek globális méretekben szervezik meg a termelésüket, világmérető beszerzési, értékesítési, befektetési lehetıségekben, globális piacokban és globális hatékonysági követelményekben gondolkodnak. A multik, tevékenysége következtében a nemzetközi pénzügyi piacok mind erıteljesebben kapcsolódnak össze, a pénzügyi integráció folyamatosan mélyül, a világgazdaság egészében a reálszférát, a monetáris folyamatokat, valamint a társadalmi, kulturális rendszereket egyaránt beleértve a globális jelleg erısödik. Ennek következtében a globalizálódás elırehaladásával valamennyi ország függıvé válik egymástól. Nincs és nem is lehet többé szoros értelemben vett gazdasági függetlenség, illetve szuverenitás. 5.. Alkalmazkodás és védekezés A globalizációval kapcsolatos viták kiváltó oka a folyamat egyes országokra, országcsoportokra gyakorolt hatásainak, következményeinek eltérı megítélésére vezethetı vissza. Az ellenzıi azt hangsúlyozzák, hogy az erıs országoknak kedvez a gyengékkel szemben, súlyosbítja, különösen a fejlıdı országokban élık elnyomorodását. Az emberek kiszolgáltatottságát növeli, mert mind többen érzik úgy, hogy nem ık maguk határoznak életükrıl, gazdasági lehetıségeikrıl, még csak nem is saját kormányzatuk, hanem olyan külsı erık, amelyek felett nincs ellenırzésük. 6 A globalizáció támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a nemzetközi kereskedelembe, tıkeáramlási folyamatokba való bekapcsolódást követıen számos fejlıdı országban csökkent a szegények aránya, javult a lakosság jövedelmi helyzete, mérséklıdött a társadalmi egyenlıtlenség. 7 A globalizáció alkalmazkodást követel meg a világgazdaság minden szereplıjétıl, a kontinentális gazdasági erıközpontoktól és a felzárkózó, valamint fejlıdı országoktól egyaránt. A globális folyamatokat részben erısítve, részben azok ellenében, mintegy védekezésként zajlanak a nagyrégiókon belül a már jóval korábban elindult és jelenleg is megfigyelhetı regionális integrálódási folyamatok, szubregionális együttmőködési törekvések. A közép- és kelet-európai országok Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik motívumaként említi Berend T. Iván gazdaságtörténész, hogy új ösztönzı, egy újabb kihívás jelent ugyanis meg: a globalizáció.... A globalizáció erısebb és integráltabb Európát követelt, s a további bıvítés az Unió számára is hatalmas elınyöket ígért. 8 A regionalizálódás, a szomszédos országok közötti nemzetközi munkamegosztási folyamatok elmélyülése, az integrációs folyamat gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, technológiai fejlıdési, modernizációs, valamint foglalkoztatási, jóléti hatásai nagyon fontosak az adott ország-csoport sikeres világgazdasági alkalmazkodása, térnyerése szempontjából. Itt lényegében kicsiben, az integráció keretében, sajátos regionális védıernyı alatt történik a globalizáció, a határokon átívelı tevékenységek intenzívvé válása, és az ebbıl származó elınyök kihasználása. Ugyanakkor a felgyorsult világmérető globalizáció kihívásaira a regionális szintő együttmőködés csak akkor tud eredményes és hatékony választ adni, ha ez nem jelent befelé fordulást, a világgazdaságtól való elzárkózást. Ez utóbbi ma már egyetlen ország, vagy országcsoport esetében sem tekinthetı reális alternatívának a nemzetközi munkamegosztás rendszerébe való bekapcsolódással szemben. Ebbıl az is következik, hogy a fejlıdési követelmények és alkalmazkodási 4 A transznacionális és multinacionális társaságok, illetve multik fogalmakat szinonimaként használom. Kétségtelen, hogy inkább az elsı megnevezés fejezi ki ezeknek az óriásvállalatoknak a belsı lényegét, nevezetesen, hogy tevékenységüket világméretekben szervezik és fejtik ki, átlépve az egyes országok határait. A multinacionális jelzı, illetve a multi kifejezés a tıke soknemzetiségő összetételét hangsúlyozza, a köznyelvben inkább ezek váltak elfogadottá. 5 Szentes T. (2005): A nemzeti fejlıdés problematikája a felgyorsult globalizáció és regionális integrációk korában, Fejlesztés és Finanszírozás 2. Szám 25. o. 6 Deardoff A. V. Stern R. M. (2000): u. o. 4. o. 7 és 8 Berend T. I. (2007): Az Európai Unió keleti bıvítési politikája és az átalakulásban játszott szerepe, Fejlesztés és Finanszírozás, Bp. 5. o. 44

49 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola kényszerek nemcsak a regionális integrációk, hanem az egyes nemzeti gazdaságok szintjén is jelentkeznek, és új megvilágításba helyezik a nemzeti önállóságnak, szuverenitásnak, a nemzeti értékek megırzésének, valamint a nemzetállami érdekérvényesítésnek a lehetıségeit. Napjainkban a globalizáció fontos hajtóereje a liberális gazdaságpolitikák nemzetközi térnyerése, a világmérető piaci liberalizáció, valamint a pénzügyi piacok összefonódása. A termelési tényezık megszerzéséért folyó mind kíméletlenebb verseny, a technikai, technológiai megújulás, az innovációs kényszer az informatika soha nem tapasztalt ütemő fejlıdésével, és elterjedésével járt együtt. A totalitárius rendszerek bukásával, az információs társadalom kiépülésével, az Internet térhódításával az egyén számára a szabadság és demokrácia jegyében valósággá vált az információhoz való szabad hozzáférés. Ugyanakkor ez a technológiai változás F. Fukuyama szerint bomlasztó hatást fejtett ki a társadalmi kapcsolatok világában kikezdte a tekintély gyakorlatilag valamennyi formáját, és meggyengítette a családokat, a szomszédsági közösségeket és nemzeteket összetartó kötelékeket. 9 Az információrobbanás hatására bekövetkezett átalakulás felértékelte a tudásalapú gazdaság jelentıségét. A transznacionális társaságok súlya expanzív terjeszkedésük következtében a világgazdaság egészében meghatározóvá vált. A multik a globális tıkekapcsolatok olyan hatékonyan mőködı infrastrukturális hátterét teremtették meg, amely alkalmas a pénzügyi erıforrások igény szerinti gyors átcsoportosítására, a piaci lehetıségek kihasználására, valamint a befektetéseknél a globális tıkehatékonysági követelmények kizárólagos érvényesítésére. A Szovjetunió és birodalmi rendszerének szétesésével, katonai világhatalmi szerepének elvesztésével, valamint a közép- és kelet-európai térségben kibontakozó gazdasági, társadalmi rendszerváltozással megszőnt a kelet-nyugati szembenállás ideológiai alapja, felbomlott a két nagyhatalom köré szervezıdött világrend. Ez azonban nem jelenti automatikusan a más jellegő törésvonalak eltőnését is, elegendı utalni a nyugat-európai integrációs fejlıdésben mindvégig megfigyelhetı nemzetekfelettiség és nemzetek Európája dialektikájára, vagy a világot fenyegetı globális kihívások közül a gazdag és szegény országok (Észak Dél) közötti szakadék növekedésére. Az Amerikai Egyesült Államok katonai szuperhatalmi pozíciója ellenére gazdasági téren egyre markánsabban kirajzolódó több központú világrend egyúttal azt is jelenti, hogy a fejlıdési elmaradottság felszámolása, és az egyes országoknak a világgazdaság munkamegosztási rendszerébe való bekapcsolódása sem csupán egyetlen minta, a nyugati társadalmak modernizációs receptje alapján történik. 0 A fejlıdés civilizációs aspektusainak a felértékelıdése megbontja a korábbi egyensúlyt, átrendezi az erıviszonyokat, és a kulturális, vallási, társadalmi egyszóval civilizációs törésvonalak mentén új típusú konfliktusok kialakulásával fenyeget. A nemzetközi terrorizmus elıtérbe kerülése szintén eltérı civilizációs gyökerekbıl táplálkozik. A mőködı tıke beruházások világmérető rendszerének hatékonysági követelményei, a nemzetközi, multinacionális tıke, és adekvát globális hatókörő jelentıs mértékben az USA által dominált, ezért a politikai közvélekedésben gyakran vele azonosított intézményeinek (IMF, Világbank, WTO) érdekei egyre nyilvánvalóbban kerülnek konfliktusba a jobbára nemzeti, vagy regionális szintő szervezıdést mutató államok, országcsoportok társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális érdekeivel. A különféle antiglobalista mozgalmak, civil szervezıdések, és magukat nemzetinek hirdetı radikális, populista politikai erık hatására éles kritika, valamint növekvı ellenszenv kíséri a már említett nemzetközi szervezetek tevékenységét, és a transznacionális társaságok mőködését, valamint rajtuk keresztül a globalizáció egészét. Az egyes országok közvéleményének szemében a belsı társadalmi, gazdasági problémák egyre inkább a globalizáció negatív következményeként jelennek meg, miközben annak pozitív hatásairól nem, vagy alig vesznek tudomást. 9 Fukuyama F. (2000): A nagy szétbomlás, Európa Könyvkiadó, Bp. 8. o. 0 az ázsiai társadalmak jelentısen különböznek egymástól, ám együttesen mégis a gazdasági modernizációhoz való alkalmazkodás nagyon eltérı mintáját képviselik. Fukuyama F. (2000): u. o. 82. o. Huntington S. P. (2002): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Bp o. 45

50 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december Közép- és Kelet-Európa: rendszerváltozás és globalizáció Ma még világszerte hiányoznak a konfliktuskezelés azon technikái, amelyek hatékonyan tudnák feloldani a globalizációval kapcsolatos ellentmondásokat, harmonizálni a különféle törekvéseket, és mederben tartani a konfliktusokat. Az is nehezíti a helyzetet, hogy mindmáig nem sikerült kellı árnyaltsággal bemutatni, és a széles közvélemény számára is érthetıvé tenni a globalizációt a maga teljességében, összes pozitív és negatív hatásával együtt. A vele kapcsolatos félelmek elsısorban a gazdasági erıviszonyok, a verseny- és piaci pozíciók hátrányos átrendezıdése, az elért életszínvonal veszélyeztetése, a bizonyos tevékenységekre való korábbi szakosodás komparatív elınyeinek gyors lemorzsolódása, a nemzeti kultúra értékeinek eltőnése, az anyanyelv veszélyeztetése miatt merülnek fel. A globalizáció pozitív hatásait (növekvı árukínálat, telekommunikáció, turizmus, világkultúra) ugyanakkor a társadalom nagy része természetesnek veszi, kihasználja, és nem feltétlenül kapcsolja össze ezzel a folyamattal. 2.. Túllépni a történelmen A felgyorsult globalizáció, ennek keretében a nemzetközi tıkemozgások hatására rendkívül gyors ütemben megváltozhatnak az egyes országok korábbi versenypozíciói, ami egyesek számára a lesüllyedés veszélyével fenyeget, míg másoknak a felemelkedés esélyét kínálja. A folyamat rendkívül összetett, mert Bod Péter Ákos szavaival élve valósak a hirtelen tıkemozgáshoz tapadó veszélyek is: a gazdasági viszonyok gyors átrendezése összekuszálja az ökoszisztémát, a dinamikus gazdasági fejlıdés hamar el tud rontani szervesen felépült társadalmi struktúrákat. 2 A fent jelzett problémák sok esetben éles konfliktusok formájában jelennek meg Közép- és Kelet-Európa országaiban, így Magyarországon is. Ennek magyarázata az általános okok mellett azokban a sajátos történelmi, politikai, gazdasági, etnikai, szocio-kulturális viszonyokban rejlik, amelyek gyökerei nagyon messzire nyúlnak vissza. A történelmi mélyfolyamatok között utalni kell a Nyugat-, valamint Közép- és Kelet-Európa szétfejlıdésének kezdetét jelentı második jobbágyság kialakulására, az ennek hatására az egyes országokban végbement torz, befejezetlen nemzetfejlıdés következményeire, az alacsony szintő polgárosodottságra, és a térség különbözı szintő perifériális alávetettségére. 3 A szovjet befolyási övezetbe tartozás miatti szuverenitás-deficitet tetézte az elmúlt negyven-ötven év politikai és gazdasági értelemben egyaránt zsákutcás modernizációs fejlıdése is, és azok a ma is ható társadalmi, politikai körülmények, amelyek között a rendszerváltozás, az Európába való visszatérés, és a világgazdasági felzárkózás az egyes országokban végbemegy. A demokratikus fejlıdésben a társadalmi, politikai rendszer átalakulása a többpárti parlamenti demokrácia intézményrendszerének a megteremtése és mőködtetése fontos lépés, de legalább ennyire lényeges a civil társadalom kiépülése, mert a stabilitást, az ellensúlyt csak ez képes biztosítani. A politikai kultúra fejlıdése, a jogállamiság érvényre juttatása, és a civil önszervezıdések megerısödése az egyes országokban gyakran éles politikai küzdelmek során, korántsem egyenes vonalú fejlıdés formájában megy végbe. A közép- és kelet-európai térség államaiban a piacgazdaság újrateremtése a tulajdonviszonyok átalakítása, az állami szerepvállalás visszaszorítása révén, és jelentıs részben a multik tevékenységének köszönhetıen gyors ütemben zajlik. Ma a régió országaiban a gazdaságok mőködése lényegében újra piaci elveken nyugszik. Ezért kétségtelenül súlyos árat kellett fizetni a társadalom egésze szempontjából. A közép- és kelet-európai országok többségének a nem-piac, vagy kvázi-piacgazdaságból (Magyarország) a piacgazdaságba való visszatérése olyan kísérlet volt, amit elıtte sehol a világon nem hajtottak még végre, különösen nem demokratikus körülmények között. Ezért nem véletlen, hogy egyetlen központi tervutasításos gazdaságnak sem sikerült eddig elkerülnie a fájdalmas megszorító intézkedéseket a piacgazdaság felé vezetı úton, és a bajokat csak tetézte a számos amerikai szakértı által javasolt rideg 2 Magyar Nemzet, június 5. (Belátszik a jelen Kerekasztal-beszélgetés a globalizáció kilátásairól) 3 A problémakört különféle szempontból tárgyaló írások közül megemlíthetı: Berend T. I. Ránki Gy. (976): Közép-Kelet- Európa gazdasági fejlıdése a században, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest; Szőcs J. Hanák P. (986): Európa régiói a történelemben, MTA Történettudományi Intézet Országos Pedagógiai Intézet, Budapest 46

51 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola problémakezelési mód. 4 Az EU-csatlakozást megelızı idıszakban maga az Unió is rendkívül szigorú követelményeket támasztott a belépni szándékozó országokkal szemben, ami sok esetben komoly elégedetlenséget váltott ki, és az EU-tagság mint cél elérésének társadalmi támogatottsága drámaian visszaesett. Berend T. Iván szerint azonban a Bizottság és az Unió részérıl helyes volt kikényszeríteni az igazodást, hiszen a fejlett tagállamok és a tagjelölt országok közötti szakadék sokkal szélesebb volt, mint elıtte bármikor.... amennyiben ezek az országok csatlakozni kívántak az Unióhoz, alkalmazkodniuk kellett, s az alkalmazkodás nemzeti érdeküket szolgálta. 5 Miközben a politikai és a gazdasági viszonyokban mélyreható átalakulás ment végbe, addig szociális téren a fordulat nem következett be. A változások vesztesei számára (és ez a közép- és kelet-európai térség országaiban kivétel nélkül mindenütt a társadalom döntı többségét jelenti) az átalakulás olyan negatív elemekkel, élethelyzetekkel kapcsolódott össze, mint munkanélküliség, infláció, létbizonytalanság, elértéktelenedett tudás, egzisztenciális kiszolgáltatottság, szélesre nyílt jövedelmi olló. A veszteség mértékét jól érzékelteti, hogy míg Közép- és Kelet Európa majd kétszáz éven át, kisebb ingadozásokkal Nyugat-Európa egy fıre jutó nemzeti jövedelmének mintegy százalékát érte csak el, 993-ban még soha nem volt mélypontra a nyugat-európai szint alig több mint 30 százalékára esett vissza A multik eredménymérlege Magyarországon A nemzetközi tıkeáramlás folyamatának és következményeinek a kettısségét az általa kiváltott pozitív és negatív hatások egyidejő jelenléte érzékelteti. Magyarországon a gazdaságban a privatizáció hatására tömegével jelentek meg a külföldi beruházók, a multinacionális világcégek. A globalizáció zászlóshajóinak masszív jelenléte és tevékenysége látványosan javította az ország makrogazdasági teljesítménymutatóit, elırevitte a modernizációt, a technikai-technológiai fejlıdést, és innovációt, valamint jelentısen hozzájárultak a gazdaság kifehérítéséhez. A transznacionális társaságok által eszközölt befektetések hozzájárultak az egyensúly javulásához, a kedvezı irányú makro-szerkezeti átalakuláshoz, a piaci kínálat felfutásához, összességében a világmérető munkamegosztás rendszerébe való eredményes bekapcsolódáshoz. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a függıség is fokozódott azáltal, hogy a növekedési pálya input és output oldalán egyaránt növekvı jelentıségre tettek szert a multik és az általuk kiépített termelési, értékesítési, fejlesztési, logisztikai hálózataik, valamint a hazai vállalkozásokkal kialakított együttmőködési rendszereik. A technikai, technológiai modernizációs eredmények, a javarészt exportorientált fejlesztések, új termelési kultúrák meghonosítása a mérleg csupán egyik serpenyıjét jelentette. Mindezek társadalmi következményeit is górcsı alá vonva megállapítható, hogy a piacgazdasági átalakításban Magyarországon is elsıdlegesen a piaci módszerek és követelmények érvényesültek, anélkül, hogy a befektetık, a multik ennek társadalmi következményeivel érdemben foglalkoztak volna. Általánosan megállapítható, hogy a rendszerváltozást követıen drámaian megromlott a munkavállalók érdekérvényesítésének hatékonysága, illetve számos területen gyakorlatilag meg is szőnt. Ennek magyarázata részben abban rejlik, hogy a korábbi érdekvédelmi szervezetek politikailag lejáratódtak, befolyásuk lecsökkent. A szakszervezetek csak néhány stratégiai fontosságú szakmában (közlekedési dolgozók, mozdonyvezetık, légiirányítók,) tudták megırizni befolyásukat, illetve az agráriumban létrejött politikai szervezıdések (Magosz) demonstrációi jelentettek komolyabb alkuerıt. Az érdekvédelem a kis és közepes cégeknél korábban sem volt megoldott, ezen a helyzeten azóta sem történt változás. Az érdekvédık pozícióvesztése különösen a multinacionális társaságok tulajdonába került többi hazai vállalat esetében számottevı, ezt azonban részben ellensúlyozta, hogy ezek a nemzetközi cégek a munkaszervezés és teljesítmény-követelmények meghatározása során a másutt is bevezetett nemzetközi standardokat alkalmazták. A piacgazdasági átalakulás során a hazai kis- és közepes vállalkozások versenyhelyzete számottevıen romlott, és a gyorsuló piaci térvesztésük ellensúlyozására kezdeményezett kormányzati intézkedések7 (pl. 4 H. Kissinger: Diplomácia (Budapest, Panem Grafo, 998) 87. o. 5 Berend T. I. (2007): u.o. 9. o. 6 Berend T. I. (2007): a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jubileumi konferenciáján (2007. június 8.) elhangzott elıadása évi XCV. törvény a kis-és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról 47

52 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. beszállítói program) sem bizonyultak kellıen hatásosnak. Ezek a cégek egyre kevésbé tudtak lépést tartani a nagy tıkeerıs külföldi társaságokkal, amelyek befektetéseit a kormányzat, és az érintett önkormányzatok foglalkoztatási, és fejlesztési szempontok alapján különféle támogatásokkal igyekeztek ösztönözni. Ugyanakkor kétségtelen eredményként könyvelhetı el, hogy napjainkra a kkv-szektor finanszírozási helyzete kedvezıbbé vált. A kormányzati fejlesztéspolitika törekvéseivel összhangban a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretében kifejezetten ennek a vállalati körnek hirdette meg a Vállalkozásfejlesztési hitelprogramból igényelhetı kedvezményes konstrukcióit, amelyeket a kereskedelmi bankok közremőködésével refinanszírozás formájában bocsátott rendelkezésre. Az Agrárfejlesztési hitelprogram pedig az üzleti bankok által meglehetısen mostohán kezelt mezıgazdasági vállalkozásokat segítette. Az MFB támogatott hiteleinek volt egy olyan közvetett hatásai is, hogy a kereskedelmi bankok szintén felfedezték a kis- és közepes vállalkozásokat, mint üzleti lehetıséget, és a fejlesztési banki konstrukcióhoz hasonló saját hiteltermékekkel jelentek meg a piacon. Az Európai Unió közötti idıszakra jóváhagyott költségvetési forrásai a magyar gazdaság egésze számára, azon belül kiemelten a kkv-szektor szereplıinek kínálnak egyedülálló fejlesztési lehetıségeket. 3. Globalizáció és nemzeti szuverenitás A piacgazdasági átalakulás a közép- és kelet-európai térség országaiban, így Magyarországon is egy politikai paradigma-váltással párhuzamosan zajlott/zajlik. Ennek sajátos hozadéka, hogy az említett sérelmek, és diszkriminatív helyzet miatt bizonyos politikai erık a befolyásuk erısítése érdekében tudatosan építenek a térségben mindig is meglévı látens külföldi ellenességre, különösen a globális stratégiát követı transznacionális társaságok démonizálására. Képviselıik nem egyszer abszolutizálják a nemzeti értékek és érdekek fontosságát, gyakran populista módon szembeállítva egymással a nemzetközi tıkét és a hazai vállalkozásokat. 3.. Tudatos önkorlátozás A globalizáció következményeként mind gyakrabban felvetıdik a Magyarországhoz hasonló mérető kis országok esetében különösen, hogy kiszolgáltatottságuk, és függıségük a nemzetközi folyamatoktól egyre erısödik, amit csak a rugalmas alkalmazkodás segítségével képesek ellensúlyozni. Érdekérvényesítı eszköztáruk ugyanis korlátozott, gazdaságpolitikai döntéseikkel nem tudják érdemben befolyásolni a világgazdasági változásokat. Ebben az értelemben kétségtelenül leértékelıdik a nemzetállamok szerepe, csorbul az egyes országok nemzeti szuverenitása 8. A gondolatmenetet folytatva az a következtetés is levonható, hogy a nyitott gazdaságú országok számára kizárólag a tudatos alkalmazkodás jelentheti a globalizáció hátrányos következményeinek a kivédését, és a nemzetköziesedésbıl nyerhetı pozitív hatások kiaknázását. A globalizációval megnyíló mőködıtıke beáramlás, és technikai, technológiai fejlıdés révén lehetıvé válik a modernizáció felgyorsítása, ami alapvetı feltétele az eredményes világgazdasági alkalmazkodásnak. A korszerő ismeretekhez és információkhoz való közvetlen, és akadálymentes hozzáférés elısegíti a tudás alapú tevékenységek meghonosítását, és a versenyképesség szolgálatába állítását. Ez igazán hatékonyan a nemzetközi integrálódás, és a globalizáció követelményeinek egyidejő szem elıtt tartásával valósítható meg. Nem tekinthetı véletlennek, hogy az egy fıre jutó mőködıtıke-befektetések állománya azokban az országokban a legnagyobb, amelyek a legnagyobb mértékben ágyazódtak be a piacgazdaságba, ahol a legfejlettebbek a piaci mechanizmusok. 9 A globalizáció kihívásainak, és a nemzeti érdekekkel való konfliktusainak feloldására, és kezelésére eleddig nem tudtak általános érvényő, hatékony választ, és megoldást adni sem a kormányok, politikai erık és mozgalmak, sem pedig a nemzetközi pénzintézetek és transznacionális társaságok. Részben azért, mert nem jött létre megfelelı szintő párbeszéd, és együttmőködés közöttük. Külön-külön, önmagában vizsgálva, 8 Magyar Hírlap, 200. december 26. és 27. (Globalizáció: áldás, vagy átok?) 9 Losoncz M. (2005): A magyar versenyképesség forrásai nemzetközi összehasonlításban, SZE JGK Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori iskola Évkönyv, 59. o. 48

53 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola feltehetıen mindegyik szereplı érvrendszere tartalmaz meggyızı elemeket, de együttesen mégsem eredményeztek eddig konstruktív elırelépést ennek a rendkívül összetett problémának a kezelésében. Kétségtelen tény, hogy nem könnyő eleget tenni annak a sokféle igénynek, és követelménynek, amivel egyidejőleg kell szembenézni a kormányzatoknak. Az Európai Unióhoz csatlakozott közép- és kelet-európai országokban, így Magyarországon is, a teljes jogú tagság érdekében a frissen visszaszerzett nemzeti szuverenitás egy részérıl tudatosan le kellett mondani. A bonyolult kérdésrıl Tabajdi Csaba a következıképpen ír: A két térség országai a lehetı legerıteljesebben kívánnak Nyugat-Európához integrálódni, ami viszont mindenkor a szuverenitás önkorlátozását tételezi föl. A nemzeti szuverenitás helyreállítása tehát egyben elıfeltétele európai betagozódásuknak, hogy pontosan tudják mérlegelni szuverenitásuk önkéntes korlátozásának jellegét és mértékét. 20 Egy ilyen döntés legitimációjához feltétlenül szükség van a közvélemény megértésének, és széles körő támogatásának megszerzésére, annak belátására, hogy az önkéntes korlátozással egyidejőleg a csatlakozott országok jelentıs szuverenitás bıvülést is elkönyvelhettek. Mi másként értelmezhetnénk azt a helyzetet, amelyben intézményes beleszólást kaptak a 27 országot tömörítı integrációs szervezet jövıjét érintı kérdések eldöntésébe. Választ kell találni azokra a kihívásokra is, amelyeket a nemzeti érdekek követése, valamint a GMU konvergencia-követelmények teljesítése és a globalizáció egyidejő kényszerei jelentenek. Különösen olyan körülmények között, amikor a globális fejlıdési folyamatok, a nemzetek feletti univerzalizmus térhódítása, valamint a tıkehatékonysági, és piaci követelmények érvényesítése miatt sérülhetnek a lokális gazdasági, társadalmi érdekek, és veszélybe kerülhetnek a nemzeti kulturális értékek. 2 Mindezzel együtt tisztán kell látni, hogy a globalizáció kihívásainak megválaszolása nagyobb eredményességgel tehetı meg az Európai Unió keretében. Nem véletlen, hogy már a tagfelvételt megelızıen megfogalmazódott, hogy az Unióhoz tartozás kulturális vonatkozásban, de talán gazdasági értelemben is bizonyos védelmet nyújt a globalizáció ellen. 22 Magyarország európai uniós tagságával azonban nagyon jól megfér a szőkebb, szubregionális együttmőködésben játszott kezdeményezı szerep, mert amellett, hogy fontos stabilizáló tényezı, lehetıvé teszi a térségi kapcsolatokban rejlı gazdasági elınyök kihasználását. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy maga az Európai Unió is kénytelen alkalmazkodni, és választ adni a globalizáció által felvetett kérdésekre, és ezt integrációs szervezetként sokkal nagyobb alkuerı birtokában teheti meg, mint az egyes országok önmagukban A globalizáció megítélése A magyarországi rendszerváltozás óta eltelt idıszak fontos tapasztalata, hogy a társadalom hajlandó tudomásul venni a szociális szempontból mégoly hátrányos következményekkel járó gazdaságpolitikai döntéseket is (lásd: a Bokros-csomag fogadtatását), ha azok racionalitását, céljait és következményeit világossá teszik számára. Amiként az ellenkezıje is igaz, hogy nehezen szerezhetı meg széles társadalmi támogatottság a mégoly szükséges átfogó társadalmi reformokhoz, ha azokat nem sikerül meggyızıen kommunikálni. Nincs ok feltételezni azt, hogy a közvélemény másként reagálna a globalizációra, amennyiben a globalizációt a maga teljességében, összes kedvezı, és hátrányos hatásával együtt ismerheti meg. Tekintettel arra, hogy napjainkban ezt a folyamatot mindenütt a világon így Magyarországon is leegyszerősítve, lényegében a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, és a külföldi befektetıkkel, elsısorban a transznacionális monopóliumokkal azonosítják, a veszélyek és lehetıségek egyidejő bemutatására irányuló kezdeményezésnek is innen kellene elindulni. 20 Tabajdi Csaba: Az önazonosság labirintusa A magyar kül- és kisebbségpolitika rendszerváltása (Budapest, CP Stúdió, 998) 94. o. 2 A kultúra jelentısége nemcsak az országok határain belül, hanem a globális gazdaságban és a nemzetközi rendben is megnövekedett. Sıt a konvergencia iróniájaképpen a nagyobb intézményeknek a hidegháború vége óta megfigyelhetı közeledése azzal járt együtt, hogy az emberek ma világszerte jobban tudatában vannak az ıket elválasztó kulturális különbségeknek. F. Fukuyama: Bizalom (Budapest, Európa Könyvkiadó, 997) 5 6. o. 22 Magyar Nemzet, június 5. (Belátszik a jelen Kerekasztal-beszélgetés a globalizáció kilátásairól) 49

54 Merre tart a világgazdaság: Európa helyzete PhD Hallgatói Konferencia, december 7. Ma Magyarországon a külföldi tıke szerepének, és általában a multiknak a megítélése kedvezıbb, mint a közép- és kelet-európai térség számos más országában. Ez a megállapítás természetesen még nem mond igazán sokat arról, hogy ténylegesen milyen a helyzet. Tény, hogy nincs általános, és durva multiellenesség, mert eddig a kritikák és ellenérzések nem csaptak át a külföldi befektetések mőködését, létezését megkérdıjelezı, fenyegetı megnyilvánulásokba. Az elmúlt évek során azonban mind gyakrabban merültek fel foglalkoztatási, piaci, környezetvédelmi problémák (Metro, Lidl, Danone, Nestlé, Hankook), termékminıségi, termékfelelısségi gondok (Siemens Combino villamosok), vagy az eltérı kultúrák találkozásából származó konfliktusok (Hankook, Suzuki), és emiatt ezeknek a cégeknek a reputációja nem jó, és különösen a helyi lakosság ellenszenvvel viseltetik irántuk. Számos példát lehet találni ugyanakkor arra is, hogy a külföldi befektetı, mint good corporate citizen, megtalálta a helyét szőkebb és tágabb piaci környezetében (GE, Audi, Alcoa), és sikerült elfogadtatnia magát a széles közvéleményben is. Vannak azonban olyan momentumok, amelyek arra utalnak, hogy a globalizációt kísérı nemzetközi fejlemények, és egyes sajátos hazai körülmények hatására gyorsan felerısödhetnek a kedvezıtlen irányú folyamatok. Elegendı utalni a hazai privatizációt mindvégig övezı, és rendre visszatérı, máig tartó politikai vitákra, amelyek fıleg a stratégiai cégek értékesítése kapcsán merültek fel. Ezek túlnyomórészt a tulajdonviszonyok átalakításának tényszerő visszásságaiból táplálkoznak, és alkalmasak a privatizációban vesztes társadalmi rétegek valódi érdeksérelmének a felnagyítására, vagy legalábbis ébren tartására. Vannak olyan radikális politikai erık is ez nem kizárólag magyar sajátosság amelyek a nemzeti érdekekre való hivatkozással nyíltan szembefordulnak a külföldi beruházókkal, és kizárólag a globalizáció kártékony hatásait hangsúlyozzák. Felfogásukban a globalizáció-ellenesség elsısorban Amerikaellenességet jelent, és azoknak a nemzetközi pénzügyi intézményeknek az elutasítását, amelyek ennek a folyamatnak az emblematikus megjelenítıi (IMF, Világbank). Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a globalizáció kérdéskörének, a multikhoz való viszonynak, továbbá a külföldiek magyarországi befektetéseinek a megítélése idırıl idıre óhatatlanul a politikai küzdelmek részévé válik. Mindez gyakorta populista elemekkel feldúsulva jelenik meg a médiában, a kommunikációban pedig tudatosan rájátszanak a nemzeti érzelmekre, a multi ellenességre. Ennek a folyamatnak az a veszélye, hogy nagyon könnyen egyfajta spill over hatás következhet be, amikor is hógörgeteg módjára elszabadulnak a globalizáció ellenes indulatok, és a külföldi befektetık részérıl megrendül a tartós üzleti kapcsolatok, és a hosszú távú együttmőködés alapját jelentı bizalom. Ez a mőködıtıke beáramlás gyors ütemő elapadását válthatja ki, ami a világgazdasági kapcsolatokra erısen ráutalt, nyitott gazdaságú Magyarország számára rendkívül hátrányos következményekkel járna. Természetesen az sem zárható ki, hogy az ország tıkevonzó képességének romlása az elızıekben részletezett tényezık nélkül is bekövetkezhet. A munkaerı relatív olcsóságára építı beruházások jövedelmezısége ugyanis folyamatosan romlik, és lemorzsolódik az ebbıl táplálkozó versenyelıny Néhány következtetés A globalizáció folyamatát, de legfıképpen következményeit, rendkívül sokféle értelmezés és megítélés övezi. Nehezen megválaszolható a gyakran szélsıséges formában, leegyszerősítı módon feltett kérdés, nevezetesen átok, vagy áldás ez a napjaink világgazdasági fejlıdését meghatározó jelenség. Ha a lehetséges negatív hatásait tekintjük, akkor kétségkívül az elıbbi fejezi ki a hozzá való viszonyulás lényegét. Gyökeresen átrendezi a piacokon, a versenyben elért status quo-t, erıviszonyokat, korlátozza az országok szuverenitását, érdekérvényesítését, maga alá győri a nemzeti kultúrát, uniformizál, helyi értékeket semmisít meg, veszélyezteti a nemzeti nyelvek fennmaradását. Amennyiben a pozitív hatásait nézzük, akkor vitathatatlan elınyökkel jár a globalizációhoz köthetı modern kommunikációs és információs technika világmérető elterjedése, az ennek révén megnyíló, az egyén szabadságának a kiteljesítését jelentı Internet használat, a világkultúrához való hozzáférés, vagy éppen a helyi értékek számára soha nem látott mértékő nyilvánosság megteremtése, továbbá a transznacionális társaságok modernizációban betöltött szerepe. 23 HVG, 2. szám, május

55 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola A globalizáció napjainkban a világgazdaságban érvényesülı folyamatok legerısebbike, és egyre gyorsuló ütemő. A nemzetköziesedés erısödése szempontjából hosszú ideig meghatározó regionális integrációk a regionalizálódás célját tekintve nem kerülhetik meg annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a létrejött/ létrejövı szervezıdés a globalizáció kihívásaira védekezı, vagy offenzív választ kíván adni. 24 Sok választási lehetıséget a globalizáció az alkalmazkodáson kívül nem kínál az egyes országok számára, különösen a kis- és közepes mérető államok esetében. Ezért kulcsfontosságú olyan fejlıdési stratégia kialakítása, amely objektív adottságként számol a globalizáció követelményeivel és az általa megnyitott lehetıségekkel. Magyarország és a közép- és kelet-európai országok számára a nemzetgazdasági fejlıdés a frissen visszaszerzett szuverenitás tekintetében sajátos önkorlátozást követelt meg az Európai Unióhoz történt csatlakozással. Az uniós konvergencia kritériumoknak való megfelelés egy olyan közösségbe való betagozódás elıfeltétele, amely maga is kénytelen szembenézni a globalizáció kihívásaival a folyamatosan romló világgazdasági versenypozíciói miatt. Nagyon lényeges ezért, hogy az EU jelentette védıernyıt kihasználva, a nemzeti fejlesztésstratégia messzebbre tekintsen, és vegye figyelembe a globalizációs kihívások által jelentett fenyegetés mellett a kínálkozó esélyeket is, és igyekezzen rugalmasan reagálni mindezekre. A krízis szó kínai írásjele kettıs értelmet jelöl: jelenti a válságot, de a lehetıséget is, amely kiútként minden ilyen helyzetben benne rejlik. A globalizáció kezelésénél ezt a kettısséget kell szem elıtt tartani, hogy az átokból áldás lehessen. Irodalomjegyzék. Deardoff A. V. Stern R. M. (2000): What the Public Should Know about Globalization and the World Trade Organization, Research Seminar in International Economics, School of Public Policy, University of Michigan 2. Szentes T. (2005): A nemzeti fejlıdés problematikája a felgyorsult globalizáció és regionális integrációk korában, Fejlesztés és Finanszírozás 2. Szám 3. Berend T. I. (2007): Az Európai Unió keleti bıvítési politikája és az átalakulásban játszott szerepe, Fejlesztés és Finanszírozás, Budapest 4. Fukuyama F. (2000): A nagy szétbomlás, Európa Könyvkiadó, Budapest 5. Huntington S. P. (2002): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Európa Könyvkiadó, Budapest 6. Kissinger H. (998): Diplomácia, Panem Grafo, Budapest 7. Berend T. I. (2007): A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jubileumi konferenciáján (2007. június 8.) elhangzott elıadása 8. Losoncz M. (2005): A magyar versenyképesség forrásai nemzetközi összehasonlításban, SZE JGK Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Évkönyv 9. Tabajdi Cs. (998): Az önazonosság labirintusa A magyar kül- és kisebbségpolitika rendszerváltása, CP Stúdió, Budapest 0. Fukuyama F. (997): Bizalom, Európa Könyvkiadó, Budapest 24 Szentes T. (2005): uo. 25. o. 5

56

57 BME Mőszaki Menedzsment Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Dr. Molnár Csilla Turizmus az Európai Unióban A turizmus a világ egyik legjelentısebb társadalmi- és gazdasági szektora. Multiplikátor hatásai révén jelentısége nem csak a szektorban, de a turizmushoz közvetve kapcsolódó területeken is érvényesül. A GDP több, mint egytizedét adja, az egyik legfontosabb munkahelyteremtı ágazat. Európa a világturizmus központja: a forgalom közel felét, a nemzetközi turistaérkezések 55%-át adja. Európán belül a turisztikai forgalom 85%-a az Európai Unió tagállamaiban realizálódik. Az Európai Unió bıvülésével mintegy 75 millió potenciális turistával bıvül a közös idegenforgalmi piac. Az Unióhoz való csatlakozással Magyarország a világ legnagyobb turisztikai piacának részévé vált. A tanulmány a világ turizmusának elmúlt évtizedekben bekövetkezett alakulásából és a turisztikia prognózisok megállapításaiból kiindulva megpróbálja összefoglalni az Európai turisztikai piac jelenlegi helyzetét és várakozásait. Külön kitér a piac jellemzıire, a turizmus szabályozásának kérdéseire, valamint az Európai Unió bıvítésének hatásaira. Tárgyszavak: turizmus, Európai Unió, Schengen, Euro. A világturizmus alakulása és jellemzıi. Napjaink turizmusa A turizmus a világ egyik legjelentısebb társadalmi-gazdasági szektora, korunk jelensége. A Nemzetközi Szolgáltatáskereskedelmi mérleg egyharmadát adja. A nemzetközi érkezések száma több mint 25-szöröse az 950-es értéknek, ami átlagosan évi 6,5 százalékos növekedést jelent. A forgalomból eredı bevételek növekedése ugyanezen idıszakban 476- szoros. Az összes beruházások kb. egytizede a turizmusban valósul meg, míg az állami adóbevételek kb. 7%-a a szektorban realizálódik. Nemzetközi szinten a foglalkoztatás 6 8%-a kötıdik a turizmushoz, több, mint 20 millió embernek ad munkalehetıséget..ábra: A turizmus részesedése a szolgáltatás exportból Forrás: EUROSTAT, Statictics is focus, 2006 Becslések szerint a belföldi turizmus a nemzetközi forgalom tízszeresét teszi ki és jelentısége valamennyi turisztikai régióban nı. A piac átstrukturálódik: bár Európa változatlanul a világturizmus központja, piaci részesedése csökken. Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Károly Róbert Fıiskola 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Telefon: (36-30)

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra Háttéranyag EUREKA Programban való magyar részvétel támogatása Cél: a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL - EXTRA 2011. JANUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani a megjelent Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának pályázatait. A pályázatok jelenleg tervezetek, melyek január 31-ig

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája II.

Az Európai Unió regionális politikája II. Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program I. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és IKT fejlesztése c. pályázati felhívásához Kódszám: KMOP-2007-4.2.1/B

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása

Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása A pályázat címe Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázat kódja: GOP-2011-2.2.1 KMOP-2011-1.2.5 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban

A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban A hazai kkv-k versenyképességének egyes összetev i nemzetközi összehasonlításban Hazai kkv-politika Értékelés és lehetséges kitörési pontok M helymunka 2010. március 27. Némethné Gál Andrea Modern Üzleti

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében

Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Szőcs Erika Szociális és munkaügyi miniszter Foglalkoztatási feszültségek kezelése - alapelvek Az állami segítségnyújtás feltétele

Részletesebben