Életet A KERÜLETNEK. Megszületett

Átírás

1 Életet A KERÜLETNEK Megszületett Karácsonyi elmélkedés Reményik Sándor: Nagy magyar télben A Házgondnokság Kft. viselt dolgai Új rendelet csökken a vári lakások értéke? Magyar bölcsőket sírok helyett Ángyán Józsefet is becsapta a Fidesz Van élet az unión belül? Felvidéki körkép Az utolsó hegycsúcs Elhallgatott film egy igaz papról

2 Tisztelt Olvasóink, Kedves Kerületi Barátaink! Krisztus-várás, azaz advent végén jelentkezünk legújabbkiadványunkkal. Megszokottá váló, ám soha el nem fogadható módon ez a karácsonyi idő sem múlhatott el keresztényellenes provokáció nélkül. Advent első vasárnapján gyűlt össze a kormánypárti-ellenzéki nagykoalíció a Kossuth téren, hogy sárgacsillagos tüntetésen kiadósat retteghessen a neonáciktól. A beszédes nevű Mindannyian Együtt Jeruzsálemért alapítvány akciója idején mi ehelyett folytattuk a Jobbik Magyarországért Mozgalom misszióját: II. és XII. kerületi barátainkkal közösen felállítottuk a kettős keresztet a Széll Kálmán téren. Hazánkban egyelőre nincs betiltva sem a kereszt, sem a karácsonyfa. De ha tétlenek lennénk és hallgatnánk, ennek is eljönne az ideje mint azt tapasztaljuk már sok helyütt az agymosott nyugati országokban Ünnepi lapszámunkban sem kerülhettük meg kerületünk visszás ügyeit. Miseje Balázs önkormányzati képviselő érzékletesen eleveníti fel az elmúlt hónapok testületi üléseinek hangulatát, a Házgondnokság Kft. viselt dolgait, egy jogász barátunk segítségével pedig a vári önkormányzati lakások problémáinak jártunk utána. Ezúttal sem mehetünk el szó nélkül a földdel kapcsolatos visszaélések és a család, a gyermekvállalás kérdése mellett sem, hiszen valljuk: ezeknél nincsen fontosabb egy hazában, nemzetben gondolkodó ember számára. Sok más mellett egy elhallgatott filmről is olvashatnak lapunkban, amely és amelynek főszereplője, egy fiatalon elhunyt spanyol katolikus pap nemkívánatosnak számít a mai istentelen, liberális világban. Kedves Olvasóink! Ezúton is áldott, békés karácsonyt kívánunk a kerület minden lakójának a szerkesztők és a Jobbik I. kerületi alapszervezetének nevében. Reméljük, minél többükkel találkozunk egy szebb új esztendőben, kicsinosított Attila úti irodánkban tartott előadásainkon, fogadóóráinkon. Ne feledjék, minket csak két dolog vezérel: életet adni a kerületnek és szebb jövőt a magyar hazának! a szerkesztők

3 A karácsony titka a szeretet karácsony Egy kedvelt kerületi plébánosunk elmélkedése az ünnepre Gyönyörű karácsonyi énekünk, amelyet a magyar Stille Nachtnak is szoktak nevezni, az Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj kezdetű ének. Szívbemarkolóan fogalmazza meg ennek a karácsonyi éjnek a titokzatosságát és gyönyörűségét. Karácsony éjszakájának valóban titokzatos és gyönyörűséges hangulata van. Van valami megmagyarázhatatlan varázsa, ami azért is különös, mert a valóság, ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem volt ilyen varázslatos. Képzeljük csak bele magunkat a Szentcsalád helyébe: kétségbeesetten keresnek egy helyet, ahol meghúzhatják magukat éjszakára. Helyzetük reménytelen, sehol egy hely, ugyanakkor közel a pillanat, hogy Mária megszülje gyermekét. Az az utolsó pillanatban talált istálló bizonyára nem volt ideális hely egy gyermek születéséhez. Egyáltalán nem volt olyan kényelmes és hangulatos, mint amilyennek a festők idillikus képeiken ábrázolták a betlehemi barlangot. Nem, hiszen egy istálló mégsem szülőotthon. Vajon mi lehet a titka annak, hogy kétezer év távlatából minden ridegsége ellenére mégis olyan gyönyörűnek látjuk ezt az éjszakát? Karácsony éjszakájában mindenkit megfog valami, akár hívő, akár hitetlen. Ez a karácsonyi titok: a szeretet. A szeretet az, amelyet mindenki megérez és megért karácsony éjszakájának üzenetéből. Ez a szeretet melegítette fel az egyszerű betlehemi istállót, ez melegítette fel a pásztorok szívét. Ez a szeretet a Betlehemi Gyermeken keresztül sugárzott bele ebbe a hideg és barátságtalan világba. Tudjuk, mennyi neve volt már ennek az ünnepnek, volt idő, amikor nem volt szabad kimondani azt sem, hogy karácsony. Lassanként megint ugyanitt tartunk, karácsony 1

4 karácsony csak most mások felekezeti érzékenységére hivatkozunk. Nem szabad karácsonyfát állítani, csak valami zavaros fényinstallációt, mert az senkit nem zavar legfeljebb bennünket, keresztényeket. Lehet, hogy jobb volt, amikor a karácsonyt fenyőünnepnek, vagy a szeretet és a béke ünnepének nevezték, hiszen ezek a fogalmak legalább tényleg benne vannak az ünnepben. Az más kérdés, hogy ki, milyen tartalmat, jelentést ad nekik. A csillogó örökzöld fenyőfa, amely feldíszítve már karácsonyfa, magát Jézust jelképezi, aki elhozta nekünk az örök életet, és feldíszített bennünket a kegyelmek minden díszével. Karácsony valóban a szeretet ünnepe, de kevés, ha csak a mi véges emberi szeretetünket ünnepeljük, mert ez hamar elszáll az ünnepek elmúltával. Karácsony éjszakájának szeretete, ha nem lesz több csupán a mi szeretetünknél, semmit nem ér. Karácsony a béke ünnepe; de milyen békét ünneplünk ilyenkor? Azt, hogy a veszekedő családokban egy estére letesszük a fegyvert? Nem erről a békéről énekeltek az angyalok karácsony éjszakáján, hanem Isten békéjéről: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a jóakarat embereinek (Lk 2, 14.) Arról a békéről énekeltek, amelyet a karácsony éjszakáján született Gyermek ad nekünk. Minden ember alapvető vágya a szeretet és a béke. Ugyanakkor felvetődik a kérdés, hogy van-e ennek valami reális alapja? És miért éppen december 25-én ünnepeljük a szeretetet és a békét? Tehetnénk ezt bármikor máskor is, de mégsem tesszük. Valamikor a Római Birodalom a Legyőzhetetlen Napot, a Sol Invictust ünnepelte ezen a napon. Ennek az ünnepnek megvolt a maga reális, kézzelfogható valósága, a nappal legyőzi az éjszakát, a világosság a sötétséget. A szeretet és a béke ünnepének is akkor van értelme, ha van mögötte realitás. Ez a realitás pedig nem más, mint amit János ír evangéliumának prológusában: Az Ige testté lett, és közöttünk lakott (Jn 1, 14.). Az igazi világosság, mely minden embert megvilágosít, a világba jött, a világban volt, ő általa lett a világ, de a világ nem ismerte fel őt (Jn 1, 9-10.). Biztos sokan vannak, akiknek mindez csupán mese vagy legenda. Számukra nyilván mese és legenda az is, hogy létezhet béke és szeretet a világban, emberi kapcsolatainkban. Azoknak, akik így gondolkodnak, így éreznek, nyilván nem sokat vagy talán semmit sem jelent a karácsony. Nekünk viszont azt jelenti, hogy ez a szeretet karácsony éjszakáján testet öltött, egy újszülött Gyermek alakjában kézzel foghatóvá, szerethetővé lett, de azt is látnunk kell, hogy a világ nem szereti ezt a Szeretetet. Ezekben a napokban bizonyára sokan kellemes ünnepeket kívánnak egymásnak ez már régi szokás. Azt kívánjuk tehát, hogy az ünnep jól sikerüljön: lehetőleg ne égjen le a karácsonyfa, ne rontsuk el a gyomrunkat, és drága pénzen vásárolt ajándékaink célba találjanak. Kérdés, ez a jókívánság segít-e valamit. Szép gesztus ugyan, de semmit nem változtat kellemes vagy kellemetlen helyzetünkön. Én nem tudom, hogy kellemes volt-e Mária és József karácsonya. A körülményeket ismerve nem feltétlenül, de az egészen biztos, hogy kegyelemmel teljes volt. Mi ezt a kegyelmet kívánjuk karácsonykor mindenkinek, mert karácsony öröme ebben rejlik. Ez a kegyelem Isten ajándéka: béke és jóakarat az embereknek. Ezzel ajándékozott meg bennünket karácsony éjszakáján a megnyílt Ég. Mária kezünkbe adja a kegyelmet, csak rajtunk múlik, hogy elfogadjuk vagy visszautasítjuk. Élünk vele, vagy élhetetlenek vagyunk karácsony

5 karácsony Nagy magyar télben Nagy magyar télben picike tüzek, A lángotokban bízom, Legyen bár messze pusztán rőzseláng, Bár bolygófény a síron, Szent házi tűz, vagy bujdosó zsarátnok: Boldog vagyok, ha magyar lángot látok. Nagy magyar télben picike tüzek, Szikrák, mécsek, lidércek, Mutassatok bár csontváz halmokat, Vagy rejtett aranyércet, Csak égjetek, csak melegítsetek ma, Soh se volt ily szükség a lángotokra! Nagy magyar télben picike tüzek, Jaj, be szétszórva égtek, Királyhágón, Kárpáton, mindenütt! De mondok egyet néktek, Szelíd fények és szilaj vándorlángok: Mit gondoltok: ha összefogóznátok! Nagy magyar télben picike tüzek, Soh se volt olyan máglya, Mintha most ez a sok-sok titkos láng Összefogna egy láncba! Az égig, a csillagos égig érne, És minden idegen rongy benne égne! Reményik Sándor (1919) karácsony 3

6 Kerületünk Két éve a képviselőtestületben Jogsértések, stiklik, manipulált pénzügyi eredmények újabb kétes ügyek a kerületben, ezúttal a Házgondnokság Kft.-nél. A Budavári Önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képző Házgondnokság Kft. feladata többek között társasházak közös képviseletének ellátása, felújítási munkák tervezése és szervezése. Számtalan megkeresést kaptam az utóbbi két évben a kerület lakóitól, hogy bizony a cég működésével és vezetésével kapcsolatban sok a probléma, a zűrös ügy. Ezek után természetesen igyekeztem még jobban odafigyelni a kft. viselt dolgaira. Az előző ügyvezető megbízása május utolsó napján járt le, így az önkormányzat még februárban pályázatot írt ki a Házgondnokság ügyvezetői álláshelyének betöltésére. A pályázat kiírásánál olyan tartalmi elemeket és feltételeket fogalmaztak meg, melyekből aztán gyakorlatilag semmi sem valósult meg májusban. Szerettem volna magam is ott lenni a pályázók meghallgatásánál, erre azonban nem volt lehetőségem. Nem értesítettek a meghallgatásról, és képviselőtársaimtól vagy a polgármester úr titkárságán is hiába érdeklődtem: nem tudta senki, hol és mikor hallgatják meg a pályázókat. A májusi testületi ülésen aztán az új ügyvezető megválasztásáról szóló előterjesztést a helyszínen kaptuk meg. Nem volt választása a képviselőknek, a hét pályázó közül csupán egyre lehetett szavazni, úgy, hogy a többieket meg sem hallgathattuk. De mindez csupán egy mellékszál az egész történettel kapcsolatban. A májusi testületi ülést követően néhány nappal kaptam egy telefonhívást. Ebben arról értesítettek, hogy a Házgondnokság Kft. leköszönő ügyvezetője rossz néven vette az új ügyvezető megválasztását. Telefonon kérte volt kollégáit, hogy ne menjenek be dolgozni a munkahelyükre. Ő viszont bement, s mivel még volt hozzáférése az önkormányzati cég számlájához (ki tudja, ez hogyan lehetséges?), onnan kiváltotta a húszmillió forint értékű kötvényt készpénzben. A pénzt magához vette a házipénztárban található több millió forinttal együtt, és hazasétált a kisebb vagyonnal. Ezt követően feljelentést tett maga ellen, mivel megszegte a pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat (önkormányzati cég vagyonát nem lenne szabad csak úgy hazavinni ), majd gyorsan egy másik feljelentést is tett, ezt már ismeretlen tettes ellen, mivel nagyon hihető módon a pénzt azon nyomban el is lopták tőle. Mivel szerettem volna meggyőződni az elhangzottak valóságtartalmáról, a június 28-i testületi ülésen szóban és levélben is feltettem a kérdést a polgármester úrnak: problémamentesen, pénzügyi hiány nélkül történt-e meg az átadás-átvétel a Házgondnokság Kft. élén? A helyszínen Nagy Gábor Tamás válaszában jelezte, hogy tudomása szerint voltak problémák, hiányzik pénz, meg számlák is, de mondta majd levélben részletesen válaszol a kérdéseimre. Ezt meg is tette, s bár a levélből nem idézhetek, tartalma igazolta az általam hallottakat. Külön érdekesség, hogy ugyanerről a testületi ülésről készült hivatalos, lepecsételt, a polgármester úr és a jegyzőasszony által is aláírt jegyzőkönyvből egészen véletlenül kimaradt az üggyel kapcsolatban feltett kérdésem és az arra kapott válasz De ezzel még nincs vége a történetnek. Újabb érdekes részleteket osztottak meg velem. Eszerint a könyvvizsgáló a korábbi évek pénzügyi ellenőrzése során olyan adatokat is talált, miszerint a korábbi üzleti években előfordult, hogy ciprusi off-shore cég számlájára utalt át több millió forintot a Házgondnokság Kft. A szeptemberi testületi ülésen feltettem hát a kérdést: elképzelhető-e mindez, választ azonban nem kaptam. Válasz helyett álljon itt néhány idézet a Budavári Önkormányzat évi költségvetésének első félévi végrehajtásáról szóló előterjesztés mellékletét képező, a Házgondnokság Kft. új, meglehetősen határozottan fogalmazó ügyvezetőjének beszámolójából: Sajnálatos módon az átadás-átvétel nem volt zökkenőmentes, számlák még ma sem állnak a Gazdasági Társaság rendelkezésére [ ] A Gazdasági Társaság korábbi ügyvezetése nem sok energiát fordított a társasházak jogszerű üzemeltetésére, kezelésére. Ennek következtében sok energiát kell fordítani a korábbi mu karácsony

7 Kerületünk lasztások, jogsértések kezelésére. Sajnos a korábbi vezetés stiklijeinek következtében elvándorlás indult be [ ] A pénzügyi műveletek eredménye jelentős elmaradást mutat, amely annak köszönhető, hogy a Gazdasági Társaság kötvényállománya manipulált értéken lett megtervezve [ ] A Gazdasági Társaság korábbi ügyvezetésének stratégiája a minél több ház megszerzésében rejlett, mert az sok tetőt, liftet, homlokzatot jelentett, ami a javítások révén bizonyos ügyeskedésekre adott nekik alkalmat. A költségeket erősen felültervezték, amelyeket vélhetően hozott számlákkal tartottak is. Eddig az idézetek. Csak hogy világos legyen: mindez az Önök pénzével történt! A Házgondnokság Kft.-nél most néhány tízmillió forintot nem találunk. Ennyi pénzből akár öt-hat játszóteret lehetne építeni. A Házgondnokság Kft. mérlegbeszámolójáról minden évben szavaz a társaság felügyelő bizottsága és az önkormányzat képviselőtestülete. Önök szerint volt már valakinek is kifogása a társaság pénzügyeit vagy gazdálkodását illetően? Elhiszi valaki, hogy mindezekről a jogsértésekről, stiklikről, manipulált értékekről, hozott számlákról, ügyeskedésekről senki sem tudott? Végül álljon itt egy mondat a Házgondnokság Kft. honlapjáról: teljes pénzügyi garanciát, pénzügyi biztonságot garantálunk a Társasházak tulajdonosainak, melyet a Kft. tulajdonosa, a Felügyelő Bizottsága és a Könyvvizsgálója is szavatol. Veszélyben a katolikus óvoda? 2003-ban a Budavári Önkormányzat és Nagy Gábor Tamás polgármester az I. kerületi óvodák átszervezéséről és két óvoda megszüntetéséről határozott. Bezárta kapuit a Logodi utcai óvoda, s hasonló sorsra jutott volna több akkori cikk szerint az értékes ingatlan tervezett eladási szándéka miatt a Dísz téri is, ha nem veszi át a fenntartását és működtetését a Kolping Oktatási Szervezet áprilisában közoktatási együttműködési megállapodást írt alá egymással a Budavári Önkormányzat és a Dísz téri óvodát működtető Kolping. E szerint előbbi vállalja, hogy július 14-ig az óvodai ellátást igénybe vevő I. kerületi lakhellyel rendelkező gyermekek után a nevelési feladatok ellátásához gyermekenként Ft támogatást biztosít. Ezt követően az idei év elején egy levelet kapott az óvoda fenntartója, amelyben Nagy Gábor Tamás polgármester arra kéri a Kolping Oktatási Szervezetet, hogy közös megegyezéssel módosítsák a karácsony 5

8 Kerületünk fenti megállapodást, az önkormányzat ugyanis már nem kívánja tovább folyósítani a támogatást az I. kerületi gyermekek után. A májusban kiadott kerületi kiadványunkban már beszámoltam a dologról a lakosságnak és meg is említettem, hogy a polgármester úr valószínűleg szeretné önkormányzati kézbe viszszavenni az intézmény fenntartását, hiszen a korábbi óvodabezárás miatt a férőhely kevés, hamarosan pedig három éves kortól minden gyermek számára kötelező lesz az óvodába járás. Ezt a szándékát maga a polgármester úr is megerősítette a kérdésemre azon a testületi ülésen, amelyen egyébként pont az önkormányzati fenntartású óvodák összevonásáról döntöttek. Az idei júniusi ülésen érdeklődésemre a polgármester úr viszont már azt jelezte, hogy részéről akár maradhatna is az eredeti megállapodás szerinti támogatás az óvodának, ha megfelelő számú I. kerületi gyermek járhatna oda. Én azt válaszoltam polgármester úrnak, hogy az óvodába járó helyi gyermekek aránya több mint ötven százalék. Ő erre közölte, hogy egész más számokról van tudomása, s jóval kevesebb kerületi gyermekről tud. Nos, az óvoda 2012 júliusában a szülői munkaközösség számára kiállított névsora alapján megállapítható, hogy az önkormányzat által engedélyezett 80 főből 46 első kerületi, így az arány csaknem 58 százalékos. Ez a szám az idei tanévben sem nagyon változott (ezeket a számokat mellesleg polgármester úrnak pontosan tudnia kellene). Ezek után egy közleményben kértem polgármester urat, hogy a testületi ülésen tett ígéretének és a közoktatási megállapodásnak megfelelően folyósítsa továbbra is a Kolping óvodának járó támogatást. Ezzel biztosítaná annak a megfelelő működését, azoknak a szülőknek pedig, akik gyermeküket vallásos nevelésben szeretnék részesíteni, továbbra is meghagyná a szabad óvodaválasztás lehetőségét. A Budavári Önkormányzat által kiadott válaszközleményből az is kiderül, az óvoda kezdeményezte, hogy a támogatást 2012 szeptemberéig teljes egészében tartsák fent, ám ezt a Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottsága márciusi ülésén elutasította. Kedves I. kerületiek! Ez azt jelenti, hogy nincs a Budavári Önkormányzatnak 1,8 millió forintja a csaknem 50 első kerületi gyermek megállapodás szerint is járó óvodai támogatására?! Akkor, amikor pont a Dísz téri óvodával szemben nemrég megnyílt önkiszolgáló étteremnek az októberi testületi ülésen szavazott meg ötven százalékos bérletidíj-csökkentést a fideszes többségű képviselőtestület, amellyel közel tízmillió forint bevételről mondott le. Csak hogy érezzék, mi a fontos, mi számít értéknek, mire van pénz és mire nincs... Az októberi ülésen tárgyalta a testület a bizonyára sokakat érintő és érdeklő, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletet. A következőkben egy jogász kollégánk osztja meg Önökkel a rendelettel kapcsolatos észrevételeit és aggályait. Végezetül pedig nem feledvén, hogy néhány nap múlva Krisztus születését ünnepeljük kívánok Önöknek és családjuknak, valamint minden I. kerületi lakosnak áldott, békés karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt! Miseje Balázs önkormányzati képviselő karácsony

9 Kerületünk Mi lesz a Vár önkormányzati lakásaival? Új lakásrendelet törvényellenes hátrányok A lakástörvény megszegésével, a bérlőkkel történő egyeztetés nélkül hozott rendeletet a Budavári Önkormányzat a tulajdonában álló lakások és helyiségek bérbeadásáról. Az új rendelet nem véletlenül terjedelmesre szerkesztett normaszövegében könynyen elrejthetők a bérlőkre nézve hátrányos változások. Ezek közül az egyik legfájóbb, hogy a lakbér mértékét ismét megnövelték, azaz a jelenlegi lakbér négy százalékkal emelkedik, és ezen túl minden év áprilisától a bérleti díj a pénzromlás mértékével automatikusan tovább fog nőni. A lakbérek mértékét továbbra is rászorultsági alapon, piaci vagy költségelven állapítják majd meg. Az utóbbi kettő közt az a különbség, hogy az önkormányzat csak a piaci elvű lakbért állapíthatja meg olyan mértékben, hogy azon nyeresége legyen, míg a költségelvű lakbért legfeljebb a lakás fenntartásával kapcsolatban felmerült költségeinek ellenértékeként szabhatja meg. Ehhez képest úgy látszik, hogy a rendelet előterjesztői fogalomzavarban szenvednek, a megemelt mértékű költségelvű díjak ugyanis hamarosan utolérik a magántulajdonú bérlemények évek óta stagnáló piaci bérleti díjait, míg a szintén felemelt szociális lakbér immár a környező kerületek költségelvű önkormányzati lakbérével egyezik meg. A rendelet a valóságtól teljesen elrugaszkodott módon határozza meg a piaci alapon kiadott lakások bérleti díját is. Egy átlagos lakást például 2000 Ft/nm áron, míg egy különösen jó adottságú bérleményt akár 7500 Ft/nm áron adhat ki az önkormányzat. A kérdés csak az, hogy ennyiért kell-e az valakinek. A rendelet a költségelvű lakbér számításánál a komfortfokozaton kívül nem számol lakbért csökkentő tényezőkkel, ami ellentmond az ugyanezen rendelet 35. (1) pontjában meghatározott rendelkezésnek. E szerint a lakbér mértékét differenciálni kell a lakás és a lakóépület állapota, a kerületen és az épületen belüli elhelyezkedése stb. alapján. (Ugyanilyen, jogszabálynak ellentmondó rendelkezés az is, amely szerint szociális bérlakás ötven százalékkal csökkentett mértékű bérleti díj fejében rendeltetés szerint alkalmatlan, akár a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által egészségtelennek nyilvánított, például gombás állapotban is bérbe adható.) karácsony A megemelt bérleti díj természetesen a bérlemények csereértékének jelentős csökkenéséhez vezet. Szintén a csereértéket csökkenti, a jogbiztonságot veszélyezteti és a lakástörvény 29. (8) bekezdésébe ütközik a rendelet 38. (2) bekezdése azzal, hogy a csere esetére az új bérlőre vonatkozó nyilván tovább növelt mértékű lakbért az önkormányzat a rendelet hatályba lépését követően külön állapíthatja meg. Lakáscsere esetén tehát az új bérlőnek mostantól nem a korábbi személy által fizetett díjat, hanem a mindenkori költségelvű díjat, illetve annak a fent hivatkozott rendelkezés alapján megemelt összegét kell fizetnie, kivéve, ha maga is szociálisan rászorult. Aggályos a rendelet azon rendelkezése is, amelyben a képviselőtestület általános módon és a lakásbérlet terén korlátlanul felhatalmazza a polgármestert a bérbeadói jogok gyakorlására. Ez alapján önkényes lehet a bérlőkijelölés módja. Lakás bérbeadásáról ugyanis a polgármester egy személyben döntést hozhat, a bérlő kijelölését pedig például bármely jogi személy számára a lakás értékének ötven százalékáért eladhatja. Visszaélésre adhatnak alapot azok a részletszabályok is, amelyek feljogosítják a polgármestert arra, hogy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében kedvezményes bérleti díjat állapíthasson meg, például az önkormányzatra jelentős erkölcsi értéket hagyományozó bérlő javára, vagy olyan személy részére, akinek a bérleti jogviszonya úgymond az önkormányzat érdekében áll. Minderre tekintettel az új lakásrendelet megalkotásának igazi célja az önkormányzat bevételeinek és a polgármester befolyásának növelésében, végeredményben pedig a bérleményállomány piaci alapú hasznosításában határozható meg. A kalmárszemléletű szándék hatásait összefoglalva elmondható, hogy a döntő mértékben az államosítás során köztulajdonba került ingatlanok bérlői a sajátos helyzetükre való tekintet nélkül ugyanolyan bérlőkké válnak, mint ha magánszemélytől bérelnének ingatlant, miközben a bérleti joguk teljesen elértéktelenedik. Eközben persze a bennfentesek megint jól járnak G.A. 7

10 Hazánk Ángyán József: Engem is átvertek! A korábbi államtitkár számtalan visszásságot tárt fel a földbérletpályázatoknál Kibékíthetetlen ellentét feszül az Orbán-kormány eredeti vidékstratégiája és a gyakorlatba átültetett földbérleti pályázatok rendszere között. Ángyán József, aki év elején mindent vinni akaró oligarchákra hivatkozva mondott le államtitkári posztjáról, számtalan visszásságot tárt föl az utóbbi hónapokban a kormány azonban mintha meg sem akarná hallani az egyik legbecsületesebb kormánypárti képviselő sirámait. Mi és ki állhat a földalapkezelő gyakorlata mögött? Valóban egy szűk vállalkozói kör részesül az állami földekből? Kizárja-e soraiból a Fidesz Ángyán József egyetemi tanárt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér három megye, amelyekben több ezer hektár földet pályáztattak meg 2010 ősze óta. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium idén februárban lemondott politikai államtitkára e területek pályázatait megvizsgálva döbbenetes eredményre jutott: az eddig bérbe adott öszszes földterület nyolcvan százalékát (!) ugyanis mindössze 24 (!) érdekeltség szerezte meg. Ahhoz képest, hogy eredetileg a helyben lakó gazdák, gazdálkodó családok támogatását tűzte ki célul a kormány vidékstratégiája, ez finoman szólva is vérlázító eredmény Háttérmutyik Oknyomozását az egyetemi tanár a tényekkel kezdi: 2010 őszén 65 ezer hektár állami kezelésben lévő földterületen vált esedékessé a földbérleti szerződések pályázati úton történő megújítása. Ám folytatja sokan tudni vélték, hogy már 2011 elején megszülettek azok a»magas szintű«háttér-megállapodások, amelyek az új erőviszonyoknak megfelelően újrarendezték az állami földek egyes erőcsoportok közötti elosztását, a földbérleti pályázati feltételeket ennek megfelelően rögzítették, s ezek alapján már ekkor megkezdődtek a cégalapítások és az előkészítő beruházások. Ángyán József leszögezi, hogy a szubjektív megítélésnek tág teret adó elemek eleve előrevetítették a pályázatok kedvezményezettjei és elbírálásának objektivitása körüli súlyos konfliktusokat. Ezek közül a legfurcsább, hogy a pályázatra adható pontok mintegy negyven százalékát a szakmailag és tartalmilag meghatározatlan leírás, a gazdálkodási terv szakmai és gazdasági megalapozottsága adja. Ángyán a már kezdettől meglévő konfliktusokra és belső vitákra utalva megjegyzi, ezek miatt eleve csak késéssel lehetett meghirdetni az első földpályázatokat. De hangsúlyozza azt is, hogy a meghirdetett területek mellett a meg nem hirdetett 31 ezer hektár hasonlóan komoly kételyeket vetett föl, s ez újabb belső és ezúttal már külső vitákhoz is vezetett. Ezzel ugyanis felvetődött annak a lehetősége, hogy e 31 ezer hektárt a kormány esetleg nem is akarja megpályáztatni, hanem 2011-hez hasonlóan ismét termőföld-hasznosításra irányuló megbízási szerződés keretében, bizonyos érdekköröknek, nyílt pályáztatás nélkül kívánja bérbe adni. A kérdés úgy hangzik, hogy a kormány valóban a már a választási programjában meghirdetett birtokpolitikai irányelveinek megfelelően a helyben lakó, gazdálkodó családokat, vagy a közvélemény által vélelmezetten»kormányközeli«spekuláns tőkebefektető társaságokat részesíti előnyben az állami földek bérbe adásánál mutat rá Ángyán. Ezek után nézzük meg közelebbről Fejér megyét, amelyről Ángyán József első kimutatását készítette. Az egyetemi tanár úgy véli, e kiváló mezőgazdasági adottságú terület igen sok család megélhetését biztosíthatná; mégis e megyéből kapta a legtöbb kétségbeesett helyi gazda visszajelzését. Elemzésre már csak azért is szükség van, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) összesítéseket egyáltalán nem készít, sőt Ángyán szerint egyenesen megnehezíti az átfogó képalkotást. Az NFA az adatokat ugyanis olyan formában hozza nyilvánosságra különböző adatbázisokban, hogy az összetartozó információk csak nehezen egyesíthetők karácsony

11 Hazánk Rokonok karácsony Ángyán a megyében beadott pályázatok számát háromszázra becsüli a számot pontosat nem lehet tudni, minthogy az NFA ezt sem közli. Ami tény: mindössze 34 érdekeltséghez tartozó 52 pályázó nyert. A Fejér megyében első két helyen szereplő két érdekkör a Csákvári Mg. Zrt. vezérkara és rokonsága, illetve a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családja esetében a bérbe adott terület önmagában meghaladja a pályázati kiírás szerinti maximális 1200 hektárt (amely egyébként sem kis terület európai családi gazdaságokat alapul véve). Ángyán felhívja a figyelmet olyan érdekességekre, mint például az, hogy a Csákvári Mg. Zrt. egyik főrészvényesének Budapesten élő (!) idős édesanyja két településen összesen 245 hektár szántógyümölcsös-rét művelési ágú területet nyert el. Szomorú következtetése, hogy a vizsgált 28 település közül mindössze kilenc esetében részesült az adott falu földjéből (legalább részben) helyi lakos. Igaz, e ponton érdemes megállni egy pillanatra, hiszen Ángyán a helyi lakost a magyar nyelv szabályainak megfelelően értelmezi: olyan valakinek, aki az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkezik, és ott is él. Ezzel szemben a kormány a húsz kilométeres elvet követi, azaz helyi lakos szerintük az, aki a település, illetve az adott földterület húsz kilométeres vonzáskörzetén belül lakik de mint látható, a papíron megfogalmazott elmélet a gyakorlatban még ettől is eltér. Ángyán azt írja, hogy a helyi gazdacsaládok kétségbeesett jelzései nemcsak a legnagyobbak, hanem a kisebb földterületek kapcsán is megtalálták őt, mivel a száz hektár alatti állami földbérleti lehetőségekhez jutott nyertesek között is találunk gyanús [ ] eseteket. Elsősorban azonban a nagyokat érdemes szemügyre venni. A legnagyobb nyertes a már említett Csákvári Mg. Zrt. (az egykori, privatizált Csákvári Állami Gazdaság), amelynek tulajdonosai, vezető tisztségviselői és ezek rokonai négy család tíz pályázója harminc bérleti szerződéssel öszszesen 1830 hektár területet kaptak bérbe, ami a szaktárca által hangoztatott 22 hektáros országos átlag 83-szorosa. A második legnagyobb érdekkör a felcsúti polgármesterhez köthető. Mészáros Lőrinc, a korábbi gázszerelő, jelenleg a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, az ő felesége és testvére, valamint családi cégük, az alig egy évvel korábban, 2011 februárjában alapított Búzakalász 66 Kft hektár boldog bérlőjévé vált. Szó, mi szó, Móricz Zsigmond Rokonok című regénye elevenedik meg szemünk előtt, ha a többi nyertest is megnézzük: feltűnnek itt államtitkárok szomszédai, EPképviselő keresztapja, továbbá közgépes leányvállalat igazgatósági tagja, aki nem mellesleg sajtóhírek szerint Orbán Ráhelnek, a kormányfő lányának az udvarlója. Kilövési engedély Nem csoda, hogy ilyen visszásságok feltárása után Ángyánra minden bizonnyal megadták a kilövési engedélyt. Az MTI nyár elején példátlan módon egy azóta is csak egyetlen bejegyzést tartalmazó blogot szemlézett, amelyen Ángyán vélt kapcsolatait boncolgatták. Hasonló szellemben írt két vezércikket is a Magyar Hírlapban Ángyán hiteltelenítésére Bayer Zsolt, aki úgy igyekezett beállítani az egyetemi tanárt mint valamiféle hibbant, megvezetett vénembert. A kérdés ezek után az, hogy a Fidesz továbbra is megtűri-e sorai között az őszinte képviselőt. A párt nagyfiúi most minden bizonnyal azt mérlegelik, mivel veszítenek többet: ha Ángyán megy, vagy ha Ángyán marad. Földkérdésben azonban nincs helye mellébeszélésnek! Ángyán ugyanazt mondja, mint amikor kidolgozta a vidékstratégiát, s mikor Orbán Viktor felkérte őt államtitkárnak. Feltehetnénk a költői kérdést: akkor mi változott? Feltehetően nem változott semmi. Mindöszsze annyi történt, amit Ángyán egy kajászói fórumon velősen úgy fogalmazott meg, hogy engem is átvertek!. Schuster Balázs 9