Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

16 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 Jogszabályi háttér bemutatása, és jogszabály változásai A HEP Fórum A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 9 A családok eladósodottsága A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások száma A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Magas a veszélyeztetett kiskorúak száma A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 5%-a tartós beteg A nők helyzete, esélyegyenlősége Sok esetben nem válik ismertté a családon belüli erőszak A nők helyzete, esélyegyenlősége Nők visszatérésének segítése a munka világába Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A szociális ellátórendszer hatékony és szükségleteken alapuló működtetése Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Alacsony az idősek informatikai jártassága A fogyatékos személyek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők nem ismerik teljes körűen az állami és önkormányzati tárna gatásokat A fogyatékos személyek helyzete, esélyegyenlősége A közfeladatot ellátó épületek akadálymentesítettsége nem teljes körű... 2

17 J Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) rendelkezéseivel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 580/2008. (X. 30.) közgy. határozatával fogadta el Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját, amelynek végrehajtása folyamatos volt. Az Ebktv., a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 161/2013. (VI. 28.) közgy. határozatával elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programban (a továbbiakban: HEP) rögzítette a hatályos elvárásoknak megfelelő, az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. A HEP olyan öt évre szóló esélyegyenlőségi program, amely részletes helyzetelemzést tartalmaz a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről. A helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben (a továbbiakban: IT) a feltárt problémák kezelése érdekében szükséges intézkedések, valamint az azok elérését szolgálón intézkedések, azok elvárt eredményei, a végrehajtáshoz szükséges erőforrások, valamint a végrehajtás ütemezése került meghatározásra. A HEP időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni és szükség esetén azt felül kell vizsgálni. Az önkormányzat vállalta, hogy az elkészült és elfogadott HEP dokumentumban foglaltakkal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalta továbbá, hogy az HEP elkészítése során együttműködik szakmai és társadalmi partnerekkel. Jelen dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően az HEP felülvizsgálatát és annak eredményeit tartalmazza. Célok A HEP átfogó célja Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a HEP elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket - az óvoda kivételével - érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP IT célja A HEP IT célja a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. Ebben a dokumentumban kell rögzíteni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként meghatározni annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 3

18 1 Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról" szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai" fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (Vl.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény előírásaira. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által elfogadott, az esélyegyenlőségi célcsoporthoz kapcsolódó fontosabb helyi szabályozások a következők: A háziorvosi körzetek megállapításáról szóló 12/2002. (VI. 6.) önkormányzati rendelete A közművelődésről szóló 34/2000. (VII. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 12/2003. (III. 27.) önkormányzati rendelete A spotról szóló 19/2004. (V. 27.) önkormányzati rendelete A térítési díj és tandíjfizetési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 24/2005. (IX. 22.) önkormányzati rendelete A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (Xl. 24.) önkormányzati rendelete A Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásában működő szociális intézmények által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 26/2011. (X. 24.) önkormányzati rendelete A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 11/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelet A gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelete A Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelete 4

19 A pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló 1/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete A Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelete Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás változásának bemutatása A Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az egyes ágazati törvényekben biztosított felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. -ában megállapított feladatkörében eljárva a helyi közügyek valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok ellátására rendeletet alkot. Az elmúlt két évben a Közgyűlés több rendeletet módosított, hatályon kívül helyezett, illetve új jogszabályokat is alkotott. Ennek oka egyrészt központi jogszabályváltozás módosításai, másrészt a társadalmi, gazdasági környezet változásaira adott szociálpolitikai válasz. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fontos feladatának tekinti a békéscsabai lakosság egészségvédelmét. Ennek érdekében az egészségfejlesztő, egészségmegőrző programok szervezése, támogatása mellett 2001 óta biztosítja a 2 éven aluli gyermekek agyhártyagyulladás elleni és 2008 óta a békéscsabai lányok humán papillomavírus (a továbbiakban: HPV) elleni védőoltásának a támogatását. Az agyhártyagyulladás elleni és a HPV elleni védőoltás támogatásának megállapításával kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok, valamint a védőoltásokra vonatkozó központi jogszabályváltozás szükségessé tette a hatályos szabályozás módosítását. Az átláthatóbb és egyszerűbb jogalkalmazás érdekében rendelet módosítása helyett a Közgyűlés a gyermekek védőoltás költségeinek támogatásáról szóló 13/2014. (VII. 3.) önkormányzati rendelet megalkotásáról döntött. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyik legfőbb célkitűzése a békéscsabai lakosság életminőségének javítása mellett, hogy egy vonzó élettér biztosításával a város népességmegtartó képességét erősítse. Az önkormányzat célja olyan biztonságos társadalmi környezet fenntartása, amelyben a család, mint a legalapvetőbb társadalmi közösség olyan értékek közvetítésére képes, amelyek a Békéscsabához való kötődés, az identitástudat kialakításában és az előremutató fejlődésben jelennek meg. A Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló 29/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelet január 1. napján lépett hatályba. Az önkormányzat a támogatást azoknak a békéscsabai gyermekes családoknak kívánja biztosítani, ahol a gyermekkel azonos helyen lakó, a gyermeket saját háztartásában nevelő - a szülői felügyeletet gyakorló - szülő, gyám a gyermek születésének időpontjában és azt megelőző legalább 3 évben Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén folyamatos bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen a városban lakik. A Szoctv. alapján a pénzbeli és a természetbeni szociális ellátások segélyezési rendszere március 1. napjától jelentősen átalakult. Az átalakítás főbb elemei: Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. Egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. Módosult a Szoctv. alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre. Bővült az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában. s

20 A Szoctv. alapján kötelező segélyek március 1. napjától államigazgatási (járási), az önkormányzatok által nyújtott segélyek egységesen önkormányzati hatósági (képviselő-testületi) hatáskörbe kerültek. Az állam által - a járási intézményrendszer útján - kötelezően nyújtott ellátások március 1. napjától: - az időskorúak járadéka; - az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás [ez utóbbi lesz a jelenleg egészségkárosodásukra tekintettel és a 14. év alatti gyermekük felügyeletét biztosítani nem tudó személyek részére megállapított rendszeres szociális segélyből]); - az alapösszegű, az emelt és a kiemelt ápolási díj; - az alanyi és a normatív közgyógyellátás; - az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március l-jétől egységesen települési támogatás. A támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. A Szoctv. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel, hogy az önkormányzatok milyen élethelyzetekre tekintettel nyújthatnak támogatást. A finanszírozási rendszer az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak megfelelően átalakul akként, hogy az önkormányzatok adóerő-képességükhöz igazodóan kapnak állami támogatást. Az önkormányzat által biztosított ellátások finanszírozása saját erőforrásokból történik, azzal, hogy azok az önkormányzatok, amelyek a segélyezéshez nem rendelkeznek elegendő erőforrással, a központi költségvetésből támogatást igényelhetnek. Az állam által biztosított ellátások 100%-ban központi költségvetésből kerülnek kifizetésre. Közgyűlés által elfogadott, a pénzbeli és a természetben nyújtott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról szóló (II. 27.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) március 1. napján lépett hatályba. A korábbi rendeleti szabályozást hatályon kívül helyezte a Közgyűlés. Az új Rendelet készítésének alapvető koncepciója volt, hogy a békéscsabai lakosság szociális biztonságának biztosítása érdekében a hatályos Szoctv. és a Rendelet alapján nyújtott ellátások tartalma és az ellátásra jogosultak köre tekintetében minimális maradjon a központi jogalkotás miatt az ellátások rendszerében történő változás lakosságot érintő hatása. A Rendelet alapján nyújtható ellátások típusai: lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási támogatás; a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás, adósságcsökkentési támogatás; gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz biztosításához nyújtott települési támogatás; rendkívüli települési támogatás; szociális célú tűzifa biztosításához kapcsolódó települési támogatás; köztemetés; tanévkezdési támogatás; felsőfokú tanulmányokat támogató szociális ösztöndíj. Csaba Baba életkezdési támogatás helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása során vetődött fel, hogy a Csaba Baba program akkor töltheti be a jogalkotó által 6

21 szándékolt célt, ha az önkormányzat megtalálja a lehetőségét annak, hogy a gyermekvállalás előtt álló fiatal diplomásokat támogassa, valamint már most deklarálja, hogy a megszülető békéscsabai gyermekek kezét nem engedi el", hanem segítséget nyújt számukra egy piacképes diploma megszerzéséhez és a helyben történő elhelyezkedéshez. A Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjról és életkezdési támogatásról szóló 14/2015. (V. 26.) rendelet kéttípusú támogatást különböztet meg: a Békéscsaba hazavár!" felsőoktatási hallgatói ösztöndíjjal az önkormányzat a felsőfokú tanulmányhoz nyújt a hallgatóknak támogatást. a Békéscsaba hazavár!" életkezdési támogatás a fiatalok békéscsabai munkahellyel rendelkezők felsőfokú tanulmányaik befejezését követően támogatja az önálló életkezdését. 1 HEPFórum A HEP Fórum június 20. napján tartotta alakuló ülését, amelynek fő témája a HEP tervezetének véleményezése volt. A jelenlévők áttekintették a helyzetelemzést, és véleményezték az intézkedési terveket. A HEP Fórom elnöke a szociális területet felügyelő tanácsnok. Ezt követően a HEP Fórum december 05. napjan ülésezett. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakult az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői és szakértői egyben tagjai a HEP Fórumnak is. 7

22 2014. évben január 14-én tartott ülést a HEP Fórum a Polgármesteri Hivatalban. A Fórum további javaslatokat, intézkedési terveket fogalmazott meg az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A HEP felülvizsgálati szakmai anyagának az áttekintésre és egyeztetésére a HEP Fórum június 19. napján tartott ülésén került sor. Monitoring és visszacsatolás A HEP megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívtunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az HEP nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum. A nyilvánosság biztosítására folyamatos tájékoztatja a HEP Fórum a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média is rendelkezésre áll. Az eredményekről a lakosság és a szakemberek is folyamatosan tájékozódhatnak a tolerancia, a befogadás, a problémák iránti érzékenység össztársadalmi szinten történő növelése, támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. / Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház (CsEÖH) 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 4. sz. Tel.: / Mobil: / eselyhaz.bcs@gmail.com Egyensúly AE Egyesület 5600 Békéscsaba, Kolozsvári u. 62. sz. A Békés Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház Esélyórákat" tart a megye óvodáiban és általános-, valamint középiskoláiban különböző témakörökben (fogyatékossággal élők, roma integráció, idősek). Az érzékenyítő program hitelességét segíti, hogy maguk az érintettek beszélnek az életükről, tapasztalataikról. Az órák célja a fiatal generáció érzékenyítése a hátrányos helyzetű csoportok iránt, továbbá a gyermekek és fiatalok szemléletmódjának alakítása, a kisebbségi és többségi társadalom közötti távolság csökkentése, a társadalmi kohézió megerősítése és az esetleges bennük élő tévhitek, előítéletek eloszlatása. 8

23 1.1. MÉL YSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉL YEGYENLÖSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLAT A évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az intézkedés tartalma: Mélyszegénységben élők és romák életvezetési-, háztartás-gazdálkodási tanácsadása Nagymértékű a családok eladósodottsága Az eladósodott családok számának 5 %-os csökkentése Térítésmentes, önkéntes részvételen alapuló, egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése Az intézkedés megvalósításának december 31. határideje: A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Kérdőív és felmérés, helyzetelemzés Határidő nem járt le Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: 96 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra A kérdőívek alapján szükségletalapú tematika került felállítása egyéni és kiscsoportos tanácsadáshoz Térítésmentes egyéni és kiscsoportos tanácsadás szervezése Határidő módosítás a tervezett célok elérése és fenntartása érdekében. Módosított határidő: június 30. Indokolás: A mélyszegénységben élők jelentős hátrányokkal rendelkeznek az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén. A háztartások bevételi forrásainak túlnyomó része szociális transzferekből származik, messze nem éri el a létminimum biztosításához szükséges jövedelmet. A pénzügyi krízishelyzetek kialakulását számos tényező okozhatja, amelyből egyszerre több is jelen lehet az egyén életében. Ilyen például a létminimumot sem fedező bevételek mellett a megtakarítási lehetőségek nyilvánvaló hiánya, a közüzemi tartozásokból eredő eladósodás, valamint a pénzügyi tudatosság, tervezés mindennapi gyakorlatának hiánya, vagy például betegség. 9

24 A mélyszegénységben élők számára elérhető szociális szolgáltatások és támogatásformák, a legtöbb esetben már nem tudják hatékonyan kezelni a családok szociális krízishelyzeteit, megelőzni a háztartások gazdálkodási egyensúlyának felborulását, az eladósodást. A mélyszegénységben élő családok problémáinak feltárására 31 kérdésből álló kérdőívet készítettünk, amelyek a Békéscsabai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ és a Szociálpolitikai Osztály kliensei, illetve ügyfelei töltöttek ki. 120 db kiosztott kérdőívből 96 db került kitöltésre és feldolgozása. A 96 megkérdezett család 50%-ának (48 család) a havi, egy főre jutó jövedelme ,- Ft közötti, 25 családé ,- Ft között van. 16 család él havi ,- Ft közötti jövedelemből és 4 válaszadó nyilatkozta azt, hogy az egy főre jutó jövedelme ,- Ft között van. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett családok a szociális intézményrendszer szolgáltatásait veszik igénybe, feltétezhetjük, hogy a munkajövedelemmel rendelkezők jelentős része közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. Ez a jövedelem csak a foglalkoztatási jogviszony ideje alatt jelent rendszeres bevételi forrást a családoknak, ezért középtávon túl ez a jövedelem - tervezhetetlensége miatt - már nem nyújt biztonságot. Családok közüzemi és egyéb tartozása Van, v1:.. cs a t o m. ~ Adósságrendezés l ehetősége./ rn..:iramd1j t ::i 1 : o za~ t<.e J -e 5.abb. rnir1t'<g', t.o. l.> o P nbpliil v a n, t~l-! fo n egy é en be lü l V d li I ö ~ös ~ ö lt s~g Ö11f.-u1 llld l l 'y'ldlí s egit s ~gg el e gy félé ven be lli! Családok Van, ba 1ki ~itel 'jel:ilog k~ k s. s r~ n~l ~ íkö csön) N<"mt1Jd o m r.: rnlezni Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A család eladósodottságát vizsgáló kérdésre 69 válaszadó nyilatkozta, hogy háztartásának nincs, 27 családnak van - feltételezhetően akár több szolgáltatónál is - tartozása. A szegénységben élő családok pénzügyi stabilitásának veszélyeztetésében a lakhatás biztonsága illetve a lakhatással összefüggő költségek magas aránya különösen jelentős, ezért hangsúlyos szerepet kapnak azok az ismeretek és eszközök, amelyekkel a lakhatás biztonságának támogatására, a tulajdonviszonyok, a közüzemi szolgáltatókkal való szerződéses viszonyok rendezésének képessége erősödik. A pénzügyi tudatosságra nevelést fontos lenne beemelni a közoktatásba, és megerősíteni a felnőttoktatásban is. Az önkormányzathoz adósságkezelési támogatás iránti kérelmet évben 119 személy nyújtott be kérelmet és 92 fő volt jogosult a támogatásra évben 20 kérelmet kellett elutasítani, és 78 háztartás részére került a támogatás megállapításra. Az eladósodott háztartásoknak az adósságrendezés során egyszerre több dolgot kell kezelni. Az eladósodottság mögött sokszor információhiány, a helyzet rendezéséhez szükséges tudás és készségek hiánya áll. A jövőben térítésmentes, önkéntes részvételen alapuló, egyéni és kiscsoportos tanácsadás több kurzusban történő szervezése szerepel még terveink között. A tanfolyamon életvezetési, gazdasági, jogi, lakás-és háztartásgazdálkodási, pénzügyi ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. A évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása, a tervezett célok elérése és fenntarthatósága érdekében indokolt a határidő módosítása június 30. napjáig. 10

25 1.2. MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A felújításra szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tétele A helyzetelemzés következtetéseiben Magas az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító feltárt esélyegyenlőségi probléma önkormányzati lakások száma (25 db) megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások 70 %-os csökkentése Az intézkedés tartalma: Lakások műszaki állapotának pontos meghatározása Munkacsoport felállítása a szükséges eszközök, anyagok beszerzésére. A felújítási munkálatok elvégzése - kivitelezés Az intézkedés megvalósításának december 31. határideje: A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Éves beszámolók Felújítást igazoló fényképek, tervek Bizottsági előterjesztések Határidő nem járt le Az intézkedési terv teljesült a határidő lejárta előtt Felújításra kerültek azok az ingatlanok, amelyek az intézkedési tervben meghatározásra kerültek Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. Indokolás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 521 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Az önkormányzat a lakhatási gondokkal küzdő személyek és családok elhelyezését kiemelt feladatának tekinti. A gazdaságos és racionális lakásgazdálkodás érdekében fontos, hogy a különböző lakás-karbantartási, - felújítási munkálatok elvégzésére ütemezetten, a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. Az időben elvégzett beavatkozásokkal megakadályozható a lakás állagának további romlása. A lakott, bérlővel rendelkező lakások komfortja és használati értéke nő a felújítást követően. A megüresedett lakásokban végzett komplex felújítások révén a lakhatási nehézségekkel küzdők részére rövid időn belül beköltözhető ingatlanokat tudunk biztosítani. A városban jelenleg 175 db szociális 11

26 lakásként bérbe adható ingatlan van. A bérleményre pályázók lakhatási viszonya nem rendezett, albérlőként, családtagként, szívességi lakáshasználóként élnek. Az elégtelen lakhatási körülményeket biztosító önkormányzati lakások felújítására lakásfelújító brigádot állítottunk fel évben. A lakások közfoglalkoztatási program keretében történő felújítása során a bevont személyek értékteremtő munkavégzésben vehetnek részt, a szakirányú végzettségű személy gyakorlatot, illetve munkatapasztalatot szerezhet. A karbantartó csapatban több szakma is képviselteti magát (festő-mázoló, burkoló, kőműves, asztalos), feladatuk elsődlegesen az önkormányzati bérlakások állagmegóvó karbantartása, felújítása. A program társadalmi, gazdasági célokat szolgál. A lakásokban végzett munka nem csak a város ingatlanjainak értékmegóvásához járul hozzá, hanem a támogatja a lakókörnyezet folyamatos megújítását, gátolja a szlömösödés és szegregátumok kialakulását. A felújítási munkák szervezése rugalmasan szervezhető, így a lakásigénylők várakozási ideje is lerövidülhet. A program évszaktól függetlenül működtethető. A szakipari munkát végző közfoglalkoztatottaknak lehetőséget biztosít a szakmai tudásuk, gyakorlatuk megújításához, amely segítheti őket a nyílt munkaerőpiacra történő re-integrációban. Szociális bérlakás felújítás a Békéscsaba, Andrássy út 22. II. 3. szám alatti ingatlanban Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A lakások felújítására a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) tesz javaslatot. Az elvégzendő munkát és költségtervezetét jelenleg a lakásügyekkel foglalkozó szakbizottság tárgyalja és dönt az engedélyezésről. A Vagyonkezelő végzi a felújítás során a szakmai koordinációt, a szükséges anyagok és eszközök biztosítását. Önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások felújítása Békéscsabán 11 1 Év Lakások száma Felújításra fordított összeg I' ,- Ft ,- Ft májusig ,- Ft Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály A program hosszú távon hozzájárulhat az álláskeresők aktív munkaerőpiacon történő elhelyezkedéséhez, valamint a város fenntartható fejlődéséhez. A évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a felújításra szoruló önkormányzati bérlakás állomány lakhatóvá tétele, a tervezett célok és fenntarthatósága, és az elégtelen lakáskörülményeket jelentő lakások számának további csökkentése érdekében indokolt a határidő módosítása június 30. napjáig. 12

27 2.1. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK FELÜL VIZSGÁLAT A évben a HEP-ben meghatározott intézkedés a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében Az intézkedés címe, megnevezése: A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése: Az intézkedéssel elérni kívánt cél: Veszélyeztetettség csökkentése a gyermekek körében Magas a veszélyeztetett kiskorúak száma A veszélyeztetettségi arányok 3 %-os csökkentése Az intézkedés tartalma: Megvalósítási határidő: december 31. Kapcsolatfelvétel az érintett segítő szervezetekkel, társhatóságokkal Cselekvési terv végrehajtása Probléma kezelése a szociális munka eszközeivel A HEP IT-ben megfogalmazottak évi felülvizsgálata Az intézkedés eredményességét mérő dokumentumok: Határidő: Éves szakmai beszámolók Éves beszámolók a jelzőrendszer részvevőitől Statisztikai adatszolgáltatások Határidő nem járt le Az IT jelenlegi állapota: Eredmény: Módosítási javaslat: Rendelkezésre álló statisztikai adatok információk feldolgozásra kerültek Felvilágosítás, ismeretterjesztés, tanácsadás és tájékoztatás, amelyek segítségével csökkenthető a veszélyeztetett gyermekek száma Határidő módosítás szükséges a tervezett célok fenntarthatósága érdekében. Módosított határidő: június 30. Indokolás: A veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Egy gyermek egyszerre több okból kifolyólag is lehet veszélyeztetett. A veszélyeztetettség megállapításánál nem feltétlenül szempont a szülő iskolai végzettsége, illetve az a tény sem, hogy a gyermek részesül-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül-e. A védelembe vett gyermek sem lesz veszélyeztetett, amennyiben a védelembe vételi eljárás fel tudja azonnal oldani a veszélyeztetettség forrását. A veszélyeztetettség oka négy főcsoportra osztható: Környezeti főcsoport: a gyermek közvetlen környezete az irányadó, amely hatással lehet a gyermek életére, konkrétan veszélyezteti őt. Magatartási főcsoport: az érintett kiskorú magatartása, viselkedése. Egészségi főcsoport: a gyermek egészségi problémája, tanulási nehézsége. Anyagi főcsoport: az anyagi gond egyértelműen a jövedelmek hiányából származik. 13