B1. A jogforrások fogalma, fő típusai.

Átírás

1 B1. A jogforrások fogalma, fő típusai. I. Fogalma A tárgyi jog számára keretet adó jogszabály, valamint a jogszabály létrehozója, megalkotója, vagyis azok az állami szervek, melyek jogszabály kibocsátására jogosultak. Jogi norma: a közhatalmi szervek által alkotott (közhatalom alkotta döntések) vagy elismert olyan magatartási szabályok, amelyek érvényre juttatását végső soron a közhatalmi kényszer is biztosította. Jogforrásnak nevezzük tehát azokat a döntési formákat, amelyekből az egyes jogi rendelkezések megismerhetők = JSZ eredete. Kettős értelemben: 1. a tárgyi jog számára keretet adó jogszabály, 2. a JSZ létrehozóját, megalkotóját, azokat az állami szerveket, amelyek a JSZ kibocsájtására jogosultak Mo-on az állami szerveknek van jogalkotó hatásköre. Jogforrásnak ezt a konkrét államhoz kapcsolódó fogalmát tekinthetjük alkotmányjogi jogforrásfogalomnak. A jogforrás fogalma azonban nem azonosítható kizárólag a jogszabállyal, illetve a jogalkotóval. A jog ismérve az állami eszközökkel történő kikényszeríthetősége. i. A kikényszeríthető jogforrások, azaz a jogi normák a jogrendszerben hierarchikusan rendeződnek. ii. A nem kikényszeríthető jogforrások (nézetek, tv. indoklás, stb.), befolyásolják a kikényszeríthető jogszabályok keletkezését, értelmezését, alkalmazását, ezek hatnak a jogszabályokra Jogforrások fogalma Jogszabályok és egyéb jogi döntések, melyekből a jog megismerhető, származtatható, eredeztethető, vita esetén hivatkozni lehet rá. Alanyi oldalról közelítve: jogalkotó szervek a jogforrások ki alkothat jogot. A jogalkotó tevékenységet, a jogalkotás folyamatát is érthetjük ez alatt. A jog megjelenési formája szerint különböző típusai vannak II. A jogforrások fő típusai Az Alkotmány határozza meg, mely szervek milyen hatáskörben élhetnek jogalkotó hatáskörrel, továbbá a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény is tartalmaz szabályozási rendelkezéseket. Jogszabályok az közjogi szervezetszabályzó eszköz egyéb jogforrások A jogforrások teljes körű rendszere: a) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a) az OGY alkotmányt (legmagasabb szintű jsz. minden más jogi norma neki kell, h. megfeleljen) és törvényt c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök és miniszterek rendeletet, f) a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletet, g) az önkormányzat rendeletet. Az OGY hatáskörei (az alkotmányos kivételekkel) népszavazásra bocsáthatók à az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az OGY-re kötelező è így a népszavazás tulajdonképpen a törvény felett áll Jogszabályok DEF.: alkotmányi felhatalmazás alapján kibocsátott normatív hatású szabályok. általános magatartási szabályok, amelyeket a közhatalmi szervek kifejezetten arra a célra hoztak létre (azzal a céllal alkottak), hogy a jövőre nézve absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat a jogszabály formálisan mindenkire kötelező (megkülönböztetés egysége a más normákhoz képest), aki a személyi hatálya alá tartozik (meghatározó a személyi hatály) önkéntes nem teljesítése esetén közhatalmi eszközzel kikényszeríthető a teljesítése (1989. évi XI. Tv. Jat, Jogalkotási tv.) Megkülönböztetünk: központi és helyi jogszabályokat Koherencia követelmény: a jsz. ne legyen ellentétes magasabb szintűvel (végső soron az Alkotmánnyal) b) a jogszabályok közé ékelődnek a köztes jogszabályok a. a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények és kormányrendeletek b. a Honvédelmi Tanács rendelete rendkívüli állapot idején + e rendeletben egyes tv-ek alkalmazása felfüggeszthető + szükségállapot idején rendkívüli intézkedéseket a KE rendelettel vezet be c) az közjogi szervezetszabályzó eszköz formájukra nézve normák, de csak a kibocsátóval valamilyen jogi kapcsolatban lévő személyekre/szervezetekre kötelező Közjogi szervezetszabályzó eszköz: a jogalkotási törvény szerint: 1.) határozat határozat hozhatnak:ogy, Kormány, Kormánybizottságok, önkormányzatok, általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket 2.) utasítás miniszter országos hatáskörű szerv közvetlen irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét 3.) statisztikai közlemény KSH elnöke kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást tartalmazhat 1

2 4.) jogi iránymutatás több alfaja van: a. irányelv è OGY és Kormány általános érvényű célok, programok, b. elvi állásfoglalás è OGY és Kormány jogszabály értelmezésére (Magyar Közlönyben) c. irányelv és tájékoztató è miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője irányelv ajánlás a JSZ végrehajtásának irányaira tájékoztató olyan tény/adat, ami a jogszabály végrehajtásához kell d) a jog egyéb sajátos forrásai közé sorolhatók még a nk szerződések, a bírói ítéletek és a szokásjog 1. Belső normák: - valamilyen szervezet normái, a szerven belül kötelező és állami úton is kikényszeríthető. (Pl. testület alapszabálya, kollektív szerződés) 2. Szokásjog: (szokás: ugyanolyan v. hasonló esetre szóló magatartás) - közösségben követett gyakorlat, amely államilag elismert és kikényszeríthető - nem az állam alkotja, csak elismeri és jogkövetkezményeket fűz hozzá - a rendi társ. jogrendszerében a partikuláris jogalkotáshoz kapcsolódott, az állam széttagoltsága, a kp. hatalom gyengesége kedvezett a helyi jogok kialakulásának a polgári államok elutasították, különböző mértékben engedtek teret neki: a magyar közjog szabályai is hosszú időn át szokásjogi jellegűek voltak 3. Precedensjog, bírói alkotta jog: - egyedi bírói döntésekben v joggyakorlatban megnyilvánuló jogi elvek, jogértelmezési elvek.) - a bíróságok az igazságszolgáltatás szervei, a jogalkalmazás során értelmezik, alakítják az írott jogot a LB biztosítja a jogalkalmazás egységét: jogegységi határozatok és elvi bírósági határozatok útján 4. Alkotmánybíróság döntései: - az AB az alkotmányvédelem legfőbb szerve, hatáskörébe tartozik a JSZ alkotmányosságának vizsg. - alkotmányellenesnek talált JSZ-t megsemmisíti = negativ jogalkotás - Mindenkire kötelező - az AB indokolása precedensértékű, hasonló ügyeket korábban alkalmazott elvek szerint ítél meg A jogforrási hierarchia elve o A legfontosabb koherencia követelmény a jogszabályi hierarchia érvényesítése = az alacsonyabb szintű jogszabály ne legyen ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, az alkotmánnyal o Ellentétes szabályozás ugyanazon szintű jogszabályok esetében is előfordulhat, sőt, megtörténhet ez ugyanazon jogszabályon belül is. o A jogi alkotmányfogalom jelentése, hogy az alkotmányos normák akkor válnak a jogrendszer részévé, normái jogi hatást akkor váltanak ki, ha jogrendszerben van alkotmánybíráskodás az AB a politikai alkotmányfogalom elébe a jogi alkotmányfogalmat állítja o jan. 1-jén lépett hatályba a jogalkotási tv. ennek hatása a jogforrási hierarchiára az AB szerint: - a hatályos jogszabályoknak mindenkor a hatályos alkotmánynak kell megfelelniük. - A tv-hozót kötik a visszaható hatályú tv-hozás korlátai. - Az AB-t korlátozza, h. az alkotmány hatályba lépése előtti időre még a norma tartalmi alkotmányellenességét sem állapíthatja meg - a Jat hatálybalépésével v. a 89-es Alk. változása önmagában nem teszi alk.ellenessé a korábbi normákat - ezután a tv. szintre tartozó kérdésben csak tv. rendelkezhet, alacsonyabb szintű JSZ alk. ellenes lesz o tvr ma már nem bocsátható ki, a hatályos tvr-ket csak tv-nyel lehet módosítani. A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK o az egyes államok jogszabályainak forrásai általában túlmutatnak az adott állam határain a gazdasági élet és az emberi jogok szabályozása régóta határokon átnyúló az államok közötti szerződések is a nemzetközi jog szabályai szerint jönnek létre AZ UNIÓS JOG ÉS A MAGYAR JOGRENDSZER o a csatlakozás nyomán változás történt a magyar jogforrási rendszerben: a közösségi jog a közösségek, a tagállamok és a magánszemélyek viszonyrendszerére vonatkozó szabályokból áll össze o alapvető jelentőségűek az Unió szerződésének rendelkezései és az Európai Bíróság ítéletei: az EB jogalkotása szerves része az unió jogforrási rendszerének o EU jogforrások 1) elsődleges: közösség alapító szerződései 2) másodlagos: a közösség szervei által alkotott jog 1. rendelet: általános, közvetlen hatályú, közvetlenül alkalmazható 2. irányelv: a címzett tagállamokra kötelező, a formákat és az eljárásokat a tagállam választja meg 3. ajánlás 4. vélemény: ezek nem kötelező erejűek, nem jogi normák 2

3 o o a tagállamok kötelesek jogharmonizációs kötelezettségüknek eleget tenni, ez végső soron az EB által kikényszeríthető az uniós jog elsőbbséget élvez: vele ellentése nemzeti JSZ nem érvényesíthető (6/64 Costa kontra ENEL volt az első ügy, de több későbbi ügyben is kimonta az EB az uniós jog elsőbbségét 3

4 B2. A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök. TÖRVÉNYI SZINTŰ JOGSZABÁLYOK (korábbi tétel cím) Központi jogaszbályok: törvényi szintű jogszabályok (Alkotmány, tv., tv. erejű rendeletek) központi szervek rendeletei (kormány, kormány tagjai, MNB elnöke) Alkotmány: A legmagasabb szintű jogszabály, minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen az alkotmánynak, a jogszabályok végső soron az alkotmányból merítik érvényességüket. Stabilitást kell biztosítson (stabil szabályzat), valamint hosszabb távú célokat. Az Alkotmány szerint az Országgyűlés megalkotja a Magyar Köztársaság alkotmányát, melynek megalkotásához, megváltoztatásához, valamint az abban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. Megjegyezendő, hogy Magyarországon az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom nem különül el egymástól, ez pedig azt jelenti, hogy az Ogy. kétharmados többséggel gyakorolható hatásköre elvileg korlátlan. Az Alkotmánybíróság is ebből az alkotmányozó hatalomból meríti létezésének jogszabályi alapját, pl. az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. Törvény az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését (bár ezt az Ogy. is megteheti.) Törvény: francia forradalom à forradalmi törvényhozás à minden életviszonyt az alkotmányban és a törvényekben szabályozzák à a jogot demokratikusan választott szerv alkotja később: közigazgatási szerveket is fel kellett hatalmazni a törvény/jogszabály alkotásra törvény kell hogy rendezze a szabadság és tulajdon legfontosabb kérdését Magyarországon az ogy./parlament univerzális törvényhozó hatáskörrel rendelkezik: csak ő jogosult törvényt hozni (kizárólagos hatáskör)!! az országgyűlés csak törvényt alkothat mint jogszabályt, rendeletet nem!! törvény meghatározása: formális meghatározás: törvény az, amit az országgyűlés aként fogad el, ilyenként alkot meg, törvény formájában kiadott jogszabályként határoz meg (nem biztos, hogy minden törvénynek van normatív ereje) alkotmány és törvény közti különbség: alkotmány is törvény, de különleges, speciális à tartalmi és formai különbségek tartalmi: - alkotmány a közhatalom gyakorlásának jogi alaprendjéről szól (átfogóbb) - törvény: szűkebb területekről szól társadalmi, gazdasági, politikai (szűkebb jellegű) formai: - alkotmány: minősített többséggel (ogy. Összes képviselőjének 2/3) fogadja el - tv. elfogadása: 1. összes képviselő 2/3-a (386 főből 258 fő): minősített többség (Alkotmány, Címer/zászló és azok használata) 2. jelenlévő képviselők (határozatképes, quorum ogy.=ha a képviselők több, mint fele jelen van, jelenleg min. 194 fő) legalább 2/3-a (min. 130 fő): bíróságok, alapvető jogok nagy része, alkotmány tartalmazza a 2/3-os tv-eket (kb db) 3. jelenlévők (határozat képes) ½ (min. 98 fő): feles tv. a tv-ek %-a a törvény alkotó általában szabályozási jogkörrel/hatáskörrel rendelkezik, de a törvény nem ütközhet az alkotmánnyal alapvető jog lényeges tartalmát a törvény nem szabályozhatja (Alk. 8. ) Törvényhozás: 1. kifejezett/fenntartott törvényhozási tárgykörök 2. kizárólagos Kifejezett: azok a szabályozási tárgykörök, amelyeket a legfelsőbb szinten, törvénnyel kell szabályozni, de a tv. végrehajtására az un. Végrehajtási rendelet is kiadható pl: jogalkotási tv. 1., 2. Kizárólagos: 4

5 minden részletében törvénnyel kell szabályozni végrehajtási rendelet nem kapcsolódhat hozzá bűncselekményeket, büntetéseket kizárólagosan tv-el A törvény az OGY által kibocsátott aktus normatív és nem normatív tartalommal egyaránt megjelenhet jogforrási szempontból ugyanaz a megítélése a magyar alkotmányjog szerint a törvényalkotásban 2 követelmény találkozik: 1.) a törvényhozó hatalom meghatározó szerepének biztosítása az állami tevékenység valamennyi területén 2.) az állampolgár státusát lényeges módon érintő kérdéseket törvény szabályozza a törvényi szabályozás iránti különös érzékenység történeti gyökerei a rendszerváltás előtt egy sor alapvető kérdést rendeleti úton (törvényerejű rendeletekkel) szabályoztak a jogalkotási törvény meghatározza a törvényhozási tárgyak körét [eredetileg a NET korlátozására] az OGY törvényben állapítja meg: (a) társadalmi rendre (az állami szervek működése, társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását, valamint jogállását, a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét, a népszavazást, a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást) (b) gazdasági rendre (a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait, az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, a középtávú népgazdasági tervet és az állami költségvetést, a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit) (c) állampolgárok alapvető jogaira (az állampolgárságot, a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, az egyesülési és a gyülekezési jogot, a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, a házasságot és a családot, az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését, a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket, az oktatást és a közművelődést, az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, a honvédelmi kötelezettséget, a személyi nyilvántartást) Az 1989-es alkotmánymódosító törvény új irányba indult el eszerint az OGY egyes, az alkotmányban meghatározott hatásköreit törvény útján gyakorolja. Alkotmány 8. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Ezek után a jogalkotási törvény fenti rendelkezései értelmezhetetlenné válnak az AB gyakorlata alapján a törvényben szabályozandó alapvető jogoknak 3 csoportja van: (a) alkotmányban sem korlátozható az élethez és emberi méltósághoz való jog (b) korlátozható alapjog, aminek azonban lényeges tartalma törvényben nem korlátozható [erre vonatkozóan az AB ún. szükségességi-arányossági tesztje] (c) ilyen védelemben nem részesülő alkotmányos jogok ezek tehát korlátozhatók a törvények elfogadásának szavazati arányai a törvények egyszerű többségi szavazattal és kétharmados szavazati aránnyal való elfogadásának kérdése 1.) főszabály a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozott törvény (egyszerű többség) 2.) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata kell az alkotmányban taxatíve felsorolt törvényhozási tárgyakhoz (minősített többség) 3.) az eredeti képviselői összlétszámhoz (azaz a 386 főhöz) viszonyított abszolút többség kell (a) a kormányalakításhoz és (b) a bizalmi-bizalmatlansági szavazáshoz 4.) az eredeti összlétszám kétharmada kell tipikusan (a) az alkotmányozáshoz és (bíróság) egyes közjogi méltóságok megválasztásához például az alkotmánybírókéhoz 5.) a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata kell a kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához az AB számára kérdés volt, hogy hol van a kétharmados szavazati aránnyal meghozható döntések határa? milyen mélységig kell ilyen módon szabályozni? 5

6 è igen eltérő jogokat érintő témákról van szó ez a kétharmados kiemelés nem állapít meg az alapjogok között hierarchiát, csak a politikai fontosságukat jelzi [hadiállapot kinyilvánítása, jogalkotás rendjének megváltoztatása, képviselők tiszteletdíjának megállapítása] az alkotmány szövegéből nem következik, hogy csakis kétharmados törvénnyel lehetne rendezni azon alapjogok minden vonatkozását, amelyeknél az alkotmány minősített többséget ír elő, kétharmados szavazattal kell elfogadni a közvetlen végrehajtást, a szabályozás irányát meghatározó törvényt a részletszabályok egyszerű többséggel is meghatározhatók (mindig egyedi megítélés, mérlegelés) [ELSŐ KÉRDÉS] + a kétharmados törvények nem foglalnak el különleges helyet a jogforrási rendszerben à minden törvény egyenrangú DE! a minősített többséggel megalkotott törvényt egy-szerű többséggel hozott törvénnyel módosítani nem lehet itt nincs helye mérlegelésnek [MÁSODIK KÉRDÉS] az alapjogok törvényi vagy rendeleti szabályozásának kérdése az AB kimondta, hogy nem mindenfajta, az alapjogokkal való összefüggés követel meg törvényi szintű szabályozást valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet törvény kell az alapjog korlátozásához is à közvetett és távoli összefüggések esetén azonban elegendő a rendeleti szint Törvény erejű rendeletek: tartalmilag olyan jogszabályok, amit nem a parlament fogad el; tv.pótló, módosító, hatályon kívül helyező közhatalmi szervek alkotják (nem minden közhatalmi szerv jogosult a tv. hozásra, pl. bíróság) Népköztársaság Elnöki Tanácsa: ogy. helyettesítő szerve volt1989 előtt (21 tagú) à ha az ogy. nem ülésezett, hatáskörét a NET gyakorolta (tv. erejű rendeleteket hozhatott), 1989-ben megszűnt azóta tv. erejű rendeleteket nem lehet hozni, amit nem helyeztek hatályon kívül, az a mai napig hatályban van (pl: nemzetközi magánjog, büntetésvégrehajtás) NET államfői funkciót is ellátott (kinevezés, állampolgárság adományozás, kinevezés, kegyelmezés) 1989: NET helyett a Köztársasági elnök intézménye: o kikerült a végrehajtói hatalom alól o minden hatalmi ág felett áll, semleges o nem helyettesítheti az ogy-t, nem alkothat rendeletet 1989-től: sommás tv. módosítások: szavak cseréje a jelenlegi alkotmány is ismeri a tv. erejű jogszabályt: 1. rendkívüli állapot: külső fenyegetettség (hadi állapot vagy idegen hatalom fegyveres támadás közvetlen veszélye esetén rendkívüli állapot kihirdetése à Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel egyes tv-ek hatályát felfüggeszthetik, a tv. rendelkezésétől eltérhet, módosíthatja azt, azonban az Alkotmány rendelkezésitől nem térhet el.) 2. szükségállapot: belső, alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megdöntésére fegyveres cselekmények vagy az állampolgárárok élet és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető fenyegetettség (elemi csapás, ipari veszély à Köztársasági elnök rendeletet hozhat) 3. vészhelyzet: kormány jogosult az ogy. felhatalmazása alapján rendeletet hozni, állampolgárok vagyon és életbiztonságának fenyegetettsége, elemi csapás esetén (pl: árvíz) A törvényhozás parlamenten belüli folyamata: 1.) Törvénykezdeményezés 1.) kormány 2.) parlamenti képviselő: - egyénileg - kollektíven(bizottságok) 3.) köztársasági elnök A törvényjavaslatot az indoklással együtt az Országgyűlés elnökének kell benyújtani. Ezt a kijelölt bizottságnak támogatnia kell, hogy az Országgyűlés a tárgysorozatára vegye. Ha nem támogatja még frakció támogatással oda kerülhet a javaslat(ülésszakonként max 6). 2.) Bizottságok szerepe a törvényalkotásban Bizottságok a parlament kezdeményező, javaslattevő véleményező szervei. Törvényalkotással kapcsolatos jogkörei: 1.) Törvényt kezdeményezhetnek. 2.) A törvényjavaslatok véleményezése és azokhoz módosító javaslat hozzáfűzése. 3.) A képviselők módosító indítványainak véleményezése. Az Ogy elnöke a törvény és módosító javaslatokat a kijelölt bizottságoknak adja ki véleményezésre. A bizottság a véleményét ajánlásban, közvetlenül az előterjesztés után terjeszti az Ogy elé. A Házszabály szerint csak arról a módosító javaslatról lehet szavazni, amely elnyerte legalább egy kijelölt bizottságban a jelenlévő tagok 1/3- nak a támogatását. 3.) A képviselők módosító javaslatai 6

7 A módosító javaslatról a parlamentnek külön szavaznia kell. Módosító javaslatot a döntéshozatal utolsó pillanatáig lehet benyújtani.(obstrukció). Az általános vita lezárásáig írásban, indoklással, a konkrét normaszöveggel kapcsolatban az országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Erről akkor lehet szavazni ha a kijelölt bizottság jelenlévő tagjainak legalább 1/3 része támogatja, ha nem a frakció vezető írásban kérheti a szavazást(egy döntési javaslat határozat hozatalakor legfeljebb 6 alkalommal). A részletes vitában csak a korábban benyújtott módosító javaslatokhoz lehet beterjeszteni kapcsolódó módosító javaslatot. A módosítás a vita lezárásáig megváltoztatható és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonható. A visszavont javaslatot bármelyik képviselő sajátjaként felélesztheti. A kivételes eljárásban az eljárást elrendelő határozatot követően 21, sürgős tárgyaláskor 8 napon belül lehet módosító javaslatot benyújtani. 4.) Törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon Kétolvasatos az eljárás (de együttesen is lefolytatható azzal, hogy módosító javaslat esetén mindig kétolvasatos tárgyalást kell tartani): 1.) Általános vita (szükségesség, általános elvek) 1.) előterjesztő expozéja 2.) bizottság ajánlása 3.) frakció vezetők hozzászólásai 4.) képviselői hozzászólások 5.) döntés, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja- e 2.) Részletes vita Kizárólag a módosító javaslathoz és az ezzel érintett részhez lehet hozzászólni. 3.) Szavazási procedúra 1.) Módosító javaslatokról és az ezekkel érintett részekről(melyekkel a Kormány egyetért arról egy szavazással, de a frakció vezető kérheti legfeljebb 3 javaslatról a külön szavazást). 2.) Zárószavazás legkorábban a módosító javaslatokról való szavazás után 5 nappal. Előtte záróvita tartható, ha a módosító javaslatok nincsenek összhangban egymással vagy törvénnyel, s erre módosító javaslat érkezett. Kivételes eljárás: Sürgősen eldönthető kérdésekben alkalmazzák. A jelen lévő képviselők 4/5ének szavazata szükséges a kivételes eljárás elfogadásához. Kivételes eljárás nem kérhető a költségvetési törvény, a zárszámadás és a 2/3-os törvények esetében. Az OGY elnöke kijelöli a bizottságot, amelyik lefolytatja a törvényjavaslat érdemi vitáját, a szöveg már itt eldől. A vita végeztével napirendre kell venni és az előterjesztő expozé, a bizottsági ajánlás és frakciónként egy hozzászólás után rögtön határoznak róla Házszabály - A törvényjavaslat tárgyalása A törvényjavaslatot az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. Az elnök a törvényjavaslat benyújtását az Országgyűlés következő ülésén bejelenti, egyúttal a kijelölt bizottságot. A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Ogy tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja. A képviselő által benyújtott törvényjavaslatot az Ogy elnöke kiadja a kijelölt bizottságnak, amely 30 napon belül - ha a képviselő sürgős tárgyalást kért, 8 napon belül - határoz az indítvány tárgysorozatba vételéről. Ha a kijelölt bizottság a tárgysorozatba vételt elutasítja, az önálló indítvány címét, benyújtójának nevét és a bizottsági határozathozatal időpontját az Ogy legközelebbi ülésén a jegyző bejelenti. Ha a képviselő által benyújtott, és a bizottság által elutasított törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a képviselőcsoport nevében annak vezetője kéri, a tárgysorozatba vételről az Ogy - az előterjesztő legfeljebb 5perces felszólalása után - határoz. A tárgysorozatba vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat, majd az előterjesztő a felszólalásokra legfeljebb 2 perc időtartamban válaszolhat. Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb 6 alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította. Az előterjesztő kérheti a törvényjavaslat sürgős tárgyalását. Ha olyan törvényjavaslat sürgős tárgyalását kérték, amelynek elfogadásához a képviselők minősített többségének szavazata szükséges, a sürgősség kérdésében is ugyanolyan többséggel kell határozni. Ha az Ogy elrendelte a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, a törvényjavaslatot - a bizottsági előkészítést is figyelembe véve - legkorábban az elrendelést követő ülésen lehet, legkésőbb a sürgősség elrendelésétől számított 30 napon belül kell napirendre tűzni. Az Ogy - saját döntése alapján - a jelentős törvényjavaslatot két fordulóban - előbb a tervezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét - tárgyalja meg. 7

8 Az Ogy a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell. A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. Az általános vita megkezdésének napját úgy kell meghatározni, hogy a kijelölt bizottság általános vitát előkészítő ajánlását - amennyiben az nem szóban hangzik el - a képviselők legkésőbb az ülés előtt 3 nappal kézhez kapják. Sürgős tárgyalás esetén ettől a szabálytól el lehet térni. A vitában elsőként a törvényjavaslat előterjesztője kap szót, ezután - ha az előterjesztő nem a Kormány volt - a Kormány képviselője. Ezt követően a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbsége ismerteti véleményét. Ezek után a ki nem jelölt, de a törvényjavaslat által hatáskörében érintett bizottság elnöke (előadója), majd a képviselőcsoportok tagjai, s ezt követően a független képviselők szólalhatnak fel. Az általános vita lezárását megelőzően az előterjesztőnek viszontválaszra van joga. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot az általános vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a részletes vita lezárásáig lehet benyújtani. A kijelölt bizottság, valamint az Alkotmányügyi bizottság a záróvita lezárásáig nyújthat be módosító javaslatot. A Házbizottság javaslatára az Ogy a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására ennél rövidebb határidőt szabhat. Ezek a szabályok a módosító javaslatra nem vonatkoznak. A módosító javaslatot az elnök állásfoglalás céljából kiadja a kijelölt bizottságnak. A kijelölt bizottság a módosító javaslatokat értékeli és állást foglal, hogy azokat támogatja-e vagy sem. A bizottság a részletes vitát előkészítő ajánlásában terjeszti az Ogy elé a módosító javaslatokat. A kapcsolódó módosító javaslatot az elnök kiadja a kijelölt bizottságnak véleményezésre. A bizottság a benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról kiegészítő ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést. Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal. Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Ogy hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előterjesztő a fenti szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti. Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Ogy az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja. A módosító javaslat előterjesztője módosító javaslatát a részletes vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja. Ez a visszavonás nem érinti a visszavont módosító javaslathoz kapcsolódó módosító javaslat érvényességét. Ha a visszavont módosító javaslatot más a saját javaslataként változatlanul fenntartja, s a visszavonás után azt bejelenti, a javaslat tovább tárgyalható. Az általános vita lezárása után az Ogy dönt arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e. Ha a törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig módosító javaslatot nem terjesztettek elő, az elnök figyelmezteti az Ogy, hogy részletes vitára nem kerül sor. Ha a figyelmeztetést követően felszólalásra senki sem jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat elfogadásáról kell dönteni. Ha az Ogy a törvényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, azt az előterjesztő harminc napon belül, átdolgozva benyújthatja. E határidő elmulasztása esetén a törvényjavaslatot visszavontnak kell tekinteni. A részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság ajánlásának megvitatásából áll. A vitát minden önálló rendelkezésre vonatkozóan, végül a bevezetésre és a címre vonatkozóan kell megnyitni és lezárni. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Az Ogy a vita során a korábban meghatározott tárgyalási sorrendet megváltoztathatja; elrendelheti több részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok vitáját elkülönítheti. A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról kell, a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte.(e jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb 3 alkalommal élhet.) 8

9 Szavazást az Ogy elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő szavazás. Azokról a módosító javaslatokról, amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Ogy egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb 3 módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző 2. munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Ogy elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított 5 napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Ogyt arról, hogy mely módosító javaslatokkal ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon. Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során a következő sorrendben kell szavazni: a) az adott rész elhagyását javasoló, b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat, c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat. A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni. A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő 5 nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani. A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző 2. munkanapon - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni. A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása. A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja. A zárószavazás megkezdése előtt a zárószavazás elhalasztását javasolhatja a kijelölt bizottság, illetve az Alkotmányügyi bizottság, amennyiben módosító javaslatot kíván benyújtani. A zárószavazás elhalasztásáról az Ogy vita nélkül határoz. A törvényjavaslat záró vitája a módosító javaslatok megtárgyalásából áll. A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani. Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. Zárószavazás újból nem rendelhető el, illetve a zárószavazás elhalasztására legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be. Az Ogy által elfogadott törvényt az Ogy elnöke 15 napon belül aláírja, majd haladéktalanul megküldi a köztársasági elnöknek. Az Ogy felkérheti az Ogy elnökét, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérje. Erről az Ogy vita nélkül határoz. Az Ogy által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Ogy a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. Ha az Ogy elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette. 9

10 Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Ogy legkésőbb 60 napon belül napirendjére tűzi. Ha a KE az AB által alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Ogynek, az Ogy elnöke felhívja az Alkotmányügyi bizottságot és a kijelölt bizottságot az AB határozatának megfelelő módosító javaslat előterjesztésére. RENDELETEK, AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKOZEI (korábbi tétel címe) I. Rendeletek rendelet: nem a parlament által alkotott, de mindenkire kötelező érvényű jogszabály főként a végrehajtó hatalom szervei, kormány, MNB elnöke, kormány tagjai adhatnak ki évente kb db a rendeletalkotás nem sértheti a tv.hozás/alkotás elsődlegességét a rendelet nem ütközhet tv-be megkülönböztetünk: kibocsátó szerv szerint autonóm/eredeti rendelet végrehajtó/származékos rendelet autonóm rendelet: legmagasabb szinten szabályozza a társadalmi viszonyt végrehajtási rendelet: végreható részletező rendeletalkotás felhatalmazásra van szükség a kibocsátására: konkrét, általános, blanketta felhatalmazás konkrét felhatalmazás: legszűkebb, konkrétan meghatározott, meghatározza a jogosultját, tárgyát és kereteit a felhatalmazásnak általános felhatalmazás: egy konkrét tv. ad felhatalmazást arra, hogy a rendelet azt a tv-t részletezze (a záró rendelkezésben) à a tv. végrehajtási szabályait határozza meg blanketta felhatalmazás: általános felhatalmazás bizonyos szerveknek, akik rendeletkiadásra jogosultak lesznek a miniszterelnök is alkothat rendeletet miniszteri rendelettel kormány kiadhat autonóm és végrehajtó rendeletet is, egy korlátja van: kifejezett és kizárólagos tv. hozási tárgykörökben nem lehet autonóm rendeletet hozni a kormány tagjai csak végrehajtási rendeletet adhatnak ki à meghatározza a jogosultját, tárgyát, kereteit szubdelegálás tilalma: a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályokra másnak további felhatalmazást nem adhat Kibocsátó szerv szerint a rendelet : Kormányrendelet: 7. A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Miniszteri rendelet: 8. (1) A miniszter feladatkörében és törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Önkormányzati rendelet:10. Az önkormányzat rendeletet ad ki a) törvény felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. A rendelet Az általános jogalkotási hatáskörrel rendelkező szerv a Kormány minden, ami nem OGY-i hatáskör, az a Kormány elé tartozik Alk. 35. (2) A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (4) A Kormány - jogszabály kivételével - az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. 10

11 Alk. 37. (3) A Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. így a Kormány/Kormány tagjai rendeletei jellemzői: 1.) a maguk feladatkörében adhatnak ki rendeletet 2.) a rendeleteik nem ellenkezhetnek magasabb szintű jogszabályokkal 3.) továbbá az egyszer már törvényben szabályozott viszonyoknak továbbra is törvényhozási útra kell tartozniuk 4.) a Kormány által rendeletalkotáshoz nem minden esetben kell felhatalmazás olyan témában, amiben nincs törvényi szabályozás, ott helye van a rendeletalkotásnak az OGY hatásköre a Kormány felé nyitott, bármekkora területet elhódíthat 5.) a Kormány egyes törvények kifejezett felhatalmazására is kibocsáthat rendeletet tulajdonképpen ez a forma vált uralkodóvá eszerint a Kormány rendeletei lehetnek: 1.) saját feladatkörben alkotott rendeletek az Alkotmány (általános) felhatalmazás alapján 2.) kifejezett felhatalmazáson alapulók egyes törvények felhatalmazása alapján 3.) rendkívüli körülmények * esetén alkotott rendeletek a Kormány az OGY felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat a miniszter a rendeleteit feladatkörében, vagy törvényben/kr-ben kapott felhatalmazás alapján adja ki a ME és a miniszterek rendeletei ugyanolyan erősek az uniós csatlakozás óta bővült a jogszabályok köre, az MNB elnöke rendelet kibocsátására jogosult. a még hatályos, de már nem létező rendeletfajták: 1.) országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkárok feladatkörükben és törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott rendelkezése 2.) NET törvényerejű rendeletei törvénnyel egyenrangúak A felhatalmazás a KR, MR vagy önkormányzati rendelet alapja lehet a felhatalmazásra vonatkozó szabályok: jogalkotási törvény alapján 1.) a felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát, keretét 2.) a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat 3.) a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni [az AB több ezzel ellentétes felhatalmazás alkotmányellenességét mondta ki például a nyilvántartott adatok körét a minisztertanács határozza meg DE! a helyi adók megállapítására vonatkozó önkormányzati hatáskör nem felhatalmazás eredménye ez az önkormányzatok alapvető joga] Az önkormányzati rendelet önkormányzati rendelet: mindenkire kötelező, de csak az önkormányzat illetékes területén 2 szinten bocsátható ki: o települési önkormányzat (község, város, kerületek) o megyei önkormányzat az Alkotmány 44/A. (1) szerint: A helyi képviselőtestület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. az Ötv. 1. (3) szerint: A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi köz-ügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 16. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. 71. (2) A megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el. láthatóan tehát az önkormányzat az alkotmány és az Ötv. felhatalmazás alapján adhat ki magasabb jogszabály által nem szabályozott kérdésben rendeletet [az AB jellemzően azt vizsgálja, hogy ütközik-e magasabb * ugye: rendkívüli állapot esetén (idegen hatalom fegyveres támadása-kor) a Honvédelmi Tanács gyakorolja az OGY, a KE és a Kormány jogait ilyenkor a HT rendeletet alkot szükségállapot esetén (belső fenyegetettség) a KE rendelettel tehet meg rendkívüli intézkedéseket (OGY/OGY Honvédelmi Bizottsága ezeket felfüggesztheti) veszélyhelyzetet lásd fent (Kormány az OGY felhatalmazása alapján) 11

12 normába] à az önkormányzati rendelethez képest valamennyi országos érvényű jogszabály magasabb szintűnek minősül A z önkormányzat hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Amennyiben a kihirdetés elmarad, úgy az nem minősül normának. II. Az közjogi szervezetszabályzó eszköz Kibocsátó Jogszabály Nem jogszabály Megjegyzés OGY Törvény Határozat NET Tvr. Határozat MEGSZŰNT Kormány Rendelet Határozat Miniszter Rendelet Utasítás Államtitkár Rendelkezés Utasítás megszűnt Tanács rendelet határozat A politikai államtitkár a minisztert helyettesítve adhat ki miniszteri rendeletet. Az egyéb állig.jogi eszközök csak a kibocsátó szervre és az alárendelt szervekre kötelezők. közhatalmi szervek által alkotott, elismert magatartási szabályok à azzal a szabályzati céllal születtek, mint a jogszabályok, DE formálisan, nem mindenkire vagy esetleg senkire nem kötelezőek normatív határozat pl. ogy. házszabálya Határozat 46. (1) Az Országgyűlés, a Kormány, az önkormányzatok határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. (2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára vonatkozó jogát. 47. (1) Az Országgyűlés, a Kormány határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg. (2) Az önkormányzatok határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 48. (1) Az Országgyűlés és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. (2) Az önkormányzatok a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé. Utasítás 49. (1) A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. (2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható. Statisztikai közlemény 52. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. Jogi iránymutatás 53. Az Országgyűlés és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető. 54. Az Országgyűlés és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 55. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki. (2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. (3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. (4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető. 56. (1) Az Országgyűlés és a Kormány jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak. 12

13 az közjogi szervezetszabályzó eszköz így a jogalkotási törvény szerint: a) határozat határozat hozhatnak: OGY Kormány Kormánybizottságok önkormányzatok ezek a szervek határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket b) utasítás miniszter országos hatáskörű szerv e vezetők jogszabályban meghatározott irányítási jogkörükben a közvetlen irányításuk alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatnak ki. Tehát egy személy adja ki. Típusai: - szolgálati parancs intézménye, amely egy munkahelyen, szervezet keretén belül a főnöknek az a joga, hogy beosztottjának feladatot határozzon meg. - konkrét utasítás: nem egy szerven belül, hanem több szerv között valósulhat meg, amely egyedi, konkrét és pontos (p.: Alá-fölérendeltségű szervek között, - normatív utasítás: alá-fölérendelt szervek között, általánosabb ügyben. c) statisztikai közlemény KSH elnöke kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, stb. tartalmazhat d) jogi iránymutatás több alfaja van: irányelv è OGY és Kormány általános érvényű célok, programok elvi állásfoglalás è OGY és Kormány jogszabály értelmezésére (Magyar Közlönyben) irányelv és tájékoztató è miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője irányelv ajánlás a jogszabály végrehajtásának irányaira, módjára tájékoztató olyan tény/adat, ami a jogszabály végrehajtásához kell. (Ezek csak az alárendelt szervekre kötelezőek, másra nem.) a gyakorlatban előfordul, hogy nem a jogalkotási törvénynek megfelelő jogszabályt bocsátanak ki a nem jogalkotó hatáskörrel rendelkező kibocsátó normáit az AB alkotmányellenesnek nyilvánította (bár az AB nem vizsgálhat olyan normát, amit az Abtv. nem említ) DE! az AB elvi éllel mondta ki, hogy a minisztériumi/ más köz-ponti szervektől származó leiratok, körlevelek, más informális jogértelmezések, amik nem a jogalkotási törvény garanciális szabályai betartásával kerültek kibocsátásra sértik a jogállamiság alkotmányos elvét 13

14 B3. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. I. a jogszabályok érvényessége Attól, hogy a jsz érvényes, még nem válik ált kötelezővé és nem biztos, h alkalmazhatóà pl. kibocsátották, a bíróságok és az állampolgárok még nem alkalmazzák. Elvárhatóà ne adjanak ki vele ellentétes, alacsonyabb v azonos szintű jsz-t Érvényességi kellékek (kritériumok, a 4 konjuktív feltételnek egyszerre kell teljesülnie): 1. a jogalkotói hatáskör az adott szervnek a szabályozás tárgyát jelentő életviszony rendezésére van jogszabályban rögzített, jogalkotásra felhatalmazó hatásköre (nem elég az általános felhatalmazás) legyen jogalkotó hatásköre a jogszabály kibocsátójának (alkotmányból, Jat-ból) 2. a jogszabály illeszkedése a jogforrási hierarchiába à magasabb szintű jogforrással ne legyen ellentétes + a rendelet feleljen meg a törvényi felhatalmazásnak 3. az általános érvényű jogszabályok kihirdetése a jogi iránymutatások közlése eljárási szabályok betartása, megfelelő módon történő kihirdetés à a jogszabály egy hivatalos, bárki által hozzáférhető módon történő nyilvánosságra hozatala. A jogszabály nem ismerése nem mentesít a teljesítés alól. Országos jogszabályt a Magyar Közlönyben kell közzétenni, önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. 4. a jogszabály létrehozására vonatkozó eljárási szabályok megtartása ezeket ált.a kibocsátó állami szerv szervezetét, hatáskörét, működését tartalmazó jsz-ok tartalmazzák. Csak a formalizált eljárásban alkotott jsz. alkotmányos,a jsz-előkészítés szabályainak megszegése önmagában nem elég az alk.ellenesség kimondásához Ugyancsak a jogalkotási eljárással összefüggő kérdés a társadalmi, illetve a társadalmi szervek általi részvétel a jogalkotásban. A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetekről véleményt nyilvánítanak (1) az érdekelt társadalmi szervezetek és (2) az érdek-képviseleti szervekkel. Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Az AB határozata szerint önmagában véve az az eljárási mulasztás, hogy a jogszabály-előkészítés során az érintett szervektől nem kértek véleményt, a meghozott jogszabályt nem teszi alkotmányellenessé. Az egyes jogszabályok által konkrétan megnevezett szervezetek közhatalminak, így megkerülhetetlennek minősülnek! egyeztetési kötelezettség megkerülhetetlen Kizárólag az AB jogosult dönteni egy jogszabály alkotmányosságáról! Alkotmányosság: A törvényt aszerint kell megvizsgálni, hogy nem ellentétes-e az Alkotmánnyal. Erre az AB jogosult. Törvényesség: alacsonyabb szintű jogszabályt, egyéb döntést a törvényhez viszonyítunk. Erre a bíróság jogosult. A jogszabályi hierarchia az Alkotmányban van felsorolva, ezért alkotmányossági kérdés. Minden más jogszabálynak visszavezethetőnek kell lennie a törvényre vagy más magasabb szintű jogszabályra. II. a jogszabályok hatályossága Rendszerint az érvényesség és a hatályosság nem esik egybe à megfelelő időt kell biztosítani a jsz. elsajátításához, amikor a jogszabály érvényes, de nem hatályos à vacatio legis, visszaható hatály tilalma: visszamenőlegesen nem állapítható meg kötelezettség, visszamenőlegesen nem lehet magatartást jogellenesség nyilvánítani. A jogszabály hatályán azt értjük, hogy annak alapján adott időben, területen és személyekre nézve jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg ez alapján beszélünk időbeli, területi és személyi hatályról 1. időbeli hatály: a jogszabály mely időszakban lehet jogviszonyok tényleges alakítója mettől meddig lehet alkalmazni azt: meg kell határozni a hatályba-lépésének időpontját, kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé a visszamenőleges hatálybalépést teljes körűen nem tiltja, jsz hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a végrehajtásra való felkészülésre: a hatálybalépés idejét úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jsz szövegének megszerzésére és áttanulmányozására a jogalkalmazó szervek számára az alkalmazására való felkészüléshez, a jsz érintett személyek/szervek számára annak eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak rendelkezéseihez., Országos érvényű jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni vélelem: a tényleges kihirdetés időpontja megegyezik a Magyar Közlöny megjelenési dátumával A jogszabályt és a végrehajtási jogszabályt egyidejűleg kell hatályba léptetni. Végpont:Hatályon kívül helyezi egy azonos vagy magasabb szintű jsz, ha meghat. időtartamra hozták és ez az idő letelik. 2. területi hatály az a földrajzi terület, ahol a jogszabály az életviszonyok tényleges alakítója lehet a kp szervek általában az ország egész területére rendelkeznek, de hozható jogszabály az ország meghatározott területére is 3. személyi hatály azoknak a személyeknek a meghatározása, akikre a jsz. jogokat és kötelezettségeket hárít, vagyis kire terjed ki a norma. A jsz általában hatályosak (1) az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is, (2) a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra is kötelezőek a magyar jogszabályok. A rendszerváltás a legalitás elve alapján ment végbe. a korábbi jsz-kat a régi rend szempontjából kifogástalan eljárásban alkották, így 14

15 az továbbra is hatályban maradt. A keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos JSZ-nak az új alkotmánynak kell megfelelnie Dereguláció: negatív szabályozási tevékenység, meglévő szabályok hatályon kívül helyezése, egyszerűsítése. a) Technikai dereguláció: már nem alkalmazható szabályok hatályon kívül helyezése. A tartalma és a válóság közötti logikai kapcsolat megszűnik a tsd-i viszonyok változása miatt. Időbeli hatókörének korlátozott volta miatt b) Érdemi dereguláció: célja a szabályozás egyszerűsítése, átláthatósága, mennyiségi csökkentése 15

16 B4. Az állampolgársági jogviszony keletkezése és megszerzése. I. az állampolgársági jogban alkalmazandó jog Az állampolgárság fogalma Általános megfogalmazás: az állam valamely területen élő lakosság feletti főhatalmat jelöl. Az alkotmányjog a lakosságon jogállást, jogi helyzetet feltételez, amely a polgárokat az államhoz kapcsolja, ez a jogállás az állampolgárság. Közjogi kapcsolat valamely állam és egy természetes személy között, ez a kapcsolat hierarchikus. A polgár a hatalom korlátjaként jelenik meg, aki speciális jogokkal (státusjogokkal) rendelkezik, ezek kizárólag az állampolgárt illetik meg. (pl.választójog) Az állampolgárság általános fogalma az állampolgárság általános értelemben az államfogalom részeként jelenik meg az önálló/szuverén állami létezés tulajdonképpen főhatalom a terület és a lakosság felett à minden szuverén állami létezés saját területet és saját lakosságot feltételez Egy adott állam területén tartózkodó természetes személyek lehetnek: 1. állampolgárok az adott állam saját polgárai, 2. külföldiek/idegenek más államok állampolgárai az állam saját polgáraihoz képest külföldiek, 3. hontalanok állampolgárság nélküliek, akiket saját törvényei szerint egy állam sem tekint a polgárának Alkotmányjogi értelemben az állam lakosságát az állam saját polgárai tehát nálunk a magyar állampolgárok jelentik a magyar állampolgárok a szuverenitás személyi hatalma alatt állnak + az állampolgár akkor is államának személyi hatalma alatt áll, ha elhagyja az állam területét A lakosság fogalmának alkotmányjogi értelmezése tehát a fogalom tágabb és szűkebb elkülönítését teszi szükségessé:szűkebb értelemben a lakosságot a magyar állampolgárok alkotják, akiket tartózkodási helyüktől függetlenül, a szuverenitás személyi hatályából következően sajátos jogi helyzet illet meg, a magyar állampolgárok az ún. státusjogok címzettjei; tágabb értelemben a lakosság kiegészül a magyar állampolgárok mellett a bevándoroltakkal és a menekültekkel, akik a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állnak. Minden szuverén állam belső jogában önmaga határozza meg saját állampolgársága szabályait az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének feltételeit. A magyar állampolgárság fogalma a magyar állampolgársági törvény (Áptv.) alapján az, aki (1) e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki (2) e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy (3) e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez à amíg az állampolgársága nem szűnik meg 1. jog az állampolgárság megszerzéséhez : A belső jog (szemben tehát a nemzetközi joggal) nem ismeri el alanyi jogként az állampolgárságot, senkinek nincs alanyi joga ahhoz, hogy az általa választott valamely állam állampolgárságát megszerezze, ez mindig szuverén állami akarat függvénye. 2. jog az állampolgárság fenntartásához a már létező állampolgárságot minden államnak alanyi jogi jelleggel kell garantálnia saját polgárai számára II. Az állampolgárság szabályozásának elvei: A leszármazás elve (születés: ius sanguinis elve) születési helyétől függetlenül a szülők jogán lesz állampolgár. Ezzel szemben az ius soli elve áll, mely szerint a gyermek a születés helye szerinti állam állampolgárságát szerzi meg a gyermek.) Magyarországon főszabály szerint a vérségi elv érvényesül! Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között). Család egységének elve (A családtagok azonos állampolgárságát biztosítja.) (Diszkrecionalitas) közérdekűség elve. Az állam diszkrecionális joga a KE döntésében nyilvánul meg, mikor belátása szerint dönthet honosítási ügyekben. Hontalanság kiküszöbölésének az elve: ne legyen senki hontalan, területi alapon. Visszaható hatály tilalma ( kivéve ha kedvezőbb!!!) újabb Aptv.-nek el kell ismernie a fennálló áp-t. II. a magyar állampolgárság keletkezése A magyar állampolgárság keletkezhet (1.) születéssel vagy (2.) családjogi tények alapján 1) születéssel a születés az állampolgárság keletkezésének a leszármazás elvét követő ex lege fajtája à amelynél elsődlegesen a ius sanguinis, másodlagosan a ius soli elve érvényesül. Áptv. is a ius sanguinis elvén áll a vér szerinti leszármazás elve korlátok nélkül érvényesül. A ius soli kisegítő elvét az Áptv. a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza à vélelem, az ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni: (1) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét (2) az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket az ilyen állampolgárság ún. vélelmezett állampolgárság az ismeretlen szülők ismertté válásával megdől!!! 16

17 2) családjogi tények alapján a családjogi tények a születéssel történő automatikus állampolgárság-keletkezés beálltának (az apaság/anyaság bírói megállapításával) családjogi akadályait oldják fel vagy a gyermek családi helyzetét rendezik (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, szülők utólagos házasságkötése) à a családjogi tények következtében a gyermek születésig visszamenő hatállyal szerzi meg a magyar állampolgárságot (ex tunc) III. a magyar állampolgárság megszerzése 3) honosítás a honosítás valamely külföldi állampolgárság megszerzésének az a fajtája, amelynek 1.szabályait a szuverén állam belső joga határozza meg, 2.a kérelmezőnek az állampolgárság megszerzésére nincs alanyi joga, 3. a kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatban a hatalmi diszkréció nyilvánul meg, 4. az állam érdekei alapján és korlátlan mérlegeléssel magas közjogi méltóság dönt, elutasító határozat ellen általában nincs helye jogorvoslatnak, 5.az eljárás csak az érintett kérelmére indulhat. A honosítás alapfeltételei_ 1. 8 év folyamatos magyarországi helyben lakás, 2. büntetlen előélet, 3.megélhetés és lakóhely biztosítottsága belföldön, 4. magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismeret vizsga vagy a mentesség igazolása), 5.negatív feltétel: ne sérüljenek a Magyar Köztársaság érdekei ezek a feltételek alapesetben az Áptv. megállapít kedvezményeket 5 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki (1) az ország területén született (2) kiskorúsága idején Magyarországon lakóhelyet létesített (3) hontalan, 3 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki (1) magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él (2) akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár (3) akit magyar állampolgár örökbe fogadott (4) menekültként elismertek [kiskorúak esetén a 3 évtől is el lehet tekinteni]. 1 évi folyamatos helyben lakás után kérheti, aki magát magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állam-polgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt akár helyben lakás nélkül is à államérdekből 4) visszahonosítás sajátos honosítási forma, a kérelmező személyének jogszerű megkülönböztetésére szolgál à csak volt magyar állampolgár kérheti. el kell tekinteni (1) Magyarországon lakás esetén az időtartam vizsgálatától és (2) nyelvi ismere-tek igazolásától 5) nyilatkozattétel alapján alanyi jogon, nyilatkozattal szerezhette vissza az állampolgárságát az, akit attól szeptember 15-e és május 2-e között fosztottak meg, e kötelékből elbocsátottak a 2001-es módosítás óta az állampolgárság visszaszerzése diszkrecionális joggá vált a nyilatkozó akkor szerzi meg az állampolgárságot, ha az állampolgársága megszűnését követően nem folytatott a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági érdekeit sértő tevékenységet + a nyilatkozattétel új esete a Magyarországon született, ismert külföldi szülők gyermekének szerzései joga à aki a ius soli feltételeinek hiányában sem magyar állampolgárságot, sem a szülei állampolgárságát nem szerezte meg + a nyilatkozattétel feltétele: (1) gyermek magyarországi lakóhelye és (2) legalább 5 év helyben lakás a nyilatkozat elfogadása esetén a BM állampolgársági bizonyítványt állít ki házasságkötéssel az első és második Áptv. szerint a külföldi nő magyar állam-polgár férfival kötött házassága esetén magyar állam-polgár lett a házasság törvényes létrejöttét kellett igazolnià a harmadik Magyar. óta a házasság már nem szerzési jogcím à hanem a honosítás kedvezményes feltétele 17

18 B5. Az állampolgársági jogviszony megszűnése. A kettős (többes) állampolgárság és a hontalanság. I. a magyar állampolgárság megszűnése 1) Lemondással: 1.) a Köztársasági Elnöknek írt nyilatkozatában, 2.) külföldön lakó magyar állampolgár, aki 3.) kfi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja, v Ha az előző feltételek fennállnak, a miniszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a KE okiratot ad ki az állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg. v Ha a lemondás feltételei hiányoznak, azt a miniszter határozatban állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. v a lemondás egyoldalú személyes jognyilatkozat, amelynek a tv-ben meghatározott felt. teljesítése esetén helyt kell adni, a magyar állampolgárságot meg kell szüntetni v A lemondás elfogadásától számított 1 éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot (a hontalanság megelőzésének elve alapján) 2) Visszavonással: v magyar állampolgárság hivatalból történő megszűnése, a negyedik Áptv. vezette be, feltételeit az ET egyezmény szerint törvényben kell korlátozni 1.) született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető 2.) tv. ben meghatározott feltételek alapján mérlegelési jogkörben 3.) honosítás visszavonása időtartamhoz kötött: 10 év v a magyar állampolgárság visszavonható a külföldön élő magyar állampolgártól, ha azt a JSZ-ok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, ill. adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a megszerzésétől számított 10 év elteltével. v Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a miniszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető. v A magyar áp-ság visszavonással történő megszüntetéséről a miniszter előterjesztése alapján a KE dönt v A visszavonásról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg. v a végrehajtási rendelet szerint a miniszter értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amennyiben az érintettnek lakóhelye v. tartózkodási helye Mo-on van 3) Történeti jogcímek: A magyar állampolgársági jog fejlődése során az állampolgárság megszűnésének a módjai többször változtak. 1. elbocsátással = o egyéni kérelemre indult, a 4. Áptv-ben már nem szerepelt ez a jogcím: o 10 évi távolléttel, házasságkötéssel (nő). o Nem vizsgálták azt, hogy megszerzi-e ezzel egyidejűleg máshol 2. távolléttel o csak az első Áptv. ismerte, de 1939 után nem lehetett e címen megállapítani, bár formálisan 49-ig hatályban volt 3. megfosztással, o 1939-ben vezették be - aki kfi állampolgárságot szerzett v. kfi állam szolgálatába állt o 1947-ben a megfosztást kiterjesztették azokra is, akik külföldön tartózkodtak, s a visszahívásra nem reagáltak, illetve idegen állam közszolgálatába léptek a megfosztás mellett mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzás o a harmadik Áptv. fenntartotta súlyos BCS esetére szankcióként, ill. állampolgári hűség elleni vétség esetén 4. házasságkötéssel o az 1. Áptv. szerint magyar nő külföldivel kötött házasság esetén automatikusan elvesztette o a 2. Áptv. szerint csak akkor veszthette el áp-ságát, ha megszerezte a férj államában o a 3. Áptv. már nem tekintette a házasságot vesztési jogcímnek, 1957 után a honosítás kedvezményei között 1993/LV. tv. a nk. egyezményekkel összhangban megszüntette a megfosztás és elbocsátás intézményét, helyette kétféle módon szűnhet meg a magyar állampolgárság: II. A kettős (többes állampolgárság) spec esete az állampolgárságnak Az országok nem összehangolt szabályozása miatt előfordulhat, hogy valaki kettős (többes) állampolgár lesz = - amikor ugyanazon személyt egyidejűleg 2 v. több állam is polgárának tekint, - az államok tudatosan törekszenek e helyzetből adódó problémák kiküszöbölésére Ez létrejöhet úgy, hogy 18

19 1. születéssel, ha a szülők eltérő áp-ságú személyek, mindegyik államban a ius sanguinis van érvényben, ilyenkor a gyermek kettős áp lesz, 2. többszöröződhet úgy, hogy az egyik szülő országában a ius soli van érvényben 3. a születésen kívül keletkezhet honosítással, ha az új állampolgársága mellett az előzőt is megtarthatja 4. családjogi ténnyel: vegyes házasság, születendő gyermekek is kettős állampolgárok lesznek az államok belső joga általában nem zárja ki, de nem is kívános, több problémát okozhat: melyik ország jogszabályai vonatkozik rá? hol köteles alkotmányos kötelezettségének eleget tenni? (katonáskodás) diplomáciai védelem esetén államközi konfliktusok keletkezhetnek, harmadik ország esetén melyik állam részesíti védelemben? az a kettős állampolgár, aki Mo. területén tartózkodik, a magyar állam polgárának kell tekinteni Mindezek miatt törekedtek a többes áp-ság megszüntetésére Nk. szerződések születtek erre vonatkozóan. Az államok két- többoldalú nemzetközi szerződéssel oldják meg ezt: a) bilaterális egyezmények a szocialista korszakban: szabályozták a kettős személyek helyzetét, az egyén döntésére bízták, hogy milyen állampolgár akar lenni, ill. a születendő gyermek, vagy gyermek esetében 1 éven belül el kell dönteni, milyen ÁP legyen, ha nem, akkor olyan ÁP lesz, ahol lakik) a rendszerváltás után az állampolgársági egyezményekkel már nem összeegyeztethető, a Kormány felmondta őket b) Univerzális szerződések a Népszövetség/ENSZ égisze alatt: eltérő szabályozási módszer: nem a kettős állampolgárság megszűnését, hanem ajánlásaikkal az abból adódó hátrányokat csökkentik 1928 Bustamante-kódex a jogalkalmazás elősegítésére Hágai egyezmény a hadkötelezettséggel, hontalansággal foglalkozik New Yorki egyezmény: férjezett nőkre vonatkozóan Mo. ennek részese Bécsi egyezmény diplomatákra vonatkozóan c) európai jog: eltérő tendenciákat mutat 1963 ET strasbourgi konvenciója: még fellépett a kettős állampolgárság ellen ET Strasbourgi egyezménye szerint el kell ismerni a kettős állampolgárságot, nem lép fel ellene III. Hontalanság: spec esete az állampolgárságnak hontalan az a személy, akinek nincs állampolgársága = akit saját törvényei szerint egyetlen állam se tekint polgárának nincs olyan állam, amely őt védelemben részesítené, az ÁP státusz nem illeti meg, csak az általános emberi jogok nemkívános jelenség mind az állam, mind az egyén szempontjából a nk. egyezmények tartalmaznak iránymutatást, hogy kell ezt megelőzni: Hágai egyezmény ajánlása, New York-i egyezmény, további két ENSZ egyezmény a hontalanság megelőzése, a létrejött hontalanság megszüntetése azonban csak a belső jogban biztosítható az Áptv. egyik alapelve ez, gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy a tv nem tartalmaz automatikus ÁP vesztési jogcímeket, a lemondás előfeltétele kfi állampolgárság igazolása, hontalan állapot felszámolása a ius soli alkalmazásával, honosítási kedvezmények a számára ezeket úti okmánnyal kell ellátni, és olyan jogokkal rendelkeznek, mint az államban lévő külföldiek A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról, valamint a hontalanságról az évi LXXXVI. tv. rendelkezik - a következő csoportokba lehet sorolni a MK területén tartózkodó külföldieket 1. Vízummentességről kötött nk. szerződések szerint általában 1-3 hónapi ideiglenesen itt-tartózkodók 2. Vízummal itt tartózkodó külföldi állampolgárok vagy hontalanok: vízumban meghatározott ideig vagy max. 90 napig tartózkodhatnak itt. 3. Ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, max. 1 évig 4. Bevándorlási engedéllyel itt-tartózkodok: bizonytalan időtartamra tartózkodnak itt, letelepedás szándékával jönnek - állandó itt-tartózkodásra szóló szig-t kapnak 5. Genfi Nk. Egyezmény alapján menekültként itt-tartózkodók - faji, vallási, pol. meggyőződése miatt üldöznek, vagy attó lvaló félelmük megalapozott, menedékjogot kell számukra biztosítani. Nem kerülhtnek kedvezőtlenebb helyzet mint más, Mo-n tartózkodó külföldi személy, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magyar áp-ok: alapfokú oktatás, szerzői jogvédelem, állami segélyezés - közügyekben vlaó részvétel joga nem illeti meg őket, közhivtalt nem viselhetnek, nem terheli őket a haza védelmének a kötelezettsége - személyi és uti okmányokat kapnak, más államnak menekültként itt-tartózkodót kiadni nem lehet, állambiztonsági és közrendvédelmi okból harmadik országba kiutasítható. 6. Diplomáciai mentességet élvezők: sérthetetlenek, fogadó állam védelmében részesülnek, adót nem fizetnek, vh-t nem lehet foganatosítani, nem köteles tanuvallomást tenni. A Mo-n tartózkodó személyek kötelesek: 1. a magyar jsz-okat tiszteletben tartani, 2. a magyar hatóságoknak engedelmeskedni, 3. külföldi jog szerint csak akkor tehetnek jognyilatkozatot, ha ez nem ütközik a magyar jogba, 19

20 4. egyes jogokkal külföldiek, hontalanok nem élhetnek: választás, választhatóság, közhivatalt nem viselhetnek, 5. gazd-szoc-kult. jogokat illetően egyes jogokkal térítés ellenében élhetnek, egyesekkel, pl. munkavállalással csal engedéllyel. 20