Az Ön szociális biztonsági jogai. Norvégiában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Norvégiában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 4 Általános tudnivalók... 4 A szociális védelem szerkezete... 4 Finanszírozás... 5 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 6 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 6 Finanszírozott ellátások... 6 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 7 III. fejezet: Táppénz... 8 Mikor jogosult táppénzre?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 A táppénz igénybevétele... 8 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások... 9 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...10 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...11 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...12 A rokkantsági ellátások igénybevétele...13 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...14 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...15 Az öregségi ellátások igénybevétele...16 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...17 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...17 Finanszírozott ellátások...17 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...18 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...19 Mikor jogosult ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...19 Az ellátások igénybevétele...20 IX. fejezet: Családi ellátások...21 Mikor jogosult családi ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 A családi ellátások igénybevétele...22 X. fejezet: Munkanélküliség...23 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...23 Finanszírozott ellátások...23 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...24 XI. fejezet: Minimumjövedelem...25 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...25 Finanszírozott ellátások...26 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...26 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...27 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...27 Finanszírozott ellátások...27 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...28 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 3

4 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Norvégiában az általános szociális védelmet alapvetően a nemzeti biztosítási rendszer, a családi támogatások és a kisgyermekes családok számára nyújtott pénzbeli ellátások rendszere biztosítja. Kire terjed ki a szociális biztonsági rendszer fedezete Norvégiában? Általánosságban a Norvégiában lakóhellyel rendelkező, illetve Norvégiában vagy a norvég kontinentális talapzaton állandó vagy mobil létesítményeken munkavállalóként dolgozó személyek a nemzeti biztosítási rendszer kötelező biztosításával rendelkeznek. A külföldön dolgozó norvég állampolgárok bizonyos kategóriái (közszolgálat stb.) szintén a kötelező biztosításhoz tartoznak. A norvég lobogó alatt hajózó hajókon dolgozó, az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamából származó tengerészek lakóhelyüktől függetlenül a nemzeti biztosítási rendszer keretében minden kockázat ellen biztosítási fedezettel rendelkeznek. Azok a személyek, akik nem biztosítottak, de Norvégiában lakóhellyel rendelkeznek, vagy nem rendelkeznek lakóhellyel, de korábbi biztosítási idő tekintetében bizonyos feltételeknek megfelelnek stb., önkéntes biztosításra vonatkozó kérelmet nyújthatnak be. Az alapösszeg A nemzeti biztosítási rendszer számos ellátását az alapösszeg alapján állapítják meg. Ezt az összeget az általános jövedelemszint változásainak figyelembevételével évente május 1-jei hatállyal királyi rendeletben kiigazítják május 1-jén az alapösszeg norvég korona (NOK) ( EUR) volt. A szociális védelem szerkezete Az egészségügyi ellátások kivételével az egyes biztosítási ágak ellátásait (ideértve a családi támogatásokat és a kisgyermekes családok számára nyújtott pénzbeli ellátásokat is) a Munkaügyi és Jóléti Igazgatóság (Arbeids- og velferdsetaten, NAV) kezeli, amely a Munkaügyi és Jóléti Főigazgatóság (Arbeids- og velferdsdirektoratet) irányítása alatt álló állami intézmény. A gyermekek után járó támogatások területén is a Munkaügyi és Jóléti Igazgatóság illetékes. Regionális szinten 19 megyei NAV-iroda (NAV fylkeskontorer) működik, köztük a munkaközvetítő központok (NAV Arbeidslivssentre), amelyek a munkahelyről való betegség miatti távollétek csökkentését, valamint az idős munkavállalók és a fogyatékkal élők keresőtevékenységbe történő bevonását hivatottak elősegíteni. Helyi szinten egy központi ügyfélszolgálat, a NAV-iroda (NAV-kontoret) (457 egység) biztosítja az integrált szociális biztonsági ellátásokat, valamint szociális pénzügyi tanácsadást nyújt. A NAV Norvégián kívüli társadalombiztosítással foglalkozó nemzeti irodája (NAV Internasjonalt) a biztosítottak és kedvezményezettek külföldi vonatkozású egyedi ügyeivel foglalkozik, kivéve az öregségi nyugdíjakat és túlélő július 4

5 hozzátartozói nyugdíjakat érintő egyes eseteket, melyekkel az Oslói NAV Nyugdíjintézet (NAV Pensjon Oslo) foglalkozik. Az egészségügyi költségek visszatérítésének igazgatását az Egészségügyi és Ápolási Ellátásokért Felelős Minisztériumhoz (Helse- og omsorgsdepartementet) tartozó Egészségügyi Igazgatóság (Helsedirektoratet) végzi. Az Egészségügyi Gazdasági Igazgatóság (Helseøkonomiforvaltningen HELFO) az egészségüggyel kapcsolatos egyéni esetekkel foglalkozik. A HELFO szervezete egy központi és hat regionális hivatalból áll. Az oslói hivatal egyik osztálya (HELFO Utland) a külföldi vonatkozású ügyekkel foglalkozik. A Munkaügyi Minisztérium (Arbeidsdepartementet) hatáskörébe tartozik a Munkaügyi és Jóléti Igazgatóság átfogó működtetése, valamint a szociális biztonság legtöbb ága. Az Egészségügyi és Ápolási Ellátásokért Felelős Minisztérium (Helse- og omsorgsdepartementet) az egészségügyi ellátásokért felelős, a Gyermekügyi, Esélyegyenlőségi és Társadalmi Integrációért Felelős Minisztérium (Barne- likestillingsog inkluderingsdepartementet) pedig a családi támogatások, a kisgyermekek után járó pénzbeli ellátások, a pénzbeli anyasági ellátások és a gyermekek után járó támogatások terén illetékes (a kifizetések visszafizetésével kapcsolatos ügyek kivételével). A kórházon kívüli egészségügyi ellátások biztosítása túlnyomórészt az önkormányzatok feladata, míg a kórházi kezelést rendszerint az állam nyújtja négy regionális egészségügyi vállalkozáson keresztül. Az ellátás mindkét esetben elsősorban az adóbevételekből finanszírozzák. A szociális segélyek nem tartoznak a nemzeti biztosítás hatálya alá. A központi irányításért a Munkaügyi Minisztérium felel, a pénzügyi terheket azonban az önkormányzatok viselik. A létfenntartási támogatás nyújtása (stønad til livsopphold) a NAV-irodák által biztosított számos szolgáltatás egyike. Finanszírozás A nemzeti biztosítási rendszert részben a munkavállalók és a többi biztosított személy szociális biztonsági járulékaiból, részben pedig adóbevételekből finanszírozzák. A munkavállalók és az önálló vállalkozók járulékait a munkából származó bruttó jövedelem alapján állapítják meg. A munkavállalók járulékainak mértéke a járulékköteles bér (bruttó bérjövedelem) 7,8%-a. Az önálló vállalkozók járulékainak mértéke a járulékköteles jövedelem (önálló vállalkozóként szerzett jövedelem) 11%-a. Az egyéb személyi jövedelmekre (nyugdíjak stb.) vonatkozó járulékmérték 4,7%. A munkáltatói járulékokat a fizetett bér százalékában állapítják meg. A munkáltatói járulékok mértéke általában 14,1%. Ennél alacsonyabb mérték vonatkozik azonban a bizonyos országrészekben bejegyzett vagy bizonyos ágazatokban működő vállalkozásokra. A szociális segélyeket az adóbevételekből finanszírozzák július 5

6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Egészségügyi ellátásokra minden norvégiai lakóhellyel rendelkező személy jogosult. A jogosultság megszerzéséhez nincs előírt biztosítási idő. Finanszírozott ellátások Kórházi ellátás A kórházi kezelésben részesülő betegek költségeit teljes mértékben megtérítik. Ez a gyógyszerekre is vonatkozik. Kórházi járóbeteg-ellátás esetén az alábbi szokásos költségviselési díjak alkalmazandók ( egyéb orvosi ellátás ). Az állami rendszerrel szerződéses viszonyban nem álló magánklinikán végzett kezelések költségeit teljes egészében maga a beteg fizeti. Egyéb orvosi ellátás Orvosi konzultáció Rendes háziorvosi konzultáció esetén a beteg által fizetendő összeg 136 NOK (18 EUR), szakorvos felkeresése esetén 307 NOK (41 EUR). Gyógyszerek Az olcsóbb gyógyszerek költségeit még akkor is a beteg fizeti, ha azokat orvosi rendelvényre váltja ki. Bizonyos feltételek mellett, évente 1634 NOK (216 EUR) költséghatár felett 90%-os térítés lehetséges. A fontosabb gyógyszerek listáján szereplő, orvos által felírt gyógyszerek költségeinek a 38%-át a beteg fizeti, minden három hónapos időszak tekintetében legfeljebb 520 NOK (69 EUR) felső határértékig. Fogászati ellátások A 20 év alatti gyermekek fogászati alapellátásra jogosultak, amely 18 éves korig ingyenes, a fennmaradó két évben pedig kis összegű díjfizetés ellenében biztosított. A fogszabályozás költségeit az állapot súlyosságától függően teljesen vagy részben meg kell fizetni. A felnőttek fogászati ellátása csak minimális mértékben finanszírozott. Önrész felső határértéke és mentességek A parlament a betegek által fizetendő önrészre évente felső határértéket állapít meg (2012-ben 1980 NOK (261 EUR)). Ez a személyes önrész az orvosok és a pszichológusok által végzett kezelésekkel, a fontos vagy drága gyógyszerekkel, valamint a vizsgálatokkal vagy a kezelésekkel összefüggésben felmerülő közlekedési költségekkel kapcsolatos valamennyi kiadást érint. A felső határérték elérése esetén kiadnak egy kártyát, amely a naptári év hátralévő részére ingyenes kezelésre, valamint egyéb kedvezmények és ellátások ingyenes igénybevételére jogosít fel július 6

7 Az önrész egy második felső határértéke tartalmazza a fizikoterápiát, a visszatérítésre jogosító fogászati kezelést, a rehabilitációs központban való tartózkodás költségeit, valamint a külföldi kezeléseket. Ezt a második felső határértéket is a parlament határozza meg évente (2012-ben 2560 NOK (338 EUR)). A 16 év alatti gyermekek minden költség alól mentesülnek. Különleges mentesség biztosítható az önrész fizetése alól néhány betegség és a betegek bizonyos kategóriái esetén. Munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetében nincs díjfizetési kötelezettség. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Minden norvégiai lakóhellyel rendelkező személyt hozzárendelnek egy általános háziorvoshoz; az orvost, ahol erre lehetőség van, maga a biztosított választja ki. Háziorvosváltásra évente kétszer van lehetőség. A szakorvosi ellátás háziorvosi beutalóval vehető igénybe. Amennyiben közvetlenül a szakorvoshoz fordul, magasabb önrészt kell fizetnie, és a szakorvos alacsonyabb összegű térítést kaphat. A beteg az általa viselt költséget közvetlenül az orvosnak fizeti meg. Magánorvosok számára a nemzeti biztosítás által fedezett részt a közvetlen térítési megállapodás keretében folyósítják július 7

8 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A foglalkoztatottak (munkavállalók és önálló vállalkozók) pénzbeli ellátásra jogosító kötelező betegbiztosítással rendelkeznek. A legalább az alapösszeg felének megfelelő, azaz NOK (5421 EUR) éves jövedelemmel rendelkező biztosított táppénzre jogosult, ha betegség miatt munkaképtelen (a jövedelemküszöb nem vonatkozik arra az időszakra, amikor a munkavállaló számára a munkáltató táppénzt folyósít). Ehhez általában legalább négyheti előzetes keresőtevékenységet írnak elő. A rehabilitációs ellátásokért lásd a rokkantsággal foglalkozó részt. Finanszírozott ellátások A munkavállalók vonatkozásában a táppénzt a betegség előtt kapott utolsó bér alapján számítják ki. Az önálló vállalkozók vonatkozásában a táppénzt az önálló vállalkozóként szerzett jövedelem alapján számítják ki. A munkavállalók tekintetében a táppénz a járulékköteles jövedelem 100%-a. Folyósítása a betegség első napjától 260 napon (52 héten) át tart. Az alapösszeg hatszorosát meghaladó ( NOK ( EUR) feletti) jövedelmet nem veszik figyelembe. A táppénzt az első tizenhat napban a munkáltató, ezt követően a nemzeti biztosítási rendszer folyósítja. A táppénz munkáltató által történő folyósítása alatt nincs előírt minimális jövedelemszint. Az önálló vállalkozók a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem 65%-ának megfelelő táppénzben részesülnek a betegség tizenhetedik napjától 248 napon át. Amennyiben önkéntes alapon magasabb járulékot fizetnek, az önálló vállalkozók a fizetett nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem 65%-ában részesülhetnek a betegség első napjától, vagy ezen jövedelem 100%-ában részesülhetnek a betegség tizenhetedik napjától vagy első napjától. A táppénz igénybevétele Az igénylést közvetlenül ahhoz a munkáltatóhoz kell benyújtani, aki az első 16 napban a táppénzt (sykepenger) fizeti. Ha a munkáltató ezt követően tovább folyósítja a jövedelmet, a táppénzt a munkáltató kapja. A keresőképtelenséget orvosi igazolással kell tanúsítani. Alkalmanként legfeljebb három napra a munkavállaló igazolás nélkül is beteget jelenthet munkáltatójánál július 8

9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Természetbeni ellátások Minden norvégiai lakóhellyel rendelkező személy ingyenes anyasági és kórházi ellátásra jogosult (az egyéb esetben meglévő költségviselési kötelezettség tekintetében mentesség áll fenn: lásd az egészségügyi ellátásokkal foglalkozó részt). A jogosultság megszerzéséhez nincs előírt biztosítási idő. Szülői ellátás Anyaság esetén a fizetett szabadság kezdetét megelőző tíz hónap alatt hat hónapig keresőtevékenységet folytató, biztosított szülők napi pénzbeli ellátásra jogosultak. Terhesség alatti pénzbeli ellátás Az a női munkavállaló vagy önálló vállalkozó, akit a veszélyes munkakörülmények vagy munkakörnyezet miatt törvény kötelez a szülés előtt a munka beszüntetésére, attól a pillanattól kezdve, amikor abba kell hagynia a munkát, fizetett szabadságra jogosult, anélkül, hogy a szülés után járó fizetett szabadsága csökkenne. Anyasági támogatás A Norvégiában lakóhellyel rendelkező, keresőtevékenységet nem folytató nők anyasági támogatásra jogosultak. Örökbefogadási ellátások Ezek az ellátások a szülői ellátáshoz és az anyasági támogatáshoz hasonlók, és a gyermeket örökbe fogadó szülőknek adhatók. Finanszírozott ellátások Szülői ellátás A szülői ellátás összege megegyezik a táppénz összegével (a keresőtevékenységből származó járulékköteles jövedelem 100%-a), és azt 47 héten át folyósítják. Amennyiben az anya úgy kívánja, hosszabb, 57 hetes fizetett szabadságot is választhat, alacsonyabb támogatási mértékkel (a keresőtevékenységből származó járulékköteles jövedelem 80%-a). Az anya a szülés előtti háromhetes támogatási időt köteles kihasználni. Az ellátást a szülés előtti tizenkettedik héttől folyósítják. Az anya közvetlenül a szülés után köteles legalább hat hét szabadságot kivenni. Amennyiben az anya a fizetett szülési szabadság lejárta előtt ismét dolgozni kezd, a fennmaradó időszakban az apa jogosult a napi pénzbeli ellátásra. A teljes napi pénzbeli támogatási időből tizenkét hét az apa számára fenntartott időszak. Az ellátást akkor veheti igénybe, ha a gyermek gondozásához otthon marad. Ebben az esetben az július 9

10 apa részéről a gyermek születését megelőzően történő munkavégzésre vonatkozó feltételnek is teljesülnie kell. A biztosított apák szintén jogosultak napi pénzbeli apasági ellátásra saját jövedelmük alapján, függetlenül attól, hogy az anya megfelel-e az előírt feltételeknek, amennyiben az anya a szülés után ismét munkába áll vagy folytatja tanulmányait, és a gyermek napi gondozását az apa látja el, vagy az anya egészségügyi okokból nem tudja biztosítani a gyermek gondozását. Ezekben az esetekben a fizetett szabadság 38, illetve 48 hét. Ha az anya rokkantsági ellátásban részesül, az apa az anya egészségi állapotától, munkavállalói vagy hallgatói jogviszonyától függetlenül tizenkét heti táppénzellátásra jogosult. Ikerszülés esetén a szülők öt héten át teljes (vagy hét heti csökkentett mértékű) pénzbeli ellátásra jogosultak az első gyermek utáni minden további gyermek után. Terhesség alatti pénzbeli ellátás A terhesség alatti pénzbeli ellátás (svangerskapspenger) összege megegyezik a táppénz összegével. Anyasági támogatás Az anyasági támogatást NOK (4655 EUR) összegben (átalányösszeg) folyósítják. Amennyiben a teljes időszakra kapott szülői ellátás összege alacsonyabb az anyasági támogatás összegénél, a szülői ellátást a különbözet összegével kiegészítik. Örökbefogadás 15 évesnél fiatalabb gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadó szülők 44 héten át napi pénzbeli juttatásra jogosultak. A juttatás összege és a jogosultságra vonatkozó feltételek a táppénzre vonatkozó összeggel, illetve feltételekkel megegyezőek. A folyósítás időtartama 54 hétre meghosszabbítható, de a juttatást ezzel párhuzamosan csökkentik (a járulékköteles jövedelem 80%-a). Az örökbefogadási támogatás összege megegyezik az anyasági támogatás összegével. Részmunkaidőben foglalkoztatottak különleges rendszere A gyermeket szülő vagy örökbefogadó munkavállalókra vonatkozó különleges rendszer alapján a részleges szülői vagy örökbefogadási ellátások igénybevétele mellett részmunkaidős munka vállalható. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az ellátás iránti igénylést a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a munkahely szerinti helyi NAV-irodához kell benyújtani. A természetbeni ellátásokért lásd az egészségügyi ellátásokkal foglalkozó részt július 10

11 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíj alapnyugdíjból, valamint kiegészítő nyugdíjból (az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan (régi szabályok)) és/vagy rendkívüli pótlékból (Særtillegg) áll, amely utóbbit akkor folyósítják, ha Ön rendelkezik biztosítással, de kiegészítő nyugdíja nincs, vagy annak összege nagyon alacsony. Az a 18 és 67 év közötti személy, akinek a keresőképesség-csökkenése betegség, baleset vagy fogyatékosság miatt tartósan legalább 50%-os mértékű, rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha legalább a munkaképesség-csökkenést közvetlenül megelőző három évben biztosított volt. A jogosultság megszerzéséhez előírt hároméves időszak nem érvényes adott körülmények között, pl. a fogyatékkal élő biztosított személy egy évvel a legutolsó biztosítotti jogviszonyának kezdete után nyugdíjjogosultságot szerezhet, feltéve, hogy 16 éves kora óta összesen legfeljebb öt éven át nem rendelkezett biztosítással. A kiegészítő nyugdíj esetében ezenkívül további feltétel, hogy az érintettnek legalább három évre jóváírt nyugdíjpontokkal kell rendelkeznie. Munkaképesség-értékelés alapján nyújtott támogatás A munkaképesség-értékelés alapján nyújtott támogatást (Arbeidsavklaringspenger) (amely a rehabilitációs támogatást, a szakmai rehabilitáció során nyújtott ellátásokat és az ideiglenes rokkantsági ellátást váltja fel) olyan biztosítottak részére folyósítják, akiknek munkaképesség-csökkenése betegség, baleset vagy fogyatékosság miatt legalább 50%-os. A 18 és 67 év közötti biztosítottak munkaképesség-értékelés alapján nyújtott támogatásra jogosultak, ha Norvégiában lakóhellyel rendelkeznek és az ellátás igénylését közvetlenül megelőző három évben biztosítottak voltak. Egyéves biztosítási idő elegendő, ha ezen idő alatt az igénylő fizikailag és szellemileg rendes munkavégzésre alkalmas volt. A munkaképesség-értékelés alapján nyújtott támogatás a rehabilitációs időszakban a kiesett jövedelem pótlására szolgál, miután a táppénzre való jogosultság lejárt. Az ellátást akkor nyújtják, ha a biztosított orvosi kezelés alatt áll vagy szakmai rehabilitációs programban vesz részt, illetve ha az illető már próbálkozott ilyen szakmai jellegű lépésekkel még mindig esélyesnek tartják az elhelyezkedésre és helyzetét a NAV-iroda nyomon követi. A kezelés/rehabilitációs program indulását megelőző várakozási időre vagy a megfelelő munka keresése alatti, a kezelés/rehabilitáció befejezése utáni időre is biztosítható. Amennyiben az újbóli munkába álláshoz szükség van az ellátásra, az legfeljebb négy évig folyósítható. Adott körülmények esetén ez az időszak meghosszabbítható. A szakmai rehabilitációs programok során felmerülő költségek teljes vagy részleges ellentételezése érdekében kiegészítő támogatás nyújtható július 11

12 Alapellátás Az alapellátás (Grunnstønad) a tartós betegségből, sérülésből vagy fogyatékosságból eredő többletköltségeket fedezi. Segítségnyújtási ellátás A segítségnyújtási ellátás (Hjelpestønad) az informálisan ápolással foglalkozó személy által biztosított különleges figyelem és ápolás szükségességének költségeit hivatott fedezni. Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj Az adott személy 66. életévének betöltéséig terjedő jövőbeni biztosítási időszakokat és jövőbeni nyugdíjpontokat veszik figyelembe. Korábbi külföldi tartózkodás esetén csökkentéseket alkalmaznak. A jövőbeni nyugdíjpontokat a munkaképtelenség előtti jövedelem alapján állapítják meg. Egyébként az alap- és a kiegészítő nyugdíjat az öregségi nyugdíjhoz hasonló módon a régi szabályok szerint számítják ki. Nem házas nyugdíjas vagy olyan nyugdíjas esetében, akiknek a házastársa nem a nemzeti biztosítási rendszer nyugdíjasa, a forráskiegészítő különleges juttatás megegyezik az alapösszeggel. A fogyatékossággal született vagy 26 éves koruk előtt fogyatékosságot szerzett személyek esetében a kiegészítő nyugdíj számítása tekintetében kedvezőbb, különleges szabályokat alkalmaznak. Ezeket a járulékmentes ellátásokat állami támogatásból finanszírozzák. Részleges munkaképtelenség esetén a nyugdíjat arányosan csökkentik. Bizonyos feltételekkel az eltartott házastárs után a nyugdíjas nyugdíjának legfeljebb 50%-áig terjedő kiegészítés nyújtható. Bizonyos feltételekkel minden 18 évesnél fiatalabb eltartott gyermek után az alapösszeg legfeljebb 40%-áig terjedő pótlék nyújtható. Munkaképesség-értékelés alapján nyújtott támogatás A támogatás minimális összege az alapösszeg kétszerese, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelem 66%-a, legfeljebb az előző évi alapösszeg hatszorosáig. A megelőző három évi átlagjövedelmet veszik figyelembe, ha ez a számítási mód kedvezőbbnek bizonyul. Ezenkívül minden 18 évesnél fiatalabb eltartott gyermek után naponta 27 NOK (3,56 EUR) összegű pótlék jár. A pótlékot heti öt napra folyósítják. Alapellátás A többletköltségek szintjétől függően hatféle alapellátási mérték létezik, évi 7572 NOK (1000 EUR) és NOK (4998 EUR) összeghatár között július 12

13 Segítségnyújtási ellátás A segítségnyújtási ellátás rendes összege NOK (1792 EUR). 18 év alatti fogyatékkal élő gyermekek esetében az ellátás három különböző magasabb mértékben folyósítható, legfeljebb NOK összegig ( EUR). A rokkantsági ellátások igénybevétele Az ellátás iránti igénylést a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a munkahely szerinti helyi NAV-irodához kell benyújtani július 13

14 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat felülvizsgálták január 1-jétől érvénybe lépett a régi vagy az új szabályoktól függetlenül valamennyi új öregségi nyugdíj-kedvezményezett számára 62 éves kortól elérhető rugalmas nyugdíj (a nyugdíj-előtakarékosság szintjére vonatkozó egyedi követelmények szerint) és a várható élettartam kiigazítása. Teljes összegű és résznyugdíj (20%, 40%, 50%, 60% vagy 80%) is igényelhető, illetve a kereset és a nyugdíj nyugdíjlevonás nélkül halmozható. Az öregségi nyugdíj lakóhelyhez kötődő alapnyugdíjból, jövedelemhez kapcsolódó kiegészítő nyugdíjból és nyugdíjminimumból (az 1954 előtt születettekre vonatkozó régi szabályok), illetve jövedelemhez kapcsolódó nyugdíjból és garantált nyugdíjból áll (az 1963-ban és később születettekre vonatkozó új szabályok). Az 1954 és 1963 között született személyek nyugdíját a régi és az új szabályok alapján arányosan számítják ki. Alapnyugdíj Azok, akik 16 éves koruk és 66 éves koruk között három év biztosítási időt szereztek, alapnyugdíjra jogosultak. Az alapnyugdíjat (Grunnpensjon) a korábbi jövedelemtől vagy a fizetett járulékoktól függetlenül biztosítják. A teljes alapnyugdíj folyósításához azonban negyven év biztosítási idő (azaz tartózkodási idő) szükséges. Rövidebb biztosítási idő esetén a nyugdíj arányosan csökken. Kiegészítő nyugdíj A kiegészítő nyugdíj (Tilleggspensjon) igénybevételéhez legalább három naptári évre jóváírt nyugdíjpontokkal, a teljes kiegészítő nyugdíjhoz pedig 40 naptári évre jóváírt nyugdíjpontokkal kell rendelkezni. Amennyiben a nyugdíjra jogosító évek száma nem éri el a negyvenet, a nyugdíj időarányosan csökken. A biztosított a nyugdíjpontokat 17. életévének betöltésétől 75. életévének betöltéséig gyűjti. Nem írnak jóvá nyugdíjpontokat a keresőtevékenység után, amennyiben az abból származó éves jövedelem nem éri el a NOK ( EUR) alapösszeget. Nyugdíjminimum A kiegészítő nyugdíjban nem részesülő vagy alacsony kiegészítő nyugdíjban részesülő biztosítottak a nemzeti biztosítási rendszer által nyújtott nyugdíjminimumra ((Minste pensjonsnivå) jogosultak. Teljes összegű nyugdíjminimumot legalább negyven éves biztosítási idő esetén folyósítanak. A nyugdíjminimum rövidebb biztosítási idő esetén arányosan csökken július 14

15 Jövedelemalapú nyugdíj A jövedelemalapú öregségi nyugdíjat (Inntektspensjon) az érintett által összegyűjtött, az egész életében szerzett jövedelmeknek megfelelő nyugdíj-megtakarítások alapján számítják ki. Garantált nyugdíj Azok, akik 16 éves koruk és 66 éves koruk között három év biztosítási időt szereztek, garantált nyugdíjra jogosultak. A 40 év biztosítási idővel rendelkező nyugdíjasok a garantált nyugdíj teljes összegére jogosultak. Rövidebb biztosítási idő esetén a garantált nyugdíj arányosan csökken. Finanszírozott ellátások Alapnyugdíj Nem házas nyugdíjas vagy olyan nyugdíjas esetében, akinek a házastársa nem a nemzeti biztosítási rendszer nyugdíjasa, a teljes alapnyugdíj összege azonos az adott évre vonatkozó alapösszeggel (2012. május 1-jén NOK ( EUR)). Bizonyos feltételekkel az eltartott házastárs után a nyugdíjminimum legfeljebb 25%- áig terjedő kiegészítés nyújtható. Bizonyos feltételekkel minden 18 évesnél fiatalabb eltartott gyermek után a nyugdíjminimum legfeljebb 20%-áig terjedő pótlék nyújtható. Amennyiben a házastársak nyugdíjasok, a teljes alapnyugdíj személyenként az alapösszeg 85%-a. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra az együtt élő személyekre, akik házastársak voltak vagy akiknek közös gyermekeik vannak. Kiegészítő nyugdíj A kiegészítő nyugdíj kiszámítása azon a húsz éven alapul, amelyekben a nyugdíjpontok a legmagasabbak voltak. Az összeg a nyugdíjra jogosító évek számától és az éves nyugdíjpontoktól függ. Az 1992 óta valamennyi jövedelemszerző időszaka tekintetében biztosítással rendelkező, 67 életévét betöltött egyedülálló nyugdíjas nyugdíjának legmagasabb összege a várható élettartam tekintetében történő kiigazítás előtt (figyelembe véve a május 1-jén érvényes alapösszeget) évi NOK ( EUR). Nyugdíjminimum A kizárólag a lakóhely alapján legalább 40 évi biztosítási idővel rendelkező nem házas nyugdíjas esetében a nyugdíjminimum összege május 1-jén NOK ( EUR). A nyugdíjminimumot a családi állapot és a házastárs/élettárs jövedelmének függvényében több összegben határozzák meg. Jövedelemalapú nyugdíj A nyugdíj-megtakarítás összege az éves járulékköteles jövedelem 18,1%-a, de legfeljebb az átlagos alapösszeg 7,1-szerese, amelyet a biztosított 13. életévének betöltésétől a 75. életévének betöltéséig gyűjt. A jövedelemalapú nyugdíj összegét a nyugdíj igénybevételének időpontjában meglévő nyugdíj-megtakarítások, a biztosított július 15

16 kora és a nyugdíjfolyósítás megkezdésének időpontjában várható élettartama alapján számítják ki. Garantált nyugdíj A garantált nyugdíjat a családi állapot és a házastárs/élettárs jövedelmének függvényében két különböző összegben nyújtják. A garantált nyugdíjat a biztosítással fedezett időszak alapján számítják ki, és azt a korábbi jövedelem és a teljesített járulékfizetések nem befolyásolják. Az öregségi ellátások igénybevétele Az ellátás iránti igénylést a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a munkahely szerinti helyi NAV-irodához kell benyújtani július 16

17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Özvegyi és túlélő hozzátartozói ellátások A 67 évnél fiatalabb túlélő házastárs (vagy az elhunyttal együtt élő volt házastárs vagy akinek az elhunyttal közös gyermekei vannak) nyugdíjra jogosult, ha nyugdíjjogosultságot nyújtó biztosítással rendelkezik, valamint ha az elhunyt közvetlenül a halálát megelőzően legalább három évig biztosított és munkaképes volt. A túlélő házastárs bizonyos ellátásokra akkor is jogosult, ha az elhunyt a halálát megelőző három évben nyugdíjas volt. Amennyiben az elhunyt kiegészítő nyugdíjban részesült, a túlélő házastársnak nem kell biztosítottnak lennie. Ebben az esetben a megfelelő alapnyugdíjat szintén biztosítják. A túlélő hozzátartozó tekintetében az alapnyugdíjra való jogosultság nincs biztosításhoz kötve, ha a túlélő hozzátartozó vagy az elhunyt legalább húsz évig Norvégiában lakóhellyel rendelkezett. A túlélő hozzátartozói/özvegyi nyugdíj a túlélő házastársat stb. akkor illeti meg, ha a házasság legalább öt évig tartott, vagy ha a túlélő hozzátartozónak az elhunyttal közös gyermekei voltak vagy vannak, vagy ha az elhunyt gyermekeit gondozza, és ha a házasság teljes ideje és a haláleset után a gyermekek gondozási ideje legalább öt év. Az elvált házastárs stb., aki volt házastársa halálakor nem az elhunyt házastársa, ugyanezen szabályok alapján jogosult az ellátásokra, feltéve, hogy a halál a válást követő öt éven belül következett be, és ha a házasság legalább 25 évig, vagy ha ebből a házasságból gyermekek születtek, akkor 15 évig tartott. Amennyiben a kedvezményezett ismét házasságot köt, ellátási jogosultsága megszűnik. Árvasági nyugdíj A 18 évesnél fiatalabb, biztosított és nyugdíjra jogosult gyermek árvasági nyugdíjra (barnepensjon) jogosult, ha egyik (vagy mindkét) szülője elhunyt, valamint ha az elhunyt a halálát közvetlenül megelőző három évben munkaképes és biztosított volt. A túlélő gyermek ellátásokra akkor is jogosult, ha az elhunyt a halálát közvetlenül megelőző három évben nyugdíjas volt. A biztosításra előírt feltételt nem kell alkalmazni, ha az elhunyt kiegészítő nyugdíjra volt jogosult, vagy ha a szülők egyike (vagy mindkét szülő) húsz éven át Norvégiában lakóhellyel rendelkezett. A tanulmányokat folytató gyermekek mindkét szülő halála esetén 20 éves korukig kapnak árvasági nyugdíjat. Finanszírozott ellátások Özvegyi és túlélő hozzátartozói ellátások A túlélő hozzátartozói/özvegyi nyugdíj alapnyugdíjból és kiegészítő nyugdíjból áll. A kiegészítő nyugdíj annak az öregségi vagy rokkantsági kiegészítő nyugdíjnak az 55%- a, amelyre az elhunyt jogosult volt. Rendkívüli pótlékot ugyanolyan feltételekkel nyújtanak, mint a rokkantsági nyugdíjak esetében július 17

18 Amennyiben az elhunyt a biztosítási időre tekintettel csak csökkentett alapnyugdíjra volt vagy lett volna jogosult, a túlélő hozzátartozói/özvegyi alapnyugdíj ugyanilyen arányban csökken. A túlélő hozzátartozói/özvegyi nyugdíj jövedelemfüggő (azaz anyagi forrásokra vonatkozó feltételtől függ). Amennyiben a túlélő házastárs stb. az alapösszeg 50%-át meghaladó éves jövedelemben részesül, vagy arra jogosult lehet, a nyugdíj összege a teljes nyugdíj és a többletjövedelem 40%-a közti különbözet lesz. A túlélő hozzátartozói nyugdíjra nem jogosult túlélő házastárs stb., aki munkája révén ideiglenesen képtelen lenne magát eltartani, ideiglenes ellátásban részesül. Az ideiglenes ellátást a túlélő hozzátartozói/özvegyi nyugdíjakra vonatkozó szabályokkal megegyező szabályok szerint számítják ki. A túlélő hozzátartozó gyermeknevelési támogatásra is jogosult lehet. Ha a túlélő házastárs stb. munkakeresés miatt kénytelen elköltözni, a költözési költségekre támogatás jár. A beiskolázási, a gyermeknevelési és a költözési támogatás abban az esetben is biztosítható, ha az elhunyt közvetlenül a halálát megelőzően nem rendelkezett hároméves biztosítási idővel, amennyiben a túlélő hozzátartozó biztosított és nyugdíjellátásokra jogosult. Árvasági nyugdíj Az egyik szülő halála esetén az első gyermek után a teljes éves árvasági nyugdíj az alapösszeg 40%-a, és a következő gyermekek után személyenként az alapösszeg 25%-a. Amennyiben mindkét szülő elhunyt, az első gyermek annak a túlélő hozzátartozói nyugdíjnak megfelelő összegű árvasági nyugdíjat kap, amit a magasabb nyugdíjra jogosult szülőnek fizettek volna. A teljes árvasági nyugdíj a második gyermek után az alapösszeg 40%-a, és minden következő gyermek után az alapösszeg 25%-a. Ha két vagy több gyermek van, a nyugdíjak összeadódnak és a gyermekek között egyenlő arányban oszlanak meg. Nem teljes biztosítási idő esetén a túlélő hozzátartozónak nyújtott esetleges alapnyugdíjra vonatkozó csökkentett mértékhez hasonlóan csökkentett mértékű árvasági nyugdíjat biztosítanak. Haláleseti juttatás Halál esetén a nemzeti biztosítási rendszer egy legfeljebb NOK (2727 EUR) jövedelem alapján számított átalányösszeget nyújt, amely a temetési költségek fedezésére szolgál. Amennyiben az elhunyt 18 évnél fiatalabb volt, az összeget a jövedelemtől függetlenül folyósítják. A hozzátartozói ellátások igénybevétele Az ellátás iránti igénylést a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a munkahely szerinti helyi NAV-irodához kell benyújtani július 18

19 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult ellátásokra? Minden munkavállaló teljes körűen biztosított kiesett jövedelme és költségei tekintetében, az alábbi kétsávos rendszer keretében: a nemzeti biztonsági rendszer (folketrygden) által biztosított valamennyi ellátás, bizonyos szempontból kedvezőbb feltételekkel; a munkavállalókon kívül ez a rendszer a halászokra (az önálló vállalkozóként dolgozókra is), a sorkatonákra, a diákokra és a szakiskolásokra is érvényes; a magánbiztosító társaságok által igazgatott kötelező munkahelyi balesetbiztosítás (yrkesskadeforsikring), amely egyedi kompenzációk és/vagy átalányösszegű támogatások révén fedezi a nemzeti biztosítási rendszer által nem pótolt jövedelemkiesést és költségeket. Mindkét rendszer ellentételezést nyújt a nem gazdasági jellegű károkra (ménerstatning). Az önálló vállalkozók önkéntesen beléphetnek a nemzeti biztosítási rendszerbe, amennyiben bizonyos meghatározott önálló vállalkozói csoportokra vonatkozó rendelkezések a tekintetükben nem írnak elő kötelező biztosítást. Finanszírozott ellátások Nemzeti biztosítási rendszer Az orvosi kezelésre, a táppénzre, a rokkantsági ellátásokra/nyugdíjakra és a túlélő hozzátartozói vagy özvegyi ellátásra/nyugdíjra stb. vonatkozó általános szabályok szintén alkalmazhatók. A kedvezményezett ezekre az ellátásokra a fent említetteknél kedvezőbb feltételekkel jogosult. A nyugdíjak tekintetében az ellátásokat nem csökkentik, ha a biztosítási idő elégtelen (elégtelen jövedelem vagy elégtelen várakozási idő); azokat mindig teljes mértékben kifizetik. A rokkantsági nyugdíj abban az esetben is biztosítható, ha a keresőképtelenség nem éri el a 30%-ot (az általános elvtől eltérve, amely minimális csökkenésként 50%-ot ír elő) stb. Túlélő hozzátartozói/özvegyi nyugdíj biztosítható a házasság időtartamától függetlenül, valamint annak a személynek is nyújtható, aki az elhunytnak nem volt házastársa vagy élettársa, de akit az elhunyt tartott el, és aki ez utóbbi gyermekeit gondozza. Árvasági nyugdíj a tanulmányokat folytató gyermeknek 21 éves koráig biztosítható (általában a nyugdíjat 18 éves korig, vagy az anyátlan-apátlan árvák esetében 20 éves korig biztosítják). Ezenkívül a kedvezményezettet nem terhelik az orvosi kezelések, a gyógyszerek vagy a gyógyászati segédeszközök költségei július 19

20 Munkahelyi baleset esetén a táppénz tekintetében nincs várakozási idő. Általában az ellátásokat a legkedvezőbb módon, legalább a kedvezményezettnek a baleset bekövetkezésekor fennálló jövedelmi szintjének megfelelően állapítják meg. A kedvezményezett nem gazdasági jellegű kárát is megtéríthetik, legfeljebb az éves alapösszeg 75%-ának erejéig. A kedvezményezett e juttatás folyósítását átalányösszeg formájában is kérheti. Munkahelyi balesetbiztosítás Ideiglenes vagy tartós keresőképtelenség esetén a munkahelyi balesetbiztosítás a teljes kártérítés összegéig kiegészíti a nemzeti biztosítási rendszer által nyújtott ellátásokat. Amennyiben a munkahelyi baleset a biztosított halálát okozza, a túlélő házastársnak/élettársnak és az árváknak az elhunyt, illetve a gyermekek korától függően átalányösszegű támogatás jár. Az ellátások igénybevétele A nemzeti biztosítási rendszerbe tartozó munkáltatóknak mielőbb értesíteniük kell a Munkaügyi és Jóléti Igazgatóságot minden, feltehetően munkahelyi balesetnek minősülő eseményről. A Munkaügyi és Jóléti Igazgatóságnak el kell ismernie, hogy a balesetet a munkavégzés okozta. A munkahelyi balesetbiztosítás (yrkesskadeforsikring) által nyújtott kártérítés iránti igénylést azon naptári év végétől számított három éven belül kell benyújtani a biztosítóhoz, amelyben a biztosított a követeléséről tudomást szerzett és módjában állt benyújtani az igénylést július 20