sejtek szövetek szervek szervrendszerek építik föl.
|
|
- Gabi Ballané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ban tanulandó (törzsanyag) a 10. évfolyamon AZ ÉLŐLÉNYEK ÉLETJELENSÉGEI Az élőlények szervezetét sejtek szövetek szervek szervrendszerek építik föl. Szövet: hasonló alakú, működésű, fölépítésű és származású sejtek és a sejt között állomány összessége. A növények szövetei: Osztódó szövetek: jellemző a sejtosztódás a növény egész életében hajtáscsúcsokban, gyökércsúcsokban kambiumban (az évelő fás szárú növényekben) Állandósult szövetek: nincs osztódásra alkalmas sejtjük. Fajtái: bőrszövet: fölépítése: felületeken található. Sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, nincs köztük sejt közötti állomány. Véd a külső, káros hatásoktól, és kapcsolatot teremt a környezettel. Lehetnek rajta függelékek: szőrök (csalán, muskátli levél) viaszbevonat szállítószövet: sejtjei a szárban edénynyalábokba tömörülnek. Ezek a fasejtek: a vizet és a benne oldott ásványokat szállítják a gyökérből a hajtásba, háncssejtek: az elkészített szerves anyagot (asszimilátumot) szállítják a növény minden részébe. alapszövetek: -táplálékkészítő vagy fotoszintetizáló alapszövet: sok-sok zöld színtestet tartalmaz. Ezekben játszódik le a fotoszintézis. -raktározó: tágüregű sejtjeiben tárolja az elkészített anyagokat, amelyeket később használ föl, tartalékol. -kiválasztó: olyan sejteket tartalmaz, amelyek védő anyagokat: (hangyasav a csalánsejtekben), illóolajokat, tejnedvet termelnek. -szilárdító: sejtfalvastagodásokat képez.
2 Az állatok szövetei - Hámszövet Feladata: a külvilágtól való elsődleges védelmet látja el. Fölépítése: sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így záró réteget alkotnak a test külső és belső felszínén. Vérerek nincsenek benne, az anyagok a hám alatti kötőszövetből diffúzióval jutnak a hámsejtekbe. (Diffúzió: ha egy oldatban nem egyenletes a koncentráció, akkor az oldott anyag eljut a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú hely felé, miközben a koncentráció kiegyenlítődik.) csoportosítása: fedőhám: sejttípusai: egyrétegű laphám egyrétegű köbhám egyrétegű hengerhám csillós hengerhám funkciói: a/ felületén sejtplazma kitüremkedések: mikrobolyhok vannak. Elősegítik a sejtek fölszívóképességét, pl. vékonybél hámszövete b/ a légcső felületén csillók találhatók. Ezek az összerendezett mozgásukkal kifelé hajtják a fölösleges anyagokat, kórokozókat. mirigyhám: fölépítése, feladata: váladéktermelésre kifejlődött szövetek.
3 típusai: külső elválasztású mirigyek: a termelt váladékot kiürítik a test külső vagy belső felületére. (nyálmirigy, tejmirigyek, verejtékmirigy, faggyúmirigy) külső elválasztású mirigy belső elválasztású mirigyek: a termelt váladékot a testfolyadékba (vér) juttatják; pl.: hormonok. - Kötő-és támasztószövet: a test különböző szerveinek összeköttetése, a váz kialakítása a feladata Kötőszövetek: rostos kötőszövetek: laza rostos: a kötőszöveti rostok laza szerkezetet képeznek. Minden szerv fölépítésében részt vesznek. Hézagokat töltenek ki, hártyákat, válaszfalakat képeznek. tömött rostos: ínszövet. Rostjai szorosan egymás mellett helyezkednek el. Ezek kapcsolják az izmokat a csontokhoz (Achilles ín) zsírszövet vér Támasztószövetek: szilárd és rugalmas vázelemekből állnak porcszövet csontszövet szerves anyagai rugalmasságot biztosítanak szervetlen anyagai: szilárdságát adják. - Izomszövet: működése: összehúzódásra és elernyedésre képes. Aktív mozgásszerv típusai: sima izomszövet: a fényt egyféleképpen törik a hosszú, orsó alakú sejtjei. (belső szervek izomzata)
4 harántcsíkolt izomszövet: sejtjei hosszúak, egymással párhuzamosan futnak. Ezeket izomrostoknak nevezzük. A fényt haránt irányban többféleképpen törik. A vázhoz kapcsolódnak. szívizomszövet: rostokból épül föl, nagy erőkifejtésre képes, nem fáradékony. Izomszövetek típusai Simaizom Harántcsíkolt (vázizom) Szívizom (harántcsíkolt) Felépítés orsó alakú sejtek, sejtmag középen sokmagvú sejtek elágazó sejtek viszonylag kis erőkifejtésre képes nagy erőkifejtésre képes nagy erőkifejtésre képes Működés nem fáradékony fáradékony nem fáradékony lassú működésű gyors működésű gyors működésű akarattól függetlenül működik akarattal irányítható akarattól függetlenül működik Előfordulás tápcsatorna, erek fala vázizmok, rekeszizom, nyelv szív Fénymikroszkópo s kép - Idegszövet
5 AZ ANYAGCSERE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Anyagcseréről beszélhetünk a szervezet szintjén: tápanyag fölvétel, emésztés, a szükséges anyagok fölhasználása, az anyagcsere végtermékeinek kiürítése. A sejtek szintjére is lebonthatjuk az anyagcserét. Ez a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok összessége. Folyamatai: energiaáramlás, anyagforgalom, információáramlás. A valóságban a folyamatok nem választhatók el. Az anyagcsere útjai szorosan összefüggnek egymással, és igen bonyolultak. Felépítő folyamatokból (ezek energiaigényesek), lebontó folyamatokból (ezek energiatermelők) állnak. A felépítő folyamatokhoz a külvilág energiáit használják föl. - Az anyagcserében a fölépítő folyamatok energiaigényesek. A fölhasznált energia az autotróf élőlényeknél: a fotoszintetizáló szervezeteknél a Nap energiája,- az ATP-ben tárolja, a kemoszintetizálók a kémiai reakciók során fölszabaduló energiát használják föl. A heterotróf szervezetek az autotrófok által elkészített szerves anyagok energiáját használják az ATP szintézisére. (Az ATP adenozin- trifoszfát. Nukleotidokhoz tartozó vegyület.) Fontos! Az ATP az egész élővilágban általánosan hasznosítható energiaforrás. A sejtek anyagcseréjében a felépítő folyamatok igényelnek nagy mennyiségű energiát, mert a fölvett anyagok kis energiatartalmúak. Ezekből építi föl a nagyobb energiatartalmú szerves molekulákat, majd a sejtalkotókat. A heterotróf szervezetek a tápanyagokat építőegységekre bontják, majd fölépítik a saját makromolekuláikat. - Az anyagcsere lebontó folyamatai energiatermelők, mert a nagy energiatartalmú anyagok lebontása során kis energiatartalmú végtermékek (víz, szén-dioxid) keletkeznek. Az így keletkezett energiát az élőlény az ATP szintézisére használja föl. - Az anyagcsere sok-sok biokémiai reakcióból áll. Ahhoz, hogy ez végbemenjen, vagy magas hő kellene, - de ez kedvezőtlen hatású, vagy katalizátorokra van szükség. Ezek az enzimek. Az enzim: fehérje. - Az enzimek jellemzői: Fajlagosak: minden biokémiai folyamatot más-más enzim katalizál. Hő vagy a kémhatás megváltozására denaturálódhatnak. (Az alkotórészek között a kémiai kötések fölszakadnak, és a fehérje elveszti a tulajdonságát.)
6 Hogy az anyagcsere során a biokémiai folyamatok végbemenjenek, a reakcióban részt vevő anyagoknak magasabb energiaszintre kell kerülni. Ez az aktivált állapot. A kiindulási állapot és az aktivált állapot energiaszintje közötti különbség az aktiválási energia. -A szénhidrátok fölépítése - A fölépítő folyamatok közül legalapvetőbb a fotoszintézis. - Energiaforrása a napfény 400 és 800 nanométeres hullámhosszúság közötti tartománya. A fényenergiából kémiai energia lesz. - A fotoszintézishez szükségesek: enzimek, szén-dioxid, víz fényelnyelő pigmentek (színtestek) - A fotoszintézis két szakaszra tagolható: Első szakasz: fényszakasz: a fényenergia megkötése és kémiai energiává alakítása. Itt szabadul föl a vízből a molekuláris oxigén, a szén-dioxid redukálásához szükséges vegyület (NADPH), és ATP keletkezik. Második szakasz: sötétben is lejátszódik enzimek segítségével. Szén-dioxid megkötése és átalakítása szerves molekulákká. A szükséges energia az első szakaszban termelődött kémiai energia.. A szénhidrátok lebontása - A lebontó folyamatokban energia keletkezik. Ennek legnagyobb része az ATP -ben raktározódik. Ez a kémiai energia bármely élettevékenységhez fölhasználható. - A folyamatok közül legjelentősebb a szénhidrátok lebontása. - A lebontás két úton mehet végbe: biológiai oxidációval (levegő és sok enzim jelenlétében) erjedéssel (oxigén hiányában) - Biológiai oxidáció: a keményítők és a glükóz lebontása. (Első szakasza a glikolízis A második szakasz a citromsavciklus. A harmadik szakasz a terminális oxidáció.)
7 - Mi köti össze a három szakaszt? A 3. szakasz adja a lebontó folyamat energiatermelésének döntő többségét. Az 1. szakaszban 2 ATP molekula keletkezik, a 3. szakaszban 36 molekula. Tehát 1 molekula glükóz teljes lebontásából 38 mólnyi ATP biztosít a szervezet számára energiát. - Erjedés: oxigén hiányában,(anaerob körülmények között) megy végbe. Ebben a folyamatban 1 mólnyi glükózból a felhasználható energia 2 mólnyi ATP. - A sejt fölépítő és lebontó folyamatait összekapcsolja: az energiaáramlás, az anyagforgalom és központi szerepet betöltő vegyületek: az energiaáramlásban az ATP, - A folyamat bármely szerves vegyület lebontásával végbe mehet, s ezek alkotórészeiből föl is épülhetnek a szerves vegyületek. Információ-áramlás Az információ áramlása a nukleinsavakkal valósul meg. Két nukleinsav van: DNS: dezoxiribonukleinsav és az RNS: a ribonukleinsav. A kísérleti alany egy bakteriofág nevű élősködő vírus, amely megfertőzi a baktériumokat. A baktérium a gazdasejt. A megfigyelés eredménye: A vírus DNS molekulájának hatására indul meg a baktériumsejt építőanyagaiból az új vírusok fölépülése, amelyek aztán a széteső baktériumokból kiszabadulnak. - A kísérletek bizonyítják: a DNS az élőlények öröklődő tulajdonságainak információ hordozója. Ez örökíti nemzedékről nemzedékre a faj jellemző tulajdonságait. - A folyamat feltétele: a DNS képes megkettőződni. A DNS kettős szála enzimek hatására szétnyílik. Más enzimek segítségével megkettőződik mindkét szál. A DNS fölépülési lehetőségéből adódik, hogy a kettőződés során fölépült másolat nem lehet más, mint az eredeti szál. Tehát: a két DNS molekula bázissorrendje azonos, így a biológiai információtartalma is azonos.
8 A TÁPLÁLKOZÁS A tápcsatorna szervei - Szájüreg Szervei, feladatuk: Fogak: szerkezete:
9 típusai: metsző: harapás, szemfog: az embernél nincs elkülönült szerepe, zápfogak felülete: gumós: rágás. Nyálmirigyek: a szájüregen kívül helyezkednek el. Ezek: a nyelv alatti, az állkapocs alatti és a fültőmirigy. A nyál a kivezető csövön át jut a szájüregbe. Amiláz enzimet termelnek, ez elkezdi a keményítő bontását. A folyadék pépesíti a táplálékot. Nyelv: ízlel, nyállal keveri a táplálékot, a garat felé továbbítja a táplálékot. Szájpad: lezárja az orrüreg felé a szájüreget, így a táplálék csak a nyelőcsőbe juthat. - Nyelőcső: a gyomorba vezeti a táplálékot. Síma-izomszövete perisztaltikus mozgással továbbítja a lenyelt falatot. - Gyomor: belső nyálkahártyájában mirigyek vannak. Ezek termelik a gyomornedvet. A gyomornedv sósavat és pepszint tartalmaz. A pepszin a fehérjéket csak savas közegben tudja bontani. A gyomor több rétegben elhelyezkedő síma-izomszövetének perisztaltikus mozgása továbbítja a gyomortartalmat a vékonybélbe. Tehát: a gyomor elkezdi a fehérjék emésztését, perisztaltikus mozgásával keveri a gyomortartalmat a gyomornedvvel, és továbbítja a vékonybélbe. - Vékonybél: kezdeti szakaszába két vezeték torkollik: Epevezeték: a máj termeli az epét, az epehólyag tárolja, időnként beönti a vékonybélbe. Az epesavak a zsírokat bontják kisebb molekulákká. Az epesavak aktiválják a zsírbontó enzimeket. Hasnyálat a hasnyálmirigy termeli. Tripszin nevű enzimje lebontja a fehérjéket. A hasnyál-amiláz a szénhidrátokat bontja egyszerű cukrokra. A zsírbontó enzimek az epe által előkészített zsírokat bontják. A vékonybél falában lévő mirigyek is termelnek enzimeket. Ezek fejezik be az emésztést. Felszívás: a vékonybél belső felszínét borító nyálkahártyán kitüremkedések: bélbolyhok vannak. Ezeket vérerek szövik át. Itt történik a lebontott tápanyagok egységeinek a felszívása és elszállítása a szervezet minden részébe.. - Vastagbél: Vakon kezdődik. Ez a szakasz a vakbél. Ehhez kapcsolódik a féregnyúlvány, melynek méregtelenítő szerepe van. A vastagbélben élő bélbaktériumok részben méregtelenítenek, részben a B vitaminok alkotórészeit állítják elő. Itt történik a víz és az ásványi anyagok fölszívása. Utána kialakul a bélsár, ez perisztaltikus mozgással halad tovább a
10 - végbélbe, majd a végbélnyílás záróizmai elernyednek, és a hasprés segítségével a bélsár kiürül. LÉGZÉS - Gázcsere: oxigén fölvétele és szén-dioxid leadása. - A légutakon keresztül a légző felületbe, a tüdőbe jut a levegő. - A légút részei: Orrnyílás, orrüreg: felületét nyálkahártya borítja. Benne: mirigyek: váladéka nedvesen tartja a felületet. Vérerek: fölmelegítik a beszívott levegőt, és vízgőzzel telítik. Felületén csillós hám van. A csillók csapkodása kifelé hajtja a bejutott szennyező anyagokat. Garat: a légút és a tápcsatorna itt kereszteződik. Nyelésnél a légcső felé vezető út elzáródik. A légzésnél a gégén keresztül jut a levegő a légcsőbe. Gége: hangadó szerv. Vázát porcok alkotják. Belső felszínét hangszalagok osztják ketté. Mozgatásukat a gége izomzata végzi. Légzésnél a levegő szabadon áramlik a hangrésen keresztül. A beszédhangokat kilégzésnél képezzük. A kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Az ezek fölött lévő légoszlopban hanghullámok keletkeznek. Ezekből alakul ki a szájüreg, a nyelv, az ajkak együttműködésével a beszédhang. Légcső: porcos vázzal rendelkezik, a végén kettéágazik: Főhörgők: ezekhez kapcsolódik a légzőfelületet alkotó: Tüdő: két tüdőfélre tagolódik. Szivacsos szerkezetű, rugalmas. A mellüregben helyezkedik el, amelyet a hasüregtől a rekeszizom választ el. Fölépítése: A főhörgők hörgőkre, majd hörgőcskékre tagolódnak. A keresztmetszetük mind kisebb. A hörgőcskéket léghólyagocskák zárják le. Ezek egyrétegű laphámból állnak, sűrű hajszálérhálózat fonja körül. Itt megy végbe a gázcsere. Mellhártya: kétrétegű. A belső réteg a tüdőre, a külső a mellkasra és a rekeszizomra simul. A két réteg között vékony folyadékréteg van. Ez védi a tüdőt. Oldalirányú elmozdulás könnyedén lehetséges, de nehezen választhatók el.
11 - Légzőmozgások: Belégzés: a rekeszizom és a bordaközti izmok összehúzódnak, így a mellkas térfogata megnő átmenetileg. A mellkas térfogatának változásait a tüdő passzívan követi. A kitágult tüdőben a légnyomás kisebb, mint a környezetben, ezért a levegő beáramlik. Kilégzéskor: az előzőekben említett izmok elernyednek, így a belső nyomás nagyobb lesz, mint a környezeté, a levegő nagy része kiáramlik. (A légzésnél kb. 0,5 liter levegő cserélődik ki. Ez a légzési térfogat. Szükség esetén még 2,5 litert képes fölvenni az ember. Ez a belégzési tartalék levegő. A normális kilégzés után még 1 litert ki tud préselni az ember. Ez a kilégzési tartalék levegő. A légzési térfogat + a tartalék levegő térfogata = a tüdő levegőbefogadó képessége. Nyugalomban átlag 16-szor veszünk levegőt percenként. Tehát 1 perc alatt 8 liter levegő cserélődik.) A VÉR, A KERINGÉSI RENDSZER FÖLÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE. Az emberi vér: kötőszövet, melynek a sejt közötti állománya folyékony Mennyisége: 5 liter Fölépítése: Vérplazma: víz, ionok: kationok és anionok, szerves molekulák: glükóz, aminosavak, karbamid, húgysav, plazmafehérjék: albuminok, globulinok, fibrinogén: véralvadáskor a plazmából oldhatatlan fehérjemolekulaként kicsapódik. Sejtes alkotók: Vörös vérsejtek: a vörös csontvelőben képződnek 4-5 nap alatt. Mire a véráramba kerülnek, a sejtmagjukat elveszítik. Ezeket vörösvértestnek nevezzük Mennyiségük: 5 millió 1 mm³ vérben. Alakjuk: korong, amelynek a közepében mélyedés van. Fölépítésük: plazmája hemoglobint tartalmaz (A hemoglobin összetett fehérje, amely aminosavból és a hozzá kapcsolódó nem fehérje részből, a vasból áll.) Feladatuk az oxigén és a szén-dioxid megkötése és szállítása. Élettartamuk: kb.: 120 nap. Az elöregedett vörösvértestek a lépbe kerülnek, itt szétesnek, a hemoglobin hem része az epe festékanyaga lesz, a másik részét a szervezet ismét
12 hemoglobin előállítására használja. Ezeket a szervezet a vörös csontvelőből folyamatosan pótolja. Vérszegénység: ha a vérben a vörösvértestek száma jóval kevesebb a szokásosnál. Ez a vörösvérsejtek csökkent képződésével vagy fokozott elvesztésével alakulhat ki. Fehérvérsejtek: Színtelenek, sejtmagjuk van. Mennyisége: , 1mm³ vérben. Csoportjai: granulociták Vörös csontvelőben keletkeznek. Önálló mozgásra képesek: amőboid mozgás. A hajszálerekből kimennek. A kórokozókat bekebelezik: endocitózis, majd enzimjeik segítségével lebontják, miközben maguk is elpusztulnak. monociták: Vörös csontvelőben képződnek. Nagyméretűek. Amőboid mozgással a szövetekbe vándorolnak. Bekebelezik a nagy méretű, idegen anyagokat, kórokozókat, sejttörmeléket, ezeket az enzimjeik segítségével lebontják. limfociták: A nyirokszervekben keletkeznek. Idegen anyagokat fölismerik, hatástalanítják. Az immunrendszer működésében van szerepük. Vérlemezkék: : sejtekből kialakult sejtplazmatöredékek, melyeket sejthártya borít. Szerepük: sérülés esetén a vérzés megszüntetése.
13 A KERINGÉSI RENDSZER FÖLÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE Az ember keringési rendszere - A vérkeringési rendszer látja el a szervezetben az anyagszállítást. A benne áramló vér folyamatos keringését a szív biztosítja. - Az anyagszállító rendszer fölépítése: a szív, az artériák vagy verőerek, a vénák vagy gyűjtőerek, a kapillárisok vagy hajszálerek.
14 A szív fölépítése: A szív szerkezete A szívfalat 3 réteg alkotja. Kívülről a szívburok vékony hártyája borítja. Alatta a szívizmot tápláló koszorúerek. Hajszálerek behálózzák a szívizomszövetet, melynek jó vérellátásra van szüksége az állandó erőkifejtéshez. A szívizomszövet izomrostokból áll, mint a harántcsíkolt izomszövet, de itt az izomrostok egymással is összeköttetésben vannak, és izomhálózatot alkotnak. A szív falának belső felületét vékony kötőszöveti hártya borítja. A szív üregrendszerét egy hosszanti fal egymással nem közlekedő jobb és bal oldali szívfélre osztja. Mindkét oldalon egy-egy pitvart és egy-egy kamrát különíthetünk el. - A szív működése: A jobb pitvarba a test felől érkező gyűjtőerek hozzák az elhasznált, C O2 dús vért. A bal pitvarba a tüdő gyűjtőerei szállítják az oxigénben fölfrissült vért. A pitvarokból a kamrákba áramlik a vér. A jobb kamrából a tüdőbe, a balból a testbe áramlik a vér
15 - Verőerek vagy artériák: falát simaizomszövet és rostos kötőszövet építi föl. A szívből vezetik a vért, amikor a kamrák összehúzódnak. A bal kamra összehúzódásakor a főverőérbe jut a vér. Ennek egy része rögtön továbbáramlik, a másik része a zsebes billentyűkbe kerül, amelyek megakadályozzák a visszaáramlást. majd továbbítják a vért. Ez teszi lehetővé, hogy az erekben egyenletesen áramlik a vér. Így a verőerek kezdeti szakaszán a vérnyomás értéke összehúzódáskor 16 kpa, elernyedéskor pedig 11 kpa. A vérnyomásnak ez a periodikus változása okozza az erek falának ütemes lüktetését, a pulzust. Ez kézzel is jól érzékelhető, ahol a verőerek alatt csont van, és elég közel fekszenek a bőrhöz. A verőerek elágaznak. Az átmérőjük egyre kisebb, összkeresztmetszetük pedig nő. A főverőér átmérőjének több százszorosát is elérhetik. Ez együtt jár a vérnyomás csökkenésével. - Hajszálerek vagy kapillárisok: Itt bonyolódik le az anyagok átadása, szállítása a külvilág és a szövetek között. Verőeres és gyűjtőeres végeik között nyomáskülönbség van. ábra. Ezzel magyarázható az anyagok áramlása. - Gyűjtőerek vagy vénák: összegyűjtik a hajszálerekből a vért. A szív felé a vérnyomás fokozatosan csökken. A gyűjtőerek fala vékonyabb a verőerek falánál. Kevesebb a simaizomszövet. Könnyen összenyomhatók. A vázizmok összehúzódása nyomást gyakorol a vénákra, ez elősegíti a vér áramlását a szív felé. Ezt biztosítják a vénákban lévő billentyűk is.
16 A vér útja a keringési rendszerben. - A vér szállító funkciót lát el. Szállítja a: légzési gázokat, a tápanyagokat: a bélbolyhok hajszálereiből a májba kerül a tápanyag. Itt átalakul, a máj kiszűri a bomlástermékeket. Az érrendszer gazdagon behálózza. Itt történik a glükóz fölöslegéből a glikogén kialakítása és tárolása, szükség esetén visszaalakítása. A fehérjék aminosavak formájában szívódnak föl a vérbe, és szállítódnak a májba, majd innen jut el a szövetekbe. Egy részük beépül a szintetizálódó fehérjékbe. A feleslegessé vált aminosavak lebontási végterméke: a karbamid csak itt képződik. Itt keletkezik a nukleinsavak lebomlási végterméke a húgysav. A zsírok felszívódása a bélbolyhok nyirokerein keresztül történik. Innen kerülnek a májba, majd átalakulnak az emberi szervezetre jellemző zsírokká, majd fehérjékhez kötődve kerülnek vissza a vérkeringésbe. A fölösleget a zsírszövet raktározza.
17 K IVÁLASZTÁS - A szervrendszer részei: a páros vese: vizeletet képez, a húgyvezeték: elvezeti a vizeletet, a húgyhólyag: egy ideig tárolja a vizeletet, a húgycső: a szabadba vezeti a vizeletet. - Feladata: A szervezetben a sejten belüli és a sejten kívüli terek folyadéktartalmát, a vérplazma nátriumion- vagy glükóz koncentrációját viszonylagos egyensúlyban tartja (dinamikus egyensúly). A fölösleges vagy a mérgező anyagcseretermékek felhalmozódását azok folyamatos kiválasztásával megakadályozza.
18 A vese fölépítése:
19 A vesetestecskékben a nefronok fölépítése: A vese működése: A vesetestecskék szűrőműködése: a vérplazma egy része átszűrődik a kettősfalú tokon az elvezető csatornába. Ez a szűrlet: a vérplazma alkotóiból csak a plazmafehérjéket nem tartalmazza. Tehát tartalmaz: glükózt, karbamidot és nátriumiont. Ez naponta kb. 180 liter folyadék. Az elvezető csatornák visszaszívó működése: A szervezet számára még szükséges anyagok a kanyarulatos csatornába visszaszívódnak. A csatorna utolsó szakaszában már vizelet áramlik. Ez a fölvett folyadék mennyiségétől függően sűrűbb vagy hígabb. A sejtek kiválasztó működése: az elvezető csatornát határoló sejtekből jutnak a vizeletbe olyan anyagok, amelyeket a vérplazma nem tartalmaz, hanem idegen vagy mérgező anyagok. Pl.: festékek vagy gyógyszerek. - A vizelet a szervezet számára fölhasználható anyagok közül csak a vizet, kevés iont és karbamidot tartalmaz. Ezekkel együtt más, föl nem használható anyagok is távoznak a vizelettel. Így a vizelet összetétele nem állandó, hanem alkalmazkodik a szervezet szükségleteihez.
BIOLOGIA 10. ( )
BIOLOGIA 10. (2015-16.) Tananyag Biológiából a 10. évfolyam anyagából szükségünk lesz (szükségünk lehet) alapfogalmakra, amelyeket Önök már korábban tanultak. A következőkben meg tetszenek találni olyan
RészletesebbenIV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője. Temesvár, február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X.
IV. TALENTUM - természettudományok és informatika verseny országos döntője Temesvár, 2018. február 24. BIOLÓGIA FELADATLAP X. OSZTÁLY I. EGYSZERŰ VÁLASZTÁS (40 pont) A kérdéshez kapcsolódó állítások közül
RészletesebbenAz emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius
Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:
RészletesebbenA keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a
KERINGÉS A keringési szervrendszer feladata az, hogy a sejtekhez eljuttassa az oxigént és a különböző molekulákat, valamint hogy a sejtektől összeszedje a szén-dioxidot és a salakanyagokat. Biztosítja
RészletesebbenAz élőlények életjelenségei és testszerveződésük
Az élőlények életjelenségei és testszerveződésük Életjelenségek: önfenntartó táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás mozgás növekedés fejlődés ingerlékenység szabályozás fajfenntartó szaporodás Az
RészletesebbenÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ
1. FELADATLAP A CSOPORT ÉLŐ RENDSZEREK RÉSZEKBŐL AZ EGÉSZ 1. Milyenek az élő rendszerek? Egészítsd ki a mondatot! Az élő rendszerek a környezetükkel és folytatnak, ezért anyagi rendszerek. 3 pont 2. Csoportosíts
RészletesebbenSzövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan
Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:
RészletesebbenAz egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
Részletesebben2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás
Négyféle asszociáció A. zsírszövet B. laza rostos kötőszövet C. mindkettő D. egyik sem 2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás 1. Kötő- és támasztószövet 2. Változatos alakú és működésű sejtekből áll.
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az állati szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (hámszövet, kötő-és támasztószövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi
RészletesebbenHámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés
RészletesebbenBiológia 8 osztály. 2. forduló Az emberi test felépítése A bőr és a mozgásrendszer
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenBIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY
Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2011/2012. tanév Támogatónk: Szövettan Ábraelemzés A képeken
RészletesebbenVadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak
Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív
RészletesebbenA kötőszövet formái: recés kötőszövet, zsírszövet, lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet.
1 Kötőszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András Ebbe az alapszövetbe igen különböző feladatot végző szöveteket sorolunk, amelyek elláthatnak mechanikai, anyagcsere, hőszabályozás, védelmi és regenerációs
RészletesebbenMIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?
TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf
RészletesebbenHámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)
Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális
RészletesebbenA zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába.
A nyirokrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András A zárt keringési rendszerrel rendelkező gerinces állatok és az emberi szervezet 3 folyadékteret foglal magába. 1. Intravazális (vér) 2. Intersticiális
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.06. orrmelléküregek garat gége légcső Tüdő hörgők hörgőcskék Felső légutak: Orrüreg: Az orrüreget és az egész légzőrendszert csillószőrös
RészletesebbenA vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).
A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 11. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Sejtjeinkben élünk.
RészletesebbenEmberi test-anatómia/élettanfiziológia
Emberi test 1 Témák: Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer
RészletesebbenBIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY
Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2012/2013. tanév Támogatónk: A szőr I. II. Ábraelemzés Az I.
RészletesebbenHámszövet, mirigyhám. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Hámszövet, mirigyhám Dr. Katz Sándor Ph.D. HÁMSZÖVET A hámsejtek a bazális membránon helyezkednek el. Oldalai: bazális, laterális és apikális. HÁMSZÖVET Szorosan egymás mellett helyezkednek el és speciális
RészletesebbenBiológia vázlatok a második konzultáció tananyagához 10/L/T
Biológia vázlatok a második konzultáció tananyagához 10/L/T A táplálkozás I.Előbél: 1) Szájüreg A tápcsatorna felépítése és működése a) kemény szájpad rágást segíti b) lágy szájpad a nyeléskor felemelkedik,
RészletesebbenTestLine - PappNora Immunrendszer Minta feladatsor
Játékos feladatok, melyek rávilágítanak az emberi szervezet csodálatos működésére. TestLine - PappNora Immunrendszer oldal 1/6 z alábbiak közül melyik falósejt? (1 helyes válasz) 1. 1:07 Egyszerű T-Limfocita
RészletesebbenKERINGÉSI SZERVRENDSZER. vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés
KERINGÉSI SZERVRENDSZER vérkeringés -szív -érhálózat -vér nyirokkeringés 1 Szív keringés központi szerve, pumpához hasonló működésével a vért állandó mozgásban tartja kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
RészletesebbenVadászati állattan, anatómia, élettan és etológia
Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia VI. Előadás A légző-szervrendszer. Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI Légző-szervrendszer O 2 szállítása a testbe, CO 2 elszállítása onnan Hőszabályozás (lihegés
RészletesebbenSZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
RészletesebbenAz ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.
Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenBIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY
Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2013/2014. tanév Támogatónk: Egyszerű választás 1.Mi jellemző a sejtjeinket
RészletesebbenTESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY. 2008/2009. tanév
Egry József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Keszthely, Vásár tér 10. TESTÜNK TITKAI BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN VERSENY 2008/2009. tanév Támogatónk: Kültakaró és mozgás Tanulmányozd
RészletesebbenIskola neve: Csapatnév:.
Iskola neve: Csapatnév:. Környezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny 3. évfolyam II. forduló 2018. január 15. 1. Amennyiben a rejtvényt helyesen megfejtitek, megkapjátok a verseny II. fordulójának
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 8. OSZTÁLY ÁPRILIS 27. Kódszám: A feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre.
AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA VERSENY 8. OSZTÁLY 2018. ÁPRILIS 27. Kódszám: A feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre. A feladatlapot összeállította és szerkesztette: Vargáné Hári
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA
ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA sejt szövet szerv szervrendszer sejtek általános jellemzése: az élet legkisebb alaki és működési egysége minden élőlény sejtes felépítésű minden sejtre jellemző: határoló rendszer
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 1. (osztódószövet, bőrszövet) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis táblázatban
RészletesebbenBiológia verseny 9. osztály 2016. február 20.
Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenTáplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz
Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási
RészletesebbenBIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000)
BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK (2000) MEGOLDÁSOK A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatlap. A pályázóknak megoldásaikat külön lapra kellett leírniuk. A bíráló a javítási útmutatóban
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
Részletesebben2. ATP (adenozin-trifoszfát): 3. bazális (vagy saját) miogén tónus: 4. biológiai oxidáció: 5. diffúzió: 6. csúszó filamentum modell:
Pszichológia biológiai alapjai I. írásbeli vizsga (PPKE pszichológia BA); 2017/2018 I. félév 2017. december 24.; A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont
RészletesebbenA légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása
A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer szerveződése, a légzés szabályozása A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
Részletesebbenelasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai
Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság
RészletesebbenBIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI
ASZTALOS GYULÁNÉ DR. FRANYÓ ISTVÁN BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI 8. évfolyam (Raktári száma: RE01033/M/1) TESTÜNK FELÉPÍTÉSE M.F.: 3. old. 1. szervrendszer < szervezet
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenBIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése
BIOLÓGIA Kedves felvételizők! A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! Jó tanulást és eredményes vizsgát kívánunk: a BI biológia tanárai Témakörök I.
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenVálaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre!
AZ EMBER LÉTFENNTARTÓ SZERVEI Válaszoljon a létfenntartó szervekkel kapcsolatos, alábbi kérdésekre! 1. Nevezze meg a tápcsatornában zajló emésztés során zajló kémiai reakció típusát! 2. A tápcsatorna mely
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
Részletesebben3. A Keringés Szervrendszere
3. A Keringés Szervrendszere A szervezet minden részét, szervét vérerek hálózzák be. Az erekben folyó vér biztosítja a sejtek tápanyaggal és oxigénnel (O 2 ) való ellátását, illetve salakanyagok és a szén-dioxid
RészletesebbenTANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek
RészletesebbenBIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji
RészletesebbenSEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT. Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet
SEJT,SZÖVET,SZERV BIOLÓGIAI ÖSSZEFOGLALÓ KURZUS 6. HÉT Kun Lídia Semmelweis Egyetem, Genetika, Sejt és Immunbiológiai Intézet Egy eukarióta sejt általában Kompartmentalizáció = különböző sejtfolyamatok
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenA mérgek eloszlása a szervezetben. Toxikológia. Szervek méreg megkötő képessége. A mérgek átalakítása a szervezetben - Biotranszformáció
A mérgek eloszlása a szervezetben Toxikológia V. előadás A mérgek eloszlása a szervezetben Biotranszformáció Akkumuláció A mérgek kiválasztása A mérgek általában azokban a szervekben halmozódnak fel, amelyek
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek
RészletesebbenMirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,
Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
RészletesebbenNövények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
SZÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel Határozza meg a szövet fogalmát! Csoportosítsa a hámszöveteket felépítésük (rétegek száma és sejtek alakja szerint)
RészletesebbenHogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30.
Hogyan működünk? I. dr. Sótonyi Péter Mentőápoló Tanfolyam 7. előadás 2011. november 30. Probléma felvetés 2 Az előadás célja 1. A keringési rendszer működési elvének alapszintű megismerése 2. A mentőápolói
RészletesebbenMozgás Az emberi csontváz (F)
Mozgás Az emberi csontváz (F) Hogy nevezzük az ábrán jelölt részeket? Írd az ábrán látható körökbe a megfelelő számokat! 1. Lábujjpercek 2. Singcsont 3. Agykoponya 4. Bordák 5. Combcsont 6. Gerincoszlop
RészletesebbenVizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és
1 Vizsgakövetelmények Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét,
RészletesebbenA TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS
A TÁPCSATORNA ANATÓMIÁJA TÁPLÁLKOZÁS, EMÉSZTÉS A táplálkozás szervrendszerének feladata: az élőlények számára szükséges szilárd és folyékony tápanyagok felvétele a felvett anyagok egy részét lebontjuk
RészletesebbenBiológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet
Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 11. 12. A gasztrointesztinális rendszer felépítése http://en.wikipedia.org/wiki/file:digestive_system_diagram_edit.svg
RészletesebbenJóga anatómia és élettan
Jóga anatómia és élettan Keringés Fábián Eszter (eszter.fabian@aok.pte.hu) 2017.05.05-06. A vér A vér fő összetevői: 1. plazma: 92% víz, fehérjék, glükóz,véralvadási faktorok, hormonok, szén-dioxid 2.
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek)
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A növényi szövetek összehasonlító vizsgálata mikroszkóppal 2. (szállítószövet, alapszövetek) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az élőlények rendszere az alábbi kis
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenAz osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.
EMLŐSÖK - mammalia Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket. Általános jellemzés: Rendszertani helyük: gerincesek törzse emlősök osztálya
RészletesebbenAlapszövetek, bőr. Dr. Katz Sándor Ph.D.
Alapszövetek, bőr Dr. Katz Sándor Ph.D. Sejt: az emberi testet felépítő alapegység. Szövet: különböző sejtek és sejtközötti (intercelluláris) anyagok kombinációja, amely egy vagy több specifikus funkció
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer és betegségei
A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:
Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei
RészletesebbenAz ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály
Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2015. április 24. 12:30 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vese
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenBúvárkodj a biológiában IV. feladatlap
Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap A beküldési határidő: 2018. január 18. E-mail cím: biologia@verseghy-szolnok.sulinet.hu I. Karikázd be a helyes választ! 10 pont 1. Mi alkotja az emberi hámréteget?
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A reggeli emésztése a gyomor funkciója, egészséges táplálkozás A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései:
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A reggeli emésztése a gyomor funkciója, egészséges táplálkozás A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember táplálkozás szervrendszere: 1. TÁPLÁLKOZÁS FOGALMA: A táplálkozáson
Részletesebben1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!
Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon
RészletesebbenA táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei
A táplálkozás, kiválasztás és a légzés szervrendszerei Emésztőrendszer felépítése: Nyálkahártya (mucosa): 1 epithelium: hámréteg 2 lamina propria: kötőszöveti réteg: 3 lamina muscularis mucosa: nyálkahártya
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenBiológiai feladatbank 11. évfolyam
Biológiai feladatbank 11. évfolyam A pedagógus neve: Pap Gyula A pedagógus Biológia szakja: Az iskola neve: Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Műveltségi terület: Ember és természet
Részletesebben