KÉRELEM KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK INDÍTÁSÁRA WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1

Átírás

1 KÉRELEM KÖRNYEZETTAN ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAK INDÍTÁSÁRA WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA 2007 Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Adatlap... 3 A szenátus támogató javaslata... 5 Környezettan alapszak... 6 II. A szakindítási kérelem indoklása, a képzési kapacitás bemutatása A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben... 8 A Környezetbiztonsági Szakirány megalapításának célja A Környezetbiztonsági menedzser szakirány megalapításának célja Mesterképzés lehetőségének felvázolása A hallgatók felkészítésének bemutatása mesterképzésen való részvételre A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása III. Az alapképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A szak tanterve, óra és vizsgaterv Tantárgyi programok Kompetenciák elsajáttítatása Idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások, szabályok bemutatása IV. A képzés személyi feltételei A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatantárgyak felelősei Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói Az oktatók személyi-szakmai adatai Oktatói nyilatkozatok V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei Tudományos műhely A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktura Rektori nyilatkozatok Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 2

3 I. Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 1086 Budapest, Dankó u Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése: Nincsenek karok. 3. Az indítandó alapszak megnevezése: Környezettan alapképzési szak. 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Alkalmazott környezetkutató 5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése: Környezetbiztonsági szakirány, környezetbiztonsági menedzser szakirány. 6. Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás): Nappali és levelező tagozat. 7. A képzési idő A félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: - félévek száma: 6 - a tanórák (minimálisan szükséges kontaktórák) száma: Környezetbiztonsági szakirány 2235 Környezetbiztonsági menedzser szakirány az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok száma: 180 Az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma, figyelemmel a hatályos Ftv (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. Össz óraszám: Környezetbiztonsági szakirányon 5250 Ezen belül tanórák száma 2235 Félévenkénti átlag tanóra 372,5 (minden félévre lebontva meghaladja a 300 órát) Környezetbiztonsági menedzser szakirányon 5250 Ezen belül tanórák száma 2265 Félévenkénti átlag tanóra 377,5 (minden félévre lebontva meghaladja a 300 órát) A szakmai gyakorlat időtartama és jellege: Mindkét szakirányon 70 kreditpont értékű szakmai gyakorlat össz óraszáma 2100 nem összefüggő gyakorlat. Környezetbiztonsági szakirányon kiemelten laboratóriumi gyakorlati foglalkozás, részben tantermi törzsvezetési gyakorlattal, részben külső szakintézetben, Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 3

4 valamint terepen folyó munka oktatói vezető tanár irányításával. Környezetbiztonsági menedzser szakirányon a fenti prioritás fordítva érvényesül, kiemelten a tantermi törzsvezetési gyakorlat, egyrészt külső szakintézetben, másrészt terepen végzett munka oktatói vezető tanár irányításával. Mindezeket kiegészítve laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokkal. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát) szeptember 8. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása: dr. Bukovics István egyetemi tanár 9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása: dr. Iványi Gábor rektor Budapest, szeptember 28. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 4

5 A Szenátus támogató javaslata Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 5

6 1. Az alapszak megnevezése: környezettan KÖRNYEZETTAN ALAPSZAK 2. Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) - szakképzettség: alkalmazott környezetkutató 3. Képzési terület: természettudomány 4. Képzési ág: környezettudomány 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kredit 6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpontok: 50 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 10 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditpont: 10 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpontok: 45 kredit 6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditpontok: 7. Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan alkalmazott környezetkutatók képzése, akik korszerű természettudományos szemléletmódjuk, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelvtudásuk, valamint matematikai, informatikai, kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai ismereteik birtokában képesek a környezettudomány alkalmazott szintű művelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók képesek: - a környezeti mintákban lévő alkotóelemek eloszlásának és szerkezetének elemzésére a nm-km mérettartományban; - az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban lejátszódó fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértésére és kezelésére; - a környezettudományi elméletek, paradigmák, elvek gyakorlati alkalmazására; - alkalmazói szintű kutatások tervezésére, szervezésére, lebonyolítására; - az egészségügyi, jogi és biztonsági szabályozások, valamint a kutatásoknak a környezetre és a megrendelőkre gyakorolt hatásának az ismeretében terepi és laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére; - az elsajátított eljárások, technikák alapján adatgyűjtésre, adatrögzítésre, az adatok feldolgozására és értelmezésére. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 6

7 Az alapfokozat birtokában az alkalmazott környezetkutatók alkalmasak: - a környezettudományhoz kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatói feladatok ellátására; - környezet- és természetvédelemmel foglalkozó szervezeteknél, kutató-fejlesztő intézeteknél, szakigazgatási szerveknél munkakörök betöltésére; - a környezet- és természetvédelem az ipar, mezőgazdaság, erdőgazdaság, vízügy, egészségügy, települési önkormányzatoknál és civil szervezeteknél jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldására; - a tanári szakirányt végzettek a környezeti tantárgyak, a természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás előkészítésében, szervezésében, oktatási és nevelési segédanyagok készítésében való közreműködésre. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegen nyelvtudással, minőség iránti igénnyel, felelősségtudattal. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) Természettudományi és informatikai alapismeretek: kreditpont - Fizikai, kémiai, biológiai, földtani, természetföldrajzi, matematikai, informatikai ismeretek. Szakmai törzsanyag: kreditpont - Környezettudományi alapismeretek modul (a természet szervetlen és szerves anyagai és ezek folyamatai: környezeti szervetlen, szerves és biokémia; levegő-, víz- és földkémia; ásvány és kőzettan, környezeti fizika, meteorológia, geoinformációs rendszerek, talajtan, hidrológia, hidrogeológia; az élő anyag és folyamatai, kölcsönhatásai: általános ökológia, fizika az élővilágban, alkalmazott ökológia, tájökológia, mikrobiológia, hidrobiológia, biogeográfia). - Környezet- és természetvédelmi alapismeretek modul (környezettechnológia, környezet-gazdaságtan, környezet-egészségtan, globális környezeti problémák, környezetvédelem, természetvédelem, jog, kommunikáció, környezettudatosság, fenntarthatóság, gazdasági, társadalmi ismeretek). - Környezettudományi monitorozási alapismeretek modul (méréstechnikai ismeretek, környezetminősítés, állapotértékelés, fizikai, kémiai, biológiai és földtudományi mérések és vizsgálati módszerek) egyéb természettudományi szakismeretek modul. Differenciált szakmai ismeretek: kreditpont - Különösen a környezetkutató, a környezettan tanári, technikatanári, geofizikai, meteorológiai, geológiai, geográfiai szakirányokhoz kapcsolódó speciális ismeretkörök. 9. Nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú vagy ennél magasabb fokozatú nyelvvizsga szükséges valamely élő idegen nyelvből. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 7

8 II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben Főiskolánk jelenleg a hitéleti képzéseken kívül szociális munkásokat oktat, valamint a 2006/2007-es tanévtől pedagógia szak is működik. A különböző szakokon összesen közel ezer hallgatót oktatunk. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1987-ben alapította a Wesley János Lelkészképző Főiskolát, amelyet a Magyar Köztársaság az 1059/1991. (XII. 06.) Korm. határozatával vett fel az államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények sorába. A Főiskola a hitvallásukat és az embereket szerető, az iskola és a fenntartó egyház (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) által képviselt értékrendet tiszteletben tartó lelkipásztorokat, lelki gondozókat, vallástanárokat, szociális munkásokat, valamint pedagógiai szakembereket nevel és képez. Feladatának és hivatásának tekinti a tudományos és kutatói munka magas szintű művelését, a hallgatók ez irányú készségének, elkötelezettségének elmélyítését is. Főiskolánk 1996 óta társult tagja az AFMEI-nek (Association of Free Methodist Educational Institutions), amelynek több amerikai egyetem és főiskola is tagja ban felvételt nyertünk a Council for Christian Colleges and Universities (CCCU) szervezetébe is. További szakmai kapcsolatot tartunk fent a bécsi, berlini, osloi, bristoli, illetve bournemouth-i szociális képzést folytató felsőoktatási intézményekkel. Ezeket a kapcsolatokat az Erasmus, Socrates és Leonardo pályázati finanszírozásokból tartjuk fent. Együttműködésünk legjellemzőbb formái diák- és tanárcserék, de újabban curriculumfejlesztés, intenzív programok, konferenciák szervezése is, a kapcsolattartás eszközei közé tartoznak. Az elmúlt időszak oktatási tapasztalatai, valamint a környezeti oktatás nemzetközi trendjeinek elemzése alapján a Főiskola vezetése arra az elhatározásra jutott, hogy a jövőben a már meglévő és eredményes szakképzést folytató hitéleti és általános szociális munkás valamint pedagógiai szakok mellett, a szakok számát tovább bővítve, a hazai környezettan oktatásba is bekapcsolódni kíván. Főiskolánk eddig is, a szociális képzésen belüli környezeti, környezettudományi, környezetbiztonsági képzésben történő részvétellel kívánt a természeti és társadalmi környezetbiztonság, a racionálisan megalapozott és a fenntartható fejlődés ügyének szolgálatába állni. Az elméleti és gyakorlati környezeti, környezettudományi tárgyak elméleti és gyakorlati oktatása, elsajátíttatása a szociális munkás képzés tartalmi részét alkotja. Már a gyakorlatorientált általános szociális munkás képzés eredményes megvalósítása érdekében is érdemi és folyamatos együttműködést alakítunk ki a szociális és jóléti intézményekben dolgozó szakemberekkel. Bevonjuk őket az oktatási, gyakorlatvezetési, valamint a képzés korszerűsítését szolgáló feladatok megoldásába. A gyakorlóhelyek kiválasztása és a kapcsolattartás a régió önkormányzati, szociális és jóléti intézményeinek sajátosságaira tekintettel, és a hallgatók igényeit figyelembe véve történik. Elsősorban erre a kapcsolati bázisra építünk a környezettan képzésnél is. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 8

9 A hitéleti szakokon is oktatott tantárgy az ökológia. Így Főiskolánkon már a korábbi években elkezdődött a környezeti oktatás minden alapképzésben. A Wesley János Lelkészképző Főiskola képviseletében előzetes megbeszéléseket és egyeztető tárgyalásokat folytattunk annak érdekében, hogy az általunk indítani kívánt szak hivatalos engedélyezésével egyidejűleg hazai és nemzetközi kapcsolatainkat jelentősen bővítjük. Testvérintézményünk, a Greenville College jelentős észak-amerikai szövetségi forrásokat is bevonó kelet-európai kutatási projekt közös megvalósítását helyezte kilátásban a képzés akkreditációja esetén. Ezen tárgyalások eredményeként a szak hivatalos engedélyezése után kutatási együttműködést kívánunk kötni. A már megvalósult komplex környezeti, környezettudományi oktatási tevékenység, a megszerzett tapasztalat, valamint a korábbi kiforrott képzési gyakorlat és magas képesítési szintű tanári állomány, továbbá a kialakult hazai és nemzetközi oktatói-kutatói kapcsolatrendszer megteremtette a szakalapítás elvárható tárgyi és magas szintű személyi feltételeit. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. A képzés két alapvető célja, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre, illetve alkalmazott kutatói szintű gyakorlati szakemberként való közvetlen részvételre a munkaerőpiacon. A környezettani alapoklevelet szerzett hallgatók alkalmasak terepen, továbbá környezetvédelmi és környezettudományi laboratóriumokban analitikai műszerek kezelésére, ezen eszközökön alkalmazói mérések önálló elvégzésére, valamint a mérési adatok feldolgozására. Képesek a környezetvédelmi hatósági ellenőrzéseket, állapotfelméréseket végző laboratóriumokban, akadémiai és ipari kutatóintézetekben, természetvédelmi, környezetvédelmi, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási, vagy egészségügyi laboratóriumokban napi feladatok ellátására. A végzettek, a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismeretével, matematikai és informatikai, valamint kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai alapokkal rendelkeznek. A végzett szakemberek képesek a szakterületek átfogó és speciális ismereteinek birtokában a környezettudomány alkalmazott szintű művelése iránti társadalmi igények kielégítésére, önálló munkakörök betöltésére a környezettudományhoz kapcsolódó alap- vagy alkalmazott kutatásokat végző munkahelyeken, a környezettudomány eredményeit alkalmazó, elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó munkahelyeken, kutató-fejlesztő intézetekben és szakigazgatási szervekben. E szakemberek alkalmasak arra, hogy bekapcsolódjanak az ipar, a mező- és erdőgazdaság, a vízügy, az egészségügy, a települési önkormányzatok, valamint a természetvédelem területén jelentkező környezettudományi szakképzettséget igénylő feladatok megoldásába. A több ezerre tehető kis-és közepes méretű települések önkormányzatai számára az egyre sokasodó környezet- és természetvédelemi feladatok ellátása teszi szükségessé az e tevékenységeket szervezni és koordinálni tudó szakemberek alkalmazását, akik közvetlenül tudnak a települések társadalmi életébe is bekapcsolódni ismeretterjesztő és információs munkájuk által. A szak keretében képzettek eredményesen dolgozhatnak a nagyszámú helyi, regionális és országos civil szervezet munkájában, ahol képzésük alapján a szakmai segítség Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 9

10 mellett közvetlenül részt tudnak venni az adott szervezet kommunikációs és nem utolsó sorban pályázati munkájában. A fent említett sokoldalú képzés alapján állami intézményekben is jó lehetőség nyílik a végzettek elhelyezkedésére ipari, a mező- és erdőgazdasági, a vízügyi és egészségügyi területen. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 10

11 A Környezetbiztonsági Szakirány megalapításának célja A környezetbiztonság fogalma: környezetbiztonság a biztonságos környezetet fenyegető veszélyek abszolút hiánya, továbbá a veszélyeztető tényezők térben és időben meghatározható olyan alacsony energiaszintje, helyzete és egyéb paraméterei, amelyek még a visszafordíthatatlan állapot bekövetkezése előtt lehetőséget biztosítanak az adott kor társadalmi, gazdasági fejlettségének megfelelő eszközrendszerek hatékony alkalmazására, a kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében. A gyakorlati élet támasztotta követelmény, hogy magas szintű szociális érzékenységgel és elhivatottsággal, továbbá környezetbiztonsági szakértelemmel és elkötelezettséggel rendelkező szakemberek mielőbbi munkába állása kezdődjön meg. Ezek a szakemberek a valós helyszíneken vállalják a különböző helyzetű egyének és közösségek környezetbiztonsági és szociális problémáinak gyakorlati kezelését, és hozzájárulnak azok megoldásához. Az ilyen tartalmú környezetbiztonsági-szociális tevékenység tartalmi módon járulhat hozzá a hazánkban még meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez, a hátrányos helyzetekből fakadó társadalmi problémák megoldásához. Továbbá az ezekkel együtt járó, számos esetben lokális szinten ok-okozati összefüggésben lévő környezeti, biztonsági gondok és konfliktusok kezeléséhez. A Szakirányon végzett szakemberek tevékenysége elősegíti a helyi-megyei-regionális közösségek életminőségének, hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetének javulását. Hozzájárul az ország szociális, biztonsági és környezeti vonatkozású nemzetközi megítélésének és értékelésének fejlődéséhez. Javítja Magyarország, még tagság esetén is szükséges, EU-s felzárkózási esélyeit, és, ha szerény mértékben is, hozzájárul a népek közössége, a világ biztonsági helyzetének globális javításához. A globalizáció során egyértelműen kimutatható a természeti források és a javak polarizálódása, a gazdagabb országok gazdagodása és a szegényebb országok lemaradása. Ez a polarizáció megmutatkozik egy országon belül is, a szegényebb és gazdagabb vidékek között. Egyre több szakember van, aki, szemben a globális gazdaság öntörvényű, profitmaximáló trendjeivel, az emberek legszélesebb tömegeinek jó életminőségét és a föld megőrzését tűzi ki célul. A természeti és civilizációs kihívások, mint például a globális klímaváltozás, vagy a terrorizmus elleni küzdelem, olyan feladatok elé állítják a társadalmat, amelyek a hagyományos ismeretekkel, szervezeti és eszközrendszerrel már nem kezelhetőek hatékonyan. A környezetet, a természeti, illetve társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetet, szoros kölcsönhatásán és kölcsönös meghatározottságán alapuló komplex rendszernek tekintjük. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez nélkülözhetetlen a lokális, megyei és regionális szinten dolgozó, szociális érzékenységű és átfogó, többek között környezetbiztonsági felkészültségű szakember jelenléte, alkotó közreműködése. Eddig ez az interdiszciplináris megközelítés, a hatásos együttműködés a problémamegoldásban, a komplex felkészültségű szakemberek hiánya miatt nem valósulhatott meg. Főiskolánk ezt a hiányt kívánja pótolni az új Szakirány létrehozásával. Olyan szakembereket kíván képezni, akik korszerű felkészültséggel rendelkeznek, a természettudományos és társadalomtudományos eredményeket gyakorlati tevékenységük Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 11

12 során integrálni képesek. Ezzel hozzájárulnak a környezetvédelemmel, racionális környezetgazdálkodással, a fenntartható fejlődéssel, környezeti konfliktuskezeléssel összefüggő, azaz környezetbiztonsággal kapcsolatos gyakorlati, tervezési, elemző, problémafeltáró, döntés-előkészítő, ellenőrzési, kutatási és oktatási feladatok hatékony megoldásához, a legkülönbözőbb területeken jelentkező környezeti problémák korszerű és megalapozott kezeléséhez. A környezetbiztonsági képzés célja a társadalom valós igényei alapján az egységes, korszerű környezeti szemléleten, és magas szintű társadalmi ismereteken és gyakorlaton alapuló, az egyes szakterületek speciális feladataira rávilágító és felkészítő, kreatív tervezési és operatív munkavégzésre felkészítő képzés. A végzett szakemberek közvetett és közvetlen módon részt vesznek a társadalmi problémák feltárásában és kezelésében, ezek környezetbiztonsági feladatokkal való összehangolásában, vagyis szakszerűen járulnak hozzá a lakosság szociális és környezeti állapotának javításához. Továbbá a környezeti értékek hatékonyabb megőrzéséhez, védelméhez, fejlesztéséhez, az emberi és a környezeti rehabilitációhoz. Ezen túlmenően, a fenntartható fejlődés eszmerendszerén alapuló, szociális elemeket is ötvöző racionális környezetgazdálkodás megvalósulásához. Nemzetközi, elsősorban a szociális és a környezeti gondoskodásra nevelő és felkészítő, felsőfokú intézményeknél az utóbbi időben megfigyelhető tendencia a környezetbiztonsági és a szociális, szociális munkás képzési irányok közeledése, integrációja. Mindezen tendenciák egyre markánsabban megfogalmazódnak Főiskolánk amerikai partner szervezeteinél, de számos európai felsőfokú oktatási intézmény esetén is megfigyelhető ez a folyamat. Tekintettel arra, hogy Főiskolánk hitet tett a szociális és a környezeti gondoskodás és az arra való képzés mellett, továbbá arra, hogy mindazon szociális és környezeti problémák jelen vannak hazánkban is, amely ilyen jellegű komplex képzést adó szak létrehozását indokolja. Meggyőződésünk, hogy a környezetbiztonsági szakirány az általunk megfogalmazott igénye időlemaradás nélkül tükrözi az ez irányú nemzetközi törekvéseket, tendenciákat és gyakorlatot. Mindezeket erősíti a NATO és az EU tagságból adódó követelmények, illetve elvárások, melyek teljesülése esetén biztosítható az egyenszilárd rendszerek együttműködési feltételei. A szociális és környezetbiztonsági problémák komplex egységben történő kezelésének aktualitása és igénye úgy hazai, mint nemzetközi elvárásként megfogalmazódott. Mindezekből következően meggyőződésünk, hogy további hasonló tartalmú és irányultságú szakok létrehozása iránt igények fognak megjelenni a hazai felsőfokú oktatási intézmények körében. Napjainkban a szakképzés várható alkalmazási területe elsődlegesen a közigazgatás, kiemelten az önkormányzati területeken és intézményekben, továbbá a közvetlen gyakorlati indítású, szakirányú oktatási és kutatási, valamint környezetbiztonsági és kárelhárítási területeken jelentős igény mutatkozik. Ez az igény a komplex és korszerű elméleti, módszertani és gyakorlati felkészültségű, magas szintű szociális munkás ismeretekkel és motivációkkal rendelkező környezetbiztonsági, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási feladatokat érdemben kezelni és megoldani képes vezető és gyakorlati szakemberek iránt fogalmazódott meg. Ezen a napjainkban elsődlegesen az önkormányzati szociális és környezetbiztonsági, környezetfejlesztési munkában meglévő igény a környezetgazdálkodási feladatok racionális megoldására való törekvéssel párhuzamosan, a jövőben mind a hazai, mind pedig a nemzetközi vonatkozásokban egyre markánsabbá válik. A hazai és nemzetközi szakirányú előrejelzések és jelentkezési statisztikák tanúsága szerint az ez irányú Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 12

13 ismeretekkel rendelkező, a helyi kibontakozás lehetőségeit felvázoló és azt a regionális koncepcióba illesztő szakemberekre folyamatosan és hosszú távon nagy szükség lesz. A rövid múltra visszatekintő magyarországi szociális munkás képzés generikus rendszerében a közösségi szociális munka, mint módszer, megjelenik, de nincs jelenleg sem alapképzés, sem szakirányú továbbképzés a különböző helyzetű közösségek környezetbiztonsági problémák érzékelésére és kezelésére kellő affinitással és elkötelezettséggel, komplex ismeretekkel rendelkező szakember képzésére. A Szakon végzett környezetbiztonsági tanácsadók elsődlegesen a települések önkormányzataiban, vagy szociális, környezeti és egészségügyi közintézményeiben, továbbá helyi civil szervezetekben fogják gyakorlati tevékenységüket kifejteni. Döntően a hátrányos helyzetű kisebbségek és a társadalom perifériájára szorult, máshonnan segítséget nem, vagy csak alig remélő személyek, csoportok számíthatnak tevékenységükre. Már ma is több ezerre tehető azon munkakörök száma, ahol a jelen elvárásaiból és a jövő kihívásaiból adódó feladatok ilyen jellegű és szakképzettségű munkaerőt igényelnek. Nem elhanyagolható továbbá a katasztrófavédelem, tűzvédelem és polgári védelem szerveinek és a környezetre potenciálisan veszélyes üzemek és vállalkozások ilyen felkészültséggel rendelkező szakemberek iránti igénye. Az új szakirány országos helyzete, illetve illeszkedése a felsőoktatási rendszerbe az alábbiakban fogalmazható meg: A Környezetbiztonsági Szakirány képzési céljának és követelményeinek alapján, továbbá a szakterület és más szakterület rokon szakjaival történő összehasonlításban megállapítható, hogy a hazai felsőfokú oktatási gyakorlatban eddig nem tapasztalt módon és kontextusban integrálja az elmélet, gyakorlati és alkalmazott természettudományos, társadalomtudományos és műveltségi diszciplínákat. A természeti, társadalmi környezete komplex térszemléletén alapuló megelőzés, óvás, helyreállítás és fejlesztés csak team-munkában, interprofesszionális keretekben képzelhető el. Különösen érvényes ez a megállapítás akkor, amikor az erre irányuló tevékenység a korábbitól lényegesen eltérő társadalmi és nemzetközi tagságból adódó közegben valósul meg. Ez, az általunk elsődlegesen megcélzott és kezelni kívánt közeg, zömében a társadalmilag, gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű emberek alkotta közösségekből tevődik össze. Ezeknek speciális szociális és környezeti problematikája, és annak megoldása új szemléletet, újfajta megközelítést és határozott, közvetlen helyszíni és gyakorlati, azaz a mindennapi élet színterein megvalósuló aktivitást igényel. Mindezeket igazolja az a tény, hogy ez a réteg a természeti és civilizációs hatásokból adódóan a legveszélyeztetettebb csoporthoz tartozik. Tűrőképességük és védelmi képességük elfogadhatatlanul alacsony. Gyakran az elsődleges emberi szükségleteket sem tudják megfelelően biztosítani, nemhogy a további lépcsőfokot jelentő, biztonsággal összefüggő igényeket. Hazánkban jelenleg erre nincs felkészítő képzés, mivel ez lényegileg nem mérnöki és nem tanári kérdés, de a hagyományos szociális munkás, környezettudományi, környezetmérnöki, stb. szakok által nyújtott képzési formák és tartalmak sem elégítik ki a fenti feltételeket. Álláspontunk szerint egy ilyen jellegű, problémafelismerő és döntéselőkészítő gyakorlati, gondoskodó képzési forma, célszerűen a szociális munkás képzésből fejlődhet ki, fejlődhet tovább. A szociális munkás szakok által kifejlesztett elméleti és erőteljes terepi, gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 13

14 célirányos és magas szintű elméleti és gyakorlati környezetbiztonsági és igazgatási ismeretekkel kiegészülve olyan képzést adjanak, amelyekkel felvérteződve eredményesen lehessen kezelni az egymással szinte minden esetben összefüggő szociális és környezeti problémákat. Megállapítható, hogy az alapítani kívánt Környezetbiztonsági Szak tematikájában, képzési követelményeiben a MAB által meghatározott mértéket lényegesen meghaladó mértékben tér el a hasonlóknak csak távolról nevezhető hazai szakok célkitűzéseitől, tartalmi vonatkozásaitól. Ezek a különbségek csak tovább növekednek, amennyiben figyelembe vesszük a kreditrendszerből fakadó lehetőséget, amelynek értelmében a hallgatók a nagy számú speciális ismereteket nyújtó, felvehető tantárgyak közül választva, tovább orientálódhatnak, tudásuk differenciálódhat. A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány megalapításának célja A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirányú képzés célja a felkészült környezeti ismeretekkel és nyelvtudással rendelkező, szakmai hivatásnak elkötelezettek képzése, akik korszerű természettudományos ismeretük és szemléletmódjuk mellett rendelkeznek a szükséges társadalomtudományi ismeretekkel. Képesek a természettudományi és informatikai ismereteket szociális érzékenységgel és elhivatottsággal kezelni, a környezettudományt alkalmazott szinten gyakorolni. Alkalmasak a környezettudományhoz kapcsolódó kutatói feladatok ellátására, annak megszervezésére, környezetvédelmi, természetvédelmi és környezetbiztonsági ismeretek oktatására. A gyakorlati problémák megoldásán túlmenően rendelkeznek kelő mélységű elméleti ismeretekkel a master képzésben történő folytatáshoz. A Környezetbiztonsági és a Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány természetszerűleg alapjaiban a Környezettan Szak törzsanyagára épül, formailag és tartalmilag azonban markánsan különböznek. Ez látszik egyrészt az eltérő tantárgyak számából, hiszen a Szakirány 11, illetve 12 tantárgyából 7 tantárgy-eltérés található. Másrészt, ennél fontosabb és lényegesebb a tartalmi eltérés. A Környezetbiztonsági Menedzser Szakirány alapvetően a szakmai kérdések külső, együttműködő, kooperáló és koordinatív területére fókuszál, és az ezzel összefüggő menedzseri, döntési, problémakezelési és problémamegoldó feladatok megoldására készít fel. A Környezetbiztonsági Szakirány ezzel szemben inkább problémafeltáró, elemző és döntés-előkészítő jellegű felkészítést ad. Ebben a kontextusban a környezettan a természeti és a hozzá közvetlenül kapcsolódó civilizációs állapotok és folyamatok vizsgálata, annak érdekében, hogy a racionális fenntarthatóság harmóniáját biztosítani lehessen. A környezettan tehát a természeti, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezet szoros kölcsönhatásán és kölcsönös megalapozottságán alapuló komplex rendszer. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megtervezéséhez és hosszabb távon történő megőrzéséhez elengedhetetlen a helyi, területi és regionális szinten dolgozó, átfogó környezetvédelmi, környezetbiztonsági és szociális felkészültségű szakember alkotó munkája. Ez idáig ez az interdiszciplináris megközelítés és együttműködés többek között az ilyen szakemberek hiánya miatt nem valósulhatott meg. A szakirány indításával a Főiskola ezt a hiányt tervezi pótolni. A szakirány újszerűsége tehát a környezeti és szociális problémák komplex egységében történő kezelésében van, melynek aktualitása és igénye nemzetközi Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 14

15 viszonylatokban is jól megfigyelhető, és hazai tekintetben is egyre nagyobb a hiánypótló elvárás. A környezetbiztonsági menedzser szakirány képzési célja és követelményei alapján, valamint a szakterület és más szakok rokon területeivel történő összehasonlításban megállapítható, hogy a hazai felsőoktatási gyakorlatban újszerű módon egy korszerű kontextusban integrálja az elméleti, gyakorlati és alkalmazott természettudományos, társadalomtudományos és környezeti műveltségi kultúra diszciplínákat. A szakirány tematikájában és képzési követelményeiben teljes mértékben megfelel a MAB követelményeinek, a MAB által meghatározott mértékeket esetenként meg is haladja, különösen ha figyelembe vesszük a kreditrendszerből fakadó lehetőségeket, amelyek értelmében a hallgatók nagyszámú speciális ismereteket is nyújtó, felvehető tantárgyak közül választva, tovább orientálódhatnak, tudásuk differenciálódhat. A szakirány nem csak színvonalasan illeszkedik a magyar felsőoktatási rendszerbe, hanem struktúrájában megfelel a Bolognai Nyilatkozat által meghatározott többlépcsős felsőoktatási rendszerhez. Ezzel tartalmilag hozzájárul a Bolognai Folyamat célkitűzéseinek megvalósításához, miszerint rugalmas a hallgatói tanulmányi rendhez. Továbbá az alapozó képzés általános jellege folytán több szakképzettség egyidejű megszerzéséhez is. Az alapozó képzésben más szakokkal közös modulok kidolgozásával a felsőoktatási intézmények számára gazdaságos, a hallgatók számára a párhuzamos képzés lehetőségét nyújtja. A modulrendszerű képzés s hasonló szakképzettséget nyújtó szakokkal is nagyobb együttműködési lehetőséget kínál. Ezen túlmenően illeszkedik a nemzetközi rendekhez, ahol a felsőoktatás a környezettudomány és a szociális tudományok a korábbi magyarországi gyakorlathoz képest sokkal szélesebb interdiszciplináris bázisán ad a társadalom és az egyén számára egyaránt jól hasznosítható tudást. A megváltozott természeti és társadalmi, valamint gazdasági környezet fenntartható fejlődésének komplex megközelítésén alapuló megteremtése és hosszú távú megtartása nem egyszerűen műszaki, nem csak természettudományi, hanem komplex természettudományos és társadalomtudományos megközelítést igényel. Ezzel párhuzamosan továbbá a mindennapi életben a gyakorlati helyszíneken, a különböző helyzetű közösségek körében dolgozva aktív szerepvállalást segít elő. Ezzel az aktivitással lehet a Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan hatásos és hasznos jelszót valós tartalommal megtölteni, és elősegíteni megvalósulását. A Szakirány hallgatói az oktatás során széleskörű társadalom- és természettudományi, valamint igazgatási ismereteket, és terepi, intézményi gyakorlatot szereznek. A szakirányú alapoktatás jelentős terjedelmű műveltségi és fakultatív stúdiumokkal, készség és személyiségfejlesztő tréningekkel, továbbá szervezési és idegen nyelv oktatással, valamint erőteljes informatikai és számítástechnikai ismeretekkel egészül ki. A Szakirány hallgatói számára biztosítottak a különböző szakirányú problémafeltáró, problémaelemző és alternatív problémamegoldó foglalkozásokon való részvétel, továbbá a különböző kommunikációs technikák elsajátítása. Környezettisztítási (technológiai) szakirány célja A környezettan szak környezettisztítás-technológiai szakirányon végzett szakember munkája elsősorban az ember mikrokörnyezetében, de tágabb értelemben a környezetvédelem, környezetbiztonság területén számos feladatot láthat el. A végzettek természettudományos, ökológiai, műszaki, humánerőforrás menedzsment, közgazdasági és specifikus szolgáltatásmenedzsment ismeretekkel felvértezve, kiegészülve magas szociális Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 15

16 érzékenységgel kezdhetik meg az ember mikrokörnyezetében megjelenő, az emberek mindennapi tevékenységéből adódó egészségügyi, közérzeti, fizikai biztonsági és környezeti kockázatok elemzését, megelőzését vagy elhárítását, illetve az elhárítás hatékonyságát és/vagy eredményességének ellenőrzését. Ennek megfelelően a szakember elsősorban a létesítménygazdálkodás széles területén tud elhelyezkedni, és tisztítás-technológiai specifikus ismereteinek köszönhetően, megtalálja a helyét akár a keresleti, akár a kínálati oldalon. Így elláthat tisztítás-technológiai szolgáltatásbeszerzési illetve felügyeleti, vagy a konkrét megvalósításban irányítási feladatokat. Továbbá a létesítménytervezés során szakmai felügyelőként jelenhet meg a létesítmények takaríthatóságának értékelése szempontjából. A gyakorlati feladatok megoldásán túl rendelkeznek kellő mélységű elméleti ismeretekkel a master képzésben történő folytatáshoz. A végzettekkel szemben elvárás, hogy munkájuk végzése során ismerjék a mikro- és makro környezeti problémákat, a különböző felületek tulajdonságait, az adott emberi tevékenységeket és az azokból adódó szennyezettség terhelést, a beavatkozáshoz szükséges technológiákat, kezelőszereket és eszközöket, azoknak a felületekkel és a szennyeződésekkel való kölcsönhatásának törvényszerűségeit. Ismerniük kell továbbá a környezeti problémákat és kezelésük módszereit, legyenek képesek a környezeti szennyező források feltárására, elemzésére, az ártalmatlanítási módok szakszerű megtervezésére, valamint a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák kiválasztására, alkalmazására, figyelembe véve a hatályos műszaki és jogi szabályozásokat. A szakirányon végzettek munkájára a természeti erőforrások értelemszerű és józan felhasználásának felelőseiként számos területen mutatkozik igény, hisz a környezetet ma már globálisan veszélyeztető emberi tevékenység (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, urbanizáció,stb.) nem kívánt káros hatásainak elkerülése korunk egyik legnagyobb kihívása. A végzettek előtt álló általános feladat olyan elméleti és gyakorlati megoldások keresése, amelyek hatékonyan előzik meg, csökkentik vagy szüntetik meg az ember mikrokörnyezetében rá leselkedő egészségügyi, közérzeti, fizikai biztonsági kockázatokat és mindig szem előtt tartja a környezetvédelmi, biztonsági szempontokat is. A Közlekedés-és Környezetbiztonsági szakirány célja A közlekedés, mint fogalom olyan /történelmi időktől/ létező nemzetgazdasági ágazat, amelyre politikai és társadalmi berendezkedéstől függetlenül az emberiségnek mindig szüksége volt, van és lesz, hiszen az áruk termelése és fogyasztása térben és időben elkülönül egymástól, a személyek állandó helyváltoztatása pedig a társadalmi lét vitathatatlan előfeltétele. A közlekedés szervesen összefügg a környezetbiztonsággal, a biztonságos környezetet fenyegető veszélyekkel és más, országosan is rendkívül fontos paraméterekkel. A közlekedés az adott kor társadalmi, gazdasági fejlettségének tükörképe: a személy- és áruáramlási folyamatok jelentik a gazdaság vérkeringését, sok esetben lételemét. Az összefüggés determinisztikus és nyilvánvaló, a kapcsolatrendszer kétoldalú: a gazdaság nem fejlődhet eredményesen, ha az infrastruktúra részeként nem működik olyan közösségi közlekedési forma, vagy árutovábbítási rendszerkínálat, amely kiszolgálja mind az ipari, mind a mezőgazdasági, mind a kereskedelmi folyamatokat. Hazánk nyitott ország és EU tag lévén nem folytathat abszolút önellátó gazdálkodást, ellenkezőleg, nemzeti jövedelmünk magas részaránya a külkereskedelmi kapcsolatokból származtatható. A külkereskedelem a globalizálódó világgazdasági rend szerves része, amely nem létezhet standardizált közlekedési (szállítási, fuvarozási, szállítmányozási, logisztikai) folyamatok üzemszerű működése nélkül. A ma már korszerűnek és általánosan elismertnek elfogadott Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 16

17 és igényelt ún. kombinált megoldások és közlekedési-logisztikai ellátó rendszerek megtették kisugárzó hatásukat működési területükön kívülre is: tevékenységi-szervezeti értelemben is integrált, sokoldalú komplex rendszerek jöttek létre a folyamatosan változó és bővülő igények kiszolgálására. A természeti, társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezet szerves egészet alkot életünkben. Ezen komplex rendszer fenntartható fejlődésének megteremtéséhez és hosszú távú megőrzéséhez hozzátartozik a közlekedési környezet korszerűsítése is. A közlekedési rendszer más ágazatokhoz viszonyított túl-, vagy alulfejlettsége komoly zavarokat okozhat mindennapi életünkben, ezért a kétirányúan arányos fejlesztés alapvető egyensúlyi követelménnyé vált. A természeti, vagy civilizációs okokból keletkező sajnos növekvő számú - kihívások, kockázatok és veszélyek mindegyikének van közlekedési vonatkozása is. Sok megtörtént esemény bizonyítja és szemlélteti, hogy milyen alapvető gazdasági, termelési, szociális-ellátási rendellenességek diszfunkciók keletkezhetnek a közlekedés működési zavaraiból, egyes rendszerek leállásából. Ez a nyilvánvaló összefüggés indokolhatja a Környezettan szakra telepítendő közlekedési forgalmi szakirány szervezeti pozicionálását. A szakirány létrehozása szervesen illeszkedik a Környezettan szak alap- és alapozó tantárgyai tekintetében. A szakirány alapításával az alkalmazott közlekedés-és biztonságtudomány egyik gyakorlati oktató-kutató bázisaként kívánjuk önmagunkat meghatározni. Képzésünk nem irányul elsődlegesen műszaki területre, sokkal inkább törekszünk a környezet, környezetbiztonsági ismeretekkel harmóniában a forgalmi-kereskedelmi-üzemeltetési jelleg hangsúlyozására, a gazdasági szervezőelemző komplex képességek kialakítására. Mindez oly módon, hogy a közlekedés, mint funkió, a környezetbiztonság pedig mint diszfunkciókezelés jelenik meg. Természetesen nem tartjuk mellőzhetőnek a közlekedési igazgatás rendszerének, aktuális tudnivalóinak oktatását sem. Célunk az, hogy a közlekedési-logisztikai szakma reprezentáns képviselőivel (szakirányú gazdasági társaságok, intézmények, érdekképviseletek, nemzetközi szervezetek, stb.) élő munkakapcsolatot tartva olyan oktatási tudásbázist alakítsunk ki, amely napjainkban, több tekintetben is hiánypótlónak tekinthető. Információink szerint ilyen szakmai összetételben és gyakorlatias céllal működő BA szintű képzés jelenleg nincs hazánkban. A közlekedési szakirány tehát társadalmilag és gazdaságilag is perspektivikus terület, széles körben kínál állandó munkalehetőséget. A jelenlegi felsőoktatási struktúrának - álláspontunk szerint egyik problémája az, hogy a képzési szerkezet és a valós munkaerő piaci igény nem megfelelően koordinált, így fordulhat elő, hogy pl. állami finanszírozásban (nagy közpénzráfordítással) végző hallgatók jelentős számban megfelelő állás nélkül maradnak a diploma megszerzése után. Könnyen pályaelhagyókká válhatnak szakmai karrierépítés helyett, nagy anyagi veszteségeket okozva az országnak. E tekintetben a közlekedési szakirány jó helyzetben lenne, hiszen több tízezerre tehető a potenciálisan munkaadóként figyelembe vehető gazdasági/költségvetési egységek száma és több részterületen lehetséges saját vállalkozások alapítása is. Kapacitásunk határáig partnerei szeretnénk lenni a közlekedési szakmában érintett gazdasági társaságoknak /nemcsak a közút, hanem a vasút, a hajózás és a légiközlekedés területét is beleértve/, kapcsolatainkat kiterjesztjük a népes közületi /ipari-mezőgazdasági/ üzemeltetői szektorra, sőt a közlekedési-logisztikai szolgáltatásokat végző, vagy azokat igénybevevő állami, önkormányzati költségvetési, vagy más közszolgáltatási szervezetekre is. (A szakma több résztvevőjével együttműködési megállapodás keretében ösztöndíjas hallgatókat is tervezünk képezni, segítve a diploma megszerzése utáni elhelyezkedést és a közlekedési szakmában maradást is. E lehetőség kiterjeszthető a szakirányú /közép- és felsőszintű/ OKJ-s szakképzést ellátó intézetek közül is néhányra.). Nemzetközi társintézeti kapcsolataink kiépítését a szakirány alapítását követően tervezzük (oktatási-kutatási tapasztalatok cseréje, hallgatói gyakorlatok koordinációja) felgyorsítani. Építő jellegű munkakapcsolatokra törekszünk más, a közlekedéstudomány oktatásban érdekelt társintézmény (egyetem, főiskola) szakirányú munkatársaival, erősítve, vagy kiegészítve egymás oktató-nevelő-tudományos tevékenységét, esetleg igény szerinti vidéki kihelyezett oktatást indítunk társintézeti bázison. Oktatóink személyes összetételének kialakításában arra törekedtünk, hogy az egyes tantárgyak előadói a szakmai közvélemény által okkal és joggal elismert, nagy elméleti felkészültséggel és Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 17

18 sokéves gyakorlati tapasztalattal, lehetőleg oktatási múlttal rendelkező kiemelkedő szakemberek legyenek. A szakirány célja a személy- és áruforgalom területére olyan alapos elméleti felkészültséggel rendelkező, kiemelten gyakorlati szakemberek képzése, akik képesek lehetnek önálló, felelősségteljes munkakör betöltésére, minden üzembentartói szektor részére, a napi közlekedési forgalmi problémák megoldása útján. Célunk az egyes szakterületek speciális feladatait bemutató, kreatív tervezési és operatív munkavégzésre felkészítő képzés, a teljesítményképes tudásszint elérését és ellenőrzését szolgáló oktatási szisztéma kialakítása útján. Végzett hallgatóinknak alkalmassá kell válnia arra, hogy a közlekedési/forgalomszervezési/logisztikai vertikum gyakorlati feladatait eredményesen, piaci versenykörülmények közepette is elláthassák (később vezetői szinten is). A szakmai gyakorlaton az elméleti ismeretek gyakorlati átültetésének kipróbálása, az adott gazdasági társaság/intézmény konkrét szakmai körülményeinek megismerése, esetleg a szakdolgozathoz szükséges információk előzetes felmérése, összegyűjtése a feladat. A hazai és nemzetközi előrejelzések szerint a fenti kompetenciákkal rendelkező, gyakorlatias szakemberekre a későbbiekben nagy szükség lesz mind a személyközlekedés, mind az árutovábbítás, mind a logisztikai területeken egyaránt. Álláspontunk szerint a Közlekedés-és Környezetbiztonsági Szakirány tematikájában, képzési követelményeiben a MAB által meghatározott mértéket lényegesen meghaladó mértékben tér el a hasonló hazai szakirányok célkitűzéseitől, tartalmi vonatkozásaitól. Egyes témakörökben a képzés tematikai javaslata egyedi és újszerű. A szakirány szervesen illeszkedik a hazai felsőoktatási rendszerbe, struktúrájában megfelel a többlépcsős oktatási követelményeknek, a hallgatók számára differenciált lehetőséget biztosít. 2. Az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzés (MA, MSc) lehetőségének a felvázolása, a saját intézményben vagy más intézményben való indíthatóság körülményeinek bemutatása. A képzés egyik célja, hogy a hallgatókat felkészítse a megfelelő mesterképzésben való részvételre, ezáltal képesek legyenek a mester szintű oklevélért folytatott második ciklusú képzésben részt venni a környezettudomány, valamint más kapcsolódó hazai és európai mesterszakok keretében. A környezettan alapképzési szakon végzett alkalmazott környezetkutatók a természettudományi tanulmányok folytatáshoz szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szemléletmóddal, legalább egy, a nemzetközi kapcsolattartáshoz és a szakirodalom feldolgozásához szükséges idegen nyelv kellő szintű ismeretével, matematikai és informatikai, valamint kémiai, fizikai, földtudományi és biológiai alapokkal rendelkeznek. Ezért a fentiekre alapozva, az alkalmazott környezetkutatók további kétéves mesterképzés után mint okleveles környezetkutatók képesek lesznek új tudományos felismerések elérésére a környezettudományok és szakirányok szerint az ökológia, a környezetfizika, a környezet-földtudomány és a környezetkémia területein, a környezeti adatok felvételére, azok minőségi és mennyiségi elemzésére és az eredményekből következtetések levonására. Az MSc szinten végzettek biztosíthatják a szakember-utánpótlást a magas-szintű környezettudományi ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, ők jelenthetik az adott szakmaterületen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 18

19 A környezettudomány szakot, valamint a környezettan és a környezetvédelem tanári szakokat az elmúlt évtizedben alapították és indították el a magyar felsőoktatási intézményekben. A szakok a legnépszerűbb felsőoktatási szakok közé kerültek a természettudományok területén. A környezettudomány szak, valamint a környezettan tanári szak oktatásának személyi, infrastrukturális és kutatási feltételei adottak az egyetemeken, ahol a természettudományi szakos és/vagy a természettudományi tanári képzés hagyományosan, nemzetközi mércével mérve is magas színvonalon folyik. Tehát a környezettan alapszakra épülő környezettudományi mesterszakok indíthatóságának, s egyben az intézményünkben végzett hallgatók tanulmányai folytatásának lehetőségei megvannak. 3. A hallgatók felkészítésének bemutatása az indítandó alapszakra épülő valamely (tervezett) mesterképzésben való részvételre, valamint a kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, tehetséggondozó tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása. A szakirány lehetőséget ad az adott kutatási terület iránt érdeklődő és tehetséges hallgatók számára mind hazai, mind nemzetközi együttműködési projektekben való aktív részvételre. A képzés során a tehetséges hallgatók közvetlenül vehetnek részt mind alapkutatási, mind alkalmazott kutatási munkákban a Tudományos Diákkör keretében, mint ahogy az sikeresen folyt a korábbi évek során. A közvetlen részvételre jó lehetőséget adnak az adott területen folyó kutatásaink, valamint a képzésben együttműködő szervezetek munkájából adódó lehetőségek. Fontos célunk, hogy a tehetséges és érdeklődő hallgatók számára minél jobb lehetőséget teremtsünk az MSc, illetve PhD képzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudás megszerzéséhez, hazai és nemzetközi partneri kapcsolatok révén is, amelyek a korábbi években is eredményesen segítették ez irányú erőfeszítéseinket. Hallgatóink számára lehetőséget biztosítunk a már meglévő kapcsolataink (Bristol, Berlin, Bécs, Oslo városaiban kiépített felsőoktatási partnereink) mellett szeretnénk felajánlani CCCU egyetemi kapcsolataink által kínálkozó hallgatói lehetőségeket is. 4. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési ágban, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. Főiskolánkon jelenleg 39 főállású és részfoglalkozású oktató dolgozik, a főállásúak közül 14 minősített oktató. Az új szakjaink indításához fejleszteni kívánjuk eddig meglévő tanszékeinket, illetve az egyéb (informatikai stb.) egységeket is. Kiváló szakemberektől kaptunk ígéretet arra, hogy a szakindítás engedélyezése esetén munkájukat főiskolánkon főállásban folytatják, akiket szerepeltetünk jelen kérelmünkben is. Ugyanakkor az új képzéshez megfelelő létszámú és képzettségű oktatót természetesen csak akkor vehet fel főiskolánk, ha a szakindítási engedélyt megkaptuk. A meglévő műszaki kapacitásaink bővítése érdekében hosszú távú tudományos együttműködési megállapodást kötöttünk az Ybl Miklós Műszaki Főiskolával. Ez magában foglalja a kutatási tevékenység mellett a műszaki főiskola színvonalas laboratóriumainak használatát is. Több mint kötetes könyvtárunkban a leendő szakhoz tartozó legfontosabb kiadványok megtalálhatók vagy elektronikusan elérhetők. Szakkönyvállományunk tartalmazza a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek nagy részét, melyet Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 19

20 folyamatosan bővítünk. A hallgatók felkészítését nem csak a nyomtatott könyvtári anyagok, hanem CD-ROM-ok és videó filmek is segítik. Információ hordozóink egy része idegen nyelvű (elsősorban angol). A számítástechnikai infrastruktúra jelentős bővülésen ment keresztül, ennek köszönhetően olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózattal rendelkezünk, amelyhez a hallgatók rendszeresen és szervezett formában hozzáférhetnek. Az oktatástechnikai infrastruktúra, modern videotechnikai eszközök is rendelkezésünkre állnak az alapvető iskolatechnikai eszközök mellett. A gyakorlati oktatás számára az intézményhez tartozó gyakorlóhelyek biztosítottak. A meg lévő kapacitásszámunkat valamint oktatási intézményi és tárgyi hátterünket figyelembe véve 2008 szeptemberétől a környezettan alapszakon 60 fő nappali és 60 fő levelezős létszámmal tervezzük a képzés megindítását. Kornyezettan_akkreditacios_anyag_2_(Javított)-1 20