Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban"

Átírás

1 Az A Falu szerkesztõbizottsága idén beszélgetéssorozatot indított el a vidék és az ott élõ emberek helyzetérõl, gondjairól és lehetõségeirõl. A másdodik beszélgetést Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban témában a Pallas Páholyban november 20-án tartottuk. A bevezetõ gondolatokat Varga Gyula és Stumpf István fejtette ki. A beszélgetést Szegvári Péter vezette. Az eseményen ötvenhét érdeklõdõ szakember vett részt, és közülük tizenegyen mondták el gondolataikat. Ezt a beszélgetést még az idén egy újabb követi. Erdei Romány Pál Életében ritkán mondták a teljes nevét, vagyis úgy, hogy Erdei Ferenc. Szegeden végzett jogot, azaz használhatta volna hivatalosan is, hogy Dr. Erdei Ferenc. Ez még ritkábban fordult elõ. Volt egy Erdei Mihály nevû földmûvelésügyi miniszterhelyettes (majd állami gazdasági igazgató), akivel néha össze is keverték, ám Erdeivel sem rokoni, sem más kapcsolatban nem említhetõ. Testvéröccse, Sándor ismert mûvelõdéspolitikus, szobrász és lapszerkesztõ volt, aki pedig mindig teljes nevén szerepelt. Erdei tehát egy volt. Szó szerint és átvitt értelemben, valamint a kor köztudatában is. Azok körében is, akik tisztelték, becsülték és azoknál is, akik hosszabb-rövidebb idõre megvonták tõle a bizalmukat, a megbecsülésüket. Ma is akadnak ilyenek. Nem egyszer a kor, a XX. századi Magyarország történetének kellõ ismerete s benne a személyek szerepérõl való tájékozottság nélkül születnek a vele kapcsolatos negatív vélemények. 1. Nekrológot, hosszabb-rövidebb életrajzot többet is olvashatunk Erdeirõl. Ám a legjobb, árnyalt és precíz pályaívek leírása sem ajándékozhatja meg az olvasót a megértés nyugalmával, ha az adott kort és helyet, valamint a benne és ott élõ ember ezernyi reagálását nincs módja együtt mérlegelni. 11

2 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Lázadó, nyugtalan örökifjú volt Erdei, vagy belenyugvó, kompromisszumokra kész ember? Tudósnak készült vagy politikusnak, amikor Makóról elindult? Sorolhatnánk a kérdéseket is, a válaszokat is. Ugyanakkor termékeny író, alkotó ember volt, teljes életet élt. Volna tehát mit mérlegre tenni. Itt és most a kezdetekrõl csak két villanófény. Az úri-magyarország idején írja, 28 évesen: Ha én beszélek parasztokról, magamról és magunkról beszélek... Próbáltunk mi már ezerszer fölhágni az élet magasabb grádicsára, de mindannyiszor visszataszított okos vagy oktalan akarat. Csak gyümölcseinket és jobbra való fiainkat fogadták el tõlünk, kit vérének elhullatására, kit fajtájának megtagadására. (Parasztok, 1938.) Tiborc-i hang? Nem, Erdei látásmódja, valóságismerete, világszemlélete, családi üzenete falukutatói, biciklis élményei alapján. És a korabeli kritikus megállapítása: Különösen Veres Péternél és Darvas Józsefnél észlelhetjük, hogy kizárólag annak a félnek adnak igazat, amelyekhez õk is tartoznak. Ám Erdeirõl a következõk olvashatók:...azt hisszük, hogy Erdei kiemelkedõ helyet fog elfoglalni a magyar szociológusok sorában. (Rézler Gyula: Falukutatók és szociológusok. Faust Kiadó 1943.) Ezt a véleményt néhány évtizeddel késõbb Andorka Rudolf a következõképpen részletezi: A tények feltárásán túlmenõ, tudományos igényû mûveket elsõsorban Erdei Ferenc írt: a magyar városról, faluról és tanyáról írt trilógiát, valamint a magyar parasztságról és paraszttársadalomról írt könyveket. Õ írta meg a szociográfiai mozgalom eredményeinek az egész magyar társadalomra kiterjesztett összefoglalását a»kettõs társadalomról«szóló tanulmányában... (Andorka Rudolf [1997]: Bevezetés a szociológiába. Osiris K.) Erdei tehát írt, Makón hagymatermesztési kísérleteket szervezett és értékesítõ szövetkezetet igazgatott. És a Maroson úszó dereglyén, legendás körülmények közepette megalakítják a parasztpártot. A Márciusi Frontot követõen. Bekerül Erdei több társával együtt a politikai rendõrség megfigyelési, mintegy negyvenezer nevet tartalmazó zsebkönyvébe. És bekerül a Szent korona nevében kimondott ítélet alapján a Markó utcai fogházba. Szabadulásakor, 1943 karácsonyán éppen 33 éves. Már elmondta nevezetes elõadását A magyar társadalom címmel és Püski Sándor kiadásában olvasható is volt a Szárszó címû kötetben. A diagnózis kimondta, hogy a parasztság már nem képes fokozatosan beilleszkedni a polgári társadalomba, olyan óriási arányúvá nõtt az agrár-szegénység tömege (...) a jobbágyságból felszabadúlt parasztság a szerint tudta felhasználni a konjunkturát, ahogy a megelõzõ rendi társadalomban történeti tõkét gyüjtött. Jól látta, hogy ez a kisebbség Nyugat- Dunántúl tájain és a Nagy-alföld polgárgazda térségein. 12

3 2. Az új honfoglalás idején ahogyan Illyés Gyula nevezte az évi földreform végrehajtását Erdei belügyminiszter, de néhány megye földosztási kormánybiztosának megbízólevelén Erdei aláírása szerepel. Érthetõ, hiszen a földbirtok-politika mindig közel állt hozzá, de az Ideiglenes Nemzeti Kormány földmûvelésügyi minisztériuma is közel, a szomszédos szobák egyikében mûködött a debreceni Arany Bika Szállóban. A miniszteri székben pedig Nagy Imre, az államtitkáriban Donáth Ferenc. Összedolgoztak, amikor a Gyõrffy-kollégistákhoz jártak elõadásokat tartani, s akkor is, amikor a nyilas uralom alatt már bujkálniuk kellett. Miért ne folytatták volna? Debrecennel új világ kezdõdött Erdei számára is. Képviselõ s miniszter lesz. (Az országgyûlésnek ezt követõen haláláig a tagja.) A belügyminisztériumi teendõk akkor, parasztpárti jogász kezében elsõsorban közigazgatási-jogszabálykiadási feladatok sokaságát jelentették. (A rendõrség más politikai ellenõrzés alatt állt.) Nagy segítséget jelentett a miniszternek a Szegedi Fiatalok Körébõl Bibó István, akivel az egyetemi években indult, s szinte már családinak nevezhetõ barátság kötötte össze, s jöttek a többiek is. A belügyi tárcától egy év múlva megvált és a parasztpárt szervezésivezetési ügyeinek szentelte ideje javát. Az új szövetkezeti szövetségek központjaiban kisebb-nagyobb feladatokat ellátott ugyan, nem szakadt el a tudományos közélettõl sem, de a fõ figyelem a Nemzeti Parasztpártra, a koalícióra, a politikai erõviszonyokra irányult. Életrajzi, saját fogalmazása szerint:...egész korábbi életében készült arra, ami 1945-ben bekövetkezett az egész világon is, e hazában is. Amit azóta tett e sorok írója, az mind annak a folytatása szükségszerû vagy alkalomszerû folytatása, amit 1945-ben tett. A földreform során az idõs Erdei Ferenc is újgazda lett. A Makóról Szigetszentmiklósra települt Erdei család az öt kat. hold juttatott földön tanyát épített. Az apa két fia segítségével a háborúban elpusztult épületet újjá teremtette. Erdei 1949 nyarán vállal ismét miniszteri megbízatást. Magyarországon akkor a szociáldemokrata, valamint a kommunista párt egyesülésébõl már létrehozták a Magyar Dolgozók Pártját. Moszkvai székhellyel megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Brüsszelben létrehozzák a NATO-t stb. Közép-Európa megszûnik. Jalta szellemében Nyugat- Európa és Kelet-Európa születik. Néhány ország különutas. (Skandinávia, Balkán stb.) A Kelet országaiban az államosítások elérik a fodrászmûhelyeket, a mezõgazdaságban pedig elkezdõdik a szovjet modellet követõ kollektivizálás és az egypárt rendszer kiépítése. Sok politikus félreáll, emigrál vagy börtönbe jut. Erdei marad s ringbe száll. Új minisztériumot, más háttérintézményeket szervez a falunak. Sokan nem értik. Miért vállalta? Kossuth-díjasként, a Magyar Tudományos Akadémia frissen választott levelezõ tagjaként? Néhány adalék következik a válaszhoz. 3. Fekete Gyula írta nemzedéki önvallomásként, hogy nem a járda szélérõl mérték a történelmet, hanem mentek a 13

4 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. járdán. Erdei a gürcölõ, néhány holdas parasztokra gondolt és ismét letette 1949 nyarán a miniszteri esküt. Az országban akkor Európa sok országához hasonlóan jegyrendszerben (vagy feketén) lehetett élelmiszert vásárolni, a mezõgazdasági termelõ is csak a fejadagra volt jogosult. A gazdaságokat az igaerõ és a napszámos munka határozta meg. Az ország állatállományának (számos állatban kifejezve) háborús pusztulása 60,4%-os volt, de a juh 81%-a, a sertés 77%-a, a ló 65%-a lett a változó hadszínterek, frontvonalak és a zûrzavar áldozata. A hiányok pótlása pedig nem egyszerûen akarat által, hanem biológiai törvények által is korlátozott ebben az ágazatban. Ennek megértéséhez viszont hol a szakismeret hiányzott, hol a türelem. A minisztérium tehát mint késõbb Erdei is tapasztalhatta a bizalmatlanság légkörében szabotázs gyanúkkal terhelve végezte munkáját. Hovatovább az aszályos évszakok, a járványos állat-betegségek terjedése is növelte a gyanút, majd a váltakozó retorziót. Sokan menekültek az iparba más foglalkozást és más lakóhelyet vállalva. A politikai versenyben szorgalmazott szövetkezeti szervezés tovább rontott a falu, valójában az ország helyzetén. Az elhagyott földeken állami gazdaságokat (nemzeti vállalatokat) szerveztek, amelyek számára önálló minisztériumot alapítottak 1952 januárjában. Az FM-bõl kiszakított részleg minisztere Hegedûs András, volt mûegyetemista lett, a Magyar Dolgozók Pártja legfelsõ szûk körû vezetõségének tagja. (Így mondja késõbb Rákosi, hogy az állami gazdaság az ing, a tsz a kabát, azaz a test melegét az ing élvezi elsõnek.) Erdei a mezõgazdasági szakigazgatás, valamint az oktatás és a kísérletügy felkarolását tekintette sürgõs feladatának. Visszaállította az 1949-ben megszüntetett keszthelyi, mosonmagyaróvári és debreceni volt mezõgazdasági akadémiát. A budapesti albérletekbõl Gödöllõre hite szerint végleges helyére telepítette a Tildy Zoltán által alapított Magyar Agrártudományi Egyetemet. Kiterjesztette a felnõttképzést, külön tanfolyamokon foglalkoztak a szövetkezetek, a gépállomások új vezetõivel. A gépállomások és vezetésük sajátos világot jelentettek az ún. fordulat évét követõen. Ahogyan nevezték: a munkásosztály elõretolt bástyái voltak a falun. Az FM egyik, erre szervezett fõosztálya (késõbb fõigazgatósága) irányította a hálózatot, több szovjet tanácsadó felügyelete mellett, azaz a gépállomás állam volt az államban. Ráadásul a politikai követelményt tekintették mindenek fölöttinek az alkalmazásoknál. Így kapott Erdei az Amerikát járt Rázsó Imre gépészmérnök (késõbbi professzor) és társai helyett olyan vezetõt a gépesítés élére, akirõl kiderült, hogy cséplést 1951 nyarán látott életében elõször. (Honvári János: A gépállomások története Bp ) A mértéktartó, józan szakértelem más ágazatokban is nehezen jutott levegõhöz. Az egykori, felkészült gazdatisztek, jószágkormányzók nem könnyen kaptak bizalmat. Leginkább az állami gazdaságoknál találtak munkát, ahol nagyobb politikai védelmet reméltek és kaptak, mint pl. Izinger Pál, Károlyi Gyula gróf egykori intézõje, aki az Állami Gazdaságok Fõigazgatóságának egyik vezetõje lett. Az FM égisze alatt a túlteljesítõknek termett több babér. A gyapottermesztés (hadiipar!) apostolait, a Német Birodalom korábbi igényei szerint kidolgozott gumipitypang vetésének új hõseit, a szovjet mintájú pótbeporzás terjesztõit azután ország-világnak bemutatta a még lelkesebb korabeli média. Utóvégre közelinek látszott egy harmadik világháború... 14

5 Erdei nem vágja el kapcsolatait a tudománnyal. Kutatómunkát nem végezhet, de másokat FM-érdekbõl is segít ebben. A Martonvásári Kísérleti Gazdaságot a minisztérium átadja az Akadémiának, segíti a korszerû növénynemesítést, és 1953-ban megszületik az Mv 5-ös, Európa elsõ, beltenyésztett kukoricahibridje. Pap Endre dicsõsége volt, de tudni kell: Liszenkó és követõi még a helyükön voltak. A változtatás lehetõségét Moszkva nyitja meg. Az új kormányfõ 1953 júniusától Nagy Imre és a kormány igazságügyi minisztere Erdei Ferenc. Alig egy hónap múlva elõterjeszti az amnesztiajavaslatot, majd a kuláklisták megszüntetésével kapcsolatos jogszabálytervezetet (amely listák egyébként a belügyi, valamint a begyûjtési apparátusnak voltak kedvenc névsorai). Felállítják a Legfelsõbb Ügyészséget, új tanácstörvény készül stb. Szabályozzák a szövetkezeti tagsági viszonyokat, elengedik a terménybeadási hátralékokat. Egy év múlva Nagy Imre átalakított kormányában ismét földmûvelési miniszter, majd Hegedûs Andrást váltja miniszterelnökhelyettesként az új kormányban. A begyûjtési rendszer megszüntetésének módozatait tárgyalja az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságával, Z. Nagy Ferenc elnökkel 1956 szeptemberében. Megszûnését már a második Nagy Imre-kormány jelenti be 1956 októberének végén, majd a Kádár-kormány terjeszti a jogszabályt az Elnöki Tanács elé 1956 novemberében. Erdei ebben az idõben már szovjet fogságban volt. Tökölre küldte Nagy Imre, hogy vezesse a külföldi katonákkal tárgyaló magyar katonai bizottságot egyetlen civilként. Letartóztatták, vallatták, majd elengedték. Késõbb a katonákat is. Egy kivételével Erdei 1957 elején akárcsak 1945-ben ismét új életet kezd. Bizalmasainak azt mondja, hogy soha többé politika. Több '56-os dolgot nem ért. A holnap kérdései elõl azonban nem akar kitérni. Sohasem tette. Tudta, hogy a jövõt csak az formálhatja, aki részt vesz abban, jelen van a folyamatokban. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, érthetõ hát, hogy megkapja az akadémia martonvásári intézetében az üzemtani kutatócsoport vezetését. Nem sokkal késõbb Agrárgazdasági Kutatóintézet néven, más hasonló szervezetekkel egyesülve a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rangos kutatóbázisává válik az AKI. A politika azonban nem kerüli, nem kerülheti el. Kormánytagság, politikai tisztség nem jöhet szóba. Ha csak a Hazafias Népfront fõtitkári posztját nem tekintjük annak. Feltehetõen azért vállalta között (az MTA fõtitkári megbízatása lejártával), hogy sokoldalú kutatási eredményeinek, agrárgazdasági, szövetkezetfejlesztési, település- és közigazgatás-rendezési tételei hirdetésének biztos fóruma legyen. Öccse, Erdei Sándor írta 1974-ben: A tudományos kutatómunkát nem állította szembe a közéleti szereppel és a politikai cselekvéssel, de a maga részérõl teljesíthetõ szolgálatul most már az elõbbit látta fontosabbnak. (Emberül élni. Gondolat, Bp ) Erdeit egyébként szívesen látta a sajtó, de maga is kedvelte a felkészült, mûvelt újságírókat. Partnere tudott lenni a TV családias, beszélgetõ mûsorának is, a rádió Ady vagy Bartók estjének is. Megengedhette ötvenedik évén túl azt is, hogy ismét gyakrabban találkozzék régi barátokkal, tájakkal, régi szokásokkal. Az 15

6 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Alföld, Debrecen, Kecskemét és Szeged Makóval együtt volt a tágabb szülõföldje. És ismét a tanyák a pótvizsgára utaló tanyák kutatói, patrónusai az állandó partnerek. A kutatómunkával, a tanulmányok szerkesztésével az is együtt járt, hogy fiatalokkal foglalkozzék. Az Akadémia Szociológiai Bizottságában, az Agrárközgazdasági Bizottságban, az utánpótlás-nevelésben, az aspiránsok vezetésében, az általa alapított Gazdálkodás c. agrárökonómiai folyóirat szerkesztõségében. Bizonyosan tudta, hogy mekkora erõt, inspirációt jelent egy-egy pályakezdõnek, ha Erdei a csupa nagybetûs dicséri meg a kandidátusi dolgozatát, szól elismerõen annak védésén, vagy hivatkozik egyik-másik megállapítására. Erdei ezt nem egyszer megtette... Megújuló, szellemi alkotó idõszaka volt Erdeinek a hatvanas évtized. A legnehezebb idõben elméleti munkán dolgozott. Könyvet írt, amely 1959 õszén az Akadémiai Kiadónál jelent meg, Mezõgazdaság és szövetkezet címmel. Vissza a kezdetekhez, a harmincas években született szövetkezeti beszámolókhoz? Némely vonatkozásban igen, többnyire azonban nem. Elemzõ, részletezõ munka. Mégis alig kapott értékelést. Rossz idõben jelent meg. Apály volt a témában is, a Magyarország iránti, nem aktuálpolitikai érdeklõdésben is. A szakma az állami gazdaságokra figyelt akkor, Erdei tehát elment a Bábolnai Ankétokra, felszólalt, vitatkozott és újabb könyvekben fogalmazta meg a következtetéseit. A tájtermelés, a parasztudvar (vagyis a háztáji) témáját Erdei tette gazdaságpolitikai és termelésszervezési üggyé, majd disszertációs tételekké. Ha kellett, akkor a radikális, sõt elfogult, ún. '19-esekkel szemben is. Erdei sohasem kötött ki egyetlen megoldás üdvözítõ volta mellett. Az MTA Mezõgazdasági Üzemtani Intézete sorozatot indít 1961-ben az üzemszervezési kérdések korszerû megoldási lehetõségérõl (Erdei tanulmánykötetével indul ötezer példányban! a sorozat), de eleve több (hét!) gazdaságstruktúráját mutatja be és lát el megjegyzéssel. A gazdaságok: Hajdúszoboszló, Bábolna, Bikal, Lajta- Hanság (állami üzemek), továbbá három tsz, Nagykõrös, Nagyréde és Mezõhék. Ma is tanulságos leírások! (Üzemszervezési kérdések a szocialista mezõgazdasági nagyüzemben. Akadémiai Kiadó Bp.) Itt, akkor is látható Erdeinek ez a felfogása, amelyet évekkel késõbb olvashatunk egy külföldi agrárbeszámolóhoz írt bevezetõjében:...újból meggyõzõdhetünk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlõdése nemcsak egy-két séma szerint haladhat elõre, hanem a történeti fejlõdés és az adott közgazdasági környezet feltételeihez képest nagyon változatosan. (Komló László: Ipari mezõgazdaság felé. Bp., 1964.) Nincs abban semmi meglepõ, hogy Erdei Fehér Lajost is meggyõzve a hazai szövetkezeti sokféleség elméleti megalapozója, az ún. magyar agrármodell elindítója lesz. Ellenzi a nagyüzemi átszervezés gyors keresztülvitelét, levélben tiltakozik a kollektivizálás újrakezdése ellen mindhiába. Az akadémia súlya is kevésnek bizonyult a politikával szemben. Késõbb a szövetkezeti szövetségek sokfélesége mellett is síkraszáll. Érvel azért is, hogy minden szövetkezet annyi szövetségnek lehessen a tagja, ahányhoz valamilyen érdek kötheti, de törekvései 1966/67-ben sem nem juthatnak el a megvalósulásig. Ha a pártközpont szövetkezetpolitikai munkaközössége, amelyet Fehér Lajos elnökölt, 16

7 el is fogadná, a Politikai Bizottság s annak nyomán a kormány már bizonyosan elvetné. Jobb tehát elõre számolni a realitással. Különösen annak, akit vacsoráztattak már Tökölön... A szövetkezeti szövetségek mind a fogyasztási és ipari, mind a mezõgazdasági szövetkezeteké így azután megyehatárosan alakulnak. A járási határokat metszhetik, de a várispánságok sérthetetlenek (akárcsak manapság). Kivételt képeztek a halászati tsz-ek szövetségei, hiszen a folyók, a tavak mégsem igazodnak mindenhol a politikai-igazgatási határokhoz. Végül is 1967-ben megalakul a magyar termelõszövetkezetek országos tanácsa, a TOT. A kongresszus zárszót mondó elnöke, az egyetlen nem szövetkezeti tag, Erdei kimondta: A parasztság száma és aránya csökken egész népességünkben, a mezõgazdaság aránya is az egész népgazdaságban, de valami ma sem kisebb jelentõségû, mint akkor volt, amikor még fejletlenebb agrárország voltunk: a mezõgazdaság pótolhatatlan szerepe a gazdasági fejlõdésben, s a mezõgazdaságban dolgozók szorgalma és a korral haladó szaktudása. Tények, igazmondó szavak. Semmi árvalányhaj, semmi álpátosz. Csak a szerep tudatos vállalása és a követelmény: szorgalom és tudás. Erdei hitvallása is lehetett volna. Vagy annak az indoklása, hogy miért maradt Erdei itthon és miért vállalt oly sokféle megbízatást. Kedvére valót is, meg kényszerûen viseltet is. Tudva, tapasztalva, hogy egyik feltételezte a másikat. Mert hogyan lehetett volna az új, korszerû szövetkezeti jogszabályalkotás meg az érdekeltségi viszonyok megváltoztatásának nyilvános szorgalmazója, a titkos szavazás stb. bevezetésének szószólója, ha nem annál az asztalnál mondhatja el mindazt, amelynél a kormányzópárt vezetõi is ott ülnek, akik már jobban kedvelik a magyar lajbit, mint az orosz gimnasztyorkát. Erdei tudja, hogy az utóbbiak kimondása általa lehetséges, de megvalósításához a hatalom közremûködése elengedhetetlen. Akárcsak a mimikri, a Bethlen Gábor -i egyensúlyozás. Az emigrációban megjelent publikációkért ugyanis honorárium, az itthoniakért adott és jobbik esetben szilencium járhat. Az alkalmazkodást illetõen az adott politikai légkörben nem volt kideríthetõ, hogy ki tette õszintén és ki félelembõl. írja Borbándi Gyula New Yorkban, ban megjelent könyvében. Erdei Ferenc esetében sok jelbõl ítélve az feltételezhetõ, hogy minden más politikai út lehetetlenségének a felismerése és az a meggyõzõdés vezethette, hogy szerepvállalásával az elkerülhetetlent enyhítheti. Személyes magatartása és viselkedése is mintha ezt igazolta volna (...) Nem szakította meg népi kapcsolatait, hanem felkarolta a hozzá támogatásért folyamodó hajdani parasztpártiakat. (Borbándi: A magyar népi mozgalom.) Tegyük hozzá: másokhoz, pl. Kodály Zoltánhoz hasonlóan. És nem csupán a volt parasztpártiakat. Az AKI-ban több '56-os kapott munkát, védelmet Erdei által. A börtönbõl szabadult Göncz Árpád is Erdeihez fordul segítségért, s munkához is jut az agrár-vidék kapcsolatok révén. Bibó István és sokan mások is kértek és kaptak segítséget Erdeitõl. Erdei életútjának igazi mérföldköveit írásai képezik. Nem a hivatali, magas 17

8 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. tisztségei idején kiadott, megjelent vagy egyszerûen csak hátrahagyott írások, amelyek egyikét-másikát csak Erdeinek tulajdonítják, de mások írták, az apparátus készítette a fõnök számára. Filológusokra vár, hogy a kétségeket tisztázzák a jövõben. A Politikai írások címû kötetekben és máshol található több olyan elõadásvázlat, újságcikk alapanyag, amelynek szürke nyelvezete, bizonygató vonalassága feltûnõen különbözik Erdei stílusától. A leendõ életrajzírónak erre is érdemes figyelnie. Erdei pályáját könyvei szegélyezik. Betegágyán is utolsó, frissen megjelent könyvét vehette kezébe, a Magyarország felfedezése egykor oly sikeres sorozat új kötetét. Város és vidéke címet kapta Erdeitõl a 445 oldalas könyv. Szülõföldem címet is kaphatott volna, ám akkor a személyes kötõdést már a cím jelezte volna. Erdei nem akarhatta ezt, a könyvben készít elszámolást, egyfajta leltározást. Településekrõl, szervezetekrõl, emberekrõl. Arról, hogy 1948 és 1951 között huszonhárom új község alakult Csongrád megyében és arról is, hogy hány árvíz járta (s miért) a határt. És olyanokat ír: Tanúsítom, hogy a vízügyi apparátus átalakult a szocialista átszervezés során, de saját szakmai hagyományait soha nem tagadta meg, akkor sem, amikor politikailag ezt követelték tõlük. Erdei nevéhez sok-sok politikai, gazdasági változás, maradandó vagy éppen szerepét már betöltött tett kapcsolható. Látható és vitathatatlan többek között az agrár-felsõoktatás és -kutatás újraindítása, Gödöllõ, Martonvásár megalapítása, valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet másfél évtizedes vezetése, kiépítése. Mindemellett kiemelkedõ lett a nemzeti történeti Emlékpark ügyében a régészeti, kulturális, gazdasági, történeti örökség iránti kötelezettség megfogalmazása. 5. Huszár Tibor 1979-ben megállapítja, hogy a magyar progresszió szinte minden lényeges kezdeményezése a harmincas évek kezdetétõl összefonódik Erdei életútjával. A népi írók korának is tekintik ezt az idõszakot s Huszár vizsgálja is ezt a különleges talajt, amely Erdei mellett sokakat táplált Bibótól Illyés Gyuláig, Németh Lászlóig. Részletes, lenyûgözõen gazdag értelmiségszociológia ahogyan Huszár nevezi Történelem és szociológia címû könyvének nyitó fejezetét ám már a fényes szellõk érkezése elõtt megszakad az életút tárgyalása. Más mûveiben, más metszetekben találhatunk fontos, további adalékokat, de a kép nem teljes. Kulcsár Kálmán A múlt magyar tudósai címû, MTA kiadású sorozatban szentel egy kötetet Erdeinek. Teljességre törekszik, 1988-ban a könyv kiadásakor ez már igényelhetõ is. Kulcsár útja néhány területen (MTA vezetés, szociológiai kutatás stb.) Erdei pályaívét idézi, de ismerete, érdeklõdése éppen abban a témában hézagos, amely Erdeinél a legszélesebb volt: az agrárvilág, a parasztság élete, gazdálkodási lehetõségei. Az Erdei Ferenc Társaság amelynek akkor Kulcsár az elnöke volt ezt az életrajzi leírást hiánypótlónak tekintette, hiszen az író, a tudós, a politikus, az interdiszciplináris szemléletû kutató eredményes munkásságát tekinti át. 18

9 Hegedûs András így írt Erdeirõl ben: Kevés igazabb embert ismertem, mint õt. Számtalan hozzáfordulónak segített. Nagy megértést mutatott minden mássággal szemben. Soha nem akart senkinek rosszat. A népet fõleg a parasztság javát akarta szolgálni... Erdei természetesen rokonszenvezett az 1953-as új gazdaságpolitikával s így Nagy Imrével is, aki bizalmával tüntette ki: az igazságügyi miniszteri meghívásnak különös jelentõséget ad a rehabilitáció megindítása... Erdei Ferencet úgy kell elfogadni, ahogyan és amiért õ élt. Bizonyos vagyok abban, hogy a történelemben a faluról szólva egymás mellé kerül majd Áchim András és Bajcsy-Zsilinszky Endre, éppen úgy, mint Erdei Ferenc és Kovács Imre, azok, akik életükben olyannyira szemben álltak egymással. A magyar parasztság válságának az irodalma vonta elõször kétségbe azt a közhitet, melyen az egész világháború utáni magyar konszolidáció nyugodott: hogy ti. a magyar parasztság egyszerû életviszonyok között élõ, de sorsával és életformájával elégedett s a történeti osztályok vezetését lojálisan követõ rétege a társadalomnak, mely a kisgazdamozgalom révén a politikai érvényesülés és érdekvédelem kielégítõ útját is megtalálta. A magyar parasztság válságának irodalma mutatott rá arra, hogy a parasztság nagy tömegeinek az életnívója a szoros szükség és a tehetetlen nyomorúság között mozog, hogy a parasztság körében felbukkanó társadalmi patologikus jelenségek (egyke, szekták) nem helyi okokból származnak, hanem a nyomor, a földtelenség és a rossz földbirtokeloszlás szorító és sorvasztó hatásából, és a parasztság nemcsak hogy nem lojális követõje a vezetését igénylõ osztályoknak, hanem anyagi és erkölcsi érdekeivel teljességgel ellentétes vezetést érez, tud és tûr maga felett. Bibó István 19

10 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Mi az elit helye a társadalomban? Kétségtelen, hogy eddig még az emberiségnek semmilyen része nem csinált kultúrát és társadalmi szervezetet valamiféle elit nélkül. Hogy ennek az elitnek a feladata a társadalom vezetése, az szinte közhely. A társadalomnak azonban elsõsorban nem azért van elitre szüksége, hogy legyen, aki vezesse: erre akad vállalkozó akkor is, ha elit nincs. Voltak olyan társadalmak is, amelyekben a vezetõi kiválasztást minden különösebb rend nélkül a legprimitívebb s a legelsõdlegesebb emberi képességek és indulatok irányították: az lett a vezetõ, aki valamilyen fizikai és szellemi képességével terrorizálta vagy szuggesztiója alá tudta vonni a közösséget, s addig maradt vezetõ, amíg egy nála erõsebb ki nem ütötte a nyeregbõl. Az elit feladata azonban több és szélesebb, mint a társadalom vállalkozásainak, akcióinak a vezetése. Az elit legfõbb szerepe az, hogy az élet élésére, az emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére, finomítására és gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon. Erre a szerepre pedig már csak valamilyen elit, vagyis valamilyen értékelési rend szerint kiválasztott embercsoport alkalmas: az értékelési rend tudja csak biztosítani az elit által adott példák és minták érvényességét és kötelezõ erejét. Bibó István 20

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett,

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Fodor András halálára

Fodor András halálára PERSZONÁLIA Fodor András halálára Az Országos Széchényi Könyvtár nevében búcsúzom Fodor Andrástól, a költőtől, írótól, művésztől - és Fodor Andrástól, a könyvtárostól, kedves kollégánktól. Az egykori Eötvös

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Tóth József

Oktatói önéletrajz Dr. Tóth József egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1973-1978 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Népgazdasági tervező-elemző Tudományos

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

A Dr. Szalai György Kerekasztal beszélgetés 30 éve. Telkes Róbert igazgató ADUVIZIG

A Dr. Szalai György Kerekasztal beszélgetés 30 éve. Telkes Róbert igazgató ADUVIZIG A Dr. Szalai György Kerekasztal beszélgetés 30 éve Telkes Róbert igazgató ADUVIZIG Az MHT BKKM-i. területi szervezete, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és az ADUVIZIG által rendszeresen megszervezett,

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Tóth József

Oktatói önéletrajz Dr. Tóth József egyetemi docens Gazdálkodástudományi Kar Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1973-1978 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Népgazdasági tervező-elemző Tudományos

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás

Az államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

I. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez!

I. feladatlap. I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! I. feladatlap I. Az 1956-os forradalom jelentős személyeit látod a képeken. Kik ők? Írd neveiket a válaszlap megfelelő betűjéhez! (8 pont) A B C D E F G H II. A forradalom belpolitikai előzménye a Rákosi-rendszer

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Kérdőív a képviselőjelöltekről

Kérdőív a képviselőjelöltekről Központi Statisztikai Hivatal Kérdőív a képviselőjelöltekről Az adatszolgáltatás önkéntes! 0. Melyik megyében és mely listán vesz részt a választásokon? Ha többfajta listán indul, valamennyit jelölje meg!

Részletesebben

AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM

AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM STANDEISKY ÉVA AZ ÍRÓK ÉS A HATALOM 1956-1963 MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS 1956-08 INTÉZET BUDAPEST, 1996 BEVEZETŐ 11 A FORRADALOM ELŐTT 17 A NÉPI ÉS A KOMMUNISTA ÍRÓK 17 EGY MORALISTA ÍRÓ 19 Az 1956. OKTÓBER

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Prof. Dr. Maróti Mihály ( )

Prof. Dr. Maróti Mihály ( ) Prof. Dr. Maróti Mihály (1917-2009) DR. MARÓTI MIHÁLY EMLÉKÜLÉS 2017. április 21. BUDAPEST Szervezők: Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE

Részletesebben

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.

LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. 1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek

Részletesebben

és gazaászok ARISZTOKRÁCIA, AGRÁRÉRTELMISÉG ÉS AGRÁRIUS MOZGALOM MAGYARORSZÁGON

és gazaászok ARISZTOKRÁCIA, AGRÁRÉRTELMISÉG ÉS AGRÁRIUS MOZGALOM MAGYARORSZÁGON VARI ANDRÁS és gazaászok ARISZTOKRÁCIA, AGRÁRÉRTELMISÉG ÉS AGRÁRIUS MOZGALOM MAGYARORSZÁGON 1821-1898 ARGUMENTUM KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 9 BEVEZETÉS 11 A probléma ; ;. 11 Kik az agráriusok? 16 Források

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,

Részletesebben

PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( )

PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK ( ) PÁRTÁLLAM ÉS NEMZETISÉGEK (1950-1973) Összeállította, jegyzetekkel ellátta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Ágnes Kecskemét, 2003 TARTALOM Bevezető. 1. Budapest, 1950. március 21. A Vallás- és Közoktatási

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI

A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális

Részletesebben

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj

Pályázati felhívás! önálló, legalább 5 íves monográfia. (a kiadói honoráriumon kívül) II. díj Pályázati felhívás! A Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Történettudományi Intézet pályázatot hirdet a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára ikészítendő következő

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) Ikt. sz.: EMB/24-1/2013. 2/2013./NE. sz. ülés (2/2010-2014./NE. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság A nők esélyegyenlőségével foglalkozó albizottsága

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET

CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31.

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. 80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni,

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot.

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot. Iromány száma: T/17784. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 17:15 Miniszterelnökség Parlex azonosító: K4KBTV2X0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld

SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld SZEMLE Buday-Sántha Attila: Székelyföld Szerkesztette: Horváth Gyula. Budapest Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó. 2003. A Kárpát-medence régiói I. 453 oldal. A 2003-as év jelentõs

Részletesebben

MR1-180 perc 1. Kossuth,180 perc,

MR1-180 perc 1. Kossuth,180 perc, MR1-180 perc 1 Kossuth,180 perc,2010.10.12. A válság következménye is, hogy egyelőre nem csökkent a csődbe ment, felszámolás alá került cégek száma. Többen arra következtetnek, hogy van, akinek kifejezetten

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Hajdú Istvánné

Oktatói önéletrajz Dr. Hajdú Istvánné egyetemi tanár Élelmiszertudományi Kar Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1963-1968 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, okleveles közgazda 1971-1973 MLEE, Filozófia

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 127. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 127. szám MAGYAR KÖZLÖNY 127. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2019. július 22., hétfő Tartalomjegyzék 294/2019. (VII. 22.) KE határozat Közigazgatási államtitkári kinevezésről 4896 295/2019. (VII. 22.) KE határozat

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1967 \"Vaszil Kolarov\" Mezőgazdasági Főiskola, Bulgária, Plovdiv, agrár-kertészmérnöki

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor

Oktatói önéletrajz Dr. Schmidt Gábor egyetemi tanár Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1968 Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, kertészmérnöki diploma (honosítás) - 1967 \"Vaszil

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1970-1975 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Népgazdaság

Részletesebben

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012.

Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KLAUZÁL GÁBOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA Országos történelem szaktárgyi verseny 2012. Erőszakszervezetek, rendfenntartó szervezetek a XIX-XX. századi Magyarországon

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben