Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban"

Átírás

1 Az A Falu szerkesztõbizottsága idén beszélgetéssorozatot indított el a vidék és az ott élõ emberek helyzetérõl, gondjairól és lehetõségeirõl. A másdodik beszélgetést Erdei Ferenc és Bibó István munkásságának tanulságai napjainkban témában a Pallas Páholyban november 20-án tartottuk. A bevezetõ gondolatokat Varga Gyula és Stumpf István fejtette ki. A beszélgetést Szegvári Péter vezette. Az eseményen ötvenhét érdeklõdõ szakember vett részt, és közülük tizenegyen mondták el gondolataikat. Ezt a beszélgetést még az idén egy újabb követi. Erdei Romány Pál Életében ritkán mondták a teljes nevét, vagyis úgy, hogy Erdei Ferenc. Szegeden végzett jogot, azaz használhatta volna hivatalosan is, hogy Dr. Erdei Ferenc. Ez még ritkábban fordult elõ. Volt egy Erdei Mihály nevû földmûvelésügyi miniszterhelyettes (majd állami gazdasági igazgató), akivel néha össze is keverték, ám Erdeivel sem rokoni, sem más kapcsolatban nem említhetõ. Testvéröccse, Sándor ismert mûvelõdéspolitikus, szobrász és lapszerkesztõ volt, aki pedig mindig teljes nevén szerepelt. Erdei tehát egy volt. Szó szerint és átvitt értelemben, valamint a kor köztudatában is. Azok körében is, akik tisztelték, becsülték és azoknál is, akik hosszabb-rövidebb idõre megvonták tõle a bizalmukat, a megbecsülésüket. Ma is akadnak ilyenek. Nem egyszer a kor, a XX. századi Magyarország történetének kellõ ismerete s benne a személyek szerepérõl való tájékozottság nélkül születnek a vele kapcsolatos negatív vélemények. 1. Nekrológot, hosszabb-rövidebb életrajzot többet is olvashatunk Erdeirõl. Ám a legjobb, árnyalt és precíz pályaívek leírása sem ajándékozhatja meg az olvasót a megértés nyugalmával, ha az adott kort és helyet, valamint a benne és ott élõ ember ezernyi reagálását nincs módja együtt mérlegelni. 11

2 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Lázadó, nyugtalan örökifjú volt Erdei, vagy belenyugvó, kompromisszumokra kész ember? Tudósnak készült vagy politikusnak, amikor Makóról elindult? Sorolhatnánk a kérdéseket is, a válaszokat is. Ugyanakkor termékeny író, alkotó ember volt, teljes életet élt. Volna tehát mit mérlegre tenni. Itt és most a kezdetekrõl csak két villanófény. Az úri-magyarország idején írja, 28 évesen: Ha én beszélek parasztokról, magamról és magunkról beszélek... Próbáltunk mi már ezerszer fölhágni az élet magasabb grádicsára, de mindannyiszor visszataszított okos vagy oktalan akarat. Csak gyümölcseinket és jobbra való fiainkat fogadták el tõlünk, kit vérének elhullatására, kit fajtájának megtagadására. (Parasztok, 1938.) Tiborc-i hang? Nem, Erdei látásmódja, valóságismerete, világszemlélete, családi üzenete falukutatói, biciklis élményei alapján. És a korabeli kritikus megállapítása: Különösen Veres Péternél és Darvas Józsefnél észlelhetjük, hogy kizárólag annak a félnek adnak igazat, amelyekhez õk is tartoznak. Ám Erdeirõl a következõk olvashatók:...azt hisszük, hogy Erdei kiemelkedõ helyet fog elfoglalni a magyar szociológusok sorában. (Rézler Gyula: Falukutatók és szociológusok. Faust Kiadó 1943.) Ezt a véleményt néhány évtizeddel késõbb Andorka Rudolf a következõképpen részletezi: A tények feltárásán túlmenõ, tudományos igényû mûveket elsõsorban Erdei Ferenc írt: a magyar városról, faluról és tanyáról írt trilógiát, valamint a magyar parasztságról és paraszttársadalomról írt könyveket. Õ írta meg a szociográfiai mozgalom eredményeinek az egész magyar társadalomra kiterjesztett összefoglalását a»kettõs társadalomról«szóló tanulmányában... (Andorka Rudolf [1997]: Bevezetés a szociológiába. Osiris K.) Erdei tehát írt, Makón hagymatermesztési kísérleteket szervezett és értékesítõ szövetkezetet igazgatott. És a Maroson úszó dereglyén, legendás körülmények közepette megalakítják a parasztpártot. A Márciusi Frontot követõen. Bekerül Erdei több társával együtt a politikai rendõrség megfigyelési, mintegy negyvenezer nevet tartalmazó zsebkönyvébe. És bekerül a Szent korona nevében kimondott ítélet alapján a Markó utcai fogházba. Szabadulásakor, 1943 karácsonyán éppen 33 éves. Már elmondta nevezetes elõadását A magyar társadalom címmel és Püski Sándor kiadásában olvasható is volt a Szárszó címû kötetben. A diagnózis kimondta, hogy a parasztság már nem képes fokozatosan beilleszkedni a polgári társadalomba, olyan óriási arányúvá nõtt az agrár-szegénység tömege (...) a jobbágyságból felszabadúlt parasztság a szerint tudta felhasználni a konjunkturát, ahogy a megelõzõ rendi társadalomban történeti tõkét gyüjtött. Jól látta, hogy ez a kisebbség Nyugat- Dunántúl tájain és a Nagy-alföld polgárgazda térségein. 12

3 2. Az új honfoglalás idején ahogyan Illyés Gyula nevezte az évi földreform végrehajtását Erdei belügyminiszter, de néhány megye földosztási kormánybiztosának megbízólevelén Erdei aláírása szerepel. Érthetõ, hiszen a földbirtok-politika mindig közel állt hozzá, de az Ideiglenes Nemzeti Kormány földmûvelésügyi minisztériuma is közel, a szomszédos szobák egyikében mûködött a debreceni Arany Bika Szállóban. A miniszteri székben pedig Nagy Imre, az államtitkáriban Donáth Ferenc. Összedolgoztak, amikor a Gyõrffy-kollégistákhoz jártak elõadásokat tartani, s akkor is, amikor a nyilas uralom alatt már bujkálniuk kellett. Miért ne folytatták volna? Debrecennel új világ kezdõdött Erdei számára is. Képviselõ s miniszter lesz. (Az országgyûlésnek ezt követõen haláláig a tagja.) A belügyminisztériumi teendõk akkor, parasztpárti jogász kezében elsõsorban közigazgatási-jogszabálykiadási feladatok sokaságát jelentették. (A rendõrség más politikai ellenõrzés alatt állt.) Nagy segítséget jelentett a miniszternek a Szegedi Fiatalok Körébõl Bibó István, akivel az egyetemi években indult, s szinte már családinak nevezhetõ barátság kötötte össze, s jöttek a többiek is. A belügyi tárcától egy év múlva megvált és a parasztpárt szervezésivezetési ügyeinek szentelte ideje javát. Az új szövetkezeti szövetségek központjaiban kisebb-nagyobb feladatokat ellátott ugyan, nem szakadt el a tudományos közélettõl sem, de a fõ figyelem a Nemzeti Parasztpártra, a koalícióra, a politikai erõviszonyokra irányult. Életrajzi, saját fogalmazása szerint:...egész korábbi életében készült arra, ami 1945-ben bekövetkezett az egész világon is, e hazában is. Amit azóta tett e sorok írója, az mind annak a folytatása szükségszerû vagy alkalomszerû folytatása, amit 1945-ben tett. A földreform során az idõs Erdei Ferenc is újgazda lett. A Makóról Szigetszentmiklósra települt Erdei család az öt kat. hold juttatott földön tanyát épített. Az apa két fia segítségével a háborúban elpusztult épületet újjá teremtette. Erdei 1949 nyarán vállal ismét miniszteri megbízatást. Magyarországon akkor a szociáldemokrata, valamint a kommunista párt egyesülésébõl már létrehozták a Magyar Dolgozók Pártját. Moszkvai székhellyel megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Brüsszelben létrehozzák a NATO-t stb. Közép-Európa megszûnik. Jalta szellemében Nyugat- Európa és Kelet-Európa születik. Néhány ország különutas. (Skandinávia, Balkán stb.) A Kelet országaiban az államosítások elérik a fodrászmûhelyeket, a mezõgazdaságban pedig elkezdõdik a szovjet modellet követõ kollektivizálás és az egypárt rendszer kiépítése. Sok politikus félreáll, emigrál vagy börtönbe jut. Erdei marad s ringbe száll. Új minisztériumot, más háttérintézményeket szervez a falunak. Sokan nem értik. Miért vállalta? Kossuth-díjasként, a Magyar Tudományos Akadémia frissen választott levelezõ tagjaként? Néhány adalék következik a válaszhoz. 3. Fekete Gyula írta nemzedéki önvallomásként, hogy nem a járda szélérõl mérték a történelmet, hanem mentek a 13

4 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. járdán. Erdei a gürcölõ, néhány holdas parasztokra gondolt és ismét letette 1949 nyarán a miniszteri esküt. Az országban akkor Európa sok országához hasonlóan jegyrendszerben (vagy feketén) lehetett élelmiszert vásárolni, a mezõgazdasági termelõ is csak a fejadagra volt jogosult. A gazdaságokat az igaerõ és a napszámos munka határozta meg. Az ország állatállományának (számos állatban kifejezve) háborús pusztulása 60,4%-os volt, de a juh 81%-a, a sertés 77%-a, a ló 65%-a lett a változó hadszínterek, frontvonalak és a zûrzavar áldozata. A hiányok pótlása pedig nem egyszerûen akarat által, hanem biológiai törvények által is korlátozott ebben az ágazatban. Ennek megértéséhez viszont hol a szakismeret hiányzott, hol a türelem. A minisztérium tehát mint késõbb Erdei is tapasztalhatta a bizalmatlanság légkörében szabotázs gyanúkkal terhelve végezte munkáját. Hovatovább az aszályos évszakok, a járványos állat-betegségek terjedése is növelte a gyanút, majd a váltakozó retorziót. Sokan menekültek az iparba más foglalkozást és más lakóhelyet vállalva. A politikai versenyben szorgalmazott szövetkezeti szervezés tovább rontott a falu, valójában az ország helyzetén. Az elhagyott földeken állami gazdaságokat (nemzeti vállalatokat) szerveztek, amelyek számára önálló minisztériumot alapítottak 1952 januárjában. Az FM-bõl kiszakított részleg minisztere Hegedûs András, volt mûegyetemista lett, a Magyar Dolgozók Pártja legfelsõ szûk körû vezetõségének tagja. (Így mondja késõbb Rákosi, hogy az állami gazdaság az ing, a tsz a kabát, azaz a test melegét az ing élvezi elsõnek.) Erdei a mezõgazdasági szakigazgatás, valamint az oktatás és a kísérletügy felkarolását tekintette sürgõs feladatának. Visszaállította az 1949-ben megszüntetett keszthelyi, mosonmagyaróvári és debreceni volt mezõgazdasági akadémiát. A budapesti albérletekbõl Gödöllõre hite szerint végleges helyére telepítette a Tildy Zoltán által alapított Magyar Agrártudományi Egyetemet. Kiterjesztette a felnõttképzést, külön tanfolyamokon foglalkoztak a szövetkezetek, a gépállomások új vezetõivel. A gépállomások és vezetésük sajátos világot jelentettek az ún. fordulat évét követõen. Ahogyan nevezték: a munkásosztály elõretolt bástyái voltak a falun. Az FM egyik, erre szervezett fõosztálya (késõbb fõigazgatósága) irányította a hálózatot, több szovjet tanácsadó felügyelete mellett, azaz a gépállomás állam volt az államban. Ráadásul a politikai követelményt tekintették mindenek fölöttinek az alkalmazásoknál. Így kapott Erdei az Amerikát járt Rázsó Imre gépészmérnök (késõbbi professzor) és társai helyett olyan vezetõt a gépesítés élére, akirõl kiderült, hogy cséplést 1951 nyarán látott életében elõször. (Honvári János: A gépállomások története Bp ) A mértéktartó, józan szakértelem más ágazatokban is nehezen jutott levegõhöz. Az egykori, felkészült gazdatisztek, jószágkormányzók nem könnyen kaptak bizalmat. Leginkább az állami gazdaságoknál találtak munkát, ahol nagyobb politikai védelmet reméltek és kaptak, mint pl. Izinger Pál, Károlyi Gyula gróf egykori intézõje, aki az Állami Gazdaságok Fõigazgatóságának egyik vezetõje lett. Az FM égisze alatt a túlteljesítõknek termett több babér. A gyapottermesztés (hadiipar!) apostolait, a Német Birodalom korábbi igényei szerint kidolgozott gumipitypang vetésének új hõseit, a szovjet mintájú pótbeporzás terjesztõit azután ország-világnak bemutatta a még lelkesebb korabeli média. Utóvégre közelinek látszott egy harmadik világháború... 14

5 Erdei nem vágja el kapcsolatait a tudománnyal. Kutatómunkát nem végezhet, de másokat FM-érdekbõl is segít ebben. A Martonvásári Kísérleti Gazdaságot a minisztérium átadja az Akadémiának, segíti a korszerû növénynemesítést, és 1953-ban megszületik az Mv 5-ös, Európa elsõ, beltenyésztett kukoricahibridje. Pap Endre dicsõsége volt, de tudni kell: Liszenkó és követõi még a helyükön voltak. A változtatás lehetõségét Moszkva nyitja meg. Az új kormányfõ 1953 júniusától Nagy Imre és a kormány igazságügyi minisztere Erdei Ferenc. Alig egy hónap múlva elõterjeszti az amnesztiajavaslatot, majd a kuláklisták megszüntetésével kapcsolatos jogszabálytervezetet (amely listák egyébként a belügyi, valamint a begyûjtési apparátusnak voltak kedvenc névsorai). Felállítják a Legfelsõbb Ügyészséget, új tanácstörvény készül stb. Szabályozzák a szövetkezeti tagsági viszonyokat, elengedik a terménybeadási hátralékokat. Egy év múlva Nagy Imre átalakított kormányában ismét földmûvelési miniszter, majd Hegedûs Andrást váltja miniszterelnökhelyettesként az új kormányban. A begyûjtési rendszer megszüntetésének módozatait tárgyalja az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságával, Z. Nagy Ferenc elnökkel 1956 szeptemberében. Megszûnését már a második Nagy Imre-kormány jelenti be 1956 októberének végén, majd a Kádár-kormány terjeszti a jogszabályt az Elnöki Tanács elé 1956 novemberében. Erdei ebben az idõben már szovjet fogságban volt. Tökölre küldte Nagy Imre, hogy vezesse a külföldi katonákkal tárgyaló magyar katonai bizottságot egyetlen civilként. Letartóztatták, vallatták, majd elengedték. Késõbb a katonákat is. Egy kivételével Erdei 1957 elején akárcsak 1945-ben ismét új életet kezd. Bizalmasainak azt mondja, hogy soha többé politika. Több '56-os dolgot nem ért. A holnap kérdései elõl azonban nem akar kitérni. Sohasem tette. Tudta, hogy a jövõt csak az formálhatja, aki részt vesz abban, jelen van a folyamatokban. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, érthetõ hát, hogy megkapja az akadémia martonvásári intézetében az üzemtani kutatócsoport vezetését. Nem sokkal késõbb Agrárgazdasági Kutatóintézet néven, más hasonló szervezetekkel egyesülve a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rangos kutatóbázisává válik az AKI. A politika azonban nem kerüli, nem kerülheti el. Kormánytagság, politikai tisztség nem jöhet szóba. Ha csak a Hazafias Népfront fõtitkári posztját nem tekintjük annak. Feltehetõen azért vállalta között (az MTA fõtitkári megbízatása lejártával), hogy sokoldalú kutatási eredményeinek, agrárgazdasági, szövetkezetfejlesztési, település- és közigazgatás-rendezési tételei hirdetésének biztos fóruma legyen. Öccse, Erdei Sándor írta 1974-ben: A tudományos kutatómunkát nem állította szembe a közéleti szereppel és a politikai cselekvéssel, de a maga részérõl teljesíthetõ szolgálatul most már az elõbbit látta fontosabbnak. (Emberül élni. Gondolat, Bp ) Erdeit egyébként szívesen látta a sajtó, de maga is kedvelte a felkészült, mûvelt újságírókat. Partnere tudott lenni a TV családias, beszélgetõ mûsorának is, a rádió Ady vagy Bartók estjének is. Megengedhette ötvenedik évén túl azt is, hogy ismét gyakrabban találkozzék régi barátokkal, tájakkal, régi szokásokkal. Az 15

6 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Alföld, Debrecen, Kecskemét és Szeged Makóval együtt volt a tágabb szülõföldje. És ismét a tanyák a pótvizsgára utaló tanyák kutatói, patrónusai az állandó partnerek. A kutatómunkával, a tanulmányok szerkesztésével az is együtt járt, hogy fiatalokkal foglalkozzék. Az Akadémia Szociológiai Bizottságában, az Agrárközgazdasági Bizottságban, az utánpótlás-nevelésben, az aspiránsok vezetésében, az általa alapított Gazdálkodás c. agrárökonómiai folyóirat szerkesztõségében. Bizonyosan tudta, hogy mekkora erõt, inspirációt jelent egy-egy pályakezdõnek, ha Erdei a csupa nagybetûs dicséri meg a kandidátusi dolgozatát, szól elismerõen annak védésén, vagy hivatkozik egyik-másik megállapítására. Erdei ezt nem egyszer megtette... Megújuló, szellemi alkotó idõszaka volt Erdeinek a hatvanas évtized. A legnehezebb idõben elméleti munkán dolgozott. Könyvet írt, amely 1959 õszén az Akadémiai Kiadónál jelent meg, Mezõgazdaság és szövetkezet címmel. Vissza a kezdetekhez, a harmincas években született szövetkezeti beszámolókhoz? Némely vonatkozásban igen, többnyire azonban nem. Elemzõ, részletezõ munka. Mégis alig kapott értékelést. Rossz idõben jelent meg. Apály volt a témában is, a Magyarország iránti, nem aktuálpolitikai érdeklõdésben is. A szakma az állami gazdaságokra figyelt akkor, Erdei tehát elment a Bábolnai Ankétokra, felszólalt, vitatkozott és újabb könyvekben fogalmazta meg a következtetéseit. A tájtermelés, a parasztudvar (vagyis a háztáji) témáját Erdei tette gazdaságpolitikai és termelésszervezési üggyé, majd disszertációs tételekké. Ha kellett, akkor a radikális, sõt elfogult, ún. '19-esekkel szemben is. Erdei sohasem kötött ki egyetlen megoldás üdvözítõ volta mellett. Az MTA Mezõgazdasági Üzemtani Intézete sorozatot indít 1961-ben az üzemszervezési kérdések korszerû megoldási lehetõségérõl (Erdei tanulmánykötetével indul ötezer példányban! a sorozat), de eleve több (hét!) gazdaságstruktúráját mutatja be és lát el megjegyzéssel. A gazdaságok: Hajdúszoboszló, Bábolna, Bikal, Lajta- Hanság (állami üzemek), továbbá három tsz, Nagykõrös, Nagyréde és Mezõhék. Ma is tanulságos leírások! (Üzemszervezési kérdések a szocialista mezõgazdasági nagyüzemben. Akadémiai Kiadó Bp.) Itt, akkor is látható Erdeinek ez a felfogása, amelyet évekkel késõbb olvashatunk egy külföldi agrárbeszámolóhoz írt bevezetõjében:...újból meggyõzõdhetünk, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlõdése nemcsak egy-két séma szerint haladhat elõre, hanem a történeti fejlõdés és az adott közgazdasági környezet feltételeihez képest nagyon változatosan. (Komló László: Ipari mezõgazdaság felé. Bp., 1964.) Nincs abban semmi meglepõ, hogy Erdei Fehér Lajost is meggyõzve a hazai szövetkezeti sokféleség elméleti megalapozója, az ún. magyar agrármodell elindítója lesz. Ellenzi a nagyüzemi átszervezés gyors keresztülvitelét, levélben tiltakozik a kollektivizálás újrakezdése ellen mindhiába. Az akadémia súlya is kevésnek bizonyult a politikával szemben. Késõbb a szövetkezeti szövetségek sokfélesége mellett is síkraszáll. Érvel azért is, hogy minden szövetkezet annyi szövetségnek lehessen a tagja, ahányhoz valamilyen érdek kötheti, de törekvései 1966/67-ben sem nem juthatnak el a megvalósulásig. Ha a pártközpont szövetkezetpolitikai munkaközössége, amelyet Fehér Lajos elnökölt, 16

7 el is fogadná, a Politikai Bizottság s annak nyomán a kormány már bizonyosan elvetné. Jobb tehát elõre számolni a realitással. Különösen annak, akit vacsoráztattak már Tökölön... A szövetkezeti szövetségek mind a fogyasztási és ipari, mind a mezõgazdasági szövetkezeteké így azután megyehatárosan alakulnak. A járási határokat metszhetik, de a várispánságok sérthetetlenek (akárcsak manapság). Kivételt képeztek a halászati tsz-ek szövetségei, hiszen a folyók, a tavak mégsem igazodnak mindenhol a politikai-igazgatási határokhoz. Végül is 1967-ben megalakul a magyar termelõszövetkezetek országos tanácsa, a TOT. A kongresszus zárszót mondó elnöke, az egyetlen nem szövetkezeti tag, Erdei kimondta: A parasztság száma és aránya csökken egész népességünkben, a mezõgazdaság aránya is az egész népgazdaságban, de valami ma sem kisebb jelentõségû, mint akkor volt, amikor még fejletlenebb agrárország voltunk: a mezõgazdaság pótolhatatlan szerepe a gazdasági fejlõdésben, s a mezõgazdaságban dolgozók szorgalma és a korral haladó szaktudása. Tények, igazmondó szavak. Semmi árvalányhaj, semmi álpátosz. Csak a szerep tudatos vállalása és a követelmény: szorgalom és tudás. Erdei hitvallása is lehetett volna. Vagy annak az indoklása, hogy miért maradt Erdei itthon és miért vállalt oly sokféle megbízatást. Kedvére valót is, meg kényszerûen viseltet is. Tudva, tapasztalva, hogy egyik feltételezte a másikat. Mert hogyan lehetett volna az új, korszerû szövetkezeti jogszabályalkotás meg az érdekeltségi viszonyok megváltoztatásának nyilvános szorgalmazója, a titkos szavazás stb. bevezetésének szószólója, ha nem annál az asztalnál mondhatja el mindazt, amelynél a kormányzópárt vezetõi is ott ülnek, akik már jobban kedvelik a magyar lajbit, mint az orosz gimnasztyorkát. Erdei tudja, hogy az utóbbiak kimondása általa lehetséges, de megvalósításához a hatalom közremûködése elengedhetetlen. Akárcsak a mimikri, a Bethlen Gábor -i egyensúlyozás. Az emigrációban megjelent publikációkért ugyanis honorárium, az itthoniakért adott és jobbik esetben szilencium járhat. Az alkalmazkodást illetõen az adott politikai légkörben nem volt kideríthetõ, hogy ki tette õszintén és ki félelembõl. írja Borbándi Gyula New Yorkban, ban megjelent könyvében. Erdei Ferenc esetében sok jelbõl ítélve az feltételezhetõ, hogy minden más politikai út lehetetlenségének a felismerése és az a meggyõzõdés vezethette, hogy szerepvállalásával az elkerülhetetlent enyhítheti. Személyes magatartása és viselkedése is mintha ezt igazolta volna (...) Nem szakította meg népi kapcsolatait, hanem felkarolta a hozzá támogatásért folyamodó hajdani parasztpártiakat. (Borbándi: A magyar népi mozgalom.) Tegyük hozzá: másokhoz, pl. Kodály Zoltánhoz hasonlóan. És nem csupán a volt parasztpártiakat. Az AKI-ban több '56-os kapott munkát, védelmet Erdei által. A börtönbõl szabadult Göncz Árpád is Erdeihez fordul segítségért, s munkához is jut az agrár-vidék kapcsolatok révén. Bibó István és sokan mások is kértek és kaptak segítséget Erdeitõl. Erdei életútjának igazi mérföldköveit írásai képezik. Nem a hivatali, magas 17

8 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. tisztségei idején kiadott, megjelent vagy egyszerûen csak hátrahagyott írások, amelyek egyikét-másikát csak Erdeinek tulajdonítják, de mások írták, az apparátus készítette a fõnök számára. Filológusokra vár, hogy a kétségeket tisztázzák a jövõben. A Politikai írások címû kötetekben és máshol található több olyan elõadásvázlat, újságcikk alapanyag, amelynek szürke nyelvezete, bizonygató vonalassága feltûnõen különbözik Erdei stílusától. A leendõ életrajzírónak erre is érdemes figyelnie. Erdei pályáját könyvei szegélyezik. Betegágyán is utolsó, frissen megjelent könyvét vehette kezébe, a Magyarország felfedezése egykor oly sikeres sorozat új kötetét. Város és vidéke címet kapta Erdeitõl a 445 oldalas könyv. Szülõföldem címet is kaphatott volna, ám akkor a személyes kötõdést már a cím jelezte volna. Erdei nem akarhatta ezt, a könyvben készít elszámolást, egyfajta leltározást. Településekrõl, szervezetekrõl, emberekrõl. Arról, hogy 1948 és 1951 között huszonhárom új község alakult Csongrád megyében és arról is, hogy hány árvíz járta (s miért) a határt. És olyanokat ír: Tanúsítom, hogy a vízügyi apparátus átalakult a szocialista átszervezés során, de saját szakmai hagyományait soha nem tagadta meg, akkor sem, amikor politikailag ezt követelték tõlük. Erdei nevéhez sok-sok politikai, gazdasági változás, maradandó vagy éppen szerepét már betöltött tett kapcsolható. Látható és vitathatatlan többek között az agrár-felsõoktatás és -kutatás újraindítása, Gödöllõ, Martonvásár megalapítása, valamint az Agrárgazdasági Kutatóintézet másfél évtizedes vezetése, kiépítése. Mindemellett kiemelkedõ lett a nemzeti történeti Emlékpark ügyében a régészeti, kulturális, gazdasági, történeti örökség iránti kötelezettség megfogalmazása. 5. Huszár Tibor 1979-ben megállapítja, hogy a magyar progresszió szinte minden lényeges kezdeményezése a harmincas évek kezdetétõl összefonódik Erdei életútjával. A népi írók korának is tekintik ezt az idõszakot s Huszár vizsgálja is ezt a különleges talajt, amely Erdei mellett sokakat táplált Bibótól Illyés Gyuláig, Németh Lászlóig. Részletes, lenyûgözõen gazdag értelmiségszociológia ahogyan Huszár nevezi Történelem és szociológia címû könyvének nyitó fejezetét ám már a fényes szellõk érkezése elõtt megszakad az életút tárgyalása. Más mûveiben, más metszetekben találhatunk fontos, további adalékokat, de a kép nem teljes. Kulcsár Kálmán A múlt magyar tudósai címû, MTA kiadású sorozatban szentel egy kötetet Erdeinek. Teljességre törekszik, 1988-ban a könyv kiadásakor ez már igényelhetõ is. Kulcsár útja néhány területen (MTA vezetés, szociológiai kutatás stb.) Erdei pályaívét idézi, de ismerete, érdeklõdése éppen abban a témában hézagos, amely Erdeinél a legszélesebb volt: az agrárvilág, a parasztság élete, gazdálkodási lehetõségei. Az Erdei Ferenc Társaság amelynek akkor Kulcsár az elnöke volt ezt az életrajzi leírást hiánypótlónak tekintette, hiszen az író, a tudós, a politikus, az interdiszciplináris szemléletû kutató eredményes munkásságát tekinti át. 18

9 Hegedûs András így írt Erdeirõl ben: Kevés igazabb embert ismertem, mint õt. Számtalan hozzáfordulónak segített. Nagy megértést mutatott minden mássággal szemben. Soha nem akart senkinek rosszat. A népet fõleg a parasztság javát akarta szolgálni... Erdei természetesen rokonszenvezett az 1953-as új gazdaságpolitikával s így Nagy Imrével is, aki bizalmával tüntette ki: az igazságügyi miniszteri meghívásnak különös jelentõséget ad a rehabilitáció megindítása... Erdei Ferencet úgy kell elfogadni, ahogyan és amiért õ élt. Bizonyos vagyok abban, hogy a történelemben a faluról szólva egymás mellé kerül majd Áchim András és Bajcsy-Zsilinszky Endre, éppen úgy, mint Erdei Ferenc és Kovács Imre, azok, akik életükben olyannyira szemben álltak egymással. A magyar parasztság válságának az irodalma vonta elõször kétségbe azt a közhitet, melyen az egész világháború utáni magyar konszolidáció nyugodott: hogy ti. a magyar parasztság egyszerû életviszonyok között élõ, de sorsával és életformájával elégedett s a történeti osztályok vezetését lojálisan követõ rétege a társadalomnak, mely a kisgazdamozgalom révén a politikai érvényesülés és érdekvédelem kielégítõ útját is megtalálta. A magyar parasztság válságának irodalma mutatott rá arra, hogy a parasztság nagy tömegeinek az életnívója a szoros szükség és a tehetetlen nyomorúság között mozog, hogy a parasztság körében felbukkanó társadalmi patologikus jelenségek (egyke, szekták) nem helyi okokból származnak, hanem a nyomor, a földtelenség és a rossz földbirtokeloszlás szorító és sorvasztó hatásából, és a parasztság nemcsak hogy nem lojális követõje a vezetését igénylõ osztályoknak, hanem anyagi és erkölcsi érdekeivel teljességgel ellentétes vezetést érez, tud és tûr maga felett. Bibó István 19

10 A FALU XXII. ÉVF. 3. SZ. Mi az elit helye a társadalomban? Kétségtelen, hogy eddig még az emberiségnek semmilyen része nem csinált kultúrát és társadalmi szervezetet valamiféle elit nélkül. Hogy ennek az elitnek a feladata a társadalom vezetése, az szinte közhely. A társadalomnak azonban elsõsorban nem azért van elitre szüksége, hogy legyen, aki vezesse: erre akad vállalkozó akkor is, ha elit nincs. Voltak olyan társadalmak is, amelyekben a vezetõi kiválasztást minden különösebb rend nélkül a legprimitívebb s a legelsõdlegesebb emberi képességek és indulatok irányították: az lett a vezetõ, aki valamilyen fizikai és szellemi képességével terrorizálta vagy szuggesztiója alá tudta vonni a közösséget, s addig maradt vezetõ, amíg egy nála erõsebb ki nem ütötte a nyeregbõl. Az elit feladata azonban több és szélesebb, mint a társadalom vállalkozásainak, akcióinak a vezetése. Az elit legfõbb szerepe az, hogy az élet élésére, az emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére, finomítására és gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon. Erre a szerepre pedig már csak valamilyen elit, vagyis valamilyen értékelési rend szerint kiválasztott embercsoport alkalmas: az értékelési rend tudja csak biztosítani az elit által adott példák és minták érvényességét és kötelezõ erejét. Bibó István 20

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012

ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012 ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012 Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) Elnök: Farkas Tamás Alelnök: Dr. Zs.Szőke Zoltán 1146. Budapest, Hermina út 57. Telefon: 331-13-13 E-mail:

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27.

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Szakmai beszámoló Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: 2015. május 26-27. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumának támogatásával (pályázati azonosító:

Részletesebben

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA

A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Fodor András halálára

Fodor András halálára PERSZONÁLIA Fodor András halálára Az Országos Széchényi Könyvtár nevében búcsúzom Fodor Andrástól, a költőtől, írótól, művésztől - és Fodor Andrástól, a könyvtárostól, kedves kollégánktól. Az egykori Eötvös

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim

Pedagógiai Program. Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium. Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim Pedagógiai Program Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim 2013 1. Bevezetés... 6 1.1. Az intézmény bemutatása... 6 1.2. Az intézmény környezete...

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31.

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. 80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni,

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható

Asztalos János nem javasolt Áchim András használható Bacsó Béla használható Bajcsy-Zsilinszky End- használható Béke használható A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben biztosított felhatalmazás

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!

Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről

0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről 0Jelentés a K 60635 azonosító számú, Arany János kritikai kiadása című kutatás munkájáról és eredményeiről Általánosságban elmondható az a sajnálatos körülmény, hogy a felsőoktatás komoly színvonalcsökkenéssel

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

Fókuszban az Állampusztai Börtön

Fókuszban az Állampusztai Börtön KÖZELKÉP Fókuszban az Állampusztai Börtön Tavaly múlt száz éve, hogy az Állampusztai Börtön elődje, a Kishartai Királyi Közvetítő Intézet megkezdte működését. Alapításának előzményeivel kapcsolatosan megemlítendő,

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 1138 Budapest, Váci út 107. Felnőttképzési szervezete A SZAKMAI TANÁCSADÓ TESTÜLET MŰKÖDÉSI RENDJE Összeállította: Tajti Zsuzsanna Elfogadta

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA

SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA Sic itur ad astra. SZEGEDI TUDÓS AKADÉMIA LegyEN ÖN is támogató FOUNDATION FOR THE FUTURE OF BIOMEDICAL SCIENCES IN SZEGED ISKOLATEREMTÉS TÖBBGENERÁCIÓS TUDÓSKÉPZÉS Ez a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA)!

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER 2008/09 tanév őszi szemeszter BA és főiskolai szakok N és L SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézete

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Megjelenik minden pénteken

Megjelenik minden pénteken Megjelenik minden pénteken A z 1997-ben alapított Hetek alapvetően lapkiadással foglalkozik. Kezdetben az Új Spirit Kft. adta ki, később, 2006-tól a Hetek.hu Kft. Az elmúlt években indított divíziói mára

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

LdU Aktuell. 2012. március. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Aktuell. 2012. március. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 1. HIVATALI HÍREK - MNOÖ információs napok a 2012. évi jogszabályi változásokról 2. PARTNERINTÉZMÉNYEK - A kisebbségekért felelős német államtitkár látogatása

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Könyvtár a Ménesi úton 1

Könyvtár a Ménesi úton 1 Markó Veronika Könyvtár a Ménesi úton 1 Az első évtizedek 2 Az 1895-ben Eötvös Loránd kezdeményezésére a minőségi tanárképzés céljával alapított (ekkor még a Csillag ma Gönczy Pál - utcában egy bérházban

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon

Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon Tanulmányom a pedagógusdinasztiák vizsgálatára koncentrál. 1 A tanulmányom elején olyan kérdésekre keresem a választ,

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2014. december 10. A Tanyafejlesztési

Részletesebben

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről 1. A tudományos bizottság neve: MTA, Immunológiai Bizottsága 2011. szeptember 13 után: MTA, Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI 1952. AUGUSZTUS 14. 1955. ÁPRILIS 18. Magyar Országos Levéltár A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4.

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Miniszter Úr Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést adományozott 4 személynek, köztük:

Miniszter Úr Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést adományozott 4 személynek, köztük: A szabadság, a bátorság, az élni akarás ünnepe október huszonharmadika - mondta Fazekas Sándor az 1956-os forradalom ünnepén tartott beszédében. A földművelésügyi miniszter kiemelte: immár negyed százada

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI

KRITIKA. A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI KRITIKA A költõ mûhelye CSORBA GYÕZÕ HÁTRAHAGYOTT VERSEI O. I.-nak Csorba Győző (1916 1995) a kortársi kritika szerint a Nyugat harmadik költőnemzedékének tagja, s nevét Kálnoky László, Nemes Nagy Ágnes,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója

NTP-TM-13-0003 A szem muzsikája. A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója A szem muzsikája című projekt szakmai beszámolója Az Orosházi Táncsics Mihály Tehetséggondozó Gimnázium, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium Vörösmarty Mihály Tagintézményében az ének-zenei

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 22/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk arról, hogy idén is meghirdetésre került a Magyar Termék Nagydíj nyilvános pályázat,

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban

A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A Magyar Nemzeti Bank szerepe a magyar gazdaságban változó történelmi korszakokban A KÖTET SZERZŐI: Botos János történész, a Holokauszt Emlékközpont igazgatóhelyettese Domány Gyula közgazdász, az MNB igazgatóhelyettese

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben