Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: /2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos Vízügyi F igazgatóság, keleti mintaprojekt, környezetvédelmi engedély H A T Á R O Z A T Az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.; KÜJ szám: ) részére az ÖKO Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) által december 21-én a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt tárgyában benyújtott környezeti hatástanulmány alapján, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 3. a) pontja [Mez gazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés 500 hatól síkvidéken], 81. pontja [Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1.számú mellékletbe)], és 127. a) pontja [Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezet -képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézs rendezést) 1 km vízfolyáshossztól] szerinti tevékenységhez El írások: k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. Általános 1. Jelen környezetvédelmi engedély vonatkozó részeit minden féllel ismertetni kell, aki a terepel készítési, létesítési és rehabilitációs munkálatokban részt vesz. 2. Környezetszennyezéssel, vagy az él világ károsodásával járó havária esemény esetén azonnal értesíteni kell az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séget és az illetékes nemzeti park igazgatóságot. 3. A munkavégzés megkezdése el tt legalább 15 nappal értesíteni kell a természetvédelmi hatóságot. Természet- és tájvédelem: 4. A munkavégzés megkezdése el tt legalább 15 nappal értesíteni kell a természetvédelmi hatóságot. 5. A beruházást (ide értve a terep-el készítést, az építési munkálatokat, a terület-rehabilitációt és az üzemeltetést is) a vadon él él világ és a természetes illetve természetközeli él helyek legnagyobb kíméletével kell végezni. 6. A kivitelezési munkálatokkal illetve a kivitelezést estlegesen megel régészeti feltárással érintett védett természeti terület (nemzeti park, szikes tó és láp), természetközeli állapotú él hely, természeti terület, valamint természetközeli állapotú Natura 2000 terület esetében munkasáv (földkitermelés, humuszeltávolítás, munkavégzés és közlekedés) csak a kivitelezéshez technológiailag feltétlenül szükséges szélességében jelölhet ki. 7. A nyomvonal kijelöléshez és a kivitelezéshez szükséges felvonulási- és megközelítési utak illetve munkaterületek el zetes kijelölése szükséges, melyek kialakításának az illetékes nemzeti park igazgatóság el zetes egyeztetésével kell történnie. 8. Gyepet, nádast, vízállásos és erd területet csak a legszükségesebb mértékben, a sz ken vett munkasávban szabad érinteni, azon kívül deponálásra, közlekedésre használni tilos. 9. A kitermelt, vissza nem tölthet földanyagot természetközeli vagy természetes állapotú területen elteríteni tilos. 10. A természetközeli állapotú él helyet érint munkaárkokból, a régészeti feltárás, kivitelezés és karbantartás során tekintettel arra, hogy a nyitott munkaárkok csapdaként m ködnek a kétélt és hüll fajok legalább két naponta, illetve a munkaárok betemetését közvetlenül megel en történ kiszedésér l és a nyomvonaltól számított legalább 100 m-re történ, természetközeli állapotú él helyen történ elhelyezésér l gondoskodni kell. Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) Ügyfélfogadás: hétf, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00 alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap:

2 2 11. A teljes munkaterületen, a költési id szakban ferde rézs s munkaárok és depóniák kialakítással, folyamatos munkavégzéssel és/vagy hálós takarással meg kell el zni a védett (partifecske), illetve fokozottan védett madárfajok (gyurgyalag) megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök vagy földdepóniák falában mégis megtelepednek, az észlelést követ en azonnal jelezni kell a z Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségnek és a munkavégzést a további intézkedésig fel kell függeszteni. Ez a kikötés a megel munkálatokra (például régészeti tevékenység) is vonatkozik. 12. A tározók kivitelezési munkálatai a július 15-t l március 1-jéig terjed id tartamban történhetnek. Ez alól akkor lehet kivételt tenni, ha a munkakezdést megel en a természetvédelmi hatóság képvisel je megállapítja, hogy a munkavégzés természetvédelmi érdeket nem sért (például extrém száraz nyári id szak stb.). 13. A természeti területeken a gyep m velési ágú területek rehabilitációja során nem történhet szerves- vagy m trágya kiszórása, illetve f magkeverék vetése. Felülvetés csak helyben fogott magkészlettel végezhet, de törekedni kell a spontán regeneráció segítésére. 14. A természeti területeken a munkálatok befejezését követ en az esetleges er sebb gyomosodást tisztítókaszálással kell visszaszorítani. Az érintett területeket az els öt évben évente kétszer kaszálni kell, melynek id tartamai: június 1-jét l június 15-ig és július 1-jét l július 15-ig. A kaszálás megkezdése el tt egyeztetni kell az illetékes nemzeti park igazgatósággal. 15. A munkálatok hatásának, illetve a rehabilitáció sikerességének nyomon követése érdekében a kivitelezést követ 5 évig botanikai és vízügyi monitorozást kell végezni, melynek jelentését a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére. A monitorozásnak a talajvízszint magasságára, a növénytársulások esetleges változásaira, illetve a vizes él helyek három szabadon választott fajcsoportjára (például szitaköt k, halak, kétélt ek, madarak stb.) kell kiterjednie. 16. Megépülésük után meg kell kérni az érintett vízilétesítmények üzemelési engedélyét. Ehhez a már jelenleg meglév létesítmények üzemelési szabályzatát át kell dolgozni, az alábbi elvek figyelembe vételével: - A Szikrai Holt-Tisza üzemeltetési engedélyéhez rögzíteni kell a természetvédelmi szempontból a vízszintingadozás tekintetében kritikus tavaszi-nyári id szakot és a megtartandó vízszint-határokat. - A tározók száraz állapotból való feltöltése az augusztus 1. és március 31. közötti id szakban lehetséges (március 31-re a feltöltésnek be kell fejez dnie). Amennyiben a párolgás és elszivárgás miatt a vízszint jelent s kiterjedésben 10 cm alá csökken az április 1. és július 15. közötti id szakban, területelárasztással járó feltöltés csak július 15. után engedélyezett (ez nem vonatkozik a vízszint fenntartására szolgáló szakaszos és kismérték vízpótlásra). - A mederfenék lazítását augusztus 15. és október 15. között lehet végezni. - A csatornákon karbantartáskor a hínárkaszálást és a nádvágást szükséges el nyben részesíteni a kotrással (beleértve a gyökérzónás iszapolást) szemben. El bbiek évente többször is végezhet k, az engedélyezett id szakon belül. Kotrásos karbantartás esetén els sorban félszelvény kotrást kell végezni. Az érintetlenül hagyott mederrészt leghamarabb két év múlva lehet megkotorni. - A csatornaszelvényben oldalirányú kiöblösödések kialakítására kell törekedni, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni úgy, hogy azok menedékterületként szolgálhassanak a kotrás által hátrányosan érintett él lények számára. - A kotrásos karbantartás augusztus 1. és október 15. között történjék, mert ez zavarja legkevésbé az él lények szaporodását, illetve a telelést. A természetvédelmi kezel vel el zetesen egyeztetve, indokolt esetben július 1-jét l október 30-ig terjeszthet ki a karbantartási id szak. Ett l eltérni haváriahelyzetben szabad. - A meder növénymentesítése (a parti sávot és a csatorna nádszegélyét nem érint hínárkaszálás) június 15. és február 15. között, a parti sáv rendezése július 15. és február 15. közötti id szakban történjen, illetve utóbbi kezdése megegyezhet a csatorna mellett fekv gyepek engedélyezett, korábbi kaszálási id pontjával. Ett l eltérni haváriahelyzetben szabad. Hulladékgazdálkodás: 17. A vízjogi létesítési engedélyeztetés során meg kell küldeni az övcsatornák kikotorandó iszapjának a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti EWC kódú besorolását és a besorolást megalapozó iszapvizsgálati eredményeket. 18. A kikotort iszap végleges kezelésének módját legkés bb a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során kell ismertetni, megadva a végleges kezelés módját. 19. A kotrási iszap min ségét meg kell vizsgálni. Amennyiben a kitermelésre kerül iszap veszélyes hulladéknak min sül, hulladékgazdálkodási engedély birtokában kezelhet, a 98/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben szerepl el írások betartásával. 20. A kitermelt iszap végleges kezelését megel helyszíni átmeneti tárolás, csak az övcsatorna kitermelési szakaszának parti sávjában végezhet abban az esetben, ha az iszap nem min sül veszélyes hulladéknak. 21. Az övcsatorna kitermelési szakaszának parti sávján kívüli a kotrási iszap tárolása csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhet. 22. A növényzetirtás során keletkez növényi hulladékokat hasznosítani szükséges. 23. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. 24. A hulladék termel je, tulajdonosa köteles a birtokában lév, bármely tevékenységb l származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon gy jteni. 25. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el.

3 3 26. A hulladékok csak engedéllyel rendelkez hulladékkezel nek adhatók át. 27. A keletkez hulladékokról a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartást kell vezetni, illetve a rendelet el írásai szerinti adatszolgáltatást kell a felügyel ség felé teljesíteni. 28. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a évi CLXXXV. törvényben el írtakat kell betartani. Leveg - és zajvédelem: 29. Az iszapkotrási munkálatokat úgy kell megtervezni és elvégezni, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a szerint Tilos a légszennyezés, valamint a leveg lakosságot zavaró b zzel való terhelése, továbbá a leveg olyan mérték terhelése, amely légszennyezettséget okoz." 30. A földmunkák szállítási útvonalait, olyan gyakorisággal szükséges locsolni, hogy az úton történ közlekedés kiporzást ne okozzon. 31. A szállító járm vek által a szilárd burkolatú közútra felhordott talajt olyan s séggel kell letakarítani, hogy az kiporzást ne okozhasson. 32. A létesítési munkálatok során a szállító járm vek és munkagépek által okozott légszennyezést a munkagépek gazdaságos kihasználásával kell a minimumra csökkenteni. 33. Hulladék nyílt téri égetése tilos. 34. A kivitelez nek részletes organizációs tervet kell benyújtania, meghatározva a munka egyes fázisaiban a zajtól védend épületek környezetében várható zajterhelést. 35. A kivitelezési tervnek tartalmaznia kell a megújuló energiaforrások telepítési helyét, valamint az üzemeltetés során várható zajkibocsátást. 36. Az esetlegesen határérték-túllépéssel érintett védend ingatlanoknál, az építési zajra vonatkozóan a kivitelez felmentést kell kérni, a külön jogszabály szerinti zajterhelési határérték betartása alól, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségt l. Víz- és talajvédelem: 37. A tervezett vízilétesítmények (tározók, csatornák, vízkormányzó m tárgyak, monitoring rendszer elemei) vízjogi engedélyköteles létesítmények, létesítésük és üzemeltetésük csak joger s vízjogi létesítési illetve üzemeltetési engedély birtokában kezdhet meg. 38. A tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt mennyiségi és min ségi hatásainak követésére monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni. 39. Amennyiben az üzemeltetés ideje alatt felszíni vagy felszín alatti vizeket veszélyeztet káresemény történik, úgy arról és a szennyez dés elhárítása érdekében tett intézkedésekr l a felügyel séget haladéktalanul értesíteni kell. 40. A felszín alatti vizek jó min ségi állapotának biztosítása érdekében tevékenység végzése során szennyez anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezet anyagok használata, illetve elhelyezése csak m szaki védelemmel folytatható. 41. A 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 10. (1) bekezdése szerint a tevékenység végzése csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvez bb állapotának lehet ség szerinti meg rzésével végezhet, nem eredményezheti a talajvíz és földtani közegre vonatkozó szennyez anyag koncentrációk megemelkedését. A határértékeket a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. 42. A kivitelezési munkák - megfelel technológiai fegyelem és ellen rzés mellett - a felszíni- és felszín alatti vizek min ségi és mennyiségi jellemz it nem veszélyeztethetik. 43. A vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonalas létesítménnyel történ keresztezésére és megközelítésére a 147/2010. (IV. 29.) Kormány rendelet 1. számú mellékletében foglaltakat kell betartani. Határid : folyamatos 44. A gépek üzemeltetésekor a biztonsági el írásokat be kell tartani, a talaj és a talajvíz szennyez désének elkerülésére. A munkagépek, gépjárm vek ellen rzését naponta el kell végezni, a ken olaj, hidraulikaolaj és az üzemanyagok elcsöpögést meg kell akadályozni. 45. Az engedélyes köteles a következ kben beállt változásokat, illetve azok bekövetkezését követ 15 napon belül bejelenteni a felügyel ségnek: a) a tevékenység folytatójának változása; b) a tevékenység helyének változása; c) a tevékenység folytatásának módjában bekövetkez, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; d) a tevékenység mennyiségi jellemz iben, folytatásának körülményeiben bekövetkez, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; f) a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható fa) trendszer, egyirányú változás, fb) ugrásszer változás, fc) új szennyez anyag által okozott szennyezettség észlelése, fd) más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése. *

4 4 A szakhatóságok el írásai: 1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének I-R-001/ /2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt. által elkészített a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésére és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatástanulmánya cím dokumentációban foglaltak alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: 1. A tevékenység végzése a jelent sebb tereprendezéssel érintett munkaterületeken (vezeték fektetés, csatornaépítés, kotrás) nem járhat a környezeti leveg olyan mérték porterhelésével, amely légszennyezést okoz, illetve nem eredményezheti az egészségügyi határérték túllépését. 2. A lakott területek közvetlen közelében megvalósítandó épít ipari kivitelezési tevékenység a védend létesítményekben él k számára zavaró, egészségkárosító mérték zajhatást nem okozhat. 3. A tisztított szennyvizek kezelése, sz mez k kialakítása során jelentkez biológiai kockázatok tekintetében munkahelyi kockázatértékelésben feltártak alapján folyamatosan végre kell hajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket, be kell tartani a kommunális szennyvíz kezelés m tárgyaira vonatkozó véd távolságokat. 4. A projekt megvalósításának különböz helyszínein, valamint a m tárgyak kés bbi m ködtetése során folyamatosan biztosítani kell a kommunális szilárd és folyékony hulladék zárt és fert zésveszélyt kizáró módon történ gy jtését és megfelel gyakoriságú elszállítását, amely megakadályozza a szétszóródást és /vagy csepegést, valamint a b z-és szaghatást is csökkenti. 5. A mintaterületen lév kijelölt természetes fürd helyek és egyéb, jelenleg nem kijelölt, de fürdési célra valószín leg alkalmas felszíni vizek min ségének romlását a keleti mintaprojekt megvalósítása (építési tevékenység, m tárgy és csatorna építés, kotrás, vízvisszatartás, vízpótlás, új vízfelületek kialakítása, vízkormányzás, vízkészlet-gazdálkodás átalakítása, tisztított szennyvíz kezelése, sz mez k létesítése, hulladékkezelés, stb) és a m tárgyak m ködtetése nem veszélyeztetheti. 6. A megvalósítást követ en a különböz m szaki meghibásodásokból és emberi beavatkozásokból származó havária események gyors lokalizációjára különös gondot kell fordítani annak érdekében, hogy a szennyezés a felszín alatti vizek min ségét, ívóvízként történ felhasználhatóságát károsan ne befolyásolja. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege Ft. 2. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének VI-R-039/ /2013. számú állásfoglalása: A Duna-Tisza közi Homokhátságot érint klímaváltozásból ered hatások enyhítése miatt megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati eljárásában benyújtott dokumentációban foglaltakhoz közegészségügyi szempontból hozzájárulok a Csongrádi Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének illetékességi területén. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásom az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által az ügy érdemében, hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 3. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának BK- 05D/008/45-8/2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/d.) ügyfél kérelmére, a Duna- Tisza-közi Homokhátság térségében elhelyezked területen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatásvizsgálata ügyében érkezett kérelem és tervdokumentáció felülvizsgálata során az engedély kiadásához feltételként el írt megadom, az alábbi kikötésekkel: kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást 1. A tárgyi beruházás keretében megvalósuló munkálatokhoz a évben a Kecskeméti Katona József Múzeum által készített el zetes régészeti dokumentációt ki kell egészíteni a régészeti szakmunkákra vonatkozó projekttervvel. A

5 5 hatástanulmány készítésekor nem vizsgált területeken a terepbejáráson alapuló értékfelméréssel, valamint a már ismert és nyilvántartott régészeti lel helyek esetében próbafeltárással kell a kiegészítést elvégezni. 2. Az így kiegészített hatástanulmányt a munkaterület átadás-átvételi eljárás el tt legalább 30 nappal hivatalom részére jóváhagyásra be kell nyújtani. A szükséges régészeti szakmunkák meghatározása a projektterv által tartalmazott szakmai javaslat alapján történik. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntet végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 4. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Cs- 06D/01/247-7/2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség által megküldött megkeresésre a Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésére és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojektre (keleti mintaterület) vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás tárgyában érkezett kérelem felülvizsgálása alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához feltételként el írt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi kikötésekkel: 1. Amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül el, a munkálatokat fel kell függeszteni és a régészeti örökség védelme érdekében a területileg illetékes múzeumnak (Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 6720 Roosevelt tér 1-3. Tel.:62/ ) bejelentést kell tenni. A talált leleteket a felel s rzés szabályai szerint meg rizve, lehet séget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illet leg az esetlegesen el kerül régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyez hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni. 5. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK/365-2/2013. számú állásfoglalása: A Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) szakhatóságként az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (továbbiakban: ATIKTVF) megkeresésére indult, a Duna-Tisza közi homokhátság keleti mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésének vizsgálatára megvalósítandó mintaprojekt tárgyú eljárásban a környezetvédelmi engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel hozzájárul 1. A tervezet tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények megépítésekor, átalakításakor vagy felújításakor amennyiben az építési tevékenység megállapított külfejtéses m velés bányatelek területét vagy engedélyezett bányászati létesítmény véd övezetét érinti, illetve arra hatással van - az ásványi nyersanyagok zavartalan kitermelhet sége érdekében az alábbi, tervezési területen lév bányászati kutatási területek és bányatelkek bányavállalkozóinak hozzájáruló nyilatkozatait be kell szerezni az építési tevékenység megkezdése el tt, illetve az építési, létesítési engedélyhez. Csengele szénhidrogén kutatási terület Kecskemét I. - szénhidrogén bányatelek Kecskemét II. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kecskemét V. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunfélegyháza IV. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunfélegyháza V. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunfélegyháza VI. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunfélegyháza VII. - homok külfejtéses m velés bányatelek Kiskunhalas - szénhidrogén kutatási terület Körös - szénhidrogén kutatási terület Makó-árok I. - szénhidrogén (nem hagyományos) bányatelek Nagyk rös 170. szénhidrogén kutatási terület 2. Amennyiben a tevékenység következtében a talajvíz szintjének emelkedése megközelíti a külfejtéses m velés bányatelkek környezetvédelmi engedélyében rögzített, a bányatelek alaplapjához viszonyított szintet, akkor gondoskodni kell arról, hogy a tevékenység következtében további talajvízszint emelkedés ne alakulhasson ki. 3. A tevékenység végzése során gondoskodni kell arról, hogy a tervezési területen lév ásványi nyersanyagok ne szennyez dhessenek, az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szerepl ásványi nyersanyagok kitermelhet sége ne sérüljön.

6 6 Jelen állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügydönt hatóság döntésében támadható meg jogorvoslati kérelemmel. 6. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának I-F-001/363-1/2013. számú állásfoglalása: A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint els fokon eljáró talajvédelmi hatóság, az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség fenti hivatkozási számú megkeresésére, valamint a megküldött Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatástanulmány dokumentáció (készítette: ÖKO Zrt., 1012 Budapest Attila út 16., készítés ideje: Budapest, december) alapján T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S - á t adja, az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest Márvány u 1/d.) megbízásából az ÖKO Zrt. által kérelmezett hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatban, az alábbi szerint: A tervezett beruházás talajvédelmi szempontokat figyelembe véve megvalósítható, a dokumentációban leírtakkal egyetértünk. A tervezett beruházások környezetében term földek találhatók, a tervezés, beruházás, illetve a m ködés egyes szakaszaiban a beruházó és a kés bbi létesítmény fenntartók feladata, az érintkez mez gazdasági területeken a talaj véd gazdálkodás el segítése, fenntartásának támogatása. A konkrét term földet érint beruházások esetén a területen található humuszos feltalaj mentése alapvet talajvédelmi kritérium. Ennek megvalósítását az adott konkrét beruházásra elkészített humuszmentési-humuszgazdálkodási,- illetve kiviteli tervek elkészítése alapozhatja meg. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy egyéb jogorvoslati úton támadható. 7. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának 15.2/431-2/2013. számú állásfoglalása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának a Duna- Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében szakhatósági állásfoglalása a következ : A dokumentum elfogadását talajvédelmi szempontból javasolja. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható. 8. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalának 10051/2/2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) /2013. számú, hivatalunkhoz érkezett, a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt tárgyú szakhatósági megkeresésére a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala mint els fokon eljáró földügyi hatóság Kecskemét, Városföld, Tiszaalpár, Nyárl rinc, Gátér, Kiskunfélegyháza, Kunszállás és Pálmonostora települések érintett földrészleteire - vonatkozóan földvédelmi szakhatósági hozzájárulását adja az alábbi kikötésekkel: - a kialakításra kerül víztározók, csatornák, árkok, m tárgyak valamint a m ködtetésüket biztosító megújuló energiaforrások berendezései által elfoglalt terület végleges más célú hasznosítását engedélyez határozatot a területileg illetékes Járási Földhivataltól a munkálatok megkezdése el tt be kell szerezni - az építési munkálatok során ideiglenes jelleggel elfoglalt területek (felvonulási területek, depóniák) id leges más célú hasznosítását engedélyez határozatot a területileg illetékes Járási Földhivataltól a munkálatok megkezdése el tt be kell szerezni - a beruházás megvalósításához az indokolt szükségletnek megfelel legkisebb területet kell felhasználni, els sorban a gyengébb min ség term földek igénybevételével - a tervezett tevékenység, létesítmény a szomszédos term földek megfelel mez gazdasági hasznosítását ne akadályozza - amennyiben a beruházással érintett területeken földmérési jel található, azt az ingatlan tulajdonosa/használója köteles megóvni, esetleges megrongálódás, megsemmisülés esetén a tulajdonos/használó köteles azt az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 9. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának /2013. számú állásfoglalása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ségnél (6721 Szeged, Fels -Tisza part 17.) indult, Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked két

7 7 mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt el zetes vizsgálati eljárásában term földvédelmi szakhatósági hozzájárulását az alábbi feltételek közlésével megadja. A vízgy jt -gazdálkodási tervben meghatározott intézkedések, lásd. tározási kapacitások fejlesztése-tározók létesítése, új csatornák, m tárgyak, járó utak stb. kialakítása során véglegesen létrejöv létesítmények tekintetében, a megvalósulást követ 30 napon belül a munkarészek (változási vázrajzok, szerz dések) csatolásával kezdeményezni kell a változások ingatlannyilvántartásban történ átvezetését a területileg illetékes járási földhivatalnál. A beruházások során érintett term földterületek más célú használatára az ingatlanügyi hatóság igénybevételre vonatkozó engedélyének rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. A term föld megóvása és ésszer használata szempontjából a fent nevezett, engedélyezési eljárás alá es tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehet ség szerint a gyengébb min ség term földeken, a lehet legkisebb területi mérték term föld igénybevételével történhet. A tevékenység megvalósítása során fokozottan figyelni kell arra, hogy az érintett és szomszédos term földek megfelel mez gazdasági használatát a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, fellebbezés az ügyben hozott határozat ellen gyakorolható. 10. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának BKG/01/ /2013. számú állásfoglalása: Az Országos Vízügyi F hatóság megbízásából az ÖKO Zrt.. (1012 Budapest Attila út. 16.) által a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt tárgyában benyújtott környezeti hatástanulmányához külön kikötések nélkül szakhatósági hozzájárulásomat megadom. Szakhatósági hozzájárulásom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntet végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 11. Nyárl rinc Község Jegyz jének 108/3/2013. számú állásfoglalása: A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésében foglaltak és a 4. mellékletben kapott felhatalmazás alapján szakhatóságként közrem ködve, mint a település jegyz je n y i l a t k o z o m, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt -b l ered hatások nincsenek káros befolyással Nyárl rinc település helyi védettség területeire. Hozzájárulásom az Önkormányzat 11/2004. (IX.10.) ÖR. számú rendeletével jóváhagyott Nyárl rinc Településrendezési Terve és Helyi Építési Szabályzata el írásain alapul. 12. Városföld Község Jegyz jének 36-6/2013. számú állásfoglalása: Fenti számú megkeresésére válaszolva a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A (1) bekezdésében foglaltak és 4. mellékletben kapott felhatalmazás alapján a 4. pont szerinti szakkérdésben az alábbi nyilatkozatot tesszük. Városföld igazgatási területét érint en a tervezett beavatkozások helyi környezet- és természetvédelmi területet nem érintenek. Az esetlegesen szükséges véd területeket kérem, szíveskedjenek határozatukban kijelölni annak érdekében, hogy azt a településrendezési tervbe beépíthessük. Nyilatkozatom Városföld község 4/2007. (VI. 12.) Ör. sz. rendeletével módosított 7/2002.(X.9.)ÖR. számú rendeletével jóváhagyott településrendezési terve és helyi építési szabályzata el írásain alapul. 13. Pálmonostora Község Jegyz jének 26-3/2013. számú állásfoglalása: A Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt el zetes vizsgálati tervdokumentációjában foglaltakkal kapcsolatban szakhatósági hozzájárulásomat megadom azon kikötéssel, hogy a projekt keretében megvalósuló beruházások, illetve környezeti beavatkozások semmilyen negatív hatással nem lehetnek Pálmonostora Község Önkormányzatának jelenlegi formában m köd belvíz védekezési rendszerére. 14. Kunszállás Község Jegyz jének 29/2013. számú állásfoglalása: A fenti tárgyban benyújtott el zetes vizsgálati tervdokumentációval kapcsolatos, a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A. -a, illetve 4. melléklet 4. pontja értelmében- szakhatósági állásfoglalásunkat

8 8 feltétel nélkül megadom. 15. Tiszaalpár Nagyközség Jegyz jének 128-2/2013. számú állásfoglalása: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44.. (1) bekezdése alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatósági feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rend. 32/A.. (1) bekezdésében foglalt szakkérdések tekintetében, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelemre (a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt) szakhatósági állásfoglalást kért Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzat jegyz jét l. Dokumentáció a mellékelt CD-n található. A mellékleten/cd-n/ feltüntetett külterületi és belterületi ingatlanokra vonatkozóan a CD-n lév vázrajzok szerint, Tiszaalpár Nagyközség Jegyz je, mint szakhatóság a projekt megvalósításához a hatályos HÉSZ rendelkezéseinek figyelembevételével kikötés nélkül HOZZÁJÁRULOK. Ezen végzésem ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak a döntésemet magába foglaló határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. * Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban el írt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: a joger re emelkedést l számított 10 év. A környezetvédelmi engedély el írásaitól eltér en folytatott tevékenység esetén a felügyel ség határozatában kötelezi a környezethasználót kett százezer forinttól ötszázezer forintig terjed bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határid vel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közlést l számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyel séghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez (továbbiakban: felügyel ség), mint els fokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett el irányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyel ségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmez az eljárás Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség /2012. számú el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozata alapján az Országos Vízügyi F igazgatóság megbízásából az ÖKO Zrt december 21-én a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm rendelet (továbbiakban: R.) alapján benyújtotta a felügyel ségre, környezetvédelmi engedélyezésére a Duna-Tisza közi Homokhátság térségben elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt tárgyában a környezeti hatástanulmányt. Az ügyfél kérelméhez Ft összeg igazgatási szolgáltatási díjat átutalt. A felügyel ség /2013. számú hiánypótlási felhívására az ügyfél a befizetett igazgatási szolgáltatási díjat január 18- án kiegészítette. Az ÖKO Zrt. a felügyel ség /2013. és /2013. számú hiánypótlási felhívását május 3-án teljesítette. A benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció, valamint kiegészítése alapján megállapítottam, hogy az formailag és tartalmilag megfelel a R., valamint a /2012. számú el zetes vizsgálati eljárást lezáró határozat el írásainak.

9 9 Az el zetes vizsgálati dokumentáció tárgyát a Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából a keleti mintaterületre (Kecskemét Tiszaalpár Gátér Kiskunfélegyháza térsége) tervezett beavatkozások képezik. A projekt teljes m szaki tartalma: Kecskemét és Kiskunfélegyháza tisztított szennyvizének és belterületi csapadékának visszatartása, a mederbeli lefolyás minél nagyobb arányú visszatartása, vízpótlás a Tiszából a talajvízháztartás javítása érdekében, illetve extrém száraz id szakokban. A tevékenység a R. 3. sz. mellékletének 3. a) pontja [Mez gazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés 500 hatól síkvidéken], 81. pontja [Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1.számú mellékletbe)], és 127. a) pontja [Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezet -képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézs rendezést) 1 km vízfolyáshossztól] alá tartozik. A vízpótlás tervezett létesítményei I. Folyami vízkészletre alapozott vízpótló rendszer Tiszaalpári vízpótló rendszer rekonstrukciója és továbbfejlesztése a hatásterület kiterjesztésével, a szivattyútelepek energiaellátására megújuló energiahasznosító telep létesítése, Baloghalmi csatorna rekonstrukciója, új csatorna építése a Csongrád-Bokrosi Sós-tó elkerülése érdekében a Nyárl rincpusztai tározóból a Körösi ér felé, Nyárl rincpusztai tározó létesítése. II. Használtvizekb l származó vízkészletekre és felszíni összegyülekezésb l származó vízkészletekre alapozott tározófejlesztések Kecskeméti záportározó b vítése, Városföldi tározó sz mez ként történ létesítése, kialakítása, a korábban kijelölt Zsuzsa-tanyai területt l délebbre, Móczár-tanyai tározó állandó, elszivárogtató tározóvá alakítása (b vítés nélkül). III. A felszíni összegyülekezésb l származó vízkészletekre alapozott tározó fejlesztések: Csongrád-Bokrosi Sós-tónál új beruházás nem tervezett, vízgazdálkodásának javítása extrém szárazság (havária) esetén a vízpótlási lehet ség biztosításával történik Gátéri Fehér-tó vízgazdálkodásának javítása szintén extrém szárazság (havária) esetére vízpótlási lehet ség biztosításával történik A mintaterületen tervezett tározók célja és legfontosabb jellemz i Tározó Vízfolyás Funkció Kecskeméti tározó Csukás-éri-f csatorna Záportározó (átfolyásos) Városföldi tározó Csukás-éri-f csatorna Sz mez (átfolyásos) Móczár tanyai tározó Csukás-éri-f csatorna Elszivárogtatás Nyárl rinctározó pusztai Alpár-Nyárl rincicsatorna (oldaltározó) Sz mez, elszivárogtatás (átfolyásos) fenékszint [mbf] max. vízszint [mbf] térfogat [em 3 ] felület [ha] 107,0 109, ,1 103, ,8 88, ,5 96, Tározó Jellemz talajvízállások a tavak/tározók környezetében Átlagos (m.t.a.) A magas tv.állás eltérése a sokévi átlagtól (m) Beszivárgás (Mm 3 /év) Móczár tanyai tározó 1,5 +0,5 0,7 Nyárl rinc-pusztai tározó 4 +0,2 3,0

10 10 A december 21-én benyújtott dokumentációban foglalt, tervezett Ruszmajori tározó létesítése jelent s civil (helyi gazdák) ellenállásba ütközött. A tározó szivárogtató kapacitása nem túl jelent s, így a tározó az ÖKO Zrt. által május 3-án benyújtott módosítás, és június 4-én benyújtott kiegészítés alapján a projektb l elhagyásra került. A tározókból sokévi átlagban évente 3,7 Mm 3 elszivárogtatására lehet számítani. Ebb l 2 Mm 3 fordítódik a megemelkedett talajvízszint területek többletpárolgására, 1,7 Mm 3 -rel n a mélyebb rétegek felé történ leszivárgás. A tározókból beszivárgó víz megfelel a felszín alatti vízre vonatkozó vízmin ségi követelményeknek, így az ivóvízkivételeket a beszivárogtatás min sége nem veszélyezteti, lényegében függetlenül a keveredési viszonyoktól és az elérési id kt l. Ez vonatkozik a jöv ben létesítend esetleges újabb vízbázisokra is. A felszín alatti vizek min ségét a tározókból beszivárgó víz min sége határozza meg, ami pedig a már egyetlen esetlegesen kritikus pont, a Móczár-tanyai tározó esetében a Csukás-éri f csatorna (pontosabban a Városföldi Zsuzsa-tanyai - tározóból kilép víz) min ségét l függ. Az üzemeltetési javaslat lényeges eleme, hogy a Csukás-éri-f csatorna vizét csak egy küszöbhozam felett lehet felhasználni a Móczár-tanyai tározó feltöltésére. A hatszoros/hétszeres hígítás biztosítja, hogy a foszforkoncentráció a tározó vizében ne haladja meg a 0,5 mg/l felszín alatti vizekre vonatkozó koncentrációt. A Nyárl rincpusztai tározóban az oldott oxigén, az ionösszetétel és a sótartalom változása várható. Ezek a folyamatok a felszín alatti vizek szempontjából vagy közömbösek vagy kedvez ek. A két beszivárogtató tározó esetén átlagos viszonyok mellett a tározók egy részére (az átlagosnál mélyebb mederfenek részekre), míg a nedves id szakban a tározók teljes felületére fennáll, hogy a tározóból beszivárgó víz közvetlenül a talajvizet táplálja, mert a várható talajvízszint meghaladja a mederfenék szintjét. Ennek azonban nincs jelent sége, mert a tárolt víz min sége megfelel, így a közvetlen bevezetés sem jelent vízmin ségi veszélyt a talajvízre. A felszín alatti vizek szennyez dés-érzékenységi kategóriái szerint a hatásterületen nincs fokozottan érzékeny terület. A létesítend új csatornaszakaszok nem metszenek a talajvízbe, így várhatóan nem csapolják meg azt. A környezetet, illetve az itt folyó tevékenységeket érint kedvez tlen hatások hatásterületeként azokat a részeket határozták meg, ahol a vízszintemelkedés mértéke meghaladja a korábbi süllyedést, vagy a területhasználat változása új követelményeket határozott meg. Az értékelést a vízháztartási vizsgálatokhoz kidolgozott Processing MODFLOW háromdimenziós felszín alatti hidrodinamikai modellel végezték. A vízszintemelkedés mértéke az átlagos id szakban a tározók közelében cm között változik. A legkisebb a Móczár tanyai tározó környezetében (60-70 cm), a legnagyobb a Nyárl rincpusztai tározónál, ahol a talajvízszint-emelkedés a tározó peremén mintegy 3 m, mely fokozatosan csökken a tározó határától kifelé haladva. A tározótól 500 m-re már csak kb. 1 m, annyi, mint a korábbi id szakhoz viszonyított süllyedés volt. A várható vízszint-emelkedések csak a két beszivárogtató tározó kb. 500 m-es környezetében haladják meg a süllyedés mértékét, vagyis itt várható a 80-as évek eleji állapotoknál magasabb talajvízszint. Vízvédelmi szempontból ez a hatásterület. A hatásvizsgálati dokumentáció készítése során vizsgálták, hogy az emelked vízszint hol okozhat problémát az építményekben. Ilyen szempontból azokat a beépített területeket jelölték ki hatásterületként, ahol az átlagos talajvízállás a terep alatt 1,5 m-en belül várható majd, illetve a ritkán el forduló nedves id szakban a terepet 1 m-re közelíti meg. A kritériumok alapján tározónként kijelölték azokat a terepszinteket, amelyeknél mélyebb területeken épült tanyákat veszélyeztethet a vízpótlás talajvízszint-emel hatása. A szignifikáns vízszintemelkedés csak a tározók környezetére terjed ki, tehát tanyákra gyakorolt hatásokat legfeljebb a tározók max. vízszinthez tartozó kb. 500 m-es sávjában vizsgálták. A vízpótlás hatására a Móczár-tanyai tározó határvonalánál 87 87,5 mbf körüli vízszintek alakulnának ki, ami kb. 500 m-en fokozatosan csökkenne 86,5 87 mbf-re. A tározó környezetében lév két tanyát ez nem veszélyezteti, mivel ezek a terepszint felett mbf-en találhatók. Hatásterületet tanyák, vagy területhasználatok veszélyeztetése miatt nem kell kijelölni. A Nyárl rincpusztai tározó környezetében a talajvízszint-emelkedés várhatóan igen jelent s, a tározó peremén mintegy 3 m, mely fokozatosan csökken a tározó határától kifelé haladva. A tározótól 500 m-re már csak kb. 1 m, annyi, mint a korábban bekövetkezett süllyedés volt. A határvonalon kívül egy tanya akkor tekinthet veszélyeztetettnek, ha a tározó körüli 500 m-es sávban 97,0 mbf alatti terepszinten épült. (A max. vízszint a tározóban 96,5 mbf.) A tározón belül a térképek szerint egy tanya található, a Bingmap fotó szerint ez azonban már nem létezik. A nyugati oldalon lév tanyák magassága meghaladja ezt a szintet, a korábbi térképeken Viglás tanyaként nevezett objektum már szintén nem látható a légifotókon. A fentiek alapján a tározók hatásterületén belül védend objektum, vagy védend területhasználat nem található. A felszín alatti vízre gyakorolt mennyiségi és min ségi hatások követésére monitoring rendszert alakítanak ki, és üzemeltetnek, a létesítményeket ezek adatainak ismeretében üzemeltetik. Az eljárás során figyelembe vett természetvédelmi szempontok: A benyújtott dokumentáció alapján a tervezett beavatkozások alapvet en védett természeti területnek és Natura 2000 területnek NEM min sül területeket érintenek közvetlenül. A rendszer üzemelése a vízkivétel révén áttételesen lesz hatással a Kiskunsági Nemzeti Park T serd és Alpári-rét törzsterületére (Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület); továbbá megteremti extrém száraz id esetén a Csongrád-Bokrosi Sóstó (kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület, különleges madárvédelmi terület) és a Gátéri Fehér-tó (szintén kiemelt jelent ség természetmeg rzési terület és különleges madárvédelmi terület) vízpótlásának lehet ségét. A tervezett beruházás a Homokhátság keleti területén, Kecskemét, Városföld, Nyárl rinc, Kiskunfélegyháza, Csongrád térségében valósul meg, várható hatásai is kiterjedt területre mutatnak, azonban maguk a beavatkozások pont és vonalszer elemekb l épülnek

11 11 fel. A terv jelent s része már meglév vízügyi létesítmények átalakítását, rekonstrukcióját takarja, de a vízvisszatartás érdekében új tározólétesítmények kialakítása is szerepel a tervekben. A tervezett munkálatok között a legjelent sebb beavatkozást természetvédelmi szempontból a tározóépítések váltják ki. A tervezett tározóterületek nagyrészt gyepterületek, melyek természetességi állapota (degradáltsági foka) különböz, de ezek egyike sem védett természeti terület és nem Natura 2000 terület. Az érintett természetközeli állapotú gyepterületek a tervezett tartós elárasztás következtében megsz nnek, helyükön viszont szintén természetközeli állapotú vizes él helyek kialakulására lehet számítani. A beavatkozások helyszínén a felszín illetve a meder bolygatásával járó beavatkozások körül a természetes növényzet megmarad, ezért a nyomvonalas létesítmények kis kiterjedése miatt, továbbá a vizes él helyeken gyors spontán regenerációra lehet számítani. A beavatkozás rövid idej lesz, így kis id beli és térbeli negatív hatás várható. A beavatkozás a hatásterület vízháztartását pozitív irányba mozdíthatja, a térség egyik alapvet természetvédelmi problémájának számító szárazodás és talajvízszint-csökkenés hatását kompenzálva, a terv így összességében egyezik a természetvédelmi célokkal. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezel 2-3/2013. iktatószámmal nyilatkozatát (valamint a módosítás vonatkozásában tett 2-6/2013. számú nyilatkozatát) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 40. (3) bekezdés alapján megadta. A kezel i állásfoglalás tartalmát a határozat magában foglalja. A természetvédelmi célú kikötéseket az alábbi jogszabályi el írások (a természet védelmér l szóló évi LIII. törvény bekezdései, pontjai) érvényesítése érdekében tettük: 17. (1) A 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelel en a vadon él szervezetek él helyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. (2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az él hely típusára, jellemz vadon él szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, él helyeinek veszélyeztetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás meg rzésér l. (3) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett növényfaj: a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gy jtéséhez; e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, termesztésbe vonásához; 43. (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, él -, táplálkozó-, költ -, pihen - vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj b) egyedeinek gy jtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához; j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez; l) egyede fészkének áttelepítéséhez; Továbbá az európai közösségi jelent ség természetvédelmi rendeltetés területekr l szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. r. (Nkr.) 10. alapján: 10. (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illet leg engedélyezése el tt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható él világra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelent s hatással lehet, a terv kidolgozójának, illet leg a beruházást engedélyez hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen el forduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és él helytípusokra gyakorolt hatását. (2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illet leg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival. A kérelmez benyújtotta a jogszabályban meghatározott Natura hatásbecslési dokumentációt. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) (a természetes él helyek és a vadon él növény- és állatvilág meg rzésér l) 6. cikk (3) bekezdés szerinti eljárás alapján a felügyel ség megállapította, hogy a tervezett tevékenység bár átmeneti hatással lesz egyes Natura 2000 területekre, azonban a tervezett kármegel zési illetve helyreállítási munkálatokkal nem okozza a Natura 2000 területek, illetve azok jelöl értékeinek veszélyeztetését, károsítását. Megállapítható, hogy a munkálatok áttételesen érinthetnek Natura 2000 területeket, azok jelöl fajait és él helyeit, de az érintettség a területek kiterjedéséhez képest és önmagában sem jelent s, továbbá megfelel kivitelezéssel üzemeltetési rend kialakításával az gyakorlatilag nullára csökkenthet. A beavatkozások a nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kerültek kialakításra. A természetközeli és természetes állapotú területek érintettsége az új beruházási elemekkel együtt sem jelent s. A közvetve érintett Natura 2000 területeken, védett természeti területeken belül a rendszer elemei meglév vízilétesítmények, így a kivitelezés és használat természetvédelmi érdeket nem sért. A kármegel zést és kármérséklést szolgálják a rendelkez részben tett kikötések, így többek között a területi igénybevétel minimalizálására, az id beli korlátozásokra vonatkozó el írások. A kikötések alapja a Tvt. 42. (1)-(2) és 43. (1) bekezdéseinek el írása. Az érintett vízilétesítmények üzemelési engedélyének megépülés utáni módosítására vonatkozó el írások a beruházás céljaival egyez módon történ szabályozást és vízkormányzást célozzák, a Tvt. 31. el írásához illeszked, a védett természeti

12 12 terület jellegét meg rz vízkormányzást és a Tvt. 17. (1) bekezdés szerinti természetes él hely-meg rzést szolgálva. A tározóterületek nyári feltöltése az ott fészkel védett madarak tojásainak, utódainak pusztulását okozná, ellentétesen a Tvt. 43. (1) bekezdéssel. A tározók mederfenekének lazítása az ott él védett kétélt ek állományát károsítaná a telelési és szaporodási id szakban, szintén a Tvt. 43. (1) bekezdéssel ellentétesen. A partfalakba költ védett madárfajok védelme, továbbá a munkaárkokból kimenekülni képtelen védett kétélt ek (békák), hüll k (például vízisikló) és eml sállatok (sün) kimentése ugyancsak a Tvt. 43. (1) bekezdés miatt, az állatok veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükséges. A fentiek alapján a beruházás a rendelkez részben tett kikötésekkel természet- és tájvédelmi szempontból engedélyezhet. Az övcsatornák kikotort iszapját annak összetételét l, min ségét l függ en mez gazdasági kihelyezéssel vagy lerakással kívánják elhelyezni. A hatásvizsgálati eljárásban az iszap min ségére vonatkozóan nem rendelkeztek információval, ezért az iszap min ség szerinti EWC besorolására, illetve a végleges elhelyezésének módjára a vízjogi engedélyeztetési eljárás során van szükség. A kotrási iszap kezelése csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhet kivéve akkor, ha az alól jogszabályi el írás nem ad felmentést, illetve egyéb hatósági engedély annak elvégzésére feljogosítja. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképz dés megel zését, a keletkez hulladékok mennyiségének csökkentését. A leveg védelmi szempontból megtett el írások a leveg védelmér l szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet el írásainak teljesülésé miatt történtek. A tervezett beruházás építési szakaszában, a kivitelez nek, az esetlegesen határérték-túllépéssel érintett védend ingatlanoknál kérelmeznie kell a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm r. 13. (1) bek. szerinti mentességet. A megújuló energia forrás, szélturbina, üzemeltetése során a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott zajterhelési határértékek teljesülését biztosítani kell a védend épületeknél, védend területeken. A tervezett rendszer üzemeltetése során fellép zajterhelés a védend épületeknél nem okoz zajhatárérték túllépést. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése, valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zajés rezgéskibocsátás ellen rzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védend terület, építmény vagy helyiség. * A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. -a alapján kerestem meg január 4-én, illetve január 21-én. A Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a BMKH és CSMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, a CSMKH és a BKMKH Földhivatala, a BKMKH Erdészeti Igazgatóság, a BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, a CSMKH Szegedi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Nyárl rinc, Városföld, Kunszállás, Pálmonostora, Tiszaalpár Község Jegyz jének szakhatósági állásfoglalását a rendelkez részben, A szakhatóságok el írásai fejezetben el írtam. Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte. A környezeti hatásvizsgálat a jogszabályi el írásokban foglaltak szerint készült el, és a benyújtott dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat. A szakhatósági hozzájárulás feltételeként az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységr l szóló évi XI. törvény 3. ac), valamint a 4. (1) d) pontjában, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4. (2), (4), 5. (1) és 6. (1) bekezdéseiben, a fert betegségek és a járványok megel zése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekr l szóló 18/1998. (VI.3.) EüM rendelet 9. (1) pontjában, az országos településrendezési és építési követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet függelékében, valamint a természetes fürd vizek min ségi követelményeir l, valamint a természetes fürd helyek kijelölésér l és üzemeltetésér l szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdésében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam el. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 44. (9) bekezdése alapján zártam ki.

13 13 A szakhatósági eljárásért fizetend díj (29700 Ft) befizetésre került, melynek mértékét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jelleg szolgáltatásaiért fizetend díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet XI.16. pontja alapján állapítottam meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 44. bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4. (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki. Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: Az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) A Duna- Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked két mintaterület a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatástanulmánya címen dokumentációt készített az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/D.) megbízásából. Az Országos Vízügyi F igazgatóság (1012 Budapest, Márvány u. 1/D.) megbízása alapján az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. (1013 Budapest, Attila út 16.) A Duna-Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked két mintaterület a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatástanulmánya címen dokumentációt nyújtott be az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel séghez. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség a /2013. iktatási számú megkeresésében a Duna és a Tisza folyó közötti Homokhátság területén megvalósítandó mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati eljárásában közegészségügyi szakhatósági állásfoglalást kért. A benyújtott dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a Kecskemét Megyei Jogú Várostól keletre fekv terület Csongrád megye illetékességi területén Tömörkény Község közigazgatási területét érinti, ahol a tervezett mintaprojekt megvalósítása várhatóan nem okoz jelent s közegészségügyi érdekeket negatívan befolyásoló hatást. A fentiek figyelembevételével járultam hozzá a környezeti hatásvizsgálati eljárásban benyújtott dokumentációban foglaltakhoz. Az ÖKO Környezeti, Gazdasági, Technológiai Kereskedelmi Szolgáltató és Fejlesztési Zrt. az igazgatási szolgáltatási díjat, Ft-ot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jelleg szolgáltatásaiért fizetend díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú mellékletének XI. 16. pontja alapján a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál átutalással befizette. Az ügyintézési határid leteltének napja: február 7. Szakhatósági állásfoglalásomat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésér l szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben és illetékességemben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44..-ban valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség hatóság, a Duna-Tisza-közi Homokhátság térségében elhelyezked területen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt'' környezeti hatásvizsgálata ügyében állásfoglalás kialakítása végett kereste meg hatóságomat. A szakhatósági hozzájárulást a következ kre való tekintettel adtam meg: Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökség és a m emléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 13. (1) bekezdésében, illetve 3. számú mellékletének A részében felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. Kikötéseim indokolása: 1. Megállapítottam, hogy a nevezett beruházás a kulturális örökség védelmér l szóló évi LXIV. tv. (a továbbiakban: Kötv.) 7. (31) pontja értelmében nagyberuházásnak min sül. A Kötv. 20/A (1) bek. értelmében nagyberuházás esetén el zetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A Kecskeméti Katona József Múzeum a évben a beruházás vonatkozásában el zetes régészeti dokumentációt (továbbiakban: ERD) készített. Az ERD áttanulmányozása során megállapítottam, hogy a tartalmi elemei - a benyújtott anyag feltárási projekttervvel és az értékfelmérés további terepbejárással, illetve a próbafeltárások elvégzésével való kiegészítése mellett - a hatósági döntés megalapozásához megfelel. A próbafeltárások elvégzését a Korm. Rend. 34. (2) bek. alapján írtam el. A Korm. rend. 21. (2) bekezdés d) pontja szerint az ERD-hez szükséges próbafeltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult.

14 14 A Korm. rend. 36. (1) bekezdése szerint a Magyar Nemzeti Múzeum feltárási projekttervet készít, ha a beruházó az el zetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt. A feltárási projektterv az ERD záródokumentuma, és tartalmazza a Kötv.- ben meghatározott szakmai javaslatot. A Kötv. 23/C. (2) bekezdése szerint az ERD-nek szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszer megel feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. Ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó földmunka költsége nem lépi túl a 23/E. (1) bekezdésében meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, az el zetes dokumentáció szakmai javaslata alapján a feltárást végz szerv és a beruházó kérelmet nyújt be a hatósághoz a teljes felület feltárás engedélyezése iránt. Ha a költség túllépi a 23/E. (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt kérelmet nyújtanak be a hatósághoz. A Korm. rend. 21. (1) bekezdése alapján a tárgyi beruházás miatt szükséges teljes felület megel feltárást és régészeti megfigyelést - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, vagy a f városban székhellyel rendelkez megyei hatókör városi múzeum jelen esetben a Kecskeméti Katona József Múzeum (6000 Kecskemét, Bethlen krt 1., tel: (76) ) - végezhet. 2. A Kötv. 10. (2) pontja értelmében a régészeti lel helyek védelmére irányuló intézkedéseknek els sorban megel, szükség esetén ment jelleg eknek kell lenniük, ezért a régészeti szakfeladatokat a beruházás megkezdése el tt, a hatóság és a régészeti feladatellátásra jogosult részvételével kell meghatározni. A fentiekre tekintettel a rendelkez részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a Korm. rend. 13. (1) bekezdésén, a 2. (1) bekezdés a) pontján, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, 4. sz. melléklet 3. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdésén alapszik. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre való hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehet ségér l. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség megkeresésére a Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítésére és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó mintaprojektre (keleti mintaterület) vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyében eljárás indult Hivatalomnál. A hatásvizsgálattal érintett területen Hivatalom régészeti lel helyeket (Tömörkény 22., 45., 45., 46.,47,. 48. lel hely KÖH azonosítószáma: 17689, 69689, 69691, 69695, 69697) tart nyilván. A kulturális örökség védelmér l szóló módosított évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. (2)-(3) bekezdése alapján, amennyiben régészeti feltárás nélküli földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül el, a régészeti örökség védelme érdekében err l a területileg illetékes múzeumnak bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidej leg. A helyszín és a talált leletek rzésér l a felel s rzés szabályai szerint a hatóság intézkedéséig gondoskodni. Tekintettel arra, hogy a tervezett új beavatkozási helyszínek a Csongrád megyei nyilvántartott régészeti lel helyeket nem érintik, ezért csak a rendelkez rész szerinti kikötést tettem. A rendelkez részben el írt bejelentési kötelezettség a Kötv ban van el írva. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a régészeti örökség és a m emléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.(XII.20.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. (4) bekezdése, illetékességét a 12 melléklet 3 pontja határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság: A Bányakapitányság az ATIKTVF január 07-én érkezett megkeresésének mellékleteként megküldött dokumentációt megvizsgálta és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésér l szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bek. szerinti hatáskörében eljárva a rendelkez rész szerint döntött, a rendelet 4. sz. melléklet 7. pontjában el írt, az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából szakkérdésben. A Bányakapitányság a bányászati területekr l szóló nyilvántartásából megállapította, hogy a tervezési terület az alábbi bányatelkeket és kutatási területeket érinti:

15 15 elnevezés: Csengele szénhidrogén a jogosított cég: MOL Nyrt. számított terület: 617,7442 km2 fed Z: 0,00 m fekü Z: 0,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,70 EOV , ,70 EOV , ,00 EOV védnév: Kecskemét I. - szénhidrogén a jogosított cég: MOL Nyrt. számított terület: 15,9039 km2 fed Z: -400,00 m fekü Z: -1200,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV védnév: Kecskemét II. - homok a jogosított cég: Dutinvest Ingatlanrendez és Forgalmazó Kft. számított terület: 0,0844 km2 fed Z: 122,00 m fekü Z: 100,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,09 EOV , ,39 EOV , ,80 EOV , ,38 EOV , ,29 EOV , ,26 EOV , ,05 EOV , ,76 EOV , ,93 EOV , ,89 EOV

16 , ,88 EOV , ,73 EOV , ,10 EOV , ,00 EOV 16 védnév: Kecskemét V. - homok a jogosított cég: Kovács Mihály számított terület: 0,0769 km2 fed Z: 128,20 m fekü Z: 120,50 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,10 EOV , ,12 EOV , ,91 EOV , ,70 EOV , ,63 EOV , ,10 EOV , ,00 EOV , ,80 EOV , ,70 EOV , ,80 EOV , ,30 EOV védnév: Kiskunfélegyháza IV. - homok a jogosított cég: MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami homok kitermel, Szállítmányozó és Földmunkát kivitelez Koncessziós Kft. F.A. számított terület: 0,2148 km2 fed Z: 102,00 m fekü Z: 96,70 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,54 EOV , ,00 EOV , ,81 EOV , ,26 EOV , ,44 EOV , ,00 EOV , ,55 EOV , ,00 EOV , ,95 EOV , ,50 EOV , ,00 EOV , ,50 EOV védnév: Kiskunfélegyháza V. - homok a jogosított cég: ÚT-ÉP-KER 97 Út- és Közm épít Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft. számított terület: 0,1560 km2 fed Z: 103,10 m fekü Z: 96,90 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,15 EOV , ,50 EOV

17 , ,59 EOV , ,44 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,89 EOV , ,39 EOV , ,88 EOV , ,21 EOV , ,31 EOV 17 védnév: Kiskunfélegyháza VI. - homok a jogosított cég: Buki és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. számított terület: 0,0072 km2 fed Z: 104,48 m fekü Z: 100,30 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,50 EOV , ,00 EOV , ,90 EOV , ,60 EOV , ,20 EOV , ,70 EOV védnév: Kiskunfélegyháza VII. - homok a jogosított cég: VÉPFU Szállítmányozó és Kereskedelmi Kft. számított terület: 0,0407 km2 fed Z: 102,00 m fekü Z: 98,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,56 EOV , ,31 EOV , ,47 EOV , ,65 EOV elnevezés:kiskunhalas szénhidrogén a jogosított cég: RAG Kiha Kft. számított terület: 2461,4249 km2 fed Z: 172,40 m fekü Z: -5500,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület 1 B , ,00 EOV 2 B , ,00 EOV 3 B , ,00 EOV 4 B , ,00 EOV 5 B , ,00 EOV 6 B , ,00 EOV 7 B , ,00 EOV 8 B , ,00 EOV

18 9 B , ,00 EOV 10 B , ,00 EOV 11 B , ,00 EOV 12 B , ,00 EOV 13 B , ,00 EOV 14 B , ,00 EOV 15 B , ,00 EOV 16 B , ,00 EOV 17 B , ,00 EOV 18 B , ,00 EOV 19 B , ,00 EOV 20 B , ,00 EOV 21 B , ,00 EOV 22 B , ,00 EOV 23 B , ,00 EOV 24 B , ,00 EOV 25 B , ,00 EOV 26 B , ,00 EOV 27 B , ,00 EOV 28 B , ,00 EOV 29 B , ,00 EOV 30 B , ,00 EOV 31 B , ,00 EOV 32 B , ,00 EOV 33 B , ,00 EOV 34 B , ,00 EOV 35 B , ,00 EOV 36 B84 o.hat , ,05 EOV 62 B85 o.hat , ,43 EOV 63 B , ,00 EOV 18 elnevezés: Körös - szénhidrogén a jogosított cég: RAG Hungary Central Kft. számított terület: 2900,0000 km2 fed Z: 100,00 m fekü Z: -5000,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület 1 A , ,00 EOV 2 A , ,00 EOV 3 A , ,00 EOV 4 A , ,00 EOV 5 B , ,00 EOV 6 B , ,00 EOV 7 B , ,00 EOV 8 B , ,00 EOV 9 C , ,00 EOV 10 C , ,00 EOV 11 C , ,00 EOV 12 C , ,00 EOV 13 D , ,00 EOV 14 D , ,00 EOV 15 D , ,00 EOV 16 D , ,00 EOV 17 E , ,00 EOV 18 E , ,00 EOV 19 E , ,00 EOV 20 E , ,00 EOV 21 F , ,00 EOV 22 F , ,00 EOV 23 F , ,00 EOV

19 24 F , ,00 EOV 25 G , ,00 EOV 26 G , ,00 EOV 27 G , ,00 EOV 28 G , ,00 EOV 29 H , ,00 EOV 30 H , ,00 EOV 31 H , ,00 EOV 32 H , ,00 EOV 33 H , ,00 EOV 34 H , ,00 EOV 19 védnév: Makó-árok I. - szénhidrogén (nem hagyományos) a jogosított cég: TXM Olaj- és Gázkutató Kft. számított terület: 994,6172 km2 fed Z: -2300,00 m fekü Z: -7000,00 m Z alapszint: Bal sarokpontok: jel X Y vetület , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,20 EOV , ,71 EOV , ,69 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,00 EOV , ,70 EOV , ,70 EOV , ,00 EOV elnevezés: Nagyk rös szénhidrogén a jogosított cég: MOL Nyrt. számított terület: 2150,0000 km2 fed Z: 0,00 m fekü Z: -4500,00 m Z alapszint: Adr sarokpontok: jel X Y vetület /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /A , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /B , ,00 EOV /C , ,00 EOV

20 /C , ,00 EOV /C , ,00 EOV /C , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /D , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /E , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /F , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV /G , ,00 EOV 20 A Bányakapitányság jelen állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 44. (1) bek. szerint adja ki. Jelen végzés elleni önálló jogorvoslat lehet ségét a Ket. 44. (9) bek. zárja ki. A Szolnoki Bányakapitányság tárgybeli ügyben való illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet állapítja meg. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi F felügyel ség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatban kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát. A megkeresés tárgya: a Duna-Tisza közi homokhátság térségében elhelyezked két mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatástanulmányának elfogadása. A beküldött dokumentumok alapján állásfoglalásunkat a rendelkez részben leírtak szerint adtuk meg. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a Ket. 44. (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. (1) bekezdés b) pontja és a 17. (1) bekezdése állapítja meg. A talajvédelmi hatóság illetékességér l a Ket. 21. (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalást a 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 32/A. (1) bekezdése 4. melléklet 5. pontja, a évi CXXIX. törvény 43. -a, valamint a évi CXL. tv. 44. alapján adtam ki. Csongrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: Alsó- Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség /2013. számú megkeresésében kérte a talajvédelmi hatóság állásfoglalását a Duna- Tisza közi Homokhátság térségében elhelyezked mintaterületen a klímaváltozásból ered hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozása céljából megvalósítandó keleti mintaprojekt környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében. A beküldött dokumentáció áttanulmányozása után a következ ket állapítottam meg: A megküldött környezeti hatástanulmány részletesen elemzi a talajt érint munkálatokat és a talajt ér hatásokat. Az építési munkálatok a környezeti hatástanulmány építési munkák bekezdésében foglaltak szerint történ végzése talajvédelmi szempontból elfogadható. Ennek megfelel en a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadása ellen talajvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A szakhatósági állásfoglalást a 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, valamint a évi CXXIX. Törvény és a évi CXL. törvény el írása alapján adtam ki. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala: Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség fenti hivatkozási számú levelében szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kérelemmel kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatalát. A földhivatal a beérkezett megkeresés alapján a rendelkez részben leírt kikötésekkel hozzájárulását adja a mintaprojekt megvalósításához, mivel az a környez term földek mez gazdasági hasznosításának feltételeit is javítja. Az érintett területeken átlagosnál jobb min ség term földek is találhatóak, azonban a tervezett beruházás helyhezkötöttnek min síthet, ezért annak megvalósítása ellen kifogást nem emelünk.