Fenyvesi Csaba Herke Csongor Tremmel Flórián ÚJ MAGYAR BÜNTETŐELJÁRÁS. DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs

Átírás

1 Fenyvesi Csaba Herke Csongor Tremmel Flórián ÚJ MAGYAR / BÜNTETŐELJÁRÁS DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs

2 Tartalomjegyzék Előszó helyett 19 Rövidítések jegyzéke 21 I. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS A BÜNTETŐELJÁRÁS STRUKTURÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE A büntetőeljárás mint az állami szervek közhatalmi tevékenységének fontos része A büntetőeljárás szakaszai Az elsőfokú bírósági eljárás jelentősége. A tárgyalás menete A BÜNTETŐELJÁRÁS FUNKCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSE A büntetőeljárás külső funkciói Az anyagi büntetőjog érvényre juttatása Az alaki törvényesség biztosítása Az igazság elérése A büntetőeljárás belső funkciói A BÜNTETŐELJÁRÁS ALANYAI A büntetőeljárás főszemélyei A büntetőeljárás mellékszemélyei A BÜNTETŐELJÁRÁS TARTALMA A BÜNTETŐELJÁRÁS VÁLSÁGA" A büntetőeljárás a régi kettős szorításban" A büntetőeljárás új kettős szorításban" 40 II. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG A HATÁLYOS BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ALAPVETŐ FORRÁSA! AZ ÉVI XIX. TÖRVÉNY ÉS NOVELLÁI A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSAI AZ UN. SZERVEZETI TÖRVÉNYEK JELENTŐSÉGE EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ JOGFORRÁSOK A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG ÉRTELMEZÉSE ÉS HATÁLYA 48 III. FEJEZET: A BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TUDOMÁNYA A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG MIBENLÉTE A MAGYAR BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYA A MODERN BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI IRODALOM A BÜNTETŐ EUÁRÁSJOG TUDOMÁNYÁNAK VISZONYA MÁS JOGÁGI ÉS EGYÉB TUDOMÁNYOKHOZ Az ún. bűnügyi tudományok" Alkotmányjog, nemzetközi jog, közigazgatási jog, polgári eljárásjog 56 IV. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS ALAPELVEI Az ALAPELVEK LÉNYEGI ISMÉRVEI Az ALAPELVEK CSOPORTOSÍTÁSA 60

3 TARTALOMJEGYZÉK 4.3. AZ ALAPELV-INFLÁCIÓ" VESZÉLYE A RÉGI ÉS AZ ÚJ VEZÉRELVEK" (SZUPERELVEK) MEGJELENÉSE Az ún. vezérelv (szuperelv) problémája A tisztességes eljáráshoz való jog (elve) Az ún.,jogállami büntetőeljárás" (elve) A fegyverek egyenlőségének" elve Az ALAPELVEK NORMATIVITÁSÁNAK KÉRDÉSE Az ALAPELVEK JELENTŐSÉGE - AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ISMÉRVRENDSZERE 68 V. FEJEZET: AZ EGYES ALAPELVEK A HIVATALBÓLISÁG ELVE A tételesjogi megközelítés A szakirodalmi megközelítés Törések a legalitáson és officialitáson Az officialitás közvetett törései A hatóságok officialitásból folyó feladatai AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME Az ártatlanság vélelmének összetevői Az ártatlanság vélelmének tételesjogi és történeti megfogalmazásai Az ártatlanság vélelmének alkérdései A bizonyítási teher kérdése Az in dubio pro reo elve A nemo tenetur" elve Összefoglalás A VÉDELEM ELVE A tételesjogi megközelítés A védelem fajai A kötelező védelem esetei A favor defensionis mint gyűjtőfogalom A KONTRADIKTÓRIUM ELVE Az eljárási feladatok megosztásának elve A tételesjogi megoldás A kontradiktórium elvének fő kérdései A társadalom bevonása az eljárási funkciók gyakorlásába A NYILVÁNOSSÁG ELVE A tételesjogi megközelítés A nyilvánosság jelentősége A nyilvánosság fajai A nyilvánosság kizárása A korlátozott nyilvánosság A nyilvánosság elvének összefoglaló ábrázolása A nyilvánosság kizárásának alakszerűségei A nyilvánosság megsértésének következményei Kihallgatás zárt célú távközlő hálózat útján Felvilágosításadás és a nyilvánosság tájékoztatása A KÖZVETLENSÉG ELVE A tételesjogi megközelítés A közvetlenség elvének kérdései A közvetlenség elvének megsértése 103

4 TARTALOMJEGYZÉK 5.7. A SZÓBELISÉG ELVE A szóbeliség szoros kapcsolata a közvetlenséggel és a nyilvánossággal A szóbeliség és az írásbeliség A szóbeliség és az anyanyelvhasználat Az ún. önvallomás" problémája A JOGORVOSLATI JOGOSULTSÁG ELVE A jogorvoslatok fogalma és felosztása A jogorvoslati jogosultság elvének jelentősége Az Alkotmány a jogorvoslati jogosultság elvéről EGYÉB ALAPELVEK A tankönyv külön fejezetében tárgyalt alapelvek A Be. I. Fejezetében foglalt egyéb alapelvek 112 VI. FEJEZET: A BÜNTETŐBÍRÓSÁG A BÍRÓSÁG FOGALMA A JOGHATÓSÁG A HATÁSKÖR AZ ILLETÉKESSÉG A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA AZ ELJÁRÓ BÍRÓSÁG KIJELÖLÉSE ( BÍRÓKÜLDÉS") 122 VII. FEJEZET: A VÁDHATÓSÁG ÉS AZ ÜGYÉSZ Az ÜGYÉSZSÉG JANUS-ARCÚSÁGA Az ÜGYÉSZ JOGÁLLÁSA A nyomozás A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jog A vádképviselet A VÁD FOGALMA, FAJAI. A VÁDKÉPVISELETI RENDSZEREK A vád fogalma A vádképviseleti rendszerek A VÁD JELENTŐSÉGE. A VÁD ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VISZONYA 134 VIII. FEJEZET: A NYOMOZÓ HATÓSÁGOK Az ÁLTALÁNOS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK A rendőrség Az ügyészség mint általános nyomozó hatóság A KÜLÖNÖS NYOMOZÓ HATÓSÁGOK 140 IX. FEJEZET: AZ ELJÁRÓ HATÓSÁGOK TAGJAINAK KIZÁRÁSA A KIZÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az általános kizárási okok Az általános kizárási eljárás A KIZÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A bíró kizárási okai A bíró kizárási eljárása Az ügyész kizárása A nyomozó kizárása 148 X. FEJEZET: A VÉDELEM ALANYAI A TERHELT A terhelt fogalma 150

5 TARTALOMJEGYZÉK A terhelt helyzete A terhelt jogai A terhelt kötelességei A VÉDŐ A védő fogalma A védői jogállás keletkezése és megszűnése A védő jogállása, hivatása 163 XI. FEJEZET: A SÉRTETT A SÉRTETT FOGALMA A sértett normatív fogalma A (csak) sértett jogai A sértett eljárási kötelességei A MAGÁNVÁDLÓ A magánvád köre A magánvád és a magánindítvány viszonya A magánvád és a közvád viszonya A magánvádló jogállása A PÓTMAGÁNVÁDLÓ A pótmagánvád fogalma, jogpolitikai indokai A pótmagánvád köre A pótmagánvádló jogállása A közvád és a pótmagánvád viszonya A MAGÁNFÉL. A POLGÁRI JOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN A magánfél és polgári jogi igény fogalma, az adhéziós eljárás létjogosultsága Az érvényesíthető polgári jogi igény A polgári jogi igény érvényesítésére jogosultak, az érvényesítés törvényes módja és határideje A polgári jogi igényről hozható döntés A magánfél jogállása A polgári és büntető eljárásjog kapcsolata polgári jogi igénynél Az adhéziós eljárás szabályai A büntetőjogi igény és a polgári jogi igény egymást követő érvényesítésének kérdése, a jogerős büntető és polgári határozatok viszonya A SÉRTETT SOKARCÚSÁGA ( MULTIPOZÍCIÓJA") A sértett egyéb szerepei A magánvádló és a magánfél jogállásának összehasonlítása A JOGI KÉPVISELET A BŰNÜGYEKBEN A sértett jogi képviselete A törvényes képviselő jogállása Az egyéb érdekeltek köre és jogi képviselete A tanú ügyvédje A segítők 197 XII. FEJEZET: AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK Az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA AZ ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA Az IGAZOLÁS A JEGYZŐKÖNYV. AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK RÖGZÍTÉSE MÁSOLATOK KÉSZÍTÉSE 208

6 TARTALOMJEGYZÉK XIII. FEJEZET: A BIZONYÍTÉKOK A BIZONYÍTÁS MEGHATÁROZÁSA A bizonyítás és a ténymegállapítás A bizonyítás lényege (fogalma) a szakirodalomban A bizonyítás fogalma A BIZONYÍTÁSI RENDSZEREK Történeti rendszerek A Be. bizonyítási rendszere; a bizonyítékok szabad értékelésének elve A BIZONYÍTÉK FOGALMA A bizonyíték és a bizonyítás A bizonyítási eszköz és a bizonyíték A bizonyíték lényege a büntetőeljárásban A tények és az adatok összefüggése A bizonyíték fogalma A BIZONYÍTÉKOK OSZTÁLYOZÁSA Az osztályozás jellemzői, jelentősége Az eredeti és a származékos bizonyítékok A személyi és a tárgyi jellegű bizonyítékok A terhelő és a mentő bizonyítékok A közvetlen és a közvetett bizonyítékok A Be. felsorolása, a törvényi felosztás A bizonyítékok osztályozása és a bizonyíték fogalma A bizonyítás alapkérdése 228 XIV. FEJEZET: AZ EGYES BIZONYÍTÉKOK A TANÚVALLOMÁS A tanúvallomás jellege és jelentősége A tanú jogállása A tanúzási akadályok A tanúkihallgatás menete A tanúvallomás kialakulását befolyásoló tényezők A tanúvédelem kérdése A TERHELT VALLOMÁSA A terhelt vallomásának jellege és jelentősége A terhelt kihallgatásának menete A terhelt hallgatása és vallomás-visszavonása A terhelt kihallgatásának formái A terhelttől való bizonyítékszerzés problémája A terhelt vallomásának értékelése A SZAKVÉLEMÉNY A szakértők jelentősége A szakértő igénybevételének feltétele A szakértő igénybevételének módja A büntetőeljárásba szakértőként bevonható szervek és személyek Többszemélyes szakértői vizsgálatok A szakértő jogállása A szakértő helye és szerepe a büntetőeljárásban A szakértő kötelezettségei A szakértő jogai A szakértő kizárása 262

7 10 TARTALOMJEGYZÉK A szakértői jogállás kiterjesztése A szakértői vizsgálatok egyes biztosítékai A szakvélemény szerkezete, kellékei A szakvélemények fajtái A szakvélemény értékelése A TÁRGYI BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ A tárgyi bizonyítási eszköz fogalma, köre A tárgyi bizonyítékok jelentősége Az OKIRATOK Az okiratok jelentősége Az okiratok felhasználása A BIZONYÍTÁSI EUÁRÁSOK A szemle A bizonyítási kísérlet A felismerésre bemutatás A szembesítés A szakértők párhuzamos meghallgatása 278 XV. FEJEZET: A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOK, A JOGELLENES BIZO- NYÍTÉKOK ÉS A TITKOS" BIZONYÍTÉKOK SAJÁTOS PROBLÉMÁI A KÖZVETETT BIZONYÍTÉKOKKAL TÖRTÉNŐ BIZONYÍTÁS FŐBB JELLEMZŐI A közvetett bizonyítás és a közvetett bizonyítékokkal bizonyítás Egy közvetett bizonyíték jellemzői Több közvetett bizonyíték kapcsolata A JOGELLENES BIZONYÍTÉKOK ALAPKÉRDÉSEI A jogellenes bizonyítékok jelentősége A bizonyítékok jogellenességének többfokozatúsága, illetve viszonylagos jellege A jogellenes bizonyítékok kizárásának módja A jogellenes bizonyíték kizárásának hatálya A TITKOS" BIZONYÍTÉKOK FŐBB PROBLÉMÁI A titkos információk gyűjtése és a bűnüldözés kapcsolata A jogi szabályozás követelményei A felderítés és a bizonyítás kölcsönhatása A titkos információ okiratosítása" A különösen védett tanú avagy az anonim" tanú vallomása A titkos" bizonyíték mint paradigmaváltás 299 XVI. FEJEZET: A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK ÉS AZ EMBERI JOGOK" SAJÁTOS VISZONYA A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN Az Alkotmányban biztosított alapvető jogok" korlátozása Az emberi jogok tiszteletben tartásának és az eljárás sikerének egyensúlya" Az emberi jogok biztosításának felértékelődése" az Alkotmányban és leértékelődése" a büntető eljárásjogban Az alapvető jogok tiszteletben tartása elvének alkotóelemei A KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK FELOSZTÁSA Eljárásjogi célok szerint Emberi jogok szerint Egyéb felosztás A kényszerintézkedések törvényességének büntetőjogi biztosítékai 308

8 TARTALOMJEGYZÉK 11 XVII. FEJEZET: A SZEMÉLYI SZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK Az ELŐZETES LETARTÓZTATÁS A előzetes letartóztatás fogalma Az előzetes letartóztatás feltételei Az előzetes letartóztatás feltételeinek csoportosítása Az előzetes letartóztatás (általános) feltételei Letartóztatási okok Az előzetes letartóztatást kizáró okok Az előzetes letartóztatás elrendelése Az előzetes letartóztatás tartama A nyomozás alatti határidők A bírósági eljárás alatti határidők Az előzetes letartóztatás alsó és felső határa Az előzetes letartóztatás foganatosítása és a letartóztatott jogállása A Be. szabályozása A foganatosítás A letartóztatott jogállása Az előzetes letartóztatás helyettesítése Az előzetes letartóztatással összefüggő jogorvoslat A kártalanítás A kártalanítás fogalma Az eljárási kényszerintézkedéssel kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere Büntetőjogi szankció ártatlan elszenvedésével kapcsolatos kártalanítás feltételrendszere A kártalanítási eljárás Az előzetes letartóztatás megszűnése és megszüntetése Az IDEIGLENES KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS Fogalma Feltételei Elrendelése Tartama Foganatosítása Megszüntetése A LAKHELYELHAGYÁSI TILALOM A lakhelyelhagyási tilalom fogalma A lakhelyelhagyási tilalom feltételei és elrendelése A lakhelyelhagyási tilalom tartama, meghosszabbítása, megszüntetése A lakhelyelhagyási tilalom megszegésének következménye A házi őrizet Az ÚTI OKMÁNY ELVÉTELE A kényszerintézkedés lényege Az úti okmány elvételének feltételei, elrendelése, foganatosítása A kényszerintézkedés megszűnése, ideiglenes mentesítés az útlevél elvétel hatálya alól Az ÓVADÉK Fogalma Az óvadék alkalmazási köre Az óvadéki jogviszony megszűnése 350

9 12 TARTALOMJEGYZÉK Az ŐRIZETBEVÉTEL Fogalma Feltételei Elrendelése Tartama Foganatosítása Megszüntetése Jogorvoslat Az ELŐVEZETÉS XVIH. FEJEZET: MÁS EMBERI JOGOKAT KORLÁTOZÓ KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK A HÁZKUTATÁS Fogalma Feltételei Foganatosítása A MOTOZÁS Fogalma Feltételei Foganatosítása LEFOGLALÁS Fogalma Feltételei Elrendelése Foganatosítása Megszüntetése A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés A ZÁR ALÁ VÉTEL Fogalma Feltételei Foganatosítása Feloldása Jogorvoslat A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS A biztosítási intézkedés szabályozása A biztosítási intézkedés létjogosultsága ELJÁRÁSI SZANKCIÓK A rendbírság A testi kényszer alkalmazása Egyéb eljárási szankciók XIX. FEJEZET: A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE, A NYOMOZÁS MENETE A BÜNTETŐELJÁRÁS FELTÉTELEI A pozitív feltételek Gyanú és büntetőeljárás A gyanú fogalma A gyanú irányai A gyanú fokozatai A gyanú differenciált felmerülésének jelentősége

10 TARTALOMJEGYZÉK A BÜNTETŐELJÁRÁS AKADÁLYAI (NEGATÍV FELTÉTELEI) A NYOMOZÁS SZEREPE, MENETE A FELJELENTÉS! JOGOSULTSÁG ÉS KÖTELEZETTSÉG. A FELJELENTÉS MÓDJA A NYOMOZÁS MEGKEZDÉSE (INTÉZKEDÉSEK ÉS HATÁROZATOK A FELJELENTÉS ALAPJÁN) A feljelentés megküldése és a feljelentés áttétele A FELJELENTÉS ELUTASÍTÁSA A sima" és a kombinált feljelentés elutasítás A feljelentés sajátos elutasítás, különös tekintettel a szervezett bűnözésre A NYOMOZÁS MEGINDÍTÁSA (ELRENDELÉSE) A HALASZTHATATLAN NYOMOZÁSI CSELEKMÉNY 394 XX. FEJEZET: A NYOMOZÁS A NYOMOZÁS LEFOLYTATÁSA (TELJESÍTÉSE) A nyomozás lefolytatásáról (teljesítéséről) általában A nyomozás főbb jellemzői, alapelvei A bizonyítékgyűjtés - egyéb adatszerzés A nyomozás határideje Az ügyészi nyomozás felügyelet A nyomozás rendjének biztosítása Jelenlét a nyomozási cselekményeknél A megalapozott gyanú közlése és a gyanúsított kihallgatása A nyomozás felfüggesztése A nyomozás részbeni mellőzése. Az egyszerűsített nyomozás Nemzetközi bűnügyi együttműködés a nyomozás során A NYOMOZÁS LEZÁRÁSA A nyomozás lezárásakor hozható döntések A nyomozás megszüntetése A nyomozás befejezése JOGORVOSLAT A NYOMOZÁS SORÁN A jogorvoslatok fajtái A panasz A panasz alapja, jogosultjai, formája A panasz elintézése A felülbírálati indítvány Az ellenvetés A nyomozás továbbfolytatásának kezdeményezése A fellebbezés A NYOMOZÁSI BÍRÓ EUÁRÁSA A nyomozási bíróról általában A nyomozási bíró feladatai A nyomozási bíró ülése, határozatai TITKOS ADATSZERZÉS A NYOMOZÁS SORÁN A titkos adatszerzésről általában A tasz. feltételrendszere A tasz. végrehajtása, eredményének megismerése és felhasználása 435 XXI. FEJEZET: A VÁDEMELÉS A VÁDEMELÉSRŐL ÁLTALÁBAN Az ÜGYÉSZI REVÍZIÓ 439

11 14 TARTALOMJEGYZÉK A VÁDIRAT VÁDIRATMINTA A VÁDEMELÉS RÉSZBENI MELLŐZÉSE A VÁDEMELÉS ELHALASZTÁSA A fakultatív és a kötelező vádelhalasztás feltételei Magatartási szabályok előírása vádhalasztás esetén A vádhalasztás megszüntetése, vádemelés BIZONYOSSÁG ÉS VALÓSZÍNŰSÉG A VÁDEMELÉSKOR 450 XXII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK JELLEGE, HELYE A B E. RENDSZERÉBEN Az ÚN. KÖZBENSŐ ELJÁRÁS" PROBLEMATIKÁJA AZ ELŐKÉSZÍTÉS SORÁN MEGVIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEK ÉS A DÖNTÉSI JOGKÖRÖK A megvizsgálandó kérdések A tanácselnök és a tanács jogkörének megosztása Az ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉS JOGORVOSLATOK A TÁRGYALÁS ELŐKÉSZÍTÉSE SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ELLEN 460 XXIII. FEJEZET: A TÁRGYALÁS A TÁRGYALÁS JELENTŐSÉGE. A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE A TÁRGYALÁS MONISTA ÉS DUALISTA RENDSZERE A TÁRGYALÁS VEZETÉSE ÉS RENDJÉNEK FENNTARTÁSA. A TÁRGYALÁSVEZETÉS FŐBB MODELLJEI A tárgyalás vezetése A tárgyalás rendjének fenntartása JELENLÉT AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁSON ÉS AZ ENNEK BIZTOSÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az idézettek és értesítettek megjelenésének vizsgálata Kiknek a jelenléte kötelező a tárgyaláson? Távolmaradás esetén milyen intézkedéseknek van helye? A BIZONYÍTÁS FELVÉTELE, MELLŐZÉSE ÉS KIEGÉSZÍTÉSE A bizonyítás felvétele A bizonyítás mellőzése A bizonyítás kiegészítése A VÁD ELEJTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A vád elejtése A vád módosítása JPERBESZÉDEK ÉS FELSZÓLALÁSOK A perbeszédek sorrendje A perbeszéd tartami kellékei A perbeszéd szűkebb és tágabb értelemben A perbeszéd retorikai vonatkozásai A perbeszéd felépítése AZ ELSŐFOKÚ TÁRGYALÁS EGYSZERŰSÍTETT MÓDJAI 481 XXIV. FEJEZET: A TÁRGYALÁSON HOZOTT HATÁROZATOK A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS HATÁROZATHOZATAL A határozatok csoportosítása Az ügydöntő határozatok meghozatala 484

12 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELJÁRÁST MEGSZÜNTETŐ VÉGZÉS Az eljárást megszüntető végzés jelentősége és fajai A tárgyaláson hozott eljárást megszüntető végzés A tárgyalás előkészítése során hozott eljárást megszüntető végzés Az ÍTÉLETEK FAJAI, SZERKEZETE ÉS TARTALMA Az elsőfokú ítéletek fajai A felmentő ítélet A bűnösítő" ítéletek AZ ÍTÉLET SZERKEZETE ÉS TARTALMA Az ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT KÖZLÉSE Az ügydöntő határozat közlésének módjai Az ítélet kihirdetése Az ítélet kézbesítése A VÁD ÉS AZ ÜGYDÖNTŐ HATÁROZAT VISZONYA! A TETTAZONOSSÁG PROBLÉMÁJA A tettazonosság jelentősége A tettazonossággal kapcsolatos nehézségek Mi a vád tárgya? A tételesjogi megoldás A JOGERŐ A jogerő fogalma, lényeges ismérvei és fajtái A jogerőre képes határozatok A jogerőre emelkedés időpontja A jogerő hatásai A jogerő terjedelme A jogerő feloldása 510 XXV. FEJEZET: A PERORVOSLATOK A PERORVOSLATOK FOGALMA ÉS FELOSZTÁSA A PERORVOSLATOK JELENTŐSÉGE Az ELSŐ FŐKÉRDÉS: HÁNY FOKÚ LEGYEN A (RENDES) PERORVOSLATI RENDSZER? A MÁSODIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME? A HARMADIK FŐKÉRDÉS: MILYEN LEGYEN A DÖNTÉSI JOGKÖRE A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGNAK? A NEGYEDIK FŐKÉRDÉS: ÉRVÉNYESÜLJÖN-E SÚLYOSÍTÁSI TILALOM A FELLEBBVITEL SORÁN? 519 XXVI. FEJEZET: A FELLEBBEZÉS A FELLEBBEZÉSRE JOGOSULTAK. A FELLEBBEZÉS ALAPJA, HATÁLYA, BEJELENTÉSE, VISSZAVONÁSA A fellebbezésre jogosultak A fellebbezés alapja és hatálya A fellebbezés bejelentése A fellebbezés visszavonása A fellebbezés tartalma A FELÜLBÍRÁLAT TERJEDELME. A RÉSZJOGERŐ Az elsőfokú határozat felülbírálata Főszabályok és kivételek kapcsolata, összefüggése A SÚLYOSÍTÁSI TILALOM - REFORMATIO IN PEIUS A súlyosítási tilalomról általában Főszabályok és kivételek kapcsolata a súlyosítási tilalomban A főszabályok értelmezése A kivételek értelmezése és összefüggése 533

13 16 TARTALOMJEGYZÉK Az ELJÁRÁSI SZABÁLYSÉRTÉSEK (ERROR IN PROCEDENDO) CSOPORTOSÍTÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK Az elsőfokú bírósági eljárásban elkövethető eljárási szabálysértések Az abszolút eljárási szabálysértések A relatív eljárási szabálysértések A MEGALAPOZATLANSÁG ESETEI ÉS FOKAI, A MEGALAPOZATLANSÁG KIKÜSZÖBÖLÉSÉNEK ESZKÖZEI ÉS MÓDJAI A tényálláshoz kötöttség és a megalapozatlanság A megalapozatlanság esetei A megalapozatlanság fokai A megalapozatlanság kiküszöbölésének eszközei A megalapozatlanság kiküszöbölésének módjai A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ VÉGZÉS TARTALMA. A MEGISMÉTELT EUÁRÁS SZABÁLYAI Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése A hatályon kívül helyező végzés tartalma A megismételt eljárás szabályai A másodfokú eljárás megismétlése és az ügyek utólagos egyesítése A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI EUÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS LEFOLYTATÁSA A másodfokú bírósági eljárás előkészítése Az iratok felterjesztése és a másodfokú bírósági tanács elnökének előkészítő tevékenysége A fellebbezési tanácsülés A fellebbezési nyilvános ülés A fellebbezési tárgyalás A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁG HATÁROZATAI A másodfokú határozatok törvényi felosztása A másodfokú határozatok rendszere A másodfokú ítéletek EGYÉB KÉRDÉSEK A végzés elleni fellebbezés A másodfokú határozat közlése 565 XXVII. FEJEZET: A RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK A PERÚJÍTÁS A perújítás fogalma A perújítás okai és feltételei A perújítás kezdeményezésére jogosultak. A perújítási indítvány Perújítás a terhelt javára és terhére A perújítás ügyészi szakasza A perújítás tanácsülési szakasza A perújítás tárgyalási szakasza A FELÜLVIZSGÁLAT A felülvizsgálat fogalma A felülvizsgálat okai és feltételei A felülvizsgálat kezdeményezésére jogosultak Az elsőfokú bíróság eljárása A Legfelsőbb Bíróság eljárásának tagolódása Az érdemi felülvizsgálat főbb jellemzői 583

14 TARTALOMJEGYZÉK A TÖRVÉNYESSÉGI JOGORVOSLAT A törvényességi jogorvoslat fogalma A törvényességi jogorvoslat okai és feltételei A törvényességi jogorvoslat elbírálása A törvényességi jogorvoslat alapján hozható határozatok A JOGEGYSÉGI EUÁRÁS 586 XXVIII. FEJEZET: A KÜLÖNELJÁRÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁS DIFFERENCIÁLÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS MODELLJEI Az egységes" anyagi és alaki büntetőjog Az ún elterelés" mint külső differenciálás A büntetőeljárás belső differenciálása: a különélj árasok kialakulása A KÜLÖNEUÁRÁSOK KÖRE A KÜLÖNEUÁRÁSOK JOGPOLITIKAI INDOKAI A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA A RENDES ELJÁRÁSHOZ A KÜLÖNEUÁRÁSOK VISZONYA EGYMÁSHOZ 593 XXIX. FEJEZET: AZ EGYES KÜLÖNELJÁRÁSOK A FIATALKORÚAK ELLENI BÜNTETŐEUÁRÁS Általános rendelkezések Az alanyok köre A bizonyítékok köre A kényszerintézkedések köre A fiatalkorú bűnperének sajátosságai A MAGÁNVÁDAS EUÁRÁS A magánvád és a viszonvád köre A magánvádió jogállása Az ügyész jogállása Az eljárás megindítása. A nyomozás A személyes meghallgatás Az elsőfokú tárgyalás Perorvoslatok, bűnügyi költség A PÓTMAGÁNVÁDAS EUÁRÁS Különeljárás-e a pótmagánvádas eljárás? A járulékos sértetti vádképviselet sajátos kedvezményei Korlátozások a pótmagánvád disztinkciójának visszaszorítására A vádindítvány mint egyszerűsített vádemelés A vádindítványt elutasító végzés A pótmagánváddal összefüggő jogorvoslatok köre A multipozíció problémája A KATONAI BÜNTETŐEUÁRÁS A katonai bíráskodás általában A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyek Az eljárás alanyai A kényszerintézkedések A bűncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben Az eljárás sajátos szabályai 622

15 18 TARTALOMJEGYZÉK A BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS A bíróság elé állítás fogalma és feltételei A nyomozás és az ügyész előkészítő tevékenysége A bírósági eljárás lefolytatása A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ( BÜNTETŐPARANCS") Az intézmény jelentősége és alkalmazási köre A végzés tartalma A tárgyalás tartásának kérése Az elsőfokú tárgyalás LEMONDÁS A TÁRGYALÁSRÓL A vádalku fajai A tárgyalásról lemondás fogalma és feltételei A különeljárás megindítása A bíróság nyilvános ülése A fellebbezési eljárás EUÁRÁS A TÁVOLLÉVŐ TERHELT ELLEN Az ún. in contumatiam" eljárás jellege A nyomozás sajátosságai távollévő terhelt esetén Az elsőfokú bírósági eljárás A MENTESSÉGI ELJÁRÁS 640 XXX. FEJEZET: A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A KÜLÖNLEGES EUÁRÁS FOGALMA A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI A KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK FELOSZTÁSA A BÜNTETÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK Az INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES EUÁRÁSOK A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ" EUÁRÁSOK A nemzetközi eljárás és a nemzetközi vonatkozású eljárás A biztosíték A külföldi ítélet érvényének elismerése A büntetőeljárás átadása és átvétele A külföldi államnál történő feljelentés Az eljárási jogsegély A kiadatás A szabadságvesztés végrehajtásának átvétele és átadása A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése EGYÉB KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK A mentesítési eljárás A kegyelmi eljárás A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA 661 Utószó helyett 665 Név- és tárgymutató 666 Contents 681