Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról

Átírás

1 Dokumentum neve: Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról Készítés dátuma: Dokumentum Tulajdonosa: DNV Dokumentum írói: RIMAP projekt Dokumentumot jóváhagyta: RIMAP projekt Feladat / Kiadási szám: WP1, D1.1 Változat: 2 Állapot: Végleges Dokumentum iktatószáma: 1-16-D

2 TECHNIKAI JELENTÉS Dok. ikt. száma: 1-16-D Változat: 2 Készítés dátuma: Cím: RIMAP - Riport a jelenlegi ipari gyakorlatról Kibocsátotta: RIMAP projekt Összefoglalás: A RIMAP (Risk Based Inspection and Maintenance Procedures for European Industry - Kockázat Alapú Felülvizsgálati és Karbantartási Eljárások az Európai Ipar számára) egy olyan projekt, melyben Európa különbözõ részeirõl 16 partner vesz részt és melyet részben az EC finanszíroz. A projekt feladata, hogy meghatározzon egy egységes megközelítést a kockázat alapú döntéshozatalra beleértve a felülvizsgálat és a karbantartás területeit is. Ezen beszámoló összefoglalja a Work Package 1 jelentést a RIMAP projektben. A Work Package 1 célja leírni, a jelenlegi felügyelet és karbantartás döntési folyamatát, a vegyiparban, a petrolkémiai iparágban, az energiaiparban, és az offshore (nyílttengeri) iparban. Szerkesztõk: Gert Koppen (DNV) Peter Petersen (DNV) Szerzõk: Sture Angelsen (DNV) Pertti Auerkari (VTT) Neil Cameron (MBEL) Luciano Fabbri (JRC Petten) Ellenõrizte: RIMAP projekt Jan Heerings (TNO) Andrew Herring (ExxonMobil) Aleksandar Jovanovic (MPA) Robert Kauer (TÜV Süddeutschland) Gert Koppen (DNV) Peter Petersen (DNV) Gjermund Våge (DNV) Stefan Winnik (ExxonMobil) Jóváhagyta: RIMAP projekt Kulcs szavak: Dokumentum információ, Elsõ változat 2001

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 5 TÁBLÁZATOK LISTÁJA ÖSSZEFOGLALÁS ÉS FELADATOK BEEVEZETÉS FELHASZNÁLÓI KÖVETELMÉNYEK TÖRVÉNYHOZÁS ÉS SZABVÁNYOSÍTÁS A LEGKORSZERÛBB MÓDSZEREK A KÜLÖNBÖZÕ IPARÁGAKBAN PETROLKÉMIAI-, ÉS VEGYIPAR OFFSHORE (NYÍLTTENGERI) IPAR ENERGIAIPAR FELÜLVIZSGÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE SZOFTVEREK IRODALOMJEGYZÉK

4 1. Összefoglalás és feladatok Ez a dokumentum a WP1 partnereinek közremûködésével készült. A következtetések és a partnerek feladatai a megfelelõ fejezetekben vannak összefoglalva. A részletek megtalálhatók a riport 8. fejezetében - Irodalomjegyzékben. Az energia, az offshore és a petrolkémiai iparban napjainkban végzett Kockázat Alapú Felülvizsgálati és Karbantartási tevékenységek értékelésének fontos következtetése az, hogy minden módszer ugyanazon az elven alapszik: Kockázat = Tönkremenetel következménye x Tönkremenetel valószínûsége Minden iparágban elfordulnak az idõ alapú karbantartási és felülvizsgálati módszerektõl és a munkafolyamat valamilyen elven történõ struktúrálását alkalmazzák. A kockázatot fõleg az alkatrészek és berendezések rangsorolásánál használják, ami nem egy adott érték, hanem mátrix alakban jelenik meg. Bizonyos módszerek következmény-, míg mások gyakoriság-vezéreltek. Az RBI (Risk Based Inspection - Kockázat Alapú Felülvizsgálati)-módszer fõbb lépései a különbözõ iparágakban azonosak vagy hasonlóak. A tönkremenetel valószínûsége vagy a tönkremenetelgyakoriságon, vagy a maradék élettartamon alapszik, a hiba következménye általában magában foglalja a biztonságot, egészséget, környezetet és a gazdaságosságot. A felülvizsgálat és a karbantartás legfontosabb jellemzõi az iparban: Fejlesztés a karbantartásban és a felülvizsgálattervezésben: Energia elmozdulni az idõalapútól a állapotalapú felé Offshore elmozdulni az idõalapútól a állapot-, és kockázatalapú felé Petrolkémia elmozdulni az idõalapútól a kockázatalapú felé Az RBMI (Risk Based Maintenance and Inspection - Kockázat Alapú Karbantartás és Felülvizsgálat) fõbb hajtóerõi: Energia (atomerõmû) növelt biztonság és használhatóság Energia (fosszilis tüzelésû erõmû) élettartam hosszabbítás és költségcsökkentés Offshore kockázat menedzsment (biztonság, környezet, gazdaság), a szerkezetre költségcsökkentés (felülvizsgálati költségek) Petrolkémia költségcsökkentés, felülvizsgálatok gyakoriságának csökkenése, javul a használhatóság A következõ berendezésekre, összpontosít az RBI: Energia forgó, statikus (központban a forgó elemek) Offshore víz feletti szerkezetek (statikus, csövek), csõvezetékek Petrolkémia statikus, csövek 6

5 Feladat Általános Módszer ésetében: A rendelkezésre álló módszerek értékelése útján a következõ kihívással szembesülhetünk A legtöbb módszerben a lentebb említett alapfogalmak egyesíthetõek. Részletek elérhetõk a riport 8. Fejezet - Irodalomjegyzékben. Az RBMI analízis megvalósítása: Az Általános Módszernél fontosak az alábbi követelmények: Alkalmazottak képzése, és betanítása A módszer kivitelezése Auditok és felülvizsgálatok végrehajtása Tönkremenetel valószínûsége: A tönkremenetel valószínûségénél figyelembe kell venni: Tönkremeneteli frekvenciát Maradék élettartamot Üzemeltetési tényezõket (pl.: emberi tényezõk) Tönkremenetel következménye: A tönkremenetel következményénél figyelembe kell venni: Biztonságot (tûz-, és robbanásveszély) Egészség (mérgezés-, tûz-, és robbanásveszély) Környezeti hatások Gazdaságosság (költségcsökkentés, ügyletek elmaradása, minõség). Kockázat tervezése: Jelenleg nincsenek ipari szabványok a kockázati kritériumok meghatározásra, vagy elfogadott, érvényes kockázati határok. A kockázat, vagy kockázati szint számításánál figyelembe kell venni az alábbi szempontokat: Maximális kockázat számítása Elfogadott szint beállítása Kockázatcsökkenés számítása, karbantartás, vagy felülvizsgálat elvégzésével (költség/haszon analízis) A rendelkezésre álló eszközöket használva kimérni a biztonságot, és/vagy a kockázatot, úgy mint Valószínûsíthetõ Emberi Életveszély (PLL - Probability of Loss of Life), Végzetes Baleset Mértéke (FAR - Fatal Accident Rate), stb. Néhány példa a kockázati kritériumra: Kockázati kritérium Megjelenési formája Pénzügyi kockázat (üzleti hatás) Leállás költsége / nap Beruházási kockázat (nyereség veszt.) Berendezés költség / m2 Biztonság Sérülés költsége / év Környezet Költség / év Valószínûsíthetõ Emberi Életveszély Események / év Végzetes Baleset Mértéke Események / év 7

6 A részletezés szintjei: A kockázaton alapuló, berendezések rangsorolási eljárásának, módszeresnek és következetesnek kell lennie és figyelembe kell vennie a különbözõ részletezési szinteket. Jelenleg a következõ szintek használatosak: Szûrõ Részletezett Minõségi Mennyiségi Szakértõi vélemény Számított modellek A használt, különbözõ kifejezések értelmezése a részletezés szintjén zavarhoz vezethet. Ezen zavarok elkerülése végett a következõ kifejezések használatát javasoljuk: A RIMAP-projekt kidolgozza a Strukturált RBMI módszert, mely tartalmazza a Szûrési analízist és a Részletes analízist. A részletes analízis azt jelenti, hogy vizsgálat a megbízhatósági analízis teljesítéséhez szükséges részletességig van végrehajtva. Ez az analízis tartalmazhat szakértõi véleményt, tapasztalatot és statisztikákat, és matematikai módszereket. Feladatok a felhasználói követelményekkel kapcsolatban Projekt során, az RBMI-eljárást ellenõrizni kell a felhasználói követelményekkel való konzisztencája szempontjából nézve. A legtöbb felhasználói követelmény alkalmazható a felülvizsgálatban, de tovább vizsgálatot javasol a projekt karbantartási részének felhasználói követelményeinek megállapításához. Feladatok a törvényhozásban A tövényi háttér még nem teljes. További részletek kellenek a törvénykezéshez és a szabványok meghatározásához. Azért, hogy kivívják az RBMI-módszer elfogadását a nemzeti/országos hatóságok által, a módszernek kompatibilisnek kell lennie a nemzeti/helyi törvényekkel és. kívánalmakkal. A nemzet/helyi hatóságokat (és felhasználókat) informálni kell a módszer kifejlesztésérõl és eredményeirõl a projekt indulásától. Néhány téma a RIMAP-projekt Work Package 2-ben van leírva. Feladatok a felülvizsgálat területén Jellemezni és értékelni a kapcsolatot a vizsgálat, az ellenõrzés hatékonysága és a vizsgálatot követõ kockázat-csökkentés között (költség/haszon analízis). Eljárási útmutató arra, hogy hogyan vegyük figyelembe vizsgálat és ellenõrzés hatékonyságot, amikor meghatározzuk a tönkremenetel valószínûségét és tervezzük a vizsgálati és az ellenõrzési tevékenységeket. Vázolni a követelményeket azokra vizsgálati és az ellenõrzési módszerek hatékonyságára vonatkozólag (PoD, meg-bízhatóság, pontosság, mintaméret), melyek összefüggenek a berendezések különbözõ típusaival és tönkremeneteli mechanizmusaival (irányítható és nem irányítható). Adatgyûjtés és kiértékelés a vizsgálati pontosságról és a vizsgálat érzékelési valószínuségérõl (PoD), mely kapcsolaban van a berendezés jellegzetes károsodási típusaival és mechanizmusaival. 8

7 A RIMAP-projekt feladatai Kevés információ áll rendelkezésre az elektromos/mûszeres rendszerek a karbantartásával és felülvizsgálatával kapcsolatban. A jelenlegi gyakorlat leírásának alaposabb kidolgozása szükséges. A jelenleg használt karbantartástervezési módszereket illetõleg, csak korlátozott infomációmennyiség áll rendelkezésre. Ezekkel a módszerek jelenlegi állásának további részletek leírása szükséges. 9