a.) Feltáró munka a minisztérium fiktív népegészségügyi főosztályának valós helyzetéről.

Átírás

1 A.) Lobbi tevékenységem célja Lobbi-tevékenységi tájékoztató a e közötti időszakról A közhasznú Füstirtók a Gyermekdohányzás Ellen Alapítvány (1026 Budapest Gábor Áron út 54/A., bejegyzés sorszáma: Fővárosi Bíróság 8824) felkérésére és megbízásából, a gyermekdohányzás csökkentését érdemben segítő hatékonyabb jogszabályi környezet kialakítása, illetve a jelenleg hatályos törvények betartatásának előmozdítása a fő feladatom. Ennek érdekében az első negyedévben a Parlament Egészségügyi Bizottságánál, az Egészségügyi M i- nisztériumnál, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az ÁNTSZ Közép-M agyarországi Regionális Intézeténél, az ÁNTSZ V-XIII. kerületi Intézeténél folytattam lobbi tevékenységet. Helyhiány miatt a korábbi lobbi jelentéseimben foglaltakat most nem ismétlem újra meg, helyette egy-egy konkrét lobbi esemény ismertetésekor összefoglalom a korábban történteket. Lobbi tevékenységem során az volt az általános tapasztalatom, hogy a kormányválság miatt a népegészségügy problémáival már a szlogenek szintjén sem törődnek: a politikusok, minisztériumok, a hivatalok minden korábbi ígéretüket megszegték. A dohányzással kapcsolatban M agyarország továbbra is, szembehelyezkedik az uniós trendekkel, és kifejezetten a dohányipar érdekeit védi. B.) Konkrét lépések 1.) Lobbizás az egészségügyi tárcánál Hónapokon keresztül írásban kértem a tárcát, tájékoztassanak arról, hogy a korábban folytatott lobbi témáim milyen stádiumban vannak. A 10 ezer fős mintás reprezentatív dohányzási felmérésről, a zárt terek levegőminőségi határértékeinek megállapítására vonatkozó miniszteri rendeletről, és a nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény folyamatban lévő szigorításának előkészületeiről. Érdemi választ továbbra sem kaptam, a tárca keményen titkolódzik és visszatart minden a dohányzással kapcsolatos információt. a.) Feltáró munka a minisztérium fiktív népegészségügyi főosztályának valós helyzetéről. A Füstirtók Alapítvány január elején bízott meg azzal, derítsem ki,vajon tényleg működik-e az a Népegészségügyi Főosztály amely a tárca honlapján közzétett Szervezeti és M ű- ködési Szabályzat (SZMSZ) szerinti november elsején állt fel. Rövid kutatómunka után lesújtó eredményre jutottam. Az állítólagos főosztálynak sem főosztályvezetője, sem helyettese, sőt osztályvezetője, vagy osztályvezető helyettese nem volt március végéig. Információm szerint mindössze hatan dolgoznak a főosztályon, de hogy ki mivel múlatja ott az időt, kinek mi a reszortja, azt lehetetlen kideríteni. Tóth Lászlóné titkárnő szerint például Tomcsikné Kiss Marianna egy pár hónapja a tárcához került, közigazgatásban járatlan kollega foglalkozik a dohányzás kérdésével, az érintett viszont ezt cáfolta. Szerinte Mészáros Ildikó reszortja minisztériumi szinten a dohányzás visszaszorítása, de ez az információ is falsnak bizonyult. A Füstirtók Egyesület által számos demonstráción elhangzott követelése, miszerint a Péterfia Éva főosztályvezető helyettes távozzon a tárcától, március elején teljesült. A véleményem szerint a dohányzás okozta tragikus népegészségügyi problémák érdemi orvoslásának elszabotálásában súlyos felelősséget viselő Péterfia nem tért vissza az Országos Tisztifőorvosi Hivatalba sem, amelynek főosztályvezetői székét cserélte le a tárcánál közel másfél évig betöltött állásra, s ahol kideríthetetlen és főleg értékelhetetlen tevékenységet folytatott jelentős fizetésért.

2 Szintén demonstráció-sorozaton követelte a Füstirtók Egyesülete a minisztérium SZMSZ-e szerint nem értelmezhető népegészségügyi miniszteri megbízott Ábrahám Attila távozását is, de ő szóbeli tájékoztatását megváltoztatva maradt a tárcánál. Hogy Ábrahám pontosan mit is csinál az hétpecsétes titok, minden esetre tevékenysége közigazgatási jogi problémákat is felvet. A március végéig érdemben fel nem állt népegészségügyi főosztály az ott dolgozók szerint Medgyaszai Melinda szakállamtitkár közvetlen irányítása alá tartoznak. Ebben az esetben mi szükség van a népegészségügyi miniszteri megbízott intézményére, s főleg milyen alá-fölérendeltségi viszony van Ábrahám és M edgyaszai népegészségügyi tevékenykedése során? Például Ábrahám utasíthatja-e a Népegészségügyi Főosztály dolgozóit, vagy mondjuk az Országos Tisztifőorvost népegészségügyi kérdésekben, vagy sem? Álláspontom szerint a fenyegető államcsőd árnyékában joggal merül fel a kérdés, mi értelme van Ábrahám minisztériumi alkalmazásának, de a humánpolitikai osztályon erről többszöri érdeklődésemre sem adtak semmiféle magyarázatot. Kommentár: Miközben Magyarország népegészségügyi szempontból Európában az egyik legrosszabbul álló ország, az egészségügyi tárca egy jelenleg érdemben nem működő főosztály finanszírozásával pazarolja az adófizetők pénzét. b.) A zárt terek levegőminőségi normáira vonatkozó lobbizás E jogszabályi kidolgozására azért lenne szükség, mert az éttermi dohányzás bizonyítására ez az egyetlen megoldás. A dohányzás tényét csak akkor tudnák objektíven bizonyítani az ÁNTSZ-ek szakemberei, ha meghatároznak egy nikotin-, és egy szénmonoxid koncentrációs határértéket, amelyet átlépve bírságolható lenne a katasztrofális mértékű illegális éttermi dohányzás. E határértékek megállapítása - a tárca tájékoztatása szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) feladata, s azokat Az építmények tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi következményeiről szóló egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza majd. Az ÁNTSZ-ről szóló évi törvény már előírta e normaértékek kidolgozását az OTH-nak, de 18 év sem volt rá elegendő. A tárca két éve hiteget a normaértékek kidolgozásával, de nem tesz semmit. A minisztérium vezetése augusztus 25-én fogadta az Amerikai-Magyar Orvosok Szövetségének delegációját, amelynek tagjai ismertették Székely Tamással, egy 2008 nyarán két orvostanhallgató által Budapesten végzett vizsgálat eredményét. Az erről szóló minisztériumi közlemény elolvasható a linken. Ennek keretében - többek között - 20 különböző kávézó, étterem és egyéb közösségi színtér levegőjét vizsgálták. Azon helyszíneken, ahol dohányoztak, a veszélyes füstösszetevők átlagos szintje köbméterenként 155 mikrogramm (!), míg ugyanez az érték a füstmentes helyeken vett mintákban mindössze köbméterenként 5 mikrogramm volt. Csak összehasonlításul: a szálló por kültéri légszennyezettségi határértéke eléri a 100 mikrogramm /m 3 koncentrációt akkor szmogriadót rendelnek el. Könnyű belátni,hogy Magyarországon százezrek vannak kitéve nap mint nap súlyos egészségkárosodásnak a vendéglátóhelyeken, köztük legalább 30 ezer ott dolgozónak munkaköri kötelessége az egészségre ártalmas levegő belélegzése. Kommentár: Székely Tamás miniszter a dokumentáltan katasztrofális beltéri légszennyezettségi adatok ellenére sem kongatta meg a vészharangokat, s nem rendelt el átfogó vizsgálatot országos szinten. A normaértékek kidolgozása is várat magára, magyarán senki nem tesz továbbra sem semmit.

3 c.) A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény módosításával kapcsolatos lobbizás. A nemdohányzók védelméről szóló XLII. törvény (Ndtv.) elkerülhetetlen módosítását már 2006 végén demonstráció-sorozaton követeltem a tárcától, de süket fülekre találtam. A tárca február 28-án tette fel a honlapjára az Ndtv. társadalmi vitára bocsátott módosító javaslatait, s mindössze 8 napig lehetet arra észrevételeket küldeni. Az anyag hemzsegett az ellentmondásoktól, amire - felkért lobbistaként - részletesen rámutattam. Horváth Ágnesék legnagyobb meglepetésemre egyértelműen akceptáltak néhány október 31-i javaslatomat én a Füstirtók Alapítványon keresztül küldtem meg a tárcának újabb módosító javaslataimat én három szakértő köztisztviselő bevonásával - a Füstirtók Egyesület elnökeként - fogadott Egresits Tímea a tárca helyettes kabinetfőnöke és másfél órán keresztül szövegszerű módosítási lehetőségekről beszélgettünk. Ez volt az első valóban konstruktív szakmai megbeszélésem a tárca képviselőivel. A második negyedév elején telefonon számtalan alkalommal érdeklődtem, hogy áll a törvénytervezet, de kiderült, hogy teljesen ejtették a témát a tárcánál, ahol a minisztercserével és az ennél fontosabb törvények módosításával magyarázták a fejleményeket án levelet írtam Székely Tamás miniszternek, mikorra várható a törvénytervezet újabb társadalmi vitája és annak tárcaegyeztetése, de érdemi választ nem kaptam a tárcától és között összesen huszonkilenc egyórás demonstrációt tartottunk a minisztérium előtt, mindössze azt követelve, hogy Székely Tamás tartsa be ígéretét, és utasítsa Medgyaszai Melindát egy velem folytatandó lobbi beszélgetésre: Annál is inkább, hiszen a tárca írásban állította, hogy: tovább folytatja a szakmai egyeztetéseket és a társadalmi vitát. Székely azonban hajthatatlannak bizonyult. Még akkor sem tört meg, amikor án diósdi háza előtt is demonstrációt tartottunk. A minisztériumi demonstrációk sikertelensége miatt úgy döntöttem, hogy a Parlament előtt is tartunk egy figyelmeztető demonstrációt. A petíciót a demonstráció napján én Szili Katalin házelnök egyik munkatársa át is vette. Az első negyedév fejleményei Petíciómra január 22-én I-1/461/3/2009 es iktatószámon kaptam érdemi választ a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetőjétől Dr. Fótiné dr. Bárdos Zsuzsannától. Ebben leírta, hogy az egészségügyi tárcától kapott tájékoztatás szerint az évi XLII. törvény módosítására irányuló szándék töretlen; a joganyag tervezete 2008 februárjában elkészült, lezajlott a társadalmi vita. A társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációk során felmerült kérdések miatt további egyeztetések váltak szükségessé.. A minisztérium tehát becsapta a M iniszterelnöki Hivatalt is, hiszen aligha lehet társadalmi vitának nevezni azt, ha a tárca február 28-án felteszi a honlapjára az általa elképzelt módosító javaslatot, majd az arra beadott észrevételekre egyetlen szót sem válaszol senkinek, senkivel semmiféle konzultációt nem folytat, hanem politikai nyomásra jegeli a törvénymódosító javaslat benyújtását a kormányhoz. Huszonkilenc demonstráció sem volt elég Székely Tamás miniszternek, hogy akár egyetlen érdemi mondattal tájékoztasson hogy áll a törvénymódosítás helyzete. A válaszlevélben viszont konkrét fejleményről is információt kaptam. Eszerint: M iután kérelmét (?) az Országgyűlés Elnökéhez nyújtotta be, rögzítjük azt is, hogy az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának évi I. félévi munkaprogramja februári munkarendjében szerepel a nem dohányzók védelméről szóló törvény módosításához bizottsági önálló indítvány előkészítése.. A Bizottságnál megtudtam, hogy február helyett március elején tárgyalnak a kérdésről, ahová meghívást is kaptam én került sor az Egészségügyi Bizottság azon ülésére, amely a nemdohányzókat védeni hivatott évi XLII. törvény módosításával is foglalkozott. Az erről készült jegyzőkönyvből kiderül a szaktárca pillanatnyi álláspontja. Ábrahám Atilla miniszteri

4 megbízott ugyanis kijelentette. Fontos lenne szerintem a további munkához néhány alapvetést rögzíteni. Ez a jelenlegi tervezet, ami a nemdohányzók védelméről szóló törvényt szigorítaná, ezt az Egészségügyi bizottság jegyzi, az Egészségügyi Minisztérium pedig technikai segítőként, szakmai segítőként ebben közreműködik. Ahhoz, hogy a további segítségnyújtás a részünkről működhessen, tudni kellene a segítségnyújtás várt irányát, tehát hogy miben segítsünk.. Ez viszont azt jelenti, hogy a tárca kifarolt a törvény előkészítési munkából, nem a kormánynak terjeszti be az általa kidolgozott törvénymódosító javaslatot, hanem a társadalmi vitát megkerülve az Egészségügyi Bizottságnak végez háttérmunkát. Így a civil szférát megint megfosztják az érdekérvényesítés minden formájától. A tárca első lépésként elkészítette a Bizottság számára a módosító javaslat A és B verzióját, amelyeket hivatalosan csak a bizottsági tagok kaphatták meg. Így a civil szervezetek képviselői a bizottsági ülésen csak néztek, mint a moziban fogalmuk sem volt arról, miről is van éppen szó. A tárca március végéig sem tette ki a honlapjára miben gondolkodik. Háromszor beszéltem telefonon Ambrus Györggyel, a minisztérium sajtóreferensével, majd március 27-én írásban is tájékoztatást kértem, de semmiféle választ nem kaptam. A március 4-i bizottsági ülésen Kökény Mihály elnök meglepetésemre hozzájárult, hogy én is szót kapjak. Kivonatosan a következőket mondtam: Hat éve küzdünk a gyermekdohányzás visszaszorítása érdekében és katasztrofális a helyzet. Az utolsó percben vagyunk, már a tízévesek rendszeresen dohányoznak ma Magyarországon, az óvodások 10 százaléka kipróbálta a cigarettát. Nem lehet tovább hátrálni! Ezért nagyon kérem, hogy ébresztő, parlamenti képviselők, tovább így nem mehet! Azt kérnénk, hogy nagyon szigorú és azonnali tiltásokat vezessenek be a dohányzásban. Nem lehet a kiskocsmák népét nézni, ahol az átlagos légszennyezettségi normaérték egy amerikai felmérés szerint mert a magyarok nem mérnek fel 155 mikrogramm/köbméteres érték, miközben a kültéri szmogriadó 100 mikrogramm/m 3. Tehát gyakorlatilag életveszélyben vannak azok, akik a vendéglátó-ipari egységekbe bemennek, vagy ott dolgoznak. Ezért azt javasoljuk, hogy egyrészt meg kell teremteni az ÁNTSZ-eknek és a fogyasztóvédelmi szervezeteknek az érdekeltségét az ellenőrzésben, mert jelenleg szabotálják az ellenőrzéseket, gyakorlatilag nincsenek ellenőrzések, ha vannak, azok is kampányjellegűek, egyszer ezer ember kiszalad, megállapítják, hogy mi van, és utána nem történik semmi. ( ) Tehát könyörögve kérek mindenkit, hogy észhez kell térni, szigorúan szankcionálni, mind a munkahelyeken be kell tiltani a dohányzást, mind a közforgalmi intézményekben, sportrendezvényeken, a buszmegállók és a tömegközlekedési eszközök megállóiban se lehessen dohányozni.. Kommentár: A tárca nyilván politikai nyomásra informális szintre száműzte a nemdohányzók védelmére hivatott törvény módosításának bonyolítását. Az Egészségügyi Bizottság nyilván nem kíván már a választások előtt belekötni 3 millió dohányosba, így aligha remélhető törvénymódosítás ebben a ciklusban. Ezt persze senki nem kívánja kijelenteni, hiszen úgy tűnik, a parlamenti pártok továbbra is fejőstehénként kezelik a dohányipart, s anyagi támogatást remélnek a törvényszigorítás elszabotálása fejében. Ezzel magyarázható, hogy 2002 óta ötször ígérték meg nagy sajtókampányok kertében a törvény kemény szigorítását, de egyszer sem lett abból semmi. Úgy tűnik az MSZP és a FIDESZ között konszenzus alakult ki ebben a kérdésben. Vegyünk egy példát: A dohányzás betiltását a vendéglátóhelyeken elvben mindkét párt támogatja. Ugyanakkor a kocsmák esetén meghökkentő álláspontra jutottak. Heintz Tamás a FIDESZ egyik egészségpolitikusa én a Népszabadság azt nyilatkozta, hogy: Mi is a teljes körű tiltás mellett vagyunk, de tudomásul kell venni, hogy vannak, s nem csak vidéken, olyan mélyszegénységben élő emberek, akiknek az ital és a cigaretta az egyetlen örömük. Egyet éretnénk a szigorítással, ha a tiltás az első körben csak az éttermekre vonatkozna, az elsősorban italt kiszolgáló helyek pedig hosszabb türelmi időt kapnának.. Ez viszont azt jelentené, hogy a mélyszegénységben élő alkoholistákat nem kell óvni, legalább addig legyen meg az egyetlen örömük, amíg a dohányzástól tüdőrákot nem kapnak. Védjük

5 inkább a jobb módú, vendéglőbe járó polgárokat, akiknek nyilván van más örömük is, mint az éttermekben történő vedelés melletti dohányzás. Azt hihetnénk, az MSZP kapva kap Heintz kijelentésén, pellengérre állítva annak ellentmondásait. Ezzel szemben Schvarcz Tibor az Egészségügyi Bizottság alelnöke (!) március 4-i ülésen a következőket mondta a kocsmai dohányzás-korlátozással kapcsolatban: Itt többször felmerült a kiskocsmák népe fogalom, hogy mi lesz a kiskocsmák népével, mi lesz azokkal a falusi vendéglátóhelyekkel, amely az egyedüli hely a faluban, ahol összejönnek az emberek, ahol egy fröccs, egy sör és egy cigaretta mellett diskurálnak, és ezeknek a vendéglátóhelyeknek a forgalma majd drámaian csökken, és így tovább. Ezt lehet dramatizálni, de azt hiszem, ebben is lehet azt az elvet követni, hogy a fokozatosság. Lépjünk előbbre először a közterületek, utazás, aluljárók, játszóterek, gyerekintézmények, közintézmények területén és itt szigorítsunk és szankcionáljunk, és ez fokozatosan, egy kicsit mentálisan is befolyásolná a társadalmat, hogy lám-lám, megint szigorítottunk.. A háttérben tehát az M SZP és a FIDESZ nézetazonosságra jutott ebben a bornírt megközelítésben. Félix Péter egyéni lobbista