HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 17. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 17. szám"

Átírás

1 HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 17. szám A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) és a debreceni Déri Múzeum együttes TÁJKUTATÁSI TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAI július 18. DEBRECEN 1972 ÜLÉSÉNEK

2

3 HAJDÚ-BIHAR MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: DANKÓ IMRE 17. szám A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (Pécs) és a debreceni Déri Múzeum együttes TÁJKUTATÁSI TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAI ÜLÉSÉNEK július 18. Debrecen 1972

4 ' Ujzeum Kutaloá. i omása Dér't

5 BEVEZETÉS A különböző magyar tájak kultúrájának találkozása, valamint a múzeumok tudományos tevékenysége kiterjesztése jegyében kezdeményezésként rendezte meg július 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete és a debreceni Déri Múzeum közös tájkutatási tudományos ülését. A Déri Múzeum előadótermében élénk érdeklődés mellett lezajlott tudományos ülés előadásait kapja kézbe az olvasó a következő lapokon. A Dunántúl és az Alföld, Pécs és Debrecen azonosságai, különbözőségei fölött az egységes magyar kultúra gazdagságára szeretnénk vállalkozásunkkal felhívni a figyelmet, valamint arra az igénynek már nem vehető szükségességre, hogy kultúránk táji vonásait az egységes magyar kultúra szempontjából kutassuk. A különbözőségek ne elválasztó, hanem kultúránk sokrétűségét, gazdagságát igazoló olyan tényezők legyenek, amelyekért érdemes kutatómunkát végezni, amelyek összefüggéseikben, továbbhullámzásaikban az egyetemes emberi kultúra részei is. Kezdeményezésünket folytatni kívánjuk. Reméljük, hogy idővel az általánosságokon, a feladatok körülhatárolásán túl, a konkrét kutatásokig is eljutunk.

6

7 A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete BABICS ANDRÁS Örömmel csatlakoztunk ahhoz a gondolathoz, amely Debrecenben született meg, közelebbről az országos hírű Déri Múzeumban, avégből, hogy ezt a tájkutató tudományos ülést a két intézmény, a Déri Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete égisze alatt megrendezzük. A Déri Múzeum igazgatója, Dankó Imre megelőzően a pécsi Janus Pannonius Múzeumot vezette, és a Dunántúli Tudományos Intézet székhelye is Pécsett van. Együttműködésünk tehát a délkelet-dunántúli táj megkutatása terén adott volt. Mindkét intézmény, de a terület más hasonló jellegű intézményét is beleértve, harmonikusan dolgozott a hatáskörünkbe utalt tudományágak keretében. íme, most tanúi vagyunk a kooperáció továbbélésének, és most ezekben az első percekben szabad legyen annak a reményemnek kifejezést adni, hogy a következő ülésszakot ebben a keretben Pécsett rendezhetjük majd meg. Ahogy az ülésszak programjából látjuk, Dankó Imre igazgató a Déri Múzeum tájkutatói szerepéről beszél majd. Anélkül, hogy ismerném mondanivalóját, magából a címből is megállapíthatjuk, hogy rendkívül értékes és fontos ez a tény,.illetve program, mert lassacskán kialakíthatjuk az országban azt a regionális kutatóhálózatot, amely korszerű mederbe terelhetné az eddigi, általában szerteágazó regionális kutatásokat. Az országnak jelenleg egyetlen akadémiai szervezetben működő tájkutató intézete van. Ez a Dunántúli Tudományos Intézet, amely ez ideig zömében dél-dunántúli vonatkozású kutatásokat végzett. Szolgáljon tanulságul ennek az intézetnek fejlődése, szervezete, programja, funkciója. A rendezőség éppen evégből vette programjába az intézet rövid ismertetését. Intézetünk jelenlegi státusa elnyeréséig göröngyös úton járt, amiből arra is következtethetnénk, hogy körülbelül két évtizeddel korábban az ilyen típusú intézetben kevés fantáziát láttak. Természetesen, megalakulása idején, 1943-ban kellett hogy létjogosultsága legyen. Ez több volt mint a táj egyszerű megismerésének igénye. A háttérben akkor egy nemzetvédő tendencia állott, s ennek egy mikroorganizmusa volt, lent Dél-Dunántúlon a mi akkori kicsiny intézetünk. Vidékünket már az

8 1930-as évek közepétől kezdve végigpásztázták a hitleri Németország úgynevezett tudományos kutatói, nyílt titokként azzal a céllal, hogy a németség mindenfajta kisugárzását Délkelet-Európa felé is megállapítsák. Délkelet-Dunántúl gazdasági és szellemi kultúráját merész következtetésekkel vezették vissza a török kiűzése utáni évszázadban ezen a tájon letelepített németek tevékenységére. Területünket egyre gyakrabban említették Schwäbische Türkei néven. Tudtuk, hogy ezeket a kutatásokat nem a spontán tudományos érdeklődés diktálta, hanem a politikai, nagyhatalmi tendencia, amelynek első állomásai már a harmincas évek végén megjelentek Európa történetében. Az egyik legkritikusabb időpontban, 1940/41 fordulóján, a Horthyrezsim kultuszkormányzata megszüntette a pécsi egyetem bölcsészettudományi karát; oktató személyeit és intézeti berendezéseit Szegedre, Debrecenbe és Kolozsvárra telepítette át. Ezzel az amúgy is csonka egyetem elvesztette azt a karát, amelynek professzorai és tanszéki személyzete a karon képviselt tudományágak területén a tudomány fegyvereivel felvehette volna a harcot a nagynémet explorátorokkal szemben. A bölcsészeti kar eltüntetése eltüntette az utolsó jelentős szellemi akadályt is a hódítás útját előkészítő áltudományos tendenciák előtt. Területünk hazafias érzelmű intellektuális és közéleti elemei megdöbbenéssel álltak e kiszolgáltatottság előtt. Már 1941-ben felmerült annak a gondolata, hogy az elvesztett kar helyébe egy tudományos kutatóintézetet kell létesíteni. A terv csak 1943 tavaszán öltött testet. Néhány dunántúli megye és város részéről adományozott pénzen, a legnyomorúságosabb körülmények között, megszületett a Dunántúli Tudományos Intézet. Alapító igazgatójának, Szabó Pál Zoltánnak, a neves geográfusnak emlékét mindenkor szeretettel és tisztelettel őrizzük meg. Az intézet a kultuszkormány, az akkori vallás- és közoktatásügyi minisztérium felügyele alá került, s innen kapta státushelyeit, valamint minimális javadalmát is. Az intézetet február 1-én vette át az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia 7 tudományos kutatójával és 5 főnyi segédapparátusával, minthogy a profilírozott Művelődésügyi Minisztérium keretében az intézetet megfelelően elhelyezni nem lehetett re intézetünk már rendelkezett olyan kutatási eredménnyel, amely ezt a megoldást lehetővé tette. A kutatás irányzata természetesen egészen más lett, mint amit 1943-ban megterveztünk. A nemzeti szocialista nagynémet kutatók irodalmi munkáiban kifejezésre juttatott következtetéseket a második világháború kimenetele arra a szintre szállította le, amelyet megérdemeltek. Olyan jellegű kutatásokat terveztünk ekkor, amelyeknek eredményeit az ország újjáépítésének szolgálatába lehetett állítani. Témáinkat igyekeztünk úgy meghatározni, hogy ezekkel ne csak a szaktudományi ágazatok fejlesztését szolgáljuk, hanem a gyakorlati élet, a társadalom igényeit is. Abban az időben, amikor az elmélet és a gyakorlat kapcsolatait és egységét ritkábban, emlegették, mint ma, telj es, ero vei ennek megvalósítására törekedtünk. Ez a tény szintén az alapító igazgató, Szabó Pál Zoltán érdeme, aki páratlan jó érzékkel vette észre a gyakorlati élet részéről elénk adott problémákat, illetve a 1, tudományos eredményekben.rejlő gyakorlati lehetőségeket. Intézetünk helye a legújabban megszervezett a következő; akadémiai keretben

9 Az Akadémia III. főosztályának, a társadalomtudományi főosztálynak az intézete. A felügyeletet is ez a főosztály látja el és biztosítja működésének feltételeit. A főosztály élén az egyik főtitkárhelyettes áll, kiterjedt jogkörrel. Többek között felülvizsgálja az intézet középtávú kutatási tervét, véleményezi a távlati fejlesztési tervet. Testületi, tudományágazati viszonylatban az Akadémia II. osztályához tartozunk. Ez az osztály a filozófiai és történettudományi osztály. Amikor az Akadémiához kerültünk, ez az osztály magában foglalta mindazokat a tudományágakat, amelyekkel ma foglalkozunk. Átszervezések folytán a néprajz az I. osztályhoz, a geográfia a X. osztályhoz került, minthogy ez az utóbbi a föld- és bányatudományok osztálya. Ilyen értelemben ez az osztály is tudomást szerez az intézetünkben folyó földrajztudományi munkálatokról és tervekről. Geográfus munkatársaink ennek bizottságaiban fejthetnek ki tevékenységet. Az intézetét közvetlenül az igazgató irányítja. Tudományos tervét az intézet 3 3 esztendőre maga állítja össze az Akadémia egyetemes kutatási programja figyelembevételével. Segítik az intézetet: a tudományos tanács, továbbá az intézet tudományos titkára, két osztályának, a történettudományi és a földrajztudományi osztályának vezetői. A történettudományi osztály keretében 6, a földrajztudományiban 5 kutató dolgozik, vagyis az igazgatóval együtt 12 fő tudományos munkásságára számíthatunk. Disciplinák szerint van 3 természeti földrajzosunk, 2 gazdaságföldrajzosunk, 4 gazdaságtörténészünk, 1 művelődéstörténészünk és 1 néprajzosunk. A kutatást 9 főnyi apparátus támogatja. Látható, hogy státusszerű tudományági összetételünk alapján egy táj minden vonatkozású megkutatását nem tudjuk elvégezni. Ezért olyan intézeten kívüli kutatókat kell megnyernünk feladataink megoldása érdekében, akik hajlandók munkálatainkba bekapcsolódni, illetve már olyan témán dolgoznak, amely szervesen beilleszthető intézeti programunkba. Az ilyen kutatók az úgynevezett intézeti külső munkatársak. A külső munkatársi viszony jellege és a munkatársak száma tekintetében eltérőek a nézetek. Az érvényes akadémiai elnöki utasítás értelmében számuk nem haladhatja meg a belső munkatársak egyharmadának számát, bár lehetővé teszi, hogy az illetékes akadémiai osztály ezt az arányt 50%-ra emelhesse. Intézetünk ezt az utóbbi megoldást kérte. A külső munkatársi viszony személy szerint nem állandó, csak addig tart, amíg a kitűzött feladatot meg nem oldották. Ennek az az előnye, hogy mások és mások követhetik egymást, s így területünkön elősegíthetjük a kutatói színvonal emelését, továbbá megkönnyíti tudományos káderutánpótlásunkat, s a tudományos kutatómunka szervezését. Intézetünk jelenlegi belső munkatársai közül is 7 a külső munkatársi szintről került hozzánk. Egy éve lesz annak, hogy szerződéses, külső, ösztöndíjas munkatársi viszonyt is létesíthettünk kizárólag tanárokkal, akik pályázatban meghirdetett téma kidolgozására irányításunkkal vállalkoztak és az alkalmazás mércéjét megütötték. Az ösztöndíj maximum évi 6000 Ft. A munkatársi viszonynak ez a rendszere a Művelődésügyi Minisztérium és az Akadémia megállapodása értelmében azt a célt szolgálja, hogy a legjobb

10 pedagógusok egynéhánya a tudományos kutatásban is otthonossá legyen, s ezt a gyakorlatot az oktatásban is hasznosíthassa. Ez a munkatársi viszony tehát nem azt a célt szolgálja, hogy tudományos intézmények káderutánpótlásaként használhassuk fel; az ösztöndíjas pedagógus megmarad az oktatás keretében. Az alapelv értelmében az ösztöndíjas pedagógus külső munkatársak 1 2 év.alatt váltják is egymást az akadémiai, intézetekben.. ;.. -, ; \.../.. ;. Ilyen szervezet áll rendelkezésünkre, hogy területünkön tudományos kutatásokat végezhessünk. A belső és a külső munkatársak együttműködése lehetővé teszi, hogy céltudatos, regionális, komplex kutatómunkálatokat szervezzünk. Fokozatosan elhagyjuk azt a korábbi kényszergyakorlatot, hogy intézeti programunkat és munkánkat az egyéni munkák, egyéni akarások és tervek integrációja jellemezze. Ismerjük az ilyen jellegű munkák előnyeit és hátrányait. Értékeljük az egyéni lelkes hozzáállások produktivitását, színvonalát, de mindig szem előtt kell tartani, hogy az intézmények céllétesítmények, ahol mindenekelőtt a társadalmi igényeket kell szolgálni és a korszerű tudományos haladás érdekében felmerült problémákat kell megoldani, A Magyar Tudományos Akadémiának, mint említettem, megvannak a maga tudományos célkitűzései, mégpedig olyanok, amelyek közép- és hosszú távúak. Intézményei általában ennek kimunkálásán dolgoznak. Minthogy azonban egy szűkebb táj szűkebb körű társadalmának lehetnek speciális igényei is a kutatási program meghatározása tekintetében, ennek megoldását sem zárja ki a centrális irányelv, hiszen a tématerv kidolgozása az egyes intézetek hatáskörébe tartozik. Régiónkban a komplex kutatást egyelőre úgy valósítjuk meg, hogy a tudományági szempontból szükséges vizsgálódásokat szűkebb földrajzi területre irányítjuk, olyan területre, ahol a legtöbb probléma jelentkezik. A legkevésbé sem állítjuk, hogy egyes területek egyes kérdéseivel egyedi kutatók nem foglalkoznak, vagy óhajtanánk, hogy ne foglalkozzanak. De elmondhatjuk, hogy amilyen összetettek és a legtöbbször összefonődottak a regionális problémák, a legiobb és a legeredményesebb, sőt a leggyorsabb megoldást a komplex kutatásban jelölhetjük meg. A tájnak és népének, gazdasági és társadalmi életének olyan szintézisét hozhatjuk létre, amelyben a múlt ismeretére támaszkodva, a jelen problémáit feltárva, a közeljövő tevékenységének megtervezése érdekében is felhasználható útbaigazításokat adhatunk. A komplex kutatás a legnehezebb kutatási módszer: rendkívül erőteljes, széles horizontú irányításra, részletes, előzetes tematikára és nagy kutatói önmérsékletre van szükség. A komplex kutatást főképpen a szubjektív vonatkozások teszik göröngyössé. Ha az említett tényezők nem illeszkednek össze harmonikusan, akkor létrehozhatunk egy sok szerzős tanulmánykötetet, amelyből mindenekelőtt hiányzik az interdisciplináris mezőnyök áttekintése, annak ellenére, hogy ily módon finomíthatnánk a szemléletet, s a tudományágazatokat is meglepően új eredményekkel gazdagíthatnánk. A komplex kutatás nem új módszer: A természettudományok területén már régebbről alkalmazzák, mégpedig kitűnő sikerrel. Az összefüggések törvényszerűsége itt megkönnyíti az együttes munkáját. Komplikálódik a feladat, amikor természettudományok, műszaki vonat-

11 kozású tudományok, történeti és társadalomtudományok együttműködéséről van szó. Elmondhatjuk, tisztelt ülés, hogy mindkét vonatkozásban rendelkezünk az első kísérletek némi tapasztalatával. Két témát tűztünk ki a befejezett 1966-^1968. évi tervidőszak komplex kutatásául. Mindkét témát igyekeztünk jól megoldani; esedékes a kézirat publikálása. Az egyik téma a Mecsek természeti földrajza. Ebben a kutatási körben a geológus, a talajkémikus, a karsztkutató, a morfológus, a hidrológus, a hidrogeográfus, a botanikus és a biológus munkáját vettük igénybe. A sokirányú feladat megoldása a szaktudományok jelenlegi szintjén intézetünk kötelessége volt, mert a hegyvidéki települések érdeke fűződött a kérdés megoldásához. A szintézis részben új kutatások, részben a korábbi kutatások eredményei gyümölcseként jelentkezik. Második komplex témánk momentán gazdasági és társadalmi folyamatra kíván választ adni az előzőnél összetettebb kutatással. Az említett tudományágakon kívül megjelennek a társadalomtudományok is. A téma kijelölését az a körülmény okozta, amely az 1960-as évek első felében jelentkezett az ásványi tüzelőanyag kitermelése, azaz a bányászat területén. A háttérben a szén és a szénhidrogének versenye áll, továbbá a termelés rentabilitása a nemzetközi árucsere függvényében. Tanúi voltunk és leszünk nem rentábilisan termelő szénbányáink leállításának, az ilyen területek bányászai körében kialakult lehangoltságnak, új munkalehetőség keresése izgalmának. Ilyen területté vált a keleti Mecsek északi lejtőjén egy és háromnegyed évszázadon át kialakult bányavidékünk is, ahol 1966-ig (egyetlen újonnan telepített akna kivételével) minden bányaüzemet leállítottak. Ezek az üzemek együttesen körülbelül 2500 főt kitevő munkásállományt foglalkoztattak, amelyből az említett új bánya kereken 800 bányászt tudott átvenni. A kérdés nem is abban gyökerezett, hogy mi lész a felszabadult munkaerőkkel, mert ezeket vagy más bányáknál, vagy ipari üzemeknél alkalmazzák, hanem az, hogy milyen gazdasági, természeti és társadalmi adottságokkal számolhatunk még a bányászat vonzáskörében élő 30 községben, melyek azok a termelési, foglalkozási formák, amelyek elfogadható jövedelem nyújtásával a területen tartják a migrációra hajlamosakat. Ez a probléma nemcsak sokoldalú szemléletet, hanem gyors megoldást is kíván. Meg kell mondanunk, hogy a kérdés megoldásával még jó néhány illetékes fórum is foglalkozott; a mi célunk csupán az volt, hogy a tudományos kutatások segítségével kapott válaszokkal is segítsük a nehézségek elhárítását. Az a meggyőződésünk, hogy tájaink számos olyan kérdést vetnek fel, amelyeket csak mélyreható, analitikus kutatással olyan intézmények munkatársai tudnak megoldani, amely intézmények a területen vannak és munkatársai együtt élnek és éreznek a régió minden lakójával. A tájkutatás szorgalmazása, tematikájának kialakítása, kutatási módszereinek finomítása tehát minden tekintetben legfontosabb feladataink egyike.

12

13 A helytörténetírás történelmi és módszertani problémái, különös tekintettel a délkelet-dunántúli mezőgazdaság-történeti kutatásokra T. MÉREY KLÁRA A helytörténetírás nem új tudomány, hiszen XIX. sz. végi elődeink, amikor nagy igényű megyetörténeteiket, városmonográfiájukat díszes kötetekben megjelentették, helytörténetet, az ország területe egy kisebb részének történetét dolgozták fel tudományos igényességgel, és általában az akkori kor színvonalához képest alapos, átgondolt és sokoldalú elemzéssel. Ezeket a munkákat nagyrészt a szülőföld szeretete ihlette és az a vágy, hogy arról a földről, amelyen a kapitalizmus embere a maga új, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban is más, újszerű világát kiépíteni törekszik, mindent megtudjon. E monográfiák éppen ezért általában komplex munkák, amelyek a kérdéses földterület történetén kívül foglalkoznak annak történeti és gazdasági-földrajzi adottságaival, közgazdasági jelentőségével, de csupán leíróan, nem pedig előremutatóan. Ma, amikor ismét új rendszert építünk, egyre inkább előtérbe lép a hely történetírás fontossága. Ez iránt az igény először akkor jelentkezett, amikor marxista történetírásunk a történeti események rugóinak, a gazdaságtörténeti problémák kutatásának munkája közben egyre több feldolgozatlan, kimunkálatlan területre bukkant. A századforduló hatalmas anyagfeltáró munkáját nem követte hasonló mértékű feldolgozó és elemzőmunka és így azok a történeti fehér foltok, melyeknek eltüntetésére a századforduló egy-két nagy gazdaságtörténésze vállalkozott, de befejezni nem tudott, továbbra is feldolgozatlan maradt. Csepp volt a tengerben, bár jelentőségében nem lebecsülhető a Domanovszky iskola több gazdaságtörténeti feldolgozása vagy Szabó István, s még néhány gazdaságtörténész úttörő kezdeményezése. A mai modern történetírás, amely nem az eszmeáramlatokból, hanem a konkrét gazdasági adottságokból és a gazdasági élet alakulásából vezeti le a történeti folyamatokat, igen sokat hiányolhatott és kérhetett számon elődeitől, nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is. A gazdaság- és társadalomtörténet maradéktalan és a valóságnak megfelelő feldolgozása érdekében igen gyakran egészen a legkisebb gazdasági egységekig kell lehatolni. Helytörténet tehát egy-egy üzem története, éppen úgy, mint egy uradalomé, állami gazdaságé, termelőszövetkezeté vagy egy falu története. Minthogy én a helytörténetírás-

14 nak azt az ágát ismerem a legjobban, amely mezőgazdaság-történeti jellegű, engedjék meg, hogy az alábbiakban már csupán ezzel foglalkozzam, annál is inkább, mert az ipartörténeti kérdéseket külön előadás taglalja majd. Mezőgazdaság-történeti munkáknak tekinthetők azonban véleményem szerint a megye és falu történetek is, hiszen hazánk természeti és sokáig politikai adottságai miatt is ezekben döntő súllyal szerepel gazdaságtörténetünknek ez az ága. Hazánkban az uradalomtörténeti feldolgozások mellett szép hagyománya van a megyetörténetnek. Felszabadulásunk előtt a megyetörténetek jobbára a feudalizmus első időszakával foglalkoztak. (Gondolok Holub József kitűnő Zala megyéjére, Szabó István Ugocsájára, IIa Bálint Gömör megyéjére.) Ez természetes is. A megye ui. mint önálló egység, csak a feudalizmus idején játszik számottevő szerepet. Ekkor még az önellátó gazdálkodás, a közlekedés nehézkessége, majd később az áruszállítás előtt álló elháríthatatlan akadályok, külön országgá, zárt egységgé tették a megyét, és így egy-egy megye gazdaság- és társadalomtörténete több vonatkozásban gyakran elütött még a vele szomszédos megye fejlődésétől is. Ez a különbség később a kapitalizmus korában elmosódott, a vasút megszüntette a távolságokat, a távíró, a telefon lehetővé tette a központi intézkedéseket, a kapitalista államrend érdekében az erők koncentrációját. Ezáltal a hajdani megyei kiskirályok helyébe már központi erők léptek és a megyehatárok többé már nem voltak kis országhatárok is. A feudalizmus utolsó évtizedeiben meg volt még hazánkban a megyéknek említett elszigeteltsége. S ez a tény megkönnyíti a kisebb egységekre lebontható gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokat. A Dunántúli Tudományos Intézet kutatói mezőgazdaság-történeti feldolgozó munkájukban a megyét tették kutatásuk alapjává. Ennek során született kandidátusi disszertáció Ruzsás Lajos tollából, a baranyai parasztság életéről és küzdelmeiről, s így lett az én disszertációm témája is Somogy megye agrárproblémáinak vizsgálata. Mindkét munka a török kiűzésétől 1849-ig, illetve a kapitalizmus kezdetéig kísérte a mezőgazdasági technika és a parasztság történelmi útját. De megye volt a kerete Simonffy Emil Zala megyei kutatásai egy részének és ugyanígy Kanyar József kaposvári levéltár-igazgató számos mezőgazdaság- és parasztságtörténeti tanulmányának. A délkelet-dunántúli mezőgazdaság-történeti jellegű kutatások sokoldalúságát mutatja azonban, hogy nemcsak megyei, hanem falumonográfiák is születtek szép számban, sőt több olyan várostörténeti tanulmányunk is van, mely mezővárosi problematikával foglalkozva agrártörténeti jelleggel is bír. A mezőgazdasági vonatkozású helytörténetírás másik ága: az uradalomtörténet is szerepel a délkelet-dunántúli történészek irodalomjegyzékén. Süle Sándor: A keszthelyi Georgicon története mellett egy kisebb tanulmány van kiadás alatt, amelyet én írtam a Hunyadiak somogyi uradalmának történetéről, és most dolgozik Tóth Tibor a kaposvári levéltárban a mernyei uradalom történetén. - A Délkelet^Dunántúlon megjelent mezőgazdaság- és parasztságtörténeti munkájáról az idő rövidsége miatt nincs módomban részletesen beszámolni, pótolja ezt az előadás függelékeként mellékelt irodalomig

15 jegyzék, melyben megyénként soroltam fel néhány ilyen jellegű munkát. Ez a jegyzék korántsem lép fel a teljesség igényével, erre nem is mertem vállalkozni, csupán szerény képet adhat a Délkelet-Dunántúlon folyó mezőgazdaság-történeti jellegű helytörténeti munkásságról Debrecen, igen elmélyülten és kitűnően dolgozó történészeinek. Itt kell megjegyeznem, hogy a Somogy megyei irodalomjegyzéket legnagyobbrészt Kanyar József levéltár-igazgatónak, a Zala megyeit pedig teljesen Degré Alajos levéltár-igazgatónak köszönhetem. Nagyon hiányos Tolna megyei összeállításom, mert itt csupán a pécsi könyvtárakban folytatott kutatómunkámra támaszkodhattam. Az irodalomjegyzék azt mutatja, hogy ugyanabban az irányban és tematikailag is ugyanazon az úton haladunk Délkelet-Dunántúlon a mezőgazdaság- és parasztságtörténeti kutatásokban, mint kollégáink Debrecenben. A menet közben felmerülő konkrét történeti és módszertani problémák vázolásához azonban legyen szabad a továbbiakban a magam mezőgazdaság-történeti munkáiból kiindulnom. Néhány olyan kérdést szeretnék felvetni ui., amelyeket most is élőknek és részben megoldatlanoknak érzek. Kérem, ne tekintsék szerénytelenségnek, hogy a magam munkájából indulok ki, de ennek problematikáját ismerem legjobban. Ügy hiszem, ezek a problémák nemcsak egyéni jellegűek, hanem általában fellépnek a helytörténeti munkákban és talán debreceni kollegáim nem azt az utat választják megoldásukra, amivel én kísérletezem, hanem jobbat és tökéletesebbet találtak, amellyel rnajd elősegíthetik e nyitott kérdések megoldását is. Elsőnek említem, hogy amikor Somogy megye mezőgazdaság- és parasztságtörténetét, mint feldolgozásra váró témát, feladatként megkaptam, először módszertani problémáim támadtak. Hazánkban a helytörténeti feldolgozásoknál általában két utat követnek a kutatók. Az egyik: a korszakra vonatkozó irodalomból megállapítható, s a nagy összefüggésekből levont tételek helyi vetületeit keresi témája feldolgozása során. Ennek az útnak követése azzal a nagy előnnyel jár, hogy az így készült feldolgozások mindvégig könnyen áttekinthetőek, gondolatmenetük logikus, vonalvezetésük impozáns. Az eredmények már eleve egy nagyobb koncepcióba épülnek, s így a téma, még ha kisebb kört dolgoz is fel kutatója, azonnal a történettudomány általános megállapításaiban is helyet kap. A másik út: a kitűzött téma analitikus, aprólékos, minden oldalú feldolgozása, amely esetben a feltárásra váró történeti problémákat főként maga az anyag határozza meg. Ennek nagy előnye, hogy sokrétű és olykor igen mélyen gyökerező történelmi problémák maradéktalan feltárását biztosítja és új szempontokkal gazdagíthatja a történeti irodalmat. A két követendő út ilyen szétválasztása csupán a kutatómunka kezdetére és nem a feldolgozás egészére vonatkozik. Mint ahogyan Marxnál a Tőkében az analitikus módszer alkalmazása csupán módszeres eljárása kiindulópontját alkotta, de az egész munkában az analízis és a szintézis egységét teremtette meg, a hazai történészek is munkájukban mindig erre törekedtek. A kiindulópont azonban az eredmények és a feldolgozás mikéntje szempontjából döntő jelentőségű és ezért az, hogy a két feldolgozási mód közül a szerző melyiket választja, olykor sorsdöntőén fontos. Minthogy a magam kitűzött témája szerint nagyobb időszakban, a török kiűzésétől 1849-ig kellett megvizsgálnom egy meghatározott terü

16 léten a mezőgazdaság fejlődésének és a parasztság osztályharca történetének alakulását, úgy gondoltam, hogy kutatásaimbari ä második utat, az analitikus módszer kezdeti alkalmazását követem. Legcélszerűbbnek látszott a munkát azonnal a levéltári anyag feltárásával* mégpedig a lehetőség szerinti legmaradéktalanabb feltárásával kezdeni: összegyűjtve az országos, a megyei, az uradalmi összeírásoktól kezdve az úrbéri peres anyagon, illetve a törvényszéki anyagon keresztül az uradalmi levéltárak számadási, gazdaságvezetési és úriszéki peres anyagáig mindent. Az így rendelkezésre álló óriási anyaghalmazból alakult ki azután egy-egy korszak és az abban dolgozó ember élete, küzdelme, problémái, amelyek végső fokon történeti problémákká sűrűsödtek. így maga az összegyűjtött anyag vetette fel és oldotta meg a problémák nagy részét, ami által a feldolgozás munkája mindvégig újszerű és lebilincselően izgalmas maradt. Ez a munkamódszer természetszerűen vetett fel más problémákat is. Az anyag rendezéséhez és rendszerezéséhez, különösen a gazdaságtörténeti adatokhoz, nem elegendő csak történésznek lenni, ehhez agrárismeretekre is szükség volt. A társadalmi struktúra, a falukép, a művelési módok stb. tárgyalásánál pedig elengedhetetlen a néprajzi eredmények és helyenként a módszerek ismerete, a peres anyag rendszerezésénél pedig a jogtörténeti jártasság. Ezekkel a problémákkal jobb szembenézni, mert megkerülésük vagy megalkuvó elhallgatásuk széles körű anyaggyűjtésre támaszkodó feldolgozás esetén a társtudományok számára veszteséget jelent. Ilyenkor véleményem szerint az anyagfeltárás érdekében a történésznek vállalnia kell azt, hogy a társtudományok műhelytitkait is elsajátítsa, még akkor is, ha ez hosszú évek munkáját jelenti, fgy került például Holub József abba a helyzetbe* hogy a jogtudományi egyetemet történész létére elvégezze, amelynek később professzora is lett. Sajnos, nekem is el kellett végeznem az agráregyetem közgazdász szakának két évét ahhoz, hogy az alapvető mezőgazdasági szaktudást elsajátítsam, s még így is akadtak néha komoly problémáim, amelyeket csak szaktanács után mertem eldönteni, bár néha az is előfordult, hogy a problémát nyitvahagytam. A módszertani kérdések taglalása után rátérnék konkrétan és közvetlenül Somogy megye mezőgazdaság-törtenetének kutatása során felmerült egyes történeti problémák ismertetésére. Azzal kezdeném, amit nem tudtam megoldani. A XVIII. század történetének kutatása során a történészeket kezdettől fogva igen érdekelté a török utáni újrakezdés időszakában az ország lakosainak száma. Acsády neves munkája, amelyben Magyarország Pragmatica Sanctio korabeli népességének számát tagfalta, 1 hamarosan kétségeket ébresztett a történészekben, különösen azóta, amióta a történettudomány egyik legfontosabb segédtudománya: a statisztika is beleszólt a vitába. Képzett statisztikusok ugyanis teljesen lehetetlennek találták azt az óriási népességszám-növekedést, amely tói 1780-ig, a II. József korában tartott első magyarországi népszámlálásig bekövetkezett, s amelyet sem a természetes népszaporulattal, sem pedig a betelepítések nyomon követhető mértékével magyarázni nem lehet. Is-* 1. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában ( ). Szerk.: Acsády Ignác. Bp Magyar Statisztikai Közlemények. Űj Folyam, XXII. köt.

17 méretes, hogy Acsády munkájának forrása az évi adóösszeírás volt, kézenfekvő tehát az a feltevés, hogy ez az összeírás nem tartalmazza a népesség egészét. Dávid Zoltán, aki Acsády munkáját elemző vizsgálat alá vette, az ország évi lélekszámát Acsády becslésénél lényegesen többre tette. 2 Somogy megyei kutatásaim során nekem is erős kételyeim támadtak a rendelkezésre álló források alapján, konkrétan az évi összeírás kapcsán nemcsak a megye lélekszámát, de még az adózp népesség számát illetően is. Ezt a kételyt csak növelte Kováts Zoltán kutatómunkája, aki több somogyi községben az 1720-as évek második évtizedére vonatkozóan végzett anyakönyvi kutatásai és különböző összeírásokkal történő egybevetései során arra a meggyőződésre jutott, hogy nemcsak az országos, de még az annál pontosabb megyei összeírások sem tartalmazzák az akkor élő és aktívan dolgozó népesség egészét.smíg Acsády 1720-ban re becsülte a megye népességének számát, ő ezt a számot re tette. 3 E kutatásokkal egyidejűleg H. Veress Éva az ország északkeleti felén, Rákóczi György birtokain és Kosáry Domonkos Pest megyére vonatkozóan olyan adatokra bukkant, amelyek szerint a jobbágygazdáknak is voltak szolgái, akik az összeírásokban nem szerepeltek, de a konkrét gazdasági munkában részt vettek. 4 A lappangó népességnek máris meglenne tehát a magyarázata, csak éppen a számát megállapítani nehéz. S ezen a ponton jut igen nagy és fontos szerep a falukutatásnak olyan községekben, hol az anyakönyvek fennmaradtak. Ez a forrás ugyanis mind ez ideig a legfontosabb. Ha valaki veszi magának azt a fáradtságot, hogy több esztendő anyakönyvét név szerint is egybe vesse a megyei vagy országos összeírások, esetleg uradalmak név szerinti összeírásainak táblázataival, akkor bizonyosan igen érdekes történeti demográfiai adatok birtokába juthat. Ez a rendkívül aprólékos kutatómunka pedig olyan értékes kis mozaikkockát eredményezhet, amely napjaink egyre terjedő népességkutatásában az egész kép pontos kialakítását nagyon elősegítené. Már eleve jeleztem, hogy én a XVIII. század eleji népesség számának problémáját munkám során nem tudtam megnyugtatóan megoldani, minthogy akkor még ehhez a részletes és aprólékos a fent már vázolt előmunkálatok hiányoztak. A gazdaságtörténész e problémát viszonylag könnyen megkerülheti azzal a kifogással amit én is használtam, hogy alapjában véve a gazdasági erő növekedését vagy csökkenését a megyei és az országos összeíró táblázatok jól és híven regisztrálják, s ez így igaz is. A népességkutatás, a nemzetiségi, szociográfiai, történetsta- 2. Dávid Zoltán: Az évi összeírás. Bp., A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics József ( p.), 3. Kováts Zoltán tanulmányainak bibliográfiai adatait lásd a mellékelt irodalomjegyzékben. 4. Veress Éva: Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Bp., Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Szerk.: Makkai László ( p.). U. ö.: Vita a jobbágyháztartások vizsgálatának módszertani kérdéseiről. Történelmi Szemle, sz. ( p.). Kosáry Domonkos: A paraszti família - ' kérdéséhez a XVIII. század elején. Agrártörténeti Szemle sz. ( p.).

18 tisztikai és egyéb, napjainkban világszerte egyre növekvő jelentőséghez jutó tudományágak azonban idővel egyre sürgetőbben vetik majd fel az ilyen irányú kutatás szükségességét, amelytől nem szabad visszariadnunk, noha ennek maradéktalan és jó lebonyolításához egy kicsit néprajzosnak, mindenesetre pedig néprajzi szemlélettel rendelkezőnek is kell lennünk. A kutatás során felmerült több egyéb probléma közül egyet emelek ki, amelynek az ad érdekességet, hogy úgy tűnik, a somogyi fejlődés eltér az országos fejlődés irányától, bár az is lehet, hogy a tulajdonképeni fejlődési irány megoldásának kulcsa rejlik a somogyi anyagban. A jobbágybirtok alakulásának kérdéséről van szó a XIX. század első felében. Ha az úrbéri peres iratokban vagy az adózási ívekben a telekszámok alakulását vizsgáljuk, azonnal feltűnik az a nagymértékű telekszám-növekedés, ami a megyében 1767 és 1812, majd 1846-ig bekövetkezett. (1812- ben községenkénti dézsmaösszeírás, 1846-ban pedig a megyei telekszámösszeírás, illetve egy közmunka céljaira készült községenkénti telekszámösszeírás adatait volt alkalmam egybevetni az évi úrbéri tabellákkal.) Az összeállított táblázatokból kiderült, hogy míg 1767-ben 5520 jobbágytelek volt a megyében, 1812-ben /16 regulázott jobbágyhelyet" és 415 contractuális dézsmát adó helyet" tartottak nyilván ban pedig /8 úrbéri telek volt a megye területén. Ezt a telekszám-emelkedést csakis az úrbéri reguláció, a földek pontos, telek szerinti felmérése okozhatta. Érdekes módon azonban mindenütt, ahol a földeket felmérték, a jobbágyok nyíltan vagy titokban szervezkedtek, ellenállást fejtettek ki, vagy elszöktek, tehát ahelyett, hogy örömmel vették volna a telekszám-gyarapítást, lázadoztak ellene. Miként magyarázhatjuk meg ezt a hihetetlennek látszó ellentmondást? Hiszen úgy tűnik, hogy a telekszám-emelkedés jobbágy birtok-növekedést is jelent, legalábbis a földesúr mindenütt önmagát dicsérve jelenti a megyének, hogy az adóalapot emelte. Ugyanakkor a jobbágyság ellenállása az úrbéri rendezésekkel kapcsolatosan esetenként olyan heves, hogy több falu lakossága a halált is vállalni kész igazáért és nem egy jobbágyot utol is ér közülük a halál: kiküldött katonai karhatalomnak esnek áldozatául, puska vagy szurony sebzi halálra őket, vagy pedig Kaposváron, a piactéren megyei ítélet alapján verik agyon, vagy örökös nyomorékká egy-egy vezérüket. Így még ha nem is a gazdasági adottságokból indulunk ki, hanem csak az akkori gondolkodásmódba, a megmerevedett tekintélytisztelet világába képzeljük magunkat, akkor is logikusan következik, hogy a jobbágyoknak nagyon igazuknak" kellett lennie, ha ilyen heves ellenállást fejtettek ki. S ha a rejtély megoldásának kulcsát keressük, azonnal kiderül az ellentmondás látszólagossága. A megyéhez küldött földesúri jelentésekkel ellentétben, az uradalmi levéltárakban található ügyvédi levelezésekben a gazdaság vezetői mindig azzal érvelve ajánlják a földesúrnak a reguláció elrendelését, hogy ezáltal az uradalmi föld növekedni fog. A jobbágyok eddig a pontosan ki nem mért határokban sokkal több földet bírtak, mint amennyit az urbárium számukra előírt. Így a földek felmérése azt jelentette, hogy az addig általuk használt úrbéri földeken több telek alakult, vagyis emelkedett a szolgáltatás, sőt gyakran az azelőtti jobbágyföldekből a földesúr is kikanyarított magának egy majorságra való birtokrészt. Ez történt több somogyi községben, ahol az ún. pusztákon gyakran telki földek is voltak, amelyeket a földesúr a rendezés

19 során magánbirtoknak nyilvánított. (Sári pusztán pl. 63 jobbágyház és 14 jobbágytelek jutott gróf Hunyady birtokába, Karádon pedig több telkes jobbágy zselléri sorba süllyedt, amikor két pusztát a födesúr majorsági birtoknak nyilvánított. Itt ez a tény olyan heves ellenállást váltott ki, hogy a községben éveken át foirt az elégedetlenség, amely az elköltözéstől a fegyveres ellenállásig a jobbágyság minden fegyverét felvonultatta.) Másutt a jobbágy nem kapott kevesebb földet, sőt a holdakat négyszögöllel számítva még meg is toldották a jobbágyföldeket, ugyanakkor azonban az addigi jó, száraz és községhez közeli földek helyett nedves szántóföldeket juttattak nekik. Ez történt például a Széchenyi-uradalom egyes községeiben, amint ezt az egyik ügyvédi levél elárulja. A jobbágykézen levő szántóföldek minősége és mennyisége az egész megyében a megyei adóösszeírási ívekből kitetszően jelentékenyen csökkent, illetve romlott. így, miközben a telekszám és utána szolgáltatott robot jelentékenyen emelkedett, a szántóföld területe ig m. holdról m. holdra, a rét kaszásról (1 kaszás a föld minősége szerint négyszögöl volt) kaszásra csökkent. S ha valakit még ezután is kétség gyötört, csak az évi országos összeírásnak egy, a megye alispánjának levéltárában fent maradt kimutatását kell megnéznie, amely községenként sorolja fel az úrbéri földbirtok csökkenésének mennyiségét 1767-től 1828-ig. További kutatás feladata volt annak megállapítása, mikor kezdődött egyes községekben a jobbágyok ellenállása. Volt, ahol közvetlenül az úrbéri birtokrendezés után még nem mutatkozott elégedetlenség, mert a jobbágyokat leszerelte a több föld, de utóbb, a közös legelő elkülönítése vagy az erdéhasználat kérdésében mégis összeütközésre került sor, s az akkor meginduló per folyamán sok egyéb régi igazságtalanság is felszínre került. Mindenesetre az tény, hogy a telekszám gyarapítása ban a földesuraknak kerek számban gyalog, vagy igával végzendő robotnappal jelentett többet mint 1767-ben, noha az úrbéri föld mennyisége lényegileg kevesebb lett, mint amennyit a jobbágyok 1767-ben használtak. Ez a kép némileg ellentmond a ma történettudományunkban képviselt és kirajzolt országos képnek, s még nem ismerjük az eltérés okát. Meggyőződésem azonban, hogy a parasztság keserves és mély elkeseredettsége mögött az ő történeti igazságuk ereje lappangott. Legyen szabad még egy harmadik kérdéscsoportot is kiemelnem a két forradalmi esztendő, 1848 és 1849 gazdaságtörténeti eseményei kapcsán. E két esztendő eseményeiről már sokat írtak, mégis maradt egy fontos gazdaságtörténeti probléma. Somogy megyével kapcsolatosan már az évi ún. földosztó mozgalom tanulmányozása során feltűnt nekem, hogy milyen rendkívül mély gyökerei voltak ott a szabadságharcnak és Kossuth kultuszának. Megvizsgáltam statisztikailag, hogy mit adott a forradalom Somogy megye parasztjainak. S ez a felmérés igen érdekes eredményeket hozott. Mindenekelőtt kiderült, hogy az évi felszabadító törvényeknek az a felemás intézkedése, amellyel többek között a robotterhet és a telkek és házak utáni szolgáltatást válság nélkül eltörölte, az úrbéri jobbágynépességre vonatkozólag de változatlanul hagyta a szerződéses zsellérekre nézve megyénkben az egész jobbágynépességnek közül 1/9-ed részét érintette (szám szerint 1351 há-

20 zas és 1333 hazátlan szerződéses zsellérről tudunk, akiket az évi megyei közmunkára összeírtak). Ezeknek keserves sóhajokkal" teli leveleit még 100 év múltán is megrendüléssel kell olvasnunk. A felszabadult úrbéres lakosság sem volt azonban elégedett, mert különböző, nagyrészt előző úrbéri perekben gyökerező sérelmeik voltak. Statisztikai kimutatásunk szerint a megye területén az úrbéri rendezés alá tartozó helységeknek több mint 1/3-a részint panaszaival hívta fel a figyelmet az úrbéri kérdés megoldatlanságára, részint a vitás kérdések megoldását peres úton vagy nyílt foglalásokkal szorgalmazta. Ennek a történeti háttérnek ismeretében szinte csodálatot kelt, hogy Somogy megye népe mégis milyen egységesen állott 1849 tavaszán Noszlopy Gáspár kormánybiztos mellé, úgy, hogy annak szinte napok alatt sikerült felszámolnia ott a császári uralmat. Igaz, ezt nagyban elősegítette az is, hogy a Habsburg tábornok védőszárnyai alatt működő királyi biztos, Czindery László, aki még a 30-as években Somogy megye ellenzéki követe volt, most leplezetlenül arról írt Windischgrätznek, hogy az adóterheket fontos lenne minél nagyobb mértékben a nem nemesekre áthárítani és azt ajánlja, hogy főként azokra a vagyoni eszközökre vessenek ki több adót, amelyekkel a parasztok rendelkeznek, pl. a lakóházakra. 5 A nemesek aulikus része, amely még a szabadságharc hevében is saját kis pecsenyéjét akarta megsütni mérhetetlenül távol volt azoktól a somogyi parasztoktól, akik még a világosi fegyverletétel után is, ahogyan Madarász József megrázó szavakkal írja 6 lefeküdtek a földre és azt állították, hogy ők még dörögni hallják a szabadságharc ágyúit. A világosi fegyverletételt követő időszakban a mezőgazdaság- és a parasztságtörténet számára egyaránt az volt a döntő probléma: miként sikerül megoldani a parasztságnak a feudalizmusból a kapitalizmusba történő átmenetelét, mennyi föld kerül paraszti kézre és milyen feltételekkel. E kérdés részletezésébe nem kívánok belemenni, csupán közölni szeretném, hogy az Országos Levéltár és a Somogy megyei levéltár úrbéri peres iratai alapján a megye községeinek 95 százalékában sikerült számszerűen megállapítani a paraszti kézre került úrbéri jobbágy- és zsellértelkek számát, továbbá a közös legelőből, illetve erdőből számukra ítélt és átadott terület holdszámát. Meg kell említenem, hogy a rendezés alapját a községekben levő telkek száma képezte, melyeknek pontos megállapítása körül több helyen nagy csaták dúltak. A megyei adóösszeírások megbízhatatlanok, s ennek ellenére többször előfordult, hogy ezeknek adataira hivatkozva rövidítették meg a jobbágyokat. Volt olyan község, ahol a paraszti használatban levő földnek mindössze a felét ítélték úrbéri földként a parasztoknak, a másik felét maradványföldnek nyilvánították, amelyet holdanként a minőségtől függően forinttal kellett a parasztoknak megváltania, rendszerint május 1-től számított 5 százalék kamattal. E problémakör részletezése már nem közérdekű, hiszen ennek módszere és történeti forrása minden megyére vonatkozóan f'. Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe ben. Iratok. II. k. Bp., sz p. (Országos Levéltár. Windischgräz-iratok Politischadministrative Section.) 6. Madarász József: Emlékirataim Bp., p.

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI

GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI ÉRDÉLYI T U D O M Á N Y O S INTÉZET GYALUI VÁRTARTOMÁNY URBÁRIUMAI BEVEZETÉSSEL ELLÁTVA KÖZZÉTESZI JAKÓ ZSIGMOND K O L O Z S V Á R 1 9 9 4 DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT. MONUMENTA

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP

INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP INTERJÚ FELTÖLTÉS ADATLAP Az interjú feltöltése során kérjük, pontosan töltse ki az alábbi űrlapot és figyelmesen válaszolja meg az interjúra vonatkozó kérdéseket. Az interjú feltöltésének állapotát folyamatosan

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 *

Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * Az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskola működési szabályzata 2014 * 1. A Ftv. és a SzTE Doktori Szabályzatának figyelembe vételével és ezek függelékeként a SzTE BTK-n működő Irodalomtudományi Doktori

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15

Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 Tanítóképzők, tanítók a 20. századi Magyarországon. A budai képző 100 éve. TBN08M15 2012. február 22. A félévi munka megbeszélése: tematika, ütemterv, követelmények. 2012. február 29. Tanítóképzők, tanítók

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén

Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén KISS PASZKÁL FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Falusiak (és nem falusiak) a felsőfokú tanulmányaik kezdetén A községekben élők társadalmi és regionális mobilitását követhetjük nyomon a 2007. évi jelentkezési és felvételi

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7.

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére 2013. május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai 2012. évi tevékenységéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Bertók

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A20. századi magyar gyógypedagógiai intézményrendszer oszlopos tagja, a kisegítő

A20. századi magyar gyógypedagógiai intézményrendszer oszlopos tagja, a kisegítő szemle Gyógypedagógiai iskola, EGYMI, referenciaintézmény A tanulmány azt a figyelemreméltó intézményfejlődési utat mutatja be, amely a szegregált gyógypedagógiai iskolától az integrált nevelésben részt

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Tantárgyi követelmény

Tantárgyi követelmény Tantárgyi követelmény FDB 1403 Történeti földrajz II. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A hazai történeti geográfia eredményei és feladatai. A Kárpát-medencében élő társadalmak

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS

2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS 2016/2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMAI VÉLEMÉNYEZÉS ELJÁRÁSI DOKUMENTUMOK ÖSSZEFOGLALÓ A VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL A BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELKERE ADOTT VÁLASZOKRÓL ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnöke Szám: 318-2/2007. ELŐTERJESZTÉS A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról

Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról Szakmai záróbeszámoló a T37399. sz. Otka pályázatról A pályázat címe, témája: A hétköznapi élet története Magyarországon a XX. század második felében Időtartama: 4 év, 2002-2005 2002 A munkatervben megfogalmazottaknak

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben