Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3"

Átírás

1 2010/46 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 46. szám március 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3 A tartalomból 1 Az óvodai és általános iskolai intézményellátottság változása a Dél-Dunántúl kistérségeiben, Óvodai nevelés 2 Alapfokú oktatás 3 A lakásépítés fehér foltjai Az óvodai és általános iskolai intézményellátottság változása a Dél-Dunántúl kistérségeiben, A hazánkat évtizedek óta jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az egyre fogyatkozó születésszám, a csökkenő de jó esetben is stagnáló népesség a közoktatás intézményhálózatának folyamatos átalakulását eredményezte. Az egyre alacsonyabb gyermeklétszám a népesség elöregedése mellett az oktatás iránti kereslet szűkülését is jelentette, amely az óvodai ellátásra valamint iskoláztatásra kötelezett fenntartókat újabb és újabb racionalizálásra, az intézmények koncentrációjára késztette. 500 főnél kisebb lélekszámú. Jóval kedvezőbb, de szintén romló helyzet jellemezte Somogy megyét (ahol az aprófalvak aránya nem érte el az 50%-ot), hiszen 245 településének 2001-ben még 62%-a, 2008-ban pedig 59%-a rendelkezett óvodai feladatellátási hellyel. Megjegyzendő, hogy ezek az arányok is számottevő mértékben elmaradtak az országos átlagtól. Az óvodai ellátottság tekintetében legkedvezőbb helyzetűnek Tolna megye mutatkozott, ahol 2001 és 2008 között 92-ről 87%-ra csökkent ugyan az ellátást helyben biztosító települések részesedése, de ez nemcsak a régióban kiemelkedő, hanem az országos átlagnál is jóval magasabb arányt jelent (Tolna megyében a településeknek kevesebb mint 30%-a volt 500 fősnél kisebb). Itt található a régió egyetlen olyan kistérsége is, a Paksi, ahol a vizsgált időszak folyamán minden településen működött helyben óvoda. A legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek Baranya megyében helyezkedtek el, a Szigetváriban és a Szentlőrinciben egyaránt 30, a Sellyeiben pedig csupán 26%-ot tett ki az óvodai feladatellátási hellyel rendelkező települések aránya 2008-ban. 1. ábra Az óvodai feladatellátási hellyel rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2001, 2008 Óvodai nevelés A Dél-Dunántúl népessége 2001 és 2009 év eleje között mintegy 4%-kal csökkent, ezen belül az óvodai ellátás szempontjából releváns 3 6 évesek száma 15%-kal esett vissza. Ez az országosnál számottevően rosszabb helyzetet jelent, hiszen országos átlagban ugyanezen időszak alatt az össznépesség 2, az óvodáskorúaké pedig 9%-kal fogyatkozott. A régió megyéi közül Baranyában csökkent legkevésbé, 11%-kal, a 3 6 évesek száma, Somogyban és Tolnában ugyanakkor egyaránt 18 18%-os volt a visszaesés. A kistérségek közül Csurgó és Tab körzetében mintegy harmadával, Siklós, Szigetvár, Szentlőrinc, Lengyeltóti, Marcali és Balatonföldvár térségében hozzávetőleg negyedével esett vissza az óvodáskorúak létszáma a mindössze 8 esztendő alatt. A régió 25 kistérsége közül csupán egy akadt, a Pécsi, ahol a vizsgált időszakban nem csökkent, igaz nem is növekedett a 3 6 évesek száma. A gyermeklétszám jelentős mértékű visszaesése természetszerűleg az intézményrendszerre is hatással volt. A régió 655 településének már 2001-ben is csupán 57%-ában működött óvodai feladatellátási hely, 2008-ra arányuk 54%-ra csökkent. Döntően a régiónkat jellemző aprófalvas településszerkezettel függhet össze, hogy az óvodai ellátást helyben biztosítani képes települések aránya messze elmaradt az országos átlagtól, amely a vizsgált időszakban 73-ról 71%-ra mérséklődött. Az óvodai feladatellátási hellyel rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl megyéiben, de még inkább a kistérségekben, jelentős szóródást mutatott. Baranya megye ebből a szempontból a leghátrányosabb helyzetűnek tekinthető, hiszen már 2001-ben is településeinek mindössze 42%-ában működött óvoda, és a vizsgált időszak során ez az arány tovább csökkent, 2008-ra már csak 38%-ot tett ki. Ez a megye tipikusan aprófalvas településszerkezetének tudható be, hiszen 301 településének közel 70%-a Komlói Mohácsi Sásdi Selly ei Siklósi Szigetv ári Pécsi Pécsv áradi Szentlőrinci Barany a megy e Barcsi Csurgói Fony ódi Kaposv ári Lengy eltóti Marcali Nagy atádi Siófoki Tabi Balatonföldv ári Kadarkúti Somogy megy e Bony hádi Dombóv ári Paksi Szekszárdi Tamási Tolna megy e Dél-Dunántúl Magy arország %

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3 Statisztikai tükör 2010/46 A Dél-Dunántúlon 2008-ban az óvodákba beírt fős gyermeklétszám a évinek mindössze 89%-át tette ki (országos átlagban kisebb mértékű, 5%-os csökkenés történt), az óvodába beírt gyermekek ezer lakosra jutó száma 34-ről 31-re csökkent. A régió megyéi közül Baranyában 8, Somogyban 13, Tolnában pedig 14%-kal fogyatkozott az óvodások száma. A régió 25 kistérsége közül csupán egy akadt, ahol a vizsgált időszak során nem csökkent, hanem 4%-kal gyarapodott az óvodába beírt gyermekek létszáma, a Sellyei, éppen az a térség, amelyet az intézményi ellátottság legalacsonyabb szintje jellemzett (a térség településeinek csupán 26%-ában működött helyben óvoda). Itt az óvodába beírt gyermekek ezer lakosra jutó száma a vizsgált időszakban 34-ről 38-ra emelkedett. A Dél- Dunántúl többi körzetében kisebb-nagyobb mértékben csökkent az óvodások száma, a leginkább, több mint negyedével a Balatonföldvári, valamint több mint ötödével a Komlói, Siklósi, Csurgói és a Tabi kistérségben. A lakosságszámhoz viszonyítva a legkevesebb óvodás a Balatonföldvári (24 ezrelék), valamint a Fonyódi és a Komlói kistérségben (egyaránt 25 ezrelék) élt 2008-ban. A gyermeklétszám változását többé-kevésbé az intézményrendszer is követte, többnyire csökkent az óvodai feladatellátási helyek, valamint a férőhelyek száma is. A Dél-Dunántúl átlagában a feladatellátási helyek száma 11%-kal fogyatkozott (országosan 6%-kal), ezen belül Baranyában 6, Somogyban 9, Tolnában 19%-os csökkenés történt. A 25 kistérség közül háromban nem változott (Sellyei, Lengyeltóti, Siófoki), háromban gyarapodott (Pécsi, Pécsváradi, Marcali), a többiben fogyatkozott az óvodák száma. A férőhelyek száma 2001 és 2008 között a Dél-Dunántúl átlagában 8%-kal mérséklődött, ezzel együtt is csökkent a kihasználtság, hiszen 100 férőhelyre 2001-ben még 92, 2008-ban már csak 88 gyermek jutott (országosan lényegében változatlan férőhelyszám mellett a kihasználtság 97-ről 92%-ra csökkent). A régión belül Baranyában 3, Somogyban 9, Tolnában 14%-kal fogyott a férőhelyek száma, ennek ellenére a kihasználtság mindhárom megyében csökkent. A kistérségek közül a Sellyeiben és a Szi getváriban számottevő növekedés, a Pécsiben nagyjából változatlan helyzet, a többiben mindenütt csökkenés volt megfigyelhető. A legnagyobb mértékű visszaesés Lengyeltóti körzetében következett be, ahol a férőhelyek száma 2008-ban a évinek kevesebb mint kétharmadát tette ki, ennek következtében a kihasználtság az időszak eleji 94-ről a végére 123%-ra emelkedett. A régió többi kistérségében a férőhely-kihasználtság min denütt 100% alatt maradt, és a megszüntetések ellenére többnyire csökkent. A Dél-Dunántúlon 2008-ban egy óvodai gyermekcsoportra általában 22, egy óvodapedagógusra pedig 11 gyermek jutott. A megyék átlaga nem tért el ettől, a kistérségek mutatói előbbi esetben 18 és 24, utóbbiban 9 és 13 között szóródtak. (A részletes adatok megtalálhatók a mellékelt 1. és 2. táblázatban.) Alapfokú oktatás Mint már említettük, a Dél-Dunántúlon 2001 és 2009 év eleje között az óvodáskorúak száma 15%-kal csökkent, ugyanakkor az általános iskolás korú, 7 14 évesek létszáma ennél is nagyobb mértékben, 21%-kal esett vissza (országos átlagban kisebb, de szintén jelentős, 17%-os csökkenés történt). A régió megyéi közül Baranyában és Somogyban hasonló mértékben, 20 illetve 19%-kal, ugyanakkor Tolnában 25%-kal csökkent a 7 14 évesek száma. A kistérségek közül Komló és Balatonföldvár körzetében 30%-kal, Pécsvárad, Tab és Szekszárd térségében 27, Dombóvár és Tamási környékén 26%-kal esett vissza az általános iskolás korú gyermekek létszáma a vizsgált időszak folyamán. A régió valamennyi kistérségét csökkenés jellemezte, a legkisebb mértékű, 11%-os fogyást a Kadarkúti kistérségben regisztrálták. A megfelelő korú népesség csökkenésével együtt járt az alapfokú oktatás intézményrendszerének zsugorodása is. A Dél-Dunántúl települései közül már a vizsgált időszak elején is csupán minden másodikban működött általános iskolai feladatellátási hely, arányuk 2008-ra 41%-ra mérséklődött (az országos átlag ugyanezen időszak alatt 69-ről 60%-ra fogyatkozott). A régión belül a leginkább aprófalvas településszerkezetű Baranya megyét jellemezte a legkedvezőtlenebb helyzet, hiszen településeinek már 2001-ben is mindössze 40%-ában működött helyben általános iskola, majd arányuk 2008-ra 30%-ra esett vissza. Somogy megyében némileg kedvezőbb, bár az országos átlagtól szintén messze elmaradó volt az ellátottság, az általános iskolával rendelkező települések aránya a vizsgált időszakban 53-ról 45%-ra apadt. Az óvodai ellátottsághoz hasonlóan az általános iskolai intézményrendszer tekintetében is Tolna megye helyzete bizonyult a legkedvezőbbnek, hiszen 2001 és 2008 között 75-ről 62%-ra csökkent ugyan az alapfokú oktatást helyben biztosító települések aránya, de ez nemcsak a régiós, hanem kismértékben az országos átlagot is meghaladta. Ugyanúgy, ahogy az óvodai ellátottság, az általános iskolai intézményrendszer is Paks körzetében volt a legkedvezőbb (93%), ugyanakkor a baranyai kistérségekben volt a leghiányosabb, a Sásdiban mindössze 22, a Sellyeiben 23, a Siklósiban 25%-ot tett ki a feladatellátási hellyel rendelkező települések részesedése 2008-ban. (Természetszerűleg ezekben a kistérségekben volt a legmagasabb, 40%-ot meghaladó a más településről naponta bejáró tanulók aránya.) 2. ábra Az általános iskolai feladatellátási hellyel rendelkező települések aránya a Dél-Dunántúl kistérségeiben, 2001, 2008 Komlói Mohácsi Sásdi Selly ei Siklósi Szigetv ári Pécsi Pécsv áradi Szentlőrinci Barany a megy e Barcsi Csurgói Fony ódi Kaposv ári Lengy eltóti Marcali Nagy atádi Siófoki Tabi Balatonföldv ári Kadarkúti Somogy megy e Bony hádi Dombóv ári Paksi Szekszárdi Tamási Tolna megy e Dél-Dunántúl Magy arország A Dél-Dunántúl általános iskoláiban a 2008/2009-es tanévben fő tanult, a 2001/2002. évinek csupán 81%-a (országos átlagban valamelyest kisebb, 17%-os csökkenés következett be). Az általános iskolai tanulók ezer lakosra jutó száma ez idő alatt 93-ról 78-ra esett vissza. A régió megyéi közül Somogyban 17, Baranyában 20, Tolnában pedig 22%-kal fogyatkozott a tanulók száma. A kistérségek közül kivétel nélkül mindegyikben csökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Szentlőrinc (28%), Komló és Tab (27 27%) körzetében. A évi adatok szerint e két utóbbi térségben jutott a legkevesebb általános iskolás ezer lakosra, sorrendben 67, illetve 65 fő. A legkevésbé a Siófoki kistérségben fogyat- %

3 Statisztikai tükör 2010/46 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3 3 kozott a tanulólétszám, ahol a vizsgált időszakban 10%-os csökkenés mutatkozott. A népességszámhoz viszonyítva a legtöbb általános iskolás a Lengyeltóti kistérségben élt 2008-ban (ezer főre vetítve 104), a mutató értéke a régió 25 kistérsége közül már csupán ebben az egyben haladta meg a százat. A tanulólétszám változása hatással volt az intézményrendszerre is, egyre kevesebb feladatellátási helyen folyt általános iskolai oktatás. A Dél- Dunántúlon 2008-ban regisztrált 384 feladatellátási hely 18%-os szűkülést jelentett 2001-hez viszonyítva, ezen belül Somogyban 15, Baranyában 18, Tolnában 22%-os csökkenés történt (országosan 13%-os). A kistérségek közül mindössze egyben nem változott (Marcali), és egyben gyarapodott (Siófoki), a többiben kisebb-nagyobb mértékben fogyott az általános iskolák száma. A legnagyobb visszaesés Komló és Sellye körzetében történt, előbbiben 41%-kal, utóbbiban harmadával kevesebb feladatellátási hely működött 2008-ban, mint 2001-ben. A feladatellátási helyek számának fogyatkozása természetszerűleg az osztálytermek számának alakulásában is megmutatkozott, a vizsgált időszakban a régióban 17%-os csökkenés történt. A megyék között e tekintetben számottevő eltérések nem tapasztalhatók, annál inkább a kistérségek ese tében, ahol a Kadarkúti kivételével (amelyet 9%-os gyarapodás jellemzett) mindenütt csökkent az osztálytermek száma. A legnagyobb mértékben, 40%-kal Lengyeltóti körzetében, valamint 36%-kal Komló térségében esett vissza a számuk. A tanulólétszám apadásával párhuzamosan egyre kevesebb osztályt alakítottak (a régióban 2008-ban 3837 osztályban folyt a tanítás, amely mindössze négyötöde volt a évinek), ebből adódóan az átlagos osztálylétszám nem változott, 2008-ban csakúgy, mint 2001-ben 19 főt tett ki (országosan 20 főt). A legnagyobb, 22 fős csoportok a Pécsi, valamint a Siófoki kistérséget, ugyanakkor a legkisebb, 13 fős osztályok Pécsvárad körzetét jellemezték. A gyermekek és az osztályok számának csökkenése miatt az intézményfenntartók egyre kevesebb főállású pedagógust alkalmaztak. A Dél-Dunántúl általános iskoláiban 2008-ban 7537-en tanítottak, 19%-kal kevesebben mint 2001-ben. Mivel a diákok száma is hasonló mértékben esett vissza, ezért az egy pedagógusra jutó tanulók száma a régió átlagában nem változott (2001-ben és 2008-ban is 10 főt tett ki), és sem a megyék sem a kistérségek vonatkozásában nem mutatott számottevő eltérést. (A részletes adatok megtalálhatók a mellékelt 3. és 4. táblázatban.) Összefoglalva, az óvodai ellátás és az alapfokú oktatás intézményrendszerének az utóbbi években megfigyelt zsugorodása a Dél-Dunántúlon az országosnál is intenzívebben ment végbe. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a hazánkat jellemző súlyos demográfiai problémák térségünkben még fokozottabban jelentkeztek. Ezen felül a csökkenő gyermeklétszám az intézményfenntartók egyre súlyosbodó financiális helyzetével párosult, amelyet még csak tetézett régiónk jellegzetesen aprófalvas településszerkezete. Táblázatok A lakásépítés fehér foltjai Magyarországon a lakásépítések az ezredforduló utáni időszakban hullámzóan alakultak. A kilencvenes évekbeli mérsékelt építési kedvet ami egyebek mellett az állami támogatások visszaesésével, a fizetőképes kereslet csökkenésével, a nem kielégítően funkcionáló lakáshitelezési rendszerrel függött össze a kétezres évek első felében a lakáspolitikai változások hatására némi élénkülés váltotta fel. A használatba vett lakások száma 2004-ig évről évre emelkedett, ezt követően azonban csökkenő irányt vett. Ez utóbbi szakaszban 2007 jelentett kivételt, amikor az előző esztendőhöz képest ha kismértékben is (7%-kal), de emelkedett az épített lakások száma. A folyamat irányát tekintve hasonló módon zajlott le régiónkban is, különbség mutatkozott azonban abban, hogy a növekedés itt egy évvel rövidebb ideig, 2003-ig tartott csak, az ez utáni visszaesés pedig többnyire meghaladta az országos átlagot. Mindemellett a térségben a 2007-es többlet is szerényebb volt, hisz az a Dél-Dunántúlon, az ország egészében tapasztalt 7%-kal szemben, mindössze 3%-ot tett ki. A évek lakás-beruházási tevékenysége tehát régiónkban valamivel kedvezőtlenebbül zajlott, mint Magyarországon általában. A térség hátrányosabb helyzetét még inkább tükrözi az a körülmény, hogy itt az országos 7%-kal ellentétben 15%-ot ért el azon települések aránya, ahol a vizsgált 9 esztendő során egyetlen új lakás sem épült, s 30%-ot (országosan 21-et) azoké, amelyekben az építések 1000 lakosra jutó száma az alábbi osztályozásnak megfelelően elenyésző volt, azaz 7,9 alatt maradt, vagyis évi átlagban nem érte el az egyet. A települések összetétele a lakásépítések 1000 lakosra jutó száma szerint, tábla 1000 lakosra Dél-Dunántúlon Országosan jutó épített a települések lakások száma száma megoszlása,% száma megoszlása,% 0, , ,1 0,01 7, , ,1 0,00 7,90 összesen , ,2 7,91 x , ,8 Mindösszesen , ,0 Az említett törésponthoz (7,9) úgy jutottunk, hogy településenként kiszámítottuk az 1000 lakosra jutó lakásépítéseket, majd az ún. Jenks féle natural breaks (K közép) osztályba sorolást alkalmaztuk, aminek a lényege, hogy olyan csoportokat alakít ki, amelyek esetében az azonos csoportba került egyedek közti különbség minimális, az egyes csoportok közti differencia viszont a lehető legnagyobb. Ennek eredményeként a régió 655 települése 5 csoportba került, ebből az első a 0,0 7,9-es mutatóértékkel rendelkező települések kategóriája. Ez a kör képezi a továbbiakban vizsgálódásunk tárgyát. A fennmaradó 4 csoportot összevontuk és egy kategóriaként kezeltük építkező települések néven. (Meg jegy zen dő, hogy az első kategórián belül a táblázatokban minden esetben, a szövegben pedig esetenként megkülönböztettük a ténylegesen 0 értékű, valamint a legfeljebb 7,9-es viszonyszámú helységeket.) Dél-Dunántúlon az évtized eddig eltelt időszakában szám szerint 101 település akadt, ahol egyáltalán nem, további 197, ahol pedig csak elhanyagolható nagyságrendben került sor lakásberuházásra, vagyis összességében a régió településeinek közel a felét (45%-át) e téren passzivitás jellemezte. E kedvezőtlen adottságú helységek jelentős mértékben térségünkbe koncentrálódtak, amit markánsan jelez az, hogy együtt tekintve az ország nulla, illetve rendkívül csekély építési intenzitást mutató településeit, azoknak egyharmada a Dél-Dunántúlon található. Ez a tény más megközelítésben, mint a korábbiak, de ismételten a régió hátrányos helyzetére utal. Elemzésünkben a régió fentiekben említett mintegy 300 településének helyzetét tekintjük át olyan céllal, hogy rátaláljunk azokra a körülményekre, amelyek ezeken a területeken a lakásépítéseket gátolták, ellehetetlenítették. Mindenek előtt vizsgáljuk meg az érintett települések földrajzi elhelyezkedését. Ebből kitűnik, hogy a 298 település viszonylagos szétszórtsága mellett nagyjából 5 tájegységben sűrűsödött, mégpedig a Tolna megyei Völgység vidékén, a Somogy megyei Belső Somogy dél-nyugati részén, valamint Külső Somogyban, a baranyai Ormánságban, továbbá ugyancsak Baranyában a dél-keleti, országhatár-menti térségben (azaz a régió gyenge gazdasági teljesítőképességével rendelkező területein). Ezek mellett természetesen akadtak kisebb összefüggő területek is, ilyen pl. a Duna alsó szakasza és a Keleti-Mecsek által körbezárt vidék. Említést érdemel az a körülmény, hogy a tényleges fehér foltok (ahol semmiféle építkezés nem folyt) elsősorban az Ormánság vidékén mutatkoztak, vagyis azon a tájegységen, ami egyike az ország leghátrányosabb helyzetű térségeinek. Az Ormánság kiemelésre méltó a tekintetben is, mert itt található a 298 tele-

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3 Statisztikai tükör 2010/46 pülés egyetlen városa, Sellye, ahol ugyancsak nem épült egyetlen lakás sem a vizsgált időszak során. 3. ábra Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma a Dél-Dunántúlon, ,00 0,01 7,90 7,91 235,29 A vizsgált településeken 2008 év végén mintegy en éltek, a régió lakosságának 18%-a. A lélekszám az áttekintett 9 esztendő során 11%-kal esett vissza, miközben az építkező településeket mindössze 3%-os fo - gyás sújtotta. A csökkenés oda vezetett, hogy az átlagos településnagyság az előbbi körben 629-ről 562 apadt, azaz az eleve apró települések még tovább zsugorodtak. Az a tény, hogy átlagméretük lassan eléri a törpefalu kategóriát (500 fő) már önmagában is valószínűsíti a lanyha építési kedvet, gondoljunk csak ezen törpefalvaknak az ellátottság szinte valamenynyi tényezőjét jellemző közismerten hátrányos helyzetére. A népességszám fogyásában meghatározó szerepet játszott az elvándorlás. A közötti esztendőkben a 298 település ezer lakosára évi átlagban 7,2 fős migrációs veszteség jutott. Ugyanez az építkező településeken csupán 0,5 főt tett ki. A fehér foltként emlegetett településkör népessége tehát a költözések miatt 14-szer akkora fogyást szenvedett el, mint a rajtuk kívül esők csoportja. A nagyarányú elvándorlás következtében megváltozó demográfiai és társadalmi összetétel gátló körülményként hatott a lakásépítésekre. A vándorlások alakulása a Dél-Dunántúlon, lakosra jutó épített lakások száma 2. tábla A vándorlási különbözet Az odavándorlások Az elvándorlások 1000 lakosra jutó évi átlaga 0,00 60,8 71,9 11,1 0,01 7,90 49,5 56,1 6,6 0,00 7,90 összesen 51,0 58,2 7,2 7,91 x 47,8 48,3 0,5 Mindösszesen 48,4 50,1 1,7 Érdemes felfigyelni arra is, hogy a nulla, vagy nagyon alacsony lakásépítési aktivitással rendelkező településkörben a legmagasabb a bevándorlási ráta. A beköltözők magas (60,8), és az elköltözők ezt még 11 ponttal meghaladó arányszáma intenzív népességcserélődést jelez, aminek következtében valószínűsíthető a leghátrányosabb társadalmi helyzetű rétegek erős koncentrálódása. A tetemes mértéket öltő elköltözések hátrányosan befolyásolták a helyben maradottak korösszetételét. A lakóhely feladása a fiatalabb, ebből fakadóan mobilabb korosztályok életében általában könnyebben kivitelezhető döntés, boldogulásuk érdekében reálisabb választási lehetőség, mint az idősebb generáció tagjai számára, akik otthon maradva a lakosság korstruktúráját az öregebbek irányába mozdítják el. Ez történt a vizsgált közel 300 település esetében is, ahol 2008-ban a népességnek valamivel több, mint 22%-át a 60 éven felüliek adták. Arányuk az építkező településeken 20% körül alakult. Nem nehéz belátni, hogy az idősebb populációval rendelkező falvak, illetve város lakás-beruházási tevékenysége azért olyan csekély mértékű, amilyen, mert megállapodott korú lakóiknak túlnyomó többségükben már van hol lakniuk. Részben megint csak az elvándorlásokból (valamint ennek folyományaként az idősödő korstruktúrából), másrészről az oktatási intézmények hiányából, illetve nehéz elérhetőségéből fakadóan a vizsgált települések népességének iskolai végzettsége messze elmaradt a többiétől. Ez abban mutatkozik meg, hogy itt az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya jóval számottevőbb, ezzel szemben a magasabban iskolázottaké sokkal kisebb volt a évi népszámlálás idején, mint az építkező települések esetében. A különbség főként a diplomásokat illetően kirívó, akik az utóbb említett településkörben a hét éves és idősebb népességnek közel háromszor akkora hányadát (8,8%) tették ki, mint a nem építkező településeken. (Megjegyzendő, hogy a 298 helység egytizedében szám szerint 30-ban egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos sem akadt 2001-ben.) 4. ábra A hét éves és idősebb népesség összetétele a Dél-Dunántúlon a legmagasabb iskolai végzettség szerint, % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nem építkező települések Építkező települések 0 osztály Általános iskola Középfok Felsőfok Mivel az iskolai végzettség erősen összefügg a megszerezhető jövedelem mértékével, az alacsony iskolai végzettségűek koncentrálódása azt is jelenti, hogy a vizsgált településkör lakosságának jövedelmi viszonyai sem teszik lehetővé, hogy lakásépítésbe fogjanak. A településenkénti munkalehetőségekről közelítő képet a vállalkozások áttekintésével kaphatunk ban a vizsgált települések 1000 lakosára átlagosan 117 regisztrált vállalkozás jutott, az építkező településekhez képest 35-tel kevesebb. Az álláshelyek hiánya ami bár mindkét településkörben probléma, de mégiscsak a nem építkező falvakat, várost sújtotta igazán oda vezetett, hogy a munkanélküliség ezekben a helységekben jelentősen meghaladta a régió egyéb településein tapasztaltat. Az álláskeresőknek a munkaképeskorú népességhez viszonyított aránya az áttekintett időszak végén a 298 település átlagában 14,6%-ra rúgott, miközben Dél-Dunántúl egyéb területein mindössze 8,5%-ot tett ki. Nem csak a magasabb munkanélküliségi ráta miatt vannak a vizsgált települések hátrányban, hanem amiatt is, mert körükben a tartós munkanélküliség általá-

5 Statisztikai tükör 2010/46 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/3 5 nosabb jelenség, mint az építkező településeken. Míg előbbiek esetében az állástalanokon belül 55%-ot ért el a fél évnél hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudók aránya, addig az utóbbiak körében ugyanez 51% volt, ami bár az előzőnél alacsonyabb ugyancsak meglehetősen magas arány. A súlyosabb munkanélküliség is egyik tényezője tehát ezeken a területeken az építkezések ellehetetlenülése. Hasonlóképpen ehhez vezet a rendelkezésre álló anyagi erőforrások szűkössége is, ami ismét csak a vizsgált településeket érintette érzékenyebben. Egy adott térség lakóinak pénzügyi helyzetére egyéb információk híján a személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmek (illetve ami ebből fakad: a befizetett szja) alakulásából következtethetünk ban a 298 település egy-egy adófizetőjére átlagosan 1 millió 276 ezer Ft jövedelemadó-alap jutott, ez az összeg alig háromnegyede volt a fennmaradó 357 településének. (Még élesebben mutatkozik meg a két kategória közti különbség, ha az egy adófizetőre jutó befizetett szja-t tekintjük. Ez ugyanis a nem építkező területeken csupán mintegy a felét tette ki az építkező településeken teljesített befizetéseknek.) A megfelelő nagyságrendű pénzügyi fedezet hiányában pedig az építkezések intenzitása a vizsgált körben értelemszerűen a minimálisra csökkent. 3. tábla A személyi jövedelemadó-adatok alakulása a Dél-Dunántúlon, lakosra jutó épített lakások száma Az egy adófizetőre jutó személyi személyi jövedelemadó jövedelemadó-alap 0, ,01 7, ,00 7,90 összesen ,91 x Mindösszesen A népességnek az a rétege, amelyik semmiféle más jövedelemmel (kereset, nyugdíj, alkalmi munka bére, stb.) nem rendelkezik ha lehetősége van az igénybevételre szociális segélyből próbálja meg fenntartani magát. A fehér folt -nak nevezett közel 300 helység mostoha körülményeire utal, hogy lakóinak 55%-a szorult 2008-ban segélyre. Ez a hányad jóval magasabb, pontosan kétszerese volt a régió többi területén regisztrált aránynak. Az eddigiek során a lakásberuházások elmaradásának néhány demográfiai, valamint gazdasági okát kíséreltük meg felvázolni. Adódnak azonban emellett olyan tényezők is, mint pl. az emberek biztonságérzete, illetve az érintett településkör ellátottságbeli viszonyai, amelyek szintén magyarázzák a gyér építkezéseket. Közülük elsőként a bűnözést tekintjük, amiből kitűnik, hogy a vizsgált településeken gyakrabban fordulnak elő bűnelkövetők, mint a régió többi területén. Az áttekintett időszak utolsó évében, 2008-ban az előbbi körben 13 elkövető jutott 1000 lakosra, ugyanakkor az építkező településeken 11. A nagyobb fertőzöttség minden bizonnyal negatívan befolyásolta e területeken a letelepedési szándékot, ezáltal az építési kedvet is. Ennél is markánsabb szerepe van azonban annak a körülménynek, hogy az emberek miként jutnak hozzá a mindennapi életvitelükhöz szükséges ellátásokhoz, mi az, amit lakóhelyükön el tudnak érni és minek az igénybevételéhez kell más településre utazniuk. Az alapvető elvárások közé tartozik, hogy legalább a főbb élelmiszereket helyben meg lehessen vásárolni. Erre úgyszólván mindenütt volt lehetőség, 2008-ban mindössze 7 olyan település akadt a 298-ból, ahol nem működött bolt, azaz 98%-ukban lakóhelyükön intézhették az alapvető cikkek beszerzését az emberek. E tekintetben a két településkör között különbség nem mutatkozott. Jelentős lemaradásban voltak viszont a nem építkező települések a többi szolgáltatást illetően. Háziorvossal mindössze 29%-uk, házi gyermekorvossal pedig csak töredékük, 3%-uk rendelkezett, miközben a régió egyéb területein sorrendben 43, illetve 13%-ot tett ki az orvosi székhelytelepülések aránya. A szükséges gyógyszerekhez a helységek 12%-ában jutottak lakóhelyükön hozzá a rászorulók, ez 10 százalékponttal kisebb hányad, mint a többi település esetében volt. Hiányosan megoldott a kisgyermekek intézményes ellátása, valamint oktatása is. Bölcsőde a közel 300 településnek nem egészen egy százalékában, óvoda kevesebb mint a felében, általános iskola pedig mintegy egyharmadában működött. Ugyanezek az intézmények az építkező települések 8, 58, illetve 49%-ában helyben elérhetők voltak. A többinél hátrányosabb a vizsgált települések közművesítettsége is. A vezetékes ivóvízhálózat ugyan itt is mindenütt kiépült, ahhoz azonban a lakásoknak kisebb része (95%) csatlakozott, mint a fennmaradó 357 településen általában (97%). A vízzel ellentétben csatornahálózat meglehetősen ritkán fordul elő a nem építkező vidékeken, ami 2008-ban az ide tartozó falvak 79%-ából hiányzott (ugyanakkor azt a többi település 61%-ában nélkülözték). A korlátozottabb kiépítettség természetszerű következménye, hogy a lakásállománynak e körben mindössze egynegyede kapcsolódhatott a rendszerhez, szemben az építkező településekkel, amelyeknek háromnegyedéről volt ugyanez elmondható. A rossz ellátottság egyebek mellett abból is fakad, hogy a kis falvakban (mint amilyenek a 298 között szépszámmal előfordulnak) bizonyos intézmények az alacsony lélekszám miatt nem működtethetők gazdaságosan, ily módon létrehozásukra sem kerülhet sor. Hiányos kiépítettségük miatt elmaradhatnak a lakásberuházások, hiszen a lakóhelyet változtatók nem szívesen választják azokat a településeket, ahol helyben úgyszólván semmiféle szolgáltatáshoz nem jutnak hozzá, más szavakkal nem ezekben a községekben építkeznek, hanem ott, ahol viszonylagosan széleskörű ellátásban részesülhetnek. Az eddigiek összegzéseként elmondható, hogy a fehér folt -nak nevezett településkörben az építések elmaradásában az elvándorlások, az idősödő korösszetétel, az alacsony iskolai végzettség, a magas munkanélküliség, a rossz jövedelmi viszonyok, valamint az infrastrukturális ellátottság hiányosságai játszották a főszerepet. További információk, adatok (linkek): A Dél-dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent számainak tartalomjegyzéke Elérhetõségek: Telefon: (+36-72) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/12 211/1 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 1. szám 211. január 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 21/12 szolgáltatások és szolgáltatóhelyek A klasszikus értelemben vett

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 72. szám 2011. november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyer év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. DECEMBER TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/9 2011/65 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 65. szám 2011. október 6. dunántúli statisztikai tükör 2011/9 Tartalom 1 A vállalkozások számának alakulása a on 7 Az élelmiszerfogyasztás

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 2013/16 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 16. szám 2013. március 1. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/2 A nyugdíjrendszer szerkezete a Dél-Dunántúlon a 2012. évi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása

A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A dél-dunántúli régió leghátrányosabb helyzető kistérségeinek bemutatása 2008. január Készítette: Mátyás Tibor Attila 7621 Pécs, Király utca 46. Telefon: (72)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Oktatási adatok, 2011/2012

Oktatási adatok, 2011/2012 212/23 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 23. szám 212. április 13. Oktatási adatok, 211/212 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő)

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek év védelembe vett 18 év alattiak Megszűntetett esetek a 18 veszélyeztetett kiskorú év alatti védelembe vettek közül gyermekek

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A gyermekek nappali felügyeletét, nevelését biztosító intézmények a Nyugat-Dunántúlon

A gyermekek nappali felügyeletét, nevelését biztosító intézmények a Nyugat-Dunántúlon A gyermekek nappali felügyeletét, nevelését biztosító intézmények a Nyugat-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Bevezetés... 2 A gyermekkorú népesség számának alakulása, összetétele...

Részletesebben

Oktatási adatok, 2012/2013

Oktatási adatok, 2012/2013 213/32 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 32. szám 213. április 3. Oktatási adatok, 212/213 A tartalomból 1 A nappali képzések főbb adatai 4 Intézményhálózat, pedagógusok,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben