SZABÓ GÉZA * A környezetbarát vendégfogadói hálózat kiépítésének lehetıségei a Dél-Dunántúlon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZABÓ GÉZA * A környezetbarát vendégfogadói hálózat kiépítésének lehetıségei a Dél-Dunántúlon"

Átírás

1 Bevezetı SZABÓ GÉZA * A környezetbarát vendégfogadói hálózat kiépítésének lehetıségei a Dél-Dunántúlon Die Möglichkeiten eines umweltfreundlichen Gasthof-Netzes in der Region Süd-Transdanubien Die aus Komitat Branau, Tolnau und Somogy bestehende Region Süd-Transdanubien hat eine große Zahl und eine bedeutende Ausbreitung unter Naturschutz stehenden Gebieten aufzuzeigen. Der Donau-Drau Nationalpark ist das bekannteste, aber auch die Landschaftsschutz- und Naturschutzgebieten bergen bedeutendes touristisches Attraktivitätspotenzial. Auch die in der Nähe der Naturschutzgebiete liegenden Siedlungen möchten die Möglichkeit des umweltfreundlichen Tourismus zu ihrem Nutzen verwenden. Es ist das gegebene, die Gasthöfe in diesen Siedlungen an den Tourismus der Naturschutzgebiete anzuschließen. Der Kontakt zwischen Ökotourismus und Bauernhöfe kann beidem touristischen Angebot zum Vorteil gereichen. Wir empfehlen die Dörfer, die schon selbst Attraktion bieten, und die Gasthöfe, deren Angebot die Qualitätsvorschrift erfüllt, in den Tourismus der Naturschutzgebiete einzuschalten. An das konzipierte Ökohof-Netz können 45 Siedlungen in Süd-Transdanubien mit 145 Gasthöfen anschließen, die insgesamt über 1183 qualifizierten Gästebetten verfügen und damit Beherbergung für den Fremdenverkehr in unter Naturschutz stehenden Gebieten sichern können. A Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DD RIB) 2003-ban felkészülve a turizmus területén is megnyíló uniós források fogadására, meghatározta a régió legfontosabb, az idıközben elkészült Nemzeti Fejlesztési Tervben is preferált, fejlesztendı terméktípusait. Ezek között kapott helyet a Dél- Dunántúl kiemelkedı természeti értékeinek turisztikai hasznosítását lehetıvé tevı ökoturizmus is. A DD RIB kezdeményezte a szakterület érdekeltjeinek az összefogását. A védett területek kezeléséért felelıs Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Rt. a régió ökoturizmus fejlesztéseinek összehangolására és a fejlesztések alapjául szolgáló támogatási források elnyerésére konzorciumot alapított. A konzorcium 2004-re kidolgozta a régió ökoturizmus fejlesztési programját (Dél-Dunántúl Ökoturizmus Fejlesztési Programja). A program a természetvédelmi oltalom alatt álló területek környezetére is ki akarta terjeszteni a turizmus kedvezı hatásait, az ott fekvı falvakat is mozgósítani kívánta. Így a konzorcium kapcsolatokat épített ki a Dél-Dunántúl falusiés vidéki turizmusában szervezı, összefogó szerepet játszó megyei falusi turizmus szervezetekkel. A somogyi, tolnai és baranyai falusi vendégfogadókra építve egy olyan vidéki turizmus hálózat kifejlesztését készítették elı, amely a vé- * A PTE TTK Földrajzi Intézet és a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar egyetemi docense, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség alelnöke. PhD. 149

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 dett területek köré hozná létre az ökoturizmus falusi turizmushoz kapcsolódó kínálatait. A tervezési folyamat céljaként, a régiós környezetbarát vendégfogadói rendszer kialakítását tőzték ki. Az alábbi összefoglaló tanulmány ennek a tervezési folyamatnak a meghatározó elveit és módszereit győjtötte össze, bemutatva az ökoturizmus ezen rendszerének fıbb elemeit is. Terjedelmi korlátok miatt az összefoglalóból a költségvetési és gyakorlati-szervezési feladatokat is tartalmazó részeket el kellett hagynunk, így tulajdonképpen a program elméleti és fejlesztési alapvonásait tartalmazza. 1. Szelíd turizmus vidéki turizmus: kapcsolatok az ökoturizmus és a falusi turizmus között A Dél-Dunántúl Ökoturizmus Fejlesztési Programja (a továbbiakban: ökoturizmus fejlesztési program) kiindulva az ökoturizmus átfogó értelmezésébıl, mely szerint: az ökoturizmus a turizmus minden olyan természeten alapuló formáját felöleli, amelyeknél a turisták fı motivációja a természet, valamint a természeti terület hagyományos kultúrájának megfigyelése... 1, valamint abból az ajánlásból, hogy: a helyi közösségeket is be kell vonni a turisztikai fejlesztésekbe, mert az munkát és bevételt biztosít 2, a program kitekint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívülre, és kapcsolatokat épít az ökoturizmussal együttmőködı turisztikai formák felé is. Ezt a kibıvítı megközelítést támasztják alá a legutóbbi évtizedben a turizmusban tapasztalható keresleti trendek, valamint a tömegturizmussal szemben valós alternatívát kínáló turisztikai formák és módszerek tapasztalatai egyaránt. Tisztázandó a fejlesztések kereteit, érdemes áttekinteni, hogy mit tekint ma az idegenforgalmi szakma olyan turisztikai formának, ami az ökoturizmus elvi és gyakorlati felfogásai közé illeszthetı? Milyen követelmények fogalmazódnak meg ezekkel szemben, és milyen konkrét megoldásaik léteznek? A turizmus ezen formáit a szelíd jelzıvel illetett turizmusfejlesztési elvek és a vidéki turizmus megvalósított megoldásai határozzák meg a legpontosabban A vidéki turizmus elvei és gyakorlata A szelíd turizmus Az elsıként az Alpok térségében alkalmazott szelíd vagy lágy turizmus fejlesztési koncepciót a CIPRA (nemzetközi szervezet az Alpok környezetvédelmére) dolgozta ki. Az 1984-es churi deklarációjuk a szelíd turizmust a következıképpen értelmezi: Olyan vendégforgalom, ami a helyi lakosság és a vendégek 1 Az ENSZ és a WTO által a Québeci Ökoturisztikai Világtalálkozón (2002. május ) elfogadott közös nyilatkozata alapján. 2 A fenntartható turizmus fejlesztése c. szakkönyv ökoturisztikai tervezési elvei közül kiemelve 73. p. (WTO 1998) 150

3 SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... közötti kölcsönös megértést segíti elı; nem veszélyezteti a meglátogatott területek kulturális sajátosságait, lehetıvé teszi a táj megkímélését. 1. A szelíd turizmus Alpokban alkalmazott és hazánkban is javasolható módszerei tartalmazzák a természeti alapok korlátozott használatát, az emberi környezet természetes és mővi elemeinek kímélı igénybevételét, a helyi kultúra és tradíciók megerısítését, valamint a helybéliek bevonását a fejlesztésbe. A szelíd turizmus elveit a vidéki turizmus különbözı formáiban láthatjuk testet ölteni. A vidéki turizmus Az idegenforgalom fejlesztésében a 70-es évek közepétıl érzékelhetı szcenárió-váltás egyik legfontosabb következményei azokban a törekvésekben mérhetık le, amelyek az idegenforgalom arányosabb területi képének kialakítása, új fogadóterületek feltárása, új kínálatok megteremtése irányába hatottak. Az addig a turizmus által alig érintett vidéki térségek a figyelem középpontjába kerültek. Ezekben a régiókban összekapcsolhatók a turizmus és a széles értelemben vett területfejlesztés érdekei. Közös termékük a német nyelvterületen Landtourismus -nak nevezett forma. 2 Ez győjtıfogalom, amely egyrészt tartalmazza mindazokat a módszereket, amelyekkel a korábbi, spontán módon kifejlıdött turizmus centrumokon és övezeteken kívüli rurális térségekbe idegenforgalom telepíthetı; másrészt átfogja azokat a turizmus változatokat, amelyek képesek hasznosítani a feltárt adottságokat. Magyarországon e fogalom nem teljes értékő megfelelıje a falusi turizmus. A vidéki turizmus fı vonzerıiként a természet közelsége, a még élı tradíciók (tárgyi, szellemi, kulturális, valamint termelési hagyományok), a vidéki életmód, a családi miliı, az emberi kapcsolatok emelhetık ki. Mindezek azonban nem egy meghatározott turizmus-változat alapját jelentik, hanem a sokszínő, tájegységenként, településenként, de akár vendégfogadónként is eltérı kínálat, a vidéki turizmus számos típusának kialakulásához nyújt kiváló lehetıséget A vidéki turizmus konkrét formái A fejlett turizmusú európai (alapvetıen nyugat-európai) országokban a vidéki régiók turizmusának több évtizedes hagyományai vannak. Közülük még a modern területfejlesztési módszerekkel segítettek is éves múltra tekintenek vissza. Mindez azt jelenti, hogy a helyi adottságoknak megfelelıen, a turizmus változatainak meghökkentı bısége fejlıdött ki. A falusi turizmus A vidéki térségek alapvetıen kis intenzitású, diffúz, de sokszínő vonzerıire épül a vidéki turizmus legáltalánosabb formája. Elsıként Ausztriában és Németországban fejlıdött ki az Urlaub am Bauernhof kínálat, ami magyarra fordít- 1 Culbertson K. Mazanec J. 1991: Sanfter Tourismus. WiSt. Heft 8. 2 Assam, R

4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 va üdülés a parasztudvarban jelentéső. Ezt a formát tartalmilag a nálunk használatos falusi üdülés, falusi turizmus meghatározással lehet rokonítani. A Magyarországon jól ismert falusi turizmus fogalom nem határoz meg egyértelmően turizmus terméktípust. Inkább komplexitása, további termékeket átkaroló jellege tekinthetı alapvetı jellemzıjének. A falusi turizmus a falusi környezetben történı szállásadáson túl (a vendégfogadó saját portáján kialakított szálláshelyen fogadja vendégeit), kulturális kínálatot (helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények, folklór), gasztronómiát (saját ételeivel, házi termeléső borral, pálinkával, szörppel stb. kínálja vendégeit, ezzel már kapcsolatba lép az agroturizmussal), borturizmust (saját pincéjében mutatja be a gazda borait), természetjárást (a természetvédelmi területek felkeresésével), gyógyturizmust (közeli gyógyfürdı, vagy speciális helyi klíma kihasználásával), lovas turizmust (helyi lovasudvart bevonva a kínálatba), gyermektáborozást jelenthet. A kínálati elemeken alapuló meghatározást tovább pontosítja a fogalom definíciója: a városon kívüli, helyi és regionális vonzóerıkkel rendelkezı, gondozott falusi, vidéki környezetben, a bel- és külföldi vendégek szabadidı- eltöltési szükségleteinek széles körő, kereskedelmi alapokon történı kielégítése és az ezt szervezı helyi intézmények és szolgáltatók együttmőködése. 1 A vidéki turizmuson belül a falusi turizmus olyan térségek idegenforgalma: ahol a vonzerık szétszórtak és önmagukban nem erıteljesek; ahol a helyi közösség megszervezıdésén, összefogásán múlik az elırelépés; és ahol a turizmusfejlesztés és a területfejlesztés speciális, alkalmazott ága, a vidékfejlesztés, kéz a kézben jár, egymást erısítve hoznak eredményeket. Fontos jellegzetessége a falusi turizmusnak, hogy vonzerıi három nagy csoportba sorolhatók: 2 1) A természet közelsége, a természetesség. A falu, a falusi emberek tulajdonképpen közvetítı kapocs szerepet töltenek be a városi, urbanizált természettıl elszakadt ember és a természetességét még úgy-ahogy ırzı vidéki táj között. A természet közelsége egyaránt vonzerı a falusi, a természetjáró, a kerékpáros, vagy ökoturizmus változatok számára. 2) A megırzött hagyományok. A falvak részben elmaradottságuk folytán is sokat megıriztek abból a tárgyi és szellemi kultúrából, ami a magyar vidéket jellemezte. Ez megtalálható részben a falusi mőemlék épületekben, a hagyományos gazdálkodás tárgyi emlékeiben, és a hagyományos kézmőves, vagy agrár termékekben. Ebben a kategóriában emlegetendı a helyi népviselet, népszokások, hagyományos ünnepek látványosság és vonzerı értéke. 3) Kiemelkedı jelentıségő a falusi vendégszeretet, a családiasság, mint vonzerı. A falvak vendégfogadása e téren megelızi bármelyik turisztikai kínálatot. A házigazda kedvessége, a vendégbarátság, a családias hangulat a falusi turizmus vendégek által leginkább elismert erıssége. 1 Jenkei L. 2002: Idegenforgalmi Értelmezı Kéziszótár. BGF-KVIFK Bp. 2 Szabó G

5 Az agroturizmus SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... Már profiljában szőkített, specializált kínálat jellemzı az agroturizmusra. Ebben az esetben a vidéki adottságok kosarából, a mezıgazdasághoz kötıdıket alakítják idegenforgalmi kínálattá. Az agroturizmus magában foglalja az agrártérségekbe települı, a mezıgazdasági adottságok és termékek értékesítésére szervezıdött turizmust. Az agroturizmus egy olyan konkrét terméktípust testesít meg a vidéki turizmuson belül, ahol a vidéki környezetben folyó vendégfogadás kereteit mőködı agrár (kis)üzem adja, a vonzerık jelentıs része is az agrárium tevékenységei és produktumai közül kerül ki, ezeket a vendégek ellátásánál is felhasználják. A szállásadás kapcsolódó kínálat a helyi, házi agrártermékek mellett, de nem ez a legfontosabb része az agroturizmus terméknek. A kínálat szakosított, a kiválasztott vendégcsoportoknak megfelelıen specializált. Mezıgazdasági tevékenységhez kötıdı sport- és hobby-turizmust jelent, így pl. lovas-, horgász-, vadász- és borturizmust. Jelenti a mezıgazdasági tevékenységbe való bekapcsolódást; részvételt a szüretben, a gyümölcs-aszalásban, a mézpergetésben, ez lehet munka a biofarmon stb. Fontos attrakciója a mezıgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, zöldség, gyümölcs, füstöltáruk stb.), valamint az aktív részvétel az agrártermékek feldolgozásában. Az agroturizmus külön elınye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, így segítve a mezıgazdaság piacszerzését. Az ökoturizmus Erısen kötıdik a vidéki turizmus gyakorlatához az ökoturizmus is. Már a bevezetıben is jeleztük, hogy a fogalom által jelzett turisztikai tevékenységek kiterjesztı megközelítését tartjuk érvényesnek. A Québeci Nyilatkozatban meghatározottak szerint az ökoturizmus legfontosabb jellemzıi: A turizmus minden olyan természeten alapuló formáját felöleli, amelynél a turisták fı motivációja a természet. Emellett a helyi kultúra emlékeinek megismerése is elıtérbe kerül. A turistáknál erıs tanulási motivációk, környezeti nevelés jelentkezik. Általában kisebb csoportokban szervezıdik, szervezésében helyi vállalkozások is szerepet játszanak, nem tömeges turizmus és vezetéssel zajlik. Alapvetı törekvés a természeti és a társadalmi-kulturális környezetre gyakorolt esetleges káros hatások elkerülése, minimalizálása. Kiemelkedıen fontos szempont, hogy a helyi közösségnek meg kell adni a lehetıséget arra, hogy bekapcsolódjon a turizmus szervezésébe, irányításába. A megfogalmazott elvek és kritériumok azt jelzik, hogy az ökoturizmus gyakorlata beilleszkedik a szelíd turizmus elvárásainak rendszerébe, és szoros kapcsolatokat ápol a fenntartható turizmus tartalmi jellemvonásaival is. 153

6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, A Dél-Dunántúl védett területei és a kapcsolódó falusi turizmus t kínálatok A Dél-Dunántúli Régióban meghatározott turizmusfejlesztési övezeteket és országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket tekintve a falusi turizmus kiterjedt régiós kínálata sok területen átfedést mutat. A falusi turizmus kistérségei és települései szorosan kapcsolódnak a védett területekhez, már ma is jelentıs számú vendégfogadóval és általuk kínált szálláshely kapacitással teszi hozzáférhetıvé a természeti értékeket a látogatók számára. A beillesztett táblázat tartalmazza az ökoturizmus fejlesztésénél már ma is figyelembe vehetı kínálatokat. A táblázat készítése során csak azokat a településeket és vendégfogadókat vettük számításba, amelyek megfeleltek a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) a szálláshely minısítési elıírásainak. A minısített falusi turizmus szálláshelyek közül csak a magasabb elvárásoknak eleget tevı kettı és három napraforgós minısítésőek kerültek bele összesítésünkbe. Nem részletezve a FATOSZ minısítési kritériumait, elmondható, hogy ezek a szálláshelyek a vendégek számára elkülönített fürdıszobával és WC-vel rendelkeznek, valamint külön, jól felszerelt hálószobával, társalgóval és étkezıkonyhával. Az üdülık kényelmét pihenıkert és parkoló biztosítja. 1. táblázat A Dél-Dunántúl védett területei és a környezı falusi turizmus kínálatok 1 A turizmusfejlesztés preferált térségei Dunamente Zselic Védett terület Érintett települések Vendégfogadók Szálláshely kapacitások (férıhely) Dél-Mezıföldi Györköny 3 12 TK Kölesd 1 5 Duna-Dráva NP Szálka 1 10 Dunaszekcsıi Dunaszekcsı 9 64 löszfal TT Bár 1 4 Mohácsi Nagynyárád Történelmi Lánycsók 1 8 Emlékhely TT Majs 1 6 Bánya 2 26 Cserénfa 1 9 Zselicségi TK Győrőfő 1 10 Kán 3 62 Szenna Forrás: Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség adatgyőjtése

7 SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT táblázat (folytatás) A Dél-Dunántúl védett területei és a környezı falusi turizmus kínálatok Drávamente Kapos-völgy Mecsek Balaton háttérterületei Harkány-Villány- Siklós térsége Duna-Dráva NP Szakadáti legelı TT Kelet-Mecsek TK Drávapiski 3 23 Vajszló 2 16 Szulok 3 15 Hıgyész 8 40 Apátvarasd 1 9 Hosszúhetény Kárász Mecseknádasd 5 26 Nagypall 2 10 Óbánya 3 21 Ófalu 1 10 Szászvár 7 51 Vékény 3 19 Nagy-Mezı- Arany-hegy TT Pécsvárad 1 8 Boda 1 8 Jakab-hegy TT Cserkút 9 65 Kıvágószılıs 5 33 Boronka-melléki Kelevíz 1 6 TK Nikla 1 7 Nagybereki Fehérvíz Kéthely 1 5 TT Öreglak 1 6 Villányi Templomhegy TT Szársomlyóhegy TT Villány Nagyharsány 1 8 Diósviszló 1 8 Kistótfalu 1 10 Máriagyőd 1 8 Túrony 1 8 Vokány 1 8 Fekete-hegy TT Palkonya 2 9 Mindösszesen NP = nemzeti park; TK = tájvédelmi körzet; TT = természetvédelmi terület. 155

8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 Az 1. táblázat pontosan jelzi, hogy igen jelentıs falusi turizmus kapacitások kapcsolódnak már ma is a régió védett területeihez. A védett értékek közelében, 42 településen mőködnek magas minıségi elvárásoknak is megfelelı falusi vendégfogadók. Teljes létszámuk a Dél-Dunántúli Régióban eléri a 145-öt. Felkínált kapacitásaik összesített mennyisége megközelítette az 1200 férıhelyet. Az adatok is arra utalnak, hogy területileg kiterjedt, jelentıs vendégfogadói, vállalkozói csoportot és kapacitásokat képes az ökoturizmus kínálatai mellé mozgósítani a régió falusi vendégfogadása. A kínálat egyaránt igen gazdag települési vagy vendégfogadói körben széttekintve. A védett területek kínálta természeti élmények mellé a helyi kulturális örökség tárgyi és szellemi emlékeit, rendezvényeket, az aktív kikapcsolódást lehetıvé tevı programokat nyújtanak széles körben a vendégfogadásra felkészült települések. A vendégfogadók még rátetéznek erre házi termékeikkel, specialitásaikkal, a vidéki életmódból származó ezernyi látnivalójukkal, élményükkel. Bátran kimondható, hogy a régió felmért falusi turizmus kínálata már mai állapotában is értékes kiegészítıje, fogadója a védett területek idegenforgalmának. 3. A Dél-Dunántúl környezetbarát vendégfogadói rendszerének nek kifejlesztése Az ökoturizmus elfogadott felfogásának megfelelıen a program aktivizálni kívánja a természetvédelmi értékek közelében élıket, azokat a helyi közösségeket, akik saját hagyományaik bemutatásával, egyedi szolgáltatásokkal hozzá tudnak járulni a kiformálódó ökoturisztikai kínálat gazdagításához. Ebben a már meglévı falusi turizmus hálózat jó kiindulási alapokkal rendelkezik. Az ökoturisztikai terméktípus fejlesztésének kedvezı megoldása, ha a vendégek elhelyezésében számítanak a védett területek közelében fekvı falusi vendégfogadók szálláskapacitásaira. Ám úgy kell átformálni a meglévı vendégfogadók kínálatát, hogy az megfeleljen az ökoturizmus feltételeinek. Az így megszervezıdı szálláshely és program kínálatok szervesen illeszkedjenek a védett területek turizmusához. Az összekapcsolódást, a kínálatok illeszkedését, az ökoturizmus követelményeinek való megfelelést jelezni is kell, hiszen az érkezı vendégek csak így tudnak választani a régióban rendelkezésre álló számos szálláshely és szolgáltatás közül A környezetbarát vendégfogadói hálózat felépítése A programba bekapcsolódott és az ökoturisztikai hálózatokhoz kapcsolódó falusi vendégfogadók számára is fontos, hogy jelezzék felkészültségüket. Ezt, a vendégeket a minıségi kínálatok felé orientáló, a vendégfogadóknak pedig marketing elınyöket jelentı rendszert neveztük el környezetbarát vendégfogadók rendszerének. A rendszer vagy hálózat fı elemei: Minısítési rendszer, amely tartalmazza mindazon kritériumokat, amelyek teljesítésével a falusi vendégfogadók részesei lehetnek a régió ökoturisztikai hálózatának, környezetbarát vendégfogadóvá válhatnak. 156

9 SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... A kritériumok magas minıségi mércét határoznak meg, amely csak fejlesztések révén érhetı el a már ma is mőködı falusi vendégfogadók számára. A szükséges fejlesztések, beruházások végrehajtásához pályázati rendszerben nyerhetnek támogatásokat. A környezetbarát vendégfogadó minısítést elnyertek piaci pozícióik javítására marketing és PR-támogatást kapnak. A minısítettek támogatást kapnak a régió ökoturisztikai hálózataihoz való kapcsolódáshoz is Minısítési rendszer A minısítési rendszer célja kettıs: szavatolja a minıségi szálláshely és ellátási szolgáltatásokat, valamint programokat a régióba érkezı, a természeti értékek iránt érdeklıdı vendégek számára; átfogó kritériumrendszer felállításával világos jövıképet, fejlesztési orientációt adni a régió ökoturizmushoz kapcsolódó vendégfogadói számára. A minısítési rendszer éppen ezért fejlesztı jellegő, olyan a piaci trendek által kijelölt fejlesztéseket preferál, amellyel különleges minıségő, és éppen ezért egyedi, keresett szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek iránt a kereslet hosszú távon biztosítható. A minısítési rendszer három szintő. Az elsı szintje az alapfeltételeket tartalmazza. Ezek a belépıt jelentik a programba, teljesítésükkel a szolgáltató pályázhat a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez szükséges fejlesztések támogatására. A minısítés második szintjén lévı kritériumok világosan meghatározzák a vendégfogadó szolgáltatás fejlesztésének irányait. A harmadik szinten olyan plusz teljesítményeket értékel a rendszer, amelyek teljesítése különleges vonzerıvel rendelkezı szolgáltatások létrejöttét eredményezi. Ezek nem várhatók el minden környezetbarát vendégfogadó címre áhítozótól, de megjelenésük erısíti a régió ökoturisztikai kínálatának színvonalát. A minısítési rendszernek csak egyik bár kiemelt jelentıségő elemét jelentik a feltételek és kritériumok, ezeket a beszerkesztett táblázat tartalmazza. Fontos kérdés az is, hogy a rendszer hogyan mőködik, miként teljesíthetik a vendégfogadók a benne megfogalmazott elvárásokat? A programba való bekapcsolódás elsı lépéseként teljesíteni kell az alapfeltételeket. Környezetbarát vendégfogadó minısítést az a gazda nyerhet, aki teljesíti a táblázat második oszlopában szereplı kritériumokat. A minısítés megszerzésének módja a következı lesz: 1) A minısítést kérı bejelenti igényét a régió ökoturizmus fejlesztési programját menedzselı konzorciumnál. 2) A konzorcium többféle szakterületrıl kér fel specialistákat a minısítési bizottságban való közremőködésre. 3) A minısítı bizottság helyszíni felmérı látogatást tesz a vendégfogadónál. Itt megvizsgálja, hogy: a) Teljesülnek-e a minısítés alapfeltételei? 157

10 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 b) Megvizsgálja minısítési szempontonként (1-6-ig) és egyenként 0-5 pont között értékeli a kritériumok teljesülését. c) Megvizsgálja, hogy a vendégfogadó rendelkezik-e plusz szolgáltatásokkal, ezeket külön pontszámokkal jutalmazza. 4) A bizottság a felmérı látogatásról jegyzıkönyvet készít, amelyben összegzi a kapott pontszámokat. Minısítés akkor nyerhetı el, ha: a) a vendégfogadó megfelel az alapfeltételeknek; b) a teljesítendı kritériumok valamennyi minısítési szempontjánál kapott pontszámot; c) a pontszámok elérik a maximálisan megszerezhetı (6 5 = 30 p) 50%-át, azaz 15 pontot. A kritériumoknál megszerzett minimálisan 15 pont ideiglenes, két éven belül megújítandó minısítést jelent. A rendelkezésre álló két éven belül a felmérı látogatáskor tapasztalt hiányosságokat a gazdának pótolnia kell, az ideiglenes minısítés nem hosszabbítható meg! Az a jelentkezı, aki legalább a megszerezhetı pontszám 2 /3 részét megkapta, tehát 20 pontot szerzett, annak a minısítı bizottság ún. végleges minısítést ítél oda. A plusz szolgáltatásokért külön pontokat ítélhet meg a bizottság, ám ezek a pontszámok csak a 15 pont feletti kritérium értékelés után vonhatók össze, a végsı eredménynél. 2. táblázat A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 1. Környezet Alapfeltételek (belépési szint) A régió országos védettségő természetvédelmi területei közelében fekvı ven- településen dégfogadó Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) rendezett, virágos vendégfogadó porta felszerelt pihenıkert és játszóudvar áll a vendégek rendelkezésére energia- és víztakarékos eszközök, technológiák használata komposztálást végez, hulladékát szelektív módon győjti csak környezetbarát tisztítószereket alkalmaz Külön értékelt, plusz szolgáltatások bekapcsolódik településszépítési, virágosítási akciókba megújuló energiaforrásokat használ környezetbarát főtési rendszert használ 158

11 SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT táblázat (folytatás) A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 2. A szálláshely és felszereltsége 3. Információadás, felkészültség 4. Helyi termékek, kézmőves termékek Alapfeltételek (belépési szint) FATOSZ által minısített, 3 vagy 4 napraforgós szálláshely Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) bekapcsolódik a régiós ökoturisztikai információs és marketing rendszerbe ismeri és a vendégeinek be tudja mutatni a környezı védett területek értékeit információs anyagokkal (kiadványok, térképek) rendelkezik a környezı ökoturisztikai kínálatokról (túraajánlatok, bemutatóhelyek, tanösvények) ismeri a régió biotermékeit, imázstermékeit, ezeket tudja vendégeinek is ajánlani ismer helyi termékelıállítókat, ıket vendégeinek is tudja ajánlani rendelkezik főszerkerttel felkészült étkezési szolgáltatások nyújtására felkészült kímélı, diabetikus ételek készítésére ismeri a tájjellegő ételeket, ilyet kínál vendégeinek is ismeri a település kézmőves mestereit, vendégeinek tud ajánlani ilyen programot Külön értékelt, plusz szolgáltatások természetes és környezetkímélı anyagok használata a szálláshely kialakításánál, felújításánál antiallergén textilanyagokat használ a szálláshely tájjellegő és hagyományırzı kialakítású hagyományırzı tárgyakkal díszíti a szálláshelyet, ezeket vendégeinek be is mutatja házi győjteménnyel rendelkezik a paraszti kultúra emlékeibıl a szálláshelyet mozgáskorlátozottak fogadására is felkészítette felkészült idegen nyelven is információadásra biotermelést folytat kézmőves bemutatóhelyet mőködtet, saját termékeit árulja helyi termékeket állít elı és ad el 159

12 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, táblázat (folytatás) A környezetbarát vendégfogadók minısítési szempontjai és kritériumai Minısítési szempontok 5. Programok, aktivitások 6. Partnerség Alapfeltételek (belépési szint) Teljesítendı kritériumok (a környezetbarát vendégfogadó minısítés megszerzéséhez) Külön értékelt, plusz szolgáltatások kölcsönöz kerékpárokat lovas programok vendégeinek adására is felkészült ismeri a körzet kerékpáros túraútvonalait, ezeket felkészült hagyományos tudja ajánlani vendégeinek ze- tud lovas programot ajánlani vendégeinek nét, vagy táncot tartalmazó program ismeri a település és a környék bemutatá- kulturális hagyományait, rendezvényeit, tud ilyen programot ajánlani vendégeinek ismeri a régió vízi turizmus ajánlatait sára hivatalosan bejegyezett, együttmőködik a település mőkö- és a régió környezetbarát dı vendégfogadó vendégfogadói hálózatával helyi, vagy megyei együttmőködik a régió szervezeten ökoturisztikai szervezet- keresztül tagja a rendszerével FATOSZ-nak 3.3. Támogatási rendszerek A Dél-Dunántúli Régió környezetbarát vendégfogadói hálózata a bekapcsolódó, minısítést szerzı tagjai számára terveink szerint további támogatásokat is nyújtana szolgáltatásai bıvítése, minıségi fejlesztése és piacra juttatása érdekében. Ezeket csak felsorolva, a következı alrendszerek kerültek kidolgozásra: Közösségi marketing és PR rendszer (arculati rendszer, információs rendszer, régiós katalógus, vásári megjelenés, logó) Támogatások a régió ökoturisztikai kínálataihoz való csatlakozáshoz (kerékpár kölcsönzı rendszer kiépítése a vendégfogadók bázisán, komposztáló készülékek elhelyezése a minısített vendégfogadóknál) Zárszóként annyit mindenképpen érdemes megjegyeznünk, hogy a teljes program 2004 januárjára készült el. Az ökoturizmus fejlesztésére létrejött konzorcium felkészült pályázatként való benyújtására. A megvalósulás útjában fekvı, figyelmet érdemlı probléma az, hogy a hazai és a velük összefüggı uniós támogatások nehezen tudják kezelni a hálózatra, számos partner együttmőködésére és egyéni beruházásaira támaszkodó pályázatokat. Szívesebben támogatnak egy konkrét pályázónál megvalósuló jelentıs összegő fejlesztéseket, 160

13 SZABÓ G.: A KÖRNYEZETBARÁT VENDÉGFOGADÓI HÁLÓZAT... mint egy térségi hatókörő, de igen komplikált szerkezető fejlesztést. Pedig ez utóbbi meggyızıdésünk szerint turisztikai hozadékát tekintve jóval intenzívebb lehetne. Felhasznált irodalom A fenntartható turizmus fejlesztése (Irányelvek a turizmus tervezıinek és szervezıinek) WTO 2000: Geomédia Bp. 185 p. ASSAM, R. (1993): Entwicklungstendenzen des ländlichen Tourismus in der Europäischen Gemeinschaft (In. Europäisches Forum für Landtourismus 1993 Mai, Weiden) pp BALOG Á. (1995): Ökoturizmus: álom és valóság. ÖKO 4. évf sz. pp CULBERTSON K. MAZANEC J. (1991): Sanfter Tourismus. WiSt. Heft 8. HENSELMANN, M. (1991): Fremdenverkehr versus Umweltschutz im Alpenraum. Kyrill & Method Verlag München. 209 p. JENKEI L. (2002): Idegenforgalmi Értelmezı Kéziszótár. BGF-KVIFK Bp. KENÉZ GY-NÉ (1993): A falusi turizmus szálláshelyeinek minıség szerinti osztálybasorolásáról. Kereskedelmi Szemle sz. pp KENÉZ GY-NÉ (1995): Az agroturizmus. A falu X. évf. 2. sz. pp Québeci nyilatkozat az ökoturizmusról, Turizmus Bulletin 2002/4. sz. pp Sustainable Development of Tourism, A Compilation of Good Practices WTO Madrid, 185 p. SZABÓ G. (1999): A területfejlesztés és a turizmus tervezés kistérségi tapasztalatai a Dél-Dunántúlon, különös tekintettel a falusi turizmus fejlesztési feladataira. Alma Mater II. évf. 3. sz. Budapest. pp SZABÓ G. (2000): A vidéki turizmus fejlesztési lehetıségei és módszerei geográfiai megközelítésben hazai példák alapján. PhD-disszertáció, PTE TTK Földrajzi Intézet Pécs. 221 p. SZABÓ G. (2000): Vendégfogadó falvaink. A Földgömb, XVIII. évf. 2. sz. pp

Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza

Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Borturisztikai szolgáltat

Borturisztikai szolgáltat Borturisztikai szolgáltat ltatások minısítési si rendszere Mi a borút? Összetett turisztikai termék: Sajátos, egyedi kínálattal rendelkezik Szervezett egységben (hálózatban) mőködik Piacra jutását közösségi

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen

Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Jászszentandrás: közösségi helyiség kialakítása falusi szálláshelyen Családias légkörre, tiszta levegıre, minıségi szolgáltatásokra, barátságos emberekre vágyik? Ha ilyen elképzelései vannak a nyugodt

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig

Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig vidéki turizmus termékmárkák és turisztikai klaszterek a Dél-Dunántúlon Dr. Szabó Géza elnök A turizmusfejlesztés dimenziói Termékfejlesztés Látszólagos termékdömping

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése

A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Ph.D. értekezés tézisei A Pannon borrégió agrárföldrajzi és borturisztikai értékelése Máté Andrea PÉCS, 2007 A doktori program

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11

Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 Háttér Turisztika szolgáltatások fejlesztése NYDOP-2.1.1/I-11 A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegő, gyakran elsısorban infrastrukturális fejlesztéseket

Részletesebben

Szállodákról általában

Szállodákról általában Szállodákról általában A szálloda vagy másképpen hotel az otthonuktól átmeneti idıre távol levıknek ellenszolgáltatásért szállást adó intézmény, amely többnyire ellátást, kiszolgálást nyújt. Korábbi akadémiai

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság ülésére

ELİTERJESZTÉS Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság ülésére ELİTERJESZTÉS Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság ülésére Tárgy: Felhívás közzététele és honlapon történı megjelenés Tisztelt Bizottság! Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság tevékenységének jelentıs

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára

ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára ÖNÉRTÉKELÉSI SZEMPONTSOR a Zöld Óvoda cím elnyerésére ELSİ alkalommal pályázó intézmények számára 2/ számú melléklet Az óvodavezetı, vagy/illetve óvodapedagógus tölti ki! Alapfeltételek: a Zöld Óvodai

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés Máté Andrea PÉCS, 2007 1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola A Pannon borrégió

Részletesebben

Környezeti célú fejlesztések

Környezeti célú fejlesztések A pályázat címe Környezeti célú fejlesztések Pályázat kódja: GOP-2011-2.1.4 Benyújtás: 2011.07.01. 2012.12.31. Pályázó cég mérete: kettıs könyvvitelt vezetı jogi személyiségő gazdasági társaságok, kettıs

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes,

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén

A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén 2013/IV. pp. 1-8. ISSN: 2062-1655 Csapó János A turizmustervezés fenntartható aspektusainak vizsgálata Béda-Karapancsa területén Az elmúlt években számos kezdeményezés, civil, szakmai és politikai fórum

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2

1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 7.30. Minıségbiztosítás a szállodákban Minıség... 2 1. Minıség elméleti megfogalmazása Megfelelısség... 2 1.1.Vendégelégedettség... 2 2. Vendégelvárások Vendégelvárások... 3 2.1. Vendégelégedettség...

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1628/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A turizmusfejlesztés dokumentumainak felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 768-777

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 768-777 Szabó Géza Csapó János 1 A VIDÉKI TURIZMUS HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI A DÉL-DUNÁNTÚLON BEVEZETÉS Az 1998-ban kialakított Dél-Dunántúli Turisztikai Régiót Baranya, Tolna és Somogy alkotja, utóbbinak a Balaton

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Részvételi és szponzorációs ajánlat

Részvételi és szponzorációs ajánlat Részvételi és szponzorációs ajánlat Elsı Önkormányzati Projektbörze és Szakmai Konzultáció Budapest, 2010. március 31. Az európai uniós fejlesztési források elnyerése érdekében készült Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Természeti erıforrások, környezeti állapot

Természeti erıforrások, környezeti állapot Természeti erıforrások, környezeti állapot Változatos és vonzó természeti környezet Bakony hegység, Bakonyalja, Somló-hegy, Kisalföld, Marcal mente Sajátos klíma és talajadottságok a térség bizonyos területein

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008.

Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. Közmunka programok a Dél-dunántúli régióban 2008. A közmunka programok megvalósítására a DDRMK hagyományosan nagy hangsúlyt fektet. 2007-ben a régióban több, mint két milliárd forintot tett ki a közmunkaprogramok

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft.

Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. Turisztikai Tevékenység Fejlesztési Nonprofit Kft. MARKETING ÉS KÖLTSÉGVETÉSI TERV 2014 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, helyzetelemzés...3 2. Irodánk 2013. évi tevékenységeinek fejlesztése a 2014-es évben...4

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben