Pécsi szertartássorozat, április 20. Elméleti tudnivalók és Szertartásrend

Átírás

1 Pécsi szertartássorozat, április 20. Elméleti tudnivalók és Szertartásrend I. Elméleti adalékok FÖLDTAN: A földtani szerkezet meghatározza a hidrogeológiai felépítést, a felszín alatti vízáramlást és a vizek felszínre jutását, együttesük a városszerkezetet határozza meg. Pécset észak felől a Mecsek, délről korábban mocsár védte: az Északi Géniusz természetet tisztelő, természet-érzékeny hatása ezáltal kevésbé érvényesül, ugyanakkor befogadó a Mediterrán Géniusz Fehér Istennője (kultusz, kultúra) iránt. A Mecsek: színes, változatos erőket képviselő hegyszellem (Pécs etnikai sokszínűsége "őt" tükrözi) - mészkő (Havihegy: likacsos, fiatal édesvízi mészkő: karszt; Kálváriadomb: tömör pannon-tengeri üledék) - Homokkő, pannon homok (8-10 millió éves) kvarcot is tartalmaz (az eredeti ceremoniális központ erre épült; később a katedrális részben ennek északi peremére, részben a 2 milliárd éves proterozoikumi gránitkemény fillitre: akik a helyét kijelölték, már nem rendelkeztek a hely meghatározásához szükséges transzcendens tudással). Nyugat-Mecsek: urán (radioaktív). Kővágószőlős, a Jakab-hegy tövében. Kelet-Mecsek: fekete kőszén (metánt és ként tartalmaz, enyhén radioaktív). Pécsbányatelep. A sámáni tudás világszerte hirdeti, hogy bizonyos ásványok - arany, gyémánt, kvarc, radioaktív kőzetek - serkentően hatnak a tudatra: bányászásukat minden ősi kultúra Földanya beleegyezéséhez kötötte. A hegyláb pannon-homokból emelkedik ki (kvarc), a sík területet elérő patakok hordalékkúpokat halmoztak fel rajta. ÉGHAJLAT ÉS VÍZRAJZ: szubmediterrán klíma (a térség soha nem volt folyamatosan jéggel borított). Vizek: észak felől délre (források, patakok), majd keletről nyugat felé tartanak. A mai "vízbázis" valaha áramló mocsár volt, amit a Kenest patak (a rómaiak idejében Supia, ma: Pécsi-víz) táplált, és amelynek egyes részei hibás emberi beavatkozások miatt az idők során állóvizekké váltak (bányatavak, zagy-tó; a Balokány-tó - egykori téglás gödör - fenékforrásai ma is működnek). A vizek pangása zavarólag hat az emberi lélekre, kiszámíthatatlanná teszi az érzelmi reakciókat, és a tisztánlátás hiányosságai hibás döntésekhez vezethetnek, amiknek társadalmi következményei is vannak. A településtörténetet meghatározó 3 patak forrásai és völgyei: - Frühweisz-völgy (Székely Bertalan út): Petrezselyem forrás (a várárok nyugati és északi szakaszát táplálta, ma már csak a püspöki palota szökőkútját); - Krumpli-völgy (Hunyadi út): Kaposvári forrás (a várárok északi szakaszát táplálta); - Tettye patak völgye. A karsztmező elnyelt vizei a Tettye-forrásból lépnek a felszínre. Vízhozama nagyon változó (áprilisban maximális), mert víztározója és kifolyási pontja között kettős szifon van (puffer-tartály építése helyett a föld alá kényszerítették 1987-től). A Tettye-patak a várárok keleti szakaszát táplálta és malmokat hajtott.

2 TÖRTÉNELEM ÉS GÉNIUSZOK: A Mecsek lábánál fekvő élőhelyen a Pannon-medencére ható öt nagytérségi Géniuszból három - Bizánci, Keleti, Mediterrán - erőteljesen, egy - a Nyugati - gyengébben érvényesül. A Géniuszok által képviselt "természeti tényező", kiegészülve az ökoszisztémába különböző időpontokban három irányból behatoló emberi tudatosság-kvantumokkal (az "emberi tényezővel") közösen formálták a térség történetét: - A Rézkor idején ((i.e ) a Balkán felől (Bizánc-balkáni Géniusz) kisebb népcsoport érkezett (nyomait többek között Keszüben találták meg: a patak vájta hasadék védelmet nyújtott a csapadékos, hűvös éghajlat ellen, és el lehetett benne rejtőzni). - A Bronzkorban (i.e ) nyugat-európa felől települt be egy "halomsíros" kultúra, majd "urnasíros" csoportok jelentek meg; i.e. 800 körül szárazabb lett az időjárás, ekkor kezdett valóban benépesülni a Mecsek alja. - A Vaskorban (i.e ) Dalmácia felől, a Mediterrán Géniusz térségéből illírek érkeztek a Jakab-hegyre. A fennsík nem alkalmas nagyobb település kialakítására, inkább menedék lehetett; földsáncot és földvárat építettek. - A Késő-vaskorban pannonok lakták a térséget (az illíriai fennsíkról jöttek?), akiket egy szaporább lovas nép (Nyugati Géniusz), a kelták igáztak le: a köznép többsége pannon, az arisztokrácia kelta lehetett. Valószínűleg kelta druidák tárták föl és jelölték meg azokat a pontokat, amelyeken a kisebb-nagyobb ökoszisztémákat működtető helyszellemek fokozott megnyilvánulását érzékelték (a genius loci-k székhelyein ma "útszéli keresztek" állnak), és hierarchiát állapítva meg közöttük, kijelölték a ceremoniális központ helyét. - A Római hódítás i.e. 9 körül történt, a várost 0 körül alapították. Pécs legrégebbi neve latin: Sopianae (a többes szám több apró települést jelenthetett a mocsárvidéken: sopmocsarat jelent). A rómaiak által a Mediterrán Géniusz hatása dominánsan érvényesült. Pontosan határozták meg a település helyét: állandó lakóhelynek geotechnikailag és hidrogeológiailag az általuk kijelölt terület a legalkalmasabb. A város 295-ben municipio rangot kapott, a 4. században lakosa volt, és Pannonia Valeria kormányzói székhelye lett. A ceremoniális központ köré nekropolisz települt. - A Hunok feltűnésével a Keleti Géniusz nyomása erősödött (frankok, avarok, longobárdok érkeztek velük; ellenük: pannonok, alánok, osztrogótok), és 433-tól kezdődően a rómaiak pár év alatt kivonultak Pannóniából. A hunok sarcoltak, kirabolták a településeket, fosztogattak; utánuk a pusztulás 800-ig folytatódott körül keresztény frankok építkeztek (Quinque Basilicae: a salzburgi érsek 803-ban templomot szentelt), és szlávok telepedtek be. - A Magyarok 899.-ben érkeztek Mecsekaljára. Eleinte a Keleti Géniusz hatását erősítették, de miután letelepedtek, és fölvették a kereszténységet (a város 1009-ben püspökség lett), ez a hatás rohamosan csökkent. A keresztény Egyház üldözött minden, Földanyához kapcsolódó hitet, és géniuszoktól független, domináns, férfi-típusú (gyakorlatias, akaratlagos) befolyást gyakorolt az élettérre, és ezt folyamatosan erősítette a török hódoltságig. Ezek az erők jelentős civilizációs fellendülést hoztak, de sok ősi tudást is feledésbe merítettek: többek között a katedrális helyét sem az ősi (geomantikus: Földanyához kötődő) tudás alapján, hanem gyakorlatiasan értelmezett kultikus szempontok szerint jelölték ki (a legmagasabb pontra, a római temetőtől és szentélytől kicsit északi irányba eltolva), ami később statikai problémákat okozott as években Pálosok építettek kolostort a Jakab-hegyre, a vaskori magastelep helyére (ekkortájt szerepelt először a Pécs név). Ez a "rejtett" pozíció megfelelt szerzetesi (szellemi) tevékenységüknek, és hasonlított a druidák és sámánok közösséghez viszonyított helyzetéhez (bizonyos távolságból figyelték az ökoszisztéma erővonalait, mert azok csak távolabbról válnak értelmezhetőkké). Ekkoriban épültek a városfalak (feltehetően a tatár veszély miatt), 4 égtájszerinti kapuval - Szigeti, Budai, Siklósi és Vaskapu -, és 30 méter széles, 4-6 méter mély várárkokkal: Pécs jelentős nagyvárossá lett (Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-ban 40 malmot számlált össze). A vízrajzi rendezettség - a védelmen kívül - gondolati/tudati rendezettséget, tisztítást is biztosított. - A Törökök 1543-ban vették be a várost, és általuk 120 éven keresztül a Bizánci Géniusz vált meghatározóvá (a keresztény lakosság kiszorult a Tettye-patak mentére). Virágzott a kézművesség, fürdők, templomok és házak épültek (1629-ben 1040 lakóház volt). - Zrínyi 1664-ben visszafoglalta a várost, majd kirabolta és fölégette (a törökök a belső várba szorultak vissza) ban Makár ezredes dúlta fel, majd Bádeni Lajos bevette a belső várat is. Ekkor érkezett el a város történetének

3 "mélypontjára": stratégiai okokból elrendelték földig rombolását (a Mecsek felől ágyúzható volt), de I. Lipót végül megkegyelmezett. - Lassan visszaszivárgott a nép: magyarok, szerbek, szórvány törökök, betelepített németek, bosnyákok, horvátok. Közös nevezőjük a lélek művelésére szorítkozó kereszténység volt, ami nem kedvezett az ökologikus szemléletnek (az ökoszisztéma "nyelvén" valaha a sámánok beszéltek, de ez a tudás már rég tilalom alá került). A várárok betömésével megbomlott a hidrográfiai egyensúly, és négy pestisjárvány söpört végig a városon. Végveszélyben a nép az Istennőhöz (Mediterrán Géniusz) fohászkodott: 1691-ben fogadalmi kápolnát emeltek a magyar ősvallás Havi Boldogasszonyának (Keleti Géniusz) tiszteletére, akit a kollektív tudat összemosott Szűz Mária alakjával. - A megmenekült város - vegyes identitása ellenére - a Nyugati Géniusz elvárásaihoz igyekezett igazodni, mert csak onnan remélhetett védelmet; császárhűsége miatt 1704-ben a kurucok földúlták. - Az 1700-as évek közepén kezdett magához térni: 1767-ben feketeszenet találtak Vasason, és külszíni fejtéseket nyitottak ban Pécs megkapta a Szabad Királyi Város címet. A csak fizikai szempontból átgondolt emberi beavatkozások (kútfúrások, intenzív szénkitermelés) sok forrást elapasztottak: (a Cassián akna mélyítésekor például eltűnt a bő vizű Sárkány-forrás) ban megnyílt az András-akna. A Földanyát figyelmen kívül hagyó - az ökologikus művelés hívei szerint: meggyalázó - bányatevékenység szerencsétlenségekkel járt, gyakran voltak bányatüzek, sújtólégrobbanások, épületsüllyedések, omlások. A szén hatására - egy másik "szinten", ami sem lelkinek, sem szelleminek nem volt nevezhető, - fellendült az iparosodás, és felívelt a civilizációs fejlődés. A Tettye-patak völgyében malmok és vágóhíd üzemelt, posztósok, tímárok, sörfőzők működtek. A Mecsek déli lejtőire új, minőségi szőlőket telepítettek, mélypincéket ástak, és virágzott a borkereskedelem. Gyárak és vasút épült, kőbányákat nyitottak és mészégetők irtották az erdőt, eróziót idézve elő a Mecsek oldalában ban a városnak lakosa volt, és vezetékes vízzel, csatornázottsággal rendelkezett. A vízművek miatt a talajvíz megemelkedett, és a legmélyebb pincék víz alá kerültek. A szénből nyert energia korszerűtlenné tette a vízimalmokat: fokozatosan megszűntek, és a malomárkot betemették (a Tettye patak keleti ága ekkor még élővíz volt!). - A kommunista típusú materializmus nem csak Földanyáról, de Istenről sem vett tudomást, és a természettel való egységtudat feledésbe merülése után az istenhit is kezdett kiürülni az emberek tudatából. A hőerőmű évtizeden keresztül okádta a füstöt, és 1954-től megkezdődött az uránbányászat is (a kitermelt ércet a Szovjetunióba szállították: ennek a gazdasági mellett jelképes jelentősége volt, bár bizonyára nem volt tudatos). Szellemi áttörést a rendszerváltás sem hozott, de egy politikai változástól az nem is várható. - A kapitalista típusú materializmus tűri ugyan a vallásokat (érdeke fűződik hozzá), de ez korántsem jelenti azt, hogy működtetői valódi ökologikus programon gondolkodnának: az ökoszisztémát irányító Géniuszok természetes erővonalainak felismeréséhez nincs megfelelő érzékenységük, és érvényre juttatásuk saját érdekeikkel ellenkezne. Nekünk kell lépnünk tehát, mégpedig a legősibb módszert alkalmazva: operatív "kritikus tömegként" tudatos szellemi beavatkozást kezdeményezve. Nem rombolnunk és nem ítélkeznünk kell: a Concordantia Carpatiensis - a Pannon-medence tudathálózatának harmonizálását célzó programterv - Pécs sorsvonalának egyedi mintáit igyekszik feltárni, megérteni, és működőképes kollektív tudatmezőt létrehozva, kiegyenlíteni, helyreállítani. A város sorsát egyedül sajátos szellemiségének realizálása fordíthatja meg. Az erők aktiválása minden esetben tudatos beavatkozást igényel: a tudati metakoncert módszerét a Concordantia Carpatiensis csapata (a Pilisben) már többször alkalmazta. Többen közülük jelen lesznek a pécsi szertartássorozaton, hogy beavassák azokat, akik részt vállalnak a városért meghirdetett szellemi/tudati munkában. Három helyszínre kell koncentrálnunk, ahol különböző beavatkozásokat fogunk végrehajtani: - reggel a pécsbányatelepi "gödör" jelképes bezárása (a megrabolt Földanya kiengesztelése mécsesekkel és felajánlásokkal: barkákkal, rügyekkel, virágokkal, magvakkal)

4 - délben a városmagot egykor tápláló három forrás (Petrezselyem, Kaposvári és Tettye) "megszólítása" a víz emlékezetének újraélesztése által; a patakok nyomvonalának követése, majd egyesítésük a Kenest patak befogadó (női) energiáinak aktiválásával. Három csoport indul: vizet vesznek magukhoz a kérdéses forrásokból, és irányított közös meditációkat végeznek azokon a pontokon, ahol a patakok egykor beléptek a városba, valamint az égtájak szerinti kapuk helyein ("horgonyzások"). - ezután végezzük el közösen a deszakralizált római-kori temető rehabilitációját (jelenlét általi lefedését), és az ősi ceremoniális központ megerősítését (mécsesek). A védettség és rejtőzés ősi motívumából fakadó "láthatatlanságnak" tagadhatatlanul voltak előnyei: a tatárjárás, a napóleoni háborúk és a világháborúk csak közvetetten érintették a várost. Csakhogy ez ma hátrányt, komoly akadályt jelent; itt az ideje, hogy megtegyük az első lépést a feloldás felé: A szertartássorozat záróaktusaként közösen elkészítjük a Pécs láthatóvá tételét szolgáló kozmogramot (mindenki hozzon kicsi csillogó, fényes, színes tárgyakat, szalagokat - bármit, ami messziről látható, és felhívja a figyelmet: ezt az ősi "felülvigyázó" ponton, a Jakab-hegyi Pálos kolostor romjainak közelében fogjuk elhelyezni. forrás: A szellemtörténeti dokumentációhoz Hamvas Béla: Öt Géniusz című könyvében kifejtett gondolatait, valamint a Concordantia Carpatiensis alapszövegét, a technikai dokumentációhoz Dr. Balázs Ferenc - Kraft János: Pécs város településfejlődésének mérnökgeológiai vizsgálata c. monográfiáját használtuk fel.

5 II. A szertartások rendje 1. helyszín: Pécsbánya Találkozó 9:40-kor a 38-as busz Feketehegy nevű megállójában (a Bittner Alajos utcai borbálatelepi buszforduló utáni első megálló, itt már nincsenek házak az út mellett). A 38-as busz 9:15-kor indul a Főpályaudvarról, és 9.35-kor érkezik meg. Autóval az út szélén lehet parkolni. Budapestről jövőknek: a Sopianae InterCity 5:43-kor indul a Keleti pályaudvarról, 8:41-kor érkezik a pécsi Főpályaudvarra. Pécsbányáról visszafelé félóránként indul busz, óra:09-kor és óra:39-kor áll meg a Feketehegyi megállóban. Várhatóan kor indul busz vissza a városba, kor ér az Ágoston térre, ahonnan a következő szertartások kiindulópontjai gyalog kényelmesen megközelíthetők (a tettyei helyszín: Majorossy Imre utca Tettye utca útvonalon, a másik kettő az északi városfalat követve (Kálvária utca, Aradi Vértanúk útja). 2. helyszín(ek) Három helyszínről indulunk egyidőben, déli órakor; bármelyik csapathoz lehet csatlakozni: Tettye patak Találkozó órakor a Tettye utca és a Böck János utca keresztezésében. Megközelíthető a 33-as busszal (Főpályaudvarról indul fél óránként, óra:00-kor és óra:30-kor, menetidő 17 perc), a Tettye tér megállótól lefelé a Tettye utcán, egy térkővel kirakott kis terecske a park alatt közvetlenül:

6 , &spn= , &sll= , &sspn= , &geocode=FUA_vwIdR 0IWAQ%3BFd08vwIdwD0WASlDX9Q1qbFCRzGwjAoi7JEujQ%3BFWwzvwIdFT0WAQ&dirflg=w&mra=ls&via=1&t= m&z=18 A 38-as buszról az Ágoston tér megállóban leszállva a Majorossy Imre utca Tettye utca útvonalon gyalogosan alulról is megközelíthető: %A1nos+u.&hl=hu&ie=UTF8&ll= , &spn= , &sll= , &sspn = , &geocode=FYccvwIdNUQWAQ%3BFU0mvwId4DsWASlfST8Ap7FCRzHiqs3O3338w%3BFWwzvwIdFT0WAQ&dirflg=w&mra=dpe&mrsp=1&sz=17&via=1&t=h&z=17

7 Autóval javasolt parkolóhely: Majorossy Imre utca (Pécsi Kereskedelmi Központ előtti pakoló), Tettye utca, Ágoston tér környéke. Szombaton csak az I. zóna, illetve a II.C zóna fizetős 13 óráig, máshol ingyenes a parkolás. Kaposvári forrás Találkozó órakor a Hunyadi János utca Juhász Gyula utca sarkán. Megközelíthető a Főpályaudvarról induló 32, 33, 34, 35, 35A buszokkal, az Alagút megállónál kell leszállni. A találkozó a buszmegállótól az utca túloldalán 50 méterrel feljebb van.

8 A 38-as buszról az Ágoston tér megállóban leszállva a Majorossy Imre utca Kálvária utca útvonalon gyalogosan alulról is megközelíthető: to:Juh%C3%A1sz+Gyula+u.&hl=hu&ie=UTF8&ll= , &spn= , &sll = , &sspn= , &geocode=FYccvwIdNUQWAQ%3BFXkhvwIdCjoWASnXzWc hp7fcrzesldxjnja0xa%3bfv4gvwidoyqwaskh8bn4o7fcrzeu6yyngx2cca%3bfwuivwidubwwaq&dirflg= w&mra=ls&via=1,2&t=m&z=17 Autóval javasolt parkolóhely: Juhász Gyula utca (behajtani tilos, kivéve célforgalom), Kaposvári utca környéke. Ignác forrás (a Petrezselyem forrás utódja) Találkozó órakor a Surányi Miklós út és a Székely Bertalan út keresztezésében. Megközelíthető a 32-es busszal (Főpályaudvarról indul fél óránként, óra:15-kor és óra:45-kor, menetidő 16 perc), a Petőfi ház megállónál kell leszállni, a forrás a megállótól 50 méterrel visszafelé, a Székely Bertalan úton felfelé jobb oldalon található, mindjárt a kereszteződésnél.

9 Autóval javasolt parkolóhely: Kodály Zoltán utca felső vége, Barbakánnal szembeni kis utcák, Bartók Béla utca környéke, onnan gyalog: t&hl=hu&ie=utf8&sll= , &sspn= , &geocode=fqicvwidrwuwaq%3bfvywv widzgewaq&oq=kod&dirflg=w&mra=dme&mrsp=0&sz=17&t=m&z=17

10 A három forrástól mindannyian a hajdani déli kapuhoz megyünk gyalogosan; a Kossuth téren találkozunk, ahol közösen elvégezzük az egyesítő szertartást:

11 3. helyszín a Dóm tér (a szertartások végeztével innen mindenki könnyen vissza tud gyalogolni az autójához, illetve tízenöt percen belül le tud érni a Főpályaudvarra: