Adatok Hosszúhetény településről

Átírás

1 Adatok Hosszúhetény településről A 3200 lakosú nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első letelepülők. A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. Hosszúhetényről az első írásos feljegyzés 1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az 1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt. Hosszúhetényhez tartozó két település Püspökszentlászló és Kisújbánya. Püspökszentlászló nevét 1235-ben egy adománylevél említette. A szájhagyomány szerint Szent László király a falu közelében vadászat közben egy nagy zivatar elől egy barlangban keresett menedéket, melynek helyén később templomot építtetett. A település középkori magyar falu, mely évszázadokon át a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1760-as években németek telepedtek itt le. A község klasszicizáló-barokk stílusú kastélyát Eszterházi Pál építtette 1797-ben. Kisújbánya a XVIII. században létesült, az itt letelepült németek alapították. Neueglashütte névre keresztelték, mivel a területen üveghuta működött. A községnek jelenleg állandó lakosai nincsenek, ennek ellenére kedvelt turisztikai célpont. Hosszúhetényben és a hozzá tartozó két községben több család fogad vendégeket a falusi turizmus keretein belül. Jelentősebb rendezvényeik közé tartozik a püspökszentlászlói búcsú június között, a hetényi szüret szeptember utolsó vasárnapján és a hetényi búcsú október utolsó vasárnapján. A Pécstől keletre fekvő település megközelíthető a 6. számú út felől, vagy vonattal, a Pécs- Bátaszék vonalon. Dombay János ásatásai révén tudjuk, hogy már a kőkor népe otthonra talált itt. A III-IV. századból egy 67x32 méteres római villa (egy nagybirtok középpontja) nyomait tárták fel 1937-ben. Hetényt először a pécsváradi apátság alapítólevele említi (villa Heten), ugyanis a falut Szent István adta a bencéseknek. Itt és Zengővárkonyban laktak az apátság védelmére rendelt szabad fegyveres vitézek, akik 1212-ben perre mentek szabadságukért az apáttal. Idős hetényi lakosok szerint a falu nevét Hetény vezértől kapta, akinek ez volt a birtoka. Más névmagyarázat a hét számnévhez, megint más a német Hetin szóból származtatja elnevezését. A török után lakói már a pécsi vár szolgálatában álltak. A török kiverésekor írták le a mai nevén Hosszúheténynek. Védett fekvésének köszönhetően aránylag könnyen vészelte át a hódoltságot, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását is. Ennek köszönhetően Radonay pécsi püspök 1690-ben dominikánus szerzeteseket telepített le "leghívebb falvában, Hosszú-Hetény-ben". A német családok a XIX. század végen jelentek meg nagyobb számban, főként iparos tevékenységük révén, a környező falvakból. A vasasi bányászat beindításakor létesített Viktória-lakótelepre Ausztria keleti tartományából telepedtek ide német nyelvű lakosok, ők voltak a bányászszakma ismerői, akik átadták tudásukat a helyi magyar lakosságnak a XIX. század végén. A II. világháború után fellendülő bányászat eredményeként az

2 60-as években új utcák, egész lakónegyedek épültek Hosszúhetényben. Ideköltöztek az elsorvasztott Kisújbánya, Püspökszentlászló lakói is. Hosszúhetényben a fejlett falusi turizmus révén több család kínál üdülési és szállás lehetőséget. Jeles program a hetényi szüret szeptember utolsó vasárnapján és a hetényi búcsú október utolsó vasárnapján. A falu szépsége, festői környezete, jó levegője és szívélyes lakói, valamint a jó helyi bor sok vendéget csábít ide. A Hosszúhetényi Népiegyüttes a falu régi viseletét, dalait, táncait őrzi több mint 60 éve. A nők szoknyája drága kelmékből készült. Ünnepnapokon nagyvirágos, fekete csipkével szegélyezett kötényt, bőujjú vászoninget viseltek. Az ing elejét és ujját hímzéssel vagy tarka szőttesbetéttel díszítették. Lábukat korábban piros csizma, később színes harisnya és magas szárú vászoncipő fedte. Az ing felett keresztbe kötött, selyem nagykendőt hordtak. Fejükre a lányok tarka pártát, az asszonyok hímzett főkötőt és díszes fejkendőt tettek. Télen hímzett báránybőr ködmön egészítette ki a színpompás ruházatot. Mindezt ma is megcsodálhatjuk az együttes fellépései alkalmával. Kisújbánya Kisújbánya (németül Neuglashütte) egy üdülőfalu Baranya megyében, a Komlói Kistérségben. Közigazgatásilag Hosszúhetény településrésze, azonban attól a valóságban 15 km-re fekvő, nagyrészt erdészeti úton megközelíthető önálló falu. Kisújbánya a Kelet- Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a Kisújbányai-medencében található. A legközelebbi szomszédja Óbánya, amely kb. 3 km-re található. Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak a mai Kisújbánya területe bizonyult. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek. A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. Templomát 1794-ben építették. A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt, és a lehetetlen helyzetbe hozott német őslakosság elvándorlásra kényszerült, házaikat üdülőnek vették meg, főként városi emberek. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg, hiszen az üdülők tulajdonosai őrzik a hagyományos építészeti formákat. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is. Püspökszentlászló Az egykor önálló Püspökszentlászló Hosszúhetényből 3 km hosszú köves úton közelíthető meg. A legendák szerint Szent László király vadászott erre ben említi egy oklevél Szent László király templomát, amit 1327-ben bencés perjelségként emlegetnek. A falu a török alatt elnéptelenedett, 1760 körül német családok telepedtek ide. Újkori neve jelzi, hogy a török után a pécsi püspökségé lett. A meredek domb alatt csak az út egyik 2

3 felére tudtak lakóházakat emelni. Nem épült bekötőút, a falu lassan elnéptelenedett, majd üdülőfaluvá alakult óta közigazgatásilag Hosszúhetény része. Pusztabánya Megközelíthető Püspökszentlászló előtt letérő kocsiúton, kocsival az erdészeti úton. Itt XVIII. századi üveghutákat tártak fel. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak igazi hutakék üveget. (Információ: Tourinform Iroda, Pécsvárad, Tel.: 72/ ) -o- Hosszúhetényi Falusi Turizmus és Vendégvárók Egyesülete 7694 Hosszúhetény Hármashegy u. 12. Mobil: 30/ , Tel.: 72/ hetenyturizmus@t-online.hu Vass Adrienn Internet: Hosszúhetény A falusi turizmus kedvelt célpontja a Zengő és a Hármashegy lábánál festői környezetben fekvő falu. A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is megfelelő lakhelyéül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól- Dömösig terjedő domboldalon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy un. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem. A római korban Hosszúhetény helyén Pannónia egy kisebb, de jelentős települése volt, a Csokoládépuszta környékén és a Somkerékdűlőben egy III-IV. századból való római villa nyomait tárták fel ből származik az első írásos feljegyzés Hosszúhetényről, amely a pécsváradi apátsághoz való tartozást igazolja. A Vas-hegy (mai nevén Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Az Árpád-kori okmányokban Villa Heten, illetve Hetyn néven említették. A népvándorlás korából a Dunántúlon alig vannak leletek. A hetényiek szerint ezen a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye. Védett fekvésének köszönhetően a török hódoltságot könnyen átvészelte, ezért megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. A község lakosságának nagy része a XVIII. században földműveléssel foglalkozott. Német családok a múlt század második felében jelentek meg nagyobb számban, ők főként iparosok voltak. A település patakján sok malom működött, az évi malomösszeírás adatai szerint 16 vízimalom volt. Ezek kis teljesítményű, egyszerű malmok voltak és a helyi szükségletek kielégítésére szolgáltak. A falu szépsége, tiszta levegője, festői környezete, kitűnő borai, szívélyes lakói, változatos programjai csábítják az ideérkezőket. 3

4 Püspökszentlászló Festői környezetben, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet lábánál fekszik a ma Hosszúhetényhez tartozó település. A hagyomány szerint Szent László királyunk egy vadászat alkalmával a zivatar elől a környék egyik barlangjában keresett menedéket, melynek helyén később templomot építtetett. A település nevét először 1235-ben egy adománylevél említi. A Püspök előtag azt jelzi, hogy a falu évszázadokig a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt a falu teljesen elnéptelenedett körül érkeztek az első német telepesek. A fekvése miatt csak az út egyik felére tudtak lakóházakat építeni. Bekötőutat nem építettek a faluhoz, s így a település lassan elnéptelenedett. Az utóbbi években újra felfedezték a turisták, a Zengő lábánál, a csodálatos környezetben fekvő települést. PROGRAMOK 1. Történelmi barangolás Megtekintjük Hosszúhetény és Püspökszentlászló történelmi nevezetességeit, faluházban található emlékeket. (Szent Miklós templom 1740, Gerbauer Ernő freskói díszítik, Esterházy Pál pécsi püspök nyaralóját (1797), kápolnáját (1799)). Szolgáltatás: idegenvezetés 2. Túrázás Kelet Mecsek erdeiben Kelet-Mecseket átszelő turistautakon fedezhetjük fel a természet kincseit, állatait, növényeit. Szolgáltatás: idegenvezetés, ételes batyu 3. Falusias hétvége - Hosszúhetényben Program: 1. nap: Szállás elfoglalása, falusias vacsora a háziakkal. 2. nap: Túrázás a Mecsekben 3. nap: Ismerkedés Hosszúhetény és Püspökszentlászló nevezetességeivel. (Szent Miklós templom, Faluház, püspökszentlászlói kastély, Arborétum) Szolgáltatás: 2 éjszaka szállás reggelivel, 1 vendégváró vacsora, idegenvezetés Hosszúhetényben és Püspökszentlászlón, idegenforgalmi adó. 4. Szabad fegyveres vitézek nyomában Kalandos kocsikázás Mecsek erdő sűrűjében és erőt próbáló túrázás a hegyekben. Szolgáltatás: 1 órás kocsikázás, túravezetés, ételes batyu. 5. Hosszúhetényi kóstolgató Kedves vendégeink megízlelhetik Hosszúhetény kiváló borait és ételeit egy kellemes pincészetben. Szolgáltatás: 5 fajta bor kóstolása, vacsora 6. Bazsarózsa virágzás nyomában A községtől keletre a Nagymező védett legelőin nyílik tavasszal a gyönyörű bánáti bazsarózsa. Túravezető kíséretében megtekintjük ezt a páratlan természeti értéket. 4

5 Szolgáltatás: Túravezetés, ételes batyu 7. Hosszúhetényi kézművesek nyomában Hosszúhetényben számos kézműves (tojáshímző, gyékény-, csuhé-, kaskötő, kerámikus, tűzzománc készítő) mutatja be mestersége tudását. Szolgáltatás: Kézműves bemutató és foglalkozás Látnivalók Hosszúhetényben - Római katolikus templom: Pápai adólevelek szerint 1335-ben már létezik Hetényben katolikus plébánia. A falu középkori helyén 1773-ban kezdték építeni az új barokk stílusú római katolikus templomot, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek fel. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette. - Tájház: Öt helyiségből álló parasztporta, melléképületekkel Hosszúhetény, Kossuth L. u. 10. Telefon: 72/ Nyitva előzetes bejelentkezésre. Klulcs: Bocz Árpád, Kossuth L. u Rózsa Galéria: 7694 Hosszúhetény, Landler u. 11. Telefon: 72/ Nyitva tartás: Hétfő-Péntek Szombat-Vasárnap előzetes bejelentkezésre. - Bocz Gyula szobrai: A faluban élt és dolgozott Munkácsy-díjas szobrászművész Bocz Gyula. Torzó című carrarai márványból készült szobra a Főtéren, a Hetény vezért fonolit szobra pedig a volt Kőbányában látható. Püspökszentlászlón - Esterházy Kastély és Kápolna: A falu végén álló zsindelykupolás kis kápolnát, a kastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket Esterházy Pál, pécsi püspök építette 1797-ben. A kápolna magas, copf vázával díszített oromzata fölött kis hagymasisakos fa tornyocska magasodik, az elliptikus teret fazsindelyes kupola fedi, melynek két oldalát oromzatos rizalit hangsúlyozza. A klasszicizáló késő barokk stílusú kastély szabadon álló, egyemeletes részét a kápolnával egyesítették. - Arborétum: Hettyei püspök létesítette a 6 holdas arborétumot a kastélyparkban. - Szent László szobra: A kastély mögötti domboldalon látható. - Hettyei forrás: A falu végén, a kápolna előtti kis pihenőhelyen található a forrás. - Életrendezés Háza: Vácz Jenő jezsuita atya alapította az Életrendezés Házát, ahol életrendezési és lelkigyakorlatos programokat, nyári táborokat tartanak Hosszúhetény, Püspökszentlászló

6 Kézművesek (mindenhol vásárlási lehetőséggel, előzetes bejelentkezést kérünk!) - Czipó Ernőné Borbás Rózsa tűzzománcozó, Landler J. u. 11., telefon: 72/ Buzsik Zoltánné tojáshímző, Zrínyi u. 31., telefon: 72/ Polyák Lászlóné gyékény-, csuhé-, kaskötő, Zrínyi u. 28., telefon: 72/ Abonyi Bea, tükör-, üveg-, kavicsfestés, batikolás, Püspökszentlászló 10., tel: 72/ Kocsikázás, hintózás, Balázs László, Hosszúhetény, Fő u. 11., Telefon: 72/ Lovaglás: Schumann Zoltán, Püspökszentlászló, Kastély, Telefon: 72/ Rendezvények Március: Lovastalálkozó Május: Hagyományőrző állatvásár, Pusztabányai majális, Talicskaolimpia Június: Püspökszentlászlói Búcsú Szeptember: Hetényi Szüret November: Márton napi Búcsú Kisújbányán December: Borbála napi megemlékezés, Szent Miklós napi borünnep, bormustra, Adventi vásár Kirándulási lehetőségek - Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet: 1977-ben jött létre a Mecsek legérintetlenebb, keleti részén. Páratlan szépségű völgyei, forrásai természeti és kulturális látnivalói maradandó élményt nyújtanak az ideérkező túrázónak. Hazánkban csak itt nyílik a fokozottan védett bánáti bazsarózsa. - Zengő m: A Mecsek legmagasabb csúcsa, kilátó, XIII. századi vár falmaradványai. Püspökszentlászlóról sárga sáv turistajelzésen, Hosszúhetényről a sárga háromszög turistajelzésen érhetjük el. - Pusztabánya - Restaurált üveghuta: A települést a XVII-XVIII. században német üvegművesek lakták. A Pusztabánya dűlőben több XVIII. századi üveghuta maradvány került elő. Az egyik régi üveghuta megtekinthető (történetét tájékoztató tábla mutatja be). Püspökszentlászlóról a kék háromszög turistajelzésen érhető el. 6