BARANYA MEGYE KULTURÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI INTÉZETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYA MEGYE KULTURÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI INTÉZETE"

Átírás

1 BARANYA MEGYE KULTURÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KÉSZÍTETTE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI INTÉZETE

2 A koncepció készítésében részt vettek Szerzők: Dr. Koltai Dénes intézetigazgató, projektvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Dr. Sári Mihály tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődés Menedzsment Tanszék Kleisz Teréz egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Kis-Halas Andrea tudományos munkatárs, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Filó Csilla tudományos munkatárs, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Résztanulmányt készítettek: Dr. Pavluska Valéria intézetigazgató helyettes, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Dr. Husz Mária tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődéstudományok Tanszék Köveskuti Péter igazgatóhelyettes, Bartók Béla Művelődési Központ, Mohács Közreműködő szervezetek és képviselőik: Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Kallós Miklósné dr., dr. Erdődy Gyula Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Alelnöke Bokor Béla Baranya Megyei Önkormányzat Kulturális Bizottsága Nyúlné Zátonyi Zita elnök Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Munkaügyi Központ Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Páll Lajos, Váradi Judit Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Huszár Zoltán Baranya Megyei Levéltár Dr. Ódor Imre Csorba Győző Baranya Megyei Könyvtár Kalányos Katalin Művészetek Háza Molnár G. Judit Dél-Zselici Települések Szövetsége Paizs József, Cserveni Gábor Komló Térségfejlesztési Kht. Kovács Gyula Keleti-Mecsek Egyesület Püski Mátyás, Bék János Zöld Völgy Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Kovács Győző Tenkestől a Mecsekig Egyesület Éva László Ormánság Fejlesztő Társulás Nórántné dr. Hajós Klára, Tömös Mihó László, Kádár Zoltán, Szpisják Pál

3 Zengőalja Kistérségi Területfejlesztő Társulás Szeibert Edéné, Apaceller József, Dretzky Katalin, Hitter Zsolt, Bodorkás István, Kapoli Mihály, Hendzselné Papp Ilona, Lőrinczi Albertné, Kófiás Endre Mecsekalja Térségi Egyesület Patacsi Evelin, Mátis István, Jónás József, Nyersné Gödöny Zsuzsa, Grünwald Géza, Grim Ferenc, Ökrösné Pozsgai Erika, Dr. Brauer Györgyné, Medgyesi Antal Siklósvidéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Dr. Máté János, Pávics János, Kozma Sándor, Juhász Tibor, Deák Ferencné, Hirt János Mohács Területfejlesztő Társulás Katona József, Laczkó Zsuzsanna, Werner Józsefné, Dr. Hergel László, Ritzl Jánosné, Krizmájer Ádámné, Zsifkovics Józsefné, Bihari Józsefné, Köveskuti Péter Hegyhát Területfejlesztési Egyesület Kovács Sándorné Önkormányzatok Egerági Társulása Görcsös Judit, Dragovácz Márk Pécs Városkörnyéki Területfejlesztési Társulás Füziné Kajdos Zita, Kovács Dezső Baranyai Horvát Önkormányzatok Szövetsége - Sárosácz Mihály, Hepp Mihály Baranyai Német Önkormányzatok Szövetsége - Szugfil József, Dr. Reisz Terézia, Schmidt Zoltán Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület - dr. Kosztics István A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete ezúton mond köszönetet Kallós Miklósné dr. és dr. Erdődy Gyulának a Baranya Megyei Kulturális Fejlesztési Koncepció elkészítésében végzett kollegiális, segítőkész munkájukért. 3

4 Tartalom A koncepció készítésében részt vettek... 2 Köszöntő... 6 ELŐTERJESZTÉS... 7 A program kidolgozásának körülményei... 8 Rendelkezésre álló, megalapozó anyagok... 8 Időtáv... 8 Jogi szabályozási keret Bevezetés A kultúra fontossága az ezredfordulón Kultúrafogalmak, kultúraértelmezések Alapelvek és értékválasztások Kulturális és művelődési mutatók A megye művelődésére, kultúrájára vonatkozó adatok Településszerkezet Foglalkoztatás, munkanélküliség Iskolázottság Tudományos élet Művészeti élet Baranyában Megyei intézmények Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya megyei közművelődési intézmények Csorba Győző Megyei Könyvtár Baranya Megyei Levéltár Művészetek Háza Kistájak, kistérségek kultúrája Pécsi kistérség Szigetvári Kistérség Komlói kistérség Mohácsi Kistérség Pécsváradi kistérség Sásdi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Értékelés Nemzetiségek, etnikumok a megye kulturális életében Nemzetiségek, etnikumok aránya a megyében Nemzetiségi, etnikai civil szervezetek Nemzetiségi oktatás színterei Nemzetiségi és etnikai nyelv- és hagyományőrző művelődési intézmények és szervezetek Kultúra és turizmus Nonprofit szervezetek A civil szervezetek helye és szerepe a kulturális koncepcióban Országos helyzet Civil szervezetek Baranya megyében

5 7.4. A nonprofit szféra kialakulása Szervezeti felépítés, tevékenység szerinti megoszlás Baranya megye kultúrafejlesztési stratégiája Fő cél: Belépés a tudásalapú és kommunikációs társadalomba Célok Prioritások, stratégiák A kulturális koncepció kapcsolódási pontjai Mellékletek Műemlékek Baranya megyében Jelenleg működő kiállítások: Baranya megye közművelődési intézményei Baranya megyei könyvtárak Baranyában élő kitüntetett művészek Baranyai amatőr művészek Amatőr művészeti együttesek Fúvószenekarok Nemzetiségi kulturális szervezetek Kistérségi SWOT-analízisek Teleházak Baranya megyében Térképmellékletek: Teleházak Baranya megyében Múzeumok Baranya megyében Baranya megye közművelődési intézményei Baranya megye könyvtárai

6 Köszöntő Magyarország legdélibb megyéje, Baranya az ország egyik legváltozatosabb tája, melynek kedvező klímája, domborzati adottságai már az ősi népi kultúráknak, az avaroknak, a keltáknak és a rómaiaknak vonzó feltételeket kínáltak a megtelepedésre. A Mecsek déli lejtőin Sopianae már 2000 évvel ezelőtt virágzó város volt. A honfoglalás után Szent István király alapította a Pécsváradi Apátságot és a Pécsi Püspökséget. Az első magyar egyetemet Nagy Lajos király 1367-ben Pécsett hozta létre. A Mecsek táj szépségéből merített ihletet Janus Pannonius, a híres költő, és a magyar művészet számos kiemelkedő személyisége talált itt alkotó nyugalmat. Baranya olyan jelentős történelmi események színhelye volt, mint a mohácsi csata, vagy Szigetvár várának ostroma. Ezer éven át Dél-Dunántúl vallási, kereskedelmi, gazdasági, közlekedési és kulturális központja. Sajátos szubmediterrán klímája, változatos felszíne, talaja kiváló lehetőséget biztosít a Mecsek déli lejtőin és a Villányi-hegység napsütötte oldalain a nemzetközileg elismert minőségű borok termelésére. Baranya az idegenforgalom számára vonzó termálvizekkel (Harkány, Szigetvár, Magyarhertelend, Sikonda), védett természeti területekkel (Duna-Dráva Nemzeti Park, Dél-Zselic), híres várakkal (Siklós, Szigetvár, Pécsvárad), gyönyörű tájakkal, tavakkal (Orfű, Abaliget, Kelet-Mecsek) várja az idelátogatókat. Az idegenforgalomban fontos helyet foglal el a konferencia-, gyógy-, vadászati turizmus, és hangulatos időtöltést biztosít a Siklós-Villányi Borút. A máig meghatározó történelmi múlt, a természeti adottságok, a gazdag szellemi örökség méltán tette Baranyát híressé. Ma soknemzetiségű, gazdag hagyományokkal rendelkező aprófalvas megye. Gazdaságát is a sokszínűség jellemzi. A rendszerváltást követő ipari szerkezet átstrukturálódása következtében a tradicionális iparágak megszűntek, leépültek, munkahelyek szűntek meg, mindezek nagymértékben hatottak a kulturális fogyasztásra, a fogyasztás szerkezete a kulturális értékek referenciája, hierarchiája megváltozott. A megye életében meghatározó a tudományos, oktatási és művészeti tevékenység, amelyek nemcsak regionális, hanem sok esetben országos, sőt nemzetközi szerepet kapnak (Szoborpark, Nemzetközi Kerámia Biennálé). Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja és annak Dunántúli Tudományos Intézete, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, a Tejgazdasági Kísérleti Intézet, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Területi Bizottsága. A Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Orvostudományi Egyetem integrálódásával az ország harmadik legnagyobb egyeteme jött létre, ahol nemzetközileg elismert képzés és kutatás folyik. Infrastrukturális és közlekedési szempontból nem a legjobban ellátott térségek közé tartozik, a domborzati viszonyok, az aprófalvas településszerkezet, a rossz minőségű utak, a leépülőben lévő vasúthálózat, a tömegközlekedés hiányosságai miatt sok település nehezen megközelíthető. 6

7 ELŐTERJESZTÉS Baranya Megye Közgyűlésének Kulturális Koncepciójáról Baranya Megye Közgyűlése az évre készült munkaprogramjában feladatául írta elő, hogy készüljön el Baranya megye kulturális fejlesztési koncepciója, a közművelődés és kulturális élet megyei helyzetének ismerete alapján határozza meg az évi CXL. törvényből és az évi Önkormányzati törvényből adódó feladatait. A koncepció tartalmazza és határozza meg a megye kulturális életének, kulturális tevékenység területeinek jelenlegi helyzetét, fejlesztési trendjét, jövőképét a következő szempontok alapján: Az intézmények, a civil szféra, önkormányzatok kultúrában betöltött eddigi és jövőbeni szerepét, Területi szempontból a kistérségi, illetve a megyehatáron kitekintve is a kultúrafejlesztési irányokat, a civil társadalom elvárásait, A gazdaság és a kultúra egymásra hatásának jövőjét. A koncepció céljai: A megyei kulturális intézményrendszer távlati céljainak meghatározása, A települési önkormányzatok, a civil szervezetek számára orientáció nyújtása, mely kifejezi a megye segítő szerepét, A négyéves cikluson túl is kontinuitást jelentő súlypontok kijelölése, A megye kulturális örökségének minél szélesebb körű megismertetése és továbbörökítési lehetőségeinek bemutatása, A megye kulturális szellemi, tárgyi, művészeti, építészeti értékeinek egymásra hatása, az ezeket megjelenítő intézmények, civil szervezetek együttműködési lehetőségeinek leírása. 7

8 A program kidolgozásának körülményei Rendelkezésre álló, megalapozó anyagok Adatainkat a Központi Statisztikai Hivatal, a helyi önkormányzatok, megyei kulturális intézmények, kulturális szolgáltatásokat is nyújtó szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok, valamint a kistérségi társulások szolgáltatták. Helyzetfeltáró munkánk során empirikus vizsgálatot végeztünk a megye egészére kiterjedően, végiglátogattuk a kistérségeket, kérdőívek alapján tájékozódtunk a térségi lehetőségekről, problémákról. Interjút készítettünk a megyei finanszírozású közművelődési intézmények vezetőivel is. A koncepció készítéséhez többek között áttanulmányoztuk Baranya Megye Területfejlesztési Koncepcióját, Baranya Megye Közoktatásának Fejlesztési Koncepcióját, Baranya Megye Turizmusfejlesztési Programját, Baranya Megye Foglalkoztatáspolitikai Koncepcióját, Baranya Megye Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégiai Programját, Baranya Megye Környezetvédelmi Programját, Baranya Megye Gyermek- és Ifjúságvédelem Jelenlegi Helyzete és Változtatásának Koncepcióját, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ 1998-as évkönyvét, valamint a megyei fenntartású intézmények éves jelentéseit és munkaterveit. Időtáv A megrendelés nem jelölt meg konkrét időtávot, a koncepció készítésénél 10 év távlatában gondolkodtunk, hosszú távra határoztuk meg a lehetséges fejlesztés-fejlődés tartalmát, irányát. Jogi szabályozási keret A koncepció kidolgozását több, egymásra épülő jogszabály és önkormányzati rendelet alapozza meg. Ezek: évi LXV. törvény Az önkormányzatok működéséről évi LXXVII. törvény A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/1999. (IV. 20.) Kgy. rendelete a megyei önkormányzat közművelődési, szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról Figyelembe vettük Baranya megye évben készített kulturális fejlesztési tervét, valamint ugyancsak ez évben kidolgozott a közművelődés helyzetére és fejlesztésének feladataira vonatkozó koncepciót. 8

9 1. Bevezetés 1.1. A kultúra fontossága az ezredfordulón Az évezred vége felé közeledvén újabb és újabb teóriák születtek/születnek emberi világunk milyenségéről mind lokális, mind nemzetállami, mind nemzetállamok feletti metszetekben. Kérdések tevődnek fel: Milyen irányba haladunk, milyen célokat és fejlődési utakat követünk, mik mutatkoznak vonzó mintának, mik elkerülendő akadálynak, mi fenyegeti létünket? Az ilyen kérdésfeltevések persze nem ritkák az elmúlt 200 év történetében, de századunk második felében a modernitás kritikája különösen felerősödik. A hetvenes évek ún. Római Klub-jelentései drámai színekben ecsetelték a társadalmigazdasági modernizációs fejlődés árnyoldalait felvillantván atomkatasztrófák, nukleáris balesetek, bolygónk természeti erőforrásai kimerülésének képét, a társadalmi polarizáció erősödését, a társadalmakat összetartó normarendszerek végzetes meggyengülését, és azóta is születnek a közös jövő felelősségéért perelő írások, ill. társadalmi mozgalmak. A nyugati típusú társadalmi fejlődési minta egyszerre termel pozitív hatásokat, jogok és javak bővülését, s vele párhuzamosan hoz létre beláthatatlan krízisekkel fenyegető mellékhatásokat. A jövőkutatók szerint a harmadik évezredben, az egyre inkább globalizálódó gazdaságitechnológiai, környezeti, politikai hatások közepette új gondolkodásmód, újfajta észlelés- és látásmód kell valamennyiünknek, azaz új kultúrára van szükségünk, amelynek kulcsfogalmai a kreativitás és problémamegoldó képesség. Kultúra ebben az összefüggésben az, ahogy értelmezzük a világot, ahogy gondolkodunk felőle, ahogy meggyőződéseinket, hiteinket, értékeinket kialakítjuk, s megosztjuk másokkal. Leírható úgy is, mint a magunk teremtette jelentések hálója, amit újra és újra megszövünk, továbbadunk, alakítunk. A kultúra kérdésköre mindig felértékelődik a társadalmi fejlődési utak keresésekor, hisz szerepe a folyamatokban ambivalensnek mondható, előmozdíthat, a fejlődés motorja lehet, ill. visszafoghat, gúzsba köthet, lefékezhet. A modernizációs fejlesztési projektek kudarcai mögött nem egyszer a kulturális tényezők alábecsülése jelenik meg. Az egyoldalú gazdasági gondolkodás a mennyiségileg nem vagy nehezen mérhető, pénzben nem kifejezhető kulturális tényezők fontosságáról elfelejtkezik. A politikaiközigazgatási szféra szektorpolitikáján", a társadalmi élet területeinek felosztásán, klasszifikálásán, dobozolásán", s így az illetékességek kialakításán szintén megtörik a kultúra összetettsége, komplexitása. 9

10 1.2. Kultúrafogalmak, kultúraértelmezések A kultúra széles felfogásában minden társadalmi tényezőt egyben kulturálisnak is elfogadhatunk. A kultúrának ez a széles, ún. antropológiai felfogása a modernitás szülötte, az emberek a saját maguk teremtette világukra, mint kultúrára néznek, mint kultúrát fogják fel, azaz nem természetadtának, Isten által eleve elrendeltnek tartják társadalmi létezésmódjukat, hanem olyannak, amit teremthetnek, alakíthatnak, tovább hagyományozhatnak, kirostálhatnak. A széles kultúrafogalom a teljes társadalmi világot felöleli, egy társadalom, ill. a társadalmi csoportok életmódját, társadalmi praxisának egészét jelenti, beleértve az ember viszonyát a természethez (a természet használata", átalakítása a munkatevékenység által); az ember viszonyát más emberekhez (társadalmi érintkezés szabályai, normái, formái, szokásrendszer); az ember viszonyát önmagához (jelrendszerek és szimbolikus tudatformák: vallás, filozófia, művészetek, tudomány stb.). Nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért életmódkultúra-fogalomnak. Az élet folytatásának hogyanja, az életformák, életstílusok egyben a közösségi és az egyéni identitás alapjául szolgálnak. A köznapi nyelvhasználatban a kultúrafogalom e jelentése kifejezetten expanzív jellegű, és számtalan szóösszetétel jelzi fontosságát. Beszélünk munkakultúráról, testkultúráról, viselkedéskultúráról, gasztronómiai kultúráról, a borivás kultúrájáról, a szexuális érintkezés kultúrájáról, politikai kultúráról, közéleti kultúráról, lakáskultúráról, ökológiai kultúráról, hétköznapi kultúráról, ünnepi kultúráról, s még folytathatnánk a sort. Vitányi Iván egyik tanulmányában 4 részre tagolja a kultúra szféráját: beszél anyagi kultúráról, társas kultúráról, politikai kultúráról, szellemi kultúráról. Az utóbbi terület már egy másik kultúraértelmezésre utal, amit a kultúra ún. szűkebb koncepciójának nevezünk: a tárgyiasult kultúra fogalma ez, művek, tudásformák, szellemi képződmények, ún. kulturális javak tárháza - értelem tartozik ide, a kultúra öntörvényűvé vált, autonómmá lett szférája, olyan valóságoké, amelyeknek saját élete van. A művek leoldódnak az emberi tevékenységről, egyéni képességektől, individuális állapotoktól, alkotói szándékoktól, s objektiválódva a kulturális örökség részévé lesznek, amelyből a mindenkori jelenkor szelektál, megtart, újraépít, vagy elfelejt. Hogy az objektív kultúrából mint potenciális kínálatból mennyit sajátítanak el az emberek, mennyi lesz szubjektív kultúrává, az függvénye a kultúraőrzés és a kultúraközvetítés intézményes rendszerének is, ill. annak hatékonyságának. A művelődési igények az életmód kultúrájában, a mindennapi létben alakulnak ki, s a 10

11 kultúraközvetítésben szerepet vállaló ágensek kínálatától, a nyújtott kulturális élmények minőségétől új és új ösztönzéseket kapva egyre mélyülnek, formálódnak. A kulturális objektivációk egy csoportja alkotja az. ún. értékhangsúlyos, normatív kultúrafogalmat, a magas kultúrának nevezett jelenségszférát (művészetek, vallás, tudomány, erkölcsi rendszerek). A felvilágosodás a magas kultúra formáit egyetemes értékekként definiálta, amelyek egyetemes érvényű célokhoz orientálják a befogadókat, késztetve őket világlátásuk kritikájára, az életük megváltoztatására a tökéletesedés irányában. Ezért hirdették meg a népművelés programját, a műveletlen társadalmi rétegeket kívánták felemelni a magas kultúra szintjére. Ez a program sok vonatkozásban illúzióvá foszlott, s megbicsaklott az elmúlt két évszázad történésein, de az nem változott, hogy a magas kultúra a létezésünket érintő kérdések feltételével foglalkozik, át-átrendezi megrögzült észlelési-értelmezési kereteinket, s a minőségelv fontosságát hangsúlyozza egy profitmotívum által vezérelt, a mennyiséget előtérbe helyező világban. Ha a magas kultúra nem is lehet mindenkié, csak egyike a szubkultúráknak, azért jelentősége éppen abban áll, hogy a főárammal szemben felmutat valami mást, s az egymással szembefeszülés dinamikájából új dolgok születhetnek. Természetesen az objektivált kultúra mögött élő gyakorlatok húzódnak meg, ha használják a kulturális képződményeket, ott van a létrehozás, a terjesztés, a művek cirkulálása, megbeszélése, befogadása, értelmezések keringése, stb., azaz az elkülönült szellemi élet, a kulturális diskurzusok világa, amelyek folyamatosan megvitatható, bírálható mércéket, ízlésnormákat dolgoznak ki az autonóm kultúra szféráján belül, félresöpörve a piac értékítéletét, vagy a média/reklámipar által kreált sztárolásokat. Természeténél fogva a kultúra öntörvényű, autonóm szférája arisztokratikus, nem többségi szavazások döntenek benne, s a bürokratikus erőszak bevetése is romboló. A kultúrafogalom értelmezések felvillantása után a koncepciót meghatározó értékválasztásokat, alapelveket rögzítjük. 11

12 1.3. Alapelvek és értékválasztások A megye közgyűlése és kulturális vezetése társadalomirányító tevékenysége során figyelemmel van az életmódkultúra fejlesztésére, intézkedéseivel törekszik az életminőség szintjének emelésére a természet használata, a művi környezet, a munkakultúra, a társas-közösségi szféra, a közéleti nyilvánosság, a szellemi kultúra terén. A kultúra összetettségének megfelelő minden metszetben igyekszik más szektorokra vonatkozó döntések meghozatalakor figyelemmel lenni a kulturális dimenzióra. Vallja, hogy a kulturális fejlesztés emberi fejlődést eredményez mind individuális, mind közösségi értelemben. "A népek választási lehetőségeinek kibővülését jelenti, amely a fejlődést a lehetőségek széles skáláján méri, a politikai, gazdasági és társadalmi szabadságtól az egyén lehetőségéig, hogy az egészséges, művelt, produktív és kreatív legyen, rendelkezzék önbecsüléssel és emberi jogokkal. (UNESCO/ENSZ: A Kultúra és Fejlődés Világbizottsága , Világjelentés) Prioritásként a demokráciafejlesztést, az aktív állampolgári tagság -elvet fogadja el, arra törekszik, hogy a köz ügyei ne nélkülözzék a lakosok és közösségeik aktív felelősségteljes részvételét. Mindezeket régiónkra (megyénkre) vonatkoztatva: Törekedni kell arra, hogy a baranyai állampolgárok a saját életüket jobban uralhassák, az ehhez a szükséges tudásokat, élményeket, műveltséget, kompetenciákat megszerezhessék, intézmények minőségi szolgáltatásaihoz, kínálatához szabadon hozzáférjenek. Az UNESCO-nak 1996-ban készített Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése Az oktatásról a XXI. században vonatkozó kérdéseiről Delors ezt igen hatásosan így fogalmazza meg: Tanulnunk kell, hogy tudjunk! Tanulnunk kell, hogy cselekedni tudjunk! Tanulni kell, hogy legyünk valamilyenné! Tanulni kell, hogy másokkal együtt tudjunk élni! Rendkívül fontos, hogy az innovatív felnőttoktatás, közösségfejlesztés, szociokulturális animáció gyakorlata meghonosodjon, kellő támogatást kapjon. A megyei önkormányzat elismeri, hogy a kultúra fejlesztése Baranya versenyképességének fontos eleme (életmódkultúra, vonzó, sokszínű kulturális kínálat, kulturális turizmus, művelt és képzett munkaerő, kulturális médiapiaci jelenlét). 12

13 A kultúrafejlesztés szerepe a helyi, a regionális, a nemzeti, az európai, s a világpolgári egyéni és csoportidentitások erősítésében döntő fontosságú. Feltétlenül támogatandó célokként határozhatjuk meg a kötődések kialakulását szolgáló hagyományőrzést, a kulturális örökség védelmét, s hozzáférhetőségét, valamint a kulturális önkifejezést, s kreatív alkotókészség ösztönzését. Az önkormányzat elismeri a szellemi alkotómunka és a művelődés szabadságát, autonómiáját. Feladatát a feltételek megteremtésében való közreműködésben, az ösztönző rendszerek kimunkálásában, az információk közvetítésében, a szakmai tanácsadásban, a koordinálóanimáló közreműködésben látja. A meglévő kulturális intézményrendszer fenntartását, s továbbfejlesztését fontosnak ítéli a testület, de nyitott a szektorközi együttműködések iránt is, s az új típusú jogi-szervezeti formák iránt is, ha azok szakmai szempontból megalapozottak. Belátván a rendelkezésére álló erőforrások korlátozott voltát, határozottan az együttműködési hálók kiépítésében, fenntartásában vállal szerepet. Minden lehetséges módon ösztönözi a potenciális kultúratámogatókat mind az üzleti szektorban, a közszférában, s a civil társadalomban. Az életesélyek kulturális különbségének csökkentése is cél. Az önkormányzat törekszik a hátrányos helyzetű térségekben élők és különféle hátránytényezőkkel együtt élő társadalmi csoportok művelődési esélyeinek növelésére. Különösen a térségi kommunikációs rendszerek fejlesztésre kell hangsúlyt helyezni, mind az új információs technológiák, mind az információszolgáltatás szintjén, hogy ne rekesszük ki a hátrányos helyzetű települések lakosait azon tudásokból, amelyek kulcsszerepet játszanak az életesélyek mai alakulásában. Kulturális szükségletek fejlődnek, ha a kulturális praxisban folyamatosan kielégülnek, s az új és új ösztönzések során továbbépülnek. Ezért a kulturális fejlesztési koncepció kiemeli a hosszú távú kulturális piacépítés célját, a felnövekvő generációk jó felkészítését iskolában és iskolán kívül az igényes életre, s művelődésre. Ehhez kulturális érték/kondíciórendszer ösztönzése kell. Baranya kultúrája jó hírének keltése, kultúrájának reprezentálása, az eredmények közzététele, a kultúra fontosságának elfogadtatása mind a megye lakossága, mind más megyék lakossága körében, ill. a külföldi kapcsolatokban folyamatos feladata. Baranya megye kulturális fejlesztési koncepcióját a kisrégiók és központjaik történelmi, művelődési tradícióira, természeti és épített környezeti adottságaira, meglévő kiemelkedő közművelődési értékeire, működő intézményrendszerére, mint alapra kell ráépíteni. Annak összhangban kell lenni a már létező megyei területfejlesztési, valamint az idegenforgalmi és turisztikai koncepciókkal. 13

14 A megye, kistérségei, kistérségi települési központjai és Pécs Kincses Baranya évszázadok alatt felhalmozott kulturális értékeit gazdagítják, őrzik, közvetítik. A legerősebb centrális oszlop természetesen a megyei jogú város: Pécs, melynek ugyancsak van kistérsége, vonzáskörzete A jól körülhatárolható, többnyire tájegységekhez igazodó kistérségek központjai nagy történelmi múlttal rendelkező régebbi (Mohács, Komló, Szigetvár, Siklós), vagy fontos közigazgatási, kereskedelmi, idegenforgalmi szereppel bíró újabb (Pécsvárad, Sásd, Szentlőrinc),vagy egészen friss (Bóly, Sellye, Harkány), vagy leendő városok. Ezek többségében a kulturális intézmények jól vagy kielégítően működnek, folyamatos tevékenység folyik. Egyrészt a történelmi múlt, a néprajzi, nemzetiségi, népművészeti, polgári tradíciók, másrészt a természeti adottságok, harmadrészt az elmúlt évtizedekben a közművelődési intézmények szakmai bázisán létrejött, s a térségben legerősebb, magas színvonalú, a másokétól markánsan megkülönböztethető kulturális értékei alapján kaphatnak a térségközponti városok a megyei kulturális fejlesztési koncepcióban sajátos szerepet. A kistáji központok mellett idegenforgalmi, kulturális, népművészeti vagy más vonzerővel bíró kisebb-nagyobb települések is természetes alkotóelemei, részei a megye kulturális térképének, szerkezetének (Orfű, Abaliget, Dunaszekcső, Magyarlukafa, Mecseknádasd, Magyaregregy, Ófalu, Óbánya, Hosszúhetény, Nagynyárád, Zengővárkony, Villány, stb.), ennek következtében a kulturális turizmus fejlesztését is célul kell kitűzni Kulturális és művelődési mutatók A mai magyar társadalom különböző rétegei, különösen az értelmiség, de más társadalmi csoportok is ragaszkodnak az egyszer már megteremtett kultúrához. A felmérések szerint a kilencvenes évek Magyarországán 15%-ra becsülik azt a réteget, amely őrzi a kultúra értékeit. Mellettük sajnos nő a passzívak, a lemaradók és a veszélyeztetett helyzetűek és egyre fogy a kulturális középréteg száma és aránya. Mivel az utóbbi évtizedben rendkívül kevés felmérés készült mind megyei, mind országos szinten a műveltségi és művelődési mutatókról, munkánk nem vállalkozhat arra, hogy teljes képet adjon az országos és megyei összehasonlító adatok elemzéséről, így csak néhány meghatározó területet mutathatunk be. Elmondhatjuk viszont, hogy az e területeken érvényesülő tendenciák másutt is hasonlóak. A rendszerváltás után a kultúra egyes ágazataiban gazdagodásról és fejlődésről is beszámolhatunk, de vannak árnyoldalai is. Ma több könyvet adnak ki, mint tíz évvel ezelőtt, de a könyvek példányszáma csökken, és sajnos ebből kevesebb kerül a 14

15 könyvtárakba is. Nőtt viszont az igénytelen szórakoztató művek száma, és az olvasók nagyobb számban fordulnak ezek felé, mint korábban. A könyvek drágák lettek, a könyvesboltok sorra zártak be. A könyvtárak száma 1994-ben pl volt, ebből Baranyában 282 működött, mára számuk 256-ra csökkent. Több a kiállítások száma is, a statisztikai adatok szerint 1994-ben Magyarországon 3842-t rendeztek, ebből Baranyában 63 volt, 1998-ban pedig már csak 61. A statisztikák nem tartalmazzák a bankok, vállalkozások, civil nonprofit szervezetek adatait. Mértékadó vélemények szerint csak Baranya megyében évente több, mint 400 kiállítást rendeznek ban 950 múzeum működött az országban (Baranyában 34), a látogatók száma a nyolcvanas évekhez képest, mintegy felére csökkent, és a statisztikák azt mutatják, hogy a külföldiek egyre nagyobb arányt képviselnek. A baranyai adatokat tekintve 1996-ban a múzeumlátogatók száma volt, 1998-ban már csak A színházlátogatók száma is évről-évre csökken, míg 1994-ben közelítette a ötmilliót (Baranyában ), addig 1998-ra a négymilliót alig érte el az országos átlag (Baranyában ). A művelődési házak száma szintén évről-évre kevesebb. Baranya megye példája jól reprezentálja az országos tendenciát: 1997-ben 176 működő intézménye volt, 1998-ra e szám 106-ra csökkent, de új típusú intézmények is létrejöttek, a teleházak. A községi mozitermek számának radikális csökkenését a televíziók és a műholdas csatornák előtérbe kerülése okozta ben az országban 168 városban és 243 községben, Baranyában 8 városban és 14 községben működött mozi. Ez az arány re 7-re, illetve 14-re változott. Mára a multiplex mozitermek száma jelentősen javítja ugyan az arányokat, de ez az intézménytípus nem tölti be a kultúraközvetítés funkcióját, hanem az igénytelenebb, könnyedebb szórakozást képviseli. Az állami televízió és rádióadók mellett a kereskedelmi és helyi csatornák megjelenése szintén a kínálati palettát gyarapítja, viszont nem a kulturális felemelkedést segítik elő. A Magyarországot ma jellemző általános elszegényedés sokak számára nem teszi lehetővé, hogy mindennapi életükben helyet biztosítsanak a kultúra minden fontosabb faktorának. A megyei kulturális koncepció fő feladatának tekinti, hogy realizálja a kultúra társadalmi-gazdasági funkciója szerinti szerepét, megbecsültségét, segíthesse a gazdaság hatékonyságának növelését, az életmód optimálishoz közelítő folyamatinak a megvalósulását, megerősítse a politikai döntéshozók felelősségérzetét. 15

16 2. A megye művelődésére, kultúrájára vonatkozó adatok 2.1 Településszerkezet A megye lakosságának száma fő (1998). Itt él az ország lakónépességének 4%-a 302 településen. Ebből 203 település lakossága nem éri el az 500 főt (67%), 49 településen fő a lakosság (16,2%), 30 községben 2000-nél kevesebb lakost tartanak nyilván (9,9%), 14 település megközelíti az es létszámot (4,6%), 1 település lakossága közel tízezer fő (0,3%), Siklós, Szigetvár lélekszáma fölött van (0,6%), Mohácson csaknem húszezren élnek (0,3%), Komlón harmincezren. A régióközpontban, Pécsett (1995) lakost tartanak nyilván (0,3%). A népesség főbb korcsoportok szerinti összetétele százalékos arányban Év 0-14 éves éves éves 60-x éves ,4 37,4 24,0 16, ,1 36,7 25,2 18, ,8 36,3 26,8 19,1 A fenti adatokat elemezve láthatjuk, hogy a megye településeinek 2/3-a apró falu és a lakosság 13%-a él e községekben, ahol is a kulturális intézmények teljesen, vagy részben hiányoznak. E mikroközösségek a megye kulturális fogyasztásának perifériáján találhatók. Legtöbb családnak a művelődést a televízió jelenti. Az fő közötti településeken valamivel jobb a helyzet, e községekben már találhatók közművelődési intézmények, amelyek részben kiszolgálják a lakosság kultúraigényét (művelődési-, vagy faluház, könyvtár). A megye lakosságának 22%-a él kisvárosi környezetben. A megye városaiban a kultúra fontos intézményeit, szervezeteit széles körben meg lehet találni, és az itt élők kulturális fogyasztása minőségében, szerkezetében jóval meghaladja a kistelepüléseken élőkét. Az 1998-as statisztikák szerint Pécsett él a megye lakosságának közel 40%-a. A tradicionális helyzetből adódóan az itt élők a kultúra szinte minden intézményével találkozhatnak és használhatják is azt. A megye aprófalvas településszerkezetéből következik, hogy az elzárt falvakban, zsáktelepüléseken élők egyfajta kulturális önellátásra rendezkedtek be, a kisközösségi művelődési formák dominálnak. Kulturális fogyasztásukat meghatározza a civil társadalom erőssége vagy erőtlensége, a lakosság munkahelyre történő ingázása, a közlekedési viszonyok, a helyi kreatív emberek jelenléte. A fogyasztás optimalizálása 16

17 érdekében a közösségfejlesztésnek, a civil szféra erősítésének itt döntő fontossága lenne Foglalkoztatás, munkanélküliség A munkanélküliségi ráta alakulása a megyében és országosan (Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ) megyei országos A munkanélküliséget 1990-ben mérsékelt, majd 1992-től egyre gyorsuló ütemű emelkedés jellemezte. A megszűnő nagyvállalatok létszámleépítésének következtében az állástalanok száma hirtelen növekedett. Az 1995-től tapasztalható létszámingadozást csak részben magyarázzák a gazdaság reálfolyamatai, egyre jelentősebb a munkaügyi szervezet foglalkoztatási eszközei működtetésének hatása a munkaerőpiaci helyzet alakulására. Baranya megye foglalkoztatási helyzetének az országos folyamatoktól való fokozatos elszakadása 1994 évtől elkezdődött és a térség nagy munkáltatóinak felszámolása napjainkig húzódó súlyos munkanélküliségi gondokat idézett elő. Sokkal kevesebben és kevesebbet költenek a kultúrára. Kulturális statisztikai elemzések alapján elmondhatjuk, hogy a lakosság nagy része a televíziózáson kívül más művelődési formát nem használ. 17

18 100% 80% 60% 40% 20% felsőfokú érettségi szakmunk. 8 ált.isk 0% A regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% szellemi szakmunkás betanított segédmunkás A regisztrált munkanélküliek megoszlása állománycsoportonként Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ A regisztrált munkanélküliek foglalkozás és iskolai végzettség szerinti megoszlásából kitűnik, hogy Baranyában az alacsony iskolai végzettséggel (általános iskola, szakmunkásképző), illetve a segéd- és betanított és szakmunkásként dolgozók képviseltetik magukat legnagyobb arányban a munkanélküliek között (a két csoport aránya meghaladja a 80%-ot), őket követik a középfokú végzettséggel rendelkezők (3-4%), s legkisebb mértékben érintette a munkanélküliség a felsőfokú végzettségűeket (1-2% körüli értékek). A vizsgált periódusokban az arányok nem nagyon változtak, tehát az alacsony iskolázottság szoros összefüggésben van a munkanélküliséggel, s nekik van a legkevesebb esélyük arra, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ebből a koncepció számára azt a következtetés vonhatjuk le, hogy Baranyában az alacsony iskolai végzettségű fizikai dolgozók aránya igen magas, és szükség van hatékonyabb képzésükre, átképzésükre. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ képzései között Össz. létszám Ebből munkanélküli Munkavisz. mellett Forrás: Baranya Megyei Munkaügyi Központ 18

19 A táblázat adataiból egyrészt megállapíthatjuk azt, hogy az elmúlt években a Baranya Megyei Munkaügyi Központ képzéseinek száma állandósult, a munkaviszony mellett tanulók száma csökkent Ez következhet a megye aprófalvas településszerkezetéből: a periférikus területeken lakó munkanélkülieknek sem anyagi, sem közlekedési lehetősége nincs arra, hogy a központ képzésein részt vegyenek, másrészt pedig, hogy mivel új munkahelyek nem generálódnak, szintén csökkent a munkaviszony melletti képzések száma. Megoldás lehetne, ha a munkanélkülieknek indított képzések nem csak a nagyobb településeken, hanem esetleg a kistelepülések egyikében zajlanának. Szintén javulnának a mutatók, ha munkaerőpiac-orientáltabb képzések indulnának, innovatívabb felnőttképzésre lenne szükség Iskolázottság A népesség műveltségének, tudásszintjének megítélésében az iskolai végzettség áttekintése nyújt támpontot. Az 1990-es évek elejére növekedett az általános iskolai, közép-, valamint felsőfokú végzettséget szerzettek részaránya. Baranyában 1990 elején a lakosság több mint 75%-a megszerezte legalább a kötelező iskolai végzettséget jelentő iskolai szintet, ez az arány 1980-ban 67%, 1996-ra 86% lett. A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1990-ben 27%-os volt, amely arány 1980-ban 22% volt, s 1996-ban elérte a 32%-ot. Felsőfokú iskolai végzettséggel 1990-ben a 25 éves és idősebb népességnek a 9%-a rendelkezett, ugyanakkor 1980-ban ez még csak 6%-ot tett ki, 1996-ban pedig közelítette a 11%-ot. Ez az adatsor azt bizonyítja, hogy Baranya megye lakossága, a megyei közintézmények nagy erőfeszítéseket tesznek a munkanélküliség kezelésére, a művelődési esélyek kiegyenlítésére. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége százalékos arányban (1990.) 0 oszt oszt oszt. 8 oszt. Szakmunk. Középisk Felső. fokú Községek 3,53 13,07 22,71 35,04 14,86 8,25 2,51 összesen Városok 1,82 9,96 14,05 32,04 13,64 19,54 8,92 összesen Megye 2,44 11,11 17,24 33,14 14,09 15,38 6,56 összesen Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján Az országos viszonyokhoz képest (ld. melléklet) Baranya a magasan iskolázott megyék közé tartozik, Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Vas, Hajdú-Bihar megyékkel egyetemben, bár itt inkább az általános iskolai végzettség dominál, ami szintén aprófalvas szerkezetével, a kistelepülések nagy számával magyarázható. A városokban 19

20 magasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkeznek a lakosok, mivel ott az oktatási lehetőségek köré szélesebb. A hétéves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége férfiak (1990.) Községe k összesen Városok összesen Megye összesen 0 oszt oszt oszt. 8 oszt. Szakmun k Középisk. Felső fokú 3,01 12,86 18,25 34,36 21,15 7,74 2,6 1,74 9,83 11,43 30,23 18,47 18,19 10,07 2,22 10,97 13,99 31,87 19,47 14,27 7,27 Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján A hét éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége nők (1990.) Községek összesen Városok összesen Megye összesen 0 oszt oszt oszt. 8 oszt. Szakmunk. Középisk. Felső fokú 4,02 13,28 26,94 35,68 8,89 8,74 2,43 1,88 10,08 16,04 33,67 9,29 20,75 7,78 2,65 11,24 20,22 34,4 9,15 16,4 5,91 Forrás: KSH legutóbbi népszámlálási adatai alapján A nők iskolai végzettsége kedvezőtlenebb képet mutat, mint a férfiaké, ez szintén az apró elzárt települések nagy számával magyarázható ott még a hagyományos családmodell a jellemző. A két nem végzettségi színvonalában fellelhető különbség a felsőfokú végzettségűek esetében a legszámottevőbb. A 90-es évek kezdetén a férfiaknak közel másfélszer akkora hányada szerzett diplomát, mint a nőknek. A differencia az általános iskolai 8 osztályos végzettséget tekintve ennél jóval mérsékeltebbnek tűnik, a legutóbbi népszámláláskor csupán 1,1-szeres volt, a középiskolát végzettek körében viszont különbség nem volt. A funkcionális analfabétákról nem áll rendelkezésünkre adat, pedig számuk pregnánsan nő. A megyében eddig még nem indult számukra tanfolyam. A közoktatási és művelődési intézményhálózat tervezésénél érdemes számba venni a lakónépesség mobilitását és korösszetételét. A lakónépesség csökkenése folyamatos, hozzávetőlegesen évi fő. 20

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.) 1, AZ 55/2008. (X. 31.) 2, A 42/2009. (IX. 30.) 3 ÉS AZ 56/2012. (XI. 30.) 4 RENDELETTEL

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL A 49/2006. (XI. 6.), AZ 55/2008. (X. 31.) ÉS A 42/2009. (IX. 30.) RENDELETTEL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül : AGGTELEK KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 3/2002.(IV.11.)SZ. RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS SZABÁLYOZÁSÁRA Aggtelek Község Önkormányzatának képviselő-testülete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2001.(II.26. ) SZÁMÚ R E N D E L E T E A VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL ÉS FELTÉTELEIRŐL (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva.) Edelény Város Önkormányzatának

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.01.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. Fejezet. Általános rendelkezések. Alapelvek Albertirsa Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999.(X.29.) rendelete a 16/2004.(IV.30.) és az 5/2009. (III.02.) rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege az Önkormányzat művelődési

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (a 2/2008. (I.22.) Önk., a 32/2009. (IX.30.)

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2011. (III. 30.) önkormányzati rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat közművelődési szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatainak ellátásáról A Baranya

Részletesebben

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről.

Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete. a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzati Képviselőtestületének 8/2000(IV.27.) sz. rendeletének egységes szerkezete a község közművelődéséről. Rimóc Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990 évi LXV tv. 16.

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A MUNKANÉLKÜLIEK/ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Száma: 12 / 2006 Pécs, 2006. szeptember Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület 2015. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat! Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT a Képviselı-testület 05. május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl Kihagyva a kihagyandókat! 48/05. (V. 06.) ÖH. A Lajosmizse Város Mővelıdési Háza és Könyvtára

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról

Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.08.) önkormányzati rendelet a helyi közművelődés önkormányzati feladatellátásáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Kiskunmajsa Városi

Részletesebben

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire

6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata 6/2001.(IV.20.) önkorm. sz. rendelete a nagyközség közművelődési feladataira és ellátásának feltételeire Taktaharkány nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13..

Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. Iskolai közösségi szolgálat - Műhelykonferencia Eger, 2014. május 13.. A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította A 2012-13-ban zajlott átszervezési folyamat következtében

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 2.. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának formái különösen: 4..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 2.. (2) A 3. (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátásának formái különösen: 4.. TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 118/2004.. ((V.. 3..)) RENDELETE A HELYII KÖZMÜVELÖDÉSSRÖL 2 Tiszacsege Város Önkormányzata Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a

Részletesebben

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete a közművelődésről szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye Okirat száma: 2177/2/2015 Módosító okirat A Marcali Városi Kulturális Központ Marcali Város Önkormányzatának Képviselő testülete által 2014. április 24. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL Balatonföldvár Város Képviselő-testülete az 1997. évi CXL.

Részletesebben

4/2002.(II.3.) számú rendelet

4/2002.(II.3.) számú rendelet 1 5. számú melléklet 4/2002.(II.3.) számú rendelet Bekecs községi Önkormányzat Közművelődési feladatairól A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek gyakorlása közcél.

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: Egyetemi docens

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek

I. rész. Általános rendelkezések. Alapelvek Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 6/1999.(III.03.) Ök. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének

Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének Szentbékkálla település Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2002. ( VI. 17.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 Módosította: 11/2008. (XII.08.) ÖK rendelet. Hatályba lépés időpontja:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/

PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELTESTÜLETÉNEK 10/2000. (III.20.) rendelete a helyi közmveldésrl 1 /egységes szerkezetben/ Pápa Város Önkormányzatának Képviseltestülete a kulturális javak védelmérl és a

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról

Zajti Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény, Művelődési Központ és Könyvtár Alapító Okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról

Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2006.(V.31.)rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Szerencs Város Önkormányzata közművelődési intézmény- és tevékenységrendszerének fejlesztése,

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1 A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. szeptember 8-i rendes ülésére 42. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. szeptember 8-i rendes ülésére Tárgy: A helyi közművelődési feladatokról szóló önkormányzati

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Vác Város Önkormányzat.../2013.(..) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) Magyarország Alaptörvényének XI.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál Nemzeti Kulturális Alap célja A nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. szeptember

Pályázati figyelő 2010. szeptember Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) i keret összege Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Levéltári Szakmai Kollégiuma pályázata Magyarországi közlevéltárak

Részletesebben

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:.

Társadalmi vállalkozás fejlesztése a műemléki topográfiai feladatok ellátására. Toborzó lap. anyja neve:... születési hely és idő: lakcím:. Toborzó lap Tájékoztató: A pályázati program célja a műemléki topográfiák elkészítését segítő szakmai szolgáltatások társadalmi vállalkozási formában való megteremtése Magyarországon egy fenntartható innovatív

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Bököny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (IV. 02.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Bököny Község Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi közművelődési

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu

Környezetvédő Egyesület Érd. www.avarosvedo.hu Környezetvédő Egyesület Érd www.avarosvedo.hu Küldetési nyilatkozat Az Érdi Környezetvédő Egyesület célja lakóhelyünk, Érd természeti, épített és kulturális értékeinek, megismerése, megismertetése, és

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok

Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok Taktaharkány civil szervezetek, alapítványok "A TAKTAHARKÁNYI REFORMÁTUS TEMPLOMÉRT" Közhasznú (oktatási,kulturális,egyéb) 3922 Taktaharkány, Béke utca 40. képviselő: Fodor József Károly Elsődlegesen a

Részletesebben

Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Nógrádmegyer Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (V.7.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról Nógrádmegyer Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a muzeális

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról

Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődés szabályozásáról Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 27/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Zajti Ferenc Kulturális Központ alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben