A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai"

Átírás

1 A Mecseki Kőszén Formáció ősföldrajzi viszonyai NÉMEDI VARGA ZOLTÁN 1 Délkelet-Dunántúlon a Kelet-Mecsekben ÉK-DNy-i irányban 20,0-30,0 km hosszú, ÉNy-DK-i irányban 10,0-15,0 km széles területen ismeretes a Mecseki Kőszén Formáció. E 350,0-400,0 km 2 -ből kb. 50,0 km 2 a bányászati műveletekkel és kutatófúrásokkal különbözőképpen megkutatott terület. Kisebb részén a köszénösszlet felszínen van, kb %-ban a kőszénvagyon számításánál választott mélységig (-800 m), míg nagyobb részén e szint alatt helyezkedik el. A késő-triász Karolinavölgyi Homokkő Formációból folyamatosan kifejlődő, köztestelep jellegű, nagy vastagságú (120,0-1000,0 m), soktelepes (39 számozott telep), uralkodóan paralikus, alárendelten limnikus, gresteni fáciesű Mecseki Kőszén Formáció a terület DNy-i, Ny-i ill. ÉNy-i részén eróziós diszkordanciával, a DK-i oldalon tektonikusán határolódik el szomszédságától. É-on, ill. ÉK-en jelentős fácies- és vastagság változással, tektonikailag szabdaltán folytatódik a Duna-Tisza köze felé. A köszénösszlet képződését meghatározó triász időszaki üledékképződési viszonyok Délkelet-Dunántúlon a Mecsek és a Villányi-hegység térségében az kora- és középső-triász képződmények hasonló, de elkülöníthető formációi szárazföldi törmelékes üledékekkel induló és sekélytengeri lagúna-fáciessel záródó üledékképződési ciklust alkotnak. Az anizuszi-ladini Misinai Formációcsoportba tartozó uralkodóan mészköves, alárendelten dolomitos rétegsor a Nyugati-Mecsekben felszínen, míg a Keleti-Mecsekben a köszénösszlet mélyfeküje. A kelet-mecseki kőszénelöfordulásban a középső-triász üledékeket különböző vastagságban, hasonló kifejlődésben a pécsi (P-8., P-23., P-28., P- 57.), az ófalui (O-l.), a komlói (K-I7., K-21., K-54., K-I 16., K-I75.), a nagymányoki (Nm- 4., Nm-6., Nm-7., Nm-10., Nm-15.), a szászvári (Sz-5., Sz-13.), a máza-déli (M-30., M-32., M-33.) és a váralja-déli (V-21.) fúrások tárták fel. Pécs környékén a lábai fázis szinorogén megnyilvánulásaként a középső-triász sekélytengeri karbonátos, rámpa fáciesű formációkra (HAAS J. in: GYALOG L. 1996) gyors fáciesváltozással az euxin fáciesű, fekete, vitritzsinóros, osztracodás-gasztropodás mészmárga, sötétszürke, lemezes agyagmárga összetételű, max. 100 m vastag késő-ladini kora-karni Kantavári Formáció települ, melyet egy pécsi (P-28) és egy komlói (K-21.) fúrás is feltárt. A P-28. fúrástól kb. 6,0 km-rel ÉNy-ra a Vágotpuszta-2. fúrás - tufás kaolinit szint felett - kőszenes rétegeket mutatott ki. A Nyugati-Mecsek északi előterében a vágotpusztai (Vp-2.) fúrástól kb. 8,0 km-rel NyÉNy-ra települt Husztót-2. fúrás, ill. attól kb. 4,0 km-rel Ny-ra eső Szentkatalin-1. fúrás nyílt selfhez tartozó nyílt laguna fáciesű ladini-karni karbonátos rétegeket tárt fel (WÉBERB. 1990). A P-28. fúrástól 3,0 km-rel ÉNy-ra települt 1 Professor emeritus, Miskolci Egyetem, Földtan-Teleptani Tanszék 17

2 MÉV XI. szerkezetkutató fúrás a karni emelet felső részébe tartozó, 23,0 m vastag kőszénösszletet harántolt (WÉBER B. 1984). Mindezek a késő-triász rétegsor alsó szakaszának a pécs-komlói területen megismert típuskifejlődéstől eltérő, változatos fáciesviszonyokat mutató, a területtől ÉNyra eső kifejlődését rögzítik. Pécsett és a Keleti-Mecsekben a Kantavári Formációra települő, 450,0-600,0 m vastagságú törmelékes kifejlődésű Karolinavölgyi Homokkő Formáció a felső-triász mindhárom emeletét képviselheti. A formáció uralkodó kőzettípusa a szürke, aprókavicsos homokkő, finomszemcsés homokkő és a zöldesszürke aleurolit; alárendelt a zöldesszürke közetlisztes agyagkő. A síklápi, tavi és folyóvízi fáciesekkel jellemezhető formáció kisebb hiatusokkal kitölti a karni, nóri és a rhaeti emeleteket" (NAGY E. 1995). A formáció alapszelvényét adó P-28. fúrás mellett a kelet-mecseki kőszénkutató fúrások Pécsett (P- 56.), Hosszúhetényben (Hh-16., Hh-21. és Hh-23.), Komlón (K-46., K-71., K-73., K-125. és K-I75.), Máza-Dél-en (M-6., M-l5., M-21., M-33.), Váralja-Délen (V-7., V-15., V-25.) sokszor feltárták a formáció felső 100,0-200,0 méteres szakaszát az említett kőzettípusokkal, ill. az a szakaszon megjelenő sziderites-chamositos aleurolitokkal és agyagkövekkel (2,0-3,0 m), továbbá vékony (0,1-0,7 m) sziderites vasércrétegekkel (CSALAGOVITS I. K. 1964, SOMOS L. 1965, NÉMEDI VARGA Z. 1963, 1969, 1971, 1995). A pécs-komlói köszénterülettől DK-re, Pécsett és ÉK-i szomszédságában a P-7., P- 23., P-25., P-26., ill. a Tettye-1. fúrásokból ismeretes egy mészkőkonglomerátumoshomokköves-aleurolitos rétegsor. A Nyugati-Mecsekben, Kővágószőlőstől D-re, a Pécs- Bükkösd-i vasútvonal É-i oldalán a Kő fúrás tárta fel a liász kőszénösszlet alatt - tektonikus helyzetben - ezt a meszes homokkő kötőanyagú mészkőkonglomerátumot, mészköbreccsát, homokkövet, mészaleurolitot tartalmazó rétegsort. Korábban (1942) a Keleti-Mecsekben az Ófalu-III. fúrásban a késő-triász telepmentes homokkőösszletben triász mészkőkavicsos meszes homokkövet írtak le. A Zsibrik-1. fúrás ( ) a kőszénösszlet alatt 2,15 m vastag sötétszürke mészköbreccsát harántolt. A módosított üledékképződési modell alapja a Kantavári- és a Karolinavölgyi Homokkő Formáció heteropikus fáciesét képviselő konglomerátum-homokkő összlet korbesorolási lehetősége. Az összletet legteljesebben feltárt P-26. fúrás 174,5-580,2 m között a Vasasi Márga Formáció, ill. a Mecseki Kőszén Formáció felső tagozatának pécsi kifejlődésű rétegeit harántolta. Ezt követően 580,2-607,6 m közötti jelentős elvetési magasságú vetőzóna alatt mind a kőszénösszlettől, mind a jellegzetes késő-triász üledékektől eltérő kifejlődésű rétegsor mutatkozott. A viszonylag egységesen kimozdított (D=40 ) rétegsor felső szakaszának homokkő-aleurolit rétegcsoportja 760,8 m-ig tart, s szürke, sötétszürke, kőzetlisztes üledékeiben néhány helyen növényi szövettörmelékek, 726,0-727,0 m-ben elszórtan apró csigák (Coelostylina sp.) és 739,4 m-ben vékony lumasella-sáv található. A középső szakasz, konglomerátum pados homokkő - aleurolit rétegcsoport 760,8 m-től 911,0 m-ig. Bár már 761,20 m-ben jelentkezett az első 0,40 m vastag breccsaréteg, mégis 991,0 m-ig a homokkövek uralkodnak, mellettük aleurolitok is előfordulnak, sőt két helyen kőszénzsinór is. A 807,0 méterből származó mintában későtriászra utaló pollenek vannak (BÓNA J. 1962, 1995). Az alsó szakasz 911,0-1200,0 m-ig konglomerátum rétegcsoportnak nevezhető, mely homokkő- és mészkőbreccsa, ill. konglomerátum rétegek váltakozásából áll. A P-26. fúrástól 3,6 km-re Ny,ÉNy-ra települt P-28. fúrás Karolinavölgyi Homokkő Formációjában több helyen mészkő- és dolomitkavicsos réteg települ. 18

3 Legszembetűnőbb a 327,6 méterében a 3,4 m vastag, szürke-zöldesszürke, finomszemcsés, dolomit-kavicsos homokkő és az 1,0 m vastag (204,1 m-ben) szürke anizuszi mészkőkavicsos (1-2 cm-es) aleurolit. Mindkét réteg a karni emeletbe tartozik (NAGY E. 1968). A P-23. fúrásban a konglomerátumos összlet eróziós diszkordanciával, de szögeltérés nélkül települ az anizuszi mészkövön. Ezek szerint a konglomerátumos összlet alsó szakasza a Kantavári Formáció megfelelője. A pécsi fúrások alapján a konglomerátumhomokkő összlet valódi vastagsága 400,0-450,0 m (1. ábra). A konglomerátumos-homokköves fácies viszonylag hosszú, de valószínűleg keskeny sávban mutatkozó üledékképződési területe és kora csak nagyvonalakban valószínűsíthető, s eredeti elterjedésével - véleményünk szerint - elsősorban a Mecsekaljavonaltól, mint diszlokációs övtől délre, délkeletre számolhatunk. Feltételezhető, hogy az anizuszi-ladini kor határán jelentkező regresszió eredményeképpen a mecseki üledékgyűjtő és a mai D-i előtér anizuszi korig egységes üledékgyűjtő-térsége a mai diszlokációs öv (Mecsekalja-vonal) zónájában vált eltérő mozgásúvá, s az egész területre jellemző lett a lassú emelkedés, mely a déli előterében nagyobb méretű volt, és esetleg több korra kiterjedő szárazföldi időszakot" jelentett. A mecseki üledékgyűjtő eddig ismert területén - az említett övet kivéve - az üledékképződés a ladini kortól a pszamitos kőzetek fokozatos uralomra jutásával folytatódott, egészen az alfa telepcsoportig (P-28., P-39.), K-21. K-I61. és V-7. fúrás). A kora-triász törmelékes összlet, a Karolinavölgyi Homokkő Formáció heteropikus fáciesét jelentő, alul mészkőkonglomerátumos, felül konglomerátum-pados homokkő-aleurolit összlet gyűjtőterét tápláló szárazulat nyilvánvalóan D-i helyzetű volt. A kőszénösszlet kifejlődése és elterjedése A kőszénösszletet tartalmazó üledékgyűjtőt tápláló fő lehordási terület elhelyezkedésére korábban elsősorban a vastagsági viszonyok alapján következtettek. VADÁSZ E. (1940) szerint D-en, K-en és valószínűleg E-on gránitszárazulat alkotta a határt. SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1956) kollektív vizsgálat"-ok alapján Ny, D és K felől félkörben elhelyezkedő szárazföld lehetőségét valószínűsíti, elsősorban gránitkibúvások alapján. Ny-on tételezte fel WEIN GY. (1964, 1965, 1966) a szárazulatot, mivel a kőszéntelepes rétegsor Ny-on vastagabb. 19

4 1. ábra Földtani szelvény a pécsbányai területen keresztül (NÉMEDI VARGA Z. 1971) Jelmagyarázat: 1. pannóniai homok, 2. szarmata homokos mészkő, 3. bádeni homokkő, mészkő, márga, 4. kárpáti kavics, konglomerátum (1.-4.: neogén formációk), 5. felsőszinemuri foltos mészmárga csoport (Hosszúhetényi Mészmárga Formáció), 6. felsőszinemuri fedőmárga csoport, 7. felső-szinemuri fedőhomokkő csoport (Vasasi Márga Formáció), 8. kőszéntelep, 9. felsö-triász-alsó-liász kőszénösszlet (Mecseki Kőszén Formáció), 10. rhaeti homokkő összlet, 11. nóri homokkő összlet, 12. karni homokkő összlet ( : Karolinavölgyi Homokkő Formáció), 13. ladini-karni agyagos mészkő (Kantavári Formáció), 14. ladini (?)-felső-triász konglomerátum és homokkő-aleurolit összlet (Karolinavölgyi Homokkő Formáció), 15. középső-triász mészkő (Misinai Formációcsoport), 16. fillit összlet (Ofalui Fillit Formáció), 17. réteghatár és feltételezett réteghatár, 18. szerkezeti vonal 20

5 A felső-triász alsó-liász együttes üledéksorozatra nézve érvényesnek vehető, de csak a felső-triászra végzett üledékföldtani, keresztrétegzettségi vizsgálatok alapján IMREH L. (1956) D-en DK-en, CSALAGOVITS I.K. (1964) EÉNY-on, WEBER B. (1964) É-on tételezi fel a fő szárazulatot. NAGY E. (1967, 1968) É-i, ÉÉK-i fő szállítási irányt - úgyszintén keresztrétegzettségi adatok alapján - míg a mellékirányú anyagszállítást DNyról és Ny-ról valószínűsíti. A lehordási terület elhelyezkedését, az üledékgyűjtő alakját és nagyságát a kőszénösszlet vastagsági és fáciesviszonyai segítségével lehet legvalószínűbben körvonalazni (NAGY E. - FORGÓ L. 1967, NAGY E. 1969, NÉMEDI VARGA Z. 1969,1987). A Mecseki Kőszén Formáció a fáciesviszonyok ill. a litológiai jellemzők segítségével három tagozatra és 10 rétegcsoportra osztható, ahol a tagozatok lényegileg a korábbi telepcsoportoknak felelnek meg. Az alsó tagozat a kőszénösszletnek a felső-triász rhaeti emeletébe sorolt, meglehetősen állandó vastagságú (60,0-80,0) alsó szakasza, melynek felső határát a középső tagozat kőszéntelepei, ill. -zsinórjai adják. A tagozat alsó részét jól rétegzett, lápi fáciesű szürke-sötétszürke aleurolitok, fekete agyagkövek és vékony kőszéntelep(ek) jellemzi(k), míg a telepmentes felső részét tavi fáciesű zöldesszürke, olykor gyökérnyomos aleurolitok és agyagkövek, alárendelten szürke homokkövek alkotják. Két részre tagolható: alfa telepcsoport, ill. rétegzetlen zöldesszürke aleurolit és szürke homokkő rétegcsoport. A kőszénformációnak az alsó-liász hettangi emeletébe tartozó középső tagozata vagy főtelepcsoportja a kőszénösszlet legvastagabb s egyben legproduktívabb szakasza. A bányászati műveletek éppen ezért a kezdetektől fogva lényegileg ebben a tagozatban folytak. A kisebb területen paralikus, általában limnikus és átmeneti jellegek, a vastagabb kőszéntelepek jelenléte, kompetens és inkompetens kőzettípusok váltakozása miatti erőteljesebb szerkezetalakulás (hasonló redőződés, olykor kihengerlödés, diszharmonikus gyűrődés, ill. vetődés, feltolódás) és a nagyobb bazalttelér-gyakoriság miatt ebben a tagozatban van a legtöbb rétegkimaradás, ill. ismétlődés mind a bánya vágatokban, mind a kutatófúrásokban. Alulról felfelé a következő rétegcsoportok különíthetők el: vékonytelepes rétegcsoport (50,0-150,0 m); aleurolit és homokkő rétegcsoport (20,0-30,0 m); vastagtelepes rétegcsoport (80,0-200,0 m); telepmentes, tufitréteges rétegcsoport (30,0-60,0 m); telepes rétegcsoport, közepes vastagságú telepekkel (35,0-50,0 m). A felső, paralikus tagozat, nyílt lagúnás üledéksorral, mely az alsó-liász alsószinemuri alemeletébe tartozik. Két telepmentes rétegcsoporttal közrefogott telepes csoportból álló tagozatot a kutatófúrások legtöbb esetben harántolták, de a vékony kőszéntelepek miatt bányászati feltárására ritkábban került sor. A felső tagozatot a Máza- Dél Váralj a-dél-i területen - heteropikus fáciesként - tengeri, partközeli kövületes, szürke, meszes aleurolit, finom- és középszemcsés homokkő ill. finomhomokos agyagmárga (márga) összetételű rétegcsoport helyettesíti. Vastagsága 130,0-250,0 m-re tehető. Rétegcsoportjai a következők: telepmentes, zöldesszürke agyagkőpados, tengeri vezérrétegcsoport (50,0-80,0 m); paralikus, vékonytelepes rétegcsoport 860,0-140,0 m); átmeneti, meddő rétegcsoport (20,0-30,0 m). A kőszénösszlet területi vastagság-adatai szerzőnként és aszerint is változnak, hogy a meghatározás bányászati feltárásokból (harántvágatok) vagy fúrások segítségével történt. Fontosabb vastagsági adatok a szerzők mellőzésével: Pécsszabolcs: 900 m, 1114 m (!), 850 m; Vasas: 714 m, 650 m, m; Hosszúhetény: m, 700 m; Komló: m, m, m, m, m, m, 480 m; Máza- 21

6 Dél Váralja-Dél: m, m; Nagymányok: 120 m; Szászvár: 75 m. A felsorolt vastagsági adatok a jelenleg tanulmányozható kelet-mecseki területeken lassúbb ÉK-DNy-i és gyorsabb ÉNy-DK-i változást mutatnak. A csökkenés iránya ÉNy, ill. ÉK, így a legközelebbi partvonal a két égtáj között lehetett. Az Észak-Mecsek bányáinak adatait a bonyolult szerkezeti helyzet miatt célszerű figyelmen kívül hagyni, de az megállapítható, hogy mindenképpen csökkent vastagsági értékekkel kell számolni. Az állandó magvétellel feltárt és geofizikai vizsgálattal pontosabbá tett fúrási szelvényekben alkalom kínálkozott a kőszénösszlet egészére vonatkozó kőzetösszetétel számításokra is. Bár megjegyzendő, hogy a fúrások mindegyikében észlelhető rétegkimaradások és/vagy rétegismétlődések befolyásolhatják az eredményeket. A valódi vastagságra átszámított rétegeket homokkő, aleurolit, agyagkő (szenes agyagkő) és kőszén (agyagos kőszén) csoportokra osztva számítottuk ki a fúrások rétegsorának százalékos kőzetösszetételét. Természetesen a bazalttelérek a számításnál kimaradtak. A területi átlagot a fúrásokban harántolt kőszéntelepes összlet összvastagsága szerint súlyozott értékek számtani átlaga adja. (1. táblázat) Terület (km 2 ) Homokkő (%) Aleurolit (%) Agyag kő (%) Kőszén (%) Alkálibazalt (%) Pécs(12) 27,2 40,9 28,6 3,3 6 Hosszúhetény (7) 35,1 35,8 24,3 4,9 4,2 10 Komló (12) 31,7 31,0 25,1 12,2 29,2 6 Máza-Dél -Váralja Dél (15) 38,6 Szászvár (1) 30,3 32,6 23,1 16,0 17,5 12,8 29,1 11,8 14,0 Fe táblázat A Mecseki Kőszén Formáció területi kőzetösszetétele Az átlagos kőszénszázalék a pécsi területen (3,3%) és a hosszúhetényi területen (4,9%) alacsony, Hosszúhetény felé növekvő tendenciával. A hosszúhetényi területen belül a kőszén értékek jelentősen szórnak (1,2-8,6%), a tektonikus kihengerlődések (H-23., H- 24. és H-26.) miatt a kőszénösszletnek csak a felső szakaszát harántoló fúrások (H-19., H- 20.), a rétegsor-ismétlődések (H-25., H-27. és H-29.), de a súlyozott átlag így is elfogadható. A hosszúhetényi területről kiindulva ÉNy felé, Komló irányába, kisebb távolságon a vékonyabb köszénösszletben számottevő kőszéntartalom-változás, növekedés (12,2%) következik be. A komlói (12,2%) és ÉK felé jelentős távolságra található Máza-Dél Váralja-Dél kőszénszázaléka (12,8%) nagyon hasonló. Máza-Dél Váralj a-dél-en, ha a tektonikailag kiugró két értéktől (V-8:4,5%, ill. M-16:19,6%) eltekintünk, akkor elég reális 12,3%, ill. 14,8% közötti értékeket kapunk. Ezek után az átlagos területi kőszéngyakoriság alapján kijelölhető a Pécs-Hosszúhetény, ill. a Komló - Máza-Dél Váralja-Dél párhuzamos paszta (2. ábra). 22

7 2. ábra Földtani szelvény a komlói és a hosszúhetényi területen keresztül (NÉMEDI VARGA Z. 1987) Jelmagyarázat: 1. pannóniai, 2. miocén, 3. Mecseki Andezit Formáció, 4. fonolit, 5. alkálibazalt (Mecsekjánosi Alkálibazalt Formáció), középső- és felső-jura formációk, 8. Mecseknádasdi Homokkő Formáció, 9. Hosszúhetényi Mészmárga Formáció, 10. Vasasi Márga Formáció (fedőmárga csoport), 11. Vasasi Márga Formáció (fedőhomokkő csoport), 12. Mecseki Kőszén Formáció, 13. Karolinavölgyi Homokkő Formáció, 14. Misinai Formációcsoport, 15. szerkezeti vonal, 16. kutatófúrás A homokkő-gyakoriság Pécsről kiindulva (27,2%) ÉK felé Hosszúhetényben növekszik (35,1%), innen ÉNy felé haladva Komlón csökken (31,7%), majd ÉK-en Máza- Dél Váralja-Dél területén éri el a legmagasabb értéket (38,6%). Úgyszintén ebben az irányban, mind az aleurolit-gyakoriság, mind az agyagkő gyakoriság jellege növekvő úgy, hogy egyes területek között kisebb növekedés tapasztalható. A területi átlagos kőzetösszetételekre alapozva megállapítható, hogy a pécsi területen, a komlóival szemben, nagyobb vastagságú kőszénösszletben, a hosszabb távolságon nyomozható sok kis és közepes vastagságú kőszéntelepet uralkodóan agyagkövek és aleurolitok kísérik, sőt márgák és agyagmárgák is előfordulnak. Mindezek nyugodtabb, uralkodóan paralikus üledékképződésre utalnak. Komlón a vékonyabb kőszénösszletben kevesebb, de gyakran vastagabb, nagyobb gyakoriságú kőszéntelepeket - mecseki viszonylatban - a maximumot megközelítő homokkő százalék kíséri. Ez nyugtalanabb, változó lejtőszögü partvonallal kapcsolatos, uralkodóan limnikus üledékképződési viszonyokra enged következtetni. Ezt igazolják a komlói bányákban tapasztalt rövid távolságon bekövetkező kőszéntelep-vastagság változások, ill. szétseprűződések is. A pécsi területen több a meddő vagy csak vékony kőszénzsinórokat tartalmazó szakasz. Sokkal több helyen és jobb megtartású növénymaradványok ismeretesek. Ősmaradványban gazdagabb a pécsi terület. Pécsbányán már a középső tagozat alsó rétegcsoportjában megjelennek az ősmaradványok, ezzel szemben Komlón csak a tagozat középső rétegcsoportjának a közepén, Máza-Délen pedig csak a felső rétegcsoportban. Pécsbányán a középső tagozat második rétegcsoportja tengeri fáciesű. Komlón csak a negyedik rétegcsoport rendelkezik tengeri kifejlődésre utaló jellegekkel. SOMOS L. (1965) a Zobák-bányaüzem kőszéntelepes összletében végzett keresztrétegzettségi vizsgálataiból É,ÉNy-i irányból jövő áramlásra következtetett. BÓNA J. (1984) megfigyelése szerint Komlón a IV. telep kifutó (kennel) jellegű része Anna-aknától kiindulva a III-as akna felé kivastagodik, és rendkívül gazdag a fenyőpollen tartalma. Mind a magas fenyőpollen-tartalom, mind a kennel jelleg mélyláp 23

8 keletkezésre, tehát a parttól való nagyobb távolságra utal. Az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a partvonal ÉNy-on lehetett közelebb. A komlói mélylápi jellegű kennelkőszén a felső tagozat sekélytengeri középső rétegcsoportjába tartozik, ezzel szemben PAÁL A-NÉ (1969)a pécsszabolcsi területen már a középső tagozat vastagtelepes rétegcsoportjában (XV. telep) mutatott ki jellegzetes kennel-kőszenet 1. A tanulmányozott területek alapján megállapítható, hogy ÉK-DNy-i irányban lassúbb, ENy-DK-i irányban gyorsabb kőzetösszetétel és összlet-vastagság változást mutató üledékgyűjtő medencerész körvonalai bontakoznak ki előttünk. Mostani és a korábbi vizsgálataink szerint (1969, 1987) a fő szárazulat partvonala legközelebb Ny-on, ÉNy-on, É-on lehetett. Az üledékgyüjtő alakjára és kiterjedésére vonatkozólag a vélemények kissé eltérnek. NAGY E. - FORGÓ L. (1967), Nagy E. ( ábra) K,ÉK irányban nyitott öblöt tételez fel, melynek Ny-i, ill. E-i határát granitoid, alárendelten metamorfltokból álló szárazulat, míg D-i partvonalát K,ÉK-Ny,DNy-i csapású mészkőanyagú partvonal alkotta. A déli partvonal helyzetének megítélése a konglomerátumos késő-triász kifejlődés korkérdésével kapcsolatos. Ha a konglomerátumos kifejlődést a középső-triász anizuszi korától kezdődően az kora-liász kora-szinemuri korszakáig, azaz a kőszénösszlet felső tagozatáig terjedőnek tekintjük, akkor aszimmetrikus üledékgyüjtőt kapunk. A feltételezett déli partvonal közvetlen szomszédságában, a pécs-hosszúhetényi területen a kőszénösszletben semmi jele nem mutatkozik annak, hogy területileg mintegy 40,0 km hosszúságban, nem ismert szélességben s időben, több mint egy emeletet kitöltő törmelékes üledékképződés folyt volna. Amennyiben a konglomerátumos kifejlődést csak a triász időszakra korlátozzuk - mivel annak liász korát palynológiai vizsgálattal nem sikerült bizonyítani - akkor a pécsi területen ismert és már eddig is idézett fáciesviszonyainak ismeretében ez a sáv (Mecsekalja-vonal zónája) lényegileg az üledékgyűjtő legerőteljesebben süllyedő része, azaz annak szimmetria-tengelye, súlyvonala volt. Ennek elfogadásával ettől az övtől délre is feltételezhető a kora-liász üledékképződés (NÉMEDI VARGA Z. 1969, 1987). A mecseki üledékgyüjtő és a mai déli előtér (Baranyai Kristályos Hátság és a Mórágyi-hegység) a középső-triász karbonátos üledékek lerakódásáig egységes kifejlődésűnek tekinthető, s a lábai fázis hatására bekövetkezett regresszió a mecseki területen homokos, míg déli előterében kavicsos fácies kifejödesét idézet elő úgy, hogy a fáciesváltás (összefogazódás) a Mecsekalja-vonal zónájában történhetett. A két fácies kiegyenlítődése már a késő-triász második felében megtörténhetett, s ezért a kora-liászban - az egész üledékgyüjtöre kiterjedő vizsgálataink szerint - létrejött egy EK-DNy-i lefutású üledékgyűjtőtérség, mely szimmetrikus üledékképződési viszonyokat mutat a diszlokációs övvel (Mecsekalja-vonal), mint közelítő tengellyel és legnagyobb süllyedési intenzitást mutató zónával s azon jelentékenyen átterjedő üledékképződési területtel (3. ábra). A kőszénösszlet diszlokációs övön túlterjedő képződését illetően - az üledékek hiányában - természetesen csak közvetett bizonyítékkal rendelkezünk. 1 A kennel-kőszén túlnyomórészt nyitvatermők virágporszemeiből áll. 24

9 3. ábra Ősföldrajzi viszonyok a Mecseki Feketekőszén Formáció képződése idején (NAGY E. - FORGÓ L., 1967, után, jelentős módosítással: NÉMEDI VARGA Z. 1969, 1987) 1. az összlet jelenlegi elterjedése, 2. magmás-metamorf lepusztulási terület és az üledékgyűjtő határa, 3. karbonátos lepusztulási terület és az üledékgyűjtő határa, 4. Az átlagos kőszénösszlet-vastagság izovonala (m) 5. szerkezeti öv (Mecsekalja-vonal) A kőszénösszlet fedőképződményeinek kifejlődése A kőszénösszlet paralikus felső tagozatából kifejlődő, késő-szinemuri Vasasi Márga Formáció alsó tagozata (fedőhomokkő csoport) a sekélytengeri viszonyok kialakulását tükrözi. Míg a pécsi területen, egyes kisebb területrészektől (rückeri terület) eltekintve, a fedőhomokkő csoportban homokkő alig fordul elő. Míg Hosszúhetényben az összletnek mindössze 12,0%-át teszi ki, addig Komlón uralkodó, de legalábbis jelentős és jellegzetes a homokkő megjelenése az Észak-Mecsekben. A felhagyott és a működő bánya (Szászvár), valamint a Máza-Dél Váralja-Dél-i kutatási területen azért legnagyobb a 25

10 homokkő gyakoriság, mivel már a köszénösszlet felső tagozatát is homokköves fácies képviseli (kőszéntelepek nélkül). A törmelékes kőzetek nagyobb gyakorisága Komlón parthoz közelebbi, sekélyebb vízi kifejlődésre utal, jelezve, hogy az üledékképződési színtér a korábbihoz képest bár változott, de a fő szárazulathoz való kapcsolata továbbra is hasonló maradt. Ugyanekkor a pécsi területen, a kőszénösszlethez hasonlóan, a süllyedési tendencia megmaradt. Az a tény pedig, hogy az Észak-Mecsekben (észak-mecseki bányák és felszíni feltárások, Máza-Dél Váralja-Dél-i kutatási terület) a homokköves fácies már a köszénösszlet felső tagozatában megjelenik és folytatódik a fedöhomokkö" csoportban, azt jelenti, hogy ezen a területen a köszénösszlet felső tagozatának képződése idején már sekélytengeri környezet uralkodott, tehát É felé haladva nem partvonal, hanem tengeri fáciesü üledékek fokozatos térhódítása várható. Az Északi-Mecsektől kb. 35 km-rel ÉK-re mélyült Tengelic-1. kutatófúrás, mely szürke, sötétebb szürke, kissé meszes aleurolit és finomszemcsés homokkő összetételű, liászba sorolható képződményeket harántolt a fúrás alsó szakaszán (985,5-1183,0 m) (NÉMEDI VARGA Z. 1986) Hasonló adatokat szolgáltatott a Mecsektől kb. 48 km-rel É-ra telepített Tolnanémedi 2. fúrás, mely 204,2-1201,0 m-ig kifejezetten mecseki kifejlödésü, de törmelékes komponensben szegényebb és nagyobb karbonát tartalmú liász rétegsort tárt fel" (HAAS J. -JÁMBOR Á. 1983). A fúrások a kőszenes fácies szintjét nem érték el, ezért a jelenléte - különösen a tengelici fúrásban - valószínűsíthető. ÉK felé a Duna-Tisza közén Jakabszállás környékén több fúrás harántolta a Karolinavölgyi Homokkő Formáció törmelékes összletét (Jak m valódi vastagságban). Szánk és Tázlár 10x10 km-es térségében (Szánk, Szánk Ny, Szánk ÉNy, ill. Tázlár É szénhidrogén-kutatási területek) és a soltvadkerti kutatási területen a Mecseki Kőszén Formációval párhuzamosítható kőszenes üledékeket tártak fel a fúrások. Hasonló kőszenes fáciesek ismeretesek Tiszaalpárról (Alp- 1.), ill. a Kömpöc-5. fúrásból (ERDÉLYI Á. 1989). A Duna-Tisza közén a különböző fúrások segítségével a teljes jura rétegsor kimutatható (BÉRCZINÉ MAKK ANIKÓ, 1998). A Mecsektől délre a köszénösszlet és fedőképződményei kifejlődésére csak közvetett adatok vannak, melyek a felső-szinemuri rétegsor dél-mecseki (Pécs, Hosszúhetény) a déli előtérrel szoros kapcsolatú, hasonló üledékképződési (együttes süllyedés) feltételekre utalnak. NOSZKY J. (1961), a Mecsekalja-vonaltól 35,0 km-re a villányi Templomhegy akkor bath emeletbe sorolt alap-konglomerátumából liász jellegű Cardinia leletet mutatott ki, mely szerinte arra utal, hogy a területtől nem nagy távolságban a mecseki jellegű kőszénfedő liász képződmények még megvoltak. A Villányi-hegységben, úgyszintén a Templomhegyen a késő-triász korú Mészhegyi Homokkő Formációra üledékhézaggal települ az alsó-pliensbachi (carixi) alemeletbe sorolt Somsicshegyi Mészkő Formáció (AGER, D.V. - CALLOMON, I.H. 1971). A Mecsekalja-vonalhoz közelebb (15 km) a mogyoródi fúrásban aaléni vörös crinoideás mészkő (Pusztakisfalui Mészkő Formáció) települ az anizuszi mészkövön (Misinai Formációcsoport). Ebből az adatból kiindulva az semmi esetre sem valószínű, hogy azon a területen a triász anizuszi korától a jura aaléni koráig az üledékképződés szünetelt, lepusztulással kell számolnunk, hiszen ez idő alatt a mecseki geoszinklinálisban, a területhez viszonylag elég közel, legalább 1500 m vastag üledéksor képződött. Indokolt tehát ha ezen a területen a késő-triász felső szakaszán és a kora-liász pontosan meg nem határozható időszaka alatt üledékképződést tételezünk fel, mely az aaléni transzgresszióig legtöbb helyen lepusztult. 26

11 A Mecsekalja-vonalon túlterjedő kőszénösszlet képződést valószínűsít a Duna- Tisza közén az egyik tázlári fúrás (Táz É-I.), ahol a kristályos alaphegységre települt a 362 m vastag, a Mecseki Kőszén Formációba sorolható üledéksor. A villányi fáciesöv területén mélyült Kömpöc-5. fúrás úgyszintén harántolt kőszenes üledékeket (ERDÉLYI Á. 1989). Feltehetőleg a távolabbi D-i előtér lepusztulása a kora-triásznak csak az első (Kantavári Formáció) és középső szakaszára (Karolinavölgyi Homokkő Formáció) korlátozódott, s így a késő szakaszban (rhaeti emelet felső része) és az alsó-liász hettangialsó-szinemuri korában (Mecseki Kőszén Formáció), a felső-szinemuri korában (Vasasi Márga Formáció) az üledékképződés színtere volt. A közvetett adatok miatt a D-i előtér üledékképződési menetét lassító, majd megszakító kéregszerkezeti mozzanatot csak valószínűsíteni lehet. Nem ismeretes, hogy a liász kor pontosan melyik szintjében emelkedett ki a terület és mikor kezdődött el a lepusztulás, mely az aaléni transzgresszióig a mogyoródi területen az anizuszi mészkőig (Mogyoród-1. fúrás), a mórágyi területen a gránit-migmatit sorozatig, a nyugati területrészen a kristályos alaphegységig hatolhatott. A liász üledékgyűjtőben tengerfenékemelkedésben, intraformácionális breccsa képződésben, majd törmelékes kőzetösszetevők uralkodóvá válásában s a D-i előtérben kiemelkedésben és lepusztulásban jelentkező kéregszerkezeti mozgás az ókimmériai fázis dunlapi szakaszával hozható kapcsolatba. A késő-szinemuri kor folyamán következhetett be a változás az üledékgyűjtőt tápláló főszárazulat helyzetében. Erre első bizonyítékot a középső-liász alsó szintjébe (Hosszúhetényi Mészmárga Formáció) helyezett, a felső-szinemuri foltos márga - mészmárga tagozatból kifejlődő erősen foltos, kőzetlisztes homokos márga, mészmárga összletbe települő, a Komló-132. fúrásban feltárt intraformácionális breccsa szolgáltat. A vékony (0,21 m) breccsareteg foltosmárga-törmelék mellett alárendelten kőszéndarabokat és koptatott aleurolit-kavicsokat is tartalmaz. A breccsa anyagából készült anyagvizsgálatok (mikromineralógiai-, mikrofauna- és palynológiai vizsgálat) szerint a kőszénkavicsok triász korúak, s így a késő-triász kora-liász kőzetanyagú terület lepusztulásának első kőzettani bizonyítéka ez a kőszénkavicsos breccsa (NÉMEDI VARGA Z. - BÓNA J. 1972). A breccsa képződését követően még a foltos-márga összlet tagjai rakódtak le kb. 30 m vastagságban, majd a középső-liász homokköves tagozatának (Mecseknádasdi Homokkő Formáció) kőzetféleségei következtek. A homokköves tagozat alsó szintjében, Zengővárkony környékén (a Mecsekalj a-vonal környékén) HETÉNYI R. (1968) triász és liász kőzetek törmelékét mutatta ki. A breccsareteg vizsgálata alapján a Mecsekalja-vonaltól délre, délkeletre lehordási területet valószínűsítettünk, mely továbberősíti azt a véleményt, hogy a Mecsek déli előterében késő-triász kora-liász üledékképződéssel számolni lehet. Mindezek szerint a középső-liászban lezajlott kétségtelen szinorogén mozgásoknak az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, hiszen az a Kelet-Mecsekben nagy vastagságú, (max. 900,0 m) mozgékonyabb üledékgyűjtőben felhalmozott szürke, finomszemcsés, meszes, gradált homokkő, lemezes meszes aleurolit, kőzetlisztes márgamészmárga, néhány méteres rétegeiből felépített, oszcillációs mély szublitorális, részben mélybathiális rétegsort eredményezett, s a hegységtől D-re pedig kiemelkedést. A D-i előtér lepusztulásának az úgyszintén vertikális mozgásokkal jelentkező donyeci fázishoz kapcsolható transzgresszió vetett véget. 27

12 A dogger kortól ismét kiegyenlítődik az üledékképződés a mai Mecsek és D-i előtere között. Az egyre mélyülő tengerfenék melletti üledékképződés alapján a D-i előtérben is feltételezhetjük a folyamatosságot. Irodalom AGER, D.V. - CALLOMON, I.H. 1971: On the Liassic age of the Bathonian" of Villány(Baranya). - Ann. Univ. Sc. Budapestienis, Sec. geol. XIV., o. BÉRCZINÉ MAKK. A. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. In: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana (Szerk: Bérezi I. - Jámbor A.) - A MOL Rt és a MÁFI kiadv. Budapest, o. BONA J. 1962: A Pécs-26. sz. fúrás pollenvizsgálata Kézirat. BÓNA J. 1969: Palynológia. In: a Mecsek hegység alsó-liász kőszénösszlete. Földtan - MÁFI. évk , o. BÓNA J. 1973: Palynological practice in investigation of Liassic coal measures in the Mecsek Mountains Őslénytani Viták o. BÓNA J. 1984: Adatok a mecseki felső-triász és alsó-liász palynológiai szintezéséhez - MÁFI Évi Jel ről, o. BÓNA J. - NAGY E. - NÉMEDI VARGA Z. 1995: A Mecseki Kőszén Formáció kőzetei, növényi maradványai és makrofaunája. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana - Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv. Miskolc, o. CSALAGOVITS I. K. 1964: A mecseki felsőtriász alsóliász sziderit-képződés. Egyetemi doktori értekezés. Kézirat FORGÓ L. - MOLDVAY L. - STEFANOVITS P. - WEIN GY. 1966: Magyarázó Magyarország es földtani térképsorozatához. L-34-XIII. Pécs MÁFI kiadv. Bp o. HETÉNYI R. - HÁMOR G. - NAGY I. 1968: Apátvarasd. A Mecsek hegység földtani térképe es sorozat. Magyarázó - MÁFI Kiadv. Bp. HETÉNYI R. 1966: A mecseki középsőliász taglalása - MÁFI Évi Jel évről, o. IMREH L. 1956: A mecseki felsőtriász homokkő felső részének kőzettani vizsgálata - MÁFI Évk. 45., o. KÁLI Z. 1962: Üledékciklusosság a mecseki alsóliász kőszéntelepes összletben. - Földt. Kut o. NAGY E. 1964: A Pécs környéki alsó-liász kőszénösszlet kifejlödési típusai az András-aknai alapszelvényben - MÁFI Évi Jel ről, o. NAGYE. 1968: A Mecsek hegység triász időszaki képződményei-máfi Évk , 198. o. NAGY E. 1969: Ősföldrajz. In: A Mecsek hegység alsó-liász kőszénösszlete. Földtan - MÁFI Évk , o. NAGY E. 1971a: A lábai fázis jelentősége a Dunántúl szerkezetfejlődése szempontjából - MÁFI évi jel. az évről o. NAGY E. 1971b: Der unterliassiche Schichtenkomplex von Grestener Fazies im Mecsek-Gebirge (Ungarn) - Ann. Inst. Geol. Publ. Hung , o. NAGY E. 1995: A Mecseki Kőszén Formáció és fekü, ill. fedőképződményei földtani viszonyainak összefoglalása. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana - Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv. Miskolc, o. NAGY E. - FORGÓ L. 1967: A Keleti-Mecsek feketeköszénösszletének prognózistérképe (M=50 000) - MÁFI Kiadv., Budapest NAGY E. - FORGÓ L. 1970: Magyarázó és a fúrások összesítő táblázata a Keleti-Mecsek feketeköszénösszletének prognózis térképéhez - MÁFI kiadv., Budapest, 97. o. 28

13 NAGY E. -NAGY J. 1969: Rétegtan. In: A Mecsek hegység alsó-liász kőszénösszlete. Földtan - MÁFI Évk , o. NAGY E. - R. BARANYAI L. 1968: Tufás kaolinit- és sziderit-telepek a mecseki ladini összlet alján - Földt. Közi , o. NAGY J. 1967: Azonosítási lehetőségek a Mecsek hegységi alsó-liász telepösszletben - MÁFI Évi Jel évről, o. NEMEDI VARGA Z. 1969: A Mecsek hegységi feketekőszénterület földtani és hegységszerkezeti vizsgálata. Kandidátusi értekezés Kézirat o. NEMEDI VARGA Z. 1971a: A hosszúhetényi feketekőszénterület szerkezeti viszonyai. In: A Mecsek hegység alsóliász kőszénösszlete. Teleptan - MAFI Évk , o. NEMEDI VARGA Z. 1971b: Pécsi feketekőszénterület (Pécsszabolcs-Dél). In: A Mecsek hegység alsóliász kőszénösszlete. Teleptan - MÁFI Évk , o. NEMEDI VARGA Z. 1983a: Máza-Dél Váralja-Dél-i feketekőszénterület hegységszerkezeti viszonyai - Földt. Kut , o. NEMEDI VARGA Z. 1983b: Parallelisierungsmöglichkeiten innerhalb der mecseker Steinkohlenformation - Publ. techn. Univ. Heavy Industry, Miskolc, Series A. Mining. Vol. 38. Fase. 1-2., o. NEMEDI VARGA Z. 1983c: Tektonisch-Strukturelle Verhaltnisse des Steinkohlengebietes im Mecsek- Gebirge - Publ. Techn. Univ. Heavy Industry. Miskolc, Series A. Mining. Vol: 38. Fasc. 1-2., NEMEDI VARGA Z. 1986: A Tengelic 1. sz. szerkezet- és vízkutató-, valamint a Tengelic 2. sz. alapfúrás összehasonlító földtani és szerkezeti vizsgálata - MÁFI Évi Jel. az évről o. NEMEDI VARGA Z. 1987a: A mecseki liász feketekőszénterület szerkezetalakulásának földtaniszerkezeti és bányászati vonatkozásai. Akadémiai doktori értekezés - Miskolc, 168. o. NEMEDI VARGA Z. 1987b: Paläogeographische Verhältnisse während der Ablagerung der obertriassisch-unterliassischen Schichtenfolge im Mecsek-Gebirge (SO-Transdanubien) - Publ. Techn. Univ. Heavy Industry, Miskolc, Ser. A. Mining , o. NEMEDI VARGA Z. 1988: A triász-jura időszakhatár kérdése a Mecsek hegységben - NME Közi. I. Sor. Bányászat , o. NEMEDI VARGA Z. 1995a: A pécsi feketekőszén-terület földtani és hegységszerkezeti viszonyai. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana - Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv., Miskolc, o. NEMEDI VARGA Z. 1995b: A hosszúhetényi feketekőszén-terület. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv. Miskolc, o. NEMEDI VARGA Z. 1995c: A komlói feketekőszén-terület. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv. Miskolc, o. NEMEDI VARGA Z. 1995d: A Máza-Dél Váralja-Dél-i feketekőszén-terület. In: A mecseki feketekőszén kutatása és bányaföldtana. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből VII. - ME kiadv. Miskolc, o. NEMEDI VARGA Z. 1998: A Mecsek- és a Villányi egység jura képződményeinek rétegtana. In: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana (Szerk: Bérezi I. - Jámbor Á.) - A MOL Rt és a MÁFI kiadv. Budapest, o. NEMEDI VARGA Z. 2001: A mecseki feketekőszén-előfordulás. In: Búcsúzik a mecseki szénbányászat. A mecseki feketekőszén-bányászat szerepe és jelentősége. (Szerk. Szirtes B.) - Pécsi Erőmű Rt. kiadv o. NEMEDI VARGA Z. - BONA J. 1972: Breccsaréteg a mecseki középsőliász foltosmárga összletben - Földt. Közi o. 29

14 NOSKENÉ FAZEKAS G. - NAGYNÉ MELLES M. 1969: Kőzettan. Meddőkőzetek és a kőszéntelepek szervetlen ásványai. In: A Mecsek hegység alsóliász kőszénösszlete. Földtan - MAFI Évk , o. NOSZKY J. 1968: Magyarország jura képződményei - MÁFI Évk o. PAÁLÁ.-NÉ 1969: Szénkőzettan. In: A Mecsekhegység alsó-liász kőszénösszlete. Földtan. MÁFI Évk , o. SOMOS L. 1965: A geological description of the Upper Triassic and of the coal bearing Lower Liassic Complex of the Mecsek mountains - Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 9., o. SZÁDECZKY-KARDOSS E. 1958: A délmecseki liász kőszén származása az új kollektív vizsgálatok tükrében - MÁFI Évk , o. SZENTES F. 1961: A magyarországi mezozóos kéregmozgások - MÁFI Évk o. VADÁSZ E. 1935: A Mecsekhegység - Magyar Tájak Földtani leírása. I. - Budapest o. VÖRÖS A. 1971: The Lower and Middle Jurassic bivalves of the Villány Mountains - Ann. Univ. Sei. Bud. de Rol. Eötvös Norn., Sec. Geol o. WÉBER B. 1965: Üledékföldtani adatok a Mecsek hegységi felső-triász és alsó-liász rétegek ismeretéhez - Földt. Közi o. WEIN GY. 1967: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete Földt. Közi , o. WEIN GY. 1967: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezeti egységeinek összefüggése az óalpi ciklusban - Földt. Közi o. 30

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A terület felszínfejlődésének rekonstrukciója során 4 módszert alkalmaztunk: (1) litológiai alapon három fő üledékképződési periódust különítettünk

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN

EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN EGY VÉDELEMRE ÉRDEMES MÉSZKŐ ELŐFORDULÁS A DUNA MENTÉN, BÁTA KÖZSÉGBEN HÁGEN ANDRÁS 1 A b s z t r a k t Ezen tanulmány a földtudományi természetvédelem egy lehetséges célpontjáról íródott és alapvetően

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 9 X. A magyarországi PAlEOgÉN ÉS legalsó-miocén 1. BEVEZETÉS Magyarországon paleogén és legalsó-miocén képződmények két egymástól elkülönülő területen, és két különböző

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 7 V. A TiSiA 1. A TiSiA-ElmÉlET EREDETi ÉS mai FORmÁJÁBAN Az eredeti Tisia-elmélet A XX. sz. 20-as éveinek végén Prinz Gyula kolozsvári földtan-professzor alkotta meg:

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Bevezetés. A Bodai Aleurolit Formáció előzetes és rövid távú kutatásának eredményei

Bevezetés. A Bodai Aleurolit Formáció előzetes és rövid távú kutatásának eredményei ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp. 33-38. 2006 A magyarországi nagy aktivitású radioaktív hulladéktároló telephely kijelölésének földtani szempontjai

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni

Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Varga A. 2011. A dél-dunántúli permokarbon képződmények: Hagyományos felfogás és rétegtani problémák. Mecsek Földtani Terepgyakorlat, Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Bizottsága, Orfű, 2011. augusztus

Részletesebben

A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése. Tartalom

A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése. Tartalom Tartalom Tartalom... I Ábrajegyzék... VII Függelékjegyzék...VIII Táblázatjegyzék...VIII 1. Bevezetés...1 2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban...3 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei...6

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására

Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2002 (2004), pp. 195 232. Javaslatok Magyarország földtani képzõdményeinek litosztratigráfiai tagolására Proposal for new lithosratigraphic units of Hungary

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke 2014. április 14-16.

Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke 2014. április 14-16. Geológus Tudományos Diákkör terepgyakorlat Mecsek-hegység és környéke 2014. április 14-16. A Geológus Tudományos Diákkör hallgatói 2014. április 14-16. között terepgyakorlaton vettek részt a Mecsek-hegység

Részletesebben

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok Zárójelentés OTKA azonosító: 62468 Típusa: K A pályázat címe: A Mecseki-és a Villány Bihari-zóna ősföldrajzi viszonyainak feltárása a felső-triász középső-kréta képződmények sokoldalú elemzése alapján

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek)

Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek) Földtani Közlöny 128/4, 573-584 (1998) Budapest Miocén tengerparti fáciesek Hetvehely környékén (Nyugat-Mecsek) Miocene coastal faciès around Hetvehely village (Western Mecsek Mountains, Hungary) HORVÁTH

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010

FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 4. Európa széntelepeinek kialakulása, gazdasági jelentősége, egy európai széntelep bemutatása Könyvek ALLIQUANDER Ödön: A magyarországi szénbányavállalatok s az ásványbányászat

Részletesebben

A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora

A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora 143/1, 67 72., Budapest, 2013 A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora SEBE Krisztina 1, KONRÁD Gyula 1, MAGYAR Imre 2 1 Pécsi Tudományegyetem, Földtani Tanszék; 7624 Pécs, Ifjúság

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal

Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal Raucsik B., Varga A. A Szegedi Dolomit Formáció kőzettípusainak összehasonlítása a Papukhegységi kőzépső-triász dolomittal In: Dályay Virág, Sámson Margit (szerk.) Tisia Konferencia. Konferencia helye,

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

A Föld folyamatai. Atmoszféra

A Föld folyamatai. Atmoszféra Földtan A Föld folyamatai Atmoszféra A karbon-kőzet ciklus E_ki E_be E_föld_ki Exogén energiaforrás - fúziós energia Endogén energiaforrás - maghasadás, tárolt energia ÁSVÁNYOK Az ásványok olyan, a

Részletesebben

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Magyarország földtana Budaii Tamás Konrrád Gyulla Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára Dr. Budai Tamás egyetemi tanár Dr. Konrád Gyula egyetemi docens

Részletesebben

Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana

Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana Magyarázó Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: HAAS János, BUDAI Tamás Írta: HAAS János, BUDAI Tamás, CSONTOS László,

Részletesebben

Nógrád megye uránkutatása

Nógrád megye uránkutatása Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 247 251. Nógrád megye uránkutatása Uranium

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 8 V. A magyarországi PAlEO-mEZOZOOS képződmények ÖSSZEASONlÍTÓ JEllEmZÉSE 1. BEvEZETÉS Az előző fejezetekben leírtak alapján egyértelmű, hogy a Magyarország pre-kainozoos

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007. 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése

FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007. 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése Könyvek Adámy Béla Németh András: A magyar kőolajfeldolgozóipar

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI

MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI Szakmány György Józsa Sándor Szilágyi Veronika MAGYARORSZÁG KŐZETELŐFORDULÁSAI (Vázlatos áttekintés, elsősorban a felszíni előfordulásokról) Segédanyag Környezettan BSc szak Kőzettan gyakorlat tárgyhoz

Részletesebben

A Dél-Alföld mezozoikuma

A Dél-Alföld mezozoikuma Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1977) 107. 150-167 A Dél-Alföld mezozoikuma Dr. T. Kovács Gábor (6 ábrával és 5 táblázattal) Ö s s z e f o g l a l á s : A Dél-Alföldön az utóbbi 10

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel

3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel 3D szerkezetmodellezés geofizikai szelvények alapján Máza-Dél Váralja-Dél területén térinformatikai szoftverekkel Kovács Zsolt 1 - Kovács Zoltán 2 1 II. Geográfus (MSc) hallgató, DE-TTK Ásvány- és Földtani

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések

Miskolc Avas Északi terület Geofizikai mérések geotechnikai jellegű következtetések HÁROMKŐ Földtani és Geofizikai Kutató Betéti Társaság H-319 Miskolc, Esze Tamás u. 1/A Tel/fax: 4-3 2, -3 28, mobil. 0-30-423 E-mail: bucsil@t-online.hu, Honlap: www.haromko.hu Bucsi Szabó László* - Gyenes

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA Bujdosó Éva, Tóth Izabella Tartalom I.UCG II.MFGI az UCG kutatásban III.Előzmény: 3D-s mérés IV.2D

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag

Részletesebben

Rövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban

Rövid közlemény. Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban Rövid közlemény Ízesítő a permi Bodai Agyagkő Formáció őskörnyezeti rekonstrukciójához: kősó utáni pszeudomorfózák a BAT 4 fúrás agyagkőmintáiban MÁTHÉ Zoltán 1 VARGA Andrea 2 1 Mecsekérc Környezetvédelmi

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA

A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA A BUDAI VÁRHEGY HIDROGEOLÓGIÁJA Hajnal Géza okl. építőmérnök, okl. mérnöktanár Ph.D. értekezés RÉSZLET 2. Földtan fejezetéből Tudományos vezető: Dr. Kleb Béla a földtudomány kandidátusa Budapest,2001.

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana

Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarország felszíni képzõdményeinek földtana Magyarázó Magyarország földtani térképéhez (1:500 000) Szerkesztette: KERCSMÁR Zsolt Írta: BUDAI Tamás, CSILLAG Gábor, KERCSMÁR Zsolt, SELMECZI Ildikó, SZTANÓ

Részletesebben

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag

Részletesebben

A Zempléni egység magyarországi részén feltárt triász képződmények újraértékelése

A Zempléni egység magyarországi részén feltárt triász képződmények újraértékelése Földtani Közlöny 133/1,1-19 (2003) Budapest A Zempléni egység magyarországi részén feltárt triász képződmények újraértékelése Re-evaluation of Triassic formations in the Hungarian -part of the Zemplén

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüredi Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név:

Részletesebben

Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során

Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során BUDAI TAMÁS Medencék és platformok kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során Akadémiai doktori értekezés Budapest, 2006. TARTALOM Bevezetés...3 A fejlődéstörténeti elemzés módszertani

Részletesebben

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Magyar Bányászati és Földtani Hivatal BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Budapest, 2012. január Battonya Pusztaföldvár terület szénhidrogén koncessziós jelentése. 2012. január

Részletesebben

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE

A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Mérnökgeológia-K zetmechanika 2010 (Szerk: Török Á.. & Vásárhelyi B.) oldal: A KIRÁLYEGYHÁZI CEMENTGYÁR GEOTECHNIKAI TERVEZÉSE Wolf Ákos Geoplan Kft., wolf@geoplan.hu ÖSSZEFOGLALÁS: Magyarország déli részén,

Részletesebben

PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT FÜGGELÉKEK 2.

PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT FÜGGELÉKEK 2. A HUSK//2../053 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT 2. ELŐREHALADÁSI JELENTÉSE FÜGGELÉKEK 2. KÖTET

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat

Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat 1 Volt egyszer Komlón egy Mélyfúró Vállalat Soós Józsefné Bevezetés Évszázadunk első felében az ipar és a közlekedés rohamos fejlődése igényt teremtett a leggazdaságosabban felhasználható energiaforrások,

Részletesebben

Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola

Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetõje: Prof. Dr. Lakatos István egyetemi tanár, az MTA rendes tagja A doktori iskola alapítója:

Részletesebben

BIZTONSÁGI ELEMZÉS. ERECO ZRt.

BIZTONSÁGI ELEMZÉS. ERECO ZRt. BIZTONSÁGI ELEMZÉS ERECO ZRt. A biztonsági elemzés nyilvános változata! 2013. Tartalomjegyzék 1 Általános adatok...3 2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása...4 3 A veszélyes

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS

VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS VOLT EGYSZER EGY KAROTÁZS Copyright, 2000 Karotázs Tudományos Műszaki és Kereskedelmi KFT & DIAL Szolgáltató Bt.. Köszönet Köszönet mindenkinek, akik a nagyszerű munkákat véghezvitték és azoknak akik a

Részletesebben

Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000)

Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000) Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez (1:50 000) Explanatory Book to the Geological Map of the Vértes Hills (1:50 000) Szerkesztő Editor: BUDAI TAMÁS, FODOR LÁSZLÓ Írta Written by: BUDAI TAMÁS,

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN A tartalomból: A máza-dél váralja-dél feketekõszén-telepes összlet kutatása A szén-

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola Dr. Sebe Krisztina A Délkelet-Dunántúl késő-miocén kvarter szerkezetfejlődése Habilitációs tézisek 2015 Pécs Bevezetés Doktori disszertációmban a Mecsek

Részletesebben

Rövid közlemények. A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában

Rövid közlemények. A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában 1 Földtani Közlöny 131/1-2, 285-289 (2001) Budapest Rövid közlemények A Balaton-felvidék földtani térképezése (1982-1999), avagy: kalapáccsal Lóczy Lajos nyomában BUDAI Tamás 1 - CSILLAG Gábor 1 1999 nevezetes

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány

Megvalósíthatósági tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben