Atlétika SMDLTE2202. A távolugrás lépő technikájának oktatása az általános iskolák alsó tagozatán

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Pedagógiai és Pszichológiai Intézet Atlétika SMDLTE2202 A távolugrás lépő technikájának oktatása az általános iskolák alsó tagozatán Oktató: Dr. Koltai Miklós 2012/2013. tanév I. félév Millei Tamás Tanár- Testnevelő tanár MA Levelező tagozat Neptun kód: B8V2FC

2 Tartalomjegyzék 1. A távolugrás legfontosabb szabályai Általános szabályok Hibás kísérletek Az új kerettanterv atlétikai vonatkozásai A távolugrás technikája Nekifutás vagy lendületszerzés A lendületszerzés megkezdése A nekifutási sebesség kialakítása Az elugrás előkészítése Az elugrás Az ugróláb munkája A légmunka A talajfogás A távolugrás előkészítő gyakorlatai A távolugrás rávezető gyakorlatai Irodalom

3 1. A távolugrás legfontosabb versenyszabályai 1.1. Általános szabályok - A nekifutáshoz minden esetben 40 m-t kell biztosítani. - Ha a távolságmérés eredménye nem egész cm, akkor lefelé kell kerekíteni - Az ugrást az ugró bármely testrésze által az ugrógödörben hagyott legközelebbi nyomtól az elugróvonalig, arra merőlegesen kell mérni. - Gyermekversenyeken (12 éves korig) 60 cm széles ugrósávból hajtják végre a versenyzők az elugrást, a távolságot az ugrógödörben hagyott legközelebbi nyomtól az elugrás helyéig mérik. - A sorrendet sorsolással döntik el. - A kísérleti idő1 perc, - Ha nyomot hagy az ugró plasztilinen érvénytelen az ugrás - A selejtezőből 3 kísérlet után a legjobb nyolc tehet még 3 kísérletet, erő sorrendben. - A homokot csak előrefelé szabad elhagyni. - Holtverseny esetén a legjobb második ugrás dönt 1.2.Hibás kísérletek - Ha a versenyző az elugróvonalon tú érinti a talajt a testnek bármely részével akár ugrás nélküli nekifutásnál, akár az ugrás folyamán; - az elugrógerenda valamelyik oldalán kívül ugrik el az elugróvonalon túl vagy az előtt; - a talajfogás során a leérkezési területen kívül érinti a talajt, közelebb az elugrás helyéhez, mint az ugrás által előidézett legközelebbi nyom; - az ugrás után a leérkezési területen át megy vissza Felhasznált irodalom: Mátraházi Tibor MASZ Technikai Bizottsága (2010, összeáll.): MASZ Atlétikai szabálykönyv. MASZ, Budapest. 2. Az új kerettanterv atlétikai vonatkozásai 3

4 1-2. osztály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Az atlétika jellegű mozgások gyakorlása fokozódó mozgáspontossággal. A koordináció erősítése, ennek révén a futó-, ugró- és dobótechnika gazdaságosabbá tétele. Az élményszerű, tudatos gyakorlási, tanulási folyamat során az önértékelés fejlesztése, és annak megtapasztalása, hogy az eredményesség forrása maga a precíz és kitartó gyakorlás. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Járás- és futógyakorlatok: egyenletes vagy változó sebességgel, különböző irányokba, különböző lépésfrekvenciával és lépéstávolsággal, szabadon és akadályok felett. Ugró- és szökdelő gyakorlatok: egyenletes vagy változó ugrástávolsággal, magassággal, páros és egy lábon, különböző síkokban. Lökő-, hajító- és vetőmozgások: döntően vízszintes vagy függőleges célbadobással. A mozdulat- és reakciógyorsaság, az aerob képességek és a törzserő fejlesztésének hangsúlyozása a Kölyökatlétika eszközkészletének és mozgásrendszerének sokrétű felhasználásával. Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében Szabályjátékok, feladatjátékok atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, valamint a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével. A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrollált csapatversenyek formájában, havi rendszerességgel a délutáni időszakban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az energiabefektetés tudatosságának összetevői, a rajthoz kapcsolódó vezényszavak, a dobásokhoz kapcsolódó balesetvédelmi szabályok, idő- és távolságmérés, atlétikai eszközök elnevezései, a tanult mozgások vezető műveletei ismerete. A kitartás pozitív értékként való elfogadása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Futóiskola, dobóiskola, ugróiskola, magas térdlendítéses és saroklendítéses futás, lendületszerzés, elrugaszkodás, repülés, érkezés, elugrás, felugrás, leugrás, karlendítés, sprint (vágta), légzésszabályozás. 4

5 3-4. osztály Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskola alapgyakorlatai. Közepes- és nagy intenzitású mozgások játékos körülmények között, játékban. Tartós futás egyéni tempóban járások közbeiktatásával. Állórajt és vezényszavai. A Kölyökatlétika eszközkészlete. Az atlétikai jellegű alapmozgások tanulása iránti motiváció erősítése a mozgások pontosságra törekvő, változatos gyakorlásával. Az élményszerűséget biztosító, tudatos gyakorlási, tanulási folyamat során az önértékelés további erősítése és annak megtapasztalása, hogy az eredményesség forrása maga a precíz és kitartó gyakorlás. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Járás- és futógyakorlatok: Járások és futóiskolai gyakorlatok meghatározott és folyamatosan változó lépéshosszal és lépésgyakorisággal; vágtafutás; tartós futás (gördülő technika) különböző terepeken; rajtgyakorlatok és a guggolórajt. Ugró- és szökdelő gyakorlatok: Ugróiskolai gyakorlatok, sorozatszökdelések az ugrástávolság és -magasság változtatásával, páros és egylábon, különböző síkokban; távolugrás-kísérletek elugrósávból guggoló vagy lépő technikával; magasugrás-kísérletek átlépő technikával; komplex futó- és ugróiskolai gyakorlatvariációk az egyre hatékonyabb technikai kivitelezés érdekében. Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében: A Kölyökatlétika mozgásrendszerére épített szabályjátékok, feladatjátékok, kreatív és kooperatív játékok, önálló és páros ugróiskolai gyakorlatsorok, játékok alkotása. A Kölyökatlétika eszközkészletének sokoldalú felhasználása kontrollált csapatversenyek formájában, havi rendszerességgel a délutáni időszakban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futó-, ugró- és dobófeladatokhoz tartozó mozgások megnevezései, a tanult mozgások vezető műveletei idő- és távolságmérés, atlétikai eszközök elnevezései. 5

6 A Kölyökatlétikai versenyforma ismerete, az egyéni szerepvállalás fontossága a csapat eredményessége érdekében. Közös szervezés, egymás teljesítményének értékelése és elfogadása. Kulcsfogalmak/ fogalmak Futó-, ugró- és dobóiskola, váltott lábú szökdelés, köríves nekifutás, váltás, gát, saroktalp gördülés. Felhasznált irodalom: 3. A távolugrás technikája 3.1. Nekifutás vagy lendületszerzés Az elugrásig megtett távolság általában lépésszám. Az iskoláskorú futóknál javasolt a lépésről való nekifutás A lendületszerzés megkezdése Cél: egyenletesen gyorsuló sebesség elérése, illetve a futó pontosan érje el a z ugrógerendát. Alsós gyermekeknél a nekifutást célszerű nyugalmi (álló) helyzetben megkezdeni, mivel az gyakorlatilag az állórajtos megindulást jelenti, tehát egy korábban már megszerzett tudásra épül. A megindulásnál a stabil nekifutás kialakítása érdekében célszerű megkövetelni a tanulóktól, hogy enyhén nyújtott lépésekkel kezdjék a megindulást. Fontos a távolság pontos kimérése (visszafelé futás és felugrás imitálás, majd annak lemérése lábfejjel) és az, hogy az indulási helyet mindig ugyanazzal a lábbal érje el az ugró A nekifutási sebesség kialakítása Forrás: Koltai, o. Alapvető követelmény, hogy az ugró súlypontja minél magasabb pályán mozogjon. Közelebb legyen a törzse, a térdek magasabbra lendüljenek, a lépések valamivel rövidebbek legyenek, 6

7 mint a vágtafutásoknál. A megfelelő nekifutási ritmus kialakításához sok gyakorlás és a segédjelek alkalmazása szükséges Az elugrás előkészítése Cél. Minél nagyobb vízszintes elmozdulás elérése, ezért a mozdulatokat úgy kell végrehajtani, hogy az ugró mozgási energiája a súlypontjának vízszintes elmozdulását szolgálja. Fontos a nyugalmi helyzet alátámasztási pontjához képesti súlypontsüllyesztés, amit az ugró a elsősorban a támaszláb térdének hajlításával éri el. Döntő tényező az elugrás előtti utolsó 3 lépés hosszúsága és ritmusa. Az Normál Hosszú Rövid. A lépésszerkezet megváltoztatás (H) idézi elő a súlypontsüllyesztést, az utolsó lépés (R) pedig a törzs lemaradását okozza illetve az ugróláb felgyorsul Az elugrás Forrás: Koltai-Szécsényi, o. Cél: a futó a nekifutás során szerzett mozgási energiáját megfelelően használja fel az elugráshoz és súlypontját megfelelő pályára állítsa, a jó eredmény elérése érdekében Az ugróláb munkája A kitámasztás során az elugróláb térdben nyújtott, először a sarok fogja a talajt, így az ugró lába könnyebben viseli a lábára ható terhelést. A törzs kissé hátradöntött helyzetben; a kar a test két oldalán, könyökben hajlítottan, törzsközelben, lábakkal ellentétes helyzetben. 7

8 Forrás: Koltai, o. Az ízületek behajlásának szakaszában, a kaparó mozdulattal az ugró, biztosítja a szilárd alátámasztást, amelynek következtében a kitámasztáskor keletkezett ütközés rugalmasan csökken a támaszláb izmainak megnyúlása révén. Másfelől a súlypont nem tér ki túlzottan addigi útjából és a vízszintes sebességében sem következik be a nagyobb mértékű veszteség. Az ízületek behajlásának szakasza akkor fejeződik be, amikor a támaszláb térdszögének hajlása elérte a ot. Forrás: Koltai, o. Az ízületek kinyúlásának szakaszában, azaz az elrugaszkodás és annak gyorsasága döntően meghatározza az elugrás kezdő sebességét. Fontos az is, hogy az elrugaszkodás szöge , a törzs dőlési szöge os legyen. Ennek eredőjeként a súlypont szögben kezdi meg az útját a repülési fázis során. A mozdulat befejezésekor az ugróláb nyújtva, a lendítőláb combja vízszintes helyzetű. Forrás:Koltai Szécsényi, o. 8

9 3.3. A légmunka Cél: a repülés közbeni forgások szabályozás az egyensúly tartása érdekében illetve a legkedvezőbb talajfogás biztosítása. Többféle végrehajtási technika ismeretes. Mivel dolgozatom tárgya a lépő technika, ezt emelném ki itt részletesebben. A távolugrás eredményességének legdöntőbb feltételeire ez a technika készíti fel a tanulókat. A fejlettebb megoldások (homorító, ollózó, homorító ollózó) ráépíthetők a lépő technikára. A fejlettebb technikák a lépő megfelelő megalapozása nélkül nem érnék el a kívánt hatást, a fontos ugrási mozzanatok kiiskolázása elsikkad és ez a későbbiekben gátolja a fejlődést. A lépő távolugrás az elugrás és az elugrás utáni sodródás során felvett testhelyzetről kapta a nevét. Ez a testhelyzet cm-es előnyt biztosít az iskolázatlan elugró testhelyzettel szemben.. Az ugró azzal, hogy testrészeit távol tartja a fő fogási tengelytől, csökkenti az előreforgás lehetőségét. Hátránya, hogy az ugró csak passzívan repül a levegőben, tehát mozgást nem végez az előreforgás csökkentésére Talajfogás Forrás: Koltai, 1980, 168. o. Ha test forgatónyomatéka túl nagy, akkor a lábak lebillenek, nem lesz ideális a súlypontpálya és az ugró hamarabb fog talajt. Mivel a lépő technikánál légmunkáról nem beszélhetünk, így a röppályán már nem lehet változtatni. Viszont a az eredményt tudja növelni úgy, ha megfelelő mértékben tudja csökkenteni azt a távolságot, ami a homokba csapódó nyoma és a között a pont között van ahol a súlypont leér a homokba. Felhasznált irodalom: -Nagy Sándor (1991, szerk.): Tanári kézikönyv a középfokú nevelési-oktatási intézmények iskolai testnevelés és sportmunkájához. OTTÉV, Veszprém. -Koltai Jenő (1980, szerk.): Atlétika II. Sport, Budapest 9

10 -Koltai Jenő Szécsényi József (1996, szerk.) Az atlétikai versenyszámok technikája. Ugrások. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest 4. A távolugrás előkészítő gyakorlatai: A távolugráskor az alábbi izmok szerepe kiemelten fontos. Az előkészítő gyakorlatok ezen izmok fejlesztésére szolgálnak. A futógyakorlatok (1-3. gyakorlat) általánosan fejlesztnek, míg a szökdelő gyakorlatok (4-10. gyakorlat), a törzs-, és a láb izmainak erősítését segítik elő. A felső végtag izmai törzsizmok: - trapéz izom m. trapézius - delta izom m. deltoideus - nagy mellizom m. pectoralis major - egyenes hasizom m. rectus abdominis - ferde hasizom m. obliquus externus e internus - bordaközi izmok - musculus intercostalis gerinc izmok musculus tansversospinalis, erector spinae karizmok: - kétfejű karizom m. biceps brachii - háromfejű karizom m. triceps brachii - hengeres borító izom m. pronator teres Az alsó végtag izmai farizmok - nagy-, közép és kis farizom - m. gluteus maximus, medius e minimus - csípőhorpasz izom m. iliopsoas comb izmok: - combközelítő (szabóizom) m. sartorius - négyfejű combizom m. quadriceps femoris lábszár izmok - elülső sípcsonti izom m. tibialis anterior elrugaszkodásnál -hosszú öregújjfeszítő izom m. extenzor hallucis longus 10

11 - hosszú lábujjakat feszítő izom m. extenzor longus - hosszú szárkapcsi izmok m. peroneus longus -háromfejű lábikraizom m. triceps surae - hosszú lábujjakat hajlító izom m. flexor digitorum longus - hátulsó sípcsonti izom m. tibialis posterior -rövid szárkapcsi izom -. peroneus brevis Felhasznált irodalom: Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. 1. Gyakorlat: Fogójáték területen átfutással A gyakorlat célja: a keringési, légzési rendszer edzése, alap-állóképesség, futógyorsaság, dinamikus koordináció fejlesztése Szükséges eszközök: 4 hosszú pad A feladat leírása: Két- két pad sorba rendezésével és ezek szembe állításával elzárunk egy területet amin belül a 2-3 fogó, padokon kívül a többi tanuló két oldalon a helyezkedik el. Jelre a tanulók átfutnak a másik oldalra. Akit megérint a fogó az lesz a következő fogó, a fogóból pedig menekülő lesz. Változat: a haladás módjának változtatása (egy láb, váltott láb, stb.) 2. Gyakorlat: Terpeszfogó szökdeléssel 11

12 A gyakorlat célja: a keringési, légzési rendszer edzése, alap-állóképesség, futógyorsaság, dinamikus koordináció fejlesztése Szükséges eszközök: jelzőszalagok A feladat leírása: A fogókon jelzőszalag van. Akit megfognak terpeszbe áll és addig nem haladhat tovább míg egy társa a lába között átbújással ki nem váltja. A haladás páros lábon mindenkinek. Változat: a szökdelés módjának változtatása (egy láb, váltott láb, stb.) 3. Gyakorlat: Futóverseny A gyakorlat célja: indulógyorsaság, futógyorsaság fejlesztése Szükséges eszközök: 4 zsámoly, kréta A feladat leírása: 4 csapatot alakítunk ki azonos létszámmal (lehetőleg hasonló erősségűeket). A terem 4 sarkában elhelyezünk 1-1zsámolyt és húzunk rajt vonalakat amik mögé beállnak a csapatok. Jelre körbe futnak. Az a csapat győz, akiknél az utolsó tanulót figyelembe véve a leghamarabb visszaér. Változat: a haladás módjának változtatása (egy láb, váltott láb, stb.) és ennek megfelelően a feladathoz mérjük a távolságot. (1-2 zsámoly távolság) 12

13 4. Gyakorlat: Váltott lábú szökdelés padon A gyakorlat célja: az ugróképesség, ritmusérzékelés fejlesztése Szükséges eszközök: padok A feladat leírása: 3 csoportot alakítunk ki. Minden csoport előtt 2 hosszú padot helyezünk el hosszában párhuzamosan 50 cm-re egymástól. A tanuló a 2 pad között áll, egyik lába a padon a másik a talajon. Szökdelés láb és padváltással előrehaladás közben, magasságra törekvéssel. Változat: a súlypont nem emelkedik, a szökdelést gyorsítjuk. 5. Gyakorlat: Szökdelő váltóverseny A gyakorlat célja: a szervezet előkészítése az ugró feladatokhoz. Ugróerő, ritmusérzékelés fejlesztése Szükséges eszközök: kréta 13

14 A feladat leírása: 3-4 csapatot alakítunk ki azonos létszámmal (lehetőleg hasonló erősségűeket). Minden csapatot két részre osztunk és egymással szemben kb. 10 m-re meghúzott vonal mögé állítjuk. Jelre az első tanulók páros lábon szökdeléssel haladnak előre és érintéssel váltják a szemben álló társukat. Addig tart a verseny amíg mindenki visszakerül az eredeti helyére. Változat: a haladás módjának változtatása (egy láb, váltott láb, stb.) 6. Gyakorlat: Szökdelés karikákba A gyakorlat célja: a szervezet előkészítése az ugró feladatokhoz. Ugróerő fejlesztése. Szükséges eszközök: karikák A feladat leírása: 2-3 csoportot alakítunk ki. Minden csoport előtt a karikákat elrendezünk el vonalban különböző, meghatározott távolságra. Az első karikától kis távolságra van a második és nagyobb távolságra a harmadik. A szökdelés módja: páros láb, egy láb, páros láb, stb. 14

15 7. Gyakorlat: Szökdelés bordásfalra A gyakorlat célja: az ugróerő fejlesztése, ugrásirány szabályozása Szükséges eszközök: bordásfal A feladat leírása: A tanulók szembeállnak a bordásfallal, fogás vállmagasságban. Ugrás az első fokra és vissza, folyamatosan mindig egy fokkal feljebb 4. fokig és vissza. Kritikus momentumok: 8. Gyakorlat: Zsámolyszökdelés A gyakorlat célja: az ugróerő. ugróképesség, kinesztézis fejlesztése Szükséges eszközök: zsámolyok 15

16 A feladat leírása: 2-3 csoportot alakítunk ki. Minden csoport előtt 5 zsámolyt rendezünk el 60-70cm távolságra. A tanulók felugranak a zsámolyra egy lábbal és leugranak páros lábra. Változat: a fel-le ugrás módjának változtatása 9. Gyakorlat: Váltott lábú szökdelés padon A gyakorlat célja: az ugróerő, ugróképesség, kinesztézis fejlesztése Szükséges eszközök: padok A feladat leírása: 3-4 csoportot alakítunk ki. Minden csoport előtt hosszú padot helyezünk el hosszában. A pad mellett állva egyik láb a padon a másik a talajon. Sorozat szökdelés előre láb- és oldalváltással, magasságra törekvéssel. Változat: a súlypont nem emelkedik, a szökdelést gyorsítjuk. 10. Gyakorlat: Szökdelés padon A gyakorlat célja: az ugróerő, ugróképesség, kinesztézis fejlesztése 16

17 Szükséges eszközök: padok A feladat leírása: 2 csoportot alakítunk ki. Minden csoport előtt 2 hosszú padot rendezünk el egymás mögé. A tanulók föl-le szökdelnek a padra és le páros lábon, előrehaladással hosszú ugrásokra törekedve. Változat: a fel-le ugrás hosszának és módjának változtatása. Amikor a tanulók megfelelő jártasságot szereztek az előbbi és más futó és szökdelő gyakorlatokkal, akkor a különböző akadálypályákat állíthatunk ezekből össze a terhelés fokozására. 5. A Távolugrás rávezető gyakorlatai: 1. Gyakorlat: A gyakorlat célja: nekifutás vagy lendületszerzés, egyenltesen gyorsuló nekifutás, optimális sebesség kialakítása Szükséges eszközök: bóják, kréta A feladat leírása: A teremben húzunk 2 vonalat egymástól m-re, köztük 3 bóját helyezünk 4-5 m-enként. Az tanulók fokozatosan gyorsuló mozgással a harmadik bójáig, onnan lassítva futnak át a másik vonalig. Cél: a futás ritmusa ne ugrásszerűen váltson 17

18 2. Gyakorlat: A gyakorlat célja: nekifutás vagy lendületszerzés, egyenletesen gyorsuló nekifutás, optimális sebesség kialakítása Szükséges eszközök: bóják A feladat leírása: A terem 3 sarkában és az átlóban elhelyezünk 1-1 bóját. A tanulók a sarokból indulva az átlóban teljes sebességgel futnak a jelölő bójáig, majd onnan lassítva a sarkokon elhelyezett bóják kerülésével vissza a kiindulási helyig. Cél: ezen a rövidtávon gyors megindulással nagy sebesség elérése 3. Gyakorlat: A gyakorlat célja: nekifutás vagy lendületszerzés, egyenletesen gyorsuló nekifutás, optimális sebesség kialakítása Szükséges eszközök: bóják, kréta 18

19 A feladat leírása: Két vonalat húzunk egymással szemben 20 m-re, közéjük 1-1 bóját a vonalaktól 5 m-re. A tanulók az 1. bójáig fokozatosan gyorsuló váltott lábon szökdeléssel, onnan gyorsfutással haladnak a 2. bójáig, majd lassítanak. Cél: a fokozatosan gyorsuló, törésmentes mozgás elérése 4. Gyakorlat: A gyakorlat célja: elugrás Szükséges eszközök: zsámoly, 2 részes svédszekrény, tornaszőnyeg A feladat leírása: egymás mögé lerakunk egy zsámolyt, egy 2 részes svédszekrényt, egy tornaszőnyeget. A tanulók végig ugrálnak ezeken páros lábbal, majd a tornaszőnyegre érkezés után rögtön egy felugrás ott helyben. Cél: a mélybeugrás utáni gyors és magas felugrás elérése, valamint a felsőtest megtartása 5. Gyakorlat: 19

20 A gyakorlat célja: lendület átvitele az elugrásba Szükséges eszközök: zsámoly, tornaszőnyeg, kréta A feladat leírása: a tanulótól 7-10 m-re kijelölünk egy 50 cm-es sávot, attól 50 cm-re tesszük a zsámolyt és mögé a tornaszőnyeget. Gyors futásból elugrás egy lábról a sávból a zsámoly felett és guggolásba érkezés a szivacsra. Cél: futásból magasra előre kiugrás 6. Gyakorlat: A gyakorlat célja: lendületszerzés ritmusának törésmentes átvitele az elugrásba Szükséges eszközök: zsámoly, tornaszőnyeg, kréta A feladat leírása: a tanulóktól m-re kijelölünk egy 50cm-es sávot, ettől 50vm-re elhelyezünk egy zsámolyt, mögé egy torna-szőnyeget. 7 fokozatosan gyorsuló váltott lábú szökdelésből gyorsfutással lendületszerzés, elugrás a kijelölt sávból a zsámoly fölött és érkezés guggolásba, a szivacsra. Cél: a lendületszerzés ritmusának összekötése az elugrással. 20

21 7. Gyakorlat: A gyakorlat célja: lendítőláb és az ellentétes kar mozgása és szerepe Szükséges eszközök: - A feladat leírása: 5 váltott lábú szökdelés, az utolsóból guggolásba érkezés karkörzéssel. Cél: a lendítőkarral ellentétes karmunka gyakorlása 8. Gyakorlat: A gyakorlat célja: légmunka Szükséges eszközök: zsámoly, ugródomb A feladat leírása: a tanulóktól m-re elhelyezünk egy zsámolyt, mögé cm-re az ugródombot. 21

22 A tanulók az elugrás helyzetét megtartva érkeznek térdelő állásba az ugródombra. Ez a kitartott helyzet a lendítőláb és vele ellentétes kar elöl, míg az ugróláb és vele ellentétes kar hátul vannak. Ha ez a feladatot megfelelően hajtják végre, a következő lépés az ugrás befejezése. Az ugróláb gyors zárása a lendítő mellé, közben az ellentétes kar lendítése körzéssel a másik mellé mellső középtartásba. Cél: az elugrásnál fázisban a lendítőláb és kar szerepének megértése és a repülő fázisban törzs megtartása (ne kerüljön túl hamar előre) 9. Gyakorlat: A gyakorlat célja: légmunka Szükséges eszközök: zsámolyok, padok, ugródomb A feladat leírása: a tanulóktól 7-10 m-re elhelyezünk zsámolyokat, egyik oldalon ezekre, míg a másik oldalon 3 részes svédszekrényre támasztjuk a padokat. Lendületszerzés a talajon majd felfutással a padokon, ebből elugrás kitartott helyzetben és leérkezés guggolásba. Cél: a légmunka gyakorlása, a törzs megtartása 22

23 10. Gyakorlat: A gyakorlat célja: az ugrás befejező fázisa, a talajfogás Szükséges eszközök: zsámoly, ugródomb, jelölőszalag A feladat leírása: a tanulóktól m-re elhelyezünk egy zsámolyt, mögé cm-re az ugródombot, amelyen egyénre szabott távolságra elhelyezünk egy jelölőszalagot. A lendületszerzés után elugrás a zsámolyról, érkezés a jelölőszalag mögé guggolásba. Cél: a lábszár tartása magasan a zárás után és aktív talajfogás. 23

24 Irodalom: Arday László (2001, szerk.): A testnevelés tanítása. Korona Kiadó, Budapest Koltai Jenő (1980, szerk.): Atlétika II. Sport, Budapest Koltai Jenő Szécsényi József (1996, szerk.) Az atlétikai versenyszámok technikája. Ugrások. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest Mátraházi Tibor MASZ Technikai Bizottsága (2010, összeáll.): MASZ Atlétikai szabálykönyv. MASZ, Budapest. Miltényi Márta (1980): A sportmozgások anatómiai alapjai. Sport, Budapest. Nagy Sándor (1991, szerk.): Tanári kézikönyv a középfokú nevelési-oktatási intézmények iskolai testnevelés és sportmunkájához. OTTÉV, Veszprém. 24