Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program
|
|
- Bertalan Szalai
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM TERVEZET VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 1016 Budapest, Gellérthegy u Jászsági Többcélú Társulás Titkársága Jászberény, Szabadság tér 16. Budapest, december 11.
2 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag A munka a Jászsági Többcélú Társulás megbízásából készült a VÁTI Kht. Térségi Tervezési Irodáján Kistérségi kapcsolattartók: VÁTI Kht. témafelelőse: VÁTI Kht. szakértői: A JTT munkatársai: MTA RKK ATI szakértői: Dányi Olga, titkárságvezető Magera Tibor, titkárságvezető-helyettes Lányiné Fogarasi Kornélia Czene Zsolt Dálnokyné Devecseri Anikó Vén Mariann Sain Mátyás Sárdi Anna Staub Ferenc Schneller Krisztián Vaszócsik Vilja Bobák Nóra Móczó Zsófia Tasi Attila Vincze Beáta Szoboszlai Zsolt BOKARTISZ Kht. szakértői: Molnár Géza ELTE TTK szakértők: MTA TAKI szakértő: Külső szakértők: Irodavezető: Vezérigazgató: Nemes Nagy József Kiss János Péter Lőcsei Hajnalka Szabó József Jordán Klára Faragóné Huszár Szilvia Tamás Szilvia Göncz Annamária Csanádi Ágnes Ez a dokumentáció a VÁTI Kht. szellemi terméke. A hozzá kötődő szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvényben meghatározott vagyoni jogok a VÁTI Kht-t illetik. 2
3 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 A. Stratégiai Program 8 VÁTI, JTT B. Operatív Program 31 I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE 33 I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése 33 I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése 34 VÁTI, Dálnokyné Devecseri Anikó I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés 37 VÁTI, Dálnokyné Devecseri Anikó I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárút kiépítése 40 VÁTI, Dálnokyné Devecseri Anikó I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése 42 I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése 43 VÁTI, Czene Zsolt I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése 46 VÁTI, Czene Zsolt I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése 50 VÁTI, Czene Zsolt I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása 53 JTT, Móczó Zsófia I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 57 JTT, Móczó Zsófia I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése 61 I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése 62 JTT, Vincze Beáta I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése 66 JTT, Bobák Nóra I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása 70 JTT, Móczó Zsófia 3
4 II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE 74 II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése 74 II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék jellegű épületek védelme 75 JTT, Móczó Zsófia II.1.2. Közösségfejlesztés 79 JTT, Bobák Nóra II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése 83 JTT, Vincze Beáta II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás 86 II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése 87 JTT, Bobák Nóra II.2.2. Az oktatási, nevelési ellátórendszer fejlesztése 92 JTT, Tóthné Vincze Beáta II.2.3. A szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése 96 JTT, Bobák Nóra III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA 100 III.1. Specifikus cél: Az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása 100 III.1.1. Az egészségügyi ellátás komplex fejlesztése 101 JTT, Magera Tibor III.1.2. Az egészséges életmód elterjesztése 105 JTT, Magera Tibor III.1.3. A termálvízkészletre alapozott egészségvertikum kialakítása 108 JTT, Magera Tibor III.2. Specifikus cél: Települési környezet javítása 111 III.2.1. Az egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása 112 VÁTI, Vaszócsik Vilja III Lakhatási körülmények javítása 114 JTT, Magera Tibor III.2.3. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése 118 JTT, Magera Tibor IV. PRIORITÁS: AZ AGRÁRIUM FEJLESZTÉSE 121 IV.1. Specifikus cél: A versenyképes és fenntartható mezőgazdaság biztosítása 121 IV.1.1. Mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése 122 JTT, Tasi Attila, VÁTI Schneller Krisztián IV.1.2.Az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználat kialakítása, fenntartása 126 JTT, Tasi Attila, VÁTI Schneller Krisztián IV.1.3 A termékpályás termelés-értékesítés továbbfejlesztése 130 JTT, Tasi Attila, VÁTI Schneller Krisztián IV.1.4. Öntözésfejlesztés, a Jászság térségi többcélú vízgazdálkodási rendszer kiépítése 133 JTT, Tasi Attila 4
5 V. PRIORITÁS: TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME, FENNTARTÁSA 136 V.1. Specifikus cél: A térség környezeti állapotának megőrzése és fejlesztése 136 V.1.1. Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése 137 VÁTI, Vaszócsik Vilja V.1.2. A környezeti állapot javítása 142 VÁTI, Vaszócsik Vilja V.1.3. A meglévő vízvédelmi rendszerek fejlesztése 145 VÁTI, Vaszócsik Vilja V.2. Specifikus cél: A táji, természeti értékek aktív védelme 148 V.2.1. A táji, természeti környezet fejlesztése, bemutatása 149 JTT, Tasi Attila V.2.2. Táji adottságokhoz való alkalmazkodást szolgáló vízrendszerek kialakítása 153 VÁTI, Vaszócsik Vilja C. A megvalósítás rendszere 155 C) 1. A megvalósítás pénzügyi háttere 156 VÁTI, Czene Zsolt C) 2. A megvalósítás és végrehajtás mechanizmusa, szereplői, a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közötti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere 159 JTT, Dányi Olga C) 3. A társadalmi, környezeti, gazdasági hatások bemutatása 163 VÁTI, Lányiné Fogarasi Kornélia C) 4. A monitoring biztosítása 166 JTT, Dányi Olga Mellékletek 1. Az intézkedések és támogatható tevékenységek ütemezése és a megvalósításban résztvevő térségi szereplők köre 2. Megújított projektlista (2006. december 3.) és kapcsolódása a program intézkedéseihez 3. A megvalósítás és végrehajtás szereplői 4. A Jászsági fejlesztési program egyeztetése során beérkezett vélemények és tervezői válaszok 5. A területfejlesztési programok 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet szerinti részletes tartalmi követelményei és teljesülésük a Jászsági fejlesztési programban Függelék Célpiramis 5
6 6
7 Bevezetés A Jászsági fejlesztési program jelenlegi, elfogadásra készített dokumentuma a novemberi egyeztetést követően, a vélemények figyelembevételével átdolgozott program. A program három részből áll: A. Stratégiai programból, B. Operatív programból és a C. A megvalósulás rendszere c. részből. A mellékletek tartalmazzák az ütemezést ( , illetve ) támogatható tevékenység mélységig, és az új projekteket, a véleményeket és tervezői válaszokat, a tartalmi követelmények teljesítéséről szóló táblázatot, valamint emellett függelékként újra közöljük a célpiramist. A programkészítés a Jászsági Többcélú Társulás 61/2006 (IX.18.) határozata alapján történt, amely elfogadta a helyzetfeltárás és koncepció munkarészt azzal a kiegészítéssel, hogy a készítő gondoskodik a további írásbeli kiegészítések bedolgozásáról. Most jelen dokumentummal egyidőben ezt a munkarészt is újra közreadjuk, mindkettőt a kért változtatásokat követhető formában. A koncepció elfogadása keretében elfogadásra került a program számára irányadó célrendszer, a célpiramis. Az ennek alapján kidolgozott stratégiai és operatív program egyeztetési anyagát október 31.-én tettük közzé. A program novemberi egyeztetése során beérkezett véleményeket a 4. sz. melléklet tartalmazza, és itt találhatók a tervezői válaszok is, táblázatos formában, amelyből szintén követhető az, hogy a tervezők milyen formában érvényesítették a javaslatokat a vizsgálatban, koncepcióban, stratégiában és operatív programban. A Jászsági koncepció és program készítésének legfontosabb céljai, hogy a térségi fejlődési folyamatok, célok a lehető legvilágosabban kirajzolódjanak, meghatározásra kerüljenek, ennek kapcsán erősödjön a kistérségi szereplők közötti együttműködés, és elkészüljön a kistérség fejlesztési programja, amely meghatározza a fő fejlesztési szükségleteket, lehetőségeket, és ezek rendszerbe illesztése által növelje a kistérség esélyeit a forrásokhoz való jutásban. A program különösen fontos része a forrásigények mellett a forráslehetőségek megkeresése. Jelen dokumentumban a november 30.-án elérhető információkat közöljük az operatív program intézkedési adatlapjaiban, illetve a C.1. fejezetben. A következő időszakban a program elfogadásától független folyamatban, várhatóan január végéig a as ciklus első két évére szóló akciótervezés során a rész célok még finomodni fognak. Most, a program készítése és elfogadása kapcsán volt és még van lehetőség az alapvető problémákra adott stratégiai válaszok továbbgondolására. A programkészítés Nemzeti Fejlesztési Tervezési körülményei kapcsán egyszerre kell ugyanis alulról, a projekt elképzelésekben, és felülről, a Jászság leglényegesebb kérdéseire adott megoldásokban előrelépni. A stratégiai és operatív programozás illeszkedik a megyei, a regionális és az országos tervezési rendszerhez. A megvalósítandó alprogramok kialakítása során elsősorban a települések tervezési időszakára szóló fejlesztési projektötletei kerültek feldolgozásra, melyekben sok pontosítási lehetőséget kaptunk a program egyeztetése kapcsán. Ezen ötletek jelennek meg a regionális és megyei fejlesztési programokban is, illeszkedve ezáltal azok célkitűzéseihez, és figyelembe véve természetesen az abban foglalt irányelveket. 7
8 A tervezés során világossá vált, hogy a kistérségben a többcélú társulás támogatott profiljaiban (pl.oktatási, szociális és egészségügyi témákban) van legnagyobb előrehaladás: az ellátottsági követelmények teljesítésére törekvésben. Az akciótervek kapcsán jelentős az előrelépés a projektgyűjtésben. Ugyanakkor az elmúlt időszak kevéssé volt alkalmas a stratégiai gondolkodásra, a partnerségi kapcsolatok építésére, és nagyon nagy szükség van a rész témák további kidolgozására (pl. Jászsági gazdaságfejlesztési program, turizmusfejlesztési program, vagy egészségtervek, települési, térségi civil stratégiák, beilleszkedést és befogadást segítő programok, gyorsforgalmi út nyomvonal, közösségi közlekedés, képzési-, felnőttképzési stratégia, képzési-foglalkoztatási paktumok, termálvíz hasznosítási program). A projektjavaslatok is akkor lehetnek igazán sikeresek, ha tekintettel tudnak lenni a környezetükben zajló (társadalmi, gazdasági, tájműködési) folyamatokra, tervekre, ha rendszerbe illeszkednek. Ezt a program a maga műfajában elősegíti. A kistérség már szembesült a privatizáción alapuló, piacra orientált tevékenységek helyi közösségi összefüggésrendszeréből kiszakításának kedvezőtlen következményeivel. Ezért a következőkben nagyon fontos a kistérségi szereplők közötti partnerség, és a rendszerben gondolkodás, a kohézió erősítése. Az operatív programban igyekeztünk az ezt elősegítő kommunikációknak és stratégiai megegyezéseknek nagyobb lehetőséget adni. Törekedtünk arra is és ebben a véleményezők megerősítettek bennünket, hogy ne csak a jelenleg ismert projektek számára legyen a programban tér, hanem a következő hét évben még lehetséges ötleteknek is. Mindezt úgy, hogy az intézkedések és támogatható tevékenységek megfeleljenek a jelenleg ismert fölsőbb kapcsolódó forrás lehetőségeknek. 8
9 A. Stratégiai program 9
10 A stratégia fókuszában a prioritások állnak, kibontásuk egységes szerkezetet követ. Az indoklásban a kiválasztott prioritás szükségességének indoklása fogalmazódott meg, amely egyrészt a helyzetelemzés megállapításaira csatol vissza, másrészt utal a prioritást alkotó intézkedések fontosságára is. A következő pontokban a prioritás által elérni kívánt általános célok, majd a hatásindikátorok bemutatása következik. A stratégiai adatlapok további részeiben a prioritást szolgáló intézkedések felsorolása kapott helyet, illetve intézkedésekre lebontva megtalálható a forrásösszesítő is. A megvalósítás pénzügyi hátteréről és szereplőiről az 1. és 2. melléklet tájékoztat. A Kistérségi Fejlesztési Tanács által elfogadott intézkedésekben három helyen változtatást javasolunk: a II.2.2. intézkedés kettébontását oktatási és szociális részre, az anyag nagysága miatt; illetve a IV. prioritásban a kibontás során világosabbá vált összefüggésrendszer érvényesülése érdekében. Egy specifikus cél alá javasoljuk besorolni a mezőgazdasági intézkedéseket, beleértve az eddig V. prioritásban levő tájhasználattal kapcsolatos intézkedést is. Emellett a IV. prioritásban javasoljuk összevonni - szintén összefüggésük miatt- a termelési- értékesítési szövetkezésekre és egyéb együttműködésekre vonatkozó intézkedéseket (3. melléklet: Javasolt új célpiramis, a változásokat színnel jelöltük). 10
11 I. PRIORITÁS: A HUMÁNERŐFORRÁSRA ÉPÍTŐ VERSENYKÉPES, INNOVATÍV GAZDASÁG TOVÁBBFEJLESZTÉSE Indoklás A Jászság lakóinak megélhetési forrását adó gazdasága számára a kilencvenes évek jelentős változást hoztak a foglalkoztatási szerkezetben. Iparának fejlődése kiemelkedő eredményeket ért el a kedvező és az M3 autópálya megépülésével felértékelődő fekvésének, ipari hagyományainak, Budapest környékéhez kapcsolódó dinamikájának és a magas külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetően. A foglalkoztatottak 47%-a dolgozik az iparban (1990-ben 42% volt). Ebből eredően a Jászság foglalkoztatási helyzete viszonylag jó, a munkanélküliség csak 5%-os. Gazdaságának sebezhetőségét ennek területi koncentráltsága és az agrárium helyzete okozza. A mezőgazdaságban a foglalkoztatás harmadára esett vissza, és ez bár a megmaradt néhány nagyüzemnek köszönhetően foglalkoztatási szerepe nagyobb (10%), mint az országban átlagosan az ipart nélkülöző, fejlettebb területektől elzárt alsó-jászsági, nagy romanépességű településeken a megélhetési lehetőségek drasztikus csökkenését hozta. A szolgáltatás szerepe összességében 2%-kal csökkent. Fenti történések ráirányítják a figyelmet a gazdaság és társadalom összefüggésére, egységére, és arra, hogy a megélhetésben a piaci és közcélú tevékenységek arányait tovább kell finomítani, a piaci verseny és érdek szerepét pontosabban kell meghatározni az egész rendszer működésében 1. A jászsági gazdaságfejlesztés stratégiája a II. prioritásban is tárgyalt humán feltételek, illetve a IV prioritásban kifejtett agrárfejlesztések mellett az I. prioritásban a közlekedési fejlesztéseken, az ipari, logisztikai és turisztikai szerkezet javításán és a tudásbázis erősítésén alapul. A kistérség gazdasági fejlődéséhez a közvetlen termelői, vállalkozói beruházások mellett a gazdaság háttérfeltételeinek javítása szükséges. A közlekedési és vonatkozó humán fejlesztési elemek elsődleges szerepe az, hogy a gazdaság számára kedvező, a vállalkozások alapítását, működését és beruházásait ösztönző háttérfeltételeket biztosítsanak. A társadalmi feltételek jelentőségét nemcsak ez a kettős megjelenés (humán feltételek és tudásbázis) mutatja, hanem az a tény is, hogy a jászsági gazdaság fejlődésének legnagyobb korlátja demográfiai helyzetében, népességfogyásában rejlik. A kistérség gazdasági, turisztikai fellendítésének első pillére (specifikus célja) a közlekedés fejlesztése, amely alapvetően meghatározza a területi, gazdasági- társadalmi fejlődési esélyeket. Ezen belül a versenyképesség alapvető feltétele a jó nagytérségi elérhetőség, amely közúton a gyorsforgalmi- és az ahhoz kapcsolódó főutakon történik. A Jászság már eddig is képes volt jól élni az M3 közelségével, gazdasági lehetőségeivel, hiányoznak azonban az M4, M8 gyorsforgalmi utak, valamint kapcsolat a régióközpont felé. A gyorsforgalmi utak tervezése, kiépítése és ütemezése országos léptékű feladat. Maga a kistérség is felvállalhatja viszont a számára előnyösebb alternatív nyomvonalak megkeresését, tanulmányterv készítését és ennek felhasználását lobbitevékenységében. Az interregionális kapcsolatokban szerepe van emellett 1 A kistérségi szinten jól látható - és figyelmen kívül nem hagyható - összefüggés és egység a társadalom és gazdaság mellett a tájra és a környezeti elemekre is kiterjed. 11
12 az egész Alsó-Jászság szempontjából jelentőséggel bíró négy útra is csatlakozó Jászság- Kunság mellékútfejlesztésnek és a tiszai átkeléseknek, valamint a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének is. A kistérség ipari fejlődése egyértelműen összefügg az M3 megépülésével. Ugyanakkor éppen e fejlődés beszállító, távolabbi vállalkozásokat is bevonó jellege a közúthálózatot az átmenő kamionforgalommal együtt - igen megterheli. Ezért fontos a főutak elkerülő szakaszainak megépítése, illetve a logisztika fejlesztése is a biztonságosabb, gyorsabb, pontosabb célbajutás, és a környezeti feltételek javítása érdekében. A kistérségi kapcsolatok és együttműködések segítése, a munkába-, iskolába- egészségügyi intézményekbe eljutás feltételeinek javítása, a termelés, szállítás és a turisztika fejlődése, valamint a többcélú együttműködések érdekében megfelelően kiépített mellékúthálózatra van szükség. A Jászságban a jelenlegi hálózat kapcsolathiányai: Jászágó-Csány, Jászalsószentgyörgy Jászapáti, Jásztelek Jászkisér, Jászkisér Pély, Jászágó Jászberény, Jászladány Besenyszög, Jászfényszaru Tóalmás, Jászkisér Jászivány, Tarnaörs Jászszentandrás, Boconád Jászszentandrás, Jászárokszállás Adács. Mindezeken túl fontos a meglévő utak rossz állapotának javítása is (Jánoshida Jászberény (Tótkéri út), Jászboldogháza Jászberény (Imrédi út), Alattyán Jásztelek (hulladéklerakóhoz vezető út), Jászapáti-Jászivány, Jászárokszállás Adács, Jászkisérhulladéklerakó, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Tápiógyörgye-Jánoshida, Jászalsószentgyörgy-Tiszasüly, Zsámbok-Jászfényszaru, Jászjákóhalma-Jásztelek, Pusztamonostor-Jászárokszállás, Szolnok-Jászkisér, Farmos-Jászberény. A települések közvetlen megközelítése, belső közlekedése, az ebből eredő por- és zajszennyezés csökkentése, a településkép javítása érdekében szükséges bel- és külterületi utjaik minőségének javítása. A biztonságos és egészséges közlekedést szolgáló kerékpárutak esetenként természetközeli kiépítése (Zagyva és Tarna-gát) mind a turizmus, mind a hivatásforgalom szempontjából jelentőséggel bír. A fent említett - főleg önkormányzati kompetenciába tartozó - utak kiépítésén túl, azok karbantartása és üzemeltetése is jelentős feladatot ró az önkormányzatokra és az országos közutakat üzemeltető Magyar Közút Kht. megyei igazgatóságára. A kistérségi versenyképesség előrehaladásának második pillére a gazdaság továbbfejlesztése, amelyben kulcsszerepe van az innovativitásnak, kreativitásnak és a Jászsági kohézió erején alapuló együttműködésnek. A gazdaság fejlesztésekor tekintettel kell lenni a kistérség kétpólusú gazdasági szerkezetére, vagyis a világpiacon is számottevő és versenyképes (ipari) vállalatok valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások eltérő fejlesztési igényeire és lehetőségeire. Ez a kettősség megmutatkozik a térszerkezetben is, Jászberény, illetve a kisebb városok (több és nagyobb vállalkozások), valamint a mezőgazdasági jellegű, kevés vállalkozással rendelkező falvak tekintetében. Cél, hogy a gazdasági szerkezet kiegyensúlyozott legyen, vagyis a két vállalkozói szektor területileg kiegyenlítetten fejlődjön, lehetőleg kölcsönösen előnyös kapcsolatrendszerben. A Jászság beszállítói ipara az elmúlt években a technikailag és gazdaságilag is jelentősen átalakult. A globalizáció eredményeként a cégek új követelményeket támasztottak a beszállítókkal szemben, és működésük néhány fontos részét egyre inkább átengedik nekik, így azok részt vállalhatnak a termelés racionalizálásában. Az így kialakult beszállítói réteg maga is multinacionálissá vált, követve e megrendelői igényeket. A Jászságban kialakult ipari struktúra a multinacionális vállalatok és beszállítóik jelenléte, valamint az ezek köré 12
13 felzárkózó jelentős létszámú kis- és középvállalkozás révén a magyar ipari termelés komoly szegmensévé vált. Az ipari potenciál fejlesztése technológia- és termékfejlesztéssel (beruházások elősegítésével), valamint az ipari parkok és övezetek meglévő infrastruktúrájának fejlesztésével, korszerűsítésével és szolgáltatásaik bővítésével lehetséges. A termelés szempontjából a térségben működő nagyvállalatok a mérvadóak, foglalkoztatási, jövedelemtermelési szempontból viszont nagyon jelentős a KKV-k szerepe. A nagyvállalatok jelenléte lehetővé teszi a gazdaság innovációra és hálózatosodásra alapuló fejlesztését, a vállalkozói együttműködés különböző formáinak elősegítését, és ennek feltételeként a minőségbiztosítás gyakorlatának kiterjesztését. A korszerű gazdaság térnyeréséhez az innovációs kapacitások és logisztikai szolgáltatások növelése szükséges. Az innovativitás fokozásához a térségi tudásbázis (tudásalapú gazdaság) erősítése szükséges, mely nemcsak a közvetlen K + F tevékenységeket jelenti, hanem a szellemi tőke, tehát az egyes emberek birtokában lévő tudás és az intézményesült tudás összességét. A logisztika, a termelés és értékesítés támogatása, valamint a vevőkiszolgálás minél magasabb színvonalra történő emelése érdekében logisztikai létesítmények kialakítása szükséges (komplex raktározási szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök, berendezések beszerzése). A logisztikai létesítmények azonban csak megfelelő infrastruktúrális ellátottság esetén működőképesek, ezért javítandó az ipari parkok és övezetek megközelíthetősége is: az egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bíró 32-es számú főút Hatvan-(Jászfényszaru)-Jászberény-Szolnok gazdasági övezeteit összekötő, illetve nemzetközi tranzitforgalma az utóbbi években nagyon megnövekedett, ugyanakkor a logisztikai teljesítmény fokozására igény van. Ennek érdekében célszerű megvizsgálni új (vasúti) szállítási lehetőségeket is. A turizmus világjelensége a Jászság életében is rendkívül fontos. Nemcsak azért, mert befolyásolja a térség társadalmi, kulturális és gazdasági életét, hanem azért is, mert hatást gyakorol a nemzetközi kapcsolatokra, sőt, a saját belső értékeik és kapcsolataik átértékelésére is. A turisták egyre inkább igénylik az új és komplex turisztikai termékeket. Előtérbe kerül az ép természeti, kulturális és társadalmi környezet, a szolgáltatások magas színvonala és a személyes biztonság. Ember és (társadalmi, gazdasági, táji) környezete kapcsolatának harmóniája a biztosítéka egyben a Jászság megtartóképességének is. A Jászság sokszínű, egyedi turisztikai arculata, valamint megfelelő piaci érvényesülése érdekében már megkezdődött vonzerőinek és szolgáltatásainak összekapcsolása, és összehangolt, komplex, térségi jellegű termékkínálat kifejlesztése. Ez a települések értékeinek, szolgáltatásainak összekapcsolását, a térség városainak, falvainak és vállalkozóinak összefogását igényli. A Jászság turizmusának élénkítésére reálisan kitűzhető cél a kerékpáros- és vízi turizmus, a természetjárás tájakat, településeket összefűző hálózatának kialakítása, a falusi-, rendezvény-, üzleti- és termálturizmus fejlesztése, a programok és gasztronómia kínálatának bővítése, komplex, minőségileg is megújított kínálat kialakítással, valamint modern piacszervezési módszerek alkalmazásával (marketing, piackutatás, információadás, PR). Fontos, hogy a kínálatbővítés ne csak a kereslethez és vállalkozások elképzeléseihez, hanem a turizmus természeti és társadalmi környezetének terhelhetőségéhez, rehabilitációjához és a kialakuló Jászság-imázshoz is illeszkedő legyen. A fogadóképesség feltétele turisztikai infrastruktúra háttér, s ezen belül kiemelkedő szereppel a szálláshelyek, amelyek a tranzitforgalom helyett a társadalmi és gazdasági szempontból 13
14 előnyösebb üdülési tevékenységek előtérbe kerülését teszik lehetővé. A szálláshelyek minősége összefügg a vendégkör tartózkodási idejével, költésével és a turisztikai termékek hatékonyságával. Az üzleti turizmus érdekében is fontos a minőségi szállások fejlesztése. A kínálatot növelni lehet a kollégiumok átalakításával, korszerűsítésével és turizmusba való időszakos bevonásával. Szükséges a vendéglátóhelyek, illetve szolgáltatások kínálatának fejlesztése, színvonalemelése is. Mindezek összehangolt, rendszerbefoglalt termékkínálattá fejlesztése eredményezi a Jászsági turizmus gazdaságban betöltött szerepének növekedését. A versenyképes jászsági gazdaság harmadik pillére a tudásbázis erősítése, a szak- és továbbképzés, az innovatív információs társadalom. A modernizálódó gazdaságnak kreatív és képzett vállalkozókra, minőségi munkaerőre van szüksége. A vállalkozóvá válást, a munkaerőpiacra való bejutást, illetve a munkavállalók hatékonyabb munkavégzését a gazdaságfejlesztési stratégiához és piaci igényekhez illeszkedő képzéssel szükséges megkönnyíteni. Az iskolázatlan, szakképzetlen munkanélküliek esetében is fontos a képzettségi szint növelése, valamint a közösségi tevékenységben való részvételük ösztönzése. A Jászság munkaerőpiacán nem találkozik a kereslet és a kínálat. A viszonylag magasabb foglalkoztatottsági átlag mellett a munkanélküliség strukturált. A gazdaság fejlődését akadályozza ugyanakkor, hogy sok a hiányszakma (esztergályos, hegesztő), és nincs utánpótlás, hiányzik az ipari parkokban lévő cégek és a kistérségi beszállítók számára használható képesítéssel rendelkező munkaerő. Lényeges tehát a térségi szereplők összefogása azzal a céllal, hogy összehangolják gazdasági és humán erőforrás fejlesztési elképzeléseiket, illetve foglalkoztatási paktum keretében megállapodjanak az egyes szférákban tervezett és szükséges lépésekről. A társadalmi innováció fejlesztésében nagy szerepe van a telekommunikációs és információs hálózatok kiépítésének és fejlesztésének, az informatikai rendszerek kialakításának. Az információk biztosítják a szellemi tőke befektetésének legelőnyösebb formájához való hozzájutást, az informatikai rendszerek pedig új dimenziót nyitnak a társadalmilag hasznos munkavégzés előtt. Mindezek hatására hatékonyabb, hálózatosabb gazdasági szerkezet jöhet létre, ami elősegíti a munkavállaló versenyszférában való maradását, a különböző élethelyzetekhez is alkalmazkodó munkavégzést, és ezáltal csökkentheti a munkanélküliséget. A jászberényi innovációs pólus zászlóshajója a Jászberényi Regionális Tudásközpont (JRT), amelynek helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívül álló volt HM. Egészségügyi Raktárbázis, azelőtt Huszárlaktanya. A projektgazda Jászberényi önkormányzat elképzelései szerint a JRT elsődleges célja és küldetése a térségben már működő, vagy a későbbiekben betelepülő cégek számára alkalmazott, termelésorientált kutatások végzése, és a technológia transzfer megteremtése a kutatások és a gyakorlati felhasználás között. Emellett kiemelt profilja az oktatás, képzés, továbbképzés. A központot térségi-regionális szintű gazdaságfejlesztési-vállalkozásfejlesztési pólussá kívánják fejleszteni. A JRT térségi gazdaságszervező központként működve hozzá kíván járulni a multinacionális vállalatok és beszállítóik klaszterekké szerveződéséhez, és a hazai beszállítók körének bővüléséhez, megerősödéséhez, a beszállítók technológiai versenyképességének fejlesztése révén. 14
15 A fentiek mellett a vállalkozásfejlesztés és élénkítés humán oldalának erősítésére, a vállalkozói képességek fejlesztésére, a hozzájuk tartozó tárgyi tudás és ismeretek megszerzésére decentralizált gazdaságszolgálati központok létrehozása javasolt. Az információ-technológiai alkalmazások a gazdaság mellett alapjaikban formálják át a társadalmi kapcsolatokat, a közigazgatást, oktatást és kultúrát. Már ma gyermekkortól idős korig szükség van informatikai kultúrában való otthonosságra. Az információs társadalom kiépítésének sikeressége nemcsak a hálózati és a berendezési ellátottságtól függ, hanem a helyi felvilágosító és képzési programok eredményességétől, illetve településeken megvalósuló integrált programoktól, valamint informatikai alkalmazások bevezetésétől is (pl. e-önkormányzás, elektronikus ügyintézés, távmunka, távdiagnosztika). Az informatika társadalmasításának fontos eszközei az e-magyarország pontok, teleházak. Mindezek a fejlesztések, változások elősegítik a Jászság gazdaságának versenyképességét, és itt élők életminőségének javítását, a fiatalok helyben tartását. Általános célok: A kistérség elérhetőségének és térségi kapcsolatrendszerének javítása A térség gazdasági és gazdaságszervezési potenciáljának erősítése Az innováció (tudásalapú társadalom) és együttműködés társadalmi feltételeinek megteremtése Hatásindikátorok: Közlekedési infrastruktúra bővülése és javulása Vállalkozási aktivitás és bevételek növekedése A foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása Képzési szerkezet bővülése, minőségi javulása, képzettség javulása Az I. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés I.1. Specifikus cél: A közlekedési kapcsolatok fejlesztése I.1.1. Az interregionális kapcsolatrendszer fejlesztése 13523* I.1.2. A térszerkezet átformálását és a települések összeköttetését segítő közlekedésfejlesztés 19750** I.1.3. A települési bel- és külterületi utak felújítása, kiépítése, kerékpárutak kiépítése I.2. Specifikus cél: Együttműködésen alapuló innovatív gazdasági szerkezet kiépítése I.2.1. Az ipari potenciál térségi fejlesztése 4200 I.2.2. Fejlett vállalkozói kultúrán alapuló tudásgazdaság és kapcsolódó hálózatos együttműködések fejlesztése 3800 I.2.3. A logisztikai szolgáltatások fejlesztése 970 I.2.4. Turisztikai termékek tematikus összekapcsolása
16 I.2.5. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése 9180 I.3. Specifikus cél: A tudásbázis erősítése I.3.1. A szak és átképzési struktúra megújítása, a szaktudás piacképességének és minőségének erősítése 1860 I.3.2. A társadalmi innováció fejlesztése 6837 I.3.3. Az információs társadalom feltételeinek biztosítása 1945 Összesen: * A fejlesztés nem a kistérség feladata, de infrastruktúrájának javításában nagyon fontos. ** Ebből az Újszász-Vámosgyörk vasútvonal felújítása nem a kistérség feladata (forrásigénye:6700 MFt) 16
17 II. PRIORITÁS: A JÁSZSÁGI HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE Indoklás A Jászság lakossága fogy, és ezen belül rohamos a természetes fogyás: az elmúlt évi halálozásnak csak alig 65%-a volt a születések száma. Ez a közösség megtartóerejének, életerejének veszedelmes gyengülését mutatja, és megrázó jelként hív sürgős szembenézésre és változtatásra kistérségi és települési, kisközösségi szinten egyaránt. A helyzet elfogadható szintre fordítása érdekében szükséges egy - a lehetőségeket is figyelembevevő - akcióprogram kialakítása. Emellett a kohézió szempontjából új kihívás a rendszerváltás helyi veszteseinek társadalmi közösségbe visszasegítésével kapcsolatos terhek viselése, a növekvő arányú cigánysággal való együttélés, és az idegen, leszakadó nagyvárosi rétegek - lakásmaffiával is összefüggő - megjelenésének kezelése. Mindezen a vidéktől elszívott energiák hatásait mutató, és tágabb környezetre is kiterjedő problémák kezelésében van a Jászságnak egy különösen kiemelkedő előnye, nevezetesen a jász öntudat és egység értéke. A Jászság legfontosabb öröksége, amire a jövőjét alapozhatja, maga a jász -ság. A kistérségben ez a tájhoz is kötődő etnikai/kulturális egység- és térségi tudat a kohézió, a nehézségekkel való szembenézés, megoldás és fejlődés meghatározó forrása. A jászok természetes, szerves, megalapozott és megdolgozott identitásának, egységének, összetartásának ereje különleges kincs, ami a mai korban önmagában a versenyképesség záloga. Ez az erő képes segíteni a gazdasági és társadalmi életben szükséges bizalmat, kommunikációt és együttműködést, a különböző érdekek és szempontok összeegyeztetését, az esélyteremtést és felzárkóztatást. A jászság már több társadalmi átalakulást, részleges lakosságcserét átélt, mégis jászság maradt, mégpedig ezzel a hazánkban példaértékű erővel. Az újra alaposan megpróbált kohéziót erősíthetik a beilleszkedésre és befogadásra, jogokra és kötelességekre, korlátokra és lehetőségekre vonatkozó hagyományok, és ezek oktatásba, nevelésbe, képzésbe építése. A beilleszkedés és versenyképesség érdekében egyaránt szükséges a megküzdéshez, érvényesüléshez szükséges személyes és közösségi kompetenciák megszerzésének támogatása, illetve a szereplők által kölcsönösen elfogadható, együttélés és együttműködés számára kereteket adó normarendszer kialakítása. A társadalmi összetartozás közösségi funkciói az intézményrendszer fejlesztésében is megjelennek: a III. prioritásban szereplő egészségügy mellett itt a II. prioritásban az oktatási, nevelési és a szociális ellátások területén. A Jászság kulturális öröksége igen gazdag: szellemi, kulturális, illetve épített és tárgyi emlékei egyaránt fontos alapját képezik a kistérség és lakói jelenlegi és jövőbeli életminőségének. A Jászság fontos érdeke a közösségi identitását, és ezáltal jövőbeli lehetőségeit jelentős részben meghatározó értékeinek, emlékeinek, történeteinek, példáinak feltárása, kutatása és megőrzése, illetve továbbadása, az adott kor számára elérhetővé tétele. Az örökség mellett mai közösségfejlesztés a másik alapvető tényező a Jászság jövője szempontjából, a lakossági kisközösségek, települések és a kistérség szintjén egyaránt. A kistérség népességének időről időre megújuló, eredményesen működő, erős 17
18 megtartóképességű közösséggé szerveződése olyan folyamat, amely állandó figyelmet igényel. A közösség megtartóerejébe való befektetés a fentiek alapján a kistérség fejlődési esélyeit határozza meg (akár történik ilyen lépés, akár nem). A Jászság kohéziójának fejlődésében tehát a megélhetési lehetőségeken túl két kulcselemet szükséges kiemelni: egyrészt a jászok élő egység- és öntudatát, összetartóerejét és kötődését, másrészt a Jászságba beköltözőkkel szemben mutatott toleranciát, elfogadást és integrációt. A jásztudat megőrzése, fejlesztése, és élő, hatóerőként való továbbadása, illetve az ezzel ellentétesen ható tényezők kivédése érdekében a Jászságnak a jelenben is erőfeszítéseket kell tennie: szükséges kutatása és köztudatba emelése, ezen belül a fiatalok beavatása, a civil hagyományőrző társaságok mellett célszerű lenne a közösségi örökség átadását az oktatási intézmények tantervi keretein belül is. Az integrálódást, megkapaszkodást segítő programoknál továbbra is figyelembe kell venni, hogy a volt mezőgazdasági munkások képzettsége, munkakultúrája más, a tartósan munkanélküliek, közelmúltban letelepedettek, lecsúszott bevándorlók közül sem mindenki képezhető át ipari munkára, hanem más, esetleg közmunkára is szükség van értelmes, önbecsülésüket és társadalmi kapcsolataikat helyreállító munkából megélhetésük érdekében. Már az nagy eredmény, ha a tartós munkanélküliekből nem válik végleges munkanélküli, több generáción keresztül munka nélkül szocializálódó réteg, hanem legalább a részleges önellátás szintjén képes a megkapaszkodásra. A térségi érdekek a térségi szereplők, helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésében, regionális gondolkodás keretében valósulhatnak meg, közös érdekeik és értékeik felismerése által. A civilszféra szerveződését a lakossági igények kielégítését célzó kezdeményezések támogatása, kerekasztalok, fórumok létrejöttének és az információáramlásnak segítése szolgálhatja. Ezáltal kiteljesedhet az a társadalmi tőke, amely a nem kormányzati szervezetek működésében rejlik. Minél gazdagabb a civil élet, annál nagyobb teret kaphatnak a Jászságban az autonómia, önkéntesség, öntevékenység és adományozás előrevivő jegyei, annál nagyobb számban kapnak lehetőséget polgárai kreatív egyéniségük közösség érdekében való kiteljesedéséhez. A társadalmi szolidaritás esélyteremtési és felzárkóztató programjaiban egyaránt figyelni kell a közösségi részvételre felkészítő (normakövető beilleszkedési) oldalra, és a mindezt megalapozó kölcsönös biztonság-, bizalom-, és elfogadás erősítő lépésekre. A Jászság különböző helyzetben levő rétegei közötti feszültségek oldására az esélyegyenlőséget, megélhetést és közbiztonságot javító intézkedések mellett szükséges a megértést segítő általános kommunikációs, illetve a konfliktuskezelési kultúra javítása, illetve a befogadó és beilleszkedő sajátosságaira és helyzetére való figyelem, a kölcsönös túlterheléstől való tartózkodás. A befogadás és beilleszkedés elősegítése szükséges nemcsak a Jászságban élő cigánysággal és beköltöző idegenekkel, hanem a különböző társadalmi csoportokkal kapcsolatban is, mint pl.: a fogyatékokkal élők, szenvedély- és pszichiátriai betegek esetében. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében szükséges lépéseket nemcsak a hátrányos helyzetű csoportok irányába szükséges megtenni, hanem a nők és férfiak eredményes társadalmi szerepbetöltése érdekében is. A kulturális tőke emelése a szegénység és szociális kirekesztődés csökkentésének eszköze. Erre a kistérségben nem csupán a társadalmi igazságosság és szolidaritás miatt van szükség, 18
19 hanem azért is, mert ez a modern társadalom és gazdaság zavartalan működését érintő kérdés. Nélkülözhetetlen a leszakadók foglalkoztatási potenciáljának emelése, a társadalom bármilyen szintjén hasznos, önbecsülést adó piaci vagy nonprofit megélhetési formák elterjesztése. E célt szolgálhatja az általános és szakmai képzettségi szint növelése (I. prioritás), és nem utolsó sorban a felsőoktatási hozzáférést akadályozó tényezők mérséklése. Fontos továbbá az esélyegyenlőség, az értékek társadalmi szintű újragondolása, ezen belül az élethez szükséges, megvalósított, de eddig megfelelően (el) nem ismert tevékenységek méltányos társadalmi megbecsülése és honorálása. A települési közösségek elemi érdeke az egymás után következő nemzedékek megfelelő felkészítése az életre, arra, hogy felnövekedve közösségük hasznos tagjai legyenek. Az önkormányzatoknak egyben kötelező feladatai közé is tartozik az alapfokú oktatás, nevelés biztosítása. A jászsági települések egy részénél egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő infrastrukturális, felszereltségi és személyi feltételek előteremtése. Áthidaló megoldásként intézményfenntartó mikro-társulások létrejöttét szorgalmazza és támogatja a kormányzat, illetve támogatásmegvonással sújtja a nem hatékonynak minősített iskolákat. Emellett a szülők is elviszik lakóhelyükről gyermekeiket a jobb ellátás és továbbtanulási karrier reményében. Otthonuktól különböző településben történő oktatásuk esetén fontos különös figyelemmel elősegíteni szülőfalujukhoz és Jászsághoz kötődésük fejlődését, és az identitásuk tudatosságának erősödését, illetve elismerni és kompenzálni a gyermekekre hárított megterheléseket. A fentiek szerinti drámaian alacsony születésszám és a gyermekekre még így is áthárított nehézségek, károk miatt szükséges egy komplex Gyermekbarát Jászság Program beindítása. A jászsági kohézió szolidaritás eleme, az egységesen alakított térségi szociálpolitika alapján a kistérség településein már meglévő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások professzionalizálása is szükséges az új szolgáltatások létrehozása, illetve a meglévők valamennyi településen elérhetővé tétele mellett. Általános célok: A jászsági kohézió erősítése Az élethez szükséges kompetenciák megszerzésének segítése A társadalmi örökség és identitás tudatosítása, megőrzése és továbbadása Hatásindikátorok: A népességmegtartó képesség erősödése (születés/halálozás aránya, szolidaritás, társadalmi tőke, identitástudat, biztonság) Az együttműködés gyakoribbá válása Az esélyegyenlőség és versenyképesség javulása (felkészült életkezdés és életen át tartó tanulás) Önbecsülést és megélhetést segítő, közösség számára is hasznos tevékenységek A szervezettségi szint emelkedése: betöltött közösségi szerepek gyarapodása (kistérségtelepülés, közösség-egyén szinten egyaránt) 19
20 A II. prioritáshoz tartozó intézkedések és forrásigényük (MFt) Sorszám Intézkedés II.1. Specifikus cél: A közösségi és térségi identitás fejlesztése II.1.1. A kulturális és tárgyi örökség, műemlékek és műemlék épületek védelme 1805 II.1.2. Közösségfejlesztés 1035 II.1.3. A sokszínű és aktív civilszféra továbbfejlesztése 1120 II.2. Specifikus cél: Esélyteremtés és felzárkóztatás II.2.1. A beilleszkedést és befogadást segítő társadalmi programok ösztönzése 1410 II.2.2. Az oktatási-, nevelési ellátórendszer fejlesztése 3666 II.2.3. A szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése 3195 Összesen
21 III. PRIORITÁS: A KISVÁROSI ÉS VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA Indoklás: A Jászság lakosságának közösség által meghatározott életminőségében a megélhetési, fejlődési lehetőségek és környezeti feltételek mellett kiemelt jelentősége van az egészséges élet lehetőségeinek, valamint a települési környezet támogató minőségének. A lakosság életminőségét jelző mutatók közül elsőként kell figyelmet szentelni annak a sajnálatos ténynek, hogy nagyon nagymértékű a természetes fogyás: az elmúlt évben 1261 fő halt meg, ugyanakkor csak 814 fő született itt. Ezen belül magas a fiatalkorúak halálozása is. Ezért különösen fontos ebben a prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetni a kialakítandó Gyermekbarát Jászság program megfelelő elemeit, illetve a felnőtt lakosságra is vonatkozóan szükséges az aktuális objektív kép megismerése, települési és kistérségi egészségtervek készítése. A jászsági polgár születéskor várható átlagos élettartama alacsonyabb az országos átlagnál. A kistérség közel hétezer fogyatékos polgárának fele mozgássérült. A halálokok között döntő szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek fokozottan felhívják a figyelmet a megelőzésre, illetve a feltárt betegségek kezelésének feladataira. Fenti problémák kezelésében a Jászság közössége részben az ellátás javításával, részben a személyes életmód társadalmi-, gazdasági, környezeti kereteinek alakításával léphet előre. A Jászságban az egészségügyi alapszolgáltatások minden településen megoldottak. A térség közel fős lakossága számára kiegészítő ellátást, járó és fekvőbeteg ellátást a Jászberényben található Erzsébet kórház biztosít, amely a vidéki lakosok számára mintegy 7-30 km utazással érhető el. Ezért különösen nagy jelentősége volna az Erzsébet kórház mozgó gyermekgyógyászati és nőgyógyászati szakorvosi szolgálata (MSZSZ) működési feltételei biztosításának. A Gyermekbarát Jászság programban alapvető szerepe kellene legyen a közösség érkező tagjai megfelelő színvonalú várásának, a gyermek- és ifjúsági ellátási színvonal emelésének, beleértve az iskolai és mentális ellátásokat is. Ez az alapja a II. prioritás szerinti közösség- és ellátásfejlesztés mellett a felnövekvő nemzedék egészséges integrálódásának és a társadalmi funkciói eredményes jövőbeli betöltésének. Kiemelten fontos, hogy a városi kórház térségi szerepének betöltése és ellátásban való részvétele szinkronban legyen a többi kistérségi egészségügyi feladatellátással. A háziorvosi ellátás feltételei majd mindenhol kielégítőek, viszont két háziorvosi körzetben már tartósan betöltetlen a praxis, hiányoznak gyermekorvosi praxisok és több településben betöltetlen fogorvosi praxisok is vannak. A legjelentősebb problémát a szakma elöregedése jelenti, és ugyanez még súlyosabban jelenik meg a védőnői státuszok esetében. A szakemberhiány részben megoldhatóvá válhat szolgálati lakások kialakításával, illetve a közösség részvállalásával a saját későbbi ellátását végzők taníttatásában és nevelésében. Az egészségügyi szolgáltató rendszer komplex fejlesztéséhez szükséges az ügyeleti rendszer teljes körűvé alakítása (beleértve a mentőállomás hálózatot, fogorvosi-, gyógyszertári ügyeletet is), a műszaki, technológiai fejlesztés, az intézmények átalakítása és az adott egészségügyi ellátáshoz történő megfeleltetése. 21
22 A hosszú, egészséges élet lehetőségét mindezek mellett az itt élő emberek életmódjának változásában való közösségi részvétel befolyásolja. Fel kell hívni a figyelmet a megelőzés jelentőségére, ki kell alakítani az egészségtudattal rendelkező társadalmat, amihez környezettudat, elfogadottság és hasznosságtudat, és egészséges életvitelt támogató környezet szükséges. A lakosságközeli primer szekunder prevencióban nagy egészségügyi szerepe van a szűrési lehetőségek bővítésének és javításának, emellett fontos az iskolai professzionális egészségnevelés, a mentális fejlődés segítése és az egyéni tanácsadás. Az egészségtudatos magatartás közösségi elősegítése által lakóinak javuló közérzete mellett fokozódhat a térség gazdasági aktivitása is. Kistérségi illetve települési szinten is fontos újra figyelmet szentelni a fizikális és mentális teljesítőképességet egyaránt javító, hagyományos sportaktivitás növelésére, a sportlétesítmények bővítésére, infrastrukturális és eszközfejlesztésére, sportiskola létrehozására, tanuszoda építésre, az iskolai és tömegsport erősítésére. Emellett az egészségmegőrzésben és gyógyításban is célszerű, illetve tervezett növelni a termál- és gyógyvizek hasznosítását, amely egyben a gyógy- és egészségturizmus fontos fejlesztési iránya is. Alapvető, hogy az egészségügyi fejlesztések megtörténjenek, erre alapozva lehet kidomborítani az egészségügyi előnyöket a turizmus fejlesztésében is. A fürdőszolgáltatások fejlesztése és az EU normákhoz alkalmazkodás nagy feladatot jelent. Úgy kell fejleszteni a térség fogadóképességét, hogy a minőségi szolgáltatás ne csorbuljon, és a tömegturizmus felől a minőségi turizmus felé forduljon a térség. A térség lakosai, és a turisták egészségi állapotának javításához elengedhetetlen a képzett szakemberek jelenléte és az egészségiparhoz kötődő K+F tevékenység fejlesztése. A Jászság vezető turisztikai terméke lehet a termálvízre alapuló egészségturizmus. A Jászság területének 18 településén kell, hogy valamilyen tűzoltó szervezet működjön. A jelentősebb települések központi szerepet játszanak jelenleg és remélhetőleg a fejlesztéseket követően is. A jászsági település szerkezetben központi szerepet játszik több vonatkozásban Jászberény városa, mely igaz a tűzvédelemre is. Jászberény városában hivatásos tűzoltóság működik, jól képzett szakembergárdával. A jászsági települések közül jelenleg Jászkiséren a települések társulásával, valamint az Önkéntes Tűzoltó Egyesület közreműködésével létrehoztak egy Köztestületi Önkéntes Tűzoltóságot, ahol a szükséges mértékben felkészített nem hivatásos, de főfoglalkozású tűzoltók teljesítenek szolgálatot. Jászárokszálláson és Jászalsószentgyörgyön hasonló köztestületi tűzoltóságok jöhetnének létre. Mindhárom köztestületi önkéntes tűzoltóság védelmi centrumának létrehozásához ingatlanfejlesztésre és technikai eszköz vásárlására volna szükség. A védelmi centrum szükség esetén helyet biztosítana a településen tevékenykedő rendőrség és mentők számára is. Meg kellene erősíteni több településen az önkéntes tűzoltó egyesületeket, illetve néhány településen újjá kellene szervezni ezeket. Az önkéntes tűzoltó egyesületeket településük nagysága és a köztestületi vagy hivatásos tűzoltóságtól való távolságuk alapján differenciáltan, három csoportba osztva kell fejleszteni. A 2000 fő fölötti lélekszámú és a fent említett tűzoltóságoktól 10 km túl lévő településeken gépjárműfecskendők elhelyezésére alkalmas szertárépületeket kellene építeni. A 2000 fő alatti településeken kisebb beavatkozó felszerelések tárolására szolgáló tűzoltó szertárat és őrszobát kell létesíteni vagy a meglévőt kellő mértékben bővítve felújítani. Az 1000 fő lélekszám alatti településeken egy mikrobusz nagyságú gépjármű befogadására alkalmas szertár és őrszoba is elegendő. A Jászság területét 1998-tól gyakorlatilag minden évben sújtják a heves esőzések miatti vízkárok és más kisebb természeti katasztrófák (pld. szélvihar). A tűz és káresetek 22
23 felszámolásához minden településen kell egy alapfelszereléssel bíró tűzoltó egyesület, szükség van a felszerelések bővítésére, illetve a meglévők részbeni cseréjére. Elengedhetetlen, az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjainak alapszintű (eszközkezelés, szakmai ismeretek) kiképzése. E-célra a jászberényi tűzoltóság meglévő ingatlanára magastető építése és a tetőtér beépítése alkalmas helyet, a meglévő személyi állomány pedig megfelelő személyi hátteret biztosítana. Az életkörülményeket, életminőséget és a lakosság egészségi állapotának megőrzét alapvetően meghatározza az ivóvíz minősége. A jászsági településekben szolgáltatott ivóvíz minősége a kémiai paraméterek szempontjából többségében kifogásolt, ezen belül sürgős intézkedés indokolt: Jászapáti, Jászivány, Jászkisér és Pusztamonostor esetében elsősorban a víz arzéntartalma, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa és Jászladány esetében pedig a víz magas amóniumion tartalma miatt. Az elavult, elöregedett és egészségre ártalmas azbeszt tartalmú vezetékhálózatok cseréje is elengedhetetlen. Az ivóvízellátás területén legfontosabb feladat az EU normáknak és a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásainak megfelelő egészséges ivóvíz teljes körű biztosítása. A kistérségi jövőpolitika egyik talpköve a lakhatási feltételek javítása. Fontos a jászsági fiatalok életkezdésének közösségi támogatása a piaci anomáliák rájuk háruló káros hatásainak enyhítésére. Az olcsóbb lakásért történő nagymértékű belső és külső vándorlás a családi, települési kötődések szakadásával, a személyes és közösségi életvitel megnehezedésével, kevesebb gyermekvállalással, a szociális háló megterhelésével és közegészségügyi veszélyekkel is jár. A fiatalok és ezáltal a közösség helyzetének, kilátásainak javítása érdekében szükséges gondoskodni szolgálati lakásokról, fecskeházakról, helybeliek számára támogatott telkekről, megfelelő közművesítettségű szociális lakásokról, illetve az alacsony komfortfokozatú lakások állagmegóvására, javítására, valamint komfortosítására vonatkozó támogatásokról is. Mindez elősegíti a kistérségi ellátások szakmai, személyi feltételeinek biztosítását, a kohézió és integráció erősítését, illetve az esélyegyenlőség javítását. A települések lakosságmegtartó erejének igen jelentős szegmense a biztonságérzet. A közbiztonság terén mind hatóságilag mind a civil kezdeményezések támogatásában előrelépés szükséges. A közösség részvételével terjedő SZEM mozgalom mellett szükséges még a helyi Polgárőr Szervezetek technikai feltételeinek korszerűsítése, illetve a térfigyelő rendszerek és a települési közvilágítás fejlesztése. A lakosság életminőségét meghatározó közösségi terek fejlesztése fontos eszköze és egyben terepe a települési és jászsági társadalmi szerveződés előrevitelének. A közterületek, közparkok, településközpontok, terek és középületek a közösség szimbólumai, meghatározó elemei a társadalom közérzetének. Emellett esztétikai, környezeti jelentőségük van, egyben vonzástényezők is a vendégfogadás számára. Szükséges volna megállítani a települési zöldfelületek csökkenő tendenciáját, és a Gyermekbarát Jászság program keretében a játszóterek biztonságát növelni kell. A közintézmények akadálymentesítése egyre sürgetőbb, hiszen a kisgyerekes látogatók mellett gondolni kell a több mint háromezer mozgássérültre, valamint az idősödő lakosság szükségleteire. 23
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 2016.február 03. A 2007 2013 as időszak eredményei: Közel 260 db nyertes pályázat, melynek támogatási összege több mint 6 millió euró! Támogatási döntéssel lekötött
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
Részletesebben1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:
LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:
RészletesebbenJászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013
Jászsági_fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program Program fázis Egyeztetési anyag Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM EGYEZTETÉSI
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenA Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenA Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
Részletesebbenmegyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember
megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenGAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM
GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozható fejlesztési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozható fejlesztési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tervezési Szakmai Nap Szolnok, Megyeháza, 2014. május 15. Lakatos István
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenHelyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata Az új LEADER (TK3) koncepciója 1
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 2013 Az új LEADER (TK3) koncepciója 1 Az Egyszerősítés fı irányai korábbi célterületek helyett HVS LEADER része (LEADER terv) szerinti kritériumok helyi
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenEFOP PROJEKTEK ÖSSZEHANGOLÁSA, PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA
EFOP PROJEKTEK ÖSSZEHANGOLÁSA, PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSA Alapvető cél A humán tőke növelése és a társadalmi környezet javítása az alábbi alapelvek mentén: 1. Egy-egy településen jelentkező társadalmi problémák
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenBudapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata
Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenAz NFT 2-ről röviden
Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenJászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013
Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS
RészletesebbenA megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése
A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenCsongrád Megye Integrált Területi Programja
Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:
RészletesebbenFejér megye foglalkoztatási stratégiája
Fejér megye foglalkoztatási stratégiája 2016-2030 Legfontosabb kihívások Elmaradt gazdasági szerkezetváltás megyén belüli munkaerőpiai szolgáltatások helyzetének stabilizálása, bővítése és differenciálása
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
Részletesebben1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:
LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:
RészletesebbenCélterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok
A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv
ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése Akcióterv 2009-2010 Prioritás tartalma A prioritás támogatást nyújt: az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak,
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenAJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
RészletesebbenMária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?
Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai
RészletesebbenA befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás
A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Részletesebben