TÁJÉKOZTATÓ A MAGÁNCSŐDRŐL

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ A MAGÁNCSŐDRŐL szeptember 1-jén hatályba lépett a természetes személyek adósságrendezéséről szóló évi CV. törvény (hivatalos rövidítésén Are tv., hatályos verziója elérhető itt: amely a magánszemélyek számára nyitva álló magáncsőd szabályait tartalmazza szeptember 1. és szeptember 30. között az alábbi átmeneti szabályokkal működik a rendszer. Az az adós, adóstárs kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, akinek a hitelintézeti törvény szerinti belföldön székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett pénzügyi intézménnyel (így az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt-vel) a) deviza vagy devizaalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében április 30-án b) forintalapú kölcsönszerződés és lízingszerződés tekintetében szeptember 30-án - az Elszámolási tv. alapján - a pénzügyi intézmény által küldött elszámolás vagy egyenlegértesítő szerint lakóingatlanra vonatkozóan jelzáloghitel- vagy lízingdíj-hátraléka van, és emiatt a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta vagy lejárttá tette, vagy c) az adós, adóstárs ellen olyan végrehajtási eljárás van folyamatban, amelyben az adós, adóstárs, egyéb kötelezett jelzáloggal terhelt lakóingatlanát a hitelező végrehajtási eljáráson kívüli értékesítésre kijelölte, vagy az adós, adóstárs egyéb kötelezett lakóingatlanát végrehajtási eljárásban már lefoglalták, vagy a zálogjogosult kielégítési joga a Vht. 114/A. -a alapján megnyílt, és az említett okok alapján a lakóingatlant a Vht. 7. (2) bekezdése értelmében árverésre kitűzhetik, és d) az adós vagy adóstárs da) tulajdonában álló lakóingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, és ez a lakóingatlan az adós, az adóstárs vagy ezek közeli hozzátartozójának a bejelentett és tényleges lakóhelye május 15-én vagy db) pénzügyi intézménnyel kötött lízingszerződést olyan lakóingatlanra, amely az adós az adóstárs vagy az említettek közeli hozzátartozójának bejelentett és tényleges lakóhelye május 15-én. Az adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes is kezdeményezhet adósságrendezési eljárást, ha megfelel az Are törvény szerinti feltételeknek és az adós kötelezettségei megfizetésére vonatkozóan a jogosult a teljesítésre felszólította vagy felszólítja.

2 Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidő a) deviza alapú kölcsönnel vagy lízinggel, április 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében október 31-e - ha pedig a hitelszerződés, pénzügyi lízingszerződés később kerül felmondásra, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, b) valós deviza vagy forint ügyleteknél a szeptember 30-ai elszámolási határidővel érintett fogyasztók esetében az elszámolás kézhezvételétől számított 60 nap, - ha pedig később kerül felmondásra a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés, akkor az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap -, c) az adós tartozásáért helytállni köteles adóstárs, dologi kötelezett, kezes esetében a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 60 nap, d) ha pedig az Elszámolási tv. vagy a évi XXXVIII. törvény alapján a pénzügyi intézmény vagy a Felügyelet polgári peres eljárást indított, az eljárásban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének együttes feltételei az adósnak - önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt - összességében - kamattal, járulékokkal növelten - egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van, ezek a tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonát, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, a tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott, a tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az forintot, a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt, a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze, a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének joghatásai Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával köteles kezelni, kiadásait úgy köteles ésszerűsíteni, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia

3 kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat. A Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás folyamán kezdeményezi az adósságrendezési eljárás tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és az adósságrendezési eljárás tényének bejegyzését közhiteles járműnyilvántartásokba. A feljegyzés, illetve a bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával. Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve - pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, - újabb hitel- vagy kölcsönszerződést nem köthet, - pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá - nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza, vagy azt eredményezheti. Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően köteles megtenni a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében. Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik. Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékfeljegyzési jog illeti meg.

4 Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós - ha e törvény kivételt nem tesz - sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós - ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható - az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik. További információkat talál a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján: Az eljárás kezdeményezésének módja Az eljárás az adós és az adóstárs közös kérelmére indulhat meg. (Amennyiben tehát a kölcsönügyletben több adós, vagy egy adós és egy vagy több adóstárs vett részt, az eljárás megindításában minden adós és adóstárs egyetértése szükséges.) Az eljárás kezdeményezéséhez szükséges (kötelezően használandó) nyomtatványok és kitöltési útmutatójuk elérhető az alábbi linken: Az adósságrendezési eljárás a bíróságon kívüli szakasszal veszi kezdetét. A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárást a főhitelezőnél kell megindítani. Az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. az Are tv pontja értelmében akkor minősül főhitelezőnek, ha zálogjoga (akár Hanwha Bank Magyarország Zrt., akár evobank Zrt., akár NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. jogosult megjelölésével) az - adós vagy - adóstárs, vagy - az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon - vagy a zálogkötelezett ingatlanán az első ranghelyre van bejegyezve. A Bank a főhitelezői feladatok ellátására nem adott meghatalmazást más jogi személynek. Hiánytalanul és olvashatóan, 3 példányban kitöltött kérelmét átadhatja munkatársainknak bankfiókunkban (Budapest, Szent István körút 18., ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök 8:30-16:30,

5 péntek 8:30-15:30) vagy postázhatja is azt részünkre (postacím: 1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.). Amennyiben a kérelem hiányos, a Bank adategyeztetésre hívja fel Önt, amelynek esetleges sikertelenségét követően 10 évig nem kezdeményezhet újra adósságrendezési eljárást. Fizetési kötelezettségek Felhívjuk szíves figyelmét arra a körülményre, hogy a törvény alapján az eljárás elején a főhitelező felhívására az adós(ok)nak és az adóstársnak együttesen meg kell fizetni a főhitelező részére ,- Ft költségátalányt, továbbá az eljárás kezdetétől folyamatosan, havonta az ún. minimális törlesztő részletet, amelynek összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7,8%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7,8%-ának egytizenketted része. Felhívjuk továbbá szíves figyelmét arra is, hogy a fenti fizetési kötelezettségek elmulasztása esetén az adósságrendezési eljárás sikertelennek minősül, s ennek következtében a sikertelenség jogerőssé válástól számított 10 éven belül az eljárásban részt vevő adós és adóstárs nem kezdeményezhet újra adósságrendezési eljárást. Panaszkezelés Az adósságrendezési eljárással kapcsolatos esetleges panaszát a következő módokon juttathatja el hozzánk: - a panasz@nhbbank.hu címre küldött elektronikus levélben; - telefonon a telefonszámon az alábbi időpontokban: hétfő: 8:-20:00 között, kedd-csütörtök: 8:30-17:15 között, péntek: 8:30-16:00 között. Tájékoztatjuk, hogy hívását rögzítjük. - a Bank székhelyére (1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.) küldött levélben; - a számra küldött telefaxban; - amennyiben Ön igénybe veszi Netbank szolgáltatásunkat, a Netbank rendszeren keresztül küldött, szabad formátumú üzenetben; - személyesen bankfiókunkban (Budapest, Szent István körút 18.) ügyfélfogadási időben. A panaszkezelés díjtalan, a panaszkezelés további, fontos részleteiről, menetéről az alábbi linken tájékozódhat: Amennyiben az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban a főhitelező, abban az esetben a Bank, mint főhitelező részére a bíróságon kívüli adósságrendezéssel kapcsolatos dokumentumok postai úton a Banknak címezve, a Bank székhelyére (1118 Budapest, Kelenhegyi út 39.) küldendőek meg. NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.