ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013

2 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus a 27/2012. (VI.27.) sz. határozatával) (Módosítva a Szenátus 3/2013. (II.6.) sz. határozatával) (Módosítva a Szenátus 66/2013. (VIII.23.) sz. határozatával) (MS0202) ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER NEGYEDIK RÉSZ VEGYES RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK

3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya Az intézmény alapadatai A főiskola jogállása II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei A főiskola feladatai III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE A főiskola vezető testületei A testületek jogkörei A Szenátus A Szenátus feladat- és hatásköre Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása A választás kiírása Választási bizottságok létrehozása és feladata A szenátusi póttagság A Szenátus tagjainak megbízása A szenátusi tagság megszűnése A Szenátus működése A rektor A rektori megbízás megszűnése A rektor feladat- és hatásköre A rektorhelyettesek Gazdasági főigazgató Főtitkár Magasabb vezetői és vezetői megbízások Irányítási és felügyeleti jog IV. FEJEZET SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A főiskolán működő szervezeti egységek V. FEJEZET OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI EGYSÉGEK Tanárképző Központ A kar szervezete Kari Tanács A dékán Dékánhelyettes Dékáni Hivatal Az intézet

4 Az intézeti tanács/értekezlet Intézetigazgató Önálló tanszék Tanszéki értekezlet Tanszékvezető Oktatási és Kutatási Bázisok A főiskolán működő kutatási egységek Szerződés vagy pályázat alapján működő kutatási egységek VI. FEJEZET SZOLGÁLTATÓ ÉS EGYÉB FUNKCIÓT ELLÁTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság Kollégiumok, szakkollégiumok Hotel E*Stella Tanszálloda Líceum Kiadó Hallgatói Szolgáltató Központ Botanikus kert Borkultúra Központ Rektori Hivatal Belső Ellenőrzési Iroda Gazdasági Főigazgatóság Felvételi és Képzésszervezési Osztály Oktatásszervezési Osztály Nemzetközi Kapcsolatok Központja VII. FEJEZET FŐISKOLAI SZINTŰ EGYÉB TESTÜLETEK Főiskolai szintű tanácsok és bizottságok Rektori Tanács Professzorok Tanácsa Tudományos Tanács Intézményi Doktori Tanács Tanárképzési Tanács Munkabizottság a Fenntartható Fejlődésért Esélyegyenlőségi Bizottság Intézményi Minőségbiztosítási Bizottság Informatikai, Könyvtári és Információszolgáltatási Bizottság VIR Kompetencia Központ Kitüntetési Bizottság Intézményi Arculati Bizottság Tudományos Diákköri Bizottság Kreditátviteli Bizottság Hallgatói Ügyek Bizottsága Hallgatói Jogorvoslati Bizottság Hallgatói Fegyelmi Bizottság Főiskolai Szociális és Ösztöndíjbizottság Kulturális Művészeti és Sport Bizottság Lakásügyi Bizottság VIII. FEJEZET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK A FŐISKOLÁN Intézményi Érdekegyeztető Tanács

5 Közalkalmazotti Tanács Szakszervezet Főiskolai Hallgatói Önkormányzat, Doktorandusz Önkormányzat Hallgatói öntevékeny csoportok működése IX. FEJEZET A FŐISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A főiskolai irányítás és vezetés eszközei Utasítási és tájékoztatási jogok A szolgálati út betartásának rendje A médiával való kapcsolattartás rendje A főiskolán folytatott képzések létesítésének, indításának, folytatásának rendje Képzés kezdeményezése és jóváhagyása Pedagógusképzésre vonatkozó különös szabályok Kutatási tevékenység rendje Kutatási pályázatok A főiskola együttműködése Az iratkezelés szabályai Adatok nyilvántartása és kezelése Főiskolai ünnepek, megemlékezések rendje X. FEJEZET A FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSA A vagyongazdálkodás általános szabályai A főiskola éves költségvetése A főiskolán folytatott beruházás és felújítás szabályai Rendészeti és vagyonvédelmi szabályok XI. FEJEZET A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A minőségirányítási rendszer céljai A minőségirányítási rendszer működése MÁSODIK RÉSZ FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER XII. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek és azok érvényesülésének garanciái A foglalkoztatási követelményrendszer hatálya A foglalkoztatási terv A munkáltatói jogkör gyakorlása A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos főiskolán belüli jogorvoslatok A jogorvoslati eljárás elindítása A főiskolai döntések elleni jogorvoslatok elbírálása XIII. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK, MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Általános szabályok XIV. FEJEZET A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A jogviszony létesítésének feltételei A közalkalmazotti jogviszony létesítésének kezdeményezése Munkakörök betöltése pályázati eljárással, illetve pályáztatási eljárás mellőzésével A pályázat meghirdetése

6 XV. FEJEZET OKTATÓI, KUTATÓI, TANÁRI ÉS MÁS ALKALMAZOTTI PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSI RENDJE Egyetemi tanári pályázat elbírálásának rendje Főiskolai tanári pályázat elbírálásának eljárása Egyetemi docensi, főiskolai docensi pályázatok elbírálása Pályázati eljárás adjunktusok és tanársegédek kinevezéséhez Kutatói munkakörben foglalkoztatottak pályázati eljárása Pályázat tanári munkakörben történő alkalmazás esetén Nem oktatói munkakörre vonatkozó pályázatok elbírálásának rendje A kinevezés Jognyilatkozatok További közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazás Oktatói feladatok ellátása megbízási jogviszonyban Áthelyezés, helyettesítés A közalkalmazott jogviszony módosítás A munkakör módosítása Többletfeladat elrendelése Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak felmentésére vonatkozó szabályok A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén alkalmazandó eljárás szabályai A munkakör átadás-átvételi rendje XVI. FEJEZET A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazottak jogai és kötelességei Magasabb vezetők és vezetők kötelességei Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Eljárás ellenőrzés esetén Összeférhetetlenségi szabályok XVII. FEJEZET KÖZALKALMAZOTTAK MINŐSÍTÉSE ÉS MUNKÁJUK ÉRTÉKELÉSE Általános szabályok Az oktatók, kutatók tevékenységének értékelése A tanári és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak munkájának értékelése Az oktatási szervezeti egységek vezető beosztású közalkalmazottai vezetői tevékenységének értékelése Egyéb szervezeti egységek vezetői tevékenységének értékelése Az értékelés eljárásrendje XVIII. FEJEZET A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ TOVÁBBI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI Általános szabályok A munkavégzésre irányuló további jogviszony engedélyezése és bejelentése XIX. FEJEZET A KÖZALKALMLAZOTTAK FELELŐSSÉGE Fegyelmi és kártérítési felelősség A leltárfelelősség szabályai Együttes fegyelmi és kártérítési eljárás XX. FEJEZET A KÖVETELMÉNYEK NEM TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

7 Eljárás feladatok nem teljesítése esetén XXI. FEJEZET AZ EGYES MUNKAKÖRÖKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Oktatói, tudományos kutatói munkakörök és címek Oktatói, kutatói munkakörben történő foglalkoztatás szabályai Tanári munkakörben történő foglalkoztatás szabályai Más alkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó külön szabályok XXIII. FEJEZET A MAGASABB VEZETŐI ÉS VEZETŐI PÁLYÁZATOK A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra vonatkozó általános szabályok Rektori pályázat Egyéb magasabb vezetői pályázatok elbírálásának rendje Tanszékvezetői, intézetigazgatói megbízás Oktatási szervezeti egység vezetői megbízásának megismétlése Vezetői összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok Magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadásaátvétele XXIV. FEJEZET KITÜNTETÉSEK, KITÜNTETŐ CÍMEK Általános rendelkezések A kitüntetések adományozásának általános feltételei Országos kitüntetésekre történő felterjesztés Főiskolai kitüntetések A főiskolán adományozható díszoklevelek Kitüntetések nyilvántartása A főiskolán adható kitüntető címek Kitüntetések, kitüntető címek visszavonása XXIV. FEJEZET DÍJAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Alapilletményre vonatkozó szabályok Illetménynövekedés, többletjárandóság Pótlékok, jutalom és prémium Címek és kitüntetések esetén történő díjazás XXV. FEJEZET SZEMÉLYÜGYI ADATOK KEZELÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA A közalkalmazottakra vonatkozó nyilvántartás HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER XXVII. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A hallgatói követelményrendszer hatálya XXVIII. FEJEZET A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI Felvétel, beiratkozás XXVIII. FEJEZET A KÉPZÉS SZERKEZETI ÉS TARTALMI EGYSÉGEI A képzési program A tantervi egységek A tanegység A modul

8 A szak Szakirány és specializáció A tanterv Az előfeltétel A képzési terv A mintatanterv A képzési formák, a képzés időtartama A felsőoktatási szakképzés és felsőfokú szakképzés XXIX. FEJEZET A TANULMÁNYOK JOGI KERETE Hallgatói jogviszony A hallgatói jogviszony létrejötte A hallgatói jogviszony szüneteltetése Vendéghallgatói jogviszony Részismeretek megszerzésére irányuló képzés Felnőttképzési jogviszony A hallgatói munkavégzés szabályai A hallgatói jogviszony megszűnése XXX. FEJEZET A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE Tanulmányi és vizsgaszabályzat, doktori szabályzat A hallgatók teljesítményének értékelése A vizsgák teljesítésének rendje Az oklevél, a bizonyítvány Tehetséggondozás XXXI. FEJEZET HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK Besorolás képzési formába Támogatott időpontok meghatározásánál figyelembe veendő körülmények Átsorolás Térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj fizetéséhez kötött szolgáltatások XXXII. FEJEZET ELJÁRÁS HALLGATÓI ÜGYEKBEN A hallgató jogai és kötelességei Hatáskör és illetékesség Méltányosság Az eljárás megindítása Az eljárásban való részvétel Eljárás másodfokon Eljárás semmis és jogsértő döntés esetén A jogorvoslati jog különös esetei XXXIII. FEJEZET HALLGATÓI FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A fegyelmi eljárás A hallgató kártérítési felelőssége A főiskola kártérítési felelőssége A hallgatói balesetek megelőzésének feladatai Az intézkedés rendje baleset esetén NEGYEDIK RÉSZ

9 VEGYES RENDELKEZÉSEK XXXIV. FEJEZET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK A képzés feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések Szervezeti, foglalkoztatási rendelkezések XXXV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ÖTÖDIK RÉSZ FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK AZ SZMSZ RÉSZÉT KÉPEZŐ FŐISKOLAI SZABÁLYZATOK AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ORGANOGRAMJA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR ORGANOGRAMJA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR ORGANOGRAMJA GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA STRATÉGIAI ÉS FEJLESZTÉSI FŐIGAZGATÓSÁG ORGANOGRAMJA Szervezeti egységek részletes felsorolása

10 ELSŐ RÉSZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND 10

11 Az Eszterházy Károly Főiskola (továbbiakban: főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. (továbbiakban: felsőoktatási törvény) és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek rendelkezései alapján az alábbiak szerint határozza meg az Eszterházy Károly Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely magában foglalja a főiskola szervezeti és működési rendjét, a foglalkoztatás követelményrendszerét és a hallgatói követelményrendszert. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya 1. (1) A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szervezeti egységére, a főiskolán alkalmazott oktatókra, kutatókra, tanárokra, és más alkalmazottakra, a főiskolával hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyekre. (2) Jelen szabályzat a főiskola alapszabályzata, amely felsőbb szintű jogszabály által nem szabályozott valamennyi terület elsődleges jogforrásának tekintendő. Az intézmény alapadatai 2. (1) A főiskola neve: Eszterházy Károly Főiskola Rövidített neve: EKF (2) A főiskola idegen nyelvű megnevezései: angol: Eszterházy Károly College (EKC) német: Eszterházy Károly Hochschule (EKH) francia: Ecole Supérieure Eszterházy Károly (ESEK) latin: Academia Nominata de Eszterházy Károly (AEK) (3) A főiskola székhelye: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. (4) A főiskola székhelyén belüli egyéb működési helyek megnevezése: A épület: 3300 Eger, Eszterházy tér 1. B épület: 3300 Eger, Egészségház u. 4. C épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. D épület: 3300 Eger, Leányka u E épület: 3300 Eger, Leányka u. 6. F épület: 3300 Eger, Leányka u. 2. G épület: 3300 Eger, Leányka u. 4. Érsekkerti épület: 3300 Eger, Klapka u. 12. (5) Az intézmény telephelyének megnevezése: Comenius Kar 3950 Sárospatak, Eötvös u

12 (6) A főiskola fenntartóként az általa alapított részben önálló gazdálkodású köznevelési intézményt működtet. Megnevezése: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet Székhelye: 3300 Eger, Barkóczy Ferenc u. 5. A főiskola jogállása 3. (1) A főiskola államilag elismert felsőoktatási intézmény, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, önálló jogi személy. (2) A főiskola alapítója és az alapító jogok gyakorlója Magyarország Országgyűlése. (3) Az állam nevében a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. (4) Felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1055 Budapest, Szalay u (5) A főiskola az Emberi Erőforrások Minisztériuma által március 21-én kiadott, /2013. számú Alapító Okirat alapján működik. (6) A főiskola szimbólumai, bélyegzője, bankszámlaszáma, adószáma, nyilvántartási száma, statisztikai számjele, PIR törzsszáma: a) A főiskola szimbólumai: főiskolai címer: ellipszis alakú pajzs, melyben kék színű alapon fölül félkörben Eszterházy Károly Főiskola, alul félkörben Eger 1774 felirat található. Középen a Líceum, az Egyetemi ház főbejárati része látható a Csillagvizsgáló toronnyal, intézményi és kari zászló, rektori, rektorhelyettesi, dékáni, dékánhelyettesi lánc. A főiskolai és kari szimbólumok használatáról részletesen az intézmény Arculati Kézikönyve rendelkezik. b) A főiskola bélyegzője: kör alakú középen Magyarország címerével, körben az Eszterházy Károly Főiskola Eger felirattal. A bélyegzőhasználat rendjéről rektori utasítás rendelkezik. c) A költségvetés végrehajtására szolgáló számla megnevezése és száma: Magyar Kincstár d) Adószám: e) Nyilvántartási szám (intézményi azonosító): FI34540 f) Statisztikai számjel: g) PIR törzsszám:

13 II. FEJEZET A FŐISKOLA FELADATAI A működés alapelvei 4. (1) A főiskola jogszerű működése során: meghatározza működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket magasabb szintű jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. (2) Tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgatók különös tekintettel a fogyatékkal élő hallgatókra beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején. (3) Elősegíti a hallgatók karriertervezését a tanulmányok ideje alatt és azok befejezését követően. (4) Különös figyelmet fordít a tehetséggondozásra, és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokra. (5) Egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával lehetőséget biztosít az előadások látogatására hallgatói jogviszonyban nem álló személyek számára is. (6) Meghatározza a jogszabályi keretek alapján a felvételi követelményrendszert. (7) Széleskörűen biztosítja az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének érvényesülését. A főiskola feladatai 5. (1) A főiskola feladata különösen: felkészítés az értelmiségi létre, felsőfokú szakemberképzés, a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése, közvetítése, alapkutatások, alkalmazott és kísérleti kutatások, fejlesztési és innovációs tevékenység, közreműködés a tudásalapú társadalom létrehozásában, fejlesztésében, közreműködés a hazai pedagógusképzés fejlesztésében, felkészítés tudományos kutatásra és az eredmények alkalmazására, művészeti alkotások létrehozására, felnőttképzési tevékenység folytatása, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása, közoktatási intézmény fenntartójaként közoktatási feladatok ellátása, a főiskola hallgatói és alkalmazottai részére sportolási lehetőségek biztosítása, hallgatói számára diáktanácsadás keretében komplex támogatás nyújtása (információs, mentálhigiénés, életvezetési, tanulmányi, karriertanácsadás), részvétel a régióban folytatott tudományos kutatómunkában, szaktanácsadói szerepvállalással. (2) A főiskola a felsőfokú szakemberképzés keretében biztosítja: a) az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, b) a közoktatási szolgáltatást, 13

14 c) a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi, vállalkozói ismeretek fejlesztését, d) az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, e) a lehetőséget az idegen nyelvű szaknyelvi ismeretek fejlesztésére. (3) A főiskola a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak megvalósítása érdekében képzési program alapján különböző szintű képzéseket folytat: a) felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzéseket jogszabályban meghatározott, esetekben osztott-, vagy osztatlan képzésként: alapképzést, mesterképzést, doktori képzést. b) felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként: felsőfokú szakképzést a évi CXXXIX. törvény alapján, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, felnőttképzést az Alapító Okiratban foglaltak alapján folytat. c) a képzések sikeres elvégzése után záróvizsga alapján oklevelet, doktori fokozatot adományoz, bizonyítványt, tanúsítványt, igazolást állít ki. (4) A főiskola pedagógusképzést folytat. (5) A főiskola a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, továbbképzés, felnőttképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása, valamint tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód, a testedzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása révén valósítja meg. (6) A főiskola feladatainak ellátásában közreműködnek az oktatók, a tudományos kutatók, a tanárok és a munkájukat segítő ügyvivő-szakértői, ügyintézői, pénzügyi, gazdasági, műszaki-szolgáltató, szakmai szolgáltató, ügyviteli, kisegítő munkakörökben foglalkoztatottak, továbbá a hallgatók, valamint a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban nem álló, de a feladatok elvégzésében polgári jogi szerződés alapján bekapcsolódó személyek. (7) A főiskola feladatai ellátása céljából együttműködhet bármely a feladat ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. A régió gazdasági, civil, és önkormányzati szerveivel együttműködve tudásközpontot létesíthet és működtethet. (8) A főiskola által ellátandó szakfeladat szerinti alaptevékenységek felsorolását a főiskola Alapító Okirata tartalmazza. 14

15 III. FEJEZET A FŐISKOLA VEZETÉSI SZERKEZETE (1) A főiskola vezető testülete a Szenátus. (2) A Szenátus elnöke a rektor. A főiskola vezető testületei 6. (3) A főiskola vezetéséhez szükséges döntések előkészítése és végrehajtása során tanácsadó, véleményező és ellenőrző hatáskörrel intézményi és kari szintű testületek, illetve bizottságok működnek közre. A testületek jogkörei 7. (1) A 6. -ban megnevezett testületek jelen szabályzat alapján döntési, javaslattételi, véleményező, egyeztetési és ellenőrzési jogokat gyakorolnak. (2) Jelen szabályzat alkalmazásában: a) javaslattétel: a jogszabályban, vagy főiskolai döntési jogkörrel felruházott személynél, szervnél az előterjesztésben rögzített felvetés megfontolásának és annak alapján a javaslatot egészben vagy részben elfogadó, illetve elutasító döntés meghozatalának kezdeményezése. b) véleményezés: a véleményező elé terjesztett tárgyban foglaltak egészbeni vagy részbeni támogatását, vagy elutasítását, illetve az azzal kapcsolatos észrevételeket, módosító javaslatokat tartalmazó határozat. A vélemény a döntéshozatalra jogosult szervet, testületet vagy személyt nem köti, de az attól való eltérést a döntéshozó köteles megindokolni. c) egyetértés: a döntési jog birtokában be kell szereznie az egyetértési jog birtokosának beleegyezését, egyetértés hiányában törvényes és érvényes döntés nem hozható. Az egyetértési jog gyakorlója a tárgyat érintő nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. A határidő annak lejárta előtt a másik félhez intézett nyilatkozattal legfeljebb egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás között nem oldható meg, a főiskolán kilenctagú bizottságot kell létrehozni. A bizottságba a felek három-három tagot delegálnak, három szakértő tagot a fenntartó kér fel. A bizottság döntése pótolja az egyetértést. d) döntés: a döntéshozó elé beterjesztett kérdésekben történő határozathozatal, amely valamennyi vagy a határozatban megjelölt főiskolai szervezeti egységre, oktatóra, tudományos kutatóra, tanárra, más alkalmazottra és hallgatóra kötelező. e) ellenőrzés: külön jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott jogosítványok gyakorlása, elsősorban a Szenátus határozatainak végrehajtására vonatkozóan. 15

16 A Szenátus 8. (1) A Szenátus jelen szabályzatban meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkező döntéshozó, ellenőrző testület, amely meghatározza a főiskola tevékenységét, így különösen képzési és kutatási feladatait, szervezeti felépítését, tagolását, működését, a foglalkoztatási és hallgatói követelményrendszert, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. (2) A Szenátust illetik meg a főiskola mint felsőoktatási intézmény részére az Alaptörvény X. cikkében és az Alapító Okiratban rögzített jogosultságai. A Szenátus feladat- és hatásköre 9. (1) A Szenátus állapítja meg saját működési rendjét. Az ügyrendjéről jelen szabályzat részeként külön szabályzat rendelkezik. (2) A Szenátus határozza meg: a) a főiskola képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását, b) a hallgatói tanácsadás rendszerét, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét, d) a rektor tekintetében az illetménykiegészítés feltételeit, mértékét. (3) A Szenátus fogadja el az alábbi dokumentumokat: a) az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatás-fejlesztési innovációs stratégiát. Az intézményfejlesztési tervnek tartalmaznia kell a fejlesztések, a fenntartó által a főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, valamint a várható bevételeket és kiadásokat, b) a főiskola képzési programját, c) szervezeti és működési szabályzatát, különös tekintettel a szervezeti és működési rendre, a foglalkoztatási követelményrendszerre, valamint a hallgatói követelményrendszerre, d) a minőség- és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, e) a főiskola éves költségvetését, figyelemmel a fenntartó által meghatározott keretekre, f) az intézmény éves beszámolóját a számviteli rendelkezések alapján. (4) Jóváhagyja a hallgatói önkormányzat alapszabályát, a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a főiskola SzMSz-ével. Amennyiben a Szenátus a felsőoktatási törvényben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, az Alapszabályt elfogadottnak kell tekinteni. (5) A Szenátus ellenőrizni köteles a hallgatói önkormányzat törvényes működését, a hallgatói önkormányzat működéséhez biztosított feltételek jogszerű felhasználását. 16

17 (6) Véleményezi a rektori pályázatokat, valamint értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását. Továbbá véleményezi az oktatói, a magasabb vezetői és a vezetői pályázatokat. (7) A Szenátus döntési jogkörébe tartozó alábbi kérdésekben a fenntartó egyetértésével dönt: a) a főiskolai fejlesztések indításáról, b) a főiskola vagyongazdálkodási tervéről, c) gazdálkodó szervezet alakításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről. (8) A Szenátus kizárólagos döntési jogkörébe tartoznak továbbá az alábbi kérdéskörök: a) együttműködési megállapodás megkötése, b) tudományos tanács létrehozása, tagjainak és elnökének megválasztása, c) oktatói, kutatói és vezetői pályázatok szponzorálása, érmek, kitüntetések alapítása, adományozása, d) doktori iskola létesítése, megszüntetése, doktori képzés indítása, e) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, f) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése. (9) A Szenátus beszámolót kérhet a főiskolán működő bármely szervezeti egységtől. (10) A Szenátus a főiskola tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el, a vizsgálat lefolytatására bizottságot hozhat létre. Hatáskörök átruházása, bizottságok létrehozása 10. (1) A Szenátus a 9. (6) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörének alábbi részeit az illetékes kari tanácsokra ruházza át: a) tanársegédi, adjunktusi pályázatok rangsorolását, b) tudományos segédmunkatársi és tudományos munkatársi pályázatok rangsorolását, c) kari kitüntetések alapítását és adományozását. (2) Az átruházott hatáskörök nem adhatók tovább. (3) A Szenátus állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. A Szenátus létszáma, összetétele, létrehozása 11. (1) A főiskolai Szenátus szavazati jogú tagjainak száma huszonhat fő. (2) A rektor és a gazdasági főigazgató hivatalból tagjai a testületnek, a Szenátus további tagjai választás útján nyerik el megbízatásukat. (3) Az oktatók, kutatók által választott tagok száma tizenhárom fő (a székhelyen lévő karok esetében karonként három fő, a telephelyen működő kar esetében egy fő), 17

18 ebből a vezetői megbízással nem rendelkező képviselők száma a székhelyen lévő karok esetében karonként egy fő. A nem oktató alkalmazottak által választott tagok száma kettő fő, a gyakorlóiskola egy főt, a főiskolán működő reprezentatív szakszervezet egy főt, a hallgatói önkormányzat hat, a doktorandusz önkormányzat egy tagot delegál. (4) A Szenátus oktatói, kutatói és alkalmazotti tagjainak megbízatása négy évre, a hallgatói képviselők megbízása egy évre szól. (5) A Szenátus üléseire tanácskozási jogú állandó meghívottak (amennyiben nem választott tagok): a) a rektorhelyettesek, b) a dékánok, c) a főtitkár, d) a belső ellenőrzési vezető, e) a Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság főigazgatója, f) a Közalkalmazotti Tanács elnöke, g) a költségvetési felügyelő. (6) Tanácskozási joggal vehet részt a testület munkájában a fenntartó képviselője. Továbbá akiket a rektor esetenként meghív, az adott napirendhez kapcsolódóan vehetnek részt tanácskozási joggal a munkában. (7) A Szenátus titkári teendőit a főtitkár látja el. A választás kiírása 12. (1) A Szenátus tagjainak megválasztását a rektor írja ki olyan időpontra, hogy az új tagok megválasztására legkésőbb a hivatalban lévő tagok mandátumának lejártáig kerüljön sor. (2) A Szenátus tagja az lehet, a hallgatói képviselők kivételével aki a főiskolával munkaviszony illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be. (3) Az oktatók, kutatók képviselőiként, székhelyen működő karonként 3 főt, telephelyen működő kar esetében 1 főt, a kari oktatói, kutatói értekezlet választ, a nem oktató dolgozók összfőiskolai alkalmazotti értekezleten választanak 2 fő képviselőt. (4) A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok választása saját működési rendjükben szabályozott módon történik. 18

19 Választási bizottságok létrehozása és feladata 13. (1) A bizottságokat választási csoportonként kell létrehozni. A bizottságok egy elnökből és két tagból állnak. A bizottságok elnökei felelősek a testületi tagok jelölésének és választásának előkészítéséért és lebonyolításáért. A bizottságokat a rektor hozza létre. (2) A választási bizottság felelős a jelölés és a választás tisztaságáért, valamint a választási szabályok betartásáért. (3) A választási bizottság feladatköre: a) választási névjegyzék ellenőrzése: a jelölőlistát a Személyügyi és Humánerőforrás Osztály készíti el, és megküldi a választások megszervezéséért felelős személynek, aki eljuttatja a bizottsági elnökökhöz. Az elnökök a listát összevetik az egységek adataival. A választási listára felvehetők közül törölni kell azt a személyt, aki írásbeli indoklással kéri, hogy neve ne szerepeljen a választhatók listáján. b) választási névjegyzék eljuttatása a választókhoz: minden jelölő személy aláírása ellenében megkapja a jelöléshez szükséges teljes listát. c) a listák összegyűjtése: a jelölési lapokat zárt borítékban, egységenként a kiosztástól számított 8 napon belül kell eljuttatni a bizottság elnökéhez. A jelölőlistán minden jelölési joggal rendelkező személy annyi nevet jelölhet meg, amennyit a testület összetételére vonatkozó szabályozás meghatároz. d) jelöltlista elkészítése: a jelölés akkor eredményes, ha a jelölési joggal rendelkezők több mint egynegyede a jelölési lapot eljuttatta a bizottság elnökéhez. A választási bizottság összesíti a jelölési lapokat, és elkészíti a jelöltek listáját. A listán fel kell tüntetni, hogy a jelölt a jelölésen hány szavazatot kapott. e) szavazólap elkészítése: a szavazólapra a jelöltek akkor kerülhetnek fel, ha elfogadják a jelölést, és nyilatkoznak arról, hogy megválasztásuk estén vállalják a megbízást. f) jelölőgyűlés összehívása: a választás lebonyolítása oktatói, illetve alkalmazotti értekezleten (továbbiakban: jelölőgyűlésen) történik. A jelölőgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. A jelölőgyűlésen további jelöltállítás lehetséges. A szavazólapra újabb jelöltek felvételére akkor kerülhet sor, ha jelölőgyűlésen a résztvevők több mint fele nyílt szavazással támogatja a jelöltet, és a jelen lévő jelölt szóbeli nyilatkozatot tesz a jelölés elfogadásáról. g) választás lebonyolítása: a jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak több mint fele jelen van. A jelölőgyűlésen a bizottság elnöke ismerteti a jelölés eredményét és a bizottság által összeállított szavazólap listáját. A végleges szavazólapra javasolt jelölteket nyílt szavazással kell kiválasztani. A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. A szavazás akkor eredményes, ha a jelölt megkapta a leadott szavazatok több mint ötven százalékát. A választás egyfordulós. Érvénytelen szavazás vagy szavazategyenlőség esetén második fordulót kell tartani. h) a választás eredményének dokumentálása: a választások eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni kettő példányban, melyet a választási bizottság elnökei és tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv egy példánya a bizottság elnökénél marad, másik példányát és a szavazólapokat a rektornak 24 órán belül meg kell küldeni. A jegyzőkönyvet a Rektori Hivatalban 5 évig kell őrizni, a szavazólapokat 3 hónap őrzés után meg kell semmisíteni. 19

20 A szenátusi póttagság 14. (1) A választáson induló azon jelöltet, aki a szavazatkülönbség miatt nem lett a testület tagja, de a megválasztottak után a legtöbb szavazatot érte el, szenátusi póttagként kell nyilvántartani. (2) A póttag jogosult és köteles a vele azonos listán megválasztott személyt tagságának megszűnése esetén, illetve egy félévnél hosszabb távollét esetén helyettesíteni. A póttag megbízatása a helyettesített személy visszatértéig, vagy legfeljebb mandátumának lejártáig tart. Póttag hiányában tagság megszűnésekor harminc napon belül választást kell kiírni új tag megválasztására. A Szenátus tagjainak megbízása 15. (1) A megválasztott tagok a Szenátus első ülésén megbízólevelet kapnak, amelyet a rektor és a bizottság elnöke ír alá. A gyakorlóiskola, a reprezentatív szakszervezet, és a hallgatói önkormányzat által delegált tagok megbízólevelét a rektor írja alá. A megbízólevelek előkészítése a főtitkár feladata. (2) A Szenátus tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek a testület munkájában, javaslataikkal, véleményükkel elősegítsék annak eredményes működését. (3) Az újonnan megválasztott testületet a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. A szenátusi tagság megszűnése 16. (1) A szenátusi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) a delegált tag visszahívásával, d) a közalkalmazotti, illetve hallgatói jogviszony megszűnésével (szüneteltetésével). (2) A tagság megszűnése esetén a Szenátus elnöke a megbízást visszavonja. A megbízás visszavonása írásban történik. A Szenátus működése 17. (1) A Szenátus működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a rektor gondoskodik. (2) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A rektor szükség szerint, de félévenként legalább kettő alkalommal a napirend megjelölésével köteles összehívni a testületet. 20