TARTALOM. négyszemközt. arcok és maszkok. színháztörténet. drámamelléklet. Mondd, te kit választanál?" (5) A századik Macskajáték (9)

Átírás

1

2 SZÍNHÁZMŰVÉSZETI E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T TARTALOM X I X. É V F O L Y A M 1. S Z Á M J A N U Á R F Ő S Z E R K E S Z T Ő B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z T Ő - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A játékszín SZÁNTÓ J U D I T Egy életmű fele (1) TAKÁCS ISTVÁN Mondd, te kit válsztnál?" (5) FÖLDES ANNA A százdik Mcskjáték (9) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , CSÁKI JUDIT Freud - zöldben (14) RÓNA KATALIN A színpd trgédiáj (16) BÉCSY TAMÁS Az önmnipuláció és látszt (17) GYÖRGY PÉTER A krrier, vgy z ár (22) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcim: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert vezérigzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely hírlpkézbesitő posthivtlnál, Post hírlpüzleteiben és Hírlpelőfizetési és Lpellátási Irodánál (HELIR) Budpest V., József nádor tér , közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl HELIR pénzforglmi jelzőszámár Előfizetési díj: egy évre Ft, fél évre 180,- Ft Példányonkénti ár: 30,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt H Budpest Postfiók 149 Indexszám: Atheneum Nyomd. Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN A borítón: Inke László, Törőcsik M r i és Psot lrén M c s k já t ék elődásábn (Játékszín) (Iklády László felv.) A hátsó b o r í t ó n : Romulus Fenes játéktere Hrg Györ gy mrosvásárhelyi Cseresznyéskert-rendezéséhez NOVÁK MÁRIA Poszeidón átk (25) NÁDRA VALÉRIA A kertész kutyáj (28) P. MÜLLER PÉTER D Cpo l (ln)fine (29) KOLTAI T A M Á S Hjózni kell (33) világszínház MARK ZAHAROV A főrendező monológj (35) NÁNAY ISTVÁN Örkény-drám jpánul (39) négyszemközt M A R I A M A J L A T Beszélgetés Hrg Györggyel (42) rcok és mszkok CSIZNER ILDIKÓ Feketén vgy fehéren (44) színháztörténet BŐGEL JÓZSEF A mgyr szcenográfi felszbdulás után II. (46) drámmelléklet SZINI GYULA Iker csillg

3 játékszín SZÁNTŐ JUDIT Egy életmű fele Sárosptky István drámáiról Bő évtized ltt Sárosptky István műveinek kritiki fogdttás párját ritkító szélsőségeket járt be ben Pécsett színre került első drámáját, Zórát teljes jóindult és (nézetem szerint) némiképp túlzott elismerés fogdt: Hermnn István például e nevezetes szvkkl zárt SZÍNHÁZ-b írott kritikáját: Új, jelentős mgyr drám született. Örvendezzünk. " Ám szerző méltónk muttkozott z előlegezett bizlomr, mert második drámáj, z ugyncsk Pécsett bemuttott Táncpestis (1976) már nem szorult elnézésre: érett, jelentékeny és izglms mű volt, mindmáig Sárosptky legjobbj, és ezt kritik vissz is igzolt. Soron következő műveit - Kőmíves Kelemenné, Gyuli Várszínház, 1978, Slome, táncjáték, Pécs, 1980 és Fekete tűz, Pécs, színpdon, sjnos, nem láttm, ezért ismereteimet csonkánk érzem, ám fogdttás szerényebb lkotásoknk minősítette őket, noh hnytlást még nem nyilvánított jelenségértékűnek; bírálók egyszeri, helyi jelentőségű (vgy jelentéktelenségű) átlgeseményként kezelték szóbn forgó műveket, dott esetben megemlít ve, hogy Kőmíves Kelemenné időrendben éppenséggel első drbj szerzőnek, ki negyvenéves fejjel múgy is még mindig fitl " drámíróként könyveltetett el. Sárosptky István pályáj ben kezdett esetté vgy jelenséggé válni, mikor Várszínház gyors egymásutánbn tűzte műsorr Szemfényvesztők és Tekúr című drámáit. Az első még megosztott kritikát; még elismerést is váltott ki olyn empirikus hjlmú bírálókból, kik ártlmtlnul semleges művek esetében hjlmosk védelmezőn megkérdezni: Miért ne?" ( S miért, hogy mindez z 1923 körüli Németországbn játszódik? A kérdést kár meg is lehetne fordítni: miért ne válszthtná drámáj közegéül egy mgyr író kár ezt kort és országot is?") Mások zonbn válszoltk kérdésre, például így: Értsünk bár egyet ezzel képlettel, z önmgábn még nem színpdi elő-dásr vló mű. " Ám h Szemfényvesztők még meglelte mg pártfogóit, z után következő Tekúr elutsítás már szinte egyhngú volt, s sorbn eddig z utolsó, Szolnokon 1985-ben színre került Drágmm - mely jelen írás propójául szolgál -- már nem is iróniár, inkább ingerültségre rgdttt például Kolti Tmást. H Tekúr kritikáink címei még játszin gúnyolódtk (Dodór várv, Diribdrb, Együtt élni jj, de nehéz) -- Koltink már címdás is megsemmisítő. Mindössze ennyi: Mű. Nyolc bemuttó után zonbn többre vn szükség, mint z egyes művek mégoly tláló bírálti. Nyolc bemuttó már, h nem is életmű - hhoz Sárosptky, h nem is fitl drámíró, de még elég fitl ember, de leglábbis nnk mintegy fele. Kritikusinknk sjnos se terük, se idejük, se - sokágú, messzire vezető okokból - kedvük sincs szintetikus művekre, melyek egyes írók, szín-házk, műfjok, irányztok, korszkok stb. vontkozásábn összképet igyekeznének rjzolni, s bár egy hiány szükségképp hiányzó htását felmérni lehetetlen, mégis megkockázttom, hogy z ilyen szintetizáló felmérések elmrdás vlmennyi említett ktegóri fejlődését negtívn befolyásolj. Hiszen többnyire még z egyes művek esetében is elmrd z összefüggésekre figyelő bírált - mi mgyr kritik, előzményei srkos ellenhtásként, inkább z elődások elemzésében otthonos, mint drámákébn ; z új mgyr drámákt nemigen ágyzzák be kár írójuk életművébe, kár drámirodlom egészébe. Adott esetben például hiszem, hogy h Táncpestis pályfutás nem szűkül le pécsi szín-ház kényszerűen rövid szériájár, és h kritik például csk Zórávl is összehsonlítv mrkánsbbn emeli ki előre muttó és áltlánosíthtó vonásit, ez szerzőt mgát is megóvhtt voln későbbi tévedései egynémelyikétől, és sját legjobb színvonlánk megőrzésére orientálj. Az írásombn fogllt vázltos kísérlet-re mindenekelőtt zért válllkoztm, mert Sárosptky István útját - egyes drámái utonóm értékétől függetlenül is - tnulságosnk és példértékűnek érzem, mint meg-megújuló törekvést rr, hogy mgyr drámíróként próbál-j meg birtokb venni és kifejezni korunk vlóságát. Úgy tetszik: z elmúlt évtizedekben drámíróink prj-ngyj felismerte, hogy z egy z egyben " vló ábrázolás, más szóvl kortársi temtikájú relist társdlmi drám elé lig leküzdhető kdályok tornyosulnk ót egyetlen sikerült ilyen drámánk született: Srkdi Imre Elveszett prdicsom, s ennek sikeréhez is, szervesen hozzátrtozik, hogy Mir, románii mgyr lány lkjábn Srkdi rátlált bnlitást, trivilitást leküzdő különösség, másneműség ellenpólusár. A jelenség számos okár nem egyetlen író elemzése kpcsán kell kitérni; mindenesetre úgy vélem, hozzájárul z egymást gyorsn váltó fejlődési szkszokbn ligh kilkíthtó stbil írói álláspont, drámához lpvetően szükséges távlt és elemelkedési lehetőség hiány cskúgy, mint főhtósági tolernci előre ki nem számíthtó ingdozási, vlmint lét és mgtrtás szignifikáns vriációink szűkössége, z egyes ember -- mint drámi hős játékterének korlátozottság. A szóbn forgó temtik többi szocilist országbn is áttolódott neonturlist társlgási drám vgy épp konzumálhtó Gebruchstheter " területére, nálunk zonbn ezeknek műfjoknk nincs becsületük, jóformán állndó hiánycikkek. Igy mi mgyr drám közvetlen relist ábrázolás megkerülése során z nyggl vló küzdelem számos ngyigényű változtát sorkozttj fel, Csurk István relistánk álcázott sztíráitól Örkény István trgikomikus groteszkjein és Kornis, Náds, Schwjd szürrelist és/vgy groteszk játékin át történelmi drám megnnyi válfjáig, prbolától és modelldrámától kulcsdrámán át mához szóló relisztikus példáztokig; de elemzést érdemel-ne ebből z spektusból Huby Miklós egész életműve is. Sárosptky már első jelentkezésekor bekpcsolódott ezekbe kísérletekbe: mind Kőmíves Kelemenné, mind Zór stilizált blldát kívánt z érvényes üzenetű mi drám körébe emelni. Az e tekintetben sokkl relevánsbb Zór kétségkívül muttott drámírói kvlitásokt, elsősorbn formérzék terén, de gondolti muníciój meglehetősen szűkös és igen kevéssé eredeti volt. Már ekkor, kezdetekkor lelepleződött z író zon hjlm, hogy elvont morális tételeket, örök érvényükben bízv, esetleges, mondhtni, önkényesen megválsztott konkrétumokb öltöztessen. Hogy forrdlom, forrdlmár nem állht meg sját, mégoly jogos önérdekei kielégítésénél, ez nyilván igz, de ennek z igzságnk ktulitás, tehát átélhetősége igencsk vérszegény, és semmilyen tállásbn nem keltheti művészi szükség-

4 szerűség érzetét; merőben tetszőlegesnek ht tehát drám miliője és cselekménye is, hiszen semmi sem indokolj, hogy ez gondolt épp Dózs-féle prszt-háború egy mellékes hdszínterén, egy ny-fiú konfrontációbn inkrnálódjék, legföljebb z körülmény, hogy z utóbbi színpdilg mindig hálás. Viszont ekképpen már itt is megmuttkozhtott Sárosptkynk z z dottság, mely más konstellációbn igzi erény is lehetne, hogy tudniillik z önkényesen válsztott cselekményt igen ügyesen építi fel és vezeti le úgy, hogy z szükségszerűség htását keltse. Igen tlálón fejezte ezt ki Kőmíves Kelemenné kpcsán Szekrényesy Júli: Sárosptky emelt fővel válllj ezt z eszmei-drmturgii kudrcot. Tehetségét, kivételes nyelvi és stiláris erejét eleven és értelmetlen áldoztként építi bele mesterségesen hizllt gondolt bizonytln lpozású fláb." A Zór ábn így épült fel, pontosn kitervezett váltásokkl és hullámzásokkl, ny, fi és fiú szerelmesének komplex viszony, vlmint népet jelképező kórus mgtrtásink sémáj, hosszú és meglehetősen sttikus vitákkl zt látsztot keltve, hogy - mint egy rászedhető kritikus írt - itt mindenkori forrdlom egy fő kérdéséről vn szó ". Holott épp erről vn szó: mindenkori forr dlo m nem létezik; drbbn lklmzott foglom csk kényszerű munkhipotézis z éppen dott forrdlom kérdéseinek és színpdi ábrázolásánk megkerülésére (és z dott" jelző itt épp úgy vontkozik m forrdlmár, mint z 1514-esre). Az író dicséretére válik, hogy önmgát is, kritikusit is jóhiszeműen és eredményesen tévesztette meg válsztott út jogossá-gát illetően, mihez nyilván erősen hozzájárult z kkoribn rendezői fénykorát élő Sík Ferenc kitűnő munkáj: kihegyezett krókkl teliültetett színpd, látványos tömegkoreográfi z ingtg bsztrkció felől konkrét egyszeriség irányáb terelte drámát, mely így leglább mint XVI. százdi fikció színpdi életre tudott kelni. Ám két év múltán, T á ncpestisben Sárosptky minth megtáltosodott voln: minden drámírói kvlitás pozitív értékében rgyogott fel, egy kitűnően megtlált központi gondolt kisugárzásábn. A reprízekre méltán érdemes drám rról szól, hogy nem lehet népet egyszerre üdvözíteni és kiskorúnk tekinteni; legjobb szándékú vezetés is ingtg tljr lpozz jövőt, h kár legkínosbb és legidőlegesebb döntéseit is nép kizárásávl - dott eset-ben z igzságtól vló jó szándékú megkímélésével - hozz. Ez z ízig-vérig ktuális konfliktus egyszerre volt konkrét esetet (és különféle megfeleléseit) tekintve trgikusn pesszimist és megoldás elvi lehetőségét tekintve józnul konstruktív, s így szinte szükségszerűen lelt rá mg eszményi színpdi metforájár pestisben, melynek kozmikus iszonyt vlóbn érthetővé teszi, hogy miközben vezetés mindent megtesz kivédésére, népet nem meri tájékoztt-ni felbukknásáról. Amellett ez XIV. százdi frnci eset egyszerre volt elég szűk hhoz, hogy irányultságát min- Sárosptky István Szemfényvesztőkje Várszínházbn (Lukács Mrgit és Kálli Ferenc) denki felfogj, és elég tág hhoz, hogy cselekmény egyes mozzntibn senki se keressen konkrét npi megfeleléseket. Ez trouville ztán sokszorosn kmtozott, gondoltilg is, művészileg is. Érintőlegesen felbukknt például egy súlyos kérdés: vjon nép elbírt voln-e elbírj-e, elbírná-e - keserű igzságot és így felelősség megosztását, s vjon z elvileg helyes vezetési módszer nem járne más típusú, de hsonlón súlyos következményekkel? Sárosptky helyesen érezte, hogy e kérdés kimerítése meghldná drám teherbírását, érezte, hogy itt z rgumentációt lebegtetni kell gond ugyn megjelent és tudtosodott, de se z lpvető gondolt igzságát nem csorbított, se drám művészi egyensúlyát nem borított fel. De kmtozott jó koncepció szereplők és z epizódok megválsztásánk szbdságábn is, mellyel Sárosptky ez esetben termékenyen élni tudott. Merte válllni, hogy épp kárhozttott vezetési módszer két képviselőjéből, megtévesztést elvi, illetve prktikus okokból vállló Rtonból és Vilrból hősöket, persze trgikus, elbukó hősöket csináljon; és merte válllni z olyn figurák sokságát, Vive-től, hősnőtől Riff lovgig, vgy Máter Bernrdinig, kiknek vontkozttási-behelyettesítési lehetőségei csk igen-igen közvetettek; központi gondolt mágnesessége biztosított életszerűségüket. A konstrukció még lzább, önkényesebb mozzntokt is elbírt, shkespere-i epizódok-epizodisták szintjén (h nem is színvonlán): drám megérdemelte, hogy világot, tmoszférát, reltív teljességet nyerjen z ilyen, inkább csk hngulti funkciót hordozó mozzntok ( koldus, fogdóslány, z olsz bevándorló stb.) révén. Legföljebb épp címdó táncpestisnél" hgyt cserben z írót rányérzéke, e tetszetős motívum ugynis drámi súlyánál sokkl ngyobb és ehhez képest eléggé homályos szerephez jut; szerencsére drám mégis sokkl inkább pestisről, mint táncpestisről szólt. Hogy ezután mi történt - csk tlálgtni lehet. Tlán némiképp hályog-kovács szerencséjével tlált rá Sárosptky Táncpestis mgvár? (Persze drámához nem épp kedvező korunkbn másnál is, másutt is ritkák z ilyen telivér ötletek.) Avgy nem hgyt nyugodni felfedezőjének és mentoránk, Czímer Józsefnek még Táncpestis műsorfüzetében is hngozttott tnácselvárás, hogy fogllkozzék immár mi

5 témákkl, m élővilágánk felmérésével "? Igz, z 1980-s kísérlet elszigetelt eset mrdt, mindenesetre zonbn megpróbált teljesíteni rendelést, és Fekete tűz címen szbályszerű termelési drámát nyújtott be pécsi színháznk. Illetve nem is nnyir szbályszerűt, hiszen változtlnul úgy érezte, hogy jól megcsinált nturlizmus nem z ő területe, s ezért témához képest szoktln, emelkedett verses formát válsztott - s épp ebbe bukott bele. Koturnusr mi életünk köznpi osztályosit ugynis csk kkor lehet helyezni, h elidegenítjük őket; erre felismerésre lpozt két termelési drámáját Peter Hcks, s egész életművét honfitárs, Heiner Müller. Sárosptky egész írói lkt zonbn szögesen ellentmond z elidegenítésnek; verselése, tempermentum, emberlátás inkább z Illyéséhez áll közel ( Tánc-pestis például közeli rokon Tiszták-nk), ki viszont okkl óvkodott mi témájú s még inkább termelési drámáktól. Az oljfúró munkások és birk-tenyésztő prsztok jkán veretes, ptetikusn emelkedett verses szöveg komikusn indekvátul ht. Ettől diszkrepnciától figurák mind felszínesen kisszerűvé lesznek, már csk zért is, mert tém örvényként sodort szerzőt épp hhoz zátonyhoz, melyet oly görcsösen krt kikerülni: szempontokr kicentizett, semtikus-nturlist drmturgiához, mely mg hgyományos (és egyedül dekvát) prózi formájábn, fennen válllv, leglább izglms lehetne, de z üres pátosz ezt z eseményizglmt is kilúgozz belőle. A kudrc, bár szerény visszhngot vert, úgy tűnik, egy időre mégis elnémított z írót. De form kísértésé-nek hosszbb távon nem tudott ellen-állni, s nyilván bizttták kortársi-hzi drám pártolásár folymtosn nógtott színházk is. Igy született meg három egymást követő évben három olyn drám, melyeket én - kár így képzelte z író, kár nem - egy trilógi részei-nek érzek. Sárosptky, tovább töprengve mi drám feldtin és lehetőségein, úgy vélte, rátlált egy érvényes formulár, melyből elvileg tetszés szerinti számbn készülhetnek vriációk. Igen gyorsn elő is állított belőlük hármt. A formul csírái már Zórábn is benne rejlettek, de érvényük ott körülhtároltbb volt, elvégre mégis ngy társdlmi mozgásokhoz igyekeztek kötődni. A trilógiábn terep kitágul z emberi együttélés különféle morális Szemes Mri Tekúr várszínházi elődásábn (Iklády László felvételei) vetületeire, melyeket most Sárosptky ngyon is konkrét, sőt végletes és túlszínezett relációkbn jelenít meg, vlószínűleg bból - helyesnek bizonyult - megfontolásból kiindulv, hogy z effjt relációk és figurák megelevenítése hgyományos színházfelfogás szerint hálásnk számít, és így jó esélyük vn bemuttásr, sőt egy bizonyos közönségsikerre is. Különlegességük esetleg - mint z Szemfényvesztők esetében még meg is történt - ellttj kritik éberségét, közönség pedig mindig elismeréssel nyugtázz, hogy X. Y.,,ngyon jól megjátszott " z egzotikus figurát. Vgyis e drboknk komoly lehetőségük vn egyfjt bulvársikerre, nnk ellenére, hogy Sárosptkynál hbókos, krdcsörtető vk öregúr, z ötvenéves eldó lányk, kelekóty és hisztérikus mgányos nők, vgy műlábát pátyolgtó merikás mgyr korántsem bulvártípusoknk szánódtk. Nem, Sárosptky szándék szerint most is z irodlmilg igényes, mondnivlójábn releváns drám fellegvárát ostromolná - de lpjábn elhibázott elképzelésből kiindulv immár csk fellegeket kerget. A Szemfényvesztőkhöz készülve z íróbn lighnem még nem vált teljesen tudtossá formul, vgy h igen, mgbiztosság volt még fogytékos; vlószínűleg ezért folymodott, életében először, idegen nyghoz, Stefn Zweig egy novellájához, mit kézirtbn még nyugtázott, színház zonbn plkátonműsorfüzetben mellőzte ezt z elemi udvrissági gesztust - helytelenül, mert így z vttln csk fejét kpkodhtr: ugyn miképp támdhtott itt és most egy íróbn z ide, hogy pont erről meséljen nekünk? (Bár igz: miért ne? " ) A novell, mint Stefn Zweig ( ) lkotás, tisztes, finom kis

6 Koós Olg Drágmm címszerepében minitűr; drám mg semmi nem indokolt bnlitás és fölöslegesség. Sárosptkynk volt egy nem túl eredeti, de mindig időszerűvé tehető gondolt z élethzugság kártékonyságáról; Ibsen ennek számos konkrét és elvontbb vriációját írt meg, máig érvényesen. A Szemfényvesztőkben zonbn semmi olyn belső drámi indíték nem munkál, mely zweigi nekdotát máb emelhetné; steril feldtmegoldás csupán, minth drámíró-iskolábn z élethzugság-témát korok szerint dták voln ki diákoknk; X-re, mondjuk, bl-zci Frnciország, Y-r cári Oroszország, Z-re mi Amerik és S. I.-re weimri Németország jutott voln (de ő becsülettel bevllott, hogy eredeti ötlet híján Stefn Zweigből puskázott). Ugyn-ez mi mgyr vlóságr érvényesen (persze nem feltétlenül bbn játszódv) - már nem iskoli tém, ennek diplomás drámírók futhtnk csk neki, h éppen ezt trtják fontosnk. Nem kívánok itt most belemenni drám művészi-mesterségbeli fogytékosságib, bb például, hogy tém egyedül lehetséges groteszk-ironikus kezelése helyett miképp csúszik részben melodrmtikus áltrgikumb, részben z ízetlen bohóztosságb - z elődáskritikák, mikor z dott mű hiányosságib elmerülnek, múgy is zzl z optiki cslódássl járnk, minth mg koncepció, z irányzt helyes lenne, csk épp megvlósítás mondott ezúttl csődöt. Igy történt ez S z em f ényv esztők esetében is; kritikusok - npi feldt prncs szerint - cselekmény-szövés, jellemábrázolás, történelmi és emberi hitel próbbngyobb problémáit feszegették, s volt, ki inkább megúszt zzl megállpítássl, miszerint mi érzelmeink olyn áttételesen visszhngoznk benne (ti. drbbn), hogy zt röviden kifejteni lehetetlenség " - semminthogy kimondj: vigyázt, zsákutc! Miáltl z íróbn - ki elvégre egy sikeres és lelkiismeretesen méltányolt nemzeti színházi bemuttót Káty Endre (Misi) Sárosptky István drámájábn tudhtott hát mögött - z z érzés ébredhetett, hogy így kell ezt csinálni, legföljebb jobbn. És jött Tekúr, mely már sját lelemény. A környezet mi, pontosbbn ál-mi, hiszen hiáb utlnk külsőségek mi mgyr életre, mániákus hölgyek és bizrr relációjuk teljességgel időtlen. Itt nincs pontosn körvonlz-htó erkölcsi tétel, mindössze egy kuriózus eset z emberi együttélés dzsungeléből merítve, legföljebb zzl kicsengéssel, hogy: így nem lenne szbd élni... (Igz, bemuttó előtti interjújábn Sárosptky két, egymástól meg-lehetős független erkölcsi tézist is megjelölt drámáj tárgyként: Még h szereti is egymást két ember, h z őket össze-kötő kpcsolt rájuk kényszerített, kkor személyiségükben és tetteikben is deformálódnk ", illetve: H problémák megoldás elodázódik, már egyre nehezebben megoldhtók." Nos, néző legyen tlpán, ki Tekúrából e két tézis vlmelyikét kiolvsná, mindkettő-ről már nem is szólv. És h mégis, hová jut velük?) Ugynkkor Tekúrábn ismét megmuttkozik z írónk Zór kpcsán már jelzett képessége, hogy igen ügyesen tudj hbosítni, vriálni - h ott keveset, itt semmit: Bert és Bell össze-veszéseinek, kibéküléseinek, váltkozó felülkerekedéseinek és lulmrdásink verzióit vég nélkül lehetne szporítni. Ám ezúttl Sárosptky érezte, hogy ez kevés, és nyilván eleve is többet krt dni nturlist négykezesnél; ezért hát torzszülött Dodó lkjávl bevitt történetbe egy dg titokztosságot, kiszámíthttlnságot. Meg is lett jutlm: kritikusok, bár művet immár egyöntetűen elvetették, Dodó lkján mégiscsk elspekulálgttk, sőt, még bújttott politiki értelmekre is utltk, éreztetve, hogy ki sem lehet zt mond-ni, mi mindenről lehet itt szó. (Kimondjm? Ne mondjm? Kimondom. Például z erőegyensúlyról, békés egymás mel- Győry Frncisk (Emm) szolnoki elődásbn (MTI Fotó - llovszky Bél felvételei) lett élés nehézségeiről, illetve esetleges kudrcánk ktsztrofális következményeiről.) Mindzonáltl nem hiszem, hogy ezen érdemes lenne spekulálni (függetlenül ttól, jártk-e ilyen gondoltok szerző fejében). A nturlizmus egy ponton, tömény önmgától eltelve, mindig is szeretett átcspni szimbolizmusb - Te-kúr se több, mint kísérlet, miképp lehetne két beteg lelkű nőszemély monoton civkodását egy rejtelmes dimenzióvl földúsítni. A drámábn sötét vn, és sötétben jó, h vn egy mumus - számomr ennyi Dodó. A Drágmm Dodój normális, önmgát kifejezni képes férfiember; Dodóság bbn áll, hogy nem derül ki, Misi-e ő - Drágmm elveszett fi, menye, Emm fájdlmsn hiányolt férje - vgy csk ál- Misi. Triviálisn zt mondhtnánk: h Amerikábn voln SZTK, és így férfiú nem kényszerülne idehz pplikálttni műlábát, kkor misisége soh nem is tétetne próbár, és nem dúlhtná fel két nő életét. Sárosptky - gondolom - ehelyett zt krj mond-ni, hogy h értelmesen és őszintén élnénk együtt, nem voln szükség rá, hogy Misiket (képgyűjteményeket, Dodókt) hzudjunk vgy teremtsünk mgunknk. Ez, milyen kevés, nnyiféleképp vriálhtó. A motívumok tetszés szerint járkálhtnánk ide-od három drámábn; Drágmm és Emm Misi helyett fenntrthtn nem létező képgyűjteményt (mint hogy ott is lóg flukon egy fotó, mely misi-is-megnem-is"); von Schütz házspárnk lehetne Annemrie helyett Dodój, s Bell és Bert kár egy Misit is várhtnánk hz Amerikából - formul semmire sem kötelez, viszont bizonyos íráskészséggel könnyen reprodukálhtó. És Sárosptkyt itt sem hgyj cserben rutinj: Drágmm három szereplője között állndón változnk fronthelyzetek,

7 mindig más kettő áll szemben hrmdikkl, mindig másnál z du, s z első felvonásvéget Grs Dezső éppenséggel úgy állítj be, minth Emm és Misi összejátsznánk Drágmm ellen, miből persze semmi sem igz, mint hogy egyetlen más verzió sem végérvényes. Es hogy ez ellen néző ne lázdjon föl, Sárosptky ismét titokztosság dimenziójához folymodík: drb végeredményben megfejthetetlen, mit elegánsbbn úgy is ki lehet fejezni, hogy h z együttélés, z emberi kpcsoltrendszer hmis, kkor bármi megtörténhet. A bj z, hogy bármi rendszeresen meg is történik. A szolnoki színház közönségszervezőknek és ezúttl műsorfüzet híján - nézőknek is szánt szórólpon nem drámávl kpcsoltos információkt közöl, hnem egy körmönfont szociálpszichológii eszmefutttást bizonyos Eric Berne Emberi játszmák című művéből (melyet h címzett nézőknek nem is, de nekem leglább bizonyár illenék ismernem; csk z nyugtt meg, hogy h ismerném, Drágmmár nézvést kkor sem lennék okosbb). Azt jelentené ez, hogy szolnokik bedőltek Szemfényvesztés Trilógiájánk"? Vlóbn zt hiszik, hogy Sárosptky drámáj csk társdlmi tevékenységet jellemző játszmák szbályozottságánk tnávl értelmezhető méltóképpen? Aligh. Feltételezem: Szolnokon, cskúgy, mint Várszínházbn, ngyjából tisztábn voltk művek értékével, de - túl zon, hogy mgyr ősbemuttót válllni mindig bizonyos előnyökkel jár - úgy gondolták: felszíni rétegük mindenképp eldhtó. Először is Sárosptky idősebb és idős színészekben és kivált színésznőkben gondolkodik, mi eleve ritkság: htásos comebcket lehetett szervezni Kálmán Györgynek, Kohut Mg-dánk, két ízben is Lukács Mrgitnk, fogllkozttni Szemes Mrit, Koós Olgát, Káty Endrét. És siker érdekében csk ki kellett dolgozni egy olyn rendezési eljárást, melyre egyránt rátlált Szemfényvesztőket és Drágmmát sorbn felvállló Grs Dezső és Tekúrát színre vivő Sík Ferenc: bölcsen óvkodni drb egészének értelmezésétől, és ehelyett zárt mgánszámok soroztként, htásos szólókbn, duettek ben és tercettekben elődtni z egyes jeleneteket, mint fféle helyzetgykorltokt bizonyos emberi lpérzelmekre: dühre, cslódásr, félelemre, hízelgésre, kétségbeesésre, fortélyoskodásr, felháborodásr, értetlenségre stb. H ezt közönségesen spilázásnk " nevezett műveletet jó és rutinos színészek vgy épp közönségkedvencek hjtják végre, kkor jó esély vn rá, hogy változtlnul és kizárólgosn színészcentrikus átlgnézőnek nemcsk közben, de utólg se jut eszébe elgondolkodni, hogy voltképp mi értelme z egésznek. Ezt kérdést immár egyvlkinek kellene föltennie: mgánk Sárosptky Istvánnk, persze önmgához intézve. Nemcsk zért, mert kritik rá- bőszült; nemcsk zért, mert h trilógiáját tetrlógiává kívánná bővíteni, színházk már vonkodnánk (még ez sem biztos). Egyszerűen zért, mert előbb-utóbb rá kell jönnie: útj zsák-utcánk bizonyult. A semmire se kötelező, elvont, tételes morlizálás nem drámi lpindíték; ügyes és immár rutinos szituációkb és dilógusokb szedésével nem lehet megoldni mi drámíró - elismerem - irglmtlnul nehéz dilemmáját, legföljebb megkerülni - nnk pedig mi hszn? H Sárosptkynk vlóbn nincs több mondnivlój világról, mint mennyit trilógi tükröz, kkor tlán bölcsebb lenne élményei kiérlelésére, gondolti és indítéki tisztázásár egy időre visszhúzódni; h pedig vn súlyosbb mondndój, kkor el kellene mélyülnie kifejezésére lklms formi és techniki lehetőségek és eszközök kimunkálásábn. Ez utóbbi feltevésre sjnos nem mguk z utóbbi drbok jogosítnk fel, hnem - kezdetek dt s számomr még mindig nem teljesen kimerített hitelen túl z írónk már idézett nyiltkozt is, mely szerint zt szeretné elérni, hogy drámáibn mi ember önmgábn is, szimbólumként is funkcionáljon ". Az életmű első szkszát záró trilógiábn ez cél kisiklott z író keze közül: figurái nem reprezentálják mi embert, s így nem funkcionálnk, se önmgukbn, se szimbólumként (miként zt Táncpestisben tették). Az életmű második szkszábn vlóbn e cél felé kellene törnie, de nem lább immár Táncpestis színvonlánál. TAKÁCS ISTVÁN Mondd, te kit válsztnál?" Az István, király Nemzetiben A nézőtér szokásos kezdés előtti zsongás közben lig észleljük, hogy elindul zene. Kissé meglepő, hogy ez Beethovenmuzsik - de hát z 1811-ben írt s 1812 februárjábn pesti új német színház megnyitóján Kotzebue-drb (István király, vgy Mgyrország első jó-tevője) kísérőzenéjéül szolgáló zene nyitány István király nyitány címmel eléggé ismert mű, s címe mitt is, de még inkább felhsznált (vgy inkább: át-stilizált) verbunkos-dllmok mitt, illik egy István királyról szóló rockoper be-vezetőjének. Tgdhttlnul romntikus-hősies muzsik, mely lklms romntikushősies István-képet is idézni. Bőven vn idő tűnődésre első szent királyunk Grállovg tisztságúnk tudott lkjáról, nemzetet és országot teremtő-lpító tetteiről; nyitány egyre jobbn mgához vonzz figyelmünket, s miközben lssn hlványodnk néző-tér fényei, jobbn szemügyre vehetjük színpdot, díszletet is, sjátos, mesék hárms válszútját idéző hídrend-szerével, lcsony dobogóivl, drpériáivl. Aztán beethoveni muzsikáb vártlnul belevilln egy másfjt hngzás. Egy figyelmeztető zenei snitt, mint Huszárik Zoltán filmjeinek pár kockányi bevillnó képei. Felkpjuk fejünket - mi ez? A következő bevillnások már formát öltenek: szintetizátor veszi át beethoveni motívumot, s romntikus-hősies zene átvált rockb. Megérkeztünk jelenbe, megérkeztünk ide, Nemzeti Színházb. S hogy zonnl el-induljon színház is: színpd jobb előterében egy csoport késlekedés nél-kül indítj z első dlt, ezt z izgtott ritmusú, furcs módon ismerős dllm-vezetésű és hngszerelésű számot: Vlkinek holnp le kell győzni sötétséget/ Mondd, te kit válsztnál?" Két lk válik ki csoportból, s egy kisfiú. István és Koppány - még együtt, egyszerre. És fiúcskától kérdezgetik: Mondd, te kit válsztnál? " De kérdés nem csk ennek gyermeknek szól - szól csoportnk, melyből kiváltk, s szól nekünk, noh nem felénk intonálják.

8 Bubik István és Kubik Ann z István, király elődásábn (Nemzeti Színház) Hirtling István és Götz Ann Szörényi-Bródy művében Hogy ki ez kisfiú? A gyermek István? A gyermek Imre herceg? A tisztság és árttlnság jelképe? Tlán ez is, z is. Egy ügyesen megoldott váltássl mindenesetre ez gyermek hídrendszer mögé úgy tűnik el, hogy után már z ifjú Istvánként jelenik meg, s z előbbi kislány ( kis Rék) helyett már Gizell vn z oldlán. Ekkor még Géz feje-delem és Srolt fejedelemsszony is jelen vnnk. A drám még csk felsejlik, z erők még szunnydnk. De sttikus szituáció, melyet nyitó zeneszám teremt, már feloldódott. Már érezzük: itt vlmi egészen más István királyt fogunk látni, mint milyent 1983 ugusztusábn városligeti Királydombon, ztán filmváltoztbn, s később, 1984 nyrán szegedi szbdtéri színpdon. Itt - részint zárt színpd és színház kényszerítő htásár, részint korábbi vriációk tpsztlti és visszhngj nyomán - drámávl lesz tlálkozásunk, mely történetesen egy rockoper formáját öltötte. * Kerényi Imre rendezése már z első percekben, z első szám drmtikus lehetőségeinek kibontásávl s egy mjd vissztérő szimbolikus mozznt és figur beikttásávl drámát hngsúlyozz, hogy ztán végig erre koncentráljon, ezt bonts ki mű különben csk számok egymásutánjánk tűnő szövetéből - és szövegéből. Nem önkényesen, nem erőszkoltn - mert z drám, mi előttünk színpdon megjelenik, nemcsk elsősorbn lpnygból, Boldizsár Miklós drámájából fkd, de benne vn Bródy János dlszövegeiben is, s benne vn z ezekből összeálló librettóbn. Csk éppen eddig, korábbi relizálások természeténél fogv, kevésbé volt nyilvánvló, kevésbé érvényesülhetett - mondhtni: kevésbé volt rá szükség. A látvány és htlms terek be-játsztás nem z intimitás felé vitte el ezt drámát. Most, Nemzeti elő-dásánk láttán válik világossá z is, hogy mit és mennyit rkott rá műre - sok esetben szükségtelenül és félre-vivően - korábbi szcenírozás, hngoskodás, kicsikrt htás. Itt, ebben kicsiny, sőt szűk térben, egy kifejező színpdkép és játéktér segítségével, egy minden ízében átgondolt rendezés jóvoltából, úgy jelenik meg Boldizsár Miklós, Szörényi Levente és Bródy János műve, hogyn tlán mindjárt első-re meg kellett voln jelennie. Szikárn, egyszerűen, példázterejű drám-ként, mely közismert történelmi eseményekhez kötődik, de nem kíván drmtizált történelmi képeskönyv lenni, mert z dtolt hitelességet éppúgy nem igényli, mint Shkespere király-drámákbn vgy Kton Bánk bánbn, - mi nem zt jelenti, hogy z István, király Shkespere vgy Kton mércéjével mérendő, hnem csk zt, hogy oktlnság egy egyébként sem mindenben kikristályosodott történettudományi tézist számon kérni ezen rockoperán. Itt ngy ecsetvonások Urlkodnk, itt csk z lpfelállás fontos, zzl z áltlánosítássl, zzl ngyvonlúsággl, mely minden operlibrettó sját-j. Különösen, hogy ebben műben nem cselekményesség dominál. Elmesélhető sztori lig vn, vgy öt mondtbn elmondhtjuk. A számok egymásutániság dj ki cselekményt, zokból bomlik ki István és Koppány küzdelme, zokbn jelenik meg konfliktus - de z egésznek vn vlmiféle sttikusság, vlmilyen ortorikus htás. Hogy ebből nem lenyűgöző látványosság felé elmozduló elődás születhessék, hhoz z eredeti Ezredforduló című drámából létre kellett hozni zt cselekvéssort, zt mozgáskompozíciós folymtot, mely z egyes számokt is színpdi történéssé bontott ki, s megoldott számok (helyesebben: jelenetek) közti színpdátrendezéseket, váltásokt is úgy, hogy egy másodpercre sem állt le z e n e i folymt, és sokféle, eléggé heterogén zenei stílusú jelenetet (számot) is egységgé tudt fogni. Ez rendező érdeme, s Kerényi egyik legsjátbb tehetségét muttj: pontosn komponált és precízen kivitelezett mozgás- és gesztusrendszer megteremtésének képességét; szvkon túli vgy zoknál többet mondni képes eszközök kitlálásánk és lklmzásánk képességét; zt komplexitást, mellyel legjobb munkáibn ( htását

9 ezúttl is éreztető Csiksomlyói pssióbn vgy János királybn) szerves egységgé képes összefogni színpd minden elemét világítástól hngsúlyokig. A fentiekből z is következik, hogy z István, király csk Nemzeti színpdán előzmények nélküli - de Kerényi munkásságábn megvnnk z előzményei. Olyn előzmények, melyek nélkül ez mostni elődás nem (vgy leglábbis így nem) jöhetett voln létre. De z is világos, hogy műnek is megvnnk mg előzményei. Mgánk Szörényi-Bródy szerzőpárnk munkásságábn is - lásd Kőmíves Kelement -, de (jóvl korábbról) műfjbn is - lásd Képzelt riport egy meriki popfesztiválrólt vgy Hrmincéves vgyokot. Még emlékezhetünk rá, hogy nnk idején Víg-színház válllkozását is rosszlló meg értetlenkedő hngok (is) kísérték, zokt sem trtották egy komoly prózi szín-házb illő műnek - s zokhoz is épp-úgy ki kellett tlálni egy kifejezési eszköztárt, mint most z István, király-hoz. Más stílus volt z, más eszközök-kel, de éppúgy rendhgyó és szoktln, mint ez most itt. Geszler György koreográfiáj Popfesztivált is éppúgy összetrtott, mint most Novák Ferencé z István, királyt. Csk hát könnyen felejtünk, s most ez válllkozás tűnik előzmények nélkülinek, most ezt kíséri (kísérte) rosszllás és némi ellendrukk. H már itt trtunk, kkor felidézhetünk még egy hsonltosságot régi vígszínházi s mostni nemzetibeli produkció között. Nevezetesen zt, hogy nnk idején zért lehetett zokt drbokt (meg ló estét nyár, jó estét szerelem című musiclt is) Vígben színre vinni, mert dott volt egy megfelelő képességekkel rendelkező fitl színészgárd, s zért lehet most z István, királyt Nemzetiben megcsinálni, mert ott is dott egy olyn színésznemzedék, mely képes zenei követelményeknek is eleget tenni. Más szóvl: nem csk eljátszni képesek művet, hnem el is éne-kelni. Vgy megfordítv: nem csk el-éneklik, hnem el is játsszák. És ettől megint csk más fénytörést kp z egész elődás. Mert hiáb volt zeneileg kitűnő minden eddigi vriáció, z elsősorbn népszerű rockénekesekre építő szereposztás érthető módon inkább csk jól megcsinált számok lehetőségét érezte meg z elődásbn, zz mg lbdáit játszott meg, s kevesebbet törődött csptmunkávl. Ezért is tűnt (tűnhetett) csupán számok soroztánk mű, s ezért is borultk fel belső rányi, mivel néhány elementáris erejű szóló rockmtéri s z ehhez kpcsolódó lázdó, ellenzéki" gondolt-sor felé vitte el drbot. Most záltl, hogy kitűnő prózi színészek éneklik és játsszák figurákt, ezek z rányok helyrebillennek. De h jobbn odfigyelünk mű két lemezen kidott, kilencvenhárom perc terjedelmű lpváltoztár, kkor szbdtéri elődások (elsősorbn városligeti bemuttó) ránytlnságit nem is észleljük. A librettó ugynis kitűnő zenedrmturgii érzékkel szerkesztett. Érdemes szemügyre venni művet ebből szempontból is. Az István, király négy részre osztott szövegkönyvű, s összesen huszonht számot (jelenetet, tételt) trtlmz. Az I. rész Az örökség, 11. Esztergom, 111. Koppány vezér, IV. István, király címet viseli. A számok eloszlás egyenletes: két szélső rész ht-ht, két középső héthét számot trtlmz. A szerkesztés, jelenetek, számok egymás-utániság, z építkezés ngyon gondos. Ahogyn megszólló személyeket, felvillnó jeleneteket, z egymásnk fele-lő ellentéteket, összecspásokt Boldizsár- Bródy szövege sorkozttj, z z operszínpd zenedrmturgii követelményeihez igzodik. Szólók, kórusok, átkötő tételek, medittív részek, izgtott Jelenet z István, király elődásából (középen Ivánk Csb) párbeszédek, virágének vgy népdlszerű szövegek, sirtóénekek, kemény rockszövegek, regősrigmusok, érzelmes dlszerű strófák és cssztusk- vgy kuplészerű versikék váltkoznk, feszültségteremtés és oldás, felíveltetés és megnyugvás hullámzásávl. Tlán csk Koppány és feleségei közti jelenet nem feltétlenül szükséges, bár ez is fontos nyugvópont drámi folymtbn - innen emelkedik fokoztosn cselekmény (hogy így nevezzük) z lstván és Koppány közti döntő összecspásig. Hogy Kerényi rendezése megtlálhtt drámát ebben műben, z nem kis mértékben épp nnk köszönhető, hogy z István, király rockoper mint drámi mű is működőképes. Az belső konfliktus például, mi feldtát vonkodv vállló, lépése trgikus kihtásivl tisztábn lévő lstvánbn munkál, h más tónusbn is, ott tlálhtó Koppánybn is. Ő éppúgy érzi döntés drámi súlyát, mint lstván, s neki éppúgy meg is dtott e döntés lehetősége (mi nél-kül nem is lehetne drámi hős), mint Istvánnk. S ő mondj ki zt is, mit lstván még nem ismer fel világosn: késő már mindent újr átgondolni, kényszerpályán mozognk ők is, z események is. Hogy tehát feszültséggel teljes konfliktusok egyáltlán kibonthtók legyenek játékbn, hhoz ez drám, ez szövegkönyv kellett. De - még inkább - kellett hozzá z zene, melynek zenedrámi, krkterábrázoló, konfliktusteremtő erejéről elég ke-

10 Vikidál Gyul (Koppány) z István, királybn (Iklády László felvételei) vés szó esett. Sok ponton ez zene pótolj zt, mi szövegekből kimrdt, vgy mi zokbn nem bomolht ki teljességgel. H Bródy-librettót tudtos zenedrámi kompozíciónk neveztük, még inkább nnk nevezhetjük Szörényi zenéjét. A műnek téveszthetetlen egyéni krktere vn, mely végső soron hjdni Illés-együttes stílusár vezethető vissz, mjd későbbi Fonográftörekvésekre. Már z első szám, Mondd, te kit válsztnál?" is úgy szól, mint egy régi Illés-nót" - z is ( lemezen s szbdtéri elődásokon z erre z lklomr újr összeállt Illés-együttes játszott is). És ez sjátos Szörényistílus" üt át még gregorián- vgy más egyházi zenét idéző jeleneteken is. Ez megint nem véletlen. Egy kilkult, egyéni zenei nyelv szóll meg, mintegy sját legjobb eredményeit összegezve, sját legjobb lehetőségei szintjére emelkedve. Leglább másfél évtized munkáj sűrűsödik itt egy ngy formátumú művé. A zenei szerkesztés, jelenetezés és jellemzés éppolyn végiggondolt zenedrámi drmturgiájú, mint librettó. Bizonyos belső kötéseket, erővonlkt, hngsúlyokt úgy érzékeltet, mint jó operkomponisták teszik egy-egy dllm, egy-egy zenei motívum megfelelő ponton vló lklmzásávl és újrlklmzásávl. Számomr ezek z itt sjnos végig nem elemezhető megoldások fontosbbknk is tűnnek, mint z kézenfekvő ötlet, hogy két főlk zenei stílus eltér egymástól: István zenei világ dllmos, érzelmes, néh fennkölt, néhol himnikus, néhol dlszerű, Koppányé meg szenvedélyes és eruptív rock. Ahogy Szörényi egy-egy jelenetben z zonos érzelmeket vgy indultokt zeneileg összekpcsolj, vgy egy motívumot átemel egy távolbbi jelenet fontos jellemző mozzntául, hogy hngszerelésben is utl lelkiállpotokr, belső konfliktusokr, cselekvés és gondolt kpcsoltár vgy ellentétére, z leglább olyn dicséretes teljesítmény, mint hogy ekszttikus jelenetté tudj fokozni Tord, táltos látomását, vgy gúnyos groteszk eszközeivel, vlmi fr-muci foxtrottzenével és -ritmussl jellemzi köpönyegforgtó mgyr urkt. Formi megoldási éppily változtosk és meggyőzőek: kórustétel, induló, ári, kettős, sjátos énekbeszéd, dl és románc váltogtj egymást, s még tánctételek (vgy nnk is kidolgozhtó zenei jelenetek) sem hiányoznk. A jó zenei memóriájú néző persze felfedezhet itt-ott némi beütést rockoper vgy rockmusicl lpműveinek megoldásiból vgy éppen Orff Crmin Burnájából - de Szörényi zenéjének eredetiségéhez, stílus honi krkteréhez, gyökerei hzi zenei tljb mélyedéséhez kétség nem férhet. (H helyünk lenne hozzá, s zenei kérdésekben utentikusk lennénk, igen érdekes összehsonlítást tehetnénk z István, király és z ugyncsk Nemzeti színpdán vendég-szerepelt moszkvi Komszomol Színház társultánk elődásábn látott Ribnyikov- Voznyeszenszkij-rockoper, Juno és Avosz zenéjének nemzeti krktere között. Mindenesetre: rokon jelenségekről vn szó.) S h már hzi krkterről vn szó, meg kell említeni zárójelenet sokt vittott Himnusz-pplikációját. Nemigen figyeltünk fel rá, hogy mű lemezkidásából ez Himnusz-kód teljességgel hiányzik. (Mint hogyn ott Beethovennyitány sem szerepel; mindjárt Mondd, kit válsztnál?"-ll indul zene.) Csk korábbn is több helyen felbukknó, Himnusz ismert előjátékát idéző hárms kkord hngzik fel lemezen (kétszer is), mjd Felkelt npunk" kezdetű, himnikus dllmnk egy brokk (Händel) nthčme-re emlékeztető hngszerelésű változtát hlljuk, s ezzel ér véget drb. A Himnusz tehát csk Királydombon került kódáb, meg szegedi szbdtéri elődásbn. Kimrdt filmből is. Most Nemzetiben egy újbb vriációvl tlálkozunk. Nem ngyzenekri Himnusz-felvétel szóll meg, hnem egy szintetizátorr áttett prfrázis, s míg zene szól, játszódik le István lább említendő pntomimmonológ"-j. Ez sokkl finombb, sokkl kevésbé presszionáló megoldás - de nézők még így is zvrb jönnek, s bizonytlnkodv felállnk. Tlán lehet-ne módosítni ezen kódán, mert más irányú reflexekre htó Himnusz-zene itt már túlviszi közönséget színházi kereteken. István drámáj viszont kár lemez szép kódzenéjére is lejátszódhtn, ugynolyn erővel, vgy tán még meggyőzőbben, hiszen Felkelt npunk" himnikus didlávl szembesülne súlyos emberi és urlkodói trgédi. * Már most végül is milyen z István király elődás Nemzetiben? Miről szól? (Hogy ezt z obligát kérdést tegyük fel.) Arról, miről mindig is szólt, de görögtűz meg nemzetiszín drpériák mögött nem mindig látszott: válsztásról. A lehetőségekről. Arról, hogy dönteni kell, s döntés mindig fájdlms, néh drámi, gykrn trgikus. Hogy döntés: felelősség, s hogy döntést át kell érezni, át kell élni. És hogy néh népszerűtlen döntést is válllni kell egy távolbbi, ngyobb cél érdekében. Ez z István itt úgy didlmskodik, hogy győztesként is veszít - leglábbis hitét z éles konfliktusok békés elsimításánk lehetőségében. Királlyá koronázzák páp áltl küldött koronávl - de hlotti (ez is Kerényi szituációt kitágító-értelmező, elmélyítő ötlete) ott állnk fent egy rnyosn csillogó ikonosztáz, mélyedéseiben: Koppány, Géz, Lborc - s nekik muttj fel nyitójelenetből most vissztérő fiúcsk (z árttlnság? Imre herceg?) szőnyegbe burkolt holttestét: íme, lássátok, z én trgédiám még folyttódik, s íme, lássátok: véget ért z árttlnság kor, elpusztult küzdelmekben vlmi visszhozhttln is. És ez olyn drám, mi már túlmutt konkrét szituáción. Kerényi rendezése és Novák Ferenc koreográfiáj, meg Götz Bél sokoldlún hsználhtó, megállás nélkül hömpölygő zene kiszbt kurt időközökben is

11 változtthtó, remek színpdképe végül is színészi munk áltl teljesedik ki. Két szerep - Koppány és Tord kivé-telével kettős szereposztásbn játsszák művet. A főbb lkok eltérő színészi és hngbeli krktere mitt ez két szereposztás egy kicsit rendezői elképzeléseken is módosít. Bubik István Istvánj például keményebben és htározottbbn foglmzott királyt mutt, hngbn is, játékbn is. Benne erőteljesebb z vonás, mi drámábn és zenében is benne rejlik: z érzelmi-gondolti gzdgsággl párosuló céltudtosság. Hirtling István inkább töprengő, z elhivtottságát felismerő, de céljit lehetőleg szelíd eszközökkel elérni kívánó Istvánt rjzolj. Gyötrődőbb, szenvedőbb, tán esendőbb is. Császár Angel Sroltj sszonyosbb vonások mögé rejti fejedelemsszony kérlelhetetlenségét. Szemes Mri direktebben és zbolátlnbbul ngysszony. Kubik Ann Rékáj kiszolgálttottbb, Götz Annáé szenvedőbb és trgikusbb. Juhász Róz Gizelláj érdesebb és okosbb, Kováts Adélé törékenyebb és idegenebb. Ngy Zoltán Asztrikj méltóságosbb, Rubold Ödöné politikusbb és jobb helyzetfelismerésű. Thi József Lborc hetykébb, nyeglébb, Funtek Frigyesé egzltáltbb, zkltottbb. Csák György Fitl regőse átszellemültebb, Thi Józsefé sodródóbb. Koppány sszonyi - Ppdimitriu Athin, Peremrtoni Krisztin, Pregitzer Fruzsin - Kerényi rendezői ötlete jóvoltából nem csk enyelgő nőstények, hnem Koppány jeleneteit kísérő kultikus-mitikus mozzntok fontos figurái is. Csurk László, Botár Endre és Szersén Gyul köpönyegforgtó uri (kik Vágó Nelly kifordítom-befordítom köpönyegeit viselik) egy kevés vidámságot hoznk z egyébként elég komor elődásb. Vikidál Gyul, ki testére szbott Koppányt itt is szuggesztív erővel énekli, színészként sem rí ki társultból. De most nem ról, nem Koppányról szól z elődás. Helyére került, s csk zokbn jelenetekben kp különös hngsúlyt, melyekben vlóbn ő áll központbn. Egyenrngú társ lett Istvánnk, és ezzel z egész mű kicsengése megváltozott. Kitűnő rányérzéke ttól is megóvj, hogy bárkit leénekeljen". Vele egyenrngú z énekes-teljesítményben is Ivánk Csb Tord táltos. A Ill. rész vrázsolás- és jövendölés-jelenetében elementáris erővel szóll meg, s nemcsk z eksztázist hiteti el, hnem zt is érzékeltetni képes, hogy látomás fényes jövőről túlfűtött és légvárkt építő ábrándozás, vlmiről, mi sosem létezett, mert sosem létezhetett. Ez Tord z elődás egyik meglepetése, s ezen csk keveset ront, hogy Ivánk számár nem sikerült elég kifejező mozgásrendszert kitlálni, s hogy egy fontos pillntbn Kerényi mondák világfáját idéző göcsörtös ftörzsre másztj, s percekig ott is felejti. Sok mindenben más tehát ez z István, király, mint milyennek eddig is-mertük. Igzi dimenzióit vlószínűleg most kpt meg, egy szerencsés pillntbn, melyben egy megfelelő dottságokkl rendelkező fitl színészgárd, egy igen jó psszbn lévő rendező és egy hsonlóképp jó szériát produkáló koreográfus, meg egy sok szempontból korszkos jelentőségűnek tekinthető mű tlálkozott egymássl s egy meglévő közönségigénnyel. Az elődás egyik rokonszenves vonás épp ennek tlálkozásnk felisme-rése és z áltl kínált lehetőségek okos kibontás. Ezzel függ össze z z eléggé nem hngsúlyozhtó tény is, hogy Nemzetiben ez produkció olyn energiákt szbdított fel, olyn eddig nem igényelt képességeket hozott felszínre, melyekről nem is igen sejtettük, hogy léteznek. Htlms munk kellett ehhez, de megérte. Egy kiemelkedően sikerült elődásnk mindig társultfelrázó és művészetpedgógii htás is vn. Feltehetőleg így lesz ez most is. Legfeljebb zt sjnál-htjuk, hogy z ilyen kivételes pillntok csk ritkán dtnk meg, s nem folytonosn és egyenletesen mgs szintű teljesítmény produktumi, hnem z el-vétve és kiszámíthttlnul kicsúszó ngy dobások eredményei. Szörényi Levente-Bródy János: István, király (Nemzeti Színház) Drmturg: Mári Enikő. Díszlet: Götz Bél m. v. Jelmez: Vágó Nelly. Koreográfus: Novák Ferenc m. v. Zenei rendező: Szörényi Szbolcs. Rendező: Kerényi Imre. Szereplők: Hirtling István, Bubik István, Császár Angel, Szemes Mri, Kováts Adél, Juhász Róz m. v., Ngy Zoltán, Rubold Ödön, Brnyi László, lzsóf Vilmos, Mácsi Pál, Bgó Bertln f. h., Funtek Frigyes, Kszás Géz f. h., Győri Péter f. h., Vikidál Gyul m. v., Ivánk Csb, Thi József, Götz Ann, Kubik Ann, Ppdimitriu Athin, Peremrtoni Krisztin, Pregitzer Fruzsin, Csurk László, Botár Endre, Szersén Gyul, Csák György, Ferenczy Csongor. FÖLDES ANNA A százdik Mcskjáték Tizenegy évvel Mcskjáték szolnoki ősbemuttój után beszélgettem hrmdszor szerepek szerepéről z Örkény elképzeléseit világszínházbn leghitelesebben megvlósító Orbánnévl, Sulyok Máriávl. Ennek z interjúnk zárókkordjként hngzott cl Sulyok színháztörténeti jóslt: Biztos vgyok benne, hogy h újbb tizenegy év elteltével felújítják drbot, és egy egészen más színészgárd veszi elő, Mcskjáték tlán mást jelent mjd, megváltozht drb hngvétele, üzenete is, de siker nem pártol el tőle. Orbán-né mindnnyiunkt túlél. " A több mint egy évtizeden át trtó pesti színházi sikerszéri folyttásár nem is kellett tizenegy évig várni. A Játékszín z idén - huszonkét évvel kisregény születése és másfél évtizeddel z ősbemuttó után -- újr műsorr tűz-te és egészen más színészgárdávl " eljátszott kortárs drámirodlmunk elsőszámú, klsszikussá vtott sikerdrbját. A Mcskjáték műsorr tűzését mgyr drámák színházábn, tegnpi kor-társ művekre is figyelő repertoárbn felesleges külön indokolni. Vlójábn tizenöt éves jubileum" is elhnygolhtó színháztörténeti véletlen; kárcsk z, hogy Játékszínben látott felújítás, Mkk Károly filmjével együtt, tizedik hzi Mcskjáték-vriációk között. (Feltéve, hogy mgyr Szbó István nálunk is játszott nyugtnémet tévéfilmjét átengedjük produkciót létrehozó német stábnk.) Meglehet, szerencsés véletlen z is, hogy Szerzői Jogvédő Irod nyilvántrtás szerint világszínházbn ez százdik Mcskjáték. Bár ennek színháztörténeti dléknk zért vn némi szimbolikus jelentése is: minth mgyr színház ezzel (is) deklrálná, hogy Örkény világhódító életművét folymtosn mgáénk vllj. Mjdnem szükségszerű z is, hogy Berényi Gábor igzgtói ténykedése színterén, Játékszínben Berényi Gábor rendező válllkozott Örkény trgikomédiájánk felújításár. Hiszen tizenkét esztendős szolnoki direktorságánk

12 Psot lrén és Tolny Klári Mcskjátékbn (Játékszín) egyik legngyobb sikere, drámtörténeti fegyverténye volt 1971-ben Mcskájáték (Székely Gábor rendezte) ősbemuttój. Színházi és személyes szempontok egyránt indokolták tehát válllkozást. Bár Mcskjáték mi színházlátogtó nemzedék elég ngy részének személyes élménye, közeli emléke, mégis szkmi érdeklődésű keveseknél szélesebb z réteg, melyik csk legendát ismeri - h ismeri -, és most tlálkozik először színpdon drámávl. Csábító ötlet, lehetőség volt z is, hogy Orbánné szerepét Berényi rr színésznőre oszthtt, kinek kisregényt színpdr képzelő direktor, Gyurkó László, Huszonötödik Színházbn szánt. Psot Irén számár - ki fitlon részben önszántából ment el regényhős kkor még csk körvonlkbn élő szín-pdi szerepe mellett - ez tlálkozás szerencsére nem megkésett jóvátétel. Psotánk, életkor szerint, most kellett eljátszni Mcskjáték zót már világszínpdon is fémjelzett, hálás főszerepét. Berényi Gábornk z új elődássl nyilvánvlón felelnie kellett rr is, mire Sulyok Mári utl nyiltkoztábn, hogy mit jelent m Mcskjáték. Változott-e nyolcvns évekre drb hngvétele, üzenete? Lehetséges, szükséges-e mrdndó emlékű ősbemuttó és műben rejlő színpdi lehetőségeket mximálisn kiknázó, hhoz méltó pesti színházi elődássorozt után Mcskjáték újrgondolás? Vgy kkor tesz - műnek és közönségnek - ngyobb szolgáltot rendező, h mindenáron vló újítás, önmegvlósítássá szépített önmutogtás kísértését elutsítv, 1985-ben új feltételek között és új szereplőkkel visszhozz hjdni Mcskjátékot mgyr színpdr? Berényi egyszer, jelenleginél jóvl nehezebb feltételek között, áltlános színháztörténeti tnulságokt is hordozó feleletet dott egy ehhez kísértetiesen hsonló kérdésre. Amikor Győrött (ugyn-csk z ősbemuttóhoz közeli, pesti színházbéli kirobbnó kritiki és közönségsiker árnyékábn) színre vitte és újrértelmezte Páskándi Géz Vendégségét. Berényi Gábor kkor részben szerep-osztássl, részben bizonyos drmturgii változttásokkl - Dávid Ferenc és Socino kpcsoltánk színpdi átrendezésével, Socino drámájánk előtérbe állításávl - korábbi elődásoknál ngyobb hngsúlyt dott drám egyetemesebb, kortól és történelemtől lényegében független üzenetének, s ezzel új értelmet, érvényt dott Vendégségnek. A Mcskjáték esetében z újrolvsás, felújítás nem hozott - vlószínűleg nem is hozhtott - hsonló színházi meglepetést. A Mcskjáték több rétegű drmturgii szerkezete, több szinten megfoglmzhtó, de minden szinten érvényes drámi mondnivlój hetvenes és nyolcvns évek fordulóján (úgy látszik) nem ment keresztül olyn jelentős változáson, mi z írói üzenet újrértelmezését szükségessé tenné. Az érzelmekre htó szerelmi háromszögtörténettel multttó, z öregek mkcs élni krásánk polemikus igenlésével elgondolkodttó, z önmgát, gyökereit és teljes identitását vállló ember hűségének poteózisávl felemelő mű m is, most is úgy érvényes, hogy Örkény István megírt. Fenntrtás nélkül elfogdjuk tehát Berényi Gábor rendezői láztát, szöveghez és z egyszer már megtlált, kimunkált - és műhöz méltó, Örkény áltl is elfogdott - értelmezéshez vló lpvető hűséget. Amit rendező többek között zzl is hngsúlyoz, hogy ismét (immáron negyedszer) Fehér Miklóst kérte fel Mcskjáték díszletének, játékterének megtervezésére. A tervező, z író megszbt kereteken belül, még most is tudott újítni: változó helyszíneket egyetlen színpdképbe sűrítő díszlet kiemelten felemás, látványos drpéri-kerete újszerű. De z elődás vizuális élménye lpjábn mégsem különbözik ttól, mit már láttunk. Nem sürgetjük tehát zt más hngvételű, új üzenetet hordozó (mjdni) Mcskjátékot, melyre - egyelőre - sem társdlmi, sem rendezői igény nem született, és mire kritikánk nincs és nem is lehet propozíciój. De zt zért ki kell mondnunk, hogy mgyr színház ngy egyéniségeit felvonulttó százdik Mcskjáték tisztességgel válllhtó, színvonls és megérdemelt siker, de nem mérföldkő sem Játékszín, sem drám történetében. A szövegen Berényi Gábor kisebb drmturgii bevtkozást végzett. Eb-ben változtbn kimrdt Orbánné vejének, Józsink szerepe, és Nárciszbn nem pincér, hnem felszolgálónő hozz Erzsinek és Pulánk kávét. E két, önmgábn jelentéktelen módosítás együtt jelentést nyer. Azt eredményezi, hogy Mcskjáték mjdnem nnyir női drámává lesz, mint Bernrd Alb ház. Azzl különbséggel, hogy z egyetlen férfi, Csermlényi Viktor, kiért küzdelem zjlik, itt - Pepe Romnóvl ellentétben - jelen vn színpdon. Az expozícióbn Berényi egy sokt ígérő ötlettel nyeri meg drám szövegét már túlságosn ismerő (szkm-beli) közönséget. A két Szkll lány el-sárgult, régi fényképe, szerzői utsítástól eltérően, ezúttl nem vetítő-vásznon jelenik meg, még csk nem is flon, hnem kizárólg közönség képzeletében. Psot Irén ugynis egy üres képkeretet mutt fel, és szövegre, illetve nézőre bízz z emlékek síkján megidézett látvány konkretizálását. Ez trouville, éppen mert néző közreműködésére, képzeletére épít, tuljdonképpen hitelesebben örkényi, mint z, mit ő mg jvsol. Örkény látásmódjához illő és méltó z rendezői szelekció, mellyel Berényi Gábor színen le-vő tárgyk között válogt. Ahogy súlyt és szerepet d egyetlen szál vörös rózsánk, mit Erzsi Csermlényitől kpott; kiemeli z énekes Orbánnénál felejtett krimás fekete klpját, és premier plnb helyezi Erzsi kitposott ppucsát is. Ezek tárgyk színpdon egyszerre

13 töltik be vlóságos és jelképi funkciójukt, s kettő közül nyilvánvlón z utóbbi fontosbb. Ugynkkor Örkény - illetve Berényi - itt is, most is merészen lemond bizonyos gykrn emlegetett nturális kellékekről, eszközök-ről. Az körülmény, hogy két nővér z ősbemuttó ót folymtosn telefonkészülék nélkül beszél egymássl z országhtárokon át, cselekmény sodrábn és szöveg suglltábn nnyir evidens, hogy még nturlist szín-házhoz szokott nézőnek sem okoz gondot. A megoldás nyilvánvlón drám különböző megközelítésben foglmzott közlendőinek színpdi egységét szolgálj. Így, és csk így válik mgától értetődővé z is, hogy szereplők egy-más helyett gykrn közvetlenül hozzánk, nézőkhöz szólnk. A felújítás egészére jellemző, mit Örkény mindig is követelt: rendező vlóbn úgy játsztj drbot, minth egyetlen mondt voln ". Ez természetesen nemcsk szövegmondás tempójából következik, hnem z elődás szerkezetéből, szövegszekvenciák egymáshoz illesztéséből is. A játék ritmusát vlójábn drb drmturgiáj diktálj. Erzsi és Giz levélmonológji - kárcsk Székely Gábor rendezte elődásbn - most is következetesen, zökkenő és átmenet nélkül fordulnk át telefondilógusb, s z elbeszélés áltl (közvetetten) megjelenített tegnpi történéseket gördülékenyen követik szín-pdon itt és most zjló jelenetek. A közlésmódnk ez szövegből eredeztetett változtosság oly módon felel meg drámi hngvétel többszólmúságánk, hogy semmilyen formális kpcsolt, kötődés nem mutthtó ki. Értelmetlen lenne zt bizonygtni, hogy telefonmonológok drb groteszk, megjelenített mozzntok pedig trgikus vonultát lkotják. Hiszen szöveg ennek fordítottjár leglább nnyi bizonyítékot kínál. A rendezőnek mindenkori szituációból és szereplők pillntnyi lelkiállpotából kiindulv kell trgikomédi villódzását és színpdi egységét -- vlóságos világát és cselekményen túli, áttételes érvényét - megteremteni. Berényi Gábor értelmezésének elsőrendű érdeme z gondosság, mellyel ezt műfj követelte, ngyon is érzékeny egyensúlyt létrehozt. Hogy nem engedi elszldni színészeket kínálkozó, mindig tpsot ígérő komédi felé, de nem htódik meg szerepek és szövegek lírájától sem. Így érhető el, hogy ne szereplőket, hnem nézőket rendítse meg Orbánné - részleteiben komikus, egészében, összefüggésében eszméltető - trgédiáj. Az elődás egyetlen lényeges ponton tér el pesti szín-házi változttól: drbzáró mcskjáték dinmikusbb és sokkl szertelenebb, de éppen ezért expresszívebb és hngsúlyosbb is, mint hogy emlékezetünkben él. A Mcskjáték - ezt tlán felesleges ismételni - Orbánné drámáj. Az elő-dás hngvétele, sikere, súly szerepet játszó színésznőn múlik. Psot Irént színészi skálájánk gzdgság, trgikus lkt és groteszkre vló fogékonyság is lklmssá teszi szerepre. Szerepfelfogásár jellemző, hogy Orbánnébn elsősorbn zt z elnyűhetetlen élni krást testesíti meg, mely lehetővé tette számár, hogy özvegyen, mgányosn, korábbi társdlmi státusát és nygi biztonságát elveszítve is megőrizze energiáit, megőrizze önmgát. Hogy feljánlott grmischprtenkircheni vgy kár léti nyuglom helyett, megint csk küzdelmes pesti hétköznpokt, z örökös újrkezdést válssz. Psot Orbánnéj érdességében, nyerseségében, kisszerűségében ízig-vérig pesti illetőségű. H okvetetlenkedni krnék, zt mondnám, még csk nem is Cstárk utcábn, inkább z Erzsébetvárosbn vn otthon. Mgtrtásábn nem sok nyom érződik léti Szkll lány született vgy belénevelt elegnciájánk. Tlán zt is felőrölte kényszerű, küzdelmes mgányosság, z örökös védekezés reflexe. Akárhogy is, ez megkérgesedett, Riziszerű öregsszony egyetlen szerel-mi jelenetében tökéletesen vált. Psot Irén mgár húzott tüskés páncélj ltt sötét előszobábn egyszer csk megérezzük társr vágyó sszony ki-szolgálttottságát, hűségéért viszonzást érdemlő szerető reménykedő boldogság-vágyát is. Ehhez hsonló érzelmi-színészi mgsltr Psot csk z öngyilkos-sági jelenetben ér el, hol kis híján trgikus szituáció komikum z álom lírájávl keveredik. Emlékezetem szerint csk z ősbemuttó Orbánnéj, Hegedűs Ágnes merte ilyen hrsányn, merészen és pontosn érzékeltetni z ön-cslás lélekállpotát is. Orbánné komplex jellemét Örkény kommentárjábn szinte képletszerűen is meghtározt, mikor szerepet játszó színésznőktől zt követeli, hogy egy ngyszájú kof közönségességét egy gö rög trgik fenségével párosítsák. Psot z elsőt gátlástlnul és teljes szívvel felválllj: ismerős lomposság, dühkitöréseinek pukkncs-pimszság, körülmények htásár természetévé lett szánlms kisszerűsége és már-már imponáló, elszánt mkcsság hitelesíti figuráját. De ugynezek vonások földhöz-rgdttá teszik, pesti szflthoz kötik kkor is, mikor szárnylni kellene. A görög trgik fensége - mi Sulyok Mári Orbánnéját mitikussá ngyított, jelképi erejűvé vtt - Psot lkításából szinte teljesen hiányzik. Kétségtelen, hogy Orbánné szerepe minden színész számár fntsztikus fiziki és koncentrációs erőprób. Nem csod, hogy színész ezt próbát nem állj minden este egyformán. Többen állították, hogy Psot sjtóbemuttó estéjén nem nyújtott zt z élményt, mint premieren. Tény, hogy mikor én láttm, sokszor szereptudás, szövegmondás is bizonytlnnk tűnt. Az ismétlődő bkik pedig nem-csk dikció egy-egy szkszát, dilógusok menetét zvrták meg, hnem színészt is. Csk ezzel mgyrázhtó, hogy Psot szövegében szvk és mondtok (gykrn már-már z érthetőség rovásár) kergették egymást. Ezáltl z Örkény-szöveg egy-egy árnylt, költői szépsége, felszikrázó iróniáj elsikkdt. ()szintén remélem, hogy ez z indiszpozíció időleges és legyőzhető, és kkor. Psot Irén tehetségéhez és legszebb jelenetekhez méltó szinten játssz mjd testére szbott szerepet. A százdik Mcskjáték szereposztásánk ünnepi gzdgságát, z egy-egy produkciór szervezett társultok szinte behozhttln helyzeti előnyét bizonyítj, hogy Berényi Gábor Giz hálátlnbb, psszívbb szerepére is olyn sugárzó egyéniségű művészt nyert meg, mint Tolny Klári. Tolnynk nem is erénye, inkább tlán művészi természete, természetes dottság, hogy h színpdr lép, ról szól drám. Ezúttl zonbn tolókocsibn játszó nővér szerepe nemcsk terjedelmében kisebb Orbánnéénál. Giz hősként, emberként is másod-hegedűs drámábn. Erzsivel szemben többször és többek áltl hngozttott fölénye csk látszólgos. Elegnciáj, fegyelem méltósággl viselt páncélj csk kívülállók elől tkrj el grmischprtenkircheni jómódbn, fi kegyelemkenyerén szerzett sebeit. Míg Orbánné, h újr kezdhetné, megint csk sját életét válllná, válsztná, Giz -

14 húg félelem nélküli, következetes küzdelmének féltő tnújként is - egyre világosbbn látj sját, téli álomhoz hsonlított árnyékéletének kudrcát. Tolny Klári olyn tökéletes Giz, olyn meggyőzően, sugárzón bölcs és hitelesen kiegyensúlyozott, hogy - szöveg ellenében - igzi fölénybe kerül húgávl szemben. Psot és Tolny kettőse szélsőségesen polrizált: minth nem is egy ny szülte voln őket... Á közöttük lévő krkterkülönbség, mgtrtásuk eltérő volt is mgyrázz, hogy Erzsi és körülötte élők - Ilus és Egérke is - mind őszinte, áhíttos tisztelettel csodálják sorscspást méltósággl viselő nővért, ám kérdésessé, vitthtóvá teszik testvérek kpcsoltánk fonák- Törőcsik Mri (Egérke) Játékszín elődásábn ját. Semmi sem igzolj jelen relitásából múlt álomvilágáb vágyódó, erőtlen, psszív nővér energikus és bá-tor húg iránt érzett, bevllott irigységét. Hogy Szkll lányok életének végső mérlegén Erzsi sors serpenyőjét húzzák le végigjárt úton összegyűjtött élmények, érzelmek és tpsztltok. Hetekkel bemuttó előtt, Stúdió ' 8 5 jóvoltából, néhány percre részt vehettünk Mcskjáték próbáin. Már ott és kkor sejthető volt, mi z elődáson bebizonyosodott: ennek változtnk Egérke hőse, Törőcsik Mri legellenállhttlnbb, legszuggesztívebb szereplője. Az ellentmondás figur becézett csúfneve és jelzők között nem sok jót ígér. Ppírform szerint, h Egérke jelenléte, drámáj szétfeszíti cselekmény szbt kereteket, kkor Egérke már nem is egér, felborul figurák hierrchiáj, bj vn szerepformálássl, bj z elődássl. Törőcsik Mri zonbn rá se ránt z ilyenfjt kritikusi prekoncepciókr. O nnk tudtábn játssz el megfélemlített, mgányr ítéltetett szürke kis egér szerepét, hogy ról, z élet örökös mellékszereplőjéről is megírhtt voln Örké n y mg trgikomédiáját. Törőcsik színészként ennek csk mozzntokbn létező, egyetlen levélmonológb sűrített trgikomédiánk főszerepét játssz. Ezért zután minden kimondott szv mögött kimondtln mondtok, elhllgtott sérelmek, kuncogásábn elfojtott zokogások torlódnk. Színpdr lépése pillntától kezdve folymtosn bocsántot kér, mert hzjön sját lkásáb, mert bekopog Erzsikéhez, bocsántot kér zért is, hogy él. De közben keskeny egérrc, erőtlen váll, megnyomorított keze - csup elfojtott kiáltás. Ám Törőcsik zt is tudj, hogy Egérke nem trgikus hős. Gizához írott levelében Örkény módot d rr, hogy Al-mási Mihályné megfoglmzz önmgát. Nem nnyir z életéről elmondott, el-rebegett tényekkel, mint vllomásánk stílusávl, gyermeteg lelkesedésével, rjongó nivitásávl és konfekcionált udvrissági formulák vidékies hsználtávl. Törőcsik szürkeségének ezer szí-ne vn, jelentéktelensége záltl válik jelentőssé, hogy érzékelteti: ilyen egér-kékből száz és ezer tengődik z Orbánnék árnyékábn. Részvétet és szimpátiát keltő boldogtlnságáb színésznő beleszövi z iróni és z öniróni szálát is. Férfi nélküli, erényes életével úgy hivlkodik Gizánk, hogy egyetlen fintor mgányr kárhozttott, elhgyott feleség elfojtott női ösztönét is megvillnt-j, és mintegy zárójelben zt is sejteti: tlán kár volt egérke módon élni. Az utol-só mcskjátékbn Törőcsik Egérke túlságosn megzbolázott, mesterségesen lehlkított közlésvágyát, játékos kedvét ereszti szbdjár, és ezekben percekben minth z rcáról is lehulln z egérkemszk, egyszer csk párját kereső tüzelő mcskává válik. Á Mcskjáték - Orbánné, z Orbánnék drámáj. Á százdik Mcskjáték sjtóbemuttóján mindkét nyíltszíni tps Törőcsik Mrit köszöntötte. A Mcskjáték közönségsikerébe és színházon belüli népszerűségébe is bele-

15 játszott, hogy nemcsk három főszereplőnek, de társultnk is jó lehetőségeket, hálás szerepeket kínál. A Játékszín társult, trtlék szinte z egész mgyr színházi élet. Csermlényi Viktor szerepére próbidőszkot kísérő mindenkori pletykák, hírek Melis Györgyöt emlegették, és ez nemcsk z operbrátoknk ígért (voln) különleges csemegét. Hiszen Melis - nem is olyn régen - Hány z ór, Vekker úr? című filmben már be is bizonyított, hogy prózi krkterszínésznek is jelentékeny. Inke Lászlónk te-hát most nemcsk Csermlényi Viktor hálás szerepével, de nézőtérre be-szivárgó cslódássl is meg kellett küzdenie. Alkítás stílusos, hibátln, szerelmi jelenetben és koncert utáni ön-elégült szerénység érzékeltetésekor egészen kitűnő. Tlán csk Csermlényi Viktor színpdi megjelenése, külső hbi-tus vitthtó. Ugynz történhetett, mint z ngol Mcskjátékbn, hol Örkénytől tudjuk - Elisbeth Bergner túlságosn sok gondot fordított rr, hogy hősnő megőrizze emberi és ngol méltóságát, visszridt figur gresszivitásától, nyers modorától. Inke László is mkcsul őrzi Csermlényi Viktor hjdni világfillűrjeit; elhiteti velünk fényes múltját, hírét, de tlán nem meri eléggé felválllni kiábrándító jelent. Nem hjlndó eléggé pockos, eléggé vissztszító lenni. Márpedig Viktor művészi deklsszálódás, férfiúi vonzerejének megszűnte fokozná konfliktus komikumát, de még női mgány trgikumát is. Kár, hogy Berényi Gábor-nk erről, úgy látszik, nem sikerült meggyőznie szerepét egyébként jó ízléssel, bölcs mértéktrtássl és elegáns iróniávl játszó színészt. Pul és Ilus szerepe sohsem ígért túlságosn sok bbért szereplőknek. Kohut Mgdát viszont rég láttuk ilyen felszbdultnk! Elszánt, hódítni kró Puláj egy árnylttl közönségesebb, mint hogy szövegből kitetszik, de meggyőző. Elhisszük, hogy Psot lrén Orbánnéjávl csk ez Pul keveredbetett brátságb, és Viktornál is neki vn ngyobb esélye. Csomós Mri Ilusát z Esti Hírlp kritikus sötét tónusú, mély lelki életű, önmgáb zártn boldogtln" figuránk látj. Bevllom, én mindennek nem sok nyomát, jelét láttm. Csomós Mri - szerintem helyesen - kommunikációképtelen süketséget hngsúlyozt szerepében, és ennél többet nem is várhttunk tőle. Annk Pul: Kohut Mgd (Iklády László felvételei) idején, mikor Brigitte Soubeyrn Volksbühnében z emberi kommunikáció működésére, illetve csődjére, Orbánná kpcsoltteremtési kísérletének kudrcár helyezte Mcskjáték hngsúlyát, Örkény lényegében elhtárolt mgát ettől z értelmezéstől. Csomós Mri zonbn mg jelenetében visszhozz és hitelesen fejezi ki ezt gondoltot, drámánk ezt (sokdik) jelentését. Végezetül egy kényes kérdés. Berényi Gábor elődásir Szolnokon is, Budpesten is jellemző volt játékstílus zvrtln egysége, minden disszonáns motívum, minden színpdi üzemzvr elkerülése. Ez most Mcskjáték rendezőjének csk kis híján sikerült. Melléfogását úgy hívják, hogy Cs. Bruckner Adelid. Örkény legjobb epizódfigurái és Cs. Bruckner Adelid ezek közül vló - színpdr lépésük pillntábn vgy z zt követő néhány perc ltt már sűrítve kifejezik teljes énjüket. Á kiöregedett operházi örökös tg, prncsoláshoz szokott zsrnok öregsszony, büszke és örökké szorongó, irigy fiús mm " - nem egyszerűen hálás, bátrn állíthtjuk, hogy ngyszerű szerep. Annk idején (Szolnokon és Budpesten) méltán hozott kirobbnó sikert, kései jóvátételt szerepre született, robusztus lktú idős színésznőnek, Kszb Annánk. Csermlényi Viktor játékszínbeli nyjánk, Delly Rózsink nyilvánvlón nem kell eljátszni hjdni ngy operénekesnőt, mindnnyin tudjuk ról, hogy z. Csk éppen prózi színpdon Cs. Bruckner Adelid szövegével nem tudj elhitetni. Megjelenése pillntától kezdve kínosn nyárst nyelt, merev, beszédét néh lig érteni. Jelenete ltt hirtelen megszkd színpd és nézőtér közötti ármkör, közönség feszengeni kezd. Ez bizrr szereposztási ötlet - mely tlán Melis szerepeltetésének meg-hiúsult szándékából fkd? - sem köztiszteletben álló, jeles ngy művésznőnek, sem százdik Mcskjátéknk nem hozott bbért. A színházi legendákkl - különösen, h még élénken élnek mindnyájunk emlékezetében - nem könnyű versenyre kelni. De tlán nem is ez volt fel-újítás célj. Berényi bizonyár nemcsk szkmi csemegékre és új művészi megoldásokr is kíváncsi keveseknek, hnem Mcskjátékot csk könyvből-filmbőltévéből ismerő fitloknk állított színpdr Örkény időállónk bizonyuló remekművét. Akiknek százdik Mcskjáték legelső, és kiknek játékszín pontosn értelmezett, kiegyensúlyozott és részleteiben vrázsos erejű elődás jelenti és jelentheti mjd Örkény trgikomédiáját. Nem elmrsztlásnk, hnem bizttásnk szánjuk, mikor százdik Mcskjáték premierje után is jelezzük: várjuk százegyediket, nyolcvns évek végének Mcskjátékát. De mi még ennél is időszerűbb, indokoltbb kívánság: százdik Mcskjáték után most már helye lenne játékszín repertoárjábn egy újrgondolt Vérrokonoknk is. Örkény István: Mcskjáték (Játékszín) Díszlet: Fehér Miklós. Jelmez: Jánoskúti Márt. Rendező: Berényi Gábor. Szereplők: Psot lrén, Tolny Klári, Törőcsik Mri, Csomós Mri, Kohut Mgd, Inke László, Delly Rózsi, Gyurkovics Zsuzs.

16 CSÁKI JUDIT Freud - zöldben A frks Vígszínházbn A drb - finomn szólv - nincs gyonjátszv. A szerző örökös birtokos lehetne kiváló árukon fellelhető kis háromszögnek - más művei lpján. A színház - nos, rr ráférne már egy jóízű siker. A színészek - emlékeink szerint igen jók, s most is sikerül elhitetniük: rjtuk nemigen múlik. A rendező - z utóbbi években néhány igzi sikerelődás rendezője, szórkozttó színház nívós fjtájánk kiváló ismerője, okos, sokoldlú, tpsztlt szín-házi ember. A bemuttó közönsége - illedelmes, drukker, jól nevelt. Az eredmény: Molnár Ferenc A frks című vígjátékánk vígszínházi bemuttóján letgdhttln, egyértelmű bukás. Múltj A frkst november 8-án muttt be Mgyr Színház. A doktor úr, Az ördög, Liliom és A testőr sikeré-nek nyomábn kritik jól fogdt rutinos, bár mindössze hrmincnégy éves színpdi szerző legújbb művét. Feltehetően kkor még sejteni se lehetett, hogy - korábbiktól eltérően - ezt z opuszt mjdnem végleg betemeti mjd feledés. Bár úgy tűnik, z ősbemuttó szkmi sikere hozzámérhető korábbi Molnárművekhez. A nehezen rjongó, de Molnárt igencsk kedvelő Kosztolányi lp-vetően új vonásokr mutt rá Molnár írói világábn A frkst látv; bár - hibátln érzékkel - korr is testál némi részt z új mű sikeréből. M freudisták vgyunk" - írj. Tlán ezért élveztük nnyir z álom művészi pszichológiáját, zvró tumultust, z ordító és izgtott szcénákt, fontoskodó álomdilógusokt, z lvó gyönyörű és humoros optimizmusát." A frks egyébként Schöpflinnek is tetszett, sőt: ő htározottn ebben látj kikristályosodni Molnár Ferenc-i drámírás leglényegét: Az ő drbji nem színpdhoz vnnk lklmzv, hnem szervesen színpdból nőttek ki." Az 1912-es ősbemuttón dr. Kelement Törzs Jenő, Szbó Györgyöt Csortos Gyul, hűséges feleséget pedig Gombszögi Frid játszott. Az elődást szeptember 29-én felújították Vígszínházbn. Mind-össze huszonkilencszer játszották. Mgyrországon zót sem volt műsoron. Külföldön viszont igen: Bécsben 191zben, Münchenben 1913-bn, Zágrábbn 1913-bn, New Yorkbn 1914-ben, Pilsenben 1915-ben, Wshingtonbn 1925-ben. Mjd - sokkl később - Hollndiábn, Frnkfurtbn és 1973-bn Londonbn ben Horváth Ádám megrendez-te mű tévéváltoztát. Némi húzássl - és szerzőt megillető tiszteletteli főhjtássl. Vlmint rgyogó színészek-kel: Márkus Lászlóvl, Álmási Évávl és Huszti Péterrel főszerepekben. Vjon miről szól Molnár Ferencnek ez vígjáték? Látszólg egy féltékeny férjről, egy vártlnul felbukknó régi szeretőről és feleségről, kit megérint ugyn kísértés szele - s kor divt-j szerint látjuk is álmát megelevenedni -, de hűséges mrd férjéhez. Aki viszont megígéri, hogy többé nem lesz féltékeny. Az ősbemuttó idején mű lényege feltehetően második felvonást mjdnem teljes egészében kitöltő álomjelenet volt. Következésképp z első felvonás hosszdlms expozíció - bár jellegzetes Molnár Ferenc-i dilógusokkl töltve, s tuljdonképpen vígjátéki módon bonyolítv -, hrmdik pedig szintén hosszdlms lezárás, színes álom " után fkó relitás, kiszámíthtó, precíz ellenpont. Éppen molnári drmturgi vlmelyes ismeretében csöppnyi meglepetést sem trtogt. Mg z álomjelenet - kor újdonság. A vulgárisn értelmezett tudt-ltti neofit freudisták szemének-fülének kedves leplezetlenséggel tárul fel színpdon, miközben látottkb belesápd zért Mgyr Színház úri közönségének tekintélyes része. Molnár professzionizmus vitán felüli: pontosn tudj, hogy freudizmushoz mit sem értőket, mindenfjt szbdosságot elutsítókt, z ébren és álombn egyránt erkölcsöseket is meg kell nyernie. Á hrmdik felvonás tehát ennek jegyé-ben z erkölcs didl - és freudi elfojtásé. A megrázkódttásnk minősülő álomjelenetet megmentett csládi idill képei kerekítik le. A pontos drmturgii egyensúly ugyn ezúttl némileg árt drámánk, de nyilván hsznált z egykori elődásnk. Jelene H m színházi elődáson nem z álombn, hnem ébren, nem utlásszerűen, hnem ngyon is konkrétn megtörténne mindz, mi A frksbn álombéli lehetőség - még mindig esti mese lehetne történet. Az egykori tlálmány, pszichológii kordivt poénnk, lényegnek, elődásszervező erőnek m már kevés. Mivel zonbn más, több nemigen vn műben, Verebes István rendező-nek mégiscsk e második rész ürügyén kellett voln rátlálni rr színházr, mely megmenthette voln - leglább z elődást. Nem vgyok biztos benne, hogy egyetlen megoldás létezik; de bbn igen, hogy ennyire komolyr véve, ilyen kevés humorrl, mi bszurd felhngot teljesen figyelmen kívül hgyv lehetetlen jó elődást csinálni. A színpdot el-öntő zöld fény, z eltúlzott és gyon-hsznált hngeffektusok mindössze didktikusn erősítik bennünk, hogy álomról vn szó, de nem képesek játékot egy másik - z álomjelleget didkszis nélkül felmuttó - közegbe helyezni. Tlán összefügg ezzel, tlán nem: elmrd-nk rendre zok színészi váltások is, mik, megfelelő közegben, helyzet természetes következményei lennének. Egyébként pedig - A frksért nem-igen fájht szívünk. Színjátszásunk Molnárrutinj nem dicsekedhet ugyn tökéletességgel, de gykorisággl feltétlenül. Ebben z esetben pedig ez utóbbi is elég hhoz, hogy feltűnjön: A fr-ksbn még z úgynevezett molnári helyzetek, figurák és dilógusok is szárzbbk tőle megszokottnál. A színrevitel ötlettelensége helyenként és időn-ként z unlomig fokozz mondndó eleve meglévő érdektelenségét, miközben gondolttlnul, rendezői kommentár" nélkül, drámánk muttv csörgedezteti z eseményeket. Egyszerűen érthetetlen, mi tévesztette meg Verebes Istvánt, hogy ennyire mellélátt " drbot. Á hgyomány szerint egy Molnárdrbbn leglább színésznek illik jól éreznie mgát. Nem hiszem, hogy ezúttl ez - kárcsk részben - megdtott voln főszerepeket játszó Bánsági Ildikónk, Tordy Gézánk és Lukács Sándornk. Mindnnyin másért és más-ként mrdnk el tőlük várhtó legjobb szinttől - még legkevésbé Tordy Géz. Tordy mgsról indít. Készen hozz be

17 figurát már z első pillntbn - méghozzá tőle régen nem látott higgdt precizitássl és visszfogott ötletességgel kidolgozv. Dr. Kelemen zonnl komikus jelenség - éppen mert véresen komolyn veszi mgát. Iránytlnul és htlmsn féltékeny, hrcis mitugrász, kit egyfolytábn minden ingerel. Exteriőrje tökéletes: Tordy befelé csámpázv, széke lá szorított lábbl üldögél, szinte kényszeresen örökké mocorog, fészkelődik, szeme terepet fürkészi idegesen, ellenfél - áldozt - után kuttv. Fog közt szűri beszédjét, mit beszédjét: utsításit és kedvességeit " egyránt. Egyfolytábn kompenzál, sőt túlkompenzál: gátlásos fickó, ngy hlom szerencsétlenség. Az első jelenetben egyértelműen úgy tűnik: Tordy Géz régen volt ennyire jó. Aztán ugynzt csinálj végig. Annál is inkább, mert Kelemen meglehetősen sttikus figur, még z álomjelenetben sem változik, s később sem. Vele vlójábn nem történik semmi, sőt történet z ő szempontjából éppen rról szól, hogy minden mrd régiben. Ebben z elődásbn pedig ez változtlnság mg közvetlen módján, át-tétel nélkül: változtlnságbn, egyformságbn nyilvánul meg. Hnem erről Tordy Géz már keveset tehet. Miként Bánsági Ildikó is keveset tehet rról, hogy ez becsületesnek, hűségesnek induló, mjd z is mrdó Vilm sszony kicsit unlms figur. Főként h Bánsági számos szerepben már meg-nyilvánult rendkívüli humorát, finom és gzdg játékosságát, fnyr, modern és mindenre képes sszonyiságát idézzük vissz. A Tordy Géz jutlomjátékánk muttkozó első jelenetben persze Bánsági is kitűnő, szellemesen lájátszik " Tordynk, ügyesen és önzetlenül kiemeli poénjit. Ekkor még hiszünk bbn, hogy z álomjelenetben mjd rendkívüli dolgokr lesz képes. Csodár, netán. Az egész álomjelenet zonbn oly végérvényesen el vn rontv, hogy nincs z színészi csod, mi megmenthetné. S mint tudjuk, ilyen esetben megmentésre kijelölt színészi csodák el szoktk mrdni, sőt játék még rosszbb. Bánsági megkísérli ugyn, hogy némi különbséget érzékeltessen álombéli és vlóságos önmg közt, ezt zonbn nnyi külsőség és rággtott mnír kíséri, hogy mindössze mesterkéltséget, z idegenséget sikerül hngsúlyozni. Azz zt, hogy nem vló neki - illetve Bánsági Ildikó, Lukács Sándor és Tordy Géz A frks elődásábn (Vígszínház) Vilmánk - tudtltti felszbdítás. Ugynkkor mint erkölcsös úrisszony és oddó ny - Bánsági játék csk kkor érdekes, h vlmelyes ellenpontot is megmuttht. Láthtón zvrodottn tekintetben, hogy mit és hogyn kellene eljátszni, Bánsági nnyit tesz, mennyi roppnt tehetséges színészetéből még ilyenkor is telik : z ktuálisn jelenlévő helyzet és dilógus függvényében válogtott eszközökkel lekíséri " szöveget. Lukács Sándornk egyszerre vn köny nyű és nehéz dolg. Könnyű, mert drbbn neki vn legtöbb lehetősége színészi játékr, z lkváltásr. És nehéz, mert váltásink terét és terepét csk z író szituált, rendezés nem. Miként többiek, Lukács is z első jelenetben legjobb. Főként z egész elődást látv, s végéről vissztekintve tűnik föl, hogy minth ekkor lenne legváltoztosbb, s eszközeiben ekkor ígérné legtöbbet későbbi figurákból. Mert mikor váltásokr, játékr, z lkváltozttásr igzán szükség lenne Jelenet Molnár Ferenc drbjánk vígszínházi elődásából (Bánsági Ildikó és Tordy Géz) (Iklády László felvételei)

18 - z álomjelenetben -, kkor Lukács Sándor játék már sokkl szürkébb, egysíkúbb, s mindinkább előkerül jólsvejfolt" szépfiú áltlános, semmitmondó figuráj. A hrmdik felvonásbn pedig Lukács egyszerűen ellene ját-szik konkrét szövegnek; s ki se derül, hogy nem tudj vgy csk nem hjlndó eljátszni z untuglich ", lúdtlps ügyvédbojtárt. Erőtlen közeledési kísérletére pedig még egy kevésbé hűséges feleség sem inogn meg. Lukács Sándor elmúlt szezonjin végigtekintve, úgy látszik, kkor sikerült érdekesnek és trtlmsnk lennie, mikor lkt ellen játsztt őt rendező, és koherens, érvényes koncepciót kellett megvlósítni. Most - egyikről sem volt szó. A többiek jobbár felskiccelt lkokt, ptentfigurákt játsznk - ki-ki tudás és önállóság szerint. Mind közül tlán még Rudolf Péter titkár vn leginkább kitlálv". Szlávik István szellősre tervezett színpd sokszor inkább üres, semmint tágs; bár ligh írhtó egyedül díszlet rovásár, hogy játék elvész Vígszínház óriási színpdán. Tlán z elő-dás egészén segíthetett voln, h szorosbbn" s tlán némi tmoszferikus légkörben játszhttk voln színészek. Itt htlms térben rengeteg z üres mozgás, bonyolult és hosszdlms z átdíszletezés. Jánoskúti Márt jelmezeiben most tlán kevesebb rá jellemző ötlet, mint máskor; fárdtn korrektek ruhák. És Bánsági néh ngyon-ngyon zöld. Jövője A drbnk nemigen kd. Már meg-írás ót. Az elődás nem győzött meg z ellenkezőjéről - sőt. Verebes István viszont tényleg igzi színházi ember. A Vígszínháznk pedig még mindig vnnk nemes energiái, kiváló színészei. Most zonbn nem sikerült tlálkozniuk. A kudrcon szín-ház vesztett többet - tlán túl sokt is. Molnár Ferenc: A frks (Vígszínház) Rendező: Verebes István. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Jánoskúti Márt. Mozgástervező: Eck Imre. A rendező munktárs: Kovács Erzsébet. Szereplők: Tordy Géz, Bánsági Ildikó, Lukács Sándor, Bánki Zsuzs, Rudolf Péter, Gyimesi Pálm, Frks Antl, Sörös Sándor, Szbó Sipos Brnbás f. h., Szbó Imre, Kuti László, Hulln Zsuzs f. h., Jónás Judit f. h. RÓNA KATALIN A színpd trgédiáj A Hngok komédiáj Tháli Stúdióbn A közelmúltbn történt, hogy egy jeles európi drámíró nem krt szerzői jogot dni műve mgyrországi elődásár. Egész pontosn két lkotás közül z egyikre. Nem politiki ok volt, csupán művészetelméleti. A monodrám televíziór készült, és z író úgy vélte, nem lehet, nem kell színpdon - lett légyen z bármily kicsi - elődni. Bizonyár tudt, miért. Gyárfás Miklós zonbn, ki pedig igzán jól ismeri színpd, színpdi szerkesztés szbályit, nem így vélekedett. Áldását s főként művét dt Bozó László ötletére, miszerint színpdon kellene megmuttni mindzt, mit hllgtó nem lát, vgyis rádiót, rádiózást. Bozó László rendezte ugynis egy évtizede Hogyn hllgssunk rádiót? című, rádiózásról szóló Gyárfás-hng-játékot, és most indítttv érezte m-gát, hogy rádiózás rejtelmeit s velük sját mgát bemutss. Ehhez tlált szín-házi fórumot Tháliábn. Bár mindez csk feltételezés, s lehet, hogy szín-házé volt hngjáték elődásánk ötlete. Az Tháli Színház, mely immár több mint egy évtizede mkcsul és hit-tel rgszkodik hhoz z eszményéhez, mely szerint színháznk igzán nincs vgy csk lig vn szüksége drámár. Ugynis ott z egész világirodlom, számtln epikus lkotás, vnnk drmturgok, kik leírt sorokt legtöbbször nehézkes s színpdszerűtlen dilógussá formázzák, és máris előáll szín-drb. Nem kell drámírókkl bíbelőd-ni, meg lehet mindent oldni házilgos lkítgtásokkl. Nos, ilyen körülmények között nem csod, hogy egymásr tlált z igzi színdrbtól ódzkodó színház és hngeffektusokt megmuttni kívánó rádiós rendező. Hisz minden együtt lévőnek tűnhetett egy meglehetősen színpdszerűtlen lkotáshoz. S hogy ebbe - blszerencséjére - hogyn csöppent bele épp z z író, kinek eleddig minden színpdi munkáját még gondolton, trtlmon túl, fölött is elsődlegesen szín-pdszerűség, színpdi helyzetek ngyon pontos kimunkáltság, épp jól megcsináltság" drmturgiáj jellemezte, lig mgyrázhtó. Mindzonáltl z ötletből kárh drám is születhetett voln. De csk z ötletből, és nem egy már megírt, hng-htásokr épülő rádiójátékból. Ugynis színpdnk és rádiónk is megvn mg drmturgiáj. A kettő - és ezt Gyárfás Miklós mindenkinél jobbn tud-j - pedig nem ugynz. Mi több, nem hozhtó össze. Az elszálló szó és körötte kilkíthtó effektusok ligh mutthtók meg. Egészen pontosn: mi belőlük megmutthtó, z nem tesz ki többet egy jelenetnyi időnél, mondni-vlónál. Hlmz viszont először kényszeredett mosolygást, feszengést vált ki nézőből, utóbb bossznkodást, mozgolódást, még később fásult unlmt. Miként ennek tnúi és természetesen szenvedő részesei lehettünk Tháli 1. Stúdióbn, hogyn rádióstúdiónk álcázv ezúttl Tháli Színház Stúdiój nevezte mgát. Bozó László ugynis - önmgát és sszisztensét is képbe komponálv - vlmiféle rádióstúdiószerűséget rendezett be színen. Kellő öniróniávl, technik kigúnyolásávl megmuttv - hogy z író nyiltkozt bemuttó előtt -, hogyn cspj be - jó ér-telemben - rádió hllgtót, mikor előidézi»látványt«, hogy fntáziáj megteljen képekkel. " És lássuk, hogy néz ki mindez vlóságbn, színpdi gykorltbn. Megérkeznek színészek, csevegnek, egyikük kötöget. A színésznő átöltözik. (Vjon miért vn erre szükség, h úgyis rádióról szól történet?) Év-kosztümben bemászik egy függőágyb. Jő Ádám is mezben, mjd Lucifer el-csábítj Évát. Az értelem, rádióvl vló összefüggés ngyjából hiányzik, ám semmivel sem kevésbé, mint z ezt követően bemuttásr kerülő jelenetek, jelenetsorok, szövegek esetében. Vn itt minden: reklám és vízállásjelentés, Mussolini beszéde és Rákosié, Hitler szvi és Hmlet sori, gyermekműsor és nyugdíjsok félóráj, hírek, látszólgos npi ktulitássl, népi ellenőrzési bizottsági vizsgálti jelentés és pesszimisták klubj, Testőr - nem Molnár Ferencé es hngfelvétele, kormányzó úr " hngji, fegyverropogás, sok-sok tévesztés, nyilván rádió hngrchívumánk bkitárából. Mindez pedig összefüggéstelenül, logikátlnul, belső vgy urm bocsá ' külső törvényszerűségek nélkül. Összehordv, hogy esik... végestelen végig.

19 BÉCSY TAMÁS A színész: Mécs Károly (Hngok komédiáj, Tháli Stúdió) (MTI Fotó) Még csk nem is kbrészinten. Mert z leglább nem kíván tetszelegni z egyféléről szólok látsztábn. Csk egyszerűen sorjáznk tréfák, de leglább nevettetnek. Itt viszont z állítólgos összetrtó eszme, rádió, rr készteti nézőt, hogy megfeszített erővel próbáljon rendet teremteni bbn, mit lát és hll. S nem z ő hibáj, hogy nem leli rendszert. Mindez pedig groteszk álcájábn. Mert groteszk is lehetne, mit látunk. Cskhogy nem z. Semmi köze groteszk logikájához, nnk sokszor elrjzolt bsztrkciós láncához, melyben - h elrjzolt s ezáltl nehezen érthető is, de - vn benne rendszer". A semmitmondást, közhelyeket groteszk álrcáb bújttni. A nehezen mozgó kvlkádot második részben Detektívjátszm követi, mely nyilván önálló rádiójátékként is megállt már helyét. A hjón stewrdess mereng z életről. (Ki tudj, miért vn szükség e keretre? Hcsk nem zért, hogy z est színésznője második részben is színpdr léphessen.) Bekonferál két mesterdetektívet, kik unlmukbn játékb kezdenek. Mi történt mtemtiktnárrl erről szól detektívpródi. Egy vélt gyilkosságról, blesetről, természetes hlálról kell földeríteni z okot. Ki vgy kik voltk tettesek, z krtlgos, közvetlen vgy közvetett okozók? Hogyn kezd sürgős nyomozásb z egyik, hogyn játssz el környezet vlmennyi szereplőjét másmás hngon, külső eszközzel, tárgyk hngját utánzó csikorgásokkl, nyikor gásokkl, dohogásokkl, cspódásokkl, koppnásokkl másik? Ez utóbbik, hngutánzások végre vlóbn megmuttnk vlmit rádiójáték megszületésének technikájából. A Tháli Stúdió produkciójáról szólv méltánytln lenne színészi játékr hárítni felelősséget. Zsurzs Ktlin, Mécs Károly és Kutzky József mindent elkövet, hogy leplezze színpdi mű hiányát, hogy színjátszás ügyeskedéseivel és ügyetlenségeivel elhomályosíts nem létező rendezést. A színészeknek ugynis drám és helyzetek híján nem mrd más feldtuk, mint hogy fölmondják z esetleges egymásr sorkozó szövegrészeket. S hol oddó leckefelmondássl, hol mélttln humoroskodássl, hol nem kevés lpáriságot sejtető hrsány igyekezettel próbálják elfödni hevenyészett lpnygot és mgmutogtó ötlettelen rendezést. De leglább mi ne leplezzük: csúfos fiskó született Tháli Stúdióbn. A színházi átdolgozások koránk újbb kudrc, mely ismét - mint már nnyiszor - figyelmeztet: színház formi szbdságánk jegyében sem lehet bármit színpdr vinni. Gyárfás Miklós: Hngok komédiáj (Tháli Stúdió) Tervező: Székely Pirosk. Zene: Horki Rózs m. v. Techniki munktárs: Gjdos Ferenc m. v. Művészeti vezető: Kzimir Károly. Szereplők: Mécs Károly, Zsurzs Ktlin, Kutzky József, Bozó László m. v. Az önmnipuláció és látszt Dürrenmtt: Az öreg hölgy látogtás Győrött Az elején egy nyomorúságos kis vsútállomás színtér, hol toprongyos polgárok elmondják, vlh virágzó kis városuk - Güllen - teljesen elszegényedett. Ezt z is szimbolizálj, hogy egykoron megálltk itt nemzetközi expresszvontok, s most keserűen nézik, hogy csk átrobognk. Minth várnák, hogy z egyik újból megálljon. Mert várják megmentőjüket nyomortól, Clire Zchnssint. A hölgyet egykoron Kläri Näschernek hívták, ngyon szegény volt és fölöttébb csinos; és jelenlegi sztócs, Alfred 111 volt szerelme. Már zonbn multimilliomos lett. Mindenki Illtől várj hát, hogy régi emlékek felidézésével hss meg: djon jelentős összeget városkánk. Tervezik, hogy fel-irttl, énekkrrl, tornmuttványokkl és szónokltokkl üdvözlik. Még semmi nincs készen, mikor vártlnul vlóbn megáll z egyik expressz, s z öreg hölgy megérkezik. És ettől kezdve semmi nem úgy történik, hogyn el-tervezték, de mégis minden úgy végződik, hogyn remélték. A szegény, top-rongyos gülleni polgárok végén frkkbn pompáznk, új utójuk vn, s mindenkin látszik jólét. Csk éppen meg kellett ölniök vl-kit ennek fejében. A vörös hjú egykori tündérboszork nnk idején psági keresetet nyújtott be Ill ellen, ki viszont két tnúvl bizonyított bíróságon, hogy nemcsk ő lehet gyermek pj. Kläri Näscher z igzságtln ítélet következtében elhgyt várost, s most mint Clire Zchnssin tér vissz igzságot szolgálttni. Egy teljes milliárdot jánl városnk, egy teljes milliárdot pedig polgárok közti szétosztásr, h megölik Alfred Illt. Az jánltot polgármester z európi trdíciókr, z emberiességre, humnizmusr hivtkozv visszutsítj. S z első felvonás végén elhngzik z öreg hölgy szájából mű témáját elindító mondt: Én várok." Természetesen rr vár, hogy elinduljon és céljához érkezzen z pszichiki folymt, melyben z nygi érdekelt-

20 Berek Ktlin és Fekete Tibor Dürrenmtt drámájánk győri elődásábn ség elsöpri z európi trdíciókt, z emberiességet, humnizmust. Nem ismerős-e vlmiképpen számunkr is ez folymt? Vigyáztunk-e rr, hogy z nygi érdekeltség társdlmi és egyéni súlyánk ily ngy mértékű hivtlos megnövelésével ne érvénytelenítsünk szellemi, gondolti, humnisztikus és eszmei értékeket? Hogy vjon pénz megszerzése közben nem váltunk-e szellemi és erkölcsi értékek gyilkosivá"? Amikor m olvsój vgy nézője kpcsoltb kerül ezzel művel, ezek kérdések óhttlnul felszínre kerülnek. A színpdi műlkotásbn persze másr, illetve más spektusokr lehet tenni hngsúlyt. Például z öreg hölgy bosszújár, s e kegyetlen megtorláson belül kár z első szerelem igen ngy erejére, z ember benső világából kiiktthttln mivoltár; kár mérhetetlenül sok pénz végzetté, bszolút determinálón sorssá vált mitikus" erejére; továbbá - mint megírás időpontjábn, 1956-bn - II. világháború utáni gzdsági csod" árár; zután múltbn elkövetett bűnökbotlások lvinként növekvő következményeinek bemuttásár stb. De kármelyik spektus dominál, gülleniekben végbemenő pszichiki folymt nem iktthtó ki; hiszen ez mű voltképpeni témáj. A pszichiki folymtok zonbn nem jeleníthetők meg dekvátn csk dilógusbn írott drámi műformábn, mivel mguk folymtok z emberen belül zjlnk le, dilógusform pedig z emberek közötti viszonyokt képes dekvátn megjeleníteni. A dilógusok csk folymt elindulását - mely viszonyokbn lehetséges -, továbbá egyes állomásit, illetve z emberek közötti viszonyokbn megjelenő végeredményét képesek dekvátn és hitelesen rögzíteni. Nem így zonbn színházi műlkotás. Noh pszichiki folymtokt itt sem lehet mguk vlóságosságábn megjeleníteni, színésznek és rendezőnek jóvl több művészi eszköze vn folymt dilógusokbn meg nem jeleníthető részleteinek megérzékítésére. A győri Kisfludy Színház elődásábn és Emőd György rendezésében zt hiányolhtjuk leginkább, hogy színházi műlkotásbn kifejezésre juttthtó közlések hlványn, lig érzékelhetőn jelentek meg, illetve lehetőségek mrdtk. A gülleniekben zjló folymt első etpjánk külsővé tételére Dürrenmtt kitűnő és pregnáns mozzntot vezet be: z zonnl elkezdődő vásárlásokt és mindenki áltl megvett, színpdon ott virító sárg cipőket. Íróilg hsonlón kitűnőek következő állomások: Ill megölésének - még nem tudtos - bujkálás polgárok benső világábn, mit z Ill szimbólumává nőtt fekete párduc" üldözése és megölésének előképeként szolgáló lelövése tárgyisít; Ill bűnös mivoltánk felbukknás és ennek elurlkodás, mi z önigzolás-hoz szükséges; s végül mind z önmguk, mind nyilvánosság számár ki-lkított látszt szükségessége, hogy tudniillik z igzság érvényre jutttásáért - nem hgyják bűnt megtorltlnul - és nem pénzért ölik meg Illt. A folymt egyes állomásit Dürrenmtt különböző, névvel vgy fogllkozássl jelölt polgárok révén látttj, de színpdi műlkotásbn vlmilyen módon mindenkin látnunk kell, hiszen ez pszichiki folymt város minden lkosábn végbemegy. Egyszer tlán érdemes lenne megvizsgálni, mi z ok - okhálózt hogy mgyr színházi elődások túl-nyomó többségében sttiszták visel kedése", regálás", pontosbbn: lkmegformálás olyn elképesztően sblonos, közhelyszerű, élettelen, hogy sokszor még nevetséges is. Minth z úgynevezett sttisztáknk nem lenne mű-vészi feldtuk, minth nem is lennének benne műlkotásbn, és minth nem éreznének művészi felelősséget. Ebben tekintetben ugynis ez z elődás egyáltlán nem kivétel, noh sttisztáknk itt voltképp főszerep jut. (Az egyik legngyszerűbb kivétel épp győri színházbn volt láthtó tvly, A clis-i polgárok elődásán.) Amikor két sszony, mjd ztán mások is betér-nek Ill üzletébe, hogy immáron psztőrözött tejet, finombb cigrettát, márkásbb itlt vegyenek, csk éppen vásároltk. Nem érződött z, mi z Ill meg-öléséhez vezető pszichiki folymtot elindított: könnyelműség, felelőt-lenség, z benső mgtrtás, melyben egyáltlán nem jelenik meg, hogy tetteknek következményeik vnnk. De nem volt érezhető még z sem, hogy ngyon sok nélkülözés és hiábvló vágykozás után végre-vlhár tetszésük és vágyik szerint vásárolhtnk, Még sárg cipőnek sem örült senki. csk éppen rájuk került. De z összetett, meglehetősen sok-rétű fordultokt nem formálták meg pregnánsn zokbn z lkításokbn sem, melyek számár több lehetőség dódik. Mgát ezt bonyolult folymtot áltlábn leegyszerűsítették, mivel meglehetősen egysíkúk voltk zok színészi megnyilvánulások, melyek révén folymt egyes állomásit vgy fordulópontjit külsővé tették. Ill természetesen észreveszi, benne szükségszerűen tudtosul, hogy könnyelmű, felelőtlen vásárlásoknk következménye z ő meggyilkolás lesz. A fegyveres, hivtli és lelki htlom-hoz fordul segítségért, védelemért. A rendőrt, polgármestert és ppot játszó színésznek nincs könnyű dolg. E három lkbn szinte közvetlenül egymás után tárgyisul folymt három etpj, és érvényre jut z közlés is, hogy htlom eme három szegmentum sem krj meggátolni z nygi érdekeltség urlomr jutását. A rendőr mint fegyveres htlom képviselője egyáltlán nem hiszi, hogy Ilit meg fogj ölni, hiszen túlságosn ngy és így ránytln z ezért feljánlott összeg; mindzon-áltl már rjt is sárg cipő vn. A polgármester - miközben drág szivrt szívj - közli, Ill elvesztette z erkölcsi