BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL

Átírás

1 BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA ÖSZTÖNZÖTT KREATÍV IPAR A SZERZŐI JOG TÁMOGATÁSÁVAL Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Állapotfelmérés: a hazai kulturális ágazat helyzete Szakmai nap a Parlamentben október 28.

2 Az előadás vázlata I. A kulturális javaktól a birtokolt nemzeti kultúráig II. Felmérés a szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyáról III. Ösztönzött kreatív ipar IV. A hazai szerzői jog aktuális módosításai V. Összegzés

3 BIRTOKOLT NEMZETI KULTÚRA Dimenziói (örökség friss termés művelődés) a hazai/nemzetközi intézményrendszer és a javak fogyasztása, a mai bizottsági nyílt nap műfajcsoportjai, illetve az NKA Szakkollégiumai/megújuló szerkezete, vagy éppen a még hiányzó nemzeti kulturális stratégia pilléreinek értelmezési irányaiban lelhetők fel. (Márai Sándor, T.S. Eliot) A mindenkori jelenérték számításában e folyamatosan gyarapodó örökség ( ültetvény ) oktatási-nevelési potenciálját, közművelődési teljesítményét, (nemzeti) jövedelemképző önfenntartó képességét, (digitális) megőrzését és átörökíthetőségét, nemzetközi reprezentációs aktivitását kell egyebek mellett számba vennünk.

4 Kultúra-gazdaságtani alapvetés jellemző jegyek 1. A kulturális-művészeti jószágok a támogathatóság, az értük való verseny és a fogyasztásukból való kizárhatóság elve alapján gazdasági (szűkös) jószágok. Mennyiségük ugyanakkor pusztán gazdasági eszközökkel (lényegében) nem szaporítható. 2. A kultúrjószágok és -szolgáltatások lehetnek magán-, vegyes és közösségi jellegűek. Piaci jellemzőjük, illetve civil és állami támogatásuk alapvetően befolyásolhatja a GDP-ben képviselt részarányukat. 3. Lezáratlan vita tárgya, hogy a finanszírozás módja vajon befolyásolja-e az eredmény művészi jellemzőit, kulturális értékét?

5 4. A kulturális élményjószágok jelentős része tartozik az ún. kívánatos javak (merit goods) körébe, amennyiben ezek fogyasztását bátorítandónak-támogatandónak tartják, a fogyasztási szuverenitás elvének korlátozásával. 5. A piaci elégtelenség jelensége: a piaci tranzakciókon túlmutató pozitív hatásokat gyakorló kulturális jószágok kínálata alatta marad a társadalmilag kívánatosnak tekinthető mennyiségnek.

6 A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI* Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett módon (adófizetés) is hajlandóak áldozni az emberek. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon ez a jelen felelőssége. Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, ország-hírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő. Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit. Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése. Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása. * (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) TOWSE (1994) nyomán

7 A szerzői jogi szektor súlya A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat.

8 Magyarország nemzetközi összehasonlításban A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges.

9 A szerzői jogi ágazatok összesített nemzetgazdasági súlya ( év, %-ban) , , ,67 7,42 7,1 7,28 7,17 7, Bruttó kibocsátás Bruttó hozzáadott érték Foglalkoztatottak Bruttó munkajövedelem

10 Nemzetgazdaság Szerzői jogi ágazatok összesen Primer szerzői jogi ágazatok Sajtó, irodalom Zene, színház, opera Filmipar Rádió, televízió Fotóművészet Szoftveripar Reklám 14,0 12,0 A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értékének évi átlagos növekedése között (a évi ár %-ában) 11,4 12,5 10,0 8,0 6,0 7,2 6,0 4,8 7,0 4,0 4,3 3,1 2,0 1,6 0,0-2,0-4,0-6,0-4,3

11 A szerzői jogi ágazatok bruttó hozzáadott értéke más ágazatokkal összehasonlítva (2006. év, milliárd Ft) Feldolgozóipar 4623 Kereskedelem 2360 Szállítás, posta, távközlés ÖSSZES SZERZŐI JOGI ÁGAZAT Oktatás Építőipar Pénzügyi közvetítés Egészségügy PRIMER SZERZŐI JOGI ÁGAZATOK Mezőgazdaság Közúti járműgyártás Villamosenergia Híradástechnikai ipar Gépgyártás Kőolajipar

12 A primer szerzői jogi ágazatok tulajdonosi szektorok szerinti szerkezete a bruttó hozzáadott érték alapján (2006. év, %-ban) Sajtó és az irodalom Zene, színművek, opera Filmalkotás és videó Rádió és televízió Fotóművészet Szoftver és adatbázis Hirdetés, reklám, grafika Szakmai érdekképviseletek 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% VÁLLALATI KORMÁNYZATI HÁZTARTÁSI NON PROFIT

13 A szerzői jogi ágazatok hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez nemzetközi összehasonlításban (%) USA 2007 Ausztrália 2007 Magyarország 2006 Magyarország 2002 Szingapúr 2003 Oroszország 2004 Hollandia 2005 Románia 2005 Fülöp-szigetek 1999 Jamaica 2005 Mexikó 2003 Libanon 2005 Kanada 2004 Horvátország 2004 Lettország 2000 Kolumbia 2005 Ukrajna 2005 Bulgária ,85 2,81 3,3 4 4,82 4,81 4,77 4,75 4,5 4,27 6,66 6,19 6,06 5,9 5,55 7,42 10,3 11,

14 1,80 A költségvetés kulturális kiadásainak alakulása a bruttó hozzáadott érték százalékában ( ) 1,60 1,40 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,

15 Az intellektuális tőke akkor fogy el, ha nem fogyasztják. Paul Valéry A szamárbőr különleges tulajdonsága, hogy birtokosa minden kívánságát teljesíti. Ez a talizmán azonban minden beteljesült óhajjal kisebbre zsugorodik. Ha elfogy, az tulajdonosa életének végét is jelenti. Az aranygyapjú a Poszeidón nemzette aranykos bundája. A menekvés csillagállata, a feláldozott kos bőre ugyancsak veszélyes zálog. Birtoklásáért tűzokádó bikákkal, sárkányfog-vetemény férfiakkal kell megküzdeni. S ha a próbát megállva mégsem kapjuk meg, úgy csellel kell/lehet hazavinni, visszaszerezni. Az innováció és a kultúra ügyének e két szokatlan, beszédes jelképe Magyarországon többet képviselhet az önemésztő vagy áldozattal révbe érkező forgatókönyveknél. Kettősük nem csupán a kritikus tömeghez fűzhető finanszírozási példabeszéd, hanem az ügyet eredményfüggően táplálni kész közjavak és magánforrások felelős számbavételének metaforája. Helyénvaló idéznünk: Pretium laborum non vile A munka becse nem csekély.

16 MODELLVÁLTÁS dogmák ellenében 1. Az innováció/kultúra finanszírozása szűkülő gazdaságban sem zéró összegű játszma a rendszer tartalékai új erőforrások. 2. A bürokratikus bizalmatlansággal való pályázati ajándékozást váltsa fel a hitelességgel és kiválósággal kivívott bizalom támogatását követő eredményközpontú monitorozás. 3. A pótlólagos források számbavételének nem az EU-alapoknál kell kezdődnie. Jelentősebb az öntanuló forráskiaknázás javítása (időtényező, szivárgásmentesség, szinkronizálás, visszaforgatás, feketegazdaság). Az innováció (kultúra) finanszírozása az összkormányzati és üzleti intelligencia hatásfokán is múlik. Két idézet az Első Európai KKV Hét különböző nemzetiségű kisvállalkozót bemutató füzetéből: Nem azért nem csinálunk meg A siker kulcsa a valamit, mert nehéz, változásban rejlik hanem azért nehéz, saját magad változásában, mert nem csináljuk meg. nem másokéban. Olivier Desurmont Ülo Jaakso

17 A hazai kulturális-kreatív tevékenységek négy közgazdasági stigmája: - forrás- és fogyasztáshiány, - ingyenes közkincs-szindróma, - hamisítás, kalózkodás - diszfunkcionális és/vagy pazarló működés HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI AKCIÓTERV ( ) TERÜLETEI

18 SZEKTORIÁLIS ÁLTALÁNOS I. Kínálatcsökkentés 1. A harmadik országokból érkező hamis termékek beáramlásának megakadályozása 2. A hazai kereskedelem megtisztítása a hamis és kalóz fizikai termékektől II. Keresletcsökkentés 3. Az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés 4. Szellemi, infrastrukturális kapacitásfejlesztés 5. Kreatív iparágak 6. Élelmiszer, növényvédő szer 7. Gyógyszer 8. Műtárgy 9. Lakossági tudatosság növelése 10. Fiatalok, iskolások oktatása III. Gazdasági jelentőség 11. Makrogazdasági monitorozás 12. A vállalkozók szellemitulajdon-védelmi ismereteinek növelése, felkészítése a jogsértések elleni fellépésre

19 A szerzői jogi törvény módosítása * A módosítás indokai technológiai és piaci változások ; uniós tagságból fakadó szabályozási igények; Magyarország ellen a Bizottság részéről 2007-ben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás; a közös jogkezelés felügyeletének, nyilvántartásának és a díjszabások jóváhagyásának szervezeti és tartalmi változása január 1-jétől SZTNH másfél évtizedes működési tapasztalat (1996 ) * Országgyűlési benyújtás fázisában

20 Közös jogkezelő szervezetek felügyeleti diagnózisa Kilenc szervezet ARTISJUS, MAHASZ, MSZSZ, HUNGART, FILMJUS, MRSZ, MASZRE, Repropress, MISZJE bevétele cca. 14 Mrd Ft/év) hatékonyság és átláthatóság hiánya (felosztásra átadott jogdíjakból halmozottan levont kezelési költség (30 %); az információs társadalom igényeire adott elégtelen üzleti modellek) kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségek ( szatellit szervezetek léte, KJK funkciók kiüresedése ); a jogosultak érdekeivel gyakran ellentétes működés (jogdíjak felosztásának szabályozási vagy spontán fékezése); a korábbi felügyeleti joggyakorlás hiányosságai; a jogosulti körrel szembeni szociális támogatási formakényszer és ennek következményei.

21 A közös jogkezelést érintő főbb módosítások Nyilvántartásba vétel szigorítása belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság; a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés). Többes jogkezelés lehetővé tétele felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében; jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra vonatkozóan. Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése. Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével.

22 KIHÍVÁSOK A kulturális örökség és annak kortárs gyarapítása közpolitikai erőforrás: a szerzői jog védőburok mivoltával szemben/mellett a tápláló közeg szerep erősítése. A kultúra hazai piacán új rendtartási és üzleti modellek bevezetése. Az EU szellemitulajdon-védelmi és online belső piaci kezdeményezéseinek körültekintő kezelése, a vívmányok (árva művek, védelmi idő, közösjogkezelési kultúra) okos hasznosítása.

23 A fogyó források balzac-i szamárbőrdoktrínája helyett az önjavító és esélybővítő erőfeszítésekre, az aranygyapjúért való küzdelemre összpontosítsunk! (kultúra innováció kreativitás)