Régi Korok Üzenete. James W. Mavor, Jr. Atlantiszi utazás. Az évszázad legfantasztikusabb régészeti felfedezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Régi Korok Üzenete. James W. Mavor, Jr. Atlantiszi utazás. Az évszázad legfantasztikusabb régészeti felfedezése"

Átírás

1 Régi Korok Üzenete James W. Mavor, Jr. Atlantiszi utazás Az évszázad legfantasztikusabb régészeti felfedezése fedezése FORDÍTOTTA: Komáromy Rudolf (A digitalizálás a budapesti Édesvíz kiadó 1997-es azonos című kiadványa alapján készült.) ISBN A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: James W. Mavor, Jr: Voyage To Atlantis Park Street Press One Park Street Rochester, Vermont Szerkesztette: Trethon Judit 2010

2 Tartalom A KIADÓ ELŐSZAVA 7 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9 ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 13 ELSŐ KÖNYV Első fejezet 19 Második fejezet 33 MÁSODIK KÖNYV Harmadik fejezet 53 Negyedik fejezet 62 Ötödik fejezet 71 Hatodik fejezet 82 Hetedik fejezet 96 HARMADIK KÖNYV Nyolcadik fejezet 113 Kilencedik fejezet 127 Tizedik fejezet 144 Tizenegyedik fejezet 158 Tizenkettedik fejezet 168 Tizenharmadik fejezet 181 UTÓSZÓ 187 FÜGGELÉK AZ 169-ES KIADÁSHOZ 201 KÉPJEGYZÉK 227 A kiadó előszava Így szólt a jóslat, melyet egykor Poszeidón Atlantisz népének adott: Amíg Atlantisz népe erős marad az erényben, amíg hűek isteni származásukhoz, sem földi, sem égi hatalom nem bírhatja le..." Platón pedig a következőket írja: Midőn az isteni rész tünedezett bennük, mert gyakran és sok halandó elemmel keveredett, s az emberi jelleg jutott túlsúlyba, akkor már nem tudva jelen javaikat elviselni, elkorcsosultak, s éles látású ember szemében már hitványnak látszottak, hiszen legbecsesebb értékeiket elvesztették; ellenben azok szemében, kik képtelenek az igazi, a boldogság felé vezető életet meglátni, épp akkor tűntek a legszebbeknek és a legboldogabbnak, mikor már telve voltak igazságtalan kapzsisággal és hatalomvággyal Zeusz észrevette, hogy egy derék nemzetség ily nyomorúságos állapotba jutott; büntetést akart mérni rájuk, hogy észre térve megjavuljanak... a mondat kellős közepén a Kritiász szövege megszakad. A mi könyvünk azonban itt kezdődik... [7] Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 2

3 Köszönetnyilvánítás Ezt a könyvet Atlantisz álma ihlette és számos ember együttes munkája hozta létre. Az ajánláson felül köszönet és hála feleségemnek, Marynek, aki a könyv alapját képező kutatások nagy részéért felelősséget vállalt és akinek megértő türelme nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Eward B. Garside azonkívül, hogy szerkesztői közreműködésével felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a könyv elkészültében, az írásművészetben is tanítómesterem volt. Hálás vagyok kollégáimnak: Edward F. K. Zarudzkinak és a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet munkatársának, dr. Hartley Hoskinsnak egyes kutatási eredményeik közlésének engedélyezéséért és a C függelék elkészítésében nyújtott segítségükért. Köszönet illeti az Egyesült Államok haditengerészetét a Chain kutatóhajó 61. útján végzett szeizmikus és földmágnességi mérések közzétételének engedélyezéséért. Robert Kane volt szíves engedélyezni az Akrotíri környékéről készült topográfiai és metszetrajzok felhasználását. Dr. Paul M. Fye, a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet igazgatója a kezdetektől, vagyis től fogva személyesen és pozíciója latbavetésével erkölcsi támogatásában részesítette munkámat. Vázlataim alapján Frances Williams, a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet munkatársa készítette a számos rajz és térkép zömét. Hálával tartozom dr. Christos G. Stergisnek, aki sok görög szöveget angolra fordított, valamint Barrie Dale-nek, a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet mikropaleontológusának, aki a thérai talajmintákat elemezte, feleségemet és engem újgörögül tanított és végül, bár nem utazhatott velünk, élénk érdeklődéssel kísérte a thérai munkát. Hálás vagyok dr. Harold Edgertonnak, akinek részvétele a munkában, bátorítása és tanácsai igen nagy segítségemre voltak. Théráról készített légifelvételét az ő engedélyével közöltem. Köszönetet mondok William Wetmore-nak a kézirat első vázlatainak előkészítésében nyújtott segítségéért. Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet Arthur C. Fieldsnek és Steven Frimmernek szerkesztői közreműködésükért. Köszönet illeti az alább felsorolt kiadókat az idézetek közlésének engedélyezéséért: Az A. C. Black Ltd-et a The Sea-Kings of Crete (Kréta tengeri királyai, írta: James Baikie, 1910) idézéséért; a W. W. Norton Co. Inc-t a The Archeology of Crete (Kréta régészete, írta: J. D. S. Pendlebury, 1965) idézéséért; a Penguin Books Ltd-et a Prehistoric Crete (A történelem előtti Kréta, írta: R. W. [9] Hutchinson, 1962), a The Voyage of the Argo (Az Argó utazása, angolra fordította E. V. Rieu, 1939) és a The Odyssey (Odüsszeia, angolra fordította E. V. Rieu, 1946) idézéséért; a The New American Library of World Literature, Inc-t a Three Great Plays of Euripides (Euripidész három híres drámája, fordította Rex Warner, 1958) idézéséért; a Cambridge University Presst a Discontinuity in Greek Civilization (A görög civilizáció megszakadt folytonossága, írta: R. Carpenter, 1966) idézéséért; és a G. P. Putnam's Sonst a Larousse World Mithology (Larousse világmitológia, szerkesztette: Pierre Grimal, 1965) többszöri idézéséért. Hálás vagyok az athéni Régészeti Társaságnak és dr. Szpiridon Marinatosznak az 1967-es thérai ásatások eredményeinek közlési engedélyéért. Hála és köszönet Charles Innisnek és Mimi Headnek, a WHOI grafikuscsoport tagjainak segítségükért és tanácsaikért, ezenfelül Head kisasszonynak a kígyóistennő rajzáért is. Claudine Marquet volt szíves lefordítani Fouqénak a munkához olyannyira fontos művét. Valamennyi ábra kézi feliratozását feleségem, Mary végezte. Köszönet illeti Mrs. Judy Ashmore-t a kézirat legépeléséért. Hálával tartozom Galanopulosz professzornak, aki engedélyezte a publikációiból vett ábrák utánközlését. [10] Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 3

4 Előszó Amikor Jim Mavor 1965-ben először körvonalazta új elméletét, miszerint a mesebeli atlantiszi királyság váratlan és gyászos végéről szóló legendák eredete nem más, mint az égei-tengeri Théra szigetét elpusztító rendkívüli természeti katasztrófa, alaposan felkavarta az ókori régészet állóvizét. Jim Mavor és sokféle szakterületről verbuválódott kutatócsoportja buzgón és nagy fantáziával látott hozzá a földrengés, tűzhányó-kitörés, szökőár, süllyedés és robbanás mérhető és időben meghatározható következményeinek kimutatásához. A munkájuk nyomán támadt vihar hullámai sokáig nem ültek el. Az ókortörténet számos maradi felfogású művelője olyan ellenérzéssel figyelte a szeizmológusok, mikropaleontológusok, űrkutatók, klimatológusok és a többi hozzájuk hasonló természettudós megjelenését, mint valami barbár betörést az akadémia elzárt szentélyébe. Most azonban, húsz év elteltével e bölcsészek mai utódai nem győzik méltatni ezt a szakértelmet és továbbra is buzgón együttműködnek a kutatókkal annak reményében, hogy új adatokkal pezsdíthetik fel elaggott szakterületüket. Ezért érezzük különösen időszerűnek az Utazás Atlantiszba új utószóval is kiegészített ismételt kiadását. Az újabb kiadás emlékezetünkbe idézi, milyen jelentős mértékben járult hozzá a modern technológia a régészet fejlődéséhez, hiszen ez a könyv az archeológiát felélénkítő új módszerek és újszerű megközelítések mérföldköve volt és ma is az maradt. Azok a bölcsészek, akik rossz néven vették a természettudósok betolakodását, nem értették meg, hogy mindez nem veszélyezteti, hanem éppen, hogy elősegíti az ő munkájukat is. Senki sem akarja sutba dobni az aprólékos gonddal végzett terepmunka és az eredmények mélyreható elemzésének régóta alkalmazott módszerét. Ezek a szakmai erények csak még fontosabbá váltak az újabban hozzáférhetővé vált adatok megfelelő értelmezésében. Az avatatlan olvasók szerencséjére Jim Mavor beszámolója egyúttal a tudományos eredmények közérthető bemutatásának is iskolapéldája. Az Atlantisz-mítosz eredetének kutatásáról szóló mértéktartó, világos, hangulatos leírás még a laikusokat is könnyedén elkalauzolja a bronzkori régészet útvesztőjében, atmoszférateremtő ereje pedig hitelesen mutatja be a szóban forgó földrajzi, történelmi és természettudományos területeket. A húsz évvel ezelőtti úttörő munka bebizonyította, hogy a természettudósoknak is részt kell vállalniuk a régészet munkájában, de ezen túlmenően kitágította az ókori, kelet-mediterrán kultúrák előtörténetéről alkotott elképzeléseink egész látókörét is. Théra földkéreg-históriájának elemzéséből kiindulva, Jim Mavor és hasonlóan lelkes munkatársai felfigyeltek az apokaliptikus legendák olyan egyéb példáira is, amelyek a gigászi természeti katasztrófák emlékeiként jöttek létre és - ahogy e könyvből kiderül majd - számos figyelemre méltó hasonlóság fedezhető fel bennük. A könyv egyik fő erénye - legalábbis a köznapi olvasó szempontjából -, [11] hogy nagyon is emberi történetet mesél el. Adott egy földközi-tengeri sziget, féltve őrzött régészeti kincseivel. Bármely gyakorló régész, aki dolgozott már külföldi terepen, a könyv lapjait forgatva - meglehet, hogy némi nosztalgia érzésével - hamar észreveszi majd a gyülekező viharfelhőket. Idegengyűlölet, szakmai irigység, a helybeli vetélytársak gáncsoskodása, nehézkesség, az új módszerek félreértelmezése, személyi ellentétek - minden összejött Thérán, ami robbanáshoz vezethet. Itt kell szót ejtenünk arról a felfogásról is, miszerint a régészek imádnak civódni. Úgy látszik, a viszálykodás növeli szakmai önbizalmukat. Veszély csak akkor van, ha a villongások közepette a tudomány háttérbe szorul, vagy - amint a thérai ásatások esetében is történt - a kutatást hátráltatja az előnyszerzésért folytatott marakodás. Az utóbbira elpazarolt energia és képzelőerő a régészeti kutatásnak nagyobb hasznára vált volna. Jim Mavor és az Atlantisz-csapat törekvései azonban ezen a téren is maradandó nyomot hagytak. Az általuk keltett hírverés Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 4

5 segített friss vért pumpálni a thérai régészeti programba és ez látványos következményekkel járt. A lenyűgöző thérai falfestmények és az első atlantiszi nyomozási hullám által felszínre vetett adatok folyamatos tanulmányozása a belátható jövőben a földközi-tengeri régészet homlokterében fogja tartani a sziget minószi történelmét. Az Utazás Atlantiszba pedig még hosszú ideig nemcsak a téma könnyed és világos ábrázolása, hanem az egyik legolvasmányosabb népszerűsítő régészeti beszámoló is marad. Tim Severin, a The Brendan Voyage (A Brendan-expedíció) és a The Jason Voyage (Iaszón utazása) szerzője [12] Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 5

6 Bevezetés Atlantisz, a tengeri legendák legnagyobbika körül kétezer éven és kötetek során át kalandozott az emberi képzelet. A Platóntól származó történet számtalan feldolgozást ért meg, amelyek mind abból a feltételezésből indultak ki, hogy a legenda egy valaha régen létezett valóságos helyszínen ténylegesen lezajlott esemény köré szövődött. Nemcsak történészek, hanem költők, regényírók, geológusok és tengerkutatók is törték a fejüket azon, hol lehetett az elsüllyedt földrész: Atlantisz. Mindig is reménykedtek abban, hogy Atlantisz valahol valóban létezik, és ahogyan Heinrich Schliemann végül felfedezte Tróját, bármilyen reménytelennek látszott is, úgy egy nap Atlantiszt is megtalálják majd. Én is hiszek abban - ez a könyv azt is megmagyarázza, miért -, hogy Atlantisz valóságos, fizikai értelemben létezett, de nem a legendák tágas színterén, az Atlanti-óceánon, nem is az Északitengeren, a Bahamákon, az indiai szárazföldön, Dél-Amerikában, Spanyolföldön, az Indiaióceánon vagy a világ más részén, ahol létezési helyét megjelölték, hanem egy kisebb, intimebb dimenzióban, a Platón számára legismerősebb tengeren. Hitem szerint tehát Atlantisz magán az Égei-tengeren terült el, a Kikládok egyik szigetén. így vált lehetségessé, hogy pusztulását, amely valóban bekövetkezett, a klasszikus görög időkön és Platónon át napjainkig megőrizze az emlékezet. Az ötvenezer lelket számláló Trója és Priamosz király ragyogó kövekből rakott hatalmas palotája, ahogyan Homérosz az Iliász-ban leírja, általánosan elfogadott vélemény szerint túlzó dicsfénybe burkolt leírás az északnyugat-törökországi Hissarlik egyik dombja alatt megtalált hatodik, vagy hetedik városról. Homérosz számos, a legenda műfajának megfelelően térben és időben egybeötvözött valóságos személyről és eseményről írt. Hiszem, hogy Atlantisz története is hasonló fejlődésen ment keresztül, mint a legendás Trójáé: az időben egyre növekedett. Volt azonban egy különbség. Atlantisz mítoszának valóságos alapja egy olyan szörnyű, fizikai következményeiben is messzeható természeti katasztrófa volt, ami mítoszok és legendák egész sorát táplálta. Ezek mindegyike azután, minthogy azokban a réges-régi időkben a hírközlés még gyerekcipőben járt, a többitől függetlenül élt tovább a katasztrófától érintett kultúrákban. Napjaink tudománya pedig megdönthetetlen bizonyítékokat talált annak a katasztrófának a megtörténtére, amely méltó Platónnak a csodás módon eltűnt Atlantiszról szóló leírásához. E felfedezés végre kiszabadította Atlantiszt a túlzó képzelet birodalmából és a róla szóló történet tényeit tökéletesen érthetővé teszi. A világ számára oly sokáig megfejtetlen legenda: Atlantisz forrása Platón, a görög bölcselő, Kr. e. 360 körül, élete alkonyán írott két műve a Timaiosz és a Kritiász, amelyek a modern kiadásokban többnyire a társadalmi rendről szóló két nagy dialógus, az Állam és a Törvények között foglalnak helyet. Pontosan a [13] Timaiosz és a Kritiász tartalmazza Atlantisz meséjét, ahogyan azt ma ismerjük. A két dialógus közül az előbbi kezdi el Atlantisz történetét: röviden és általánosságban leírja a szigetet. A második dialógus, amely befejezetlenül maradt ránk, részletes leírást ad Atlantisz népéről, tájairól és az ott folyó életről. Platón szerint az Atlantiszról szóló, bár különös, de bizonyosan igaz beszámolót először Szolón, a nagy athéni törvényalkotó hallotta Szaisz papjaitól. Ezt az egyiptomi várost szoros vallási és kulturális kötelékek fűzték Athénhoz. Szolón ezután elmesélte a történetet rokonának, Dropidésznek, aki továbbadta fiának, az idősebb Kritiásznak, ő pedig később elmondta az unokájának, akit szintén Kritiásznak hívtak, és athéni politikus volt Platón korában. Ez az a Kritiász, aki Platón két dialógusának szereplőjeként Atlantiszról beszél. Bár ez a kommunikációs lánc elég bonyolultnak tűnik, a beszámolót valószínűleg két különböző alkalommal le is Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 6

7 jegyezték, ami pedig a szóbeli információátadást illeti, azt az ókorban igen magas szintre fejlesztették. Görögországban egyébként még ma is találni olyan embereket, akik képesek fejből elmondani az egész Iliász-t és Odüsszeiá-t. A történet, amit Szolón az egyiptomi papoktól hallott, azzal kezdődik, hogy Athéné istennő az ősrégi időkben megalapította Athént. Az ősi Athén lakóit úgy magasztalták, mint a legszebb és legkiválóbb emberi fajt, amely valaha élt, a város maga pedig a legkiválóbb volt háborúban is és minden tekintetben a legkitűnőbb törvények uralkodtak benne. 1 Mivel Szolón többet is szeretne hallani az athéniak nemes elődeiről, a papok a következő történetet mesélik el neki: Városotoknak sok csodálatos nagy tette van itt feljegyezve, de nagyságával és hősiességével egy kiemelkedik valamennyi közül: feljegyzéseink ugyanis elmondják, mekkora hatalmat szüntetett meg egykor a városotok, mikor az fennhéjázva felvonult egész Európa és Ázsia ellen, kívülről az Atlanti-óceánból kelve útra. Akkor még be lehetett járni az ottani tengert; mert az előtt a szoros előtt, melyet ti Héraklész oszlopainak hívtok, volt benne egy sziget, amely nagyobb volt, mint Libüa és Ázsia együttvéve. Innen az akkori utazók átkelhettek a többi szigetekre, e szigetekről pedig az egész szembenlévő szárazföldre, mely amaz igazi tenger körül terül el Mert mindez, ami az említett szoroson belül van, keskeny bejáratú öbölnek tűnik fel; azt ellenben tényleg tengernek lehet nevezni, mint az őt körülvevő szárazföldet is teljes joggal szárazföldnek. Atlantisz szigetén tehát nagy és csodálatraméltó királyi hatalom keletkezett, mely nemcsak az egész szigeten, hanem sok más szigeten, sőt ama szárazföld egyes részein is uralkodott. Ezenkívül az erre befelé eső földek közül Libüán is uralkodtak egész Egyiptomig s Európán is Tirréniáig. Nos, ez az egész egy kézbe tömörült hatalom egy rohammal próbálta egykor leigázni a ti és a mi földünket s mindent, ami a szoroson belül fekszik. Tehát ekkor tárult fel városotok minden hatalma minden ember előtt hősiességében és erejében; mert felülmúlva mindenkit lelki erőben és hadi technikában, először a hellének élén, majd a többiek elpártolása folytán kényszerűségből magára maradva, végveszélybe jutott; azonban legyőzve támadóit, diadalmi jelvényt állított fel s azokat, kik még nem voltak leigázva, megóvta a szolgaságtól, minket többieket pedig akik csak Héraklész oszlopain [14] belül lakunk, önzetlenül felszabadított mindnyájunkat. Idővel azonban rendkívüli földrengések és özönvizek támadtak s eljött egy súlyos nap és éjjel, amikor a ti egész haderőtöket is egyszerre elnyelte a föld, és Atlantisz szigete is a tengerbe merülve eltűnt. Ezért nem hajózható és nem kutatható át az ottani tenger még ma sem, mert akadályoz a nagyon sekélyes iszap, melyet a süllyedő sziget halmozott fel. Ezek a máig rejtélyes fő eseményei a Timaiosz Atlantiszról szóló beszámolójának. A dialógus korábbi részében olvasható utalásokból kivehetően az események Szolón (Kr. e ) előtt 9000 évvel zajlottak le, és a szaiszi papok ezer évvel később jegyezték fel azokat. A 9000 év újra felbukkan, amikor a történettel a Kritiász lapjain találkozunk. Itt az atlantiszi elbeszélés visszanyúlik arra az időre, amikor az istenek az egész földet felosztották egymás között. Így Poszeidón is Atlantisz szigetét nyerve, itt telepítette le egy halandó nőtől származó ivadékait, a szigetnek egy ilyen helyén. A tenger felől, a sziget közepe felé terült el egy síkság a hagyomány szerint a legszebb minden síkság közül s a legtermékenyebb. A síkság közelében, ismét a sziget közepe felé, körülbelül ötven stadionnyi távolságban, állt egy hegy, mely mindenfelé alacsony volt. Ezen lakott egy azok közül a férfiak közül, kik kezdetben itt a földből születtek: Euenór volt a neve, vele lakott a felesége: Leukippé; egyetlen leány: Kleitó származott tőlük Mikor a leány már férjhezmenendő volt, apja- anyja meghalt; Poszeidón pedig szerelemre gyulladva iránta, egyesült vele, és azt a dombot, melyen a leány lakott, jól megerősítette, és körös-körül elzárta a világtól, felváltva kisebb-nagyobb tenger- és föld-gyűrűket vonva egymás körül: kettőt földből, hármat tengerből, mintegy kicirkalmozva a sziget közepétől, mindenfelé egyenlő távolságban, úgyhogy megközelíthetetlen volt emberek számára; mert hajó és hajózás akkor még nem volt A középen fekvő szigetet isten létére könnyen berendezte és felékesítette, két forrásvizet 1 A két dialógusból vett, itt és a későbbiekben szereplő idézetek Kövendi Dénes fordításából származnak. Platón összes művei, II. kötet. Magyar Filozófiai Társaság, Budapest, 1943 Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 7

8 fakasztva a föld alól, egy hideget, s egy meleget, s mindenfele terményt is adott bőségesen a földből. Fiúgyermekekből öt ikerpárt nemzett és nevelt fel, és az egész Atlantisz szigetét tíz részre osztva, a legidősebb párból az elsőszülöttnek adta anyja lakhelyét és a körötte fekvő gyűrűket, - ez volt a legnagyobb és legjobb rész S őt tette a többiek királyává, de a többit is uralkodóvá hiszen mindegyiküknek sok ember fölötti uralmat és nagy kiterjedésű földet adott Nevet adott mindegyiküknek, a legidősebbnek, a királynak azt a nevet, amelyről az egész sziget és a tenger is nevét nyerte, - ezt Atlanti-óceánnak nevezték el, mert Atlasz volt az első király neve. Platón ezután tovább ecseteli Atlasz ivadékainak dúsgazdagságát - birodalmuk nagyságát, a sziget természeti kincseit és a kívülről behozott javakat -, mindazt, ami bővebben ellátta és gazdagabbá tette őket, mint bármely uralkodócsaládot azelőtt, vagy azután. A föld kincseivel így elhalmozva, templomokat, palotákat, kikötőket, hajógyárakat építettek, amelyekről részletesen olvashatunk. Először is áthidalták azokat a tengergyűrűket, melyek a régi anyaváros körül voltak, hogy utat csináljanak kifelé és a királyi palota felé A királyi palotát mindjárt kezdetben istenüknek és őseiknek ezen a letelepülési helyén építették fel, s egyik a másiktól átvéve, a már meglevő pompát tovább díszítve, lehetőleg mindig felülmúlta elődjét, míg [15] csak a palotát - nagyságát és a mű szépségét illetőleg - bámulatossá nem tették. Ástak ugyanis a tengertől kezdve egy csatornát, mely háromszáz láb széles, száz láb mély, ötven stadion hosszú volt, a legkülső gyűrűig és lehetővé tették a hajózást a tengerből egészen oda, mint valami kikötőbe, kitágítva a torkolatát, hogy a legnagyobb hajók is behatolhassanak Továbbá átvágták a földgyűrűket is, melyek a tengergyűrűket elválasztották, a hidak közelében annyira, hogy egy háromsor-evezősnek átjárója legyen egyikből a másikba. De befödték ezeket az átjárókat, úgyhogy a hajózás ezek alatt az áthidalások alatt történt; mert e földgyűrűk oldalfalai elég magasan kiemelkedtek a tengerből. A legnagyobb vízgyűrű, melybe a tenger vizét bevezették, három stadionnyi széles volt, a következő földgyűrű vele egyenlő; a második gyűrűpárnak a vizes gyűrűje két stadionnyi széles, a száraz pedig ismét ezzel egyenlő volt; végül a középen elterülő sziget körüli vízgyűrű egy stadionnyi széles volt. A szigetnek pedig melyen a királyi palota volt, öt stadion volt az átmérője. A szigetet, a gyűrűket, s a hidat, mely százlábnyi széles volt, körös-körül teljesen körülvették kőfallal, a hidakon pedig bástyatornyokat és kapukat emeltek mindenütt, ahol a tenger áthatolt. A szükséges követ pedig a középső sziget szélén köröskörül, s a külső és belső gyűrű mélyéből fejtették, részben feketét, részben fehéret, részben pirosat S a kőfejtés által két üreget vájtak hajók számára, melyeket maga a szikla fedett be. Az épületek részben egyszerűek voltak részben pedig keverték a köveket, s így színessé tették őket változatosság kedvéért, hogy természetes gyönyörűséget keltsenek. S a legkülső gyűrű körül levő falnak egész kerületét érccel vonták be, mint valami kenőccsel, a legbelsőt olvasztott ónnal, végül az Akropolisz körüli falat oreichalkosszal, 2 melynek tűzszerű fénye van... Itt a paloták és templomok leírása következik, amelyek mind szemkápráztatóak, kiváltképpen Poszeidón temploma. A beszámoló ezután így folytatódik: A hideg- és melegvizű forrásokat pedig melyek hősége kimeríthetetlen volt, s vizük kellemessége és kiváló minősége folytán használatra csodálatosan alkalmasak voltak, úgy használták fel, hogy köréjük épületeket állítottak s oly fákat ültettek melyek számára e vizek előnyösek voltak Medencéket helyeztek el körös-körül, részben a szabad ég alatt, részben meleg fürdők számára való fedett télimedencéket; külön a királyi család, külön a magánemberek részére, továbbá a nők számára; ismét külön a lovaknak s egyéb igavonó állatoknak, mindegyiket ellátva a megfelelő berendezéssel Az elfolyó vizet Poszeidón ligetébe vezették, melynek sokféle fája a föld kitűnősége folytán csodálatosan szép és magas volt, de a külső övezetbe is a hidakon elhelyezett vezetékek segélyével Itt sok istennek sok templomát, számos kertet és testgyakorlóhelyet emeltek részben csak emberek számára, részben lovasgyakorlatok részére külön mindegyik gyűrűszigeten; egyébként a nagyobb sziget közepén is volt elkülönített lófuttató pálya, egy stadionnyi széles, hosszúsága pedig körben az egész gyűrűn körülhúzódott a kocsiversenyek számára. A testőrkaszárnyák és a hajóarzenál leírása után Platón így folytatja: 2 Az ógörögök által értékesnek tartott sárga, fémes anyag, talán a réz egy fajtája Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 8

9 Ha pedig az ember (a palotát elhagyva) áthaladt a három külső kikötőn, egy falat talált maga előtt, mely a tengertől kezdve körben haladt, s mindenütt ötven stadionnyira volt a legnagyobb gyűrűtől és kikötőtől, és összezárult ott, ahol a csatornának tenger felőli torkolata volt Mindez sok, sűrűn egymás mellett fekvő lakástól volt népes,[16] a csatorna és a legnagyobb kikötő pedig telve volt hajókkal és kereskedőkkel, kik mindenünnen érkeztek, s így a kikötő mindenfele nyelvű beszédtói, s különféle lármától volt hangos éjjel-nappal A városra és a régi településre vonatkozó dolgokat most már elsoroltam körülbelül úgy, mint a papok Szolónnak elmondták. Most próbáljuk meg emlékezetünkbe idézni, hogy az ország többi részének milyenek voltak a természeti adottságai, és a kormányzása. Először is az egész terület - mint mondották - nagyon magas volt és meredeken emelkedett ki a tengerből; a város körülötti része teljesen sík, s ahogy ez vette körül a várost, úgy vették őt körül körben hegyek, melyek lenyúltak egész a tengerig e síkság egyenletesen sima felszínű volt, s egészbenvéve téglányalakú; egyik oldala háromezer stadionnyi, a tenger felől felfelé húzódó oldala pedig középen kétezer stadionnyi Ez a táj az egész szigetnek déli oldalán feküdt, s védve volt az északi széltől. A körülte fekvő hegyeket pedig magasztalják, hogy sokaságban, nagyságban és szépségben túltettek az összes mai hegyeken. S bennük sok népes falu volt, továbbá folyók, tavak és rétek, melyek elég táplálékot szolgáltattak az összes házi- és vadállatoknak, erdők is nagy számmal és változatos minőségben mindenféle mesterség számára és bőven mindegyik célra. Mármost ez a síkság természettói és sok király gondoskodása folytán hosszú idők során a következőkép alakult Már természettől megvolt a hosszúkás négyszög alakja, oldalai többnyire egyenesek voltak; ahol pedig valami fogyatékosságot mutattak, kiegyenesítették őket körös-körül árkot ásva; ennek a mélysége, szélessége, hossza kimondani szinte hihetetlen, hogy emberi kéz a többi munkateljesítményen felül még ekkorát tudott alkotni, de el kell mondanunk, amit hallottunk. Tehát száz láb mélyre ásták, s mindenütt stadionnyi szélesre; minthogy pedig az egész síkság köré ásták, hossza ezer stadionra rúgott. Ez az árok vette fel a hegyekről leömlő vizeket, és körülvéve a síkságot, s a várost mindkét felől érintve, így ürítette vizét a tengerbe. Felső (a hegyek felé eső) oldalából átlag százlábnyi széles, egyenes csatornákat vágtak a síkságon keresztül, melyek ismét az árokba, de a tenger felőli oldalába torkoltak, ezek egymástól száz stadionnyira voltak. Ezen szállították a fát a hegyekből a városba, s a többi terményeket is hajón, úgy, hogy egyik csatornából a másikba keresztbe összekötő csatornákat vágtak, szintúgy a városhoz is. Évenkint kétszer arattak, télen Zeusz esőit használták fel, nyáron pedig a földből felbukkanó forrásvizeket vezették a földekre a csatornákból. Platón ezután ír a népességről, a fegyveres erőkről a maguk tízezer harci szekerével és 1200 hajójával, Atlantisz törvényeiről és közigazgatásáról. Megemlíti a nagy hatalmat, melyet Poszeidón Atlantisz azóta elsüllyedt szigetének adott, hozzátéve, hogy Atlantisz népe mindaddig erős maradt az erényben, amíg az isteni elem élt bennük. De, mint írja: midőn az isteni rész tünedezett bennük, mert gyakran és sok halandó elemmel keveredett, s az emberi jelleg jutott túlsúlyba, akkor már nem tudva jelen javaikat elviselni, elkorcsosultak, s éleslátású ember szemében már hitványnak látszottak, hiszen legbecsesebb értékeiket elvesztették; ellenben azok szemében, kik képtelenek az igazi, boldogság felé vezető életet meglátni, épp akkor tűntek a legszebbeknek és legboldogabbaknak, mikor már telve voltak igazságtalan kapzsisággal és hatalomvággyal Zeusz észrevette, hogy egy derék nemzetség ily nyomorúságos állapotba jutott; [17] büntetést akart mérni rájuk, hogy észretérve, megjavuljanak, összehívta az isteneket és beszédet intézett hozzájuk. Ezzel a megjegyzéssel, amely Atlantisz bukására utal, a Kritiász ma ismert szövegének egy mondat kellős közepén vége szakad. Platón beszámolója az egyeden mértékadó forrás Atlantiszról. Hogy mennyire tekinthető hiteles történelmi feljegyzésnek, az a könyvből kiderül. Csaknem három évet szenteltem e könyv megírásának, olyan esztendőket, melyek kiterjedt kutatómunkát és két, égei-tengeri tudományos expedíciót is magukba foglaltak. Expedícióink eredménye nem merült ki politikai bonyodalmakban, saját személyünkre sem veszélytelen helyzetekben, és az újságok címlapjára illő nemzetközi vitában. Izgalmas és drámai felfedezéseket is hoztak magukkal, amelyek mindegyikéről bőven lesz szó a következő oldalakon. E felfedezések megismerésén túl az olvasó előtt feltárul egy másik, szintén érdekes világ is: a Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 9

10 történelem megközelítésének egy új módja. Az az elmélet, amely arra ösztökélt, hogy kutassam és meg is leljem Atlantiszt, merőben új fényt vet a legendás események értelmezésére. Talán nem is maga Atlantisz felfedezése volt a legmegdöbbentőbb, hanem a felismerés, hogy Atlantisz századok során át ott volt a szemünk előtt, csupán nem tudtuk, hogy mit kell nézni. [18] Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 10

11 Első könyv Első fejezet Görögországot igazán megismerni teljes lehetetlenség, de belészeretni teljességgel természetes. Örökösen arra törekszünk, hogy az emberkéz által alkotott művek által ismerjük meg igazi önmagunkat, ezekre pedig ékesszólóbb példákat másutt sem lelhetünk. Hellász, mint egy kaleidoszkóp, mindig emberi létünk egy-egy addig nem ismert oldalát tárja elénk, és egyetlen más országban sem olvad össze annyi különböző elem egyetlen kultúrává. A mai utazó elsőként a több ezer éves műveléstől és az idő vasfoga által lepusztított kopár hegyvidéket pásztázza tekintetével, ahogy a repülőgép börtönébe zárva hasítja a sötét Égeitenger fölé boruló felhőtlen eget, hogy aztán végre kivergődjön a reptérről és belevesse magát az arcok, szavak, a hétköznapi valóság hullámzó tengerébe. Igen, ez már Görögország! Kivéve egy forró, nyári délutánon, mikor az emberek elcsendesednek, van, aki szunyókál, de akad olyan is, aki csak elbágyadt július 22-én, szombaton ebben a napszakban érkeztünk első ízben Athénba feleségemmel, Maryvel és három gyermekünkkel. A pokoli hőség (46 C) és a vakító fehérség köröskörül valósággal fejbe kólintott, s mindez valahogy egy vesződségekkel teli kaland baljóslatú kezdetének tűnt. Mégis úgy éreztük, mintha már azelőtt is ismertük volna az országot, és valóban hamarosan olyan otthonosan mozogtunk, ahogyan az amerikaiak általában Görögországban szoktak. Aznap este, amikor Athén újra életre kelt, csatlakoztunk barátainkhoz, dr. Christos Stergishez és családjához, akikkel együtt szándékoztuk beutazni Görögországot. Chris, aki az Egyesült Államok légierejének űrkutatója volt, bemutatott minket egy görögországi kollégájának, Michail Anasztasziadész professzornak, az Athéni Egyetem Asztrofizikai Obszervatóriuma fizikusának. A társalgás egy idő után elkerülhetetlenül a világűrre terelődött. Minthogy az én szakterületem viszont a tengerkutatás, pontosabban a műszaki oceanográfia, és történetesen az étterem terasza, ahol ültünk, a Szaronikósz-öbölre nézett, figyelmemet az elénk táruló látvány ragadta meg. A látóhatárt az éjszakai halászflotta fényei szegélyezték. A helybeli halászok hosszú nyélre szerelt gázlámpáinak fénye a víz mélyére hatolva csalogatta a zsákmányt. Eltűnődtem az égeitengeri halászok nehéz életén. Mindig izgatott a tenger és a belőle élő emberek sorsa. Magam is mindig a tengeren, vagy legalább a közelében éltem. A Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet mérnökeként munkám mindig a tengerhez és titkaihoz kötött. Az athéni utat megelőző négy éven át tömérdek munkát fektettem addigi pályafutásom legizgalmasabb feladatába, az Alvin mélytengeri búvárhajó tervezésébe és megépítésébe, amelyre nem egészen egy évvel később, elején az a feladat várt, hogy megtalálja a spanyol partoknál a tengerbe veszett hidrogénbombát. [19] Régebben pedig egy tengerfenék-mintavételre alkalmas eszköz kifejlesztésén dolgoztam. Végül aztán, megérezve a társalgásban beállt pillanatnyi csöndet, gondoltam, a görögországi tengerkutatás felől fogok érdeklődni. Dr. Anasztasziadész szemében érdeklődés gyúlt. Elmagyarázta, hogy a tengerkutatáshoz legközelebb álló ismerőse egy földrengéskutató, Angelosz Galanopulosz. - Feltétlenül találkoznia kell dr. Galanopulosszal - erősködött. Elmondta, hogy dr. Galanopulosz szeizmológiai kutatásai során új elméletet dolgozott ki. Megkérdezte, hallottam-e róla. - Galanopulosz szerint az Egei-tengeren kellett lennie az elsüllyedt földrésznek, Atlantisznak. Hm, Adantisz. Hirtelen a legkülönbözőbb emlékképek tolultak az agyamba. - Igen - hallottam a professzor hangját -, gondolja csak el! Atlantisz, csak egyórányi repülőút vagy egynapi hajóút Athéntól és már ott vagyunk a régmúltban, Homérosz eposzai és az olümposzi istenek megszületése előtt! Valójában a következő hétfőig kellett várnom, hogy találkozzam Galanopulosszal és Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 11

12 megismerkedjek káprázatosan szellemes elméletének részleteivel. Csak ekkor kezdett igazán engem is elbűvölni Atlantisz varázsa. Csak nagy nehezen tudtam eljutni a szeizmológiai kutatóállomásra. Az épület magasan az Akropolisz-hegyen, az ókori athéni népgyűlés szintere, a Pnüx közelében emelkedett. Javában zajlottak nyarának utcai tüntetései Papandreu miniszterelnök miatt, akit Konstantin király menesztett. Izgatott emberek ezreinek zsivajgó tömege töltötte meg a főútvonalakat. Az előző nap megöltek egy embert. Mégis mindenki: a tüntetők és a rendet fenntartani igyekvő rendőrök egyaránt eléggé jóindulatúnak látszottak. Az autó persze szóba sem jöhetett, úgyhogy gyalog próbáltam kikecmeregni a tömegből az Akropoliszon felfelé tekergő útra. A politikai nyugtalanság a görög életforma része, később, miközben Atlantisz titkait kutattam, magam is szembesültem ezzel a ténnyel. Első találkozásunkkor dr. Galanopulosz a görög hagyományoknak megfelelően, rendkívül szívélyesen, barátságosan fogadott. Az alacsony, kerek arcú, joviális férfi ötvenes évei közepén járt, örökké tréfáskedvű, jó kedélyű embernek látszott. Tágas irodája is személyiségét tükrözte. A világos, napos helyiségben az épületet övező kert virágai díszlettek. Úgy véltem, hogy maga a dombtetőn álló ház is az egyik legszebb fekvésű épület egész Athénban. Dr. Galanopulosz a tengerkutatásról, legutóbbi kalandjaimról faggatott. Elmeséltem, hogyan építettük meg az Alvint és megemlítettem, remélem, hogy talán egyszer a Földközi-tengerre is eljutunk vele. Elbeszélgettünk arról, hogy sok tengerkutató modell-óceánnak tekinti ezt a mély és sós tengert, mivel kicsinyített kiadásban fellelhető benne a nagy világóceánok számos vonása: széles, sodró erejű áramlatok, feltörő és leszálló örvények csakúgy, mint az állat- és növényvilág evolúciójának bizonyítékai. Dr. Galanopuloszt, mint szeizmológust, [21] azonban a Földközi-tenger medencéjében elsősorban a tűzhányó-tevékenység, a földrengések és a tenger szeizmikus hullámzásai érdekelték, történeti és jelenkori adatokat gyűjtött ezekről a földtani jelenségekről. Megértettem, hogy ezek a vizsgálatok vezették el őt Atlantisz témájához, ahhoz, amiről leginkább szerettem volna hallani tőle. Hogy erre ösztökéljem, az Egei-tengert hoztam szóba. Felvetettem, hogy a Fekete-tenger és a tágabb Földközi-tenger közötti rejtélyes vízkeringés eredetének tartják. - Érdekes - mondta Galanopulosz és elmosolyodott. - Nem gondolja, hogy az óceánnak ez az ősmodellje igen alkalmas hely Atlantisz számára? Itt volt a nagy alkalom! Gyorsan rákérdeztem az Atlantisz elveszett civilizációjával kapcsolatos elméletére. A professzor gömbölyded arca felragyogott, és a következő két órában másról sem esett szó. Galanopulosz olyan meggyőzően beszélt, hogy egyszerre azon kaptam magam, hogy az elmélete teljesen rabul ejtett. Lelkesedése feltüzelt, és mindaz, amit tudományos érveléséből elém tárt, és hamarjában megérthettem, teljesen megalapozottnak tűnt. Hónapoknak kellett volna eltelnie ahhoz, hogy minden finomságot teljes mélységében felfogjak. Galanopulosz az atlantiszi kultúrát egy ismert ókori civilizációval azonosítja: Kréta és az Égei-tenger minószi kultúrájával. Több, mint fél évszázada, Arthur Evans krétai ásatásai óta a minósziakat az ókor egyik leggazdagabb, [22] leghatalmasabb, legfejlettebb és legszínesebb kultúrájú népnek tartjuk. A Platón által leírt atlantisziakkal való párhuzam ellenére Galanopuloszt megelőzően csak egykét, csaknem feledésbe merült elmélet utalt a kapcsolatra, de még ezek is csak nagyon felszínesen. Hajlamosak vagyunk a minósziakat kizárólag Krétával azonosítani, holott, amint Galanopulosz emlékezetembe idézte, szigetbirodalmuk kiterjedt az Égei-tenger egészére, beleértve a Kikládok néven ismert szigetcsoportot és a görög szárazföld egyes részeit is. Dr. Galanopulosz úgy gondolja, hogy a Kikládok egyik szigete, Théra vagy más néven Szantorin éppen olyan fontossággal bírt a minósziak számára, mint a tőle száz kilométerre délre eső Kréta. Nos, éppen Théra, ez a vulkanikus sziget, amelynek története bővelkedik vulkánkitörésekben - a legutóbbi 1950-ben történt -, ez az a hely, amelyet Galanopulosz az elveszett Atlantiszként jelöl meg. Földrengéskutató lévén, Galanopulosz jól tudta, hogy Théra vulkánja már régóta a geológusok érdeklődésének homlokterében áll. A kitörésekről szóló feljegyzéseket megtalálhatjuk már az ókori görög történetíróknál is, akik szerint az egyik ilyen Kr. e. 197-re tehető. Azóta több is Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 12

13 előfordult, átlagosan ötvenévente, századunkban pedig ennél is gyakrabban. A két leghatalmasabb kitörés jóval azelőtt zajlott le, hogy a görög történetírók feljegyezhették volna őket: az első legkevesebb évvel ezelőtt, a második pedig Kr. e körül. 1. kép Atlantisz fővárosának rajza Platón Kritiász-ának leírása alapján Galanopulosz értelmezése szerint Platón története két sziget leírása, a nagyobbik az, amelyet Platón királyságnak nevez, a kisebbik pedig a metropolisz, vagy főváros és a vallási központ. Elgondolása szerint Platón leírása alapján Théra a minószi világ központja és Kréta ennek nagyobb tartozéka. Ez fordított értelmezést ad a régészeti leleteknek és egyáltalán nincs összhangban eddigi történelmi ismereteinkkel, melyek szerint Théra csupán előretolt minószi állás lehetett, ha vallásilag, gazdaságilag és katonailag mégoly fontos is, Kréta pedig a híres knósszoszi palotával a sűrűn lakott kulturális központ. Galanopulosz azonban erre a sajátosan fordított helyzetre is tud magyarázattal szolgálni. Platón, mint mondja, ezer évvel az események után élt, így sokkal nagyobb valószínűséggel kerülhetett kapcsolatba azzal, amit a katasztrofális erejű thérai robbanásról megőrzött az emlékezet, mint a minószi civilizáció tulajdonképpeni földrajzi elrendeződésére vonatkozó emlékekkel. Ne felejtsük el, hogy Platónnak semmi néven nevezendő közvetlen ismerete sem lehetett a minószi civilizációról! Dr. Galanopulosz szerint Platón a metropoliszról szóló leírása világos utalás egy kis, vulkanikus szigetre, amelyen azt megelőzően már évezredek óta nem fordultak elő nagyobb kitörések. A metropolisz külső alakjának és alaprajzának leírása alapján egyértelmű, hogy ez a Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 13

14 sziget Théra volt, amelynek az első kitörés előtti alakját a geológusok Sztrongülosz, vagyis kerek sziget néven jelölik. 2. kép Kréta központi részének földtani térképe Dr. Galanopulosz elméletének és az Atlantisz eltűnésére vonatkozó [23] értelmezésének középpontjában az a rendkívüli katasztrófa áll, amely egyetlen nap és éjszaka leforgása alatt elpusztította ezt a civilizációt. Az a feltételezés, hogy ekkora katasztrófa nem következhetett be, évszázadokon át hozzájárult ahhoz, hogy Atlantisz létezését inkább mítoszként, semmint tényként könyvelték el. Dr. Galanopulosz szerint a Platón által leírt szerencsétlenség egy, a valóságban a Kr. e. XV. században a minószi Théra szigetén bekövetkezett kitörés, vagy kitörések sorozata volt. A kitöréseket a sziget mintegy km átmérőjű, magasan fekvő központi részének teljes összeomlása kísérte, miáltal egy tengerrel elárasztott, 400 méter mély teknő, más néven kaldera keletkezett. Dr. Galanopulosz szerint ez a tengerbe veszett magaslati rész igen sűrűn lakott volt, lejtőin fehér márványpaloták és más, tekintélyes építmények fürödtek az égei nyár ragyogó napfényében. Feltételezése szerint az akropolisz a központi fekvésű vulkáni kúp által alkotott domb tetején emelkedett, amelyet több kisebb kúp vett körül. Nem elképzelhetetlen, hogy a Platón által leírt kikötők, vagy a csatorna nyomai fellelhetők a thérai kalderában. - Micsoda kutatási téma az Alvin-nak! - villant eszembe. Egy ilyen bizonyíték, akár a búvárhajóval, akár más módon jutunk hozzá, dr. Galanopulosz elméletének leghathatósabb alátámasztása lenne. A doktornál jobban senki sem várta, hogy a Platón által leírt kerek kikötő maradványainak létezése bizonyítást nyerjen. A tenger alatti rétegek vizsgálata feltárhatná a metropolisz kikötőjének megfelelő geológiai képleteket. Dr. Galanopulosz elgondolása szerint a kaldera víz alatti kutatása igazolhatná a thérai kitörés rendkívüli erejét és ebből következő hatását a Földközi-tenger egész keleti medencéjére. Azt is nagy örömmel üdvözölné, ha magán a szigeten kezdődnének régészeti ásatások. Ha komolyabb minószi romokra bukkannának, az még inkább alátámasztaná az ő elméletét. Dr. Galanopulosz a metropolisz után a királysággal, annak külső alakjával és földrajzi elrendezésével kezdett foglalkozni. Véleménye szerint ez teljesen a Kréta központi részén elterülő neogén medence vonásait viseli, amelynek egyik része a nagy Messzara-síkság. Itt épültek Knósszosz, Mallia, Phaisztosz és Hagia Triáda választékos ízlésű minószi palotái. A síkság Platón leírása szerint a tenger felé terült el, az egész sziget közepén. Megtudjuk tőle, hogy minden más síkságnál különbnek és igen termékenynek mondták A részletes leírásnál Platón Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 14

15 megadja a pontos méreteket is. Ezek a számadatokat dr. Galanopulosz igen szellemesen építette be elméletébe. E síkság - mondja Platón - egyenletesen sima felszínű volt, s egészben véve téglányalakú; egyik oldala háromezer stadionnyi, a tenger felől felfelé húzódó oldala pedig középen kétezer stadionnyi (Vagyis körülbelül 540x360 km.) Egy görög stadion egy lóversenypálya hosszával, azaz 600 görög lábbal egyenlő. Legújabb ismereteink szerint a minószi Krétán használt láb hossza szinte pontosan megegyezett a mai angol lábbal 3, ami nem várt könnyebbséget jelent a mai számításokhoz. A Kritiász-ban leírt síkság azonban túl nagy a krétai Messzara-síksághoz [24] képest, igazság szerint az egész Görögországnál is nagyobb. Ezt az eltérést megmagyarázandó, dr. Galanopulosz egy meghökkentően eredeti elgondolással hozakodott elő. Elmondta, hogy amikor megpróbálta Atlantiszt a minószi történelem keretébe illeszteni, azt találta, hogy a Platónnál szereplő valamennyi ezres nagyságrendű számadat eléggé valószínűtlen, az ezer alattiak viszont rendre teljesen elképzelhetőek. Megemlítette például, hogy míg a metropolisz átmérője és a Thérát magában foglaló köré éppen azonos, azaz körülbelül 18 km, addig a királyság vagy tízszeresen túlméretezett. Dr. Galanopulosz ebben következetességet vél felfedezni. Úgy gondolja, hogy miközben a történetet a születésétől Platón koráig számított ezer évben továbbszőtték, egy tízszeres torzítás is belekerült. Dr. Galanopulosz szerint a Platón által leírt Atlantisz mindenképpen bronzkori civilizáció volt. Az európai és elő-ázsiai bronzkorszakot Kr. e és közé tesszük, Platón viszont Szolón kora - Kr. e előtt évvel datálja Atlantisz pusztulását. Platón nyilvánvalóan nem egy mezolitikus kultúrát ír le, márpedig a szó szerint vett időpontból az következne. Tételezzük fel most ismét, hogy tízszeres tévedésről van szó, akárcsak a távolságok esetében! A pusztulás időpontja ekkor = 1490 lesz Krisztus előtt, ami nagyon közel áll a thérai tűzhányókatasztrófa időpontjára vonatkozó legpontosabb becslésünkhöz. Valóban lehetséges volna egy ilyesfajta, tízszeres tévedés? Egyetlen eset még nemigen bizonyítaná a feltevést. Hogy hihetőbb legyen, ahhoz arra volna szükség, hogy ez a tévedés következetesen végighúzódjon Platón elbeszélésén és az ott felsorolt nagyszámú példán. Dr. Galanopulosz biztosított róla, hogy pontosan ez a helyzet. Amint hazatértem, én is igazolhattam, hogy ez szó szerint így igaz. A tízszeres tévedés, ha arról van szó, tökéletes következetességgel nyomon követhető. A metropolisz és a királyság részletes méretein kívül a királyi város síkságát övező, stadion, azaz mintegy kilométer hosszúságú árokról, vagy folyóról is olvashatunk. A Messzara-síkság kerülete körülbelül 180 km, a Platón által közölt szám mintegy egytizede. A síkságot telekre osztották, melyek mindegyike körülbelül három négyzetkilométer területű volt. Az Athén és Atlantisz közötti háború esetére ezek mindegyikének gondoskodnia kellett arról, hogy lakói kiállítsák egy harci szekér egyhatodát, két lovat és lovast, egy kettősfogatot, egy pajzsos gyalogharcost, egy kocsist, két nehézfegyverzetű katonát, két íjászt, két parittyást, három-három katonát kő- és dárdadobásra, végül négy hajóst az hajó ellátására. Ha a hatvanezres szám helyes volna, akkor ez az irdatlan hadigépezet főt számlálna, ami nemcsak a minószi Krétához, hanem az adott történelmi kor bármely más politikai egységéhez mérve is túlzás. A Kr.e. XVI. és XV. századi minószi Kréta lakosságát csupán főre becsülik. Ismét hiba van tehát a teleknél, sőt valószínűleg az hajónál is, míg a kisebb számok - ahogy dr. Galanopulosz rá is mutatott egyeznek. [25] Ugyanakkor e számok egytizedét telek, 120 hajó és ember - már nagyon jól lehet egyeztetni a becslésekkel. Dr. Galanopulosz a tízszeres torzításra is kész van a magyarázattal: Szolón az egyiptomi írások lefordításakor a százas számot jelző írásjelet nyilvánvalóan ezernek vette. Az ilyesfajta keveredés jelenkori példája az angolban a billion, ami Amerikában egymilliárdot, vagyis ezermilliót jelent, Angliában viszont egybilliót, vagyis milliószor milliót. A tévedés az Atlantisz-legenda Platónhoz jutásának velejárója volt. Amikor Platón a két 3 Az előbbi 29,6 cm, az utóbbi 30,48 cm Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 15

16 lejegyzett változatra, az egyiptomi szent iratokban szereplőre és a Szolón által görögül írottra utal, megjegyzi: ne csodálkozzatok, ha majd sokszor barbár férfiak hellén nevét halljátok: mert megtudjátok ennek az okát. Szolón, minthogy ezt az elbeszélést a maga költészete számára akarta felhasználni, megtudakolva e nevek jelentését, azt találta, hogy az egyiptomiak, kik legelőször foglalták őket írásba, lefordították őket saját nyelvükre; erre ő is elővette mindegyik névnek a jelentését, s újra lefordítva őket, ismét a mi nyelvünkön írta fel Volt tehát egy görög nyelven írott változat is legalább az Atlantisz-elbeszélés egy részéről, és Platón maga is láthatta ezt. Amennyiben Szolón megírta a költeményt, ahogy tervezte, úgy talán Platón is látta. Mára a feljegyzések elvesztek, ha egyáltalán valóban léteztek. Ha hihetünk Szolón állításának, hogy Atlantisz királyai eredetileg görögös neveket viseltek, ez a rejtélyes sziget helyének a Hellászhoz való közelségére utal. Galanopulosz magyarázata szerint ahhoz, hogy az adatok az elméletével egyezzenek, a hibának akkor kellett történnie, amikor Szolón Egyiptomban megismerte a történetet. Az állítólag a szent iratok között volt. A szent iratokat hieroglif írással kőbe vésték, vagy papiruszra jegyezték le. Maguk a hieroglifák nehezen téveszthetők össze egymással, ami azt sugallja, hogy a hiba vagy Szolónnál történt, vagy még a Szolón által látott egyiptomi feljegyzések keletkezése előtt. Nem tudni, hogy milyenek lehettek az iratok, amelyek Szolón elé kerültek. Ha az egyiptomiak olyan krétai menekültektől hallották a történetet, akik kellőképpen műveltek voltak, akkor az iratok készülhettek az égei lineáris A vagy B írással. Ezekben az írásrendszerekben a 100, az és a jelei nagyon hasonlítanak egymáshoz, így roppant könnyen összetéveszthetőek. Egy másik lehetőség az, hogy a minószi menekültek egyik útvonala a mai Szíria területén fekvő Ugariton haladt át. Ugarit kereskedelmi és irodalmi központ volt, ahol hettita, babilóni és később föníciai hatások keveredtek. Meglehet, hogy Szolón által megismert történet is ezt a nyomvonalat követte. A görög számjegyek Szolón idejében pontatlanok voltak és ez könnyen tévedéshez vezetett, de azt nem tudhatjuk biztosan, hol történt a tízszeres torzítás. Minél mélyebbre ásunk azonban az égei világ előtörténetébe, a körülmények annál meggyőzőbben bizonyítják, hogy volt ilyen hiba. Ha a tízszeres torzítás valóban a fordításból ered, ez megmagyarázná, miért helyesek az ezernél kisebb számok. A metropolisz központjától a tengerig vezető csatorna hossza [26] ötven stadion, kilenc kilométer, a palotát körülvevő város átmérője tehát 18 km - pontosan annyi, mint Théráé. Dr. Galanopulosz úgy gondolja, hogy a tízszeres torzítás által félrevezetett Platón csak azért helyezte Atlantiszt a Gibraltáron (vagy Platón-korabeli elnevezéssel Héraklész oszlopain) túlra, az Atlanti-óceánba, mert máshol egyszerűen el sem fért volna. Nem tudott a thérai kitörésről, és a történelem előtti időkről legfeljebb a görög mítoszokból lehetett fogalma. Nyilvánvalóan nem sokat törődött azzal, milyen logikátlan dolog az, hogy Atlantisz olyan messzire lett volna Athéntől. Megint csak feltehetően kizárólag a katasztrófa szempontjából ragadta meg a történet. Dr. Galanopulosz szerint az egyiptomi írások nyilván nem említik Héraklész oszlopait, és az egyiptomiak Atlantiszt az Égei-tengerbe helyezték. Hangsúlyozza, hogy a Timaiosz ezt adja a papok szájába: Ez a tenger, amely Héraklész oszlopain belül van, keskeny bejáratú öbölnek tűnik fel; azt a másikat ellenben tényleg tengernek lehet nevezni, mint az őt körülvevő földet is teljes joggal igazi szárazföldnek. Mint tudjuk, Héraklész vagy latinosan Herkules hőstetteinek javarészét a Peloponnészoszon hajtotta végre, és semmi köze sem volt Gibraltárhoz. Dr. Galanopulosz tehát úgy gondolja, hogy a Héraklész oszlopai név egyáltalán nem is Gibraltárra, hanem a peloponnészoszi Maléia-fokra és Ténaron-fokra (vagy Matapan-fokra) vonatkozik. Az oszlopok említése Platónnál megint csak a Szolóntól eredő félreértelmezés ismétlése lehet. Platón papjai egy helyütt azt mondják: az előtt a szoros előtt, melyet ti Héraklész oszlopainak neveztek, volt... egy sziget Ez azt sejteti, hogy az oszlopokat Szolón vette be a történetbe és az eredeti egyiptomi feljegyzésben nem is szerepeltek. Még tudományosabban megalapozott érvet keresve a Théra-Atlantisz kapcsolat alátámasztására, dr. Galanopulosz hangsúlyozta, hogy az Égei-tengerben, vagy bárhol másfelé valaha is hirtelen elsüllyedt földdarabok mind egészen kis területűek, mint például a Korinthoszi-öbölben a Kr. e évi földrengés nyomán hullámsírba veszett Heliké városa. Egy Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 16

17 több ezer négyzetkilométer területű nagyobb földdarab eltűnése geológiailag lehetséges ugyan, de csak igen lassan, olyan lassan, hogy egy egész emberöltő alatt is csak nehezen lehetne valami változást észlelni. Ugyanígy a világóceán vízszint-emelkedése a sarki jégtakaró olvadása következtében szintén nem több, mint ezer évenként egy méter. Efféle változások a világ minden részén végbemennek, de nem csak hogy észlelhető károkat nem okoznak, hanem lassúságuk miatt maguk is észrevétlenül zajlanak. Galanopulosz szerint azok véleményének cáfolatául, akik szívesebben keresnék Atlantiszt az Atlanti-óceánban, egyre gyarapodnak az oceanográfiai adatok, ahogy a különböző országok kutatóhajói egyre újabb mintákat vesznek az óceán fenekéről. Az Atlantisszal gyakran kapcsolatba hozott Atlanti-hátság területén, amelyen az Azori-szigetek is találhatók, radiológiai mérések bizonysága szerint az utóbbi évben egyetlen sziget sem süllyedt a mélybe. A [27] szilárd földkéreg vastagsága nagyobb a szárazföldek, mint az óceánok alatt. Az Atlantihátság alatt, az Azori-szigetek közelében egy helyütt jóval vékonyabbnak találták a földkérget, mint a szárazföldek alatt. Ez azt mutatja, hogy egy atlantiszi kontinens ezen a területen teljességgel elképzelhetetlen. Középponti elhelyezkedése miatt Théra összeomlása hasonló katasztrófa volt a szigetet körülvevő ókori világ számára, mint amilyen az atomháború lenne nekünk. Emberek százezrei veszthették életüket. Sok-sok sziget és a mai görög és török szárazföld városait, kikötőit és falvait mosta el vagy lepte be a kitörés hamuja által előidézett özönvízszerű esőzés. Ami ezután megmaradt, azt lerombolták és szétzúzták a szökőár hullámai. Egész flották merültek hullámsírba vagy vetődtek partra kilométerekre a szárazföld belsejébe. A magasan fekvő városokat, legalábbis Théra közelében, földrengések rázták meg és döntötték romba. Mindeközben vulkáni hamu feketítette el a mennyboltot, éjszakává változtatva a napot, dörgött az ég, villámok fénylettek fel és iszap borította el a tengert. Egy ilyen erejű katasztrófa egészen bizonyosan nyomot hagyott az egész kelet-mediterrán vidék népeinek kollektív emlékezetében. Dr. Galanopulosznak valóban az a meggyőződése, hogy Atlantisz legendája csak egy a vele rokon mítoszok családjából. A görög Deukalión és a vízözön legendája szerinte ugyancsak a vulkánkitörésre és Théra pusztulására vezethető vissza. Deukalión története a bibliai Özönvíz és a babiloni Gilgames-eposzban szereplő Vízözönt túlélt Um-napisti görög párja. Dr. Galanopulosz más görög mítoszokat és legendákat, valamint a bibliai Exodust is összefüggésbe hozza az iszonyatos erejű thérai kitöréssel. A fentiekben úgy vázoltam fel dr. Galanopulosz elméletét, ahogy ő azon a délutánon az irodájában ismertette velem. Hónapokig tartott, amíg teljesen megértettem elméletének és Platón beszámolójának sok-sok részletét és azok jelentőségét. Dr. Galanopulosz persze mindezt már jól ismerte és beszéd közben sokszor elkalandozott, hogy kibontsa az izgalmas részletek ezer apró ága-bogát. Itt van például Atlasz, az első király ikerbátyja, Eumélosz, aki az elbeszélés szerint Atlantisznak a Héraklész oszlopaihoz legközelebb fekvő részét kormányozta. Ha ez a szoros valóban a Peloponnészosz délnyugati csúcsát jelentette, ahogyan Galanopulosz gondolja, és nem olyan messze van, mint Gibraltár, akkor a legközelebbi minószi sziget, Mélosz lehetett Eumélosz király birtoka! Geológiai szempontból Mélosz Thérához hasonló beomlott vulkán, de kitörésről nincs feljegyzett említés. Egy thérai kövön találtak egy archaikus görög Eumélosz feliratot. Galanopulosz szerint ez valószínűleg egy, a kitörés utáni első telepesek egyikének neve, aki talán a valamikori király leszármazottja lehetett. Elbeszélése közben dr. Galanopulosz tekintete egy ízben az obszervatórium ablakán át az Akropolisz irányába révedt és idézte, mit írt Platón az ókori Athénről, amilyen az Atlantisz elleni háború idején lehetett. - Először is az Akropolisz környéke akkor nem olyan volt, mint most. Mert [28] egyetlen rendkívül esős éj lemosva róla a földréteget, csupasz sziklává változtatta, minthogy egyidejűleg földrengés és rendkívüli vízár is támadt, mely a harmadik volt a deukalióni katasztrófa előtt... Egyetlenegy forrás volt a mai Akropolisz helyén; s mikor ez a földrengések folytán elapadt, a mostani kis csermelyek maradtak körben helyette... Azután továbbra is kifelé bámulva, így folytatta: - Tudja, Attikán ritkán pusztítottak súlyos földrengések és áradások. Csak egy, a thérai Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 17

18 katasztrófához fogható esemény lehetett ilyen hatással az Akropoliszra. Természetesen van bizonyíték annak az akropoliszi forrásnak a létezésére is, amely földrengés következtében elapadt Kr. e körül. Az is figyelemre méltó, hogy Platón három vízárt említ, mert amikor a Jáva és Szumátra közötti Krakatau tűzhányó-sziget 1883-ban felrobbant, három nagy szeizmikus tengerrengést észleltek. Ennek analógiájára a thérai robbanás kapcsán is több lökéshullámra gondolhatunk, amelyeket azután a Deukalión-mítosz hárommá stilizált. Visszatekintve valahogy az az érzésem, mintha Galanopulosszal való találkozásom több lett volna puszta véletlennél. Ha nem is a sors vagy a végzet rendelése volt, az biztos, hogy későbbi 3. kép Théra körvonalrajza együttműködésünk szempontjából különösen kedvező pillanatban történt. Ha nem is tudatosult bennünk, már mindketten készen álltunk egy új kalandra. Ami engem illet, épp ideje volt, hogy elgondolkozzam, hogyan tovább az Alvin után, hiszen a hajó már működőképes volt és a próbaüzemelés is befejezéséhez közeledett. Atlantisz témája ellenállhatatlan vonzerővel bír minden tengerkutatóra, aki csak egy kicsit is hajlamos az ábrándozásra. Ahogy visszagondolok, a mostani eszemmel jól el tudom képzelni, milyen izgalmas, milyen felkavaró lehetett dr. Galanopulosz számára, hogy elméletét megoszthatta velem, hogy láthatta, ahogy lelkesedése átragad ad rám is. Ami leginkább lázba hozta, az az általam képviselt lehetőség volt, ha abban a percben mégoly halvány is, vagyis elméletének bizonyítására egy expedíció szervezésének a lehetősége. Korábban a XIX. században folytak a szigeten ásatások, még azt megelőzően hogy Evans a világ elé tárta volna az ókori minószi civilizáció dicsőségét, így azután az itt előkerült minószi maradványok nem túl sokat jelentettek, és a thérai ásatások szórványosak maradtak. A századfordulón még folyt némi terepmunka, azután a sziget mondhatni feledésbe merült. Persze nem minden értelemben. Az alatt a hatvanhat év alatt, amíg a sziget iránti régészeti érdeklődés kihunyt, nagy mennyiségben termelték ki és szállították el a vulkáni hamut - cementgyártás céljából. Ebben az időszakban gyakran kerültek elő régiségek, amelyek némelyike a sziget kicsiny múzeumában kapott helyet, míg mások eltűntek a gyűjtők kezén ban a kitermelési munkálatok közben teljesen véletlenül egy minószi házra bukkantak. Ekkor dr. Galanopulosz szert tett egy vulkáni tufába ágyazott fatörzs egy darabkájára, amit radiokarbon kormeghatározásnak vetett alá és megállapította, hogy körülbelül éves, ennek alapján [29] tehát a frissen felfedezett maradványok keletkezési ideje a minószi korszak fénykorára tehető. Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 18

19 Vajon rekonstruálható-e, hogy milyen volt Théra a katasztrófa előtt? Netán a korszerű tengerkutatási eszközök segíthetnek-e ebben? Hirtelen szilárd meggyőződésemmé vált, hogy igen. Annyira magával ragadott a lelkesedés, amit két órával azelőtt elképzelni sem tudtam volna, hogy megígértem dr. Galanopulosznak, összeszedem a szükséges kutatógárdát és felszerelést. Talán az is ösztönzött, hogy felködlött előttem egy, az Alvin számára kézenfekvő kutatási program képe. Már akkor is tudatában voltam azonban, hogy dr. Galanopulosz elméletének bizonyításához egyaránt szükség van a szigeten végzett régészeti feltárásokra és a kaldera víz alatti vizsgálatára. Galanopulosz hatására mégis a végsőkig elszántam magam, hogy megkeressem a bizonyítékokat, amelyeknek érzésem szerint ott kell lenniük, hogy tanúsítsák: Atlantisz és Théra egy és ugyanaz. Ebben a hangulatban vettünk búcsút, én pedig tüstént visszazökkentem a XX. századi athéni hétköznapokba, amint a forrongó Panepisztimeu utcán megláttam, hogy a tüntetőket katonai teherautókkal szállítják el. Ügyeltem rá, nehogy engem is agitátornak nézzenek és elkapjanak, a szálloda felé vettem utamat, ahol a két család javában tervezgette régen várt macedóniai autós körutazásunk részleteit. Galanopulosznál tett látogatásom után komolyan megpróbáltuk - azazhogy megpróbáltam - úgy megváltoztatni útitervünket, hogy egy égei-tengeri kiruccanás is beleférjen, de mivel az északi utazás már elhatározott dolog volt, úgy döntöttem, hogy azon a nyáron nem foglalkozom a szigetekkel. Úgy alakult, hogy abba a kis hegyi faluba, Paleogratszinónba tett látogatásunk, ahol fizikus barátom, Christos Stergis született, csak újabb tápot adott Atlantisz miatti izgatottságomnak és újabb lökést a mediterrán vidék őstörténetének tanulmányozásához. Az északgörög hegyek lakói könnyen lehet, hogy a legrégebbi görögök, közvetlen leszármazottai az Atlantisz-elbeszélésben athéniaknak említett, történelem előtti mükéneieknek. Enyhén szólva megdöbbentő a hasonlóság szövésmintáik és a mükénei edények díszítése között: fekete-fehér négyszögek, fűrészfogas minták és lépcsőzetes farkasfogazás, motívumok és alakok kezdetleges kölcsönhatása; mindez könnyen elképzelhető, hogy ugyanabból a forrásból származik. Amint visszaértünk Athénba, azonnal belevetettem magam Atlantisz témájába és ezt a munkát Amerikába hazatérve is lelkesen folytattam. Már Athénban hozzájutottam egy angol nyelvű Platón-fordításhoz és az Atlantisz-témáról szóló néhány jól ismert munkához. Hamarosan megtudtam nem csak azt, hogy az irodalomban Platón dialógusai jelentik a legendáról szóló egyetlen olyan beszámolót, ahol az Atlantisz név előfordul, hanem azt is, hogy az Atlantiszmítosz számos közreadott értelmezésének túlnyomó része eleve [30] áltudományos és az általuk tálalt adatokat a sokkal inkább elfogadott természettudományos és történeti munkák hitelesebben közvetítik. Megértettem, hogy ezek az irományok nagyon megzavarhatnak, veszélyesen eltéríthetnek kutatásom céljától. Minthogy egy bizonyos elméletet akartam megerősíteni, amely Atlantiszt az Égei-tengerbe helyezi, ennek a területnek a történelmét kell forrásnak használnom. Minden egyéb csak arra jó, hogy leragadjak ott, ahol oly sokan mások is megfeneklettek. Nos hát, így léptem sorompóba az Atlantiszért vívott küzdelemben. Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 19

20 4. kép Tűzhányó kitörés és beomlás Mavor: Atlantiszi utazás Oldal: 20

Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA

Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA Dr. Móczár István EURÓPA ATLANTISZA A minószi civilizáció tündöklése és hanyatlása Európa Atlantisza Könyvkiadás 2009 A könyv megjelenését támogatták: E Z Foto Kft.,

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

AZ ÓKORI HELLÁSZ 1. A 2. A 3. 4. 5. A

AZ ÓKORI HELLÁSZ 1. A 2. A 3. 4. 5. A AZ ÓKORI HELLÁSZ Tematika: 1. A görög történelem hajnalán 2. A görög istenek a görög vallás az olümpia 3. Athén társadalma és állama 4. Spárta katonai állama 5. A görög perzsa háborúk A tehetségfejlesztő

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Keresztút Avilai Szent Terézzel

Keresztút Avilai Szent Terézzel Keresztút Avilai Szent Terézzel Teréz gyermekkora óta elmélkedik Jézus szenvedéséről. Évek hosszú sora óta szokásom volt, hogy majdnem minden este lefekvéskor, midőn elalvás előtt még utoljára Istennek

Részletesebben

Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos

Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos Bevezetés Ez a könyv számos, Istennel megtapasztalt valóságos élményem eredményeként született. Nem egy olyan személy túlfûtött képzeletének vagy ábrándozásának terméke, aki valami jobb után vágyódik,

Részletesebben

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye

ARCHAIKUS KOR. mítosz: istenekről, természetfeletti képességekkel rendelkező hősökről szóló csodás történet. mitológia: mítoszok gyűjteménye ARCHAIKUS KOR - a Balkán-félsziget déli részeén fekszik, sziklás és termőföldekben szegény területen fő foglalkozás a kézművesség, pásztorkodás, kereskedelem és hajózás - 3 részre tagolódott: kontinentális,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia

Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia Aki álmában is JOGOT, JOGGAL IV. látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Dr. Kálmán Zsófia De jure Alapítvány, Budapest 2010 Aki álmában is látja a fényt Anyaság akadálymentesítés nélkül Grafika:

Részletesebben

VI. Ilyenek voltak ezek az őrök és ilyenformán kormányozták igazságosan mind a maguk államát,

VI. Ilyenek voltak ezek az őrök és ilyenformán kormányozták igazságosan mind a maguk államát, Platón: Kritiasz I. TIMAIOSZ: Mint aki hosszú után végre megpihen, oly örömmel szabadulok meg előadásom szerencsés lebonyolítása pillanatában, Szókratész. Ahhoz az istenhez pedig, aki a valóságban már

Részletesebben

steve berry Vérbosszú Párizsban

steve berry Vérbosszú Párizsban steve berry Vérbosszú Párizsban Ulpius-ház Könyvkiadó Budapest, 2012 ELŐJÁTÉK Gízai-sivatag, Egyiptom 1799. augusztus Napóleon Bonaparte tábornok leszállt a lováról, és elámulva nézett föl a piramisra.

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Az összetartozás építõkövei

Az összetartozás építõkövei Klamár Zoltán Az összetartozás építõkövei Gondolatok Silling István Szenttisztelet és népi vallásosság a Vajdaságban címû könyvérõl Folyamatosan változó mikrovilágunkban sok érték menne veszendőbe, ha

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek.

A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2014/5 Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. (Róm 6,13) Felnőttként konfirmáltak: Első sor (balról jobbra): Pécskay-Seress

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten)

Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) Élménybeszámoló - Dolomitok (Rosengarten) A 2013/2014. tanévben immár harmadik alkalommal megrendezett Jakucs László Nemzetközi Földrajzversenyen elért első helyezésünkkel csapattársam, Boros János Mátyás,

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

A szenvede ly hatalma

A szenvede ly hatalma Előhang Leonard Kastner mostanában egyre többször gondolt ar ra, hogy vissza kéne vonulnia. Miért is ne? Az időzítés tökéletes lenne. Annyi pénzt keresett már, amiről régebben álmodni sem mert volna, ráadásul

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

Bányai Tamás. A Jóság völgye

Bányai Tamás. A Jóság völgye Bányai Tamás A Jóság völgye - Nem sikerült - suttogta Ria alig hallhatóan. - Azt hiszem senkinek sem fog sikerülni. Gézu értetlenül és csodálkozva nézett rá. A kötés alatt mintha kikerekedett volna egy

Részletesebben

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ

SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI. az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ SZEPES MÁRIA PÖTTYÖS PANNI az idôvonaton MÓRA KÖNYVKIADÓ A Móra Könyvkiadó a Szepes Mária Alapítvány támogatója. Az alapítvány célja az író teljes életmûvének gondozása, még kiadatlan írásainak megjelentetése,

Részletesebben

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő

Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Benedek Elek Az aranyhal Illusztrálta: Szabó Enikő Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, a hármas üveghegyen is túl, túlonnan túl Megálljatok csak, nem jól kezdettem Hát: volt egyszer

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó

Orbán János Dénes. Irodalomra hívó szó Orbán János Dénes Irodalomra hívó szó Nyíltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkül, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán

Részletesebben

Gyászszertartás Búcsúztató

Gyászszertartás Búcsúztató Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni.

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni. Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Olvasd el: Lukács

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Az elsõ. 2012. május 20. 9. évf. 5. szám.

Az elsõ. 2012. május 20. 9. évf. 5. szám. 9. évf. 5. szám. 2012. május 20. Az elsõ Az elsõ egyben az egyetlen is. Elsõbõl nincsen több, ezért életünk során végig egyben egyetlen is marad, ami meghatározza életünket. A házasság is családdá csak

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Szót értünk-e egymással?

Szót értünk-e egymással? Szót értünk-e egymással? Írta: Mátyus Barbara Virág (10/3), német orientáció Iskola: Herman Ottó Gimnázium, Miskolc Tizeshonvéd utca 21. 3525 E-mail: matyusvirag@freemail.hu Felkészítő tanár: Subicz Róbert

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG KÖRLEVELE

A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG KÖRLEVELE A KERESZTÉNY KÖZÖSSÉG KÖRLEVELE Címlapunkon: a wells-i katedrális Az angol gótikus építészet nagyra becsült értéke, a wells-i katedrális látható a címlapon, amelyet a XII. század végén kezdtek építeni.

Részletesebben

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011

TaTay SÁnDor Bakonyi krónika 2011 TATAY SÁNDOR Bakonyi krónika 2011 1. Hazatérés Ki tudja, hányadszor járom az utat Badacsony és Bakonytamási között? Legelőször lovaskocsin tettem meg, közel ötven évvel ezelőtt. Azután jó néhányszor vonattal,

Részletesebben

A fordított út módszere és a gráfok

A fordított út módszere és a gráfok A fordított út módszere és a gráfok 1. feladat: Ilonka az els nap elköltötte pénzének felét, a második nap a meglév pénzének egyharmadát, a harmadik nap a meglév pénz felét, negyedik nap a meglév pénz

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás

Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György

Az ókori világ 7 csodája. 2011 Horák György Az ókori világ 7 csodája 2011 Horák György Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A

Részletesebben

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban

Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban Híres metodisták 3. Metodisták a misszióban James Fraser (1886-1938) Senki nem vette észre, milyen királyi küzdelem folyik a könyvtár sarkában ülő fiatalember szívében. Azon a délutánon már harmadszor

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán

Párlat. egy kerékpárt ábrázolt, egy velocipédet; a badeni fürdőmester, Karl Drais remek járműve volt ez, vagy talán Párlat A minap, mondjuk így, ez olyan jó kezdésnek, a minap egy megsárgult, régi fénykép került a kezembe, fénykép. a századelőről, gondolom, már ahogy az él a mi megkésett fantáziánkban. a fantáziánk

Részletesebben

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása

I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása I. Az értekezés célkitűzése, a téma körülhatárolása A dolgozatban az antik szerelmi regény egyik képviselőjének, Kharitónnak Khaireas és Kallirhoé című regényét vesszük vizsgálat alá. A mű Kr. e I. század

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6

Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival

HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT. Sophy Williams rajzaival HOLLY WEBB MASZAT, AZ ELRABOLT kiscica Sophy Williams rajzaival Könyvmolyképző Kiadó Szeged, 2013 3 Robinnak 5 Elso fejezet Füttyszó hasított a levegőbe. Ben Williams és Rob Ford! Most azonnal gyertek

Részletesebben

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes

Részletesebben

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe

Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Kirándulás a Felvidéki bányavárosokba és a Szepességbe Felvidéki kirándulásunk az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával jött létre. A kirándulást hosszas előkészítő munka előzte meg, amiben tanáraink

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Radev szíve - a Lugas

Radev szíve - a Lugas MAGUS Kalandozok.hu Radev szíve - a Lugas Radev a Déli Városállamok egyik legismertebb és legnagyobb városa a keleti régióban néhány napnyi lovaglásra a tengertől egy alföldön elterülve. A város nagyságát

Részletesebben