Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata"

Átírás

1 Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata 2009/1 XIX. évfolyam 1. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése 6 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései 17 Területfejlesztés és építésügy Tájékoztató a évi Kós Károly-díjak adományozásáról 20 Turizmus és sport Tájékoztató a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról turisztikai vonzerővel bíró nagyrendezvény 682 millió forint támogatásban részesül 23 Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből statisztikai adatok és hírek a turizmus világából 24 Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 37 Hazai pályázati lehetőségek 41 Közösségi kezdeményezések. 42 Pályázati hírek 43 Jelentések, tájékoztatók Helyreigazítás. 46 Sajtótájékoztató a katasztrófavédelemről. 47 Új önkéntes köztestületi tűzoltóságok megalakulása. 48 Kamaszbarát Önkormányzat. 49 Aktuális hírek Hazai hírek 50 Nemzetközi hírek 52 Eseménynaptár, képzések Események, képzések beszámolók 54 Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium 57 Önkormányzati forródrót. 57 Közszolgálati forródrót 57 Doppinginformációs vonal. 57 Felhívás 57 Állami főépítészek 58 Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánló. 59 A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht. Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: Fax:

2 Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A nemzeti agrárkárenyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról A jogszabály száma és címe: évi CI. törvény a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról A jogszabály lényege: A törvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi kár okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál. A jogszabály meghatározza a kárenyhítő hozzájárulás megfizetésére vonatkozó szabályokat, illetve kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásait, valamint a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit. Hatálybalépés: február 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 185. szám ( ) A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról A jogszabály száma és címe: évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról A jogszabály lényege: a törvény hiánypótló szabályozásokat tartalmaz a költségvetési szervek jogállására, ismérveire, valamint az irányító szervi, felügyeleti hatáskörök rendszerezésére, korszerűsítésére. Kicseréli az Áht. Teljes VII. fejezetét, típusai szerint differenciáltan szabályozza a költségvetési szervek működését és gazdálkodását. A törvény meghatározza a gazdálkodó szervezet [gt., (köz)alapítvány] általi közforrásból történő közfeladat-ellátás általános feltételeinek, illetve a költségvetési szervek gt-vé történő (illetve ellentétes irányú) átalakulásának keretszabályait. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 187. szám ( ) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: évi CVI. törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról A jogszabály lényege: A törvény az alábbi jogszabályok módosításáról rendelkezik: - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény, - az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény, - a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló évi XCVIII. Törvény, - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény, (E jogszabály meghatározza többek közt, hogy a települési és a megyei önkormányzatok egészségügyi szakellátási kötelezettségüket a mindenkori lekötött kapacitások mértékének és szakmai összetételének megfelelően a törvény szerinti ellátási területen teljesítik. A jogszabály meghatározza az ellátási terület megállapításának szempontjait.) - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló évi XLVII. Törvény, - az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló évi LXXXIV. törvény, - az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény, - az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény, - a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK szám ( ) Az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: évi CVII. törvény egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról A módosított jogszabályok: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény, a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény, a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló évi CLXXX. törvény A módosítás lényege: A jogszabály több törvényt érintően tartalmaz módosításokat. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény vonatkozásában módosult többek között a jövedelemszámításra, a jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmára, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályozás. A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételei is megváltoztak. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 187. szám ( )

3 Jogszabályváltozások A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A jogszabály száma és címe: évi CXI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról A módosítás lényege: A Ket. módosításáról szóló törvény célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a közigazgatási eljárást, számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely az ügyfelek terheit kívánja csökkenteni pl. az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása sem, amelyet bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A belső ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezések döntő többségét hatályon kívül helyezi, és ehelyett az általános eljárási kötelezettségek között rögzíti, hogy a hatóságnak törvényben meghatározott eljárási cselekményeit haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon kell elvégeznie. A törvény áttér a határidők munkanapban való számítására, így az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosulnak. A törvény bevezeti a hatóság illeték- és díjvisszafizetési kötelezettségét az ügyintézési határidő elmulasztásának esetére. Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél által megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni. A törvény megfogalmazza és az általános eljárási szabályok szintjén bevezeti az egyablakos eljárást. Új fejezettel bővül a Ket., amely a kapcsolattartás formáját, valamint az ügyfél és a hatóság között, továbbá a hatóságok egymás közötti kapcsolattartását szabályozza. A hatósági döntések hathatósabb végrehajtása érdekében a törvény jelentősen módosítja a Ket. VIII. fejezetét. A törvény újraszabályozza a szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseket is. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: 190. szám ( ) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról A jogszabály száma és címe: 297/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A jogszabály tartalmazza, hogy az OEP feladatait központi szerve és területi igazgatási szervei útján látja el. Az OEP területi igazgatási szervei a regionális egészségpénztárak (REP), amelyek önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A módosítás meghatározza az OEP központi szerve, valamint a REP feladatait. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK szám ( ) A hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok egyszeri támogatásáról A jogszabály száma és címe: 303/2008. (XII. 18.) Korm. rendelet a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok egyszeri támogatásáról A jogszabály lényege: A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok személyi állományának egyszeri juttatásához a központi költségvetés 1148,0 millió forintot biztosít (a továbbiakban: Támogatás), mely a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 26. Hivatásos önkormányzati tűzoltók egyszeri juttatásának támogatása címen áll rendelkezésre. A Támogatás a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet alapján központilag finanszírozott létszáma, valamint önkormányzati finanszírozású közalkalmazotti és hivatásos létszám alapján kerül elosztásra és igénylés nélküli folyósításra. Hatálybalépés: Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 182. szám ( ) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A jogszabály száma és címe: 307/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: a rendelet 15. a új (3)-(6) bekezdéssel egészült ki. Szeszes ital automatából történő értékesítése tilos. Tilos szeszes italt árusítani a diáksport egyesület és az iskola sportlétesítményeiben. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok árusítása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén. A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési, nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermekés ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. Ezen intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével engedélyezheti. Hatálybalépés: január 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 184. szám ( )

4 Jogszabályváltozások A fás szárú növények védelméről A jogszabály száma és címe: 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza a fás szárú növények telepítésére, a fás szárú növények fenntartására, kezelésére, valamint a közterületen lévő fás szárú növények kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat. A rendelet hatálya a fákra, cserjékre (a fás szárú növényekre) terjed ki. A rendelet hatálya nem terjed ki azonban, az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre; az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre; a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre. Hatálybalépés: január 1., illetve július 1., illetve szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 191. szám ( ) A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról A jogszabály száma és címe: 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza az állami, és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott, valamint más költségvetési szervnél egészségügyi tevékenységet végző személyek közalkalmazotti jogviszonyának szabályait. A jogszabály rendelkezéseket tartalmaz a magasabb vezető és vezető megbízás, kinevezés ellátására kiírt pályázat elbírálásáról. Előírja a magasabb vezető és vezető megbízás, illetve kinevezés feltételeit, valamint meghatározza a vezetői, magasabb vezetői pótlék mértékét. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK szám ( ) A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól A jogszabály száma és címe: 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet a veszettség megelőzésének és leküzdésének részletes szabályait állapítja meg. A rendelet előírásait kell alkalmazni az ebek kötelező veszettség elleni védőoltása, a rókák veszettség elleni orális immunizálása, az egyéb állatok veszettségének megelőzése, az embert támadott, illetve mart állatokkal kapcsolatos eljárás, továbbá a veszettség leküzdése során. A jogszabály meghatározza többek között a nem vadon élő állatok veszettség elleni védőoltására vonatkozó, illetve a vadon élő állatokkal kapcsolatos szabályokat. Tartalmazza az ebzárlat szabályait, a veszettség leküzdésének részletes szabályait, valamint a vonatkozó közegészségügyi szabályokat. A rendelet melléklete tartalmazza az oltási könyv minimális tartalmi követelményeit. Hatálybalépés: január 1., illetve január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 184. szám ( ) A évi iskolatej program szabályozásáról A jogszabály címe és száma: 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet a évi iskolatej program szabályozásáról A jogszabály lényege: A tejfogyasztás növelése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a január 1. és december 31. közötti időszakra a hazai tej és tejtermék fogyasztási szint hosszú távon történő növekedésének elősegítése és az ifjúság táplálkozási szokásainak pozitív irányba történő elmozdítása érdekében iskolatej programot hirdet. A rendelet meghatározza a kedvezményezetti kört, valamint a kérelmezők jóváhagyására, a támogatás igénylésének általános feltételeire, a támogatható termékek körére, a támogatási kérelem benyújtására, az igényelhető támogatás mértékére, az ellenőrzésre, illetve az iskolatej programot népszerűsítő plakátra vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám ( ) A Tihanyi védett eredetű borról A jogszabály száma és címe: 174/2008. (XII. 31.) FVM rendelet a Tihanyi védett eredetű borról A jogszabály lényege: Kizárólag a rendeletben meghatározott feltételek szerint készített borok esetén használható a Tihanyi védett eredetű bor elnevezés. A rendelet meghatározza többek között a szőlő származási helyére, a szőlőfajta használatára, a szőlőültetvényekre, a szőlőtermés minősítésére, a borászati technológiára, a bor minősítésére, a jelölésre és forgalomba hozatalra, valamint a borászati üzem kötelezettségeire, illetve az ellenőrzésekre és a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: január 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 192. szám ( )

5 Jogszabályváltozások A lovas szolgáltató tevékenységről A jogszabály száma és címe: 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről A jogszabály lényege: A rendeletben szabályozott üzletszerű lovas szolgáltató tevékenységet az előírt feltételek teljesítésével gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, és az olyan államban letelepedett szolgáltató végezhet, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. A más EGT-államban letelepedett szolgáltató a szolgáltatást a Magyar Köztársaság területén történő letelepedés nélkül is folytathatja. Hatálybalépés: január 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 185. szám ( ) A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről A jogszabály száma és címe: 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról A módosítás lényege: A módosítás érintette többek között a szakmai vizsga feladatlapjára, nyelvére, a vizsgafelmentésre, a vizsgázó által bemutatandó okiratokra, a szakmai vizsga maximális időtartamára, a szakmai vizsga ellenőrzésére, a vizsgabizottság elnöke kizárására, feladataira, a vizsgabizottsági értekezlet jegyzőkönyvére, az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokra, adathordozóra, a szóbeli vizsgatevékenységre, a vizsgázó tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: január 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 171. szám ( ) A szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről A jogszabály száma és címe: 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza többek között a vizsgadíj fizetésére, a vizsgáztatót megillető vizsgáztatási díjra, a vizsgáztatási díjak kategóriába sorolására, a vizsgáztatási díj számítására, a vizsgáztatót megillető utazási és szállásköltségekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: december 20. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 180. szám ( )

6 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Létrejöttek a Regionális Államigazgatási Hivatalok január 1-jétől a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként létrehozta a regionális államigazgatási hivatalokat. A regionális államigazgatási hivatal, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kivéve, a közigazgatási hivatalok jogutódja. A közigazgatási hivatalok léteznek ugyan, de alkotmányos keretek között nem tudnak működni, miután az önkormányzati törvény szükséges, kétharmados többséggel történő módosítása nem történt meg. Az Alkotmánybíróság vonatkozó döntései értelmében ugyanis a törvényességi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szerv jogállását az Országgyűlésnek kell kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig azonban nem döntött erről a Parlament. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII.23.) Korm. rendelet rögzíti az államigazgatási hivatalok jogállását, az önkormányzati miniszter irányítási jogait, a hivatal létrehozatalának jogi alapjait, a hivatalvezető munkáltatói jogkörét, a kormány általános hatáskörű területi szerve státuszból eredő koordinációs, ellenőrzési, képzési és továbbképzési feladatokat, amelyeket a hivatal a területi államigazgatási szervek tekintetében is gyakorol. A regionális államigazgatási hivatalok tehát a törvényességi ellenőrzés kivételével ellátják mindazokat a hatósági és egyéb feladatokat, amelyek a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartoztak, így folyamatos ezeknek az ügyeknek az intézése. Ezzel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy a regionális államigazgatási hivatalok székhelye, vezetése, (postai, telefonos és internetes) elérhetősége megegyezik a jogelőd közigazgatási hivatalokéval. A hivatalok új feladataként jelentkezik, hogy döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, valamint az egyes ágazatok irányító minisztereinek az Alkotmányban, illetve a helyi önkormányzatokról szóló törvény egyes szakaszaiban meghatározott feladatai ellátásában. Így pl. közreműködik az Alkotmánnyal ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatására tett kormányzati javaslattétel esetén, segíti a Kormányt az államigazgatási feladatok ellátásban, végrehajtásában. Kiemelést érdemel, hogy a hivatalok igény esetén továbbra is szakmai segítséget nyújtanak a helyi önkormányzatok, a jegyzők részére, segítik a jegyző önkormányzati törvényben foglalt törvényességi jelzési kötelezettségének teljesítését. A helyi önkormányzatok tehát bármikor fordulhatnak szakmai véleményért, javaslatért az államigazgatási hivatalokhoz, amelyek ebben az esetben minden szakmai segítséget meg fognak adni az önkormányzatoknak. A regionális államigazgatási hivatalokról szóló részletes tájékoztatás az Önkormányzati Minisztérium honlapján (www.otm.gov. hu) az Államigazgatási Hivatalok menüpontra kattintva található. Összeállította: Dr. Zöld-Nagy Viktória, ÖM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály Segédanyag az Önkormányzatok részére a költségvetési és zárszámadási rendeletek elkészítéséhez A költségvetési rendeletet az alábbi jogszabályok figyelembe vételével kell elkészíteni: A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg. [Áht. 65. (1) bek.] A rendelet megalkotása során be kell tartani a saját Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) foglalt előírásokat [Ötv. 18. (1) bek., így pl. kétfordulós tárgyalás, írásos előterjesztés stb.]. A költségvetési év megegyezik a naptári évvel. [Áht. 7. (3) bek.] Ha a költségvetési rendeletet azon év január 1-jéig, amelyre szól, a képviselő-testület nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet hozhat, amelyben felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy a helyi önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletnek meg kell határoznia a felhatalmazás időtartamát is. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. E felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról sem hozott rendeletet, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, ekkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Erről a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. (Áht. 77. )

7 Jogértelmezés A jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig terjeszti a képviselő-testület elé. (Áht. 70. ) (A helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében a költségvetési koncepciót legkésőbb december 15-éig kell benyújtani a képviselő-testületnek.) A költségvetési koncepciót a pénzügyminiszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltakhoz igazodva a helyben képződő bevételeket, valamint az ismert kötelezettségeket figyelembe véve kell összeállítani. (Ámr. 28. ) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek tekintetében a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat elnökével áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, amelyet a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé. [Ámr. 28. (2) bek.] A polgármester a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét az SZMSZ-ben foglaltak szerint kikéri és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a koncepció-tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolja. Ahol a pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. [Ámr. 28. (3) bek.] A képviselő-testület a koncepciót megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól. [Ámr. 28. (4) bek.] A költségvetési koncepciónak a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről a kisebbségi önkormányzat elnökét tájékoztatni kell. [Ámr. 28. (6) bek.] A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás, b) a gazdasági program és költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról (Ötv. 10. a) és d) pontja) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásba rögzíti és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. [Ámr. 29. (4) bek.] A helyi önkormányzat és a helyi települési és területi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a települési és a területi kisebbségi önkormányzat elnökével. [Ámr. 28. (7) bek.] Az önkormányzat döntése előtt az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti a közalkalmazotti illetményelőmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés tervezetét. [Kjt. 6. (3) bek. a) pont] A fenntartó az intézmény költségvetésének meghatározásával, módosításával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, iskolaszéknek, szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak ( ) a véleményét. ( ) a nemzeti, vagy etnikai kisebbségi nyelvén, illetve a nemzeti, vagy etnikai kisebbségi nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelésioktatási intézmény esetén a települési (területi) kisebbségi önkormányzat véleményét be kell szerezni. [Kotv (3) bek.] A fenntartó helyi önkormányzat az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai, kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá ( ) pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény ( ) költségvetésének meghatározásához és módosításához beszerzi az érintett települési (területi) kisebbségi önkormányzat véleményét. E szabályt a kisebbségi oktatási intézmény esetén [Kotv (6) bek.; Nek.tv. 6/A. (1) bek. 3) pont] is alkalmazni kell. [Kotv (11) bek.] A könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok esetében kötelező elem a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg bemutatni a könyvvizsgáló véleményét. A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható. [Ötv. 92/A.-C. ; Ámr. 29. (9) bek.] A pénzügyi bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot. [Ötv. 92. (13) bek. a) pont] A jegyző által elkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek. Amennyiben a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. [Áht. 71. (1) bek) A polgármester a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor előterjeszti azokat a rendelet-tervezeteket is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák, bemutatja a több éves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait. (Áht. 71. (2) bek.] Ha az önkormányzat vagyontárgyaira költségvetési rendeletében vagyonkezelői jogot létesít, ellenőrizni kell annak Ötv., illetve Áht.-nek való megfelelését. [Ötv. 80/A. és 80/B. -ok] A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indokolással együtt bemutatni: a) az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat-felhasználási tervét, b) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: c) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

8 Jogértelmezés d) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. ([Áht (1) bek.] A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a költségvetéshez a közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege; b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege; c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként; d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege; e) egyéb nyújtott kedvezmény, vagy kölcsön elengedésének összege. [Ámr. 29. (13) bek.] Be kell mutatni továbbá: a költségvetési évet követő két év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg. [Áht. 71. (3) bek.] A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell: a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként: a) a személyi jellegű kiadásokat, b) a munkaadókat terhelő járulékokat, c) a dologi jellegű kiadásokat, d) az ellátottak pénzbeni juttatásait, e) a speciális célú támogatásokat, f) a költségvetési létszámkeretet, g) a felhalmozások előirányzatait, melyeket a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szervezetire elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. [Áht. 69. (1) bek.]; a megállapodásban meghatározott (gesztor) önkormányzatnak az évi CXXXV. törvény és az Ötv. 43. alapján létrejött társulások költségvetését. Az önkormányzati költségvetési szervek címeket alkotnak. Az azonos tevékenységet végző költségvetési szervek közül több is alkothat egy-egy címet. A költségvetési szervekhez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell bontani. A címrendet a költségvetési rendelet határozza meg. (Áht. 67. ) A helyi önkormányzat költségvetési rendelet-tervezete az alábbi szerkezetben készül: a) az önkormányzat és az önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként (a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben); b) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; c) a felújítási előirányzatok célonként; d) a felhalmozási kiadások feladatonként; e) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben: f) az általános és g) a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat); h) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként; i) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban; j) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve együttesen, egyensúlyban; k) elkülönítetten is a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése; l) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemterv; m) elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. [Ámr. 29. (1) bek.] A jegyző az önkormányzat költségvetési rendeletének megfelelően gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról. [1991. évi XX. törvény 140. (1) bekezdés g) pont] E szabályozást az önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell. A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és létszámkeretek között átcsoportosítást a képviselő-testület engedélyezhet, illetve az átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. (Áht. 74. )

9 Jogértelmezés A képviselő-testület a jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát az általa meghatározott keretek között ruházhatja át polgármesterre, bizottságra. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság 49/2004. (XII. 1.) AB határozata az alábbi eligazítást adja: A képviselő-testület előirányzat módosítási jogot adott a polgármesternek anélkül, hogy meghatározta volna a hatáskör gyakorlásának a kereteit. Az Áht. 74. (2) bekezdése azt a feltételt támasztja az átcsoportosítási jog átruházásánál, hogy a képviselő-testület által meghatározott keretek között történhet. Az előirányzat átcsoportosítási jog valamilyen (például a feladatnak, az átcsoportosítás ellenőrizhető indokainak, összeghatárnak a megjelölése) kereteinek a meghatározása eleget tesz az Áht.-ben foglalt követelményeknek. A helyi önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék-előirányzatok. A tartalékkal való rendelkezés jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között bizottságaira és a polgármesterre átruházhatja. (Áht. 73. ) E tekintetben is irányadó a 49/2004 (XII.1.) AB határozat. A költségvetési rendelet határozza meg: a) a tervezett (létrejött) bevételi többlet felhasználását, b) a tervezett (létrejött) hiányt milyen módon lehet fedezni a pénz- és tőkepiacon végzett hitelművelettel, c) a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket. (Áht. 75. ) A rendelet tartalmazza az évközi szabad pénzeszközök hasznosításának szabályait, illetve a pénzintézetnél történő lekötés eljárási rendjét [Áht. 8/A. (1) bek.], valamint tartalmazhatja a vagyonnal kapcsolatos tárgyévi teendőket. [Áht (1) bek.] A helyi önkormányzat képviselő-testülete a többletbevételek intézményi hatáskörben felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja. [Áht. 99. (1) bek.] Ha körjegyzőség látja el a települési önkormányzatok gazdálkodási feladatait, annak költségvetése mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat költségvetésében szerepel. [Ámr. 29. (5) bek.] A körjegyzőségben résztvevő települési önkormányzatok mindegyike önálló költségvetéssel rendelkezik, amelynek részre az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetése is, amelyet a körjegyző készít elő és az illetékes település polgármestere terjeszti a képviselő-testület elé. [Ámr. 29. (6) bek.] A körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselőtestületi ülésük előtt együttes testületi ülésen döntenek. [Ámr. 29. (7) bek.] A helyi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szerve az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltak szerint figyelemmel az Áht. 99. (1) bekezdésében és az 98. (1)-(2) bekezdésében foglaltakra módosíthatja egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzatait. E jog megilleti a helyi kisebbségi önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési szervét is. [Ámr. 53. (4) bek.] A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat külön kormányrendeletben foglalt figyelembevételével a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat megállapodásban rögzíti. [Áht. 68. (3) bek.] A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak a költségvetési rendelet-tervezet megalkotására vonatkozó megállapodása tartalmazza az egyes önkormányzatra vonatkozó határidőket is annak érdekében, hogy a helyi önkormányzat számára a jogszabályokban előírt kötelezettségek határidőben teljesíthetők legyenek. Az érintett önkormányzatok e megállapodást január 15-éig kötik meg és azt minden évben ezen időpontig módosíthatják. [Ámr. 29. (10)-(11) bek.] A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése, a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be a benyújtást követő 60 napon belül. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. [Nek. tv. 26. (2) bek.; Áht. 65. (2)-(3) bek.] Ha a települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg sem az általános működési, sem a feladatalapú támogatás időarányos része. [375/2007 (XII.23.) Korm. rendelet 1. (6) bek.] Amennyiben a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik, a települési önkormányzat költségvetési rendeletében a kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozó részt megfelelően módosítani kell. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. Meg kell vizsgálni, hogy az intézményfenntartó társulásban résztvevő önkormányzatok a társulási megállapodásban foglaltak szerinti eljárási rendben, illetve tartalommal fogadták-e el költségvetési rendeletüket.

10 10 Jogértelmezés Figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendelet megalkotása során betartották-e az SZMSZ, illetve a költségvetési rendelet tartalmára vonatkozó más hatályos önkormányzati rendelet (pl. a mérlegek tartalmáról alkotott rendelet, vagy egyéb ágazati rendelet) előírásait. Szempontok költségvetési rendelet végrehajtásához A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az önálló költségvetési szerként működő polgármesteri hivatal. (Áht. 66. ) A helyi önkormányzat költségvetési szerve társadalmi szervezetet a képviselő-testület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezethez való csatlakozásra, hozzájárulásra is. [Áht. 100/F.. (1) bek.] Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamelyik költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendeletének ennek megfelelő módosításával. [Ámr. 53. (2) bek.] Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol a helyi önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. [Ámr. 53. (3) bek.] A helyi önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A képviselő-testület döntése szerint időközönként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja emiatt költségvetési rendeletét. A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-éig, míg III. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan (november 30-áig ) tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiányt (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. [Áht. 79. (1) bek.] A kötelezettségvállalás, valamint az utalványozás ellenjegyzésére a helyi kisebbségi önkormányzat megbízása alapján a helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja is jogosult lehet. Szempontok a zárszámadási rendeletek elkészítéséhez A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásról) rendeletet alkot. (Áht. 82. ) A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást költségvetés-évenként, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően kell elkészíteni. (Áht. 18. ) A zárszámadáskor rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját. [Áht. 8/A. (1) bek.] A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követő 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. (Áht. 82. ) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indokolással együtt bemutatni: a) az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását; b) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal: c) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét, d) az adósságállomány-lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban, e) a vagyonkimutatást, f) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, g) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást. [Áht (2) bek.] A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, e) egyéb nyújtott kedvezmény, vagy kölcsön elengedésének összege. [Ámr. 29. (13) bek.] Vizsgálni kell, hogy vagyonkimutatás megfelel-e a 249/2000. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 44/A. -ában foglaltaknak.

11 Jogértelmezés 11 A települési és területi kisebbségi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási határozatainak elkészítése A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzatok együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat külön kormányrendeletben foglalt figyelembevételével a helyi önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat megállapodásban rögzíti. [Áht. 68. (3) bek.] Ebben a megállapodásban kell többek között rögzíteni a kisebbségi önkormányzat számára a költségvetési és zárszámadási határozatuk elfogadására vonatkozó határidőket. A helyi önkormányzat és a helyi települési és területi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a települési és a területi kisebbségi önkormányzat elnökével. [Ámr. 28. (7) bek.] A települési, illetve a területi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Ámr. 29. (1) bekezdés a) h) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az e) pontban szereplő önkormányzati hivatal költségvetése alatt a települési, illetve a területi kisebbségi önkormányzat igazgatási és egyéb, nem intézményi formában folytatott tevékenységét kell érteni. [Ámr. 29. (2) bek.] A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése, a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be a benyújtást követő 60 napon belül. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. [Nek. tv. 26. (2) bek.; Áht. 65. (2)-(3) bek.] Ha a települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat év közben megszűnik, a megszűnést követő hónap 1-jétől nem illeti meg sem az általános működési, sem a feladatalapú támogatás időarányos része. [375/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (6) bek.] A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának a helyi kisebbségi önkormányzatra és költségvetési szerveire elkülönítetten és összesítve együttesen az alábbi szerkezet szerint kell tartalmaznia az előirányzatokat, működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként: a) személyi jellegű kiadásokat, b) a munkaadókat terhelő járulékokat, c) a dologi jellegű kiadásokat, d) az ellátottak pénzbeli juttatásait, e) a speciális célú támogatásokat, f) a költségvetési létszámkeretet. [Áht. 69. (1)-(2) bek.] A helyi kisebbségi önkormányzat testülete a költségvetési határozatában az általa jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítási jogát bizottságaira és a helyi kisebbségi önkormányzat elnökére átruházhatja. [Áht. 74. (4) bek.] Feladatalapú támogatást a települési, területi kisebbségi önkormányzat igényelhet. A feladatalapú támogatás a kisebbségi közügyeknek a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok által történő ellátását szolgálja. A Kisebbségi költségvetési Bizottság a feladatalapú támogatásokról kisebbségi önkormányzati szintenként minden év április 15-éig dönt. A támogatás folyósításáról az igénylésről hozott döntést követően a MeH intézkedik az ÖTM útján a MÁK felé. A támogatás folyósítása két egyenlő részletben történik: az első részlet május 15-éig, a második részlet augusztus 15-éig. Ha a települési, vagy területi kisebbségi önkormányzat feladatalapú támogatásban részesül a költségvetési határozatukat a támogatás mértékének megfelelően módosítani kell. A módosított költségvetési határozatot a települési önkormányzat költségvetési rendeletébe is be kell építeni. Ha a helyi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevétel kiesése van, illetve kiadási előirányzatán belül átcsoportosítást hajt végre (ideértve az átruházott hatáskörben végrehajtott átcsoportosításokat), a települési, valamint a területi kisebbségi önkormányzat testület módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről beszámol a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének. [Áht. 79. (3) bek.] A helyi kisebbségi önkormányzat elnökének beszámolási kötelezettségére is az Áht. 79. (1) bekezdését kell alkalmazni, tehát az elnöknek az első félév gazdasági helyzetéről szeptember 15-éig, míg a háromnegyed éves helyzetről a költségvetési koncepció benyújtásával egyidejűleg kell tájékoztatást adni a testület részére. A helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő polgármesteri hivatal. (Áht. 66. ) Nem jogosult a helyi kisebbségi önkormányzat az ellenjegyzési jogkör gyakorlásával testületének azon tagját megbízni, aki a kötelezettségvállaló, illetve az utalványozó személlyel közeli hozzátartozói viszonyban van. Amennyiben ilyen személy a kisebbségi önkormányzat testületében nincs, úgy az ellenjegyzési jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal vezetője jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. [Áht. 74/A. (3) bek.]

12 12 Jogértelmezés A települési és a területi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési és zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszt a testület elé. A települési, illetve kisebbségi önkormányzat költségvetési, zárszámadási határozatát az elnök a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére. [Ámr. 29. (3) bek.] A költségvetési és zárszámadási rendeletek elkészítéséhez irányadó jogszabályok: 1. A helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 2. Az államháztartásról szóló módosított évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3. Az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 4. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. Törvény 5. A költségvetési szervek jogállásáról szóló évi CV. törvény 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló módosított évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.) 7. A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 8. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 9. A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) 10. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kotv.) 11. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tft.) 12. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladatés hatásköreiről szóló évi XX. törvény 13. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. sz. rendelet 14. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 15. A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. sz. rendelet 16. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 376/2007. (XII. 23.) Korm. sz. rendelet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 5649/2007. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: OBH 5645/2007.) Az eljárás megindulása A december 17-i vasutassztrájkkal összefüggésben több panasz érkezett hivatalomhoz. Tekintettel arra, hogy a panaszokban foglalt felvetések alapján a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével és a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint a mozgásszabadság alkotmányos jogával összefüggő visszáság gyanúja merült fel, az ügyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény (Obtv.) 16. ának (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam. A megállapított tényállás december 17-re a Liga Szakszervezetek bizonytalan időre, több ágazatra kiterjedő általános sztrájkot hirdettek, amelyhez a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is csatlakozott. A munkabeszüntetés járatkimaradásokat, vonatkéséseket, útvonal-rövidüléseket okozott a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (továbbiakban MÁV-START) által működtetett menetrend szerinti közlekedésben. Az OBH 5649/2007. számú ügyben egy nagymarosi lakos fordult panasszal hozzám. A panaszos beadványában azt állította, hogy a december 17-i vasutassztrájk napján a sajtóból arról értesült, hogy akinek előre megváltott vasúti menetjegye vagy bérlete van, de a sztrájk miatt nem tud utazni, visszatérítést kaphat a vasúti jegypénztárakban. A panaszos Budapesten dolgozik, munkahelyére előre váltott havibérlettel naponta vonattal közlekedik. Az említett napon, a Nagymaros Visegrád állomáson kívánt élni a visszatérítés lehetőségével. A pénztárostól a visszatérítés igénybevételéhez egy formanyomtatványt kapott, amelyre rá kellett volna írnia, hogy mikor használta a vasúti tömegközlekedés helyett a Volánbusz járatát. Ekkor derült ki számára, hogy a visszatérítés feltétele, hogy a vasúti tömegközlekedés helyett más tömegközlekedési eszközt vegyen igénybe. A panaszos sérelmezte, hogy mivel Nagymaroson a vasúton kívül más tömegközlekedési eszköz nem közlekedik, az itt lakók a visszatérítés lehetőségétől elesnek. A panaszos a budapesti munkahelyére végül saját gépjárműjével tudott eljutni, ami állítása szerint a tömegközlekedésnél drágább megoldás volt. Az OBH 5645/2007. számú ügyben egy Debrecen-Dombostanyán élő lakos fordult hozzám, azt sérelmezve, hogy mivel lakóhelye tömegközlekedési eszközzel kizárólag vasúton érhető el, abban az esetben, amikor nem közlekednek vonatok, ő a munkahelyére, gyermekei pedig iskolába csak legalább 9 kilométernyi gyaloglással tudnak eljutni. A panaszos beadványában sérelmezte azt is, hogy ha a sztrájk elhúzódik, és emiatt huzamosabb ideig a munkahelyétől távol marad, az jövedelemkiesést jelent számára, illetve kifejezte azon félelmét is, hogy végső soron a munkáját is elveszítheti. A panaszos, mivel munkahelyére vonattal szokott eljutni, az előző panaszoshoz hasonlóan vasúti havibérlettel rendelkezett.

13 Jogértelmezés 13 A MÁV-START Személyszállítási Üzletszabályzata (továbbiakban: üzletszabályzat), azaz közszolgáltatási személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó szerződési feltételek alapján a megváltott bérletek a rajtuk feltüntetett viszonylatban és érvényességi időn belül közlekedő vonatokon jogosítanak korlátlan számú utazásra. A bérletek ellenértékét tekintettel azok hatósági áras jellegére jogszabály határozza meg. A bérletek ára nem függ a vasúti tömegközlekedés üzemeltetéséért felelős társaság által leközlekedtetett járatok számától, illetve azok esetleges késéseitől, a járatkimaradásoktól, ezért a vizsgálat során megkeresett MÁV-START vezérigazgatója arra hivatkozott, hogy vonatkésés, járatkimaradás esetén a bérletek árából nincs lehetőségük viszszatérítést adni. Az üzletszabályzat szerint vonatkésés, illetve kimaradás esetén kártérítési kötelezettség a társaságot csak a fakultatív vagy kötelező helybiztosítással igénybe vehető járatokra vonatkozóan terheli, abban az esetben, ha az utas a helyjegyét meg is váltotta. A decemberi időszakra vonatkozóan a társaság vezetése az üzletszabályzattól eltérően döntött úgy, hogy a MÁV-START szolgáltatási területére, az említett időszakra félhavi vagy havibérlettel rendelkező a munkabeszüntetés miatt más közforgalmú helyközi tömegközlekedési eszközt igénybe vevő utasok részére költségtérítést biztosít a sztrájk lemondását követő 7. nap 24 óráig. Ennek értelmében, amennyiben a bérlettel rendelkező utas a sztrájk ideje alatt más tömegközlekedési vállalat közforgalmú helyközi közlekedési szolgáltatását (VOLÁN, HÉV stb.) vette igénybe, részére a MÁV-START az átadott tömegközlekedési menetjegyek darabszámának megfelelő mennyiségű, a vasúti bérlet kilométer távolságával megegyező dolgozók esetén teljes, tanulók esetében 50 százalékos árú, 2. kocsiosztályra szóló vasúti menetjegy árának megfelelő összeget térített meg. A sztrájk időszakára vonatkozó érvényes bérlettel nem rendelkező utasok részére költségtérítés nem járt. Az érintett alkotmányos jogok A jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye és tisztességes eljáráshoz való jog: A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. [(Alkotmány 2. (1) bekezdés] Az állam alapvető jogvédelmi kötelezettsége: A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. [Alkotmány 8. (1) bekezdés] A mozgásszabadsághoz való jog: Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén törvényben meghatározott esetek kivételével megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. [Alkotmány 58. (1) bekezdés] Alkalmazott jogszabályok A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (Vtv.) A sztrájkról szóló évi VII. törvény (Sztrájktv.) A Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) A vasúti személyszállítási szerződésekről szóló 10/1997. (I. 28.) Korm. rendelet A vasúti közszolgáltatásnak minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási tevékenységre a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló, június 26-ai 1191/69/EGK tanácsi rendelet (EGK R.) A vizsgálat megállapításai 1. Hatásköri kérdések és a közszolgáltatások jellege Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatáskörét az Obtv. 16. ának (1) bekezdése rögzíti: Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [ ], illetve közszolgáltatást végző szerv [ ] tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az Obtv. ugyan nem határozza meg a közszolgáltatást végző szerv fogalmát, az országgyűlési biztos következetes gyakorlata szerint azonban minden esetben közszolgáltatónak tekintendők a hatóságnak nem minősülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervek, különösen azok, amelyek esetében a kérelmezőnek nincs lehetősége annak megválasztására, hogy az általa igényelt szolgáltatás igénybevételére kivel szerződjön, tekintettel arra, hogy azt csak korlátozott számú vagy csak kizárólag egyetlen szervtől veheti igénybe. (Vö. az OBH 6501/2001. számú ombudsmani jelentéssel.) A közszolgáltatásoknak több sajátossága közül két alapvető jellegzetesség indokolja azt, hogy azok igénybe vevői a hatóságok eljárásával szembeni alapjogvédelemmel azonos védelmet élvezzenek az ombudsmani eljárás során. Az egyik, hogy a közszolgáltatások alapvető, elemi és tömeges szükségleteket elégítenek ki (vö. Lőrincz Lajos: A közigazgatás alapintézményei. HVG- Orac, Budapest, idézi: Hajas Barnabás: Elfelejtett ombudsmani hatáskör? Közjogi Szemle, 2008/1.), amelyek nélkülözése jelentős hátránnyal járna az egyén számára. A másik, hogy a korábban említetteknek megfelelően a közszolgáltató a szolgáltatás igénybe vevőivel szemben monopol- vagy kvázi-monopolhelyzetben van. Az igénybe vevőnek ezért a legtöbb esetben egyáltalán nincs, olykor pedig csak korlátozottan áll fenn a lehetősége arra, hogy ne lépjen a közszolgáltatóval szerződéses kapcsolatra, illetve helyette alternatív szolgáltatót válasszon. A közszolgáltatást nyújtó szerv által megállapított általános szerződési feltételek, üzletszabályzatok, egyéb sokszor jogszabályi vagy jogszabályon alapuló előírások így például az, hogy egyes

14 14 Jogértelmezés közszolgáltatásokat az egyén köteles igénybe venni, továbbá a szerv tevékenységének számos más jellegzetessége pedig jelentős mértékben analóg a hatósági működéssel. A közszolgáltatások ellátása során a szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője között alapvetően szerződéses kapcsolat, polgári jogi jogviszony áll fenn, amelyre főszabályként a Ptk. rendelkezései az irányadók, a jogviszony tartalmát a Ptk. szabályainak megfelelően az állam központi szervei által alkotott jogszabályok meghatározhatják. A közszolgáltatások előbb említett sajátos jellege miatt azonban több olyan érdek merül fel, amelyek a versenyszférához képest jelentősebb állami beavatkozást tesznek szükségessé. Ez a beavatkozás a közszolgáltatási jogviszony egyes tartalmi elemeinek meghatározásában nyilvánulhat meg. (Vö. 324/B/1991. AB határozat, ABH) A Vtv. 2. a (1) bekezdésének 18. pontja alapján vasúti közszolgáltatásnak minősül a vasúti társaságnak az állammal (települési önkormányzattal) kötött közszolgáltatási szerződése alapján, külön jogszabályban meghatározott hatósági ár ellenében végzett, a közszolgáltatási menetrendben előírt személyszállítási tevékenység. Az országgyűlési biztosnak az Obtv. 16. a (1) bekezdése által konstituált hatásköre tehát kiterjed a vasúti személyszállítási tevékenységet ellátó szervekre is. Jelen panasszal összefüggésben indokolt részletesen vizsgálni a személyszállítási közszolgáltatás sajátosságait. A Vtv. 1. ának (3) bekezdése szerint a törvény az EGK R.-el együttesen alkalmazandó. Az EGK R. 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a közszolgáltatási kötelezettség a működtetési, a szállítási és a díjszabási kötelezettségből tevődik össze. A panasz szempontjából releváns működtetési kötelezettség pedig részletesebben azt jelenti, hogy a közszolgáltatónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie a folytonos, rendszeres és a kapacitás meghatározott követelményeinek megfelelő szállítási szolgáltatás nyújtásának biztosítására. A Vtv. rendelkezései szerint a vasúti személyszállító a tevékenységét az állammal kötött közszolgáltatási szerződés keretében látja el, erre pedig egyértelműen irányadó a közjogi szerződéseknél érvényesülő alapelv, amely szerint a szerződő felek egyik elsődleges kötelezettsége a közérdek szem előtt tartása és védelme. A közszolgáltatások sajátosságai, valamint a jogszabályi előírások alapján összegzésként megállapítható, hogy a vasúti személyszállítási közszolgáltatást ellátó szerv kötelezettsége az, hogy a közszolgáltatást igénybe vevőket a megfelelő, de legalább az elégséges mértékű szolgáltatással ellássa. 2. A még elégséges szolgáltatásról A Sztrájktv. 4. ának (2) bekezdése alapján annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. A Sztrájktv. idézett rendelkezéséből következik, hogy az ország lakossága sztrájk miatt, annak ideje alatt sem maradhat alapvető közszolgáltatások nélkül. A még elégséges szolgáltatás fogalmát, annak mértékét a törvény nem határozza meg, arról a közszolgáltatást végző szervezeteknél a sztrájkot megelőző egyeztetés során a feleknek kell megállapodniuk. A megállapodás hiánya azonban a munkavállalók sztrájkba lépését nem akadályozza meg, és a Legfelsőbb Bíróság egyik 1991-es esti döntése (vö. BH ) alapján nem szolgálhat alapul a sztrájk jogellenességének megállapításához sem. Ezért előfordulhat az ahogyan a jelen vizsgálat alapjául szolgáló vasutas sztrájk esetében is történt, hogy a lakosság egy része a rendelkezésre álló helyettesítő szolgáltatások hiányában teljes egészében közszolgáltatás nélkül marad. Így lényegében nem érvényesül a Sztrájktv. garanciális rendelkezése, amely szerint a közszolgáltatásban részt vevő szervezetek munkavállalóinak munkabeszüntetése a lakosság még elégséges mértékű szolgáltatással való ellátását nem gátolhatja. A Sztrájktv. alapján a lakosság (mint harmadik oldal) igényeit kielégítő, még elégséges szolgáltatás mértékének meghatározása a közszolgáltatást végző szervezet (mint munkáltató) és a szervezet dolgozói (mint a munkaharcra készülő munkavállalók) között kialakított alku tárgyát képezi. Az alku kialakításában részt vevő felek pozíciója minden tekintetben, így a még elégséges szolgáltatás meghatározása szempontjából is egyenlőtlen. A közszolgáltatást végző szerv rendelkezik ugyanis azokkal az információkkal, amelyek alapján meghatározható, hogy mi a szolgáltatásnak az a minimális mértéke, amely a lakosság igényeit még kielégíti, ezt a mértéket azonban érdekében állhat úgy eltorzítani, hogy az minél inkább megközelítse a rendes működés során nyújtott szolgáltatási mértéket. A munkaharcra készülő munkavállalóknak pedig az állhat érdekükben, hogy a még elégséges szolgáltatást minél alacsonyabb szinten határozzák meg, vagy egyáltalán ne szülessen megállapodás, hiszen ezzel a lakosság elégedetlenségével mintegy megtámogatva nagyobb nyomást tudnak gyakorolni a munkáltatóra. Az eddigi tapasztalatokból az leszűrhető, hogy minél jelentősebb a szolgáltatás nélkül maradó érintettek köre, a munkaharcnak a munkavállalókra nézve annál kedvezőbb kimenete várható. Az országgyűlési biztosnak nem feladata és nem is célja a még elégséges szolgáltatás mértékének meghatározása. Jelentésemben arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy a Sztájktv. a megállapodás kialakítását olyan felekre bízza, akik között az érdekek kölcsönös elismerése, a közös akaraton alapuló megegyezés eleve kizárt. Mindezek alapján megállapítom, hogy a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okoz, illetve a mozgásszabadság részét képező szabad közlekedéshez való alkotmányos alapjog sérelmének közvetlen veszélyét hordozza magában, hogy a tömegközlekedési dolgozók általános sztrájkja esetén a lakosság azért esik el teljes egészében a tömegközlekedési közszolgáltatás igénybevételének lehetőségétől, mert a még elégséges szolgáltatás meghatározására hivatott feleknek a jogi szabályozás hiányosságaira visszavezethetően a megállapodás megkötése nem áll érdekében. (Vö. 60/1993. (XI. 29.) AB határozat)

15 Jogértelmezés 15 A még elégséges szolgáltatás mértékének meghatározásakor álláspontom szerint figyelembe vehetők azok a helyettesítő szolgáltatások is, amelyek a lakosság adott közszolgáltatással kapcsolatos igényeit alternatív módon szolgálják ki. A vasúti tömegközlekedés esetén például a szolgáltatás helyettesíthető közúti tömegközlekedéssel, illetve a lakosság helyváltoztatását biztosító más szolgáltatással is. A vizsgálat tárgyát képező esetben az alkotmányos joggal összefüggő sérelmet éppen az okozta, hogy a panaszosok semmilyen más közszolgáltatás nyújtotta módon nem tudtak az adott napon a munkahelyükre eljutni. Az elmúlt időszakban bekövetkezett további vasutassztrájkok ideje alatt például a vizsgálatban szereplő egyik településen a lakosság közlekedési igényeinek kielégítését a közszolgáltató úgy oldotta meg, hogy megállapodást kötött a közúti tömegközlekedést biztosító szervezettel, amely a vasúti dolgozók sztrájkja esetén járatokat indít azokra a településekre is, ahova egyébként menetrendszerinti járatok nem közlekednek. Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a lakosság számára a közszolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása végső soron a vizsgált esetben állami, illetve egyes közszolgáltatások esetén önkormányzati feladat. E feladatának a kötelezett elsősorban a közszolgáltatás-nyújtás jogi szabályozásának kialakításával tehet eleget. Abban az esetben azonban, ha a közszolgáltatás az azt eredetileg nyújtó közszolgáltató tevékenységével a még elégséges mértékben sem biztosítható, a közszolgáltatás kötelezettjének tehát az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladata az is, hogy az esetleges helyettesítő szolgáltatásokról gondoskodjon, továbbá abban az esetben, ha ez sem megoldható, a közszolgáltatás kiesése miatt a lakosság kapcsolódó költségeit megtérítse. 3. A szolgáltató kárfelelősségéről A közszolgáltatóknál kezdeményezett sztrájkok következtében az érintett lakosság az esemény károsultjává válhat. E vonatkozásban álláspontom szerint kárnak kell tekinteni minden olyan indokolt költséget, amelyet a közszolgáltatás kiesése miatt a szolgáltatás igénybevételére jogosultaknak, illetve azt a rendes működés szerint igénybe vevőknek meg kell fizetniük. A közszolgáltatók kárfelelőssége kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a polgári jog által, károkozással öszszefüggésben alkalmazott szankciók alapvetően a vagyoni viszonyok megsértésének a kiküszöbölését, illetve a megbontott egyensúly helyreállítását, a tág értelemben vett reparációt célozzák, lehetőleg olyan helyzetet teremtve, mintha a jogsérelem, a hátrányos eredmények be sem következtek volna. [Vö. Gellért György (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. KJK KERSZÖV Üzleti és Jogi Kiadó, Budapest o.] A polgári jogi kártérítési felelősség megállapításának a Ptk. szabályai szerint tényállási eleme a kárt okozó magatartás jogellenessége is, amit a magyar polgári jog vélelmez, azaz minden kárt okozó magatartás jogellenesnek tekintendő, hacsak jogszabály nem rendelkezik annak jogalapjáról, azaz teszi azt jogszerűvé. A jogellenes magatartással okozott kár esetében a károsult kártérítésre, a nem jogellenes magatartással okozott kár esetben pedig kártalanításra tarthat igényt. A hatályos szabályozás szerint jogellenes sztrájk esetén különösen, ha a sztrájk jogellenességét a bíróság megállapította, amennyiben annak jogszabályi többletfeltételei is fennállnak, nyitva áll a lehetőség kártérítési igény érvényesítésére. Álláspontom szerint nem egyértelmű azonban, hogy kártérítésre vagy kártalanításra tarthat-e igényt a közszolgáltatás igénybe vevője abban az esetben, ha a sztrájk jogellenességét a bíróság a Sztrájktv. 3. a alapján nem állapítja meg, a munkabeszüntetés azonban nem felel meg a 4. (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek, tehát a közszolgáltatás még elégséges szintje sem volt biztosított. Nehézséget jelent továbbá az is, hogy egyes közszolgáltatók a harmadik felekkel kötött szerződéseikben sztrájk esetére kikötik a kártérítési felelősség alóli mentesülésüket (mint vis maior). Vizsgálatom során a kérdéssel kapcsolatosan áttanulmányoztam a MÁV-START üzletszabályzatának vonatkozó rendelkezéseit. A szolgáltató személyszállítási üzletszabályzatának I. részében határozza meg a szerződésszegés szabályainál a vasúttársaság felelősségét. A 185. kiegészítő feltétel szerint: A vasút a kártérítési kötelezettség alól csak vis maior esetében mentesül. Vis maiornak minősül a vasút érdekkörén vagy működési körén kívül eső okból eredő előre nem látható, elháríthatatlan esemény vagy körülmény, melynek kivédése emberi erővel nem lehetséges. Ilyenek minősül különösen: természeti katasztrófa sztrájk vagy hasonló munkabeszüntetés, a MÁV-START Zrt. munkavállalói által végrehajtott sztrájk vagy munkabeszüntetés kivételével, [ ] Fentiek alapján a vizsgálattal érintett közszolgáltató tehát a saját munkavállalói (jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, jegypénztárosok stb.) által végrehajtott sztrájkot nem tekinti vis maiornak, annak tekinti azonban, ha a vasúti tömegközlekedésben egyéb munkaköröket betöltő munkavállalók (például a vonatvezetők) lépnek sztrájkba. A közszolgáltatás folyamatossága szempontjából azonban közömbös, hogy a lakosság közlekedési igényei mely szervezet dolgozóinak munkabeszüntetése miatt maradnak kielégítetlenül. Mivel a vasúti személyszállítási közszolgáltatás működésének zavartalan biztosítása a MÁV-START feladata, álláspontom szerint a Ptk. rendelkezéseivel ellentétes, hogy a szolgáltató belső szabályzatában kizárja a teljesítésben résztvevő alvállalkozói tevékenységéért való helytállási kötelezettségét. Mivel végső soron a vasúti tömegközlekedési közszolgáltatás zavartalan működésének biztosítása az állam feladata, szükségesnek látom olyan eljárási rend kialakítást is, amely a közszolgáltatás kiesése esetén szabályozza az azt igénybe vevőknek okozott kár megtérítését, illetve a felmerült költségek megfizetését.

16 16 Jogértelmezés Mindemellett a vizsgált ügyben a közszolgáltató megkeresésemre adott válasza szerint üzletszabályzatának nem a fent idézett pontjára hivatkozott, amikor a kártalanítási felelősségét kizárta, hanem az üzletszabályzat 20. ában foglaltakra, amely szerint: a vasúttársaság a helyjegy, illetve pótjegy díjának visszafizetése mellett köteles megtéríteni az utas kárát, ha az utas ülőhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította, és a) a közforgalmú személyszállító vonat kimarad, vagy b) a vonat a célállomásra 30 percet meghaladó késéssel érkezik meg. A MÁV-START üzletszabályzatának említett pontja megegyezik a vasúti személyszállítási szerződésekről szóló 10/1997. (I. 28.) Korm. rendelet (Korm. rend.) 20. ában foglalt rendelkezéssel. A közszolgáltató az igénybe vevők felmerült költségeit végül nem is az üzletszabályzatában foglaltak alapján térítette meg, hanem erről ad hoc jellegű eseti döntést hozott, amely szintén szűk körben a helyettesítő közlekedési közszolgáltatást igénybevevőkre vonatkozóan határozta meg a költségtérítésre jogosultak körét. Álláspontom szerint a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével és a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz, ha a közszolgáltató az üzletszabályzatában indokolatlanul korlátozott szűk körben, illetve a vizsgált esetben nem előre kiszámítható módon biztosítja a közszolgáltatás kiesése esetére helytállási kötelezettségét, vagyis a kártalanítás (kártérítés) iránti igények érvényesíthetőségét. Összegzés A sztrájk a munkaharc fontos eszköze, korlátozása csak a szükségesség/arányosság alkotmányos követelményének figyelembevételével lehetséges. Ugyanakkor az ország lakosságának közszolgáltatásokkal, adott esetben közvetlenül a mozgásszabadság, közvetetten számos más alapjog gyakorlásának nélkülözhetetlen előfeltételét képező vasúti tömegközlekedési közszolgáltatással való ellátása az állam feladata. A közlekedési dolgozók sztrájkja esetén tehát felmerül az érintett alkotmányos alapjogok összeütközése, amelynek feloldása olyan állami feladat, amely gondos mérlegelésen alapuló jogalkotást igényel. A jogalkotás során nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy megfelelő jogérvényesítési mechanizmus hiányában erőtlen a Sztrájktv. jelenleg hatályos azon rendelkezése, amely alapján a sztrájkjog a közszolgáltatóknál csak úgy gyakorolható, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Álláspontom szerint azonban kellő körültekintéssel kell kezelni az említett rendelkezéshez fűzhető olyan jellegű szankció bevezetését is, amely a felek megegyezésének hiányában megtiltaná a munkavállalók sztrájkba lépését, ebben az esetben ugyanis a munkáltató érdekévé válik az egyezségkötés megakadályozása. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy tekintettel arra, hogy a közszolgáltatók mögött az ellátási kötelezetti oldalon állam, illetve az önkormányzatok állnak, a munkavállalók követeléseinek teljesítése is sok esetben ezek közreműködésével valósulhat meg. Ezért szükséges lehet az egyeztető tárgyalások során a közszolgáltatás biztosításáért végső soron felelős állami, illetve önkormányzati fél markánsabb bevonása is. Ez egyúttal elősegítheti az elégséges szolgáltatásról való megegyezés megszületését is. Tekintettel arra, hogy a vasúti tömegközlekedési közszolgáltatás zavartalan biztosítása állami feladat, a szabályozás kialakításának igényét veti fel az is, hogy a közszolgáltatás jogosultjai, illetve az azt ténylegesen igénybe vevők a közszolgáltatás kimaradása esetén milyen módon, milyen mértékben és kivel szemben érvényesíthetik kártalanításra, illetve kártérítésre irányuló igényeiket. Intézkedéseim A feltárt alkotmányos joggal összefüggő visszásságok orvoslása érdekében az Obtv. 21. ának (1) bekezdése alapján kezdeményezem a MÁV-START Zrt. vezérigazgatójánál, hogy a jelentésemben kifejtettekre tekintettel vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a társaság üzletszabályzatának módosításával kiküszöbölhetőek-e a közszolgáltatás kiesése esetére meghatározott kártalanítás, kártérítés hiányosságaival kapcsolatosan feltárt visszásságok; az Obtv. 25. a alapján javaslom a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy jogszabályban kerüljön rendezésre a jogszerű sztrájkkal kapcsolatos kártalanítási (és a jogellenes sztrájkkal összefüggő kártérítési) felelősség kérdéseinek egyértelmű rendezése, különös tekintettel a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál zajló munkabeszüntetések esetére; az Obtv. 25. a alapján javaslom az igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy vizsgálja meg, jogszabályalkotással, illetve módosítással mi módon orvosolhatók a jelentésemben feltárt, az elégséges szolgáltatás biztosításával, a sztrájk jogszerűségének kérdéseivel kapcsolatos visszásságok. Budapest, december 11. Dr. Szabó Máté sk. Előadók: dr. Bíró Sára, dr. Kovács Orsolya, dr. Zeller Judit

17 Jogértelmezés 17 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A Ktv. 44/A. -ának június 30. napjáig hatályos szövege értelmében a községi önkormányzatok rendeletben a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőik számára állapíthattak meg az érintett köztisztviselő alapilletményének 10 százalékát meg nem haladó mértékű illetménykiegészítést a tárgyévre vonatkozóan. Ez a jog a községi önkormányzatokat középfokú végzettségű köztisztviselőik tekintetében nem illette meg. [653/H/2008. AB határozat] Az indítványozó az önkormányzat által alkotott, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet (a továbbiakban: Ör.) megsemmisítését kérte. Az Ör. a polgármesteri hivatal középfokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselőit egységesen 10 százalékos illetménykiegészítésben részesítette azzal, hogy a szeptember 12-én hatályba lépő rendelet rendelkezéseit január 1. napjától kell alkalmazni. Az indítványozó szerint június 30-ig illetménykiegészítést a helyi önkormányzat rendeletében csak évente, a tárgyévre vonatkozóan állapíthatott meg, de a községi önkormányzatokat a középiskolai végzettségű köztisztviselők tekintetében nem illette meg ez a jog június 30-át követően a képviselő-testület az Ör. visszaható hatályú megalkotásával a korábbi költségvetési években teljesített kifizetések jogi alapját teremtette meg utólagosan. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint valamely jogszabály akkor ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába, ha a jogalkotó kötelezettséget megállapító, vagy valamely magatartást jogellenessé nyilvánító jogszabályt visszamenőlegesen kihirdetését megelőző időre léptetett hatályba, vagy a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés alapján a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ez az értelmezés csak a jogalanyok helyzetét terhesebbé tevő jogalkotásra vonatkozik. A kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő, vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb szabályozást előíró jogszabály esetében feltéve, hogy az így megalkotott jogszabályok egyébként nem alkotmányellenesek, illetve magasabb szintű jogszabályokkal nem ellentétesek a visszaható hatályú jogalkotás nem alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület által alkotott rendelet a címzettek szempontjából kedvezőnek tekinthető, ezért az a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközés miatt nem minősíthető alkotmányellenesnek. A köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44/A. -ának június 30. napjáig hatályos szövege értelmében a községi önkormányzatok rendeletben a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőik számára állapíthattak meg az érintett köztisztviselő alapilletményének 10 százalékát meg nem haladó mértékű illetménykiegészítést a tárgyévre vonatkozóan. Ez a jog a községi önkormányzatokat középfokú végzettségű köztisztviselőik tekintetében nem illette meg. Az Alkotmánybíróság szerint tehát az Ör. a január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozóan törvényi felhatalmazás hiányában lett megalkotva. Erre a Ktv. 44/A. -a csak július 1. napjától adott számára felhatalmazást. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy jogszabálysértő helyzetet idézett elő az önkormányzat azáltal, hogy korábbi helytelen gyakorlatát, amely abban állt, hogy a polgármesteri hivatal köztisztviselői számára illetménykiegészítést rendeletalkotás nélkül állapított meg, illetőleg, hogy középfokú végzettségű köztisztviselőit január 1. és június 30. között illetménykiegészítésben részesítette, az Ör. megalkotásával kívánta korrigálni. Az Alkotmánybíróság szerint a már lezárt költségvetési évet, illetve éveket, érintő, kifizetési jogcímeket utólagosan létrehozó, a Ktv. változó szabályainak megfelelő kifizetéseket utólagosan legalizáló jogszabályalkotás alkotmánysértő. A fent leírtak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. de rendelkezéseit január 1. napjától kell alkalmazni szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Ör. szövegrészének megsemmisítése a polgármesteri hivatal középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselői számára már teljesített kifizetéseket nem érintette.

18 18 Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság december 15-i sajtóközleményében megjelentek szerint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és több magánszemély indítványa alapján hozott határozatában megsemmisítette a helyi adókról szóló törvény egyes rendelkezéseit és a luxusadóról szóló törvény egészét. [444/B/2006. AB határozat] A sajtóközlemény szerint az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja volt. A megsemmisített rendelkezések (a luxusadó esetén) előírták, illetve (a helyi építmény- és telekadó esetén) lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót. Az Alkotmánybíróság szerint az a körülmény, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség, ellentétes az Alkotmány több rendelkezésével. Sem a másodfokon eljáró adóhatóságok, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját (az úgynevezett számított értéket). A határozat szerint alkotmányellenes továbbá az is, hogy a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozása során a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia. Az Alkotmánybíróság a fentieken túl megállapította, hogy az Országgyűlés által elfogadottól eltérő szöveggel hirdették ki egy adótörvényeket (köztük a helyi adókról szóló törvényt) módosító törvény egyik paragrafusát. Emiatt az Alkotmánybíróság a közjogilag érvénytelen törvényi rendelkezést a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A közműfejlesztési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlanok és a fizetendő hozzájárulás összegének önkormányzati rendeletben történő szabályozása kizárja az érdemi jogorvoslatot, a bírósági felülvizsgálatot, ami alkotmányellenes. [1184/B/2007. AB határozat] Az indítványozó szerint az önkormányzat út- és közműépítési hozzájárulásról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) melléklete József Attila utca 360 hrsz. szövegrésze ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 28. -ának (2) bekezdésében foglaltakkal, mert a már korábban közművesített telek, a telek másik oldalán húzódó József Attila utcai közművesítéssel nem lehet érintett. Az ingatlanra vonatkozó szabályozás tehát a telek érintettsége híján a hivatkozott magasabb szintű jogszabállyal ellentétes. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Ör. szerinti szabályozás lényege az, hogy jogszabály az önkormányzat rendelete a normatív szabályok mellett konkrét, egyedi döntéseket is tartalmaz. Meghatározza, hogy a közműfejlesztési hozzájárulás fizetése szempontjából melyek az érintett ingatlanok és meghatározza az egyes ingatlanok után fizetendő hozzájárulás összegét is. Az Alkotmány 57. -ának (5) bekezdése szerint bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen áll fenn a jogorvoslat joga. A jelen esetben azonban nem bírósági, közigazgatási és más hatósági döntésről van szó, hanem települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletéről, azaz jogszabályról. Az Ör. melléklete konkrétan maghatározza a közműfejlesztési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlanokat és a fizetendő hozzájárulás összegét. Az Ör.-ben, tehát jogszabályban történő szabályozás kizárja az érdemi jogorvoslatot, a bírósági felülvizsgálatot, ami alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. mellékletét és az annak alkalmazására felhatalmazást adó rendelkezést megsemmisítette. A képviselő-testület egyes ingatlanok belterületbe vonása tekintetében teljes egészében mellőzte az Ét. szabályainak megfelelő, a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló rendeletének módosítását is magában foglaló eljárást, jogszabályi formát. [155/B/2003. AB határozat] Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az érintett önkormányzat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről szóló rendeletében (a továbbiakban: RÉSZ) nem szabályozta a belterületi határvonal és a tervezett belterületi határvonal közötti területek belterületbe vonásának, a belterületi határvonal módosításának az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) szabályaival összhangban álló rendjét. Az Alkotmánybíróság ezért határidő tűzésével felhívta az önkormányzat képviselő-testületét, hogy a megállapított határidőig jogalkotói feladatának tegyen eleget.

19 Jogértelmezés 19 Az Alkotmánybíróság hivatalból észlelte, hogy a képviselő-testület nem alkotta meg azt a rendeletet, amely megfelelő eljárásban és jogszabályi formában rendezte volna a RÉSZ hatályos állapota szerint a belterület határán kívül, de a tervezett belterületi határ vonalán belül fekvő egyes ingatlanok belterületbe vonásának rendjét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület azáltal, hogy nem szabályozta a belterületi határvonalon kívül, de a tervezett belterületi határvonalon belül fekvő ingatlanok belterületbe vonásának az Ét. szabályaival összhangban álló rendjét, megsértette a jogállami jogbiztonságot, valamint a tulajdonhoz való jogot. Lehetővé tette ugyanis olyan helyzet kialakulását, ahol a RÉSZ szerinti belterületi határvonalon kívül fekvő ingatlanok jogi helyzete a képviselő-testület belterületbe vonásról rendelkező határozatai, a RÉSZ-ben szereplő határvonal tényleges módosításának elmaradása folytán, valamint az ezekkel ellentétes jogállást tanúsító ingatlan-nyilvántartási határozatok, tulajdoni lap-másolatok közhiteles adatai miatt bizonytalan mind az ingatlanok tulajdonosai, mind pedig rajtuk kívül álló harmadik személyek számára. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság határozatai és a RÉSZ egymásnak ellentmondó jogi helyzetet tanúsítanak az ingatlanok tekintetében, amely miatt sérül a jogbiztonság. Sérül továbbá a tulajdonhoz való jog is, mivel annak egyik garanciális biztosítéka, az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége üresedhet ki a képviselő-testület jogalkotói mulasztásával, a jogszerű és Ét.-nek megfelelő belterületbe vonás elmaradásával. Ez utóbbi mulasztásnak pedig az az okozója, hogy képviselő-testület nem szabályozta annak garanciális rendjét, hogy a tervezett belterületi határvonalon belül, de a tényleges belterületi határvonalon kívül fekvő területeket az Ét.-nek megfelelő eljárásban miként vonja belterületbe. Az önkormányzati rendelet lényegében csak az életveszély elhárítást jelöli meg, holott az Étv ának (7) bekezdése ezen túl további fontos szabályokat tartalmaz a változtatási tilalommal érintett ingatlanokkal összefüggő folyamatban lévő építési ügyek tekintetében. [377/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzat változtatási tilalom elrendeléséről szóló rendelete (a továbbiakban: Ör.) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek esetében is alkalmazni kell. szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisítette. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) változtatási tilalmat érintő szabályait módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló évi L. törvény, valamint a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló évi XLIX. törvény. Az Étv. hatályos rendelkezései a változatási tilalommal érintett ingatlanokkal kapcsolatban a folyamatban lévő egyes építési hatósági ügyekre is kiterjedő szabályokat tartalmaznak. Az Étv ának (1) bekezdése értelmében a változtatási tilalom alá eső területen a 20. (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. A jelen ügyben vizsgált Ör. úgy rendelkezik, hogy a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más értéknövelő változtatást az életveszély elhárításán kívül végrehajtani nem szabad. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-ben tilalmazott építési tevékenységek alapvetően megegyeznek az Étv ának (1) bekezdésben foglaltakkal, azzal a különbséggel, hogy az Étv. mint kivételösszességet megjelöli a 20. (7) bekezdését. Az Ör. lényegében csak az életveszély elhárítást jelöli meg, holott az Étv ának (7) bekezdése ezen felül további fontos szabályokat tartalmaz a változtatási tilalommal érintett ingatlanokkal összefüggő folyamatban lévő építési ügyek tekintetében. Az Alkotmánybíróság szerint tehát az Ör. azzal, hogy rendelkezéseit valamennyi folyamatban lévő ügyre alkalmazni rendeli, szembekerül az Étv ának (7) bekezdésébe foglalt kivételt meghatározó szabályokkal (pl. a tilalom hatálybalépésekor érvényes építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkák módosítása tekintetében). Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította az önkormányzati rendeleti szabály törvénnyel való ellentétét, ezért az Ör. vonatkozó szövegrészét megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály

20 20 Területfejlesztés és építésügy Tájékoztató a évi Kós Károly-díjak adományozásáról Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából három személynek egyéni és három szervezetnek közösségi díjat adományozott. Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési és építési szakállamtitkár adta át december 16-án a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. A Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter, amelyet a rendszerváltást követően 1991-ben újraalapítottak. Az elismerés a települési értékvédelem, a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes egyéni vagy csoportos munkáért adományozható. Évente legfeljebb három személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész. A Bizottság tagjait a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) delegálja. A évben kiadható Kós Károly-díjakra egyéni kategóriában 17, közösségi kategóriában 6 javaslat érkezett be. A beérkezett javaslatokat a Kós Károly-díj Bizottság november 4-én megtartott plenáris ülésén értékelte, és készített ajánlást a díjak adományozására. Az ajánlás előterjesztése alapján Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából Kós Károly-díjat adományozott az alábbi személyeknek, illetve szervezeteknek ban egyéni kategóriában Kós Károly-díjat kapott Minczinger Katalin nyugdíjas pedagógus Fonyód város lakosságának régóta megfogalmazott igénye volt egy helytörténeti gyűjtemény megalapítása. Minczinger Katalin volt az, aki ennek érdekében mind a kezdeményezést, mind pedig a megvalósítást döntő részben magára vállalta. Példa nélküli önzetlenséggel és eredményességgel, időt és fáradtságot nem kímélve dolgozott ebben az ügyben. Az ő elhivatottsága és lelkesedése másokat is magával ragadott. Így valósulhatott meg a hajdan mozinak is használt, leromlott állapotú százéves nyaralóépület igényes, illetve teljes felújítása a helytörténeti gyűjtemény elhelyezése végett. Minczinger Katalin ezt követően is folyamatos munkát végez mind a gyűjtemény fenntartása és bővítése, mind pedig a település kulturális életének szervezése terén. Sáros László DLA építész Sáros László építész több évtizedes tervezői alkotó tevékenységével szerzett hírnevet és elismertséget; a legrangosabb építészeti díjak birtokosa. Az alkotói munka mellett azonban folyamatosan közérdekű feladatokat is vállalt. Egy évtizednél hoszszabb ideig főépítészként hatással volt Jászberény Város fejlődésére; hasonló ideig volt a Kós Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke; mesterként működik közre a Kós Károly Vándoriskola tevékenységében. Jelentős szakirodalmi és építész fotós munkássága a különböző kultúrák, hagyományok és műfajok iránti érzékenységét mutatják. Szakmai sokoldalúsága, a hagyományos értékek iránti elkötelezettsége, közéleti szerepvállalása példamutató. Vass József amatőr helytörténész és fotográfus Óföldeák építészeti, régészeti és néprajzi emlékekben gazdag Csongrád megyei kis település. Vass József két évtizede meghatározó személyisége, szinte motorja a helyi társadalmi életnek, a helyi közművelődésnek. Kulturális szervező és kezdeményező tevékenységével jelentősen hozzájárult a helyi hagyományok feltárásához és fenntartásához. Sokat fáradozott a település és környezete szépítéséért, az építészeti és a természeti értékek megőrzéséért. Jelentős áldozatvállalással, kis részben pályázati támogatással, képeslapokat és ismertető füzeteket készített és adott ki a településről. Vass József lokálpatriotizmusa, sokoldalú hagyományőrző és önkéntes művelődés-szervező munkássága példamutató.

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete

Abádszalók Város Képviselőtestületének. 6/2010. ( III.18. ) rendelete Abádszalók Város Képviselőtestületének 6/2010. ( III.18. ) rendelete AbádszalókVáros Önkormányzata költségvetési és zárszámadási rendelete tartalmának, mellékleteinek és szöveges indoklásának meghatározásáról

Részletesebben

I. Fejezet Az Önkormányzat költségvetése

I. Fejezet Az Önkormányzat költségvetése Szentgotthárd Város Önkormányzata képviselő - testületének 6/2007.(III.01.) sz. rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzata költségvetési és zárszámadási rendeleteinek tartalmi követelményeiről Módosítva

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 31/2008. (X.29.) önkormányzati rendelete

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 31/2008. (X.29.) önkormányzati rendelete KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 31/2008. (X.29.) önkormányzati rendelete a költségvetési és zárszámadási rendelet tartalmáról, a mellékleteiről és a szöveges indokolásról Kisújszállás Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének. 2/2009. (III. 17.) rendelete. Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének. 2/2009. (III. 17.) rendelete. Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről ÖRVÉNYES KÖZSÉG Képviselő-testületének 2/2009. (III. 17.) rendelete Örvényes Község Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Kihirdetve: 2009. március 17. Németh Tünde körjegyző Örvényes Község Önkormányzat

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2011. (II. 25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. I.

APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. I. APÁCATORNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 2/2012 (II.22.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Apácatorna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére Tárgy: Javaslat a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás 2014. évi

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Balatonfőkajár Község Önkormányzat és a Balatonfőkajár Roma Nemzetiségi Önkormányzat között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Balatonfőkajár Község Önkormányzat és a Balatonfőkajár Roma Nemzetiségi Önkormányzat között 1 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A Balatonfőkajár Község Önkormányzat és a Balatonfőkajár Roma Nemzetiségi Önkormányzat között Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv., valamint a nemzetiségi jogokról

Részletesebben

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Dorogháza Község Önkormányzata

Részletesebben

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2015.( ) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről.

H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2015.( ) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015.( ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. (t e r v e z e t) H e g y e s d község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről TÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésében

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

. számú előterjesztés. a társulás 2014. évi költségvetésének elfogadása

. számú előterjesztés. a társulás 2014. évi költségvetésének elfogadása . számú előterjesztés A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges, az előterjesztés nyilvános ülésen tárgyalható!! a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi, Szociális és

Részletesebben

Hajdúbagos Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2005. (IX.21.) ÖR. számú rendelete

Hajdúbagos Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2005. (IX.21.) ÖR. számú rendelete Hajdúbagos Község Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2005. (IX.21.) ÖR. számú rendelete Az Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről szóló 1/2005.(II.15.) rendeletének módosításáról Hajdúbagos község

Részletesebben

Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Ádánd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Ádánd Község Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi

Részletesebben

Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város Önkormányzat 2011. évi költségvetésről

Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város Önkormányzat 2011. évi költségvetésről Isaszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011.(II.16.) önkormányzati rendelete Isaszeg Város Önkormányzat 2011. évi költségvetésről 1 Isaszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a

Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a Mátraverebély Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.05.) önkormányzati rendelete a Mátraverebély Községi Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól.

Részletesebben

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei:

A rendelet hatálya kiterjed Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzatára és költségvetési szerveire. 2. ~ Az Önkormányzat költségvetési szervei: Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (11.27. ) önkormányzati rendelete Tápiószentmárton Nagyközség Onkormányzata 2015. évi költségvetéséről Tápiószentmárton Nagyközség

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

rész Második biánsebesty Fábi -testület A költs gvetési

rész Második biánsebesty Fábi -testület A költs gvetési Fábi biánsebesty nsebestyén Közs zség Önkorm nkormányzat nyzat Képvisel pviselő-test -testület letének 1/2013. ( II. 18.) rendelete az Önkorm nkormányzat nyzat 2013. évi költs gvetéséről Fábiánsebestyén

Részletesebben

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről

Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Község Önkormányzata Képviselőtestületének./2013.(.) önkormányzati rendelete a 2012. évi költségvetésről Báta Községi Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

Nemesvid Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete Nemesvid Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről

Nemesvid Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete Nemesvid Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről Nemesvid Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete Nemesvid Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről Nemesvid Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I.

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I. Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Somlójenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Püspökszilágy Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 3/2011.(II.16.) sz. rendelete. Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Püspökszilágy Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 3/2011.(II.16.) sz. rendelete. Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Püspökszilágy Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 3/2011.(II.16.) sz. rendelete Az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Püspökszilágy Község Önkormányzati Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT Szám : 10/2015. (II.25.) MRNÖ határozat Tárgy: Döntés a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapításáról

Részletesebben

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991.

Részletesebben

Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Úrhida Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Úrhida Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország helyi

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről.

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. Jászszentandrás Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2015. (III.3.) számú önkormányzati rendelete a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény

Részletesebben

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről (a 9/2015. (VIII. 13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Részletesebben

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2014.(II.15.) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről.

Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2014.(II.15.) önkormányzati rendelete. Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.15.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.15.)

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/ 2012.(II.24.) rendelete a községi önkormányzat 2012.évi költségvetéséről

Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/ 2012.(II.24.) rendelete a községi önkormányzat 2012.évi költségvetéséről Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/ 2012.(II.24.) rendelete a községi önkormányzat 2012.évi költségvetéséről Csólyospálos Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 15. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.2.)

Részletesebben

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 Ügyiratszám: 134-7/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29-i ülésére Tárgy: 2014. évi

Részletesebben

Told Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete Told Község Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről

Told Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete Told Község Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről Told Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014. (II. 20.) önkormányzati rendelete Told Község Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről Told Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(II.14.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(II.14.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.(II.14.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 5/2006. (II. 27.) rendelete az

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 5/2006. (II. 27.) rendelete az Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 5/2006. (II. 27.) rendelete az önkormányzat költségvetésének megállapításakor, illetőleg a zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul

Részletesebben

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.13.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Tahitótfalu Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /... (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában

Részletesebben

Búcsúszentlászló Község Önkormányzata 2/2013.(III. 25.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről. 1. A rendelet hatálya

Búcsúszentlászló Község Önkormányzata 2/2013.(III. 25.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről. 1. A rendelet hatálya Búcsúszentlászló Község Önkormányzata 2/2013.(III. 25.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetésről Búcsúszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

KAZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/2012.(II.23.) sz. rendelete a 2012. évi KÖLTSÉGVETÉSRŐL

KAZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/2012.(II.23.) sz. rendelete a 2012. évi KÖLTSÉGVETÉSRŐL KAZÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 2/2012.(II.23.) sz. rendelete a 2012. évi KÖLTSÉGVETÉSRŐL A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének. 2./a. számú napirendi pontjához.

E L Ő T E R J E S Z T É S. Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének. 2./a. számú napirendi pontjához. E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének 2./a. számú napirendi pontjához. A Városi Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének elfogadásához.

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (II. 15.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 3/2014.(II.07.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: Újtikos Községi Önkormányzat Kévislő-testületének 3/2014.(II.7.)

Részletesebben

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről

FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről FÜRGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2008. (II. 22.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2008. évi költségvetéséről Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. február 27-én tartandó ülésének 1. számú A 2014. évi költségvetési rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés megtárgyalása

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. az önkormányzat és intézményei 2009. évi költségvetéséről szóló

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. az önkormányzat és intézményei 2009. évi költségvetéséről szóló Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat és intézményei 2009. évi költségvetéséről szóló 6/2009.(IX.14.) 8/2009.(XII.08.) rendeletekkel módosított 1/2009.(III.02.) rendelete

Részletesebben

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013.(II.14.) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetésére

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013.(II.14.) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetésére Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2013.(II.14.) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetésére Tiszatenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések Marcalgergelyi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2009. (II.13.) rendelete az önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről (A 9/2009. (IX.16.); 11/2009. (XI.24.); 5/2010. (III. 31.) rendeletekkel

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2009.(II.18.) R E N D E L E T E. Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2009.(II.18.) R E N D E L E T E. Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2009.(II.18.) R E N D E L E T E Mátészalka Város Önkormányzata 2009. évi költségvetéséről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 7/2009.(III.30.),

Részletesebben

Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE. az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról

Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE. az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Bekecs községi Önkormányzat 8/2005.(V.1.) SZÁMÚ RENDELETE az Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának zárszámadásáról Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször módosított

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4 /2004/ II.11. / ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL

POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4 /2004/ II.11. / ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4 /2004/ II.11. / ÖNK. SZ. RENDELETE POLGÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL 2 Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2004. (II.11.) számú

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK..../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről. 1. A rendelet hatálya

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK..../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről. 1. A rendelet hatálya TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK.../2013. (...) számú rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23 (1) bekezdésében

Részletesebben

Somogyzsitfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról

Somogyzsitfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Somogyzsitfa Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról Somogyzsitfa Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról

Részletesebben

c) dologi kiadások 155 667 000 Ft, d) egyéb működési célú kiadások 3 500 000 Ft e) engedélyezett létszámkerete 92 fő.

c) dologi kiadások 155 667 000 Ft, d) egyéb működési célú kiadások 3 500 000 Ft e) engedélyezett létszámkerete 92 fő. BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (II.26.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL 1 Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

EL TERJESZTÉS. A Jászladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megtárgyalására

EL TERJESZTÉS. A Jászladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megtárgyalására EL TERJESZTÉS A Jászladányi Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megtárgyalására El terjeszt : Czibak László, Nemzetiségi Önkormányzat elnöke El készítésben részt vett: Mezei Norbert,

Részletesebben

Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Mátraszentimre Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014. (II.06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Magyarország központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX.

Részletesebben

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA...

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. SZEPTEMBER 03-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. SZEPTEMBER 03-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 polgarmester@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról és a 2015. évi költségvetéséről

ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról és a 2015. évi költségvetéséről SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: tarsulas@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/98-13/2015. ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról

Részletesebben

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről

Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1./2011.(II.28.) rendelete a 2011. évi önkormányzati költségvetésről Kisoroszi Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése,az

Részletesebben

A rendelet hatálya 1. Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 2. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének

A rendelet hatálya 1. Az Önkormányzat 2009. évi költségvetése 2. A Képviselő-testület az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010.(IV.19.) számú Önkormányzati rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról az 1/2009. (I.30.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Halmaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére

Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsának 2015. február 11-i ülésére Tárgy: Javaslat az Alisca Rekultivációs Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 2015.

Részletesebben

A költségvetés főbb adatai

A költségvetés főbb adatai 3/2008. /II.25../ sz. KT. RENDELET Monostorpályi Község Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére Monostorpályi Község Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

zárszámadási rendelete

zárszámadási rendelete Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. ( III.27.) számú zárszámadási rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről.

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő -testület)

Részletesebben

Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(II. 15.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Monorierdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (IV.15) rendelete. Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata 2004. évi zárszámadásáról

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (IV.15) rendelete. Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata 2004. évi zárszámadásáról Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (IV.15) rendelete Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata 2004. évi zárszámadásáról Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 21-i ülésére 3. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 205. április 2-i ülésére Tárgy: A Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatal módosító alapító okirata és az egységes szerkezetű alapító

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. Hosszúhetény Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. Hosszúhetény Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Hosszúhetény Község Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló 4/2015.(V.04.) 7/2015.(IX.21.) rendeletekkel módosított 3/2015.(III.09.) rendelete

Részletesebben

Cigány Kisebbségi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege a évre tervezett működési, fejlesztési bevételeiről és kiadásairól

Cigány Kisebbségi Önkormányzat összevont költségvetési mérlege a évre tervezett működési, fejlesztési bevételeiről és kiadásairól PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2006.(XII. 22.) rendelete Püspökladány Város Önkormányzata költségvetési- és zárszámadási rendeletéhez kapcsolódó tájékoztató mérlegek, kimutatások

Részletesebben

1. számú előterjesztés

1. számú előterjesztés Határozati javaslat Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 18-i nyilvános ülésére /2015. ( ) képviselő-testületi határozat Tárgy: a Bátaszék és Környéke Önkormányzatainak Egészségügyi,

Részletesebben

Őcsény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelete a 2013. évi zárszámadásról

Őcsény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelete a 2013. évi zárszámadásról Őcsény Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelete a 2013. évi zárszámadásról Őcsény Községi Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2)

Részletesebben

Nyírparasznya Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata 2/2011. (I.11.) CKÖ határozata

Nyírparasznya Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata 2/2011. (I.11.) CKÖ határozata Nyírparasznya Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata 2/2011. (I.11.) CKÖ határozata A települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A kisebbségi

Részletesebben

Budapest, 2006. szeptember

Budapest, 2006. szeptember SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 2458-2/2006. TERVEZET M i n i s z t e r i r e n d e l e t a helyi önkormányzatok részére gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása céljából nyújtandó támogatás igénylésének,

Részletesebben

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft)

1. melléklet a 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelethez. A kiegészítő pótlék összege (Ft) 16564 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 95. szám A Kormány 165/2015. (VI. 30.) Korm. rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2010. (IV. 28.) 1 önkormányzati rendelete a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről az 1/2014. (I. 30.) 2 önkormányzati

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. (III.05.) önkormányzati rendelete. Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. (III.05.) önkormányzati rendelete. Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. (III.05.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete,

Részletesebben

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről. A rendelet hatálya Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2009. (II. 16.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Újrónafő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló -

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2011. (II. 18.) rendelete Jánossomorja Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2011. (II. 18.) rendelete Jánossomorja Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2011. (II. 18.) rendelete Jánossomorja Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

Bucsa és Kertészsziget Önkormányzat Napközi Otthonos Óvoda Intézményfenntartó Társulása Pénzügyi Bizottsága 5527. Bucsa, Kossuth tér 6.

Bucsa és Kertészsziget Önkormányzat Napközi Otthonos Óvoda Intézményfenntartó Társulása Pénzügyi Bizottsága 5527. Bucsa, Kossuth tér 6. Bucsa és Kertészsziget Önkormányzat Napközi Otthonos Óvoda Intézményfenntartó Társulása Pénzügyi Bizottsága 5527. Bucsa, Kossuth tér 6. M E G H Í V Ó Bucsa és Kertészsziget Önkormányzat Napközi Otthonos

Részletesebben

Iktatószám: 3/22-10/1/2015 Tárgy: Aszófő Község Önkormányzata 2015. évi költségvetésének ELŐTERJESZTÉS

Iktatószám: 3/22-10/1/2015 Tárgy: Aszófő Község Önkormányzata 2015. évi költségvetésének ELŐTERJESZTÉS Iktatószám: 3/22-10/1/2015 Tárgy: Aszófő Község Önkormányzata 2015. évi költségvetésének második fordulós tárgyalása és elfogadása ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015.03.02-i

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a 2014. évi költségvetésről szóló. 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a 2014. évi költségvetésről szóló. 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 2014. évi költségvetésről szóló 2/2014. (II. 18.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E Egységes szerkezetben a 18/2014. (IX. 02.), 19/2014.

Részletesebben

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (III.05.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Medgyesbodzás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (III.05.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Medgyesbodzás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014 (III.05.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Medgyesbodzás Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Újrónafő Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben