AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint"

Átírás

1 AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK Alvás 1. Specifikus érző működések Hallás Látás Szomatoszenzoros Szaglás, ízérzékelés 2. Specifikus mozgató működések Szomatomotoros koordináció 3. Integratív funkciók: magasabb/mentális idegi tevékenység Érző, mozgató, vagy vegetatív működésekhez közvetlenül nem kapcsoló idegi működés. Motiváció, Emóciók, Beszéd, nyelv, Ébrenlét és Alvás, Tanulás, Emlékezet, Viselkedés, Magatartás Öntudat, Gondolkodás, megértés, Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint intracellulárs (1. félév) patch clamp (1. félév) extracelluláris közvetlenül a sejt mellett: juxtacellulárs és single unit elvezetés egyedi akciós potenciálok érzékelése a közeli idegsejtekben és a közeli sejthálózat összaktivitása (local field potential LFP, popspike, evoked potential) példa juxtacelluláris elvezetésre szabadon viselkedő állatban (Averkin Róbert, Tamás Gábor) : EEG (elektroencephalogram) Hans Berger (1924) alfa ritmus Az EEG az extracelluláris áramok következtében fellépő feszültségváltozást (µv) méri. A szöveti szintű elektromos jelek amplitúdója kisebb, mint az egy sejten mérhető membránpotenciál változások. Oka: elektróda távolsága a működő agytól (meninges, koponya, bőr) Következménye: egyedi akciós potenciálok kiszűrődnek (aluláteresztő szűrő) lassabb feszültségváltozások, pl. szinaptikus potenciálok jobban megőrződnek. Standard humán EGG elektróda pozíciók Standard éber humán EGG regisztrátum fejbőrön: EEG (elektorenkefalogram) agyfelszínen: ECoG (electrocorticogram) agyban: ICoG (intracorticogram) a közeli sejthálózat összaktivitása: mezőpotenciál (field potential) szinkron akciós potenciál (populációs spike vagy popspike) küszöb alatti működés, pl. hálózati oszcilláció sejthálózati válasz ingerlésre: kiváltott potenciál (evoked potential) 1

2 EEG hullámsávok EEG hullámsávok during spatial exploration in hippocampus Time (s) Az EEG sejtszintű mechanizmusai Apikális dendritek dipólusos működése Az EEG sejtszintű mechanizmusai Nem minden sejt járul az EEG jelhez egyformán hatékonyan felszíni agystruktúrák (agykéreg) sejtjei dominálnak agyi rétegek orientációja (agyfelszínre merőleges, felszínhez közeli az optimális: gyrusok teteje) Az EEG jelgeneráció szempontjából az agykérgi gyrusok tetején lévő piramissejtek szinaptikus aktivitása a legfontosabb. EPSP Intracelluláris elektróda Extracelluláris elektróda extracelluláris EPSP Nem minden sejt járul az EEG jelhez egyformán hatékonyan felszíni agystruktúrák (agykéreg) sejtjei dominálnak agyi rétegek orientációja (agyfelszínre merőleges, felszínhez közeli az optimális: gyrusok teteje) Az EEG jelgeneráció szempontjából az agykérgi gyrusok tetején lévő piramissejtek szinaptikus aktivitása a legfontosabb. (aktív) (áramnyelő) Az apikális dendritek dipólusos működése bemenetfüggő polaritású: áramforrás sűrűség analízis (current sourcedensity CSD analysis) sink/áramnyelő = serkentés; source/áramforrás = gátlás R m>r e EPSP>extracelluláris EPSP R m Az apikális dendritek dipólusos működése bemenetfüggő polaritású: áramforrás sűrűség analízis (current sourcedensity CSD analysis) sink/áramnyelő = serkentés; source/áramforrás = gátlás Alapvető agykérgi mikrohálózat Intracelluláris és extracelluláris polaritásokkal (CSD) térképezhető (inaktív) (áramforrás) Extracelluláris elektróda extracelluláris potenciál 2

3 ALVÁS / ÉBRENLÉT Alvási stádiumok és poliszomnográfia ÉBER ÁLLAPOT Fiziológiás, tudatos állapot Aktív szenzorimotoros kölcsönhatás a környezettel Aktív szenzoros bemenet Teljes motoros kimenet Kognitív tevékenység (érzékelés, felfogás, figyelem, memória, ösztön, érzelem, nyelv, öntudat) EEG: deszinkronizáció (kis amplitúdó, magas frekvencia) ALVÁS Fiziológiás tudatvesztés, Fekvő/nyugalmi testhelyzet Szenzoros ingerlési küszöb emelkedett Kicsi motoros kimenet Egyedülálló viselkedés: álmodás EEG: szinkronizáció (nagy amplitúdó, alacsony frekvencia) Átmeneti, csökkent frekvencia az éberhez képest Hipnogram Ultradián ritmus Az alvás a központi idegrendszernek az ébrenléttől eltérő működési mintázata, amely bonyolultan szabályozott, aktív, átmeneti tudatállapot. Az alvásért és az ébrenlétért eltérő idegi struktúrák felelősek. 715 Hz Relaxáció, hiperpolarizáció Orvosi Élettan (>50%) Alvási stádiumok és poliszomnográfia A természetes alvás egymásután ismétlődő ciklusokra tagolódik, A ciklusok különböző mélységű stádiumokból állnak. REM (paradox alvás) Mindig felületes alvási stádiumot követ 1. Rapid Eye Movement 2. Gyors EEG: deszinkronizáció, (paradox alvás) 3. Gyenge izom tónus,mozgás gátolt 4. Álmodás hosszabb, intenzív, bizarr, vizuális emóciókkal 5. Szimpatikus aktiváció 6. Szexuális izgalom 7. Spontán ébredés, 8. Külső ébresztés csak erős ingerekkel NemREM (NREM), vagy lassú hullámú alvás 1. Nincs szemmozgás, 2. Lassú EEG: szinkronizáció, 3. Mozgásképes állapot, csökkent tónus, 4. Álmodás a periódus idejének <50 %ában rövidebb, napi eseményekről 5. Paraszimpatikus aktiváció, 6. Spontán ébredés felületes alvásból, 7. Külső ébresztés: Felületes alvásból gyenge, Mély alvásból csak erős ingerekkel Alvási stádiumok és poliszomnográfia Egy éjszakai alvás alatti a ciklikusok paraméterei változnak 1. A nemrem alvás fokozatosan mélyül, majd kb. 45 perc múlva felszínesebbé válik. Az első REM szakasz kb percig tart. 2. Az éjszaka előrehaladtával a nemrem fázis rövidül és egyre kevésbé mélyül, A REM fázis hosszabbá válik, Egy éjszakai alvás alatt kb. 45 ciklus zajlik le. NonREM min/ciklus, NREM 7580 % h elalvás 34: Mély alvás h Természetes ébredés Az alvás mélysége a külső ingerekkel való ébreszthetőség mértékével vizsgálható. AZ ÁLOM: Eltérő REM és nonrem alatt Az alvás alatt folyó mentális tevékenység, Az alvás alatti agyi működések szubjektív megélése, (illetve az a része, amelyre ébrenlét alatt emlékezni tudunk). EEG deszinkronizált: 40 Hz, b és γ ritmus, Motoneuronok gátoltak (nincs mozgás!), Pulzusszám nő, vérnyomás nő, légzés változik, Mellékvesevelő adrenalin szintézise nő Elsősorban a REMben történő álmainkra emlékezünk. 3

4 Az alvás szerepe Az alvás alapvető életszükséglet, az alvás megvonása súlyos következményekkel járhat. 1940ig az alvást az agy passzív állapotának gondolták, azóta az agy aktív állapotának tekintik. Az alvás funkciói: Neuronális kapcsolatok stabilizálódása alvás alatt történik, Az agy alvás közben dolgozza fel az ébren kapott (tanult) ingereket, és tárolja az emléknyomot a memóriában (memória konszolidáció). Alvás idején eltűnik a kognitív szemét (haszontalan emléknyom). Az alvás stádiumok feltételezett funkciói REM Memória konszolidáció és tanulás Az emocionális tónusú szövegek megőrzése az éjszaka második felében a magas REM arányú alvásban hatékonyabb, Pszichológiai jóllét, Motiváció, Stresszel való megbirkózás, Hangulatszabályzás REM (alvás általában) elengedhetetlen a túléléshez, Erősíti a genetikailag determinált viselkedési mintákat, Fokozott növekedési hormon és serotonin szintézis a lassú hullámú alvás alatt. Alvásmegvonás a serotonin megvonáshoz hasonló tüneteket eredményez (hiperaktivitás), Gyógyulás Gyermekkorban növekedés Energia karbantartás: alvásmegvonás után fokozott táplálék fogyasztás, súlynövekedés nélkül, Néhány napos alvásmegvonás után deprimált szellemi tevékenység. NREM Memóriakonszolidáció Az explicit memória konszolidációja a NREM 34 stádiumban hatékonyabb Fejlődés, Rekonstrukció, Energiatermelés (ATP), Immunreguláció, Az információszerzés fázisában működő neuronális aktivitás térbeniidőbeni sorozatai újra lejátszódnak a neuronhálózatokban alvás során, de időben felgyorsítva Buzsáki Gy Az alvás életkori változásai A gerincesek alvása Cirkadián ritmus 4

5 Cirkadián ritmus: kettős szabályzás Az alvás szükséglethez (belső igény) kapcsolódik, Az alvási igény az előzőleg éberen töltött idővel arányos, (agyi anyagcsere kimerülésekor megjelenő anyagokra érzékeny receptorokra épül Cirkadián ritmusért felelős idegi hálózatok IV. Thalamocorticalis hálózat Alvási orsók generálása Kérgi neuronok szinkronizálása Kéreg felé futó szenzoros ingerek kapuzása. HOMEOSZTATIKUS (humorális) Mennyit aludjunk? HOMEOSZTATIKUS HIÁNY éber alvó ALVÁSSZABÁLYOZÁS CIRKADIÁN (idegi) Mikor aludjunk? A belső cirkadian ritmus generátor a Nucleus Suprachiasmaticus Szinuszoid, endogén alvásébrenléti ciklus, (külső ingerek pl. nappal/éj, táplálék hozzáférés, szociális interakciók, mozgás, és belső jelzések pl. emocionális, zsigeri befolyásolják) Az alvás bizonyos agyi struktúrák és neurotransmitter rendszerek közötti kölcsönhatás (összjáték) eredménye. Az alvás nem a környezet ingereinek hiányában jön létre, hanem aktív idegi funkció, amelynek bekövetkezését külső ingerek módosítják. CIRKADIÁN RITMUS éber alvó III. Hypothalamus alvás/ébredés közti váltás. Orexin serkenti az ébresztő rendszert (PLH) GABA, galanin gátolja az ébresztő rendszert (VLPO) Ébresztő rendszer I. Nucleus Suprachiasmaticus Cirkadián ritmus Öröklött bológiai ritmus belső idő II. Felszálló retikularis ébresztő rendszer (ARAS) Külső ingerek általi éberségfokozódás Cirkadián ritmus: napi biológiai óra Suprachiasmaticus mag (SCN), páros struktúra a hypothalamusban, a cirkadián ritmusért ( belső idő ) felelős, ami sötétségben is műkő, genetikailag meghatározott endogén ritmus (emberben: 24óra 11 ±16 perc). CLOCK gének az SNC sejtjeiben Az SCN a megvilágítás mértékéről a szemen keresztül szerez tudomást a fény aktiválja a retina un. nem vizuális ganglonsejtjeit o. Orvosi Élettan Retinohipothalamikus pálya Suprachiasmaticus Mag SCN Az SCN efferens pályáin keresztül Szabályozza: Alvásébrenlét ciklust Táplálkozás időzítést, Testhőmérsékletet, Egyes hormonok szekréciójának ritmusát Hypothalamus Suprachiasmaticus mag Chiasma opticum Cirkadián ritmus: tobozmirigy (corpus pineale, pineal gland) Melatonin alvást támogató hatású hormon, a tobozmirigy termeli sötétben. Világosban a retinából jövő rostok közvetítésével a rendszer leállítja a melatonin termelését, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését. Fényterápia!, jetlag A Suprachiasmaticus mag gátló (GABA, AVP, VIP) kimenetet küld a paraventricularis maghoz (hipothalamus) A Paraventricularis mag axonjai a gericvelő (nyaki) preganglionáris szimpatikus neuronjaihoz futnak, Ezek axonjai a Ganglion cervicale superior sejtjeit aktiválják, Melyek axonjai a tobozmirigy melatonint termelő sejtjeit aktiválják. Sötétben a Suprachiasmaticus magból eredő gátló hatás kiesése miatt a melatonin termelődése fokozódik, így elősegíti az elalvást. tobozmirigy Az aktuális napi ritmust (mikor aludjunk) több tényező együttesen alakítja ki: 1. Endogén cirkadián ritmus ( belső idő ), ez szinkronizálja a test egyéb sejtjeiben lévő perifériás órákat (hormonok, stb.) 2. Retinohipothalamikus pálya által közvetített fénysötétség ( óra idő ), és egyéb környezeti jelzések (hő, táplálék) felülírhatják a belső időt. A melatonin mennyisége éjjel a legmagasabb (24 óra között) és délután a legalacsonyabb. A Suprachiasmaticus mag vezérli a Tobozmirigy működését, ami fényfüggően(sötétben) melatonint (alvási hormon) szekretál. Cirkadián ritmus ( napi biológiai óra ; Az agy órája A melatonint gyógyszerként is alkalmazzák alvási zavarok esetén. A hormon mennyisége csökken az életkorral. (Tk ) 5

6 Cirkadián ritmus: Agytörzsi felszálló retikuláris ébresztő rendszer (ARAS, ascending reticular activating system) Cirkadián ritmus: Agytörzsi felszálló retikuláris ébresztő rendszer (ARAS, ascending reticular activating system) Funkcionális működési egység, Feladata az éberség fokozása (arousal), és az éber állapot fenntartása Az ARASen keresztül minden szenzoros pálya (viscerális, látás, hallás, szomatoszenzoros) nem specifikus módon az egész kérget ébreszti. Deszinkronizált agykérgi tevékenység Éber figyelmi állapotra jellemző, EEG: b ritmus (13Hz felett), γ ritmus(~40 Hz) diffúz pályák Thalamus Az ARAS a diencefalon magasságában ketté ágazik: THALAMUS felé dorzális irány, (relé és retikuláris magvakhoz) HIPOTHALAMUS és a kéreg felé ventrális irány, (TMN, PLH, VLPO) Hipothalamus Középagy Híd Rostralis formáció reticularis Minden szenzoros pálya felől ingerlő bemenet ARAS histamin serotonin MONOAMINERG rendszer Közvetlenül aktiválja a cortexet TMN (tuberomammillaris mag) histamin Dorsalis Raphe mag, serotonin LC (locus coeruleushídban), NA NA CHOLINERG rendszer Thalamuson keresztül aktiválja a cortexet LDT(laterodorsalis tegmentum) középagy: ACh PPT (pedunculopontine tegmentum) híd: ACh Mindkét rendszer az éber állapotot támogatja Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis pályák Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció alvási orsó 1 sec Nucleus Reticularis (GABAerg) inrathalamikus reverberációs kör gátlás Corticothalamikus pálya Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag (glutamáterg) Az ébresztő rendszer az agytörzsi formatio retiocularis meghatározott területeinek ingerlésével aktiválható, a rendszer funkciója az ébresztés, és a nagyon aktívan figyelő állapot fenntartása. Az ARAS aktivitása az intrathalamikus reverberációs kört kikapcsolja azáltal, hogy a relay (TC) magokat serkenti, a retikuláris magot gátolja, így a kéreg aktivitását deszinkrnizációs irányba tolja el ébredéskor (arousal) A thalamus reticuláris magból eredő gátlás (ARAS bemenet hiányában): 1. Meggátolja, hogy a thalamocorticalis sejtek folyamatosan közvetíthessék a külvilág felől a kéreg felé az éberséget fenntartó ingereket. 2. Elősegíti a thalamocorticalis magvak felől a kérgi sejtek felé menő impulzusok tagolását, így a kérgi sejtek szinkron tevékenységét. Alvási orsó és delta tevékenység (szinkronizált) THALAMUS nucleus Reticuláris reticuláris mag kéreg corticithalamikus Intrinsic NRT oscilláció vezéreli a TC sejteket: reciprok GABAerg és gap junction kapcsoltság GABA polaritás: hiperpolarizáló éberen, depolarizáló alváskor Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag Thalamocorticalis pálya Szinkronizáció Alvási orsó Delta ritmus (0.53Hz) ThalamusCortex időviszonyok intra és extracellulárisan Serkentés (ébredés) NRT ARAS (cholinerg) pályák Külvilág ingerei aktiválják 6

7 Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció delta ritmus Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció 1 sec kéreg corticithalamikus Szinkronizáció Alvási orsó THALAMUS nucleus Reticuláris reticuláris mag Thalamocorticalis pálya Delta ritmus (0.53Hz) NemspecifikusThalamocorticalis Mag sejtjeinek kettős viselkedése lowthreshold Ca 2 current (I T) and hyperpolarization activated cation current (I h) A thalamus kapu ként működik, az afferens információknak a kéreg felé áramlását szelektálja A nemspecifikus thalamus szinkronizáló aktivitása alvás alatt elzárja a kéreg felé irányuló specifikus afferens áramlást, miközben a kéregi sejtek aktivitása nem szűnik meg, csak átrendeződik. Alvás alatt a szinkronizált aktivitás idején a kérgi neuronok megszabadulnak az új információk folyamatos áramlásától, a korábban tárolt információk rögzülnek, konszolidálódnak. Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag The mechanism of single TC cell delta activity A longlasting hyperpolarization of thalamic relay neuron leads to slow I h activation that depolarizes the membrane potential and triggers rebound burst mediated by I T, which was deinactivated by the hyperpolarization. Both I h (because of its voltage dependency) and I T (because of its transient nature) inactivate during burts, so membrane potential becomes hyperpolarized after burst termination. This after hyperpolarization starts next cycle of oscillations. Cirkadián ritmus: Hipothalamus A Hypothalamus kapcsolóként működik az alvás/éber állapot között (egymást kölcsönösen gátló flip flop rendszerek) Cirkadián ritmus: Hipothalamus Éber állapot Alvó állapot cortex Basalis Előagy (ACh) ACh PLH orexin Limbikus rendszer Suprachiasmaticus mag Energia készlet pedunculopontine land laterodorsal tegmental nucleus locus coeruleus (GABA, Gal) Adenozin, Prostaglandin, Growth hormone Interleukin Tuberomammillary nucleus PLH PosteroLaterális Hipothalamus) pedunculopontine land laterodorsal tegmental nucleus locus coeruleus VLPO (ventrolateralis preopticus mag, PLH éber állapotban aktív, és az A VLPO neuronjai alvás alatt Orexin/hypocretin peptidet termeli: tónusosan működnek (GABA, galanin). 1. Serkenti az ébresztő rendszert A VLPO gátolja a felszálló ébresztő és diffúzan a teljes kérget is. rendszer elemeit, 2. A monoaminerg rendszer gátolja Aktivitása alvást indukál a VLPO sejtjeit Az Orexin termelő neuronok (PLH) érzékelik a test külső és belső környezetét (homeosztázist éhség, szomjúság, stb.), ennek megfelelően szabályozzák az alvás/ébrenlétet. Ez a funkció a túlélést szolgálja! Az ébrenléttel összefüggő neuronok és a VLPO reciprok, külcsönösen gátló kapcsolatban állnak egymással., Mindkét rendszer hatásosan erősíti saját magát, miközben gátolja a másikat: két stabil állapot ( flipflop mechanizmus) Ezt a flipflop átkapcsolót billenti vagy az alvás, vagy az ébrenlét irányába a cirkadián és a homeosztatikus szabályozás. 7

8 Cirkadián ritmus: Adenozin / Koffein Alvászavarok Az álmosságérzethez az asztrocitákbólés részben neuronokból származó adenozin mennyiségének növekedése is hozzájárul (nonrem alvás alatt). A kávéban és a teában található koffein az adenozin alváskiváltó hatását gátolja, így hosszabbítja meg mesterségesen az ébrenlét idejét. A koffein többféle adenozin receptor hat (antagonista) Túladagolás: LD50 (median lethal dose) mg/kg, espresso. Gproteincoupled adenosine receptors Narkolepszia populáció 0,04%a hirtelen alvás, kataplexia (izomtónus = 0), valódinak tűnő hipnagogikus (sleep onset) és hipnopompikus (sleep offset) hallucinációk, alvási paralízis elalváskor vagy ébredéskor, zavart ultradián ritmus. REM epizódok betörése a nappali órákban, Az orexin mechanizmus hiánya, vagy a PLH sejtek léziója miatt. Obstruktív alvási apnoe populáció 4%a Pharynx fizikai elzáródása (kb. 10 s, 510/óra) REM alatt (izomrelaxáló periódus) Csökkenő O 2 tenzió, CO 2 ébreszt, de nem teljesen REM alatt magasabb hiperkapnia küszöb Obezitás elősegíti Insomnia ébrenlét alvás Parasomniák Alvajárás (3. és 4. nonrem stádiumban) Alvási rémület (3. és 4. nonrem stádiumban) Emocionális működés NEOCORTEX Racionális gondolkodás, (MENTÁLIS VISELKEDÉS) Egy jobb élet érdekében, LIMBIKUS RENDSZER Élni akarás ösztön, érzelmek, AGYTÖRZS Életben maradás (Vitális központok) 8

9 Emóciók és érzelmek Emóciók és érzések: korai elméletek Perifériás visszacsatolási elmélet Központi elmélet Emóció: automatikus, nagyrészt nem tudatos viselkedési és kognitív válaszok, amelyeket akkor alakulnak ki, ha az agy pozitív vagy negatív töltetű, fontos ingert kap. Érzelem/Érzés: az emocionális válaszok tudatos reprezentációi. William James (~1890) Walther B. Cannon (~1920) átmetszéses kísérletek fight or flight (vészreakció): szimpatikus idegi aktiváció fokozott mellékvese velő működés magatartási válasz(ok) hipotalamikusintegráció (kilépési kapu) agykérgi kontroll stresszhelyzet (vélt vagy valós) Emóciók és érzelmek: korai elméletek Perifériás visszacsatolási elmélet Központi elmélet Papezféle gyűrű A LIMBIKUS RENDSZER Ézelmeink/érzéseink központja, melynek sérülése személyiségváltozást okozhat. Az asszociációs kérgi területekről érkező szenzoros információk magas szintű feldolgozását végzi. Gyrus Cinguli William James (~1890) Walther B. Cannon (~1920) átmetszéses kísérletek KlüverBucy szindróma Henrich Klüver, Paul Bucy (~1930) Kétoldali temporálislebeny eltávolítás majmokban: ehetetlen dolgok szájba helyezése, szex más fajokkal, félelemmentesség James Papez (1937) Zsigeri agy Paul MacLean (~1950) Limbikus rendszer ; evolúciós szemlélet; távoli agyi struktúrák viszonylag független együttműködése Az érzelmek olyan agykéreg alatti és agykérgi szerkezetekhez kötődnek, amelyek az embernél alacsonyabb törzsfejlődési szinten is föllelhetők. Fornix Részei: középvonali és mély, mediális halántéklebenyi struktúrák. Hippocampus, Gyrus Cinguli, Septum Amygdala, Septum, Középagy egyes részei Basalis ganglionok egyes részei, A limbikus rendszerhez szorosan kapcsolódó struktúrák: Hipothalamus, Szaglókéreg,, Nucleus accumbens. Kiterjedt kölcsönös kérgi, és kéreg alatti kapcsolatokkal rendelkezik, Neurotranszmitterek: Noradrenalin, Dopamin, Serotonin Gyrus Cinguli Középagy Hipothalamus Hippocampus Amygdala Mammillaris test Orvosi Élettan 669. o. 9

10 A LIMBIKUS RENDSZER FUNKCIÓI Érzelmi működés Szexuális magatartás Félelem Düh Motiváció Szaglás Táplálkozás Tanulás, memória inger inger Agykéreg frontalis lebeny Limbikus rendszer (érzelem) Hypothalamus Integráló központ Formació Retikuláris (légzés, szívkeringés, pupilla, nyelés, stb.) Tudat alatti kommunikáció Kritikus szabályzási pont: AMYGDALA Félelmi kondícionálás (fear conditioning) CS: kondícionáló stimulus, US: nem kondícionáló stimulus, CG: központi szürkeállomány, LH: laterális hipotalamusz, PVN: paraventrikuláris hipotalamusz Kondícionálás után az idegsejtek tüzelése a lateralis amygdalaban gyorsabb, mint a hallókéregben Idegsejtek tüzelése a lateralis amygdalaban: extracelluláris elvezetés in vivo Gerincvelő 1. Értelmezi a külvilágból származó ingeregyütteseket 2. A korábbi tapasztalatoktól függően pozitív/negatív érzelmi töltetet ad 3. Parancsot ad a hipothalamusnak a megfelelő autonóm idegrendszeri és viselkedési válasz reakciók kivitelezésére. Az AMYGDALA szerepe az emocionális reakciókban Az amygdala ingerlésével vagy a külvilágból származó kellemetlen, fájdalmas ingerekkel/gondolati felidézésükkel egyszerű emóciók és az őket kísérő autonóm és viselkedési válaszok válthatók ki: félelem, düh, agresszió kondicionált félelmi válasz Az amygdalának szintén jelentős szerepe van az emocionális színezetű események tanulásában, és a memória kialakításában: érzelmi memória veszélyesnem veszélyes minősítés A félelmi válasz: kellemetlen, fájdalmas inger vagy gondolata által kiváltott válasz együttes komponensei: autonóm (cardiovascularis, légzés, stb.) endokrin (catechoaminok, ACTH, glukocorticoid), szomatomotoros (viselkedési) reakciók Orvosi Élettan Félelmi kondícionálás emberben Amygdala fmri UrbachWiethe szindróma Amygdala lézió utáni félelemmentesség, fear conditioning nincs A félelmi válasz lépései 5. Amigdala blokkolja a lassú gondolkodást 4. Amigdala: gyors veszély elemzés (tapasztalat) 1. Szenzoros inger a thalamusba 3. Információ továbbítás a kéregbe 2. Információ továbbítás az amigdalába LIMBIKUS RENDSZER Hipothalamus agytörzs 6. Gondolkodás nélküli cselekvés 10

11 JUTALMAZÁS Öningerlés Az állat agyába helyezett elektród segítségével az állatnak lehetősége van, hogy önmagát elektromosan ingerelje. Az öningerlések száma függ: az ingerlés helyétől a félelemmel, fájdalommal, és a táplálékkal szembeni preferenciától. A hipothalamusba ültetett elektróda ingerlésével általános szimpatikus idegi aktivációra utaló, és komplex viselkedési (szomatikus) válaszokat lehet indukálni, melyek együttesen hasonlítanak a bizonyos élethelyzetekben kialakuló, úgynevezett. Cannonféle készenléti(vész) reakció, vagy Fight or Flight válasz együttesekre. Orvosi Élettan o. A jutalmazás pályarendszere JUTALMAZÁS Prefrontális kéreg nucleus Accumbens Depr. dopamin VTA Depresszió, szociopátia corpus callosum elülső ( térd ) görbülete előtti area (prefrontális kéreg) sérül Ventralis Tegmentalis Area Hangulat, kedély állapot: Normális (kiegyensúlyozott) állapot: Raphe mag (serotonin agytörzsben) és Laterális Tegmentalis Area (noradrenalin) Felszálló monoaminerg pályák ADDIKCIÓ: drogok Az addiktív drogok főbb csoportjai ADDIKCIÓ: celluláris mechanizmusok Szubcellulárisan konvergáló glutamáterg és domapinerg bemenetek A középagyi dopaminerg sejtek aktivitása nő jutalmazáskor heroin, morphine µreceptor VTA int amphetamine Az addiktív drogok növelik a szinaptikus dopamin szintet, de különféle (direkt és áttételes) mechanizmusokkal. cocaine 11

12 ADDIKCIÓ: celluláris mechanizmusok Szubcellulárisan konvergáló glutamáterg és domapinerg bemenetek Az aktív szinaptikus kapcsolatok megerősödése cyclic AMP response element binding protein (CREB), CREBbinding protein (CBP), RNA polymerase 2 (POL 2);, TATA binding protein (TBP) heroin, morphine µreceptor VTA int alcohol nicotine amphetamine NAchR cocaine 12

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Emlős agykéreg szerkezete patkány agykéreg emberi agykéreg Intrakortikális hálózatok Az agykéreg szerkezeti és működési térképezése szerkezeti

Részletesebben

EEG, alvás és ébrenlét

EEG, alvás és ébrenlét EEG, alvás és ébrenlét Az agykérgi tevékenység vizsgálata Komputer-tomográfia (CT) Mágneses rezonancia imaging (MRI) Vérellátás, helyi anyagcsere intenzitása (fmri, SPECT, PET) Elektromos tevékenység (funkció)

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus

9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus 9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus Alvás-ébrenléti ciklus Emlős-madár esetében van, leginkább EEG alapján definiálják Alvás alatt a szervezet másként reagál külső ingerekre Agysejtek nem hallgatnak el,

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az idegrendszer magasabb rendű működései Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei.

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei. A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei. Dr.Terray-Horváth Attila Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum Biológiai ritmus Cirkadián ritmus Cirkadián

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Molekuláris neurobiológia

Molekuláris neurobiológia A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája Molekuláris neurobiológia A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye (aláfölérendeltség

Részletesebben

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Vas Szilvia Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem 213. március 2. A központi idegrendszer ébrenléttől eltérő, bonyolultan szabályozott állapota

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

Az agykéreg elektromos tevékenysége

Az agykéreg elektromos tevékenysége Az agykéreg elektromos tevékenysége Elektroenkephalogram, electrocorticogramm A fejbőrre/agykéregre helyezett elektróddal az egész agykéregről alacsony frekvenciájú potenciálváltozások regisztrálhatók.

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában. Az első két pont a növekedési hormon (GH)-felszabadító hormon (GHRH)-alvás témában végzett korábbi kutatásaink eredményeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, és már ezen pályázat

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Alvás ébrenlét I. Alvászavarok PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Az élılények biológiai circadian ritmusos váltakozó létmódja Az alvás ritmikusan bekövetkezı aktív biológiai folyamat.

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai Szabályozásfiziológia 2012 Dr. Bárdos György egyetemi tanár VEGETATÍV SZABÁLYOZÁS VEGETATÍV IDEGRENDSZER RECEPTOROK EXTEROCEPTOROK INTERORECEPTOROK

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban

Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban Sutcliffe és de Lecea, Nat Rev Neurosci. 2002 ;3(5):339-49. Alvás-ébrenlét szabályozás Alvás-ébrenlét ciklikus váltakozása az agykéreg

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék Ex vivo elektrofiziológia Élettani és Neurobiológiai Tanszék Bevezetés Def.: Élő sejtek vagy szövetek elektromos tulajdonságainak vizsgálata kontrollált körülmények között Módszerei: Klasszikus elektrofiziológia

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória) TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban

Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban Doktori értekezés Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Vezetője: Dr. Erdei Anna, D.Sc. Idegtudomány és Humánbiológia Doktori

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab

Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Alszunk. Mindenki alszik, emberek, kutyák, egerek, még

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben

Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Ma, amikor addiktológiáról beszélünk, egy olyan tudományterületre

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949

Zárójelentés. A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Zárójelentés A vizuális figyelmi szelekció plaszticitása Azonosító: K 48949 Kutatásaink legfontosabb eredménye, hogy pszichofizikai, eseményhez kötött potenciálok (EKP) és funkcionális mágneses rezonancia

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai

Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Motiváció, érzelmek kialakulásáért felelős agyterületek Bazális ganglionok: Törzsdúcok: kéreg alatti szürkeállomány. Dorzális rész

Részletesebben

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2.

MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. MAGATARTÁSTUDOMÁNYI ISMERETEK 2. Dr. Gritz Arnoldné egeszseg@t-online.hu Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 2009/2010 MAGATARTÁS - ÉLETTAN Viselkedés és magatartás magasabb rendő forma

Részletesebben

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Az OTKA támogatásával elért eredmények ismertetése. A./ Célkitűzések

Az OTKA támogatásával elért eredmények ismertetése. A./ Célkitűzések Az OTKA támogatásával elért eredmények ismertetése A./ Célkitűzések Az OTKA támogatásával megvalósított kutatási programunk a közelmúltban leírt lassú kérgi ritmus jelenségére koncentrált. Régóta ismert,

Részletesebben

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia

Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Fájdalomcsillapítás, altatás, kíméletes végpontok, eutanázia Dr. Érces Dániel Sebészeti Műtéttani Intézet 2013-2014. I. félév TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt A fájdalom : A fájdalom fogalma: : egy

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Érzelem és motiváció

Érzelem és motiváció Érzelem és motiváció Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter

Részletesebben

Elveszett emlékek. Miről lesz szó?

Elveszett emlékek. Miről lesz szó? Miről lesz szó? Elveszett emlékek Amnéziák osztályozás, okok, magyarázó elméletek Demeter Gyula és Kardos Zsófia gdemeter@cogsci.bme.hu Emlékezeti funkciók diagnosztikája betekintés egy pár klasszikus

Részletesebben

AZ AKUSZTIKUS INGEREK HATÁSA A LASSÚ ALVÁSI OSZCILLÁCIÓRA

AZ AKUSZTIKUS INGEREK HATÁSA A LASSÚ ALVÁSI OSZCILLÁCIÓRA XXVIII. OTDK, Biológia Szekció AZ AKUSZTIKUS INGEREK HATÁSA A LASSÚ ALVÁSI OSZCILLÁCIÓRA Szerző: Boldizsár Edit, V. évf. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Témavezetők: Dr. Hajós Ferenc SZIE-Állatorvos-tudományi

Részletesebben

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011.

A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás. Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. A Dévény módszer, mint a korai fejlesztésben alkalmazható eljárás Vámosi Istvánné DSGM-szakgyógytornász 2011. Fogalom A koragyermekkori intervenció a 0-5 (6) éves korú eltérő fejlődésű gyermekek tervszerűen

Részletesebben

Doktori értekezés. Gyöngyösi Norbert. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Doktori értekezés. Gyöngyösi Norbert. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola A metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) hosszútávú hatásai az 5-HT 1B, 5-HT 2 és 5- HT 3 receptorok funkcióira a vigilanciában és a motoros aktivitásban 6 hónappal neurotoxikus dózisú MDMA kezelés után Doktori

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Alvásmedicína. 2.: Inszomniák fajtái, főbb kiváltó okok.

Alvásmedicína. 2.: Inszomniák fajtái, főbb kiváltó okok. Alvásmedicína 2.: Inszomniák fajtái, főbb kiváltó okok. Mi az inszomnia? Az alvás mennyiségi és/vagy minőségi elégtelenségének szubjektív érzése, mely magában foglalja: - az elalvás vagy az átalvás nehezítettségét

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

DIPLOMATERV. Dolgozat címe: Kortikális lassú oszcillációk és a bajuszingerlés kapcsolata altatott patkányban

DIPLOMATERV. Dolgozat címe: Kortikális lassú oszcillációk és a bajuszingerlés kapcsolata altatott patkányban DIPLOMATERV Dolgozat címe: Kortikális lassú oszcillációk és a bajuszingerlés kapcsolata altatott patkányban Szerző neve: Fiáth Richárd Balázs Konzulensek neve: Dr. Ulbert István Dombovári Balázs Szak:

Részletesebben

AZ ALVÁS ÉS IDEGRENDSZERI ALAPJAI Dr Acsády László 1

AZ ALVÁS ÉS IDEGRENDSZERI ALAPJAI Dr Acsády László 1 AZ ALVÁS ÉS IDEGRENDSZERI ALAPJAI Dr Acsády László 1 Életünk elengedhetetlenül fontos része az alvás. Az alvásigény az egyik legerősebb biológiai hajtóerő. A többi, fontos biológiai hajtóerőnek (táplálkozás,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Intraamygdaloid ghrelinerg mechanizmusok szerepe a táplálékfelvétel és a táplálékfelvételt befolyásoló metabolikus paraméterek és magatartási folyamatok

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs Alvászavarok Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs Kardio- és cerebrovaszkuláris események fellépésének napszaki ingadozása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Alvászavarok Alvászavarok és álmatlanság Az alvás-ébrenlét ciklus (cirkadián ritmus) ritmusos szervezõdése alapvetõ jellegzetessége az embernek és minden fejlettebb állatfajnak is. Az alvás olyan élettani

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés.

Perspiráció insensibilis / párolgás: Perspiratio sensibilis/verejtékezés. HŐHÁZTARTÁS Dr Mezei Zsófia 2008/09 AZ EGÉSZSÉGES EMBER HOMEOTHERM (HOMOIOTHERM): A TESTHŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE: Maghőmérséklet, azaz a test belsejében levő hőmérséklet Köpenyhőmérséklet, azaz a test felszínének

Részletesebben

A nemek eltérései az érzelmek terén

A nemek eltérései az érzelmek terén A nemek eltérései az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs 2015 A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Főbb pontok Alapérzelmek Érzelmek

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

SUMMARY IN HUNGARIAN MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ

SUMMARY IN HUNGARIAN MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ Summary in Hungarian SUMMARY IN HUNGARIAN MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ Naponta hozzávetőlegesen nyolc órát töltünk alvással, vagyis életünk egy-harmadát átalusszuk. Magában a tény, hogy ilyen sok időt szentelünk

Részletesebben