AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK. Alvás. Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint"

Átírás

1 AZ AGYKÉRGI ÉS A KÉREG ALATTI FUNKCIÓK Alvás 1. Specifikus érző működések Hallás Látás Szomatoszenzoros Szaglás, ízérzékelés 2. Specifikus mozgató működések Szomatomotoros koordináció 3. Integratív funkciók: magasabb/mentális idegi tevékenység Érző, mozgató, vagy vegetatív működésekhez közvetlenül nem kapcsoló idegi működés. Motiváció, Emóciók, Beszéd, nyelv, Ébrenlét és Alvás, Tanulás, Emlékezet, Viselkedés, Magatartás Öntudat, Gondolkodás, megértés, Elektrofiziológiai mérések az elektróda helyzete szerint intracellulárs (1. félév) patch clamp (1. félév) extracelluláris közvetlenül a sejt mellett: juxtacellulárs és single unit elvezetés egyedi akciós potenciálok érzékelése a közeli idegsejtekben és a közeli sejthálózat összaktivitása (local field potential LFP, popspike, evoked potential) példa juxtacelluláris elvezetésre szabadon viselkedő állatban (Averkin Róbert, Tamás Gábor) : EEG (elektroencephalogram) Hans Berger (1924) alfa ritmus Az EEG az extracelluláris áramok következtében fellépő feszültségváltozást (µv) méri. A szöveti szintű elektromos jelek amplitúdója kisebb, mint az egy sejten mérhető membránpotenciál változások. Oka: elektróda távolsága a működő agytól (meninges, koponya, bőr) Következménye: egyedi akciós potenciálok kiszűrődnek (aluláteresztő szűrő) lassabb feszültségváltozások, pl. szinaptikus potenciálok jobban megőrződnek. Standard humán EGG elektróda pozíciók Standard éber humán EGG regisztrátum fejbőrön: EEG (elektorenkefalogram) agyfelszínen: ECoG (electrocorticogram) agyban: ICoG (intracorticogram) a közeli sejthálózat összaktivitása: mezőpotenciál (field potential) szinkron akciós potenciál (populációs spike vagy popspike) küszöb alatti működés, pl. hálózati oszcilláció sejthálózati válasz ingerlésre: kiváltott potenciál (evoked potential) 1

2 EEG hullámsávok EEG hullámsávok during spatial exploration in hippocampus Time (s) Az EEG sejtszintű mechanizmusai Apikális dendritek dipólusos működése Az EEG sejtszintű mechanizmusai Nem minden sejt járul az EEG jelhez egyformán hatékonyan felszíni agystruktúrák (agykéreg) sejtjei dominálnak agyi rétegek orientációja (agyfelszínre merőleges, felszínhez közeli az optimális: gyrusok teteje) Az EEG jelgeneráció szempontjából az agykérgi gyrusok tetején lévő piramissejtek szinaptikus aktivitása a legfontosabb. EPSP Intracelluláris elektróda Extracelluláris elektróda extracelluláris EPSP Nem minden sejt járul az EEG jelhez egyformán hatékonyan felszíni agystruktúrák (agykéreg) sejtjei dominálnak agyi rétegek orientációja (agyfelszínre merőleges, felszínhez közeli az optimális: gyrusok teteje) Az EEG jelgeneráció szempontjából az agykérgi gyrusok tetején lévő piramissejtek szinaptikus aktivitása a legfontosabb. (aktív) (áramnyelő) Az apikális dendritek dipólusos működése bemenetfüggő polaritású: áramforrás sűrűség analízis (current sourcedensity CSD analysis) sink/áramnyelő = serkentés; source/áramforrás = gátlás R m>r e EPSP>extracelluláris EPSP R m Az apikális dendritek dipólusos működése bemenetfüggő polaritású: áramforrás sűrűség analízis (current sourcedensity CSD analysis) sink/áramnyelő = serkentés; source/áramforrás = gátlás Alapvető agykérgi mikrohálózat Intracelluláris és extracelluláris polaritásokkal (CSD) térképezhető (inaktív) (áramforrás) Extracelluláris elektróda extracelluláris potenciál 2

3 ALVÁS / ÉBRENLÉT Alvási stádiumok és poliszomnográfia ÉBER ÁLLAPOT Fiziológiás, tudatos állapot Aktív szenzorimotoros kölcsönhatás a környezettel Aktív szenzoros bemenet Teljes motoros kimenet Kognitív tevékenység (érzékelés, felfogás, figyelem, memória, ösztön, érzelem, nyelv, öntudat) EEG: deszinkronizáció (kis amplitúdó, magas frekvencia) ALVÁS Fiziológiás tudatvesztés, Fekvő/nyugalmi testhelyzet Szenzoros ingerlési küszöb emelkedett Kicsi motoros kimenet Egyedülálló viselkedés: álmodás EEG: szinkronizáció (nagy amplitúdó, alacsony frekvencia) Átmeneti, csökkent frekvencia az éberhez képest Hipnogram Ultradián ritmus Az alvás a központi idegrendszernek az ébrenléttől eltérő működési mintázata, amely bonyolultan szabályozott, aktív, átmeneti tudatállapot. Az alvásért és az ébrenlétért eltérő idegi struktúrák felelősek. 715 Hz Relaxáció, hiperpolarizáció Orvosi Élettan (>50%) Alvási stádiumok és poliszomnográfia A természetes alvás egymásután ismétlődő ciklusokra tagolódik, A ciklusok különböző mélységű stádiumokból állnak. REM (paradox alvás) Mindig felületes alvási stádiumot követ 1. Rapid Eye Movement 2. Gyors EEG: deszinkronizáció, (paradox alvás) 3. Gyenge izom tónus,mozgás gátolt 4. Álmodás hosszabb, intenzív, bizarr, vizuális emóciókkal 5. Szimpatikus aktiváció 6. Szexuális izgalom 7. Spontán ébredés, 8. Külső ébresztés csak erős ingerekkel NemREM (NREM), vagy lassú hullámú alvás 1. Nincs szemmozgás, 2. Lassú EEG: szinkronizáció, 3. Mozgásképes állapot, csökkent tónus, 4. Álmodás a periódus idejének <50 %ában rövidebb, napi eseményekről 5. Paraszimpatikus aktiváció, 6. Spontán ébredés felületes alvásból, 7. Külső ébresztés: Felületes alvásból gyenge, Mély alvásból csak erős ingerekkel Alvási stádiumok és poliszomnográfia Egy éjszakai alvás alatti a ciklikusok paraméterei változnak 1. A nemrem alvás fokozatosan mélyül, majd kb. 45 perc múlva felszínesebbé válik. Az első REM szakasz kb percig tart. 2. Az éjszaka előrehaladtával a nemrem fázis rövidül és egyre kevésbé mélyül, A REM fázis hosszabbá válik, Egy éjszakai alvás alatt kb. 45 ciklus zajlik le. NonREM min/ciklus, NREM 7580 % h elalvás 34: Mély alvás h Természetes ébredés Az alvás mélysége a külső ingerekkel való ébreszthetőség mértékével vizsgálható. AZ ÁLOM: Eltérő REM és nonrem alatt Az alvás alatt folyó mentális tevékenység, Az alvás alatti agyi működések szubjektív megélése, (illetve az a része, amelyre ébrenlét alatt emlékezni tudunk). EEG deszinkronizált: 40 Hz, b és γ ritmus, Motoneuronok gátoltak (nincs mozgás!), Pulzusszám nő, vérnyomás nő, légzés változik, Mellékvesevelő adrenalin szintézise nő Elsősorban a REMben történő álmainkra emlékezünk. 3

4 Az alvás szerepe Az alvás alapvető életszükséglet, az alvás megvonása súlyos következményekkel járhat. 1940ig az alvást az agy passzív állapotának gondolták, azóta az agy aktív állapotának tekintik. Az alvás funkciói: Neuronális kapcsolatok stabilizálódása alvás alatt történik, Az agy alvás közben dolgozza fel az ébren kapott (tanult) ingereket, és tárolja az emléknyomot a memóriában (memória konszolidáció). Alvás idején eltűnik a kognitív szemét (haszontalan emléknyom). Az alvás stádiumok feltételezett funkciói REM Memória konszolidáció és tanulás Az emocionális tónusú szövegek megőrzése az éjszaka második felében a magas REM arányú alvásban hatékonyabb, Pszichológiai jóllét, Motiváció, Stresszel való megbirkózás, Hangulatszabályzás REM (alvás általában) elengedhetetlen a túléléshez, Erősíti a genetikailag determinált viselkedési mintákat, Fokozott növekedési hormon és serotonin szintézis a lassú hullámú alvás alatt. Alvásmegvonás a serotonin megvonáshoz hasonló tüneteket eredményez (hiperaktivitás), Gyógyulás Gyermekkorban növekedés Energia karbantartás: alvásmegvonás után fokozott táplálék fogyasztás, súlynövekedés nélkül, Néhány napos alvásmegvonás után deprimált szellemi tevékenység. NREM Memóriakonszolidáció Az explicit memória konszolidációja a NREM 34 stádiumban hatékonyabb Fejlődés, Rekonstrukció, Energiatermelés (ATP), Immunreguláció, Az információszerzés fázisában működő neuronális aktivitás térbeniidőbeni sorozatai újra lejátszódnak a neuronhálózatokban alvás során, de időben felgyorsítva Buzsáki Gy Az alvás életkori változásai A gerincesek alvása Cirkadián ritmus 4

5 Cirkadián ritmus: kettős szabályzás Az alvás szükséglethez (belső igény) kapcsolódik, Az alvási igény az előzőleg éberen töltött idővel arányos, (agyi anyagcsere kimerülésekor megjelenő anyagokra érzékeny receptorokra épül Cirkadián ritmusért felelős idegi hálózatok IV. Thalamocorticalis hálózat Alvási orsók generálása Kérgi neuronok szinkronizálása Kéreg felé futó szenzoros ingerek kapuzása. HOMEOSZTATIKUS (humorális) Mennyit aludjunk? HOMEOSZTATIKUS HIÁNY éber alvó ALVÁSSZABÁLYOZÁS CIRKADIÁN (idegi) Mikor aludjunk? A belső cirkadian ritmus generátor a Nucleus Suprachiasmaticus Szinuszoid, endogén alvásébrenléti ciklus, (külső ingerek pl. nappal/éj, táplálék hozzáférés, szociális interakciók, mozgás, és belső jelzések pl. emocionális, zsigeri befolyásolják) Az alvás bizonyos agyi struktúrák és neurotransmitter rendszerek közötti kölcsönhatás (összjáték) eredménye. Az alvás nem a környezet ingereinek hiányában jön létre, hanem aktív idegi funkció, amelynek bekövetkezését külső ingerek módosítják. CIRKADIÁN RITMUS éber alvó III. Hypothalamus alvás/ébredés közti váltás. Orexin serkenti az ébresztő rendszert (PLH) GABA, galanin gátolja az ébresztő rendszert (VLPO) Ébresztő rendszer I. Nucleus Suprachiasmaticus Cirkadián ritmus Öröklött bológiai ritmus belső idő II. Felszálló retikularis ébresztő rendszer (ARAS) Külső ingerek általi éberségfokozódás Cirkadián ritmus: napi biológiai óra Suprachiasmaticus mag (SCN), páros struktúra a hypothalamusban, a cirkadián ritmusért ( belső idő ) felelős, ami sötétségben is műkő, genetikailag meghatározott endogén ritmus (emberben: 24óra 11 ±16 perc). CLOCK gének az SNC sejtjeiben Az SCN a megvilágítás mértékéről a szemen keresztül szerez tudomást a fény aktiválja a retina un. nem vizuális ganglonsejtjeit o. Orvosi Élettan Retinohipothalamikus pálya Suprachiasmaticus Mag SCN Az SCN efferens pályáin keresztül Szabályozza: Alvásébrenlét ciklust Táplálkozás időzítést, Testhőmérsékletet, Egyes hormonok szekréciójának ritmusát Hypothalamus Suprachiasmaticus mag Chiasma opticum Cirkadián ritmus: tobozmirigy (corpus pineale, pineal gland) Melatonin alvást támogató hatású hormon, a tobozmirigy termeli sötétben. Világosban a retinából jövő rostok közvetítésével a rendszer leállítja a melatonin termelését, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését. Fényterápia!, jetlag A Suprachiasmaticus mag gátló (GABA, AVP, VIP) kimenetet küld a paraventricularis maghoz (hipothalamus) A Paraventricularis mag axonjai a gericvelő (nyaki) preganglionáris szimpatikus neuronjaihoz futnak, Ezek axonjai a Ganglion cervicale superior sejtjeit aktiválják, Melyek axonjai a tobozmirigy melatonint termelő sejtjeit aktiválják. Sötétben a Suprachiasmaticus magból eredő gátló hatás kiesése miatt a melatonin termelődése fokozódik, így elősegíti az elalvást. tobozmirigy Az aktuális napi ritmust (mikor aludjunk) több tényező együttesen alakítja ki: 1. Endogén cirkadián ritmus ( belső idő ), ez szinkronizálja a test egyéb sejtjeiben lévő perifériás órákat (hormonok, stb.) 2. Retinohipothalamikus pálya által közvetített fénysötétség ( óra idő ), és egyéb környezeti jelzések (hő, táplálék) felülírhatják a belső időt. A melatonin mennyisége éjjel a legmagasabb (24 óra között) és délután a legalacsonyabb. A Suprachiasmaticus mag vezérli a Tobozmirigy működését, ami fényfüggően(sötétben) melatonint (alvási hormon) szekretál. Cirkadián ritmus ( napi biológiai óra ; Az agy órája A melatonint gyógyszerként is alkalmazzák alvási zavarok esetén. A hormon mennyisége csökken az életkorral. (Tk ) 5

6 Cirkadián ritmus: Agytörzsi felszálló retikuláris ébresztő rendszer (ARAS, ascending reticular activating system) Cirkadián ritmus: Agytörzsi felszálló retikuláris ébresztő rendszer (ARAS, ascending reticular activating system) Funkcionális működési egység, Feladata az éberség fokozása (arousal), és az éber állapot fenntartása Az ARASen keresztül minden szenzoros pálya (viscerális, látás, hallás, szomatoszenzoros) nem specifikus módon az egész kérget ébreszti. Deszinkronizált agykérgi tevékenység Éber figyelmi állapotra jellemző, EEG: b ritmus (13Hz felett), γ ritmus(~40 Hz) diffúz pályák Thalamus Az ARAS a diencefalon magasságában ketté ágazik: THALAMUS felé dorzális irány, (relé és retikuláris magvakhoz) HIPOTHALAMUS és a kéreg felé ventrális irány, (TMN, PLH, VLPO) Hipothalamus Középagy Híd Rostralis formáció reticularis Minden szenzoros pálya felől ingerlő bemenet ARAS histamin serotonin MONOAMINERG rendszer Közvetlenül aktiválja a cortexet TMN (tuberomammillaris mag) histamin Dorsalis Raphe mag, serotonin LC (locus coeruleushídban), NA NA CHOLINERG rendszer Thalamuson keresztül aktiválja a cortexet LDT(laterodorsalis tegmentum) középagy: ACh PPT (pedunculopontine tegmentum) híd: ACh Mindkét rendszer az éber állapotot támogatja Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis pályák Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció alvási orsó 1 sec Nucleus Reticularis (GABAerg) inrathalamikus reverberációs kör gátlás Corticothalamikus pálya Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag (glutamáterg) Az ébresztő rendszer az agytörzsi formatio retiocularis meghatározott területeinek ingerlésével aktiválható, a rendszer funkciója az ébresztés, és a nagyon aktívan figyelő állapot fenntartása. Az ARAS aktivitása az intrathalamikus reverberációs kört kikapcsolja azáltal, hogy a relay (TC) magokat serkenti, a retikuláris magot gátolja, így a kéreg aktivitását deszinkrnizációs irányba tolja el ébredéskor (arousal) A thalamus reticuláris magból eredő gátlás (ARAS bemenet hiányában): 1. Meggátolja, hogy a thalamocorticalis sejtek folyamatosan közvetíthessék a külvilág felől a kéreg felé az éberséget fenntartó ingereket. 2. Elősegíti a thalamocorticalis magvak felől a kérgi sejtek felé menő impulzusok tagolását, így a kérgi sejtek szinkron tevékenységét. Alvási orsó és delta tevékenység (szinkronizált) THALAMUS nucleus Reticuláris reticuláris mag kéreg corticithalamikus Intrinsic NRT oscilláció vezéreli a TC sejteket: reciprok GABAerg és gap junction kapcsoltság GABA polaritás: hiperpolarizáló éberen, depolarizáló alváskor Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag Thalamocorticalis pálya Szinkronizáció Alvási orsó Delta ritmus (0.53Hz) ThalamusCortex időviszonyok intra és extracellulárisan Serkentés (ébredés) NRT ARAS (cholinerg) pályák Külvilág ingerei aktiválják 6

7 Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció delta ritmus Cirkadián ritmus: Thalamocorticalis szinkronizáció 1 sec kéreg corticithalamikus Szinkronizáció Alvási orsó THALAMUS nucleus Reticuláris reticuláris mag Thalamocorticalis pálya Delta ritmus (0.53Hz) NemspecifikusThalamocorticalis Mag sejtjeinek kettős viselkedése lowthreshold Ca 2 current (I T) and hyperpolarization activated cation current (I h) A thalamus kapu ként működik, az afferens információknak a kéreg felé áramlását szelektálja A nemspecifikus thalamus szinkronizáló aktivitása alvás alatt elzárja a kéreg felé irányuló specifikus afferens áramlást, miközben a kéregi sejtek aktivitása nem szűnik meg, csak átrendeződik. Alvás alatt a szinkronizált aktivitás idején a kérgi neuronok megszabadulnak az új információk folyamatos áramlásától, a korábban tárolt információk rögzülnek, konszolidálódnak. Nemspecifikus Thalamocorticalis Mag The mechanism of single TC cell delta activity A longlasting hyperpolarization of thalamic relay neuron leads to slow I h activation that depolarizes the membrane potential and triggers rebound burst mediated by I T, which was deinactivated by the hyperpolarization. Both I h (because of its voltage dependency) and I T (because of its transient nature) inactivate during burts, so membrane potential becomes hyperpolarized after burst termination. This after hyperpolarization starts next cycle of oscillations. Cirkadián ritmus: Hipothalamus A Hypothalamus kapcsolóként működik az alvás/éber állapot között (egymást kölcsönösen gátló flip flop rendszerek) Cirkadián ritmus: Hipothalamus Éber állapot Alvó állapot cortex Basalis Előagy (ACh) ACh PLH orexin Limbikus rendszer Suprachiasmaticus mag Energia készlet pedunculopontine land laterodorsal tegmental nucleus locus coeruleus (GABA, Gal) Adenozin, Prostaglandin, Growth hormone Interleukin Tuberomammillary nucleus PLH PosteroLaterális Hipothalamus) pedunculopontine land laterodorsal tegmental nucleus locus coeruleus VLPO (ventrolateralis preopticus mag, PLH éber állapotban aktív, és az A VLPO neuronjai alvás alatt Orexin/hypocretin peptidet termeli: tónusosan működnek (GABA, galanin). 1. Serkenti az ébresztő rendszert A VLPO gátolja a felszálló ébresztő és diffúzan a teljes kérget is. rendszer elemeit, 2. A monoaminerg rendszer gátolja Aktivitása alvást indukál a VLPO sejtjeit Az Orexin termelő neuronok (PLH) érzékelik a test külső és belső környezetét (homeosztázist éhség, szomjúság, stb.), ennek megfelelően szabályozzák az alvás/ébrenlétet. Ez a funkció a túlélést szolgálja! Az ébrenléttel összefüggő neuronok és a VLPO reciprok, külcsönösen gátló kapcsolatban állnak egymással., Mindkét rendszer hatásosan erősíti saját magát, miközben gátolja a másikat: két stabil állapot ( flipflop mechanizmus) Ezt a flipflop átkapcsolót billenti vagy az alvás, vagy az ébrenlét irányába a cirkadián és a homeosztatikus szabályozás. 7

8 Cirkadián ritmus: Adenozin / Koffein Alvászavarok Az álmosságérzethez az asztrocitákbólés részben neuronokból származó adenozin mennyiségének növekedése is hozzájárul (nonrem alvás alatt). A kávéban és a teában található koffein az adenozin alváskiváltó hatását gátolja, így hosszabbítja meg mesterségesen az ébrenlét idejét. A koffein többféle adenozin receptor hat (antagonista) Túladagolás: LD50 (median lethal dose) mg/kg, espresso. Gproteincoupled adenosine receptors Narkolepszia populáció 0,04%a hirtelen alvás, kataplexia (izomtónus = 0), valódinak tűnő hipnagogikus (sleep onset) és hipnopompikus (sleep offset) hallucinációk, alvási paralízis elalváskor vagy ébredéskor, zavart ultradián ritmus. REM epizódok betörése a nappali órákban, Az orexin mechanizmus hiánya, vagy a PLH sejtek léziója miatt. Obstruktív alvási apnoe populáció 4%a Pharynx fizikai elzáródása (kb. 10 s, 510/óra) REM alatt (izomrelaxáló periódus) Csökkenő O 2 tenzió, CO 2 ébreszt, de nem teljesen REM alatt magasabb hiperkapnia küszöb Obezitás elősegíti Insomnia ébrenlét alvás Parasomniák Alvajárás (3. és 4. nonrem stádiumban) Alvási rémület (3. és 4. nonrem stádiumban) Emocionális működés NEOCORTEX Racionális gondolkodás, (MENTÁLIS VISELKEDÉS) Egy jobb élet érdekében, LIMBIKUS RENDSZER Élni akarás ösztön, érzelmek, AGYTÖRZS Életben maradás (Vitális központok) 8

9 Emóciók és érzelmek Emóciók és érzések: korai elméletek Perifériás visszacsatolási elmélet Központi elmélet Emóció: automatikus, nagyrészt nem tudatos viselkedési és kognitív válaszok, amelyeket akkor alakulnak ki, ha az agy pozitív vagy negatív töltetű, fontos ingert kap. Érzelem/Érzés: az emocionális válaszok tudatos reprezentációi. William James (~1890) Walther B. Cannon (~1920) átmetszéses kísérletek fight or flight (vészreakció): szimpatikus idegi aktiváció fokozott mellékvese velő működés magatartási válasz(ok) hipotalamikusintegráció (kilépési kapu) agykérgi kontroll stresszhelyzet (vélt vagy valós) Emóciók és érzelmek: korai elméletek Perifériás visszacsatolási elmélet Központi elmélet Papezféle gyűrű A LIMBIKUS RENDSZER Ézelmeink/érzéseink központja, melynek sérülése személyiségváltozást okozhat. Az asszociációs kérgi területekről érkező szenzoros információk magas szintű feldolgozását végzi. Gyrus Cinguli William James (~1890) Walther B. Cannon (~1920) átmetszéses kísérletek KlüverBucy szindróma Henrich Klüver, Paul Bucy (~1930) Kétoldali temporálislebeny eltávolítás majmokban: ehetetlen dolgok szájba helyezése, szex más fajokkal, félelemmentesség James Papez (1937) Zsigeri agy Paul MacLean (~1950) Limbikus rendszer ; evolúciós szemlélet; távoli agyi struktúrák viszonylag független együttműködése Az érzelmek olyan agykéreg alatti és agykérgi szerkezetekhez kötődnek, amelyek az embernél alacsonyabb törzsfejlődési szinten is föllelhetők. Fornix Részei: középvonali és mély, mediális halántéklebenyi struktúrák. Hippocampus, Gyrus Cinguli, Septum Amygdala, Septum, Középagy egyes részei Basalis ganglionok egyes részei, A limbikus rendszerhez szorosan kapcsolódó struktúrák: Hipothalamus, Szaglókéreg,, Nucleus accumbens. Kiterjedt kölcsönös kérgi, és kéreg alatti kapcsolatokkal rendelkezik, Neurotranszmitterek: Noradrenalin, Dopamin, Serotonin Gyrus Cinguli Középagy Hipothalamus Hippocampus Amygdala Mammillaris test Orvosi Élettan 669. o. 9

10 A LIMBIKUS RENDSZER FUNKCIÓI Érzelmi működés Szexuális magatartás Félelem Düh Motiváció Szaglás Táplálkozás Tanulás, memória inger inger Agykéreg frontalis lebeny Limbikus rendszer (érzelem) Hypothalamus Integráló központ Formació Retikuláris (légzés, szívkeringés, pupilla, nyelés, stb.) Tudat alatti kommunikáció Kritikus szabályzási pont: AMYGDALA Félelmi kondícionálás (fear conditioning) CS: kondícionáló stimulus, US: nem kondícionáló stimulus, CG: központi szürkeállomány, LH: laterális hipotalamusz, PVN: paraventrikuláris hipotalamusz Kondícionálás után az idegsejtek tüzelése a lateralis amygdalaban gyorsabb, mint a hallókéregben Idegsejtek tüzelése a lateralis amygdalaban: extracelluláris elvezetés in vivo Gerincvelő 1. Értelmezi a külvilágból származó ingeregyütteseket 2. A korábbi tapasztalatoktól függően pozitív/negatív érzelmi töltetet ad 3. Parancsot ad a hipothalamusnak a megfelelő autonóm idegrendszeri és viselkedési válasz reakciók kivitelezésére. Az AMYGDALA szerepe az emocionális reakciókban Az amygdala ingerlésével vagy a külvilágból származó kellemetlen, fájdalmas ingerekkel/gondolati felidézésükkel egyszerű emóciók és az őket kísérő autonóm és viselkedési válaszok válthatók ki: félelem, düh, agresszió kondicionált félelmi válasz Az amygdalának szintén jelentős szerepe van az emocionális színezetű események tanulásában, és a memória kialakításában: érzelmi memória veszélyesnem veszélyes minősítés A félelmi válasz: kellemetlen, fájdalmas inger vagy gondolata által kiváltott válasz együttes komponensei: autonóm (cardiovascularis, légzés, stb.) endokrin (catechoaminok, ACTH, glukocorticoid), szomatomotoros (viselkedési) reakciók Orvosi Élettan Félelmi kondícionálás emberben Amygdala fmri UrbachWiethe szindróma Amygdala lézió utáni félelemmentesség, fear conditioning nincs A félelmi válasz lépései 5. Amigdala blokkolja a lassú gondolkodást 4. Amigdala: gyors veszély elemzés (tapasztalat) 1. Szenzoros inger a thalamusba 3. Információ továbbítás a kéregbe 2. Információ továbbítás az amigdalába LIMBIKUS RENDSZER Hipothalamus agytörzs 6. Gondolkodás nélküli cselekvés 10

11 JUTALMAZÁS Öningerlés Az állat agyába helyezett elektród segítségével az állatnak lehetősége van, hogy önmagát elektromosan ingerelje. Az öningerlések száma függ: az ingerlés helyétől a félelemmel, fájdalommal, és a táplálékkal szembeni preferenciától. A hipothalamusba ültetett elektróda ingerlésével általános szimpatikus idegi aktivációra utaló, és komplex viselkedési (szomatikus) válaszokat lehet indukálni, melyek együttesen hasonlítanak a bizonyos élethelyzetekben kialakuló, úgynevezett. Cannonféle készenléti(vész) reakció, vagy Fight or Flight válasz együttesekre. Orvosi Élettan o. A jutalmazás pályarendszere JUTALMAZÁS Prefrontális kéreg nucleus Accumbens Depr. dopamin VTA Depresszió, szociopátia corpus callosum elülső ( térd ) görbülete előtti area (prefrontális kéreg) sérül Ventralis Tegmentalis Area Hangulat, kedély állapot: Normális (kiegyensúlyozott) állapot: Raphe mag (serotonin agytörzsben) és Laterális Tegmentalis Area (noradrenalin) Felszálló monoaminerg pályák ADDIKCIÓ: drogok Az addiktív drogok főbb csoportjai ADDIKCIÓ: celluláris mechanizmusok Szubcellulárisan konvergáló glutamáterg és domapinerg bemenetek A középagyi dopaminerg sejtek aktivitása nő jutalmazáskor heroin, morphine µreceptor VTA int amphetamine Az addiktív drogok növelik a szinaptikus dopamin szintet, de különféle (direkt és áttételes) mechanizmusokkal. cocaine 11

12 ADDIKCIÓ: celluláris mechanizmusok Szubcellulárisan konvergáló glutamáterg és domapinerg bemenetek Az aktív szinaptikus kapcsolatok megerősödése cyclic AMP response element binding protein (CREB), CREBbinding protein (CBP), RNA polymerase 2 (POL 2);, TATA binding protein (TBP) heroin, morphine µreceptor VTA int alcohol nicotine amphetamine NAchR cocaine 12

Az alvás biológiája. Lőrincz Magor

Az alvás biológiája. Lőrincz Magor Az alvás biológiája Lőrincz Magor mlorincz@gmail.com Alvás a. Szerepe b. cirkadián ritmusok, mechanizmusai b. elektromos jelenségek, mechanizmusai c. szabályzás d. alvászavarok Alvás a. Szerepe b. cirkadián

Részletesebben

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok

Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Neuronális hálózatok aktivitás-mérése, biológiai ritmusok Emlős agykéreg szerkezete patkány agykéreg emberi agykéreg Intrakortikális hálózatok Az agykéreg szerkezeti és működési térképezése szerkezeti

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

EEG, alvás és ébrenlét

EEG, alvás és ébrenlét EEG, alvás és ébrenlét Az agykérgi tevékenység vizsgálata Komputer-tomográfia (CT) Mágneses rezonancia imaging (MRI) Vérellátás, helyi anyagcsere intenzitása (fmri, SPECT, PET) Elektromos tevékenység (funkció)

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

EEG Alvás Napszaki ritmusok

EEG Alvás Napszaki ritmusok EEG Alvás Napszaki ritmusok ALVÁS ÉS ÁLOM Az alvás a fiziológiás tudatvesztés periodikusan és reverzibilisen fellépő állapota, melyet jellemző testi, vegetatív és pszichés jelek kísérnek. Az álom az

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus

9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus 9. előadás Alvás-ébrenléti ciklus Alvás-ébrenléti ciklus Emlős-madár esetében van, leginkább EEG alapján definiálják Alvás alatt a szervezet másként reagál külső ingerekre Agysejtek nem hallgatnak el,

Részletesebben

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása

Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció

Részletesebben

Az idegrendszer magasabb rendű működései

Az idegrendszer magasabb rendű működései Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,

Részletesebben

Molekuláris neurobiológia

Molekuláris neurobiológia A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája Molekuláris neurobiológia A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye (aláfölérendeltség

Részletesebben

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei.

A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei. A napközbeni aluszékonyság krono- és fényterápiás lehetőségei. Dr.Terray-Horváth Attila Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum Biológiai ritmus Cirkadián ritmus Cirkadián

Részletesebben

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása

Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Az alvás és vigilancia neurotranszmitter szabályozása Vas Szilvia Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem 213. március 2. A központi idegrendszer ébrenléttől eltérő, bonyolultan szabályozott állapota

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Az alvás, pihenés szükséglete

Az alvás, pihenés szükséglete Az alvás, pihenés szükséglete Dr. Oláh András egyetemi docens, általános és stratégiai dékánhelyettes, tanszékvezető Fullér Noémi tanársegéd Sziládiné Fusz Katalin tanársegéd egészséghez regenerálódáshoz

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

Bevezetés a kognitív idegtudományba

Bevezetés a kognitív idegtudományba Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

Az agykéreg elektromos tevékenysége

Az agykéreg elektromos tevékenysége Az agykéreg elektromos tevékenysége Elektroenkephalogram, electrocorticogramm A fejbőrre/agykéregre helyezett elektróddal az egész agykéregről alacsony frekvenciájú potenciálváltozások regisztrálhatók.

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál

AZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

BIOLÓGIAI RITMUSOK, ALVÁS, ÉBRENLÉT

BIOLÓGIAI RITMUSOK, ALVÁS, ÉBRENLÉT BIOLÓGIAI RITMUSOK, ALVÁS, ÉBRENLÉT Dr. Bódizs Róbert Semmelweis Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magatartástudományi Intézet Általános Pszichológia Tanszék BIOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS RITMUSOK: KO-REGULÁCIÓ,

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

A FÉLELEM NEUROBIOLÓGIÁJA

A FÉLELEM NEUROBIOLÓGIÁJA VISELKEDÉSÉLETTAN 12. ELŐADÁS A FÉLELEM NEUROBIOLÓGIÁJA Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA Az érzelmek A félelem idegi háttere A félelem-kiváltotta immobilizáció

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron

A látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában. Az első két pont a növekedési hormon (GH)-felszabadító hormon (GHRH)-alvás témában végzett korábbi kutatásaink eredményeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, és már ezen pályázat

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs

Alvászavarok. Az alvás folyamata II. Alvás ébrenlét II. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Alvás ébrenlét I. Alvászavarok PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs Az élılények biológiai circadian ritmusos váltakozó létmódja Az alvás ritmikusan bekövetkezı aktív biológiai folyamat.

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai Szabályozásfiziológia 2012 Dr. Bárdos György egyetemi tanár VEGETATÍV SZABÁLYOZÁS VEGETATÍV IDEGRENDSZER RECEPTOROK EXTEROCEPTOROK INTERORECEPTOROK

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/2016_17_1/

Látás Nyelv - Emlékezet.   ETE47A001/2016_17_1/ Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2016_17_1/ A látás alapjai Általános elv AGY Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya Kéregalatti

Részletesebben

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM

ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

Az adenozin Adenozin receptorok:

Az adenozin Adenozin receptorok: Az adenozin Nukleinsavak és energiaraktározó vegyületek építőeleme Jelenléte ATP hidrolízisére utal -> extracelluláris szintje utal a korábbi neuronális és gliális aktivitásra Adenozin receptorok: 1-es

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK

SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK VISELKEDÉSÉLETTAN 10. ELŐADÁS SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA A szociális viselkedések a társas kapcsolat, mint jutalom Fajtársakkal kapcsolatos

Részletesebben

Kolin-acetiltranszferáz

Kolin-acetiltranszferáz Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE

Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Bevezetés I. A fáradtság lehet fizikai: a normál testi funkciók hiánya mentális: csökkent agyi aktivitás vagy kognitív funkciók. Megjelenhet

Részletesebben

MAGASABB IDEGI MŰKÖDÉSEK

MAGASABB IDEGI MŰKÖDÉSEK MAGASABB IDEGI MŰKÖDÉSEK Roger W. Sperry 1913-1994 Sperry commisurotomián átesett állatokat és embereket vizsgált. A commisurotomia a két hemispherium közötti összeköttetéseket szakítja meg ( hasított

Részletesebben

Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban

Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban Neuropeptidek szerepe az alvásszabályozásban és a cirkadián ritmusokban Sutcliffe és de Lecea, Nat Rev Neurosci. 2002 ;3(5):339-49. Alvás-ébrenlét szabályozás Alvás-ébrenlét ciklikus váltakozása az agykéreg

Részletesebben

Látás Nyelv - Emlékezet. ETE47A001/ /

Látás Nyelv - Emlékezet.   ETE47A001/ / Látás Nyelv - Emlékezet http://www.cogsci.bme.hu/~ktkuser/kurzusok/bm ETE47A001/2018-19-2/ Bevezetés Az emberi agy és vizsgáló módszerei Néhány ok arra, hogy miért kell vizsgálni a látórendszert Mi van

Részletesebben

Csaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek

Csaba Hamvai. 2. Előadás Motiváció Érzelmek Csaba Hamvai 2. Előadás Motiváció Érzelmek Motiváció Soruce 1 Source 2 Source3 Miért akarnak orvosok lenni? Motiváció Movere (latin) mozogni Minden ami a viselkedés intenzitását, időtartamát, irányát (elkerülő,

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi

Részletesebben

Szabályozás - összefoglalás

Szabályozás - összefoglalás Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:

Részletesebben

TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria

TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER. Csépe Valéria TÚL A TANÓRÁN MŰVÉSZETEK ÉS A FEJLŐDŐ, KIBONTAKOZÓ EMBER Csépe Valéria csepe.valeria@ttk.mta.hu 1 TÉMÁK Szerep Hely Hatás Tanóra és azon túl 2 A MŰVÉSZETEK SZEREPE Világgazdasági Fórum- a tíz legfontosabb

Részletesebben

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék Ex vivo elektrofiziológia Élettani és Neurobiológiai Tanszék Bevezetés Def.: Élő sejtek vagy szövetek elektromos tulajdonságainak vizsgálata kontrollált körülmények között Módszerei: Klasszikus elektrofiziológia

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3- Ionáromok IONCSATORNÁK 1. Osztályozás töltéshordozók szerint: 1. pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ 2. negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-3. Non-specifikus kationcsatornák: h áram 4. Non-specifikus anioncsatornák

Részletesebben

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Ex vivo elektrofiziológia. Élettani és Neurobiológiai Tanszék Ex vivo elektrofiziológia Élettani és Neurobiológiai Tanszék Bevezetés Def.: Élő sejtek vagy szövetek elektromos tulajdonságainak vizsgálata kontrollált körülmények között Módszerei: Klasszikus elektrofiziológia

Részletesebben

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG?

Érzékelési folyamat szereplői. Az érzékelés biofizikájának alapjai. Receptor felépítése. Az inger jellemzői MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? külső, belső környezet ei Érzékelési folyamat szereplői Az érzékelés biofizikájának alapjai specifikus transzducer központi idegrendszer Az jellemzői Receptor felépítése MILYEN? HOL? MENNYI? MEDDIG? Magasabb

Részletesebben

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája

Dr. Péczely László Zoltán. A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája Dr. Péczely László Zoltán A Grastyán örökség: A játék neurobiológiája A motiváció A motiváció az idegrendszer aspeficikus aktiváltsági állapota, melyet a külső szenzoros információk, és a szervezet belső

Részletesebben

Érzékszervi receptorok

Érzékszervi receptorok Érzékszervi receptorok működése Akciós potenciál Érzékszervi receptorok Az akciós potenciál fázisai Az egyes fázisokat kísérő ionáram változások 214.11.12. Érzékszervi receptorok Speciális sejtek a környezetből

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban

Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban Doktori értekezés Bazális előagyi neuropeptidek szerepe az agykérgi aktivációban Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Vezetője: Dr. Erdei Anna, D.Sc. Idegtudomány és Humánbiológia Doktori

Részletesebben

Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a

Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a A VISELKEDÉS SZERVEZŐDÉSE VISELKEDÉS: Minden, amit az egyes egyed csinál, ami történik vele,, vagy végbemegy gy benne (a mozgás, a pihenés, az alvás, a lebegés, a mozdulatlan állás, a figyelés, a lélegzet

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Kalandozások az álomkutatás területén

Kalandozások az álomkutatás területén Kalandozások az álomkutatás területén Az álmok neurofiziológiája Reichardt Richárd Kognitív Tudományi Tanszék rreichardt@cogsci.bme.hu Az álmok neurofiziológiája Az álomkutatás kezdetei a XIX. században

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A látás élettana II.

A látás élettana II. A látás élettana II. Tanulási támpontok 98-99. prof. Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1 papilla n. optici fovea 2 1 A retina sejtjei 3 A retina sejtjei pálcikák csapok bipolaris sejtek horizontális

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE: Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett

Részletesebben

Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán

Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán Az egyedi neuronoktól az EEG hullámokig Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az állati elektromosság felfedezése 1792 Galvani, De Viribus - Electricitatis in Motu

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Idegrendszer motoros működése

Idegrendszer motoros működése Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

SZAGLÁS 2

SZAGLÁS 2 AZ ÉRZÉKELÉS BIOLÓGIÁJA 1 SZAGLÁS 2 ÍZLELÉS 3 HALLÁS 4 ÉRINTÉS EGYENSÚLY 5 FÁJDALOM 6 túl az emberi érzékelésen 7 HOGYAN ALAKÍTJÁK ÁT A RECEPTOR SEJTEK A KÜLÖNBÖZŐ STIMULUSOKAT AKCIÓS POTENCIÁLLÁ? HOGYAN

Részletesebben