Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben"

Átírás

1 Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben Fülöp Éva PTE-BTK, Pszichológia Doktori Iskola 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. A kutatásban célunk az, hogy történelmi szövegek elemzésével differenciált képet kapjunk a magyar történelemábrázolásban előforduló érzelmekről. Megvizsgáljuk a saját csoportnak és a külső csoportoknak tulajdonított érzelmeket, hogy azok alapján az identitás konstrukcióra következtessünk. Az érzelmek felismerésére a szövegben a NooJ nyelvtechnológiai rendszerben szótár alapú nyelvi algoritmusokat fejlesztettünk. A vizsgálatba hat történelmi regény valamint általános iskolai és középiskolai tankönyvek történelmi eseménnyel foglalkozó fejezeteit vontuk be. Az eredményeket az érzelmek és a csoport identitás közötti összefüggésekre vonatkozó modellekkel összevetve értelmeztük. Történelmi elbeszélések, identitás, tartalomelemzés Moscovici (1961) szociális reprezentáció elmélete szerint a társas valóságot a személyek és csoportok számára a szociális reprezentációk jelentik. Ezek a reprezentációk gyakran narratívumok formájában jelennek meg, melyeket a csoport megőriz és áthagyományoz, biztosítva ezzel a csoport számára a folytonosság és a pozitív csoportidentitás érzését. A reprezentációk meghatározzák a világról alkotott képzetek, gondolatok tartományát és kijelölik az azonosulás kereteit (Breakwell, 1993). A történelemről alkotott reprezentációk hatnak a csoportközi kapcsolatokra és a csoporton belüli folyamatokra is. A történelmi események láncolata meghatározza, hogy a csoport hogyan definiálja önmagát, hogyan viszonyul más csoportokhoz, és miként reagál a jelen kihívásaira (Liu, Hilton, 2005). A történelem narratívumokban kifejezett reprezentációja annak konkrét leírásán kívül (személyek, események, idő) tartalmazza a csoportok lehetséges érzelmi viszonyulásainak készletét is (Rimé,1997). A különböző történelmi múlttal rendelkező nemzetek kialakítják a maguk saját reprezentációit és identifikációs formáit, amik majd aztán megjelennek az elbeszélésekben. (Flick, 1995, Jovchelovich, 1995, László, 1997, 2006). László, Ehmann, Imre (2002) narratív tartalomelemzést végeztek a magyar történelemről alkotott reprezentációk mintázatainak felderítésére és a történelmi múlt jellegzetes sémáira bukkantak.

2 A történelem szociális reprezentációja elég rugalmas entitás ahhoz, hogy illeszkedjék a jelen társadalmainak igényeihez. A történelem affordanciái (Liu, Liu, 2003) vagyis a potenciális szimbolikus tartalmak, érzelmi azonosulási formák, identitáspolitika és a társadalom identitásszükségletei - együttesen határozzák meg a történelem szociális reprezentációját. A múltbéli események ezen alakíthatósága különösen érvényes annak érzelmi töltetére. A múlt jelentős eseményei, akár pozitívak, akár negatívak, mint a traumák, egy érzelmi csomópontot képeznek, melyet be kell a csoportnak koherensen építeni nemzeti történelmének narratívumaiba, fel kell dolgoznia azokat, majd egységes reprezentációt kell kialakítani róluk. Bizonyos kutatások szerint (Nadler, 2002) egy trauma után az érzelmi eltávolodáshoz legalább három generációnyi időnek kell eltelnie. A nemzet fogalmának más és más implikációi vannak a nyugat-európai és a középkelet európai államok számára. A közép-kelet európai államokban, Magyarországon is, az ország függetlenségének folyamatos veszélyeztetettsége miatt a nemzeti azonosságérzet fenntartásában fontos szerep jutott a nemzeti szimbólumoknak, emlékeknek, elbeszéléseknek. (ld. Bibó, 1986) Ebben a vizsgálatban a történelmi elbeszélések érzelmi szerveződésének megjelenését várjuk. NooJ A nagy terjedelmű szöveg elemzésére kialakítottunk egy szótáralapú számítógépes programot. A szótár a magyar nyelv összes érzelmi jelentéssel bíró kifejezését tartalmazza. Ezt a szótárt beleillesztettük a NooJ nyelvelemző programba (Silberztein, 2006) és helyi nyelvtanokat alakítottunk ki a többjelentésű szavak és más nem megfelelő találatok kiszűrésére. Az egyes szavakon kívül, azokra a nyelvtani szerkezetekre, mintázatokra is nyelvtanokat építettünk, melyek szintén a helyes, érzelmet jelentő kifejezésekhez tartoznak. Például azon igék esetén, melyek csak bizonyos vonzattal hordoznak érzelmi jelentést (pl. tart valakitől ):

3 Jelenleg a téves találatok kiszűrése és a saját-másik csoporthoz tartozó érzelmek elkülönítése kézi ellenőrzést igényel, melyet a NooJ és az Atlas.ti programok együttes használatával érünk el. A szótárt négy dimenzió mentén kategorizáltuk. 1. Az első az érzelmek valenciája volt, ami lehet pozitív (pl. öröm), negatív (pl. félelem) vagy semleges (pl. meglepődés). 2. Az érzelmi minőséget négy alcsoport alkotja: az affektusok, érzések, érzelmek és az érzelmet implikáló cselekvések. Az affektusok az aktivációs kontúr változásával járó érzelemi folyamatok (pl. lenyugszik), az érzések alcsoport az általános hangulati állapotokat, nem specifikált érzéseket foglalja magába. (pl. jókedvű, nyugodt). Az érzelem címkével illetett csoport azokra az érzelmekre utal, melyek a történések kognitív kiértékelésével keletkeznek (pl. szégyen). Az utolsó alkategória az érzelmi minőségek közül az érzelmet implikáló cselekvéseké (pl. mosolyog, sír). 3. A harmadik csoportosító dimenzió az alap, vagyis elsődleges (pl. szomorúság) és a társas, vagyis másodlagos érzelmeket (pl. bűntudat) jelenti. 4. A negyedik dimenzió az érzelmi távolság kifejezéseiről szól, melyben három lehetőség szerepel: személyközi közelség (pl. szeretet), érzelmi távolodás (pl. elhidegül) és a pszichodimanikailag mindkettőt magába foglaló szavak (pl. harag).

4 Szociálpszichológiai modellek Infrahumanizáció Az előítéleteknek és sztereotípiának jelentős befolyása van a társas észlelés folyamataira, a személyközi viselkedésre és a csoportközi jelenségekre egyaránt. Megnyilvánulhat a saját csoport előnyben részesítésének különböző formáiban (pl. saját csoport preferencia, csoporttagok pozitív tulajdonsággal való felruházása, javak egyenlőtlen elosztása, stb.) vagy a külső csoport becsmérlésében. Jelenlegi kutatások szerint a saját-külső csoport ilyesfajta megkülönböztetésének a leértékelésen kívül vannak szemantikaiantropológiai vonatkozási is. (Moscovici, Perez, 1997, Perez, Moscovici, Chulvi, 2007) Ezen megközelítések szerint a kategoriális előítéletben a humán-nem humán (természeti- kultúr) elkülönítés nagyon fontos része a külső csoport tagjainak reprezentációjában, amely megkülönböztetés szabad utat enged a szociális távolság növelésének, diszkriminatív viselkedés tanúsításának és támogatja a pozitív szelf-kategorizációt. Az ontologizációnak nevezett folyamat feltételezi, hogy ez a fajta elkülönítés nemcsak azt határozza meg, hogy ki tartozik az egyes kategóriákba, hanem a saját (többség) és külső csoporttagokat (kisebbség) két logikailag különböző és ontológiailag összeférhetetlen kategóriába teszi (Perez, Moscovici, Chulvi, 2007, 252. old). Amíg a saját csoport tagjait inkább emberi tulajdonságokkal asszociáljuk (intelligencia, nyelv, másodlagos érzelmek), addig hajlamosak vagyunk a külső csoport tagjait állathoz hasonlónak látni, megfosztva őket az emberi esszenciától. Míg egyes kutatások a dehumanizáció kognitív és viselkedéses aspektusaira fókuszálnak (ld. Haslam, 2006), addig Leyens és mtsai. (2000) a külső csoport hátrányos megkülönböztetésének érzelmi oldalát vizsgálják. Infrahumanizáció elméletük szerint a másodlagos érzelmeket melyeket jellemzően az emberi esszencia alapelemének találtaknagyobb mértékben tulajdonítják a saját csoport tagjainak, míg a külső csoporttagokat megfosztják azoktól. Ennek a viselkedésnek lehet célja a pozitív én-kép fenntartása, a másoknak okozott ártalom igazolása (ellenük irányuló agresszió, távolság-tartás, megalázás, hátrányos megkülönböztetés), stb. A saját csoport másodlagos érzelmekkel való összekapcsolása és a másik csoport megvonása független volt az érzelmek valenciájától. Kutatások sora (Leyens és mtsai., 2000, Leyens és mtsai., 2001, Vaes és mtsai, 2002, Vaes és mtsai 2003, Leyens és mtsai, 2003, Demoulin és mtsai., 2004) vizsgálta az infrahumanizációt laboratóriumi körülmények között és azt találták, hogy egyazon formában jelentkezik, tekintet nélkül a külső és saját csoport kapcsolatára. Leyens és mtsai. (2003)

5 amellett érvelnek, hogy az infrahumanizáció korántsem kötött a konfliktushelyzetekhez, egy olyan mindennapi folyamat, amely a társas-kognitív aktusok részeként tudattalanuk jelenik meg. Bár vannak a jelenség differenciálására tett kísérletek, pl. a külső és belső csoport hasonlóságának alapján (Vaes és mtsai, 2003), a külső csoport észlelt melegsége és kompetenciája alapján (Harris, Fiske, 2006), a megközelítések többsége mégis a jelenség általánosságát vallja. Feltételeztük, hogy infrahumanizáció nemcsak laboratóriumi közegben, de a természetes nyelvhasználatban is tetten érhető, mint pl. történelemkönyvekben vagy csoportközi konfliktusokat tartalmazó történelmi regényekben. A csoportközi kapcsolatoknak számtalan formája létezik, melyet olyan tényezők határozhatnak meg, mint a kapcsolat jellege (pl. háború, megszállás, dualista államban való egyesülés, genocídium, stb.), az időtartama, a résztvevő felek száma-egyéb csoportok befolyása (pl. kétszemélyes konfliktus vagy világháború), a felek belpolitikai helyzete, az erőviszonyok, érdekek, sérelmek nagysága, traumatikussága, stb.. Egy nemzet történelmének nagy része más csoportokkal való kölcsönhatásban zajlik, így a fontos eseményekről alkotott reprezentációk gyakran magukba foglalják az ezekről a csoportokról alakított képet is. Az önmeghatározás, identitás részben azokból az érzelmi viszonyulásokból áll, mellyel közelítünk a nemzet történelméhez, ezzel együtt a külső csoportokhoz. Ezek az érzelmek változnak az idővel, így a csoportközi viszonyokkal kapcsolatos jelenségek, mint a saját csoporttal kapcsolatos elfogultság, az előítélet vagy akár az infrahumanizáció követik az adott történelmi pálya jellegzetességeit. A magyar történelem jelentős-más nemzeteket is bevonó- eseményeit kiválogatva azt feltételeztük, hogy a történelem által meghatározott nemzeti identitás részét képező érzelmi reakciók, melyekkel a regények szereplőit felruházzák, változnak a történelem függvényében. A kiválasztott hat történelmi esemény, időszak: az államalapítás, a török idők, az Osztrák- Magyar Monarchia kora, az erdélyi román-magyar ellentét és a két világháború több szempont szerint is különbözik egymástól. A legszembetűnőbb az idői dimenzió, hiszen egy I. századi, egy XI. századi, két XIX századi és két XX. századi eseményről van szó. Nyilvánvaló, hogy érzelmi feldolgozottság tekintetében ez utóbbiak tekinthetők a legkevésbé lezártnak, míg az idővel távolodva egyre nagyobb, komplettebb feldolgozás várható. Míg az egri csata és a két világháború kimondottan háborús helyzetnek mondhatók, addig az államalapításnál szereplő németek, a Monarchia osztrákjai vagy az erdélyi románok esetén csak az együttélésből, az érdekek egyeztetéséből származó konfliktusok jelentik a szembenállást. Idői huzamosság alapján is különbségeket tehetünk, hiszen pl. a közel 400 éves török megszállás és a pár évet felölelő deportálások eltérő kapcsolati minőségekkel

6 járnak. Míg egyes konfliktusok aktualizálódására kevés az esély (pl. török hódoltág), addig másoknak a jelen eseményekre is kiható következményei vannak (ld. erdélyi magyarok, Holocaust túlélők). Némelyik eseményben Magyarország önálló államként vett részt (pl. világháborúk, államalapítás), addig másokban pont a függetlenség kérdőjeleződött meg (török idők, Monarchia). Az államalapítás idején, a II. világháborúban vagy akár a kiegyezés körül jelentős belső véleménykülönbségek voltak a nemzeten belül. Ezekhez a leírt változókhoz hasonlóan még sok más felosztási lehetőség lehet, jelen kutatásban hipotézisünket az érzelmi feldolgozottságra, a csoportkonfliktus jellegére vonatkozóan fogalmaztuk meg. Fő hipotézisünk az volt, hogy az infrahumanizáció jelenségének megléte függ a külső csoport jellegéről, nevezetesen a saját és a külső csoport kapcsolatától. Ezzel együtt erőteljesebb dehumanizáló tendenciát vártunk azon írások esetén, amelyek jelenlegi konfliktusokat, fennálló ellenségeskedést beszélnek el vagyis a magyar szerzők kevesebb szociális érzelmet tulajdonítanak majd ezen regények külső csoportjainak, míg ez a tendencia nem lesz észlelehető az időben távol levő eseményeknél, csoportoknál. Érzelmek valenciája A társas érzelmektől való megfosztás csak egy lehetséges módja a külső csoport leértékelésének, a saját csoport preferencia egyik legkézenfekvőbb módja a pozitív érzelmekkel való felruházás. Speciális esetet képeznek azonban az egy nemzet számára tragikus kimenetellel járó események, mint pl. a háborúk. A magyarokat érintő traumákat lehetetlen pozitív érzelmekkel leírni, a negatív érzelmek megosztása szerves része a feldolgozási folyamatnak, hiszen hangsúlyt kap a közös emocionális élmény és az érzelmek kinyilvánítása jelzi, hogy a nemzet kész arra, hogy beszéljen az adott esemény tapasztalatairól. Minél élénkebb eseményről van szó, annál valószínűbb az érzelmek kommunikációja. Hasonlóan az infrahumanizáció jelenségéhez az időben a jelenhez közel eső, még feldolgozás alatt álló történetek (két világháború) esetén jósolható intenzívebb saját csoporthoz tartozó érzelemkinyilvánítás, különösen a negatív tónusúaké. A külső csoportnál nem várunk kifejezett mintázatot. Konkrétság-absztraktság Az érzelemtulajdonításnak nemcsak tartalmi (alap-szociális), de formai különbségei is reflektálhatnak valamely szociálpszichológiai változóra. A nyelvi kategória modell (Semin,

7 Fiedler, 1988) a konkrét-absztrakt dimenzió mentén helyezi el az egyes nyelvi alakokat. A modell szerint a nyelvhasználat, a leírás formái közvetíthetnek olyan pszichológiai jellemzőket, mint pl. pszichés távolság. Az elméletben a kontinuum egyik végén a legkonkrétabb: a leíró szint található, mely az események cselekvésszintű kifejezését jelenti. A másik végén, a legabsztraktabb kifejezéseket az állapot -érzelemkifejező szavak és melléknevek jelentik. A két szint között helyezkednek el az interpretatív nyelvi formák, melyek a kettő közötti átmenetet képviselik. A nyelvi kategória modellt vizsgáló kutatások (Reitsma-van Rooijen, Semin, van Leeuwen, 2007, Semin, 2007) azt jelzik, hogy a konkrét nyelvi alakok pszichológiai, érzelemi távolítást fejeznek ki, míg az absztraktak segítik a leírás tárgya iránt érzett empátia megjelenését. S bár az elméletben az érzelmek önmagukban egy külön szintet képviselnek, jelen kutatásban az érzelemkifejezések érzelmi minőség kategóriáinak tagjait minden egyes absztraktsági szinten elhelyeztük, aszerint, hogy milyen megfogalmazást képviselnek. A nyelvi kategória modell analógiájára a leíró szinten a cselekvésként megjelenített érzelmek szerepelnek (pl. sír, nevet). A legabsztraktabb szinten-ahol az eredeti modellben az összes érzelem szerepel- a mi modellünkben az állapotként leírt és többnyire kognitív kiértékeléssel járó érzelmek találhatók (pl. dühös, büszke). Itt az átmeneti kategóriát az affektusok és a nemspecifikus érzések jelentik. Így a Semin-Fiedler modellnek megfelelően feltételezzük, hogy a leíró szint pszichológiai távolságot közvetít, míg az absztrakt kifejezések érzelmi közelséget kommunikálnak. A saját külső csoport megkülönböztetést szolgálja az érzelmi távolság szabályozása is, ami ha a nyelvi markereken keresztül jelenik meg, akkor a saját csoport vonatkozásában több érzelmi közelítést, empátiát segítő absztrakt kifejezést-érzelmet várunk, míg a külső csoportnál a konkrét szavak vagyis az érzelmi cselekvések tulajdonításának többségét, különösen azokban a szövegekben, azokkal a csoportokkal szemben, ahol a történelmi, csoportközi helyzet intenzívebb távolodást kíván. Az érzelmi közelség-távolság a nyelvi kategóriák használatának közvetett útján kívül közvetlenül is kifejeződik, hiszen egyes érzelmek önmagukban közelítést implikálnak, míg mások pszichés eltávolodást, megint mások egyszerre mind a kettőt. Így a szelf-kategorizáció, ezzel együtt a másoktól való elhatárolódás direkt eszköze lehet ezen érzelemkifejezések alkalmazása. Hasonlóan az előzőekhez, a történelmi szituációhoz illeszkedő érzelmi távolítás szabályozását feltételezzük az érzelemattribúción keresztül. Végül a fenti kritériumokon kívül összegyűjtöttük minden regényben és a történelemkönyvekben a leggyakrabban előforduló érzelmeket.

8 Kísérleti anyag A kísérleti anyag két részből áll: történelmi regényekből és történelemkönyvekből. Hat történelmi témájú regényt választottunk a magyar szépirodalomból, melyekben saját csoport és másik csoport között összetűzésről szól, mindegyikben más külső csoport és történelmi kor szerepelt. Regények: Kós Károly: Az országépítő (1934) (I. István és az államalapítás történetét meséli el), Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1899), Fekete Sándor: Kossuth Lajos (1970), Cseres Tibor: Vízaknai csaták (1988) (egy erdélyi magyar-román család története a XIX-XX-sz. fordulóból), Kálnay Adél: Háborús történet (2005) (egy I. világháborúban orosz hadifogságba eső férfiről szól) és Kertész Imre: Sorstalanság (1975). Vagyis a külső csoportok: németek, törökök, osztrákok, románok, oroszok és náci Németország. Történelemkönyvek: Általános és középiskolás történelemkönyvek különböző részeinek Ehmann Bea által válogatott gyűjteménye jelentette a kísérleti anyagot, a következő témákkal: honfoglalás, államalapítás, tatárjárás, IV. Béla uralkodása, török idők, Mátyás uralkodása, Rákóczi szabadságharc, es forradalom és szabadságharc, kiegyezés, Trianoni békeszerződés, II. világháború, Holocaust, 56-os forradalom és a rendszerváltás. Módszer A NooJ nyelvelemző programmal elemeztük a szöveg érzelemi tartalmát, majd kategóriákba osztottuk a találatokat a valencia, alap-szociális érzelmek, érzelmi minőségek és érzelmi távolság kifejezései szerint. A saját és másik csoportnak tulajdonított érzelmek gyakoriságát khí-négyzet próbával hasonlítottuk össze. Eredmények Elsődleges és másodlagos érzelmek gyakorisága A hat regényből négyben a saját és külső csoportnak tulajdonított érzelmek megközelítőleg azonos mértékben jelentek meg. A Háborús történetben szignifikáns különbség volt a két csoport között: több szociális érzelmet kapott a saját csoport. (χ²(1)= 3,

9 75 p =0,05 ). Hasonlóképpen a Sorstalanságban szignifikánsan több társas érzelem jelent meg a saját csoport vonatkozásában. (χ²(1) = 4, 48 p< 0, 05). Az egyes érzelmeket illetően a történelemkönyvekben az öröm szignifikánsan többségben volt a külső csoportnál, mint a sajátnál (χ²(1)= 3,91 p< 0, 05), míg a félelem sokkal jellemzőbb volt a saját csoportra (χ²(1)= 4,2 p< 0, 05). A leggyakoribb érzelem magyarokra vonatkoztatva, szignifikánsan eltérően a külső csoporttól a remény érzése volt (χ²(1) =7,4 p < 0,01 ). Az érzelmi minőségek gyakorisága A történelemkönyvek elemzése szignifikáns eredményt hozott. Magyarok esetén megbízhatóan több érzelem fordult elő (χ²(1)= 4,8 p < 0, 05) és kevesebb érzés (χ²(1)= 4 p < 0,05). Egyik regényben tendenciaszintű eltérést találtunk az érzelmeket implikáló cselekvések tekintetében a csoportok között a másik csoport javára (χ²(1) =3,3 p = 0,07 ). Pozitív, negatív és semleges érzelmek gyakorisága Ebben a dimenzióban két regényben lehetett megfigyelni szignifikáns eltérést. A Sorstalanságban mind a pozitív, mind a negatív érzelmek tekintetében különbözetek a csoportok. A külső csoport szereplői több pozitív, a saját csoport tagjai több negatív érzelmet mutattak a könyvben (χ²(1)= 7, 3 p< 0, 01, χ²(1) = 4, 4 p< 0, 05). A Háborús történetben összehasonlítva a saját csoporttal, több pozitív érzelmi történést jelenítettek meg a külső csoportbeliek (χ²(1)= 4,4 p < 0, 05). Az érzelmi távolság kifejezéseinek gyakorisága A történelemkönyvekben saját csoport különbözött a többi külső csoporttól érzelmi távolság mutatóiban: a szerzők szignifikánsan több távolító nyelvi elemet társítottak nekik (χ²(1) = 3, 9 p < 0, 05). Hatból kettőben, az Egri csillagokban és a Háborús történetben az érzelmi közeledést és távolodást egyszerre kifejező szavak (nagyrészt ez a haragot jelenti) többségben voltak a külső csoportnál (χ²(1) = 13, 48 p < 0, 01; χ²(1) = 6, 4 p= 0, 01). Az érzelmek ágensei

10 A magyar- vonatkozású érzelmek többségénél általános alany fordult elő, olyanok, mint, bárók, előkelők, az egyház, tömeg, lovasság, stb. A történelem egyetlen nagy alakjasem magyar, sem más nemzethez tartozó- nem volt kiemelkedő érzelmek tekintetében. Minden előforduló külső nemzet csak egy-két érzelmet kapott, nem volt különbség közöttük. (1. táblázat) Megvitatás Fő hipotézisünk az infrahumanizációra vonatkozóan teljes alátámasztást nyert az adatok által. Az infrahumanizáció jelensége sokkal komplexebb folyamatnak tűnik, melyet sok szociálpszichológiai tényező befolyásol, mint pl. a saját és külső csoport közötti jelenlegi kapcsolat, az időbeli távolság a másikcsoport- vonatkozású esemény leírásával, érdekellentétek megléte, stb. Bár Leyens és mtsai. (2003) amellett érvelnek, hogy az infrahumanizációhoz nem követelmény a konfliktus, az a külső csoporttól függetlenül megjelenik, jelen kutatásban a jelenség szelektív jellege igazolódott be. Eredményeink szerint egyazon külső csoport reprezentációja- beleértve az érzelmi összetevőt- változhat időről időre függően a csoportközi és történelmi helyzettől, ami esetünkben a németekkel történt. Történelmünk jelentős történetei a nemzet kollektív emlékezetében gyűlnek össze, változnak az idővel, ami maga után vonja az érzelmi viszonyulások hullámzását is. Az egyes nemzetek történelméről alkotott elbeszélések számtalan változatát lehet létrehozni, a narráció módja végül is az adott társadalom pszichológiai szükségleteihez fog idomulni. A szociális reprezentáció változatai és az azonosulási formák a narratív szerveződésben is megjelennek. Az emlékeknek időre van szükségük a megszilárduláshoz, a közeli múlt élményei nem bírják azt az érzelmi távolságot, amit a távolabbiak igen. Halbwachs (1981) kollektív emlékezet fogalma az emlékezetnek egy olyan típusára utal, amelyet a társas kommunikáció közvetít és csak az egyén szociális közege által kommunikált tapasztalatokat őrzi meg. Assmann (1999) a kollektív emlékezetet kommunikatív és kulturális emlékezetre osztja fel. A kulturális emlékezet az ősi történeteket, eredettörténeteket, az abszolút múlt eseményeit tartalmazza, míg a kommunikatív emlékezet a közelmúlt élményeit foglalja magába, kb. az előző évből. Eszerint a Háborús történet és a Sorstalanság történései a kommunikatív emlékezet részei lennének, ami megmagyarázná az olyan intenzívebb érzelmi reakciót, mint pl. az infrahumanizáció. A többi regény az abszolút múlt történéseire vonatkozik, melyek a kulturális emlékezethez tartoznak. A dehumanizációnak több funkcionális értéke lehet

11 konfliktus esetén, mint megbékéléskor vagy együttműködéskor és valószínűbb, hogy kevésbé feldolgozott élmények esetén tűnik fel, melyek még kevéssé összeállt, kikristályosodott narratívummal rendelkeznek. Pozitív énkép régebbi események esetén talán más eszközökkel is fenntartható (jelentős tapasztalatok kiválasztása vagy hangsúlyozása, egyéb nyelvi jegyek: jelzők, aktivitás) infrahumanizáció nélkül is. László, Vincze és Kőváryné (2003) magyar történelmi regényeket elemezve azt találták, hogy a pozitív azonosulás közvetíthető a magyar hősök pozitív tulajdonságokkal és sikerességgel való felruházásával. Ha vizsgálatunk adatai azt mutatják, hogy ez a jelenéség történelmi vagy politikai helyzethez kötött, akkor az azt implikálja, hogy az infrahumanizáció motivációs háttere valóban a csoportközi kapcsolatok modulálása lehet. Az infrahumanizációt eddig laboratóriumi körülmények között vizsgálták a jelen kérdéseire vonatkoztatva, az irodalmi művek lehetővé teszik a csoportközi viszonyok dinamikájának és a régmúlthoz tartozó események reprezentációinak végigkövetését a történelmi korokon keresztül. Ebben a kutatásban négy különböző évszázad eseményeit vizsgáltuk, és az infrahumanizációs tendencia csak a XX. századi regényekben, a Háborús történetben és a Sorstalanságban jelent meg. Fenti magyarázatunk szerint, az I. és a II. világháború élményei még mindig érzelmileg involválóak, a külső csoport tagjainak társas érzelmektől való megfosztása része lehet a nemzet ezen veszteségeinek feldolgozásában. A Háborús történetben szereplő Oroszországgal kapcsolatos emlékek még egész frissek, a világháború utánról is. A Sorstalanság esetén mutatkozott a legmegbízhatóbb eredmény, akár a németeken kívüli többi külső csoportot (lengyel, cseh zsidók) beleszámítottuk, akár nem. Érdemes hangsúlyozni újra, hogy az I-II. századbeli németek nem lettek megfosztva a másodlagos érzelmektől, míg a náci birodalom németjei igen. Az infrahumanizáció lehet kompenzáció a megalázás és dehumanizáció kísérletének aktusára, mint ami a Holocaust történetében történik. Érdekes kérdés a magyar identitás szempontjából, hogy Magyarország a németek oldalán vett részt a világháborúban. Az államalapítás nehézségei, a törökök elleni harcok és az osztrák elnyomás sérelmei már elveszítették aktualitásukat. Leyens és mtsai. (2003) megjegyzik, hogy individualizált külső csoportok esetén eltűnhet az infrahumanizáció, ami további magyarázata lehet az infarhumanizáció hiányának a négy regényben. A történelemkönyvek események sorát tartalmazzák, különböző korokból és különböző kapcsolatokról, sajátcsoport-vonatkozású másodlagos érzelem többletet nem lehetett itt tapasztalni. Az egyes érzelmek elemzése- beleértve elsődleges és másodlagos érzelmeket isszintén érdekes eredményt hozott. A remény és a félelem érzelmének dominanciája és az

12 öröm minimális jelenléte összeillesztve, egy olyan nemzet reprezentációját mutatja, melynek történelme küzdelmekkel és kudarcokkal telített. Magyarország sok harcban vett részt, sok alkalommal volt más népek megszállása alatt, de fontos kisebb győzelmei vannak, amik sokat jelentenek az országnak, és mindig okot adtak a reményre. László, Ehmann és Imre (2002) a magyar történelem reprezentációját vizsgálva a nemzet múltjának jelentős eseményeit gyűjtötték össze. Azt találták, hogy négy eseménysémából csak három fordult elő a leírásokban: csak győztünk, csak vesztettünk és győztünk, majd vesztettünk. Kizárólag a vesztettünk, majd győztünk séma hiányzott. Ez összevág eredményünkkel a reményről, hiszen ez az érzelem lenne az emocionális megfelelője a hiányzó sémának, a vágy a nem megjelelő mintázatra: a vesztettünk, majd győztünk -re, amit a valóságban nem tapasztalhattunk meg. Egész biztos, hogy a remény robusztus jelenléte és annak dinamikája más nyelvi jegyekben is megtalálható lesz. Másik eredményünk az érzelmi minőségek kategóriából származik. A vizsgálatban érzelemtulajdonítás többletet találtunk a történelemkönyvekben a saját csoport részére, ami absztrakt kifejezésre utal, ami az empátia érzését támogatja a nemzetre vonatkozóan. A cselekvés szinten leírt érzelmekre vonatkozó feltevésünk nem került megerősítésre és a másik csoport nem-specifikus érzésekkel való felruházása is további vizsgálatokat igényel. Az érzelmek valenciájának elemzése két regényben adott szignifikáns eredményt: a Háborús történetben és a Sorstalanságban. Fentebb már megjegyeztük, hogy ezekben közös az idői komponens. Mindkettő kiélezett háborús helyzetben játszódik, melyekről az embereknek még élénk emlékeik vannak és ezek a történetek most is komoly érzelmeket mozgósítnak. A negatív érzelmek megosztása, kommunikációja kulcsfontosságú lehet a feldolgozás szempontjából. A vesztes oldalon állva tehát, nem meglepő, hogy a saját csoport több negatív érzelmet és kevesebb pozitívat kapott. A külső csoportnak ugyanakkor nem kellene feltétlenül több pozitív érzelmet tulajdonítani, ez az eredmény további kutatásra szorul. Az utolsó kritérium az érzelmi közelség nyelvi elemeinek megjelenítése volt. A történelemkönyvekben a magyarok hajlamosabbak érzelmi távolságot tartani, pszichésen elmozdulni mástól. A külső csoporttól való különbözőség hangsúlyozása a nagyobb távolsággal segítheti a szelf-kategorizációt. Az egyszerre közeledést és távolítást kifejező érzelemszavak két külső csoportra voltak jellemzők a regényekben: a törökökre és az oroszokra. Ez a kategória főként a harag, ritkán az irigység kifejezéseit tartalmazza, tehát ezek az érzelmek feltehetően részei a róluk alkotott reprezentációnak. A harag külső csoportnak való tulajdonítása kimondottan illik a dehumanizációs tendenciához, ezen érzelem állatias és

13 ellenséges természete miatt. Az agresszió szótár, melyet Banga Csilla szerkeszt, segít majd tisztábban látni ezt a kérdést Érdemes megjegyezni, hogy bár a történelem szereplőinek többsége férfi, néhány regényben női többség volt, de ennek nem volt hatása az érzelemtulajdonításra, azért a nem mindig fontos szempontja lehet az emocionalitásnak. Melléklet Ágensek Tulajdonított érzelmek 1, 2, 3 Tulajdonított érzelmek 4 vagy annál több* Saját csoport Kálmán herceg, Julianus, IV. Béla, Rákóczi, Mátyás, Kossuth, Teleki, Horthy, Grósz, Deák, Kállay, Gerő, (Bem), általános alanyok (lovasság,magyar társadalom, stb.) Külső csoport Alis pasa, Windischgraetz, Hitler, Churchill, Jellasics, Ferenc József, osztrákok Antonescu, Ferdinánd, olaszok, kunok, Balkán népei, lengyelek, szlávok, Európa, oroszok-szovjetek ukránok,szlovákok, románok, törökök, németek, horvátok, Jugoszlávia, stb. 1. táblázat: A tulajdonított érzelmek ágensei a történelemkönyvekben * Mivel egy esemény többször is szerepelt, csak különböző szerzőktől, ezért előfordult, hogy ugyanazt az érzelmet társította több szerző is egy-egy ágenshez, ezért kapott több érzelmet

14 Sorstalanság Kossuth Lajos Az országépítő Vízaknai csaták Háborús történet Egri Csillagok Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Cselekvés 8,3 14,6 8,2 13,6 19,8 24 5,2 10,77 14,2 20,69 32,5 25,7 Affektus 15 12,2 14,45 12,12 7,1 2,5 12,17 8,8 20,58 10,34 10,7 13,4 Érzés ,2 13,6 21,4 13,9 8,3 10,34 10,2 8,25 Érzelem ,6 60,6 50, ,86 48,27 44,76 50,5 Közelítő 26 31,7 33,6 33, , , Távolító 9,7 2, , ,5 22,55 24,13 15,7 18,55 Köztáv. 9,9 14,6 8,2 6, ,8 4,14 4,9 17,24 7,9 20,6 Meglepődés 17,6 12,2 4,54 10,78 7,6 3 Félelem 7,4 12, ,5 16,6 10, ,3 Öröm 18,4 19, ,6 27,58 35,6 30 Szomorúság , ,6 6, ,3 Pozitív 40,5 63,41 45, , ,9 48,27 49,2 43,3 Negatív 41,9 24,4 50, ,3 51,72 43,2 53,6 Szociális 30,83 14,63 36, , ,5 10,34 23,8 24,7 Össz.(db.) táblázat: a regényekben előforduló érzelmek százalékos megoszlásban (dőlt betű: tendencia, vastag betű: szignifikáns különbség) ** Saját Külső Szociális 125 (57,87%) 33 (55,9%) Pozitív 93 (43%) 26 (44%) Negatív 120 (55,5%) 30 (50,8%) Affektus 29 (13,4%) 13 (22%) Érzés 6 (2,7%) 5 (8,47) Érzelem 181 (83,79%) 41 (69,5%) Közelítő 43 (19,9%) 17 (28,8%) Távolító 89 (41,2%) 16 (27,1%) Közelítő-távolító 12 (5,5%) 16 (27,1%) Öröm 6 (2,7%) 5 (8,47%) Düh 11 (5%) 4 (6,7%) Félelem 43 (19,9%) 5 (8,47%) Szomorú, elkeser., csalódott 35 (16,2%) 5 (8,47%) Remél 50 (23,1%) 4 (6,7%) Tisztel 11 (5%) 6 (10,16%) 3. táblázat: a történelemkönyvekben előforduló érzelmek számokban és százalékban ** ** nem minden kategória ad összesen 100%-t, mivel egyes érzelmek egyikbe sem tartoznak

15 Irodalom: Assmann, J. (1999): A kulturális emlékezet, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest Bibó, I. (1986).A Kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In : Válogatott tanulmányok, Magvető Kiadó, Budapest, Breakwell, G. (1993) Social Representation and Social Identity In : Papers on Social Representation 2., 3.pp Demoulin, S., Leyens, J.Ph., Paladino, M.P., Rodriguez, R.T., Rodriguez, A.P., & Dovidio, J.F. (2004). Dimensions of uniquely and non uniquely human emotions. Cognition and Emotion. 18 (1), Ehmann, B. (2002): A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés, Új Mandátum, Budapest Flick, U. (1995): Social Representation. In: Smith, J.A.-Harré, R.-Van Langhove, L. (eds.) Rethinking Psychology. London Sage Halbwachs, M., (1980), Collective Memory. Harper, New York. Harris, L.T., Fiske, S.T. (2006)Dehumanizing the Lowest of thelow:neuroimagingresponses to Extreme Out-Groups, Psychological Science,Volume 17 (10) Haslam, N. (2006): Dehumanization: An Integrative Review, Personality and Social Psychology Review, 10(3): Jovchelovich, S. (1995): Social representations and narrative: Stories of public life in Brazil. Paper presented at the Small Meeting of the EAESP on The Narrative Organization of Social Representations, 6 10 September, 1995, Budapest, Hungary. László, J. (1997): Narrative organisation of social representations. Papers on Social Representations, 6, (2), László J. (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont; Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó László J., Ehmann B., Imre O. (2002): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia, (22) 2, László, J. Vincze, O., Kőváriné Somogyvári, I. (2003): Representation of natural identity in successful historical novels. Empirical Studies of the Arts, 21. (1),

16 Leyens, J.P., Cortes, B., Demoulin, S., Dovidio, J.F., Fiske, S. T., Gaunt, R., Paladino, M-P., Rodriguez-Perez, A.,Rodriguez-Torres, R., Vaes, J. (2003) Emotional prejudice, essentialism, and nationalism The 2002 Tajfel lecture, European Journal of Social Psychology, 33 (6), Leyens, J-P., Paladino, P. M., Rodriguez- Torres, R., Vaes, J. Demoulin, S., Rodriguez-Perez, A., Gaunt, R.(2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups, Personality and Social Psychology Review, Vol.14., No.2, Leyens, J. Ph., Rodriguez, A. P, Rodriguez, R. T., Gaunt, R., Paladino, M. P., Vaes, J., & Demoulin, S. (2001). Psychological essentialism and the differential attribution of uniquely human emotions to ingroups and outgroups. European Journal of Social Psychology, 31, Liu, J.H., & Hilton, D. (2005). How the past weighs on the present: Social representations ofhistory and their role in identity politics. British Journal of Social Psychology, 44, Liu, J.H., Liu, S.H. (2003).The role of the social psychologist in the Benevolent Authority and Plurality of Powers system of historical affordance for authority. In Yang, K.S.- Hwang, K.K.-Pedersen, P.B.- Daibo, I. (eds.) Progess in Asian Psychology : Conceptual and Empirical Contributions. Westport, CT: Praeger, Moscovici, S. (1961). La psychoanalyse, son image et son public. Presses Universitaires de France, Paris. Moscovici, S. and Pérez, J.A. (1997). Representations of Society and Prejudices. Papers on Social Representations 6 (1) Nadler, A. (2002): Post resolution processes: Instrumental and socioemotional routes to reconciliation In: Salomon, G.- Nevo, B. (eds.): Peace education: The concept, principles, and practices around the world. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Pérez, A., Moscovici, S., Chulvi, B. (2007) The taboo against group contact. Hypothesis of Gypsy ontologization, British Journal of Social Psychology, Vol. 46 (2), pp Reitsma-van Rooijen, M., Semin, G. R., & van Leeuwen, E. (2007). The effects of linguistic abstraction on interpersonal distance. European Journal of Social Psychology Vol.37 (5), old Rimé, B. & Christophe, V. (1997). How individual emotional episodes feed collective memory. In J. W. Pennebaker, D. Paez & B. Rimé (Eds.). Collective memory of political events: Social and psychological perspectives (pp ). Hillsdale, NJ: Erlbaum. Semin, G. R. (2007). Implicit indicators of social distance and proximity. In K. Fiedler (Ed.), Social Communication: Frontiers of Social Psychology (pp ). New York: Psychology Press.

17 Semin, G.R., & Fiedler, K. (1988). The cognitive functions of linguistic categories in describing persons: Social cognition and language, Journal of Personality and Social Psychology, 54, Silberztein, M. : NooJ Manual: a Linguistic Annotation System for Corpus Processing Vaes, J., Paladino, M.P., & Leyens, J.Ph. (2002). The lost Pro-social behaviour induced by uniquely human emotions. British Journal of Social Psychology. 41, Vaes, J., Paladino, P.M., Castelli, L., Leyens, J-P., Giovanazzi, A., (2003) :On the behavioral consequences of infrahumanization: the implicit role of uniquely human emotions in intergroup relations, Journal of Personality and Social Pychology, Vol.85., (6),

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 3. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/10/laszlo-janos- -fulop-eva-a-tortenelem-erzelmireprezentacioja-tortenelemkonyvekben-es-naiv-elbeszelesekben-01-03-02/

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Statisztika I. 2. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 2. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 2. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztikai sorok Meghatározott szempontok szerint kiválasztott két vagy több logikailag összetartozó statisztikai adat, statisztikai sort képez. általában

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A felhasznált TAT képek A Tematikus Appercepciós Tesztből kiválasztott, jelen kutatásba bevont képek és azok felszólító jellege az alábbiak voltak:

A felhasznált TAT képek A Tematikus Appercepciós Tesztből kiválasztott, jelen kutatásba bevont képek és azok felszólító jellege az alábbiak voltak: Beszámoló A kutatás a családi történetek és mítoszok szerepével foglalkozik droghasználó fiatalok elbeszéléseiben. Az eredeti terv szerint kábítószer használókkal és egy általuk megjelölt családtaggal

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1

Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1 136 X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1 Ehmann Bea 1, Csert István 1, Ferenczhalmy Réka 2, Fülöp Éva 1, Hargitai Rita 2, K vágó Pál 1,2, Pólya

Részletesebben

Pedig tudnunk kell, honnan indulunk, mit érünk el erőfeszítéseinkkel, hol és mit kellene

Pedig tudnunk kell, honnan indulunk, mit érünk el erőfeszítéseinkkel, hol és mit kellene Iskolakultúra 2000/8 Molnár Edit Katalin A fogalmazási képesség fejlődésének mérése A magyar szakirodalom gazdag a fogalmazás tanítását, fejlesztését célzó publikációkban, ám jóval kisebb azoknak a hozzáférhető

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN?

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013, 1, 1, 108-113. DOI: 10.12663/PsyHung.1.2013.1.1.5 MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? A hétlépéses képelemzési

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

Az orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van. Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta

Az orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van. Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta Az orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta Bevezető A BME Ergonómia és Pszichológiai Tanszékének Team Interakció

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia.

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia. Dr. Orosz Gábor Kutatási témák Versengés, iskolai csalás, időperspektíva, egyéni különbségek, hangulat és társas megismerés Önéletrajz 2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében,

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 4 IV. MINTA, ALAPsTATIsZTIKÁK 1. MATEMATIKAI statisztika A matematikai statisztika alapfeladatát nagy általánosságban a következőképpen

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014

SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014 SZIGET NYELVI TÁJKÉP 2014 LINGUISTIC LANDSCAPE SZERZŐK PÁPAY BORÓKA ÉS KIS BALÁZS KÉSZÜLT A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM ÉS A KOLOZSVÁRI BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN SZERVEZETT SZIGET2014

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes

Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák. dr. Bátfai Ágnes Relaxációs és szimbólumterápia során megjelenő diszfunkcionális kognitív sémák dr. Bátfai Ágnes Vázlat: I. Az előadás célja, fontosabb kulcsszavak II. Imaginációval, szimbólumokkal való munka III. Sémák

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje Ronkovics József A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje A szerzõ rövid cikkében, kiindulva a 21. század valószínû kihívásaiból, felvázolja a jövõ hadviselésének lehetséges formáit, fontosabb

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban

Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Abban a farmerba nem mehetsz színházba. A (bvn) variabilitásának vizsgálata a BUSZI tesz9eladataiban Mátyus Kinga, Bokor Julianna IV. AlkalmazoD NyelvészeG Doktorandusz Konferencia Budapest, 2010. február

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535

Az első osztályos olvasókönyvek olvasmányainak világképe és értékszemlélete 1. Vargáné Nagy Anikó. kutatás közben 535 kutatás közben 535 rán tanulmányozunk. Gyarmati Gyöngyi egy tanulmányában Barbara W. Sommer-Mary Kay Quinlandet idézi. Az amerikai szerzőpáros véleménye szerint a szóbeli közléssel járó kifejezőeszközök

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

A véleményváltozás azonosítása politikai témájú közösségi médiában megjelenő szövegekben

A véleményváltozás azonosítása politikai témájú közösségi médiában megjelenő szövegekben A véleményváltozás azonosítása politikai témájú közösségi médiában megjelenő szövegekben Pólya Tibor 1, Csertő István 1, Fülöp Éva 1, Kővágó Pál 2, Miháltz Márton 3, Váradi Tamás 3 1 Magyar Tudományos

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben