Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben"

Átírás

1 Az érzelmek reprezentációja történelmi regényekben és történelemkönyvekben Fülöp Éva PTE-BTK, Pszichológia Doktori Iskola 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. A kutatásban célunk az, hogy történelmi szövegek elemzésével differenciált képet kapjunk a magyar történelemábrázolásban előforduló érzelmekről. Megvizsgáljuk a saját csoportnak és a külső csoportoknak tulajdonított érzelmeket, hogy azok alapján az identitás konstrukcióra következtessünk. Az érzelmek felismerésére a szövegben a NooJ nyelvtechnológiai rendszerben szótár alapú nyelvi algoritmusokat fejlesztettünk. A vizsgálatba hat történelmi regény valamint általános iskolai és középiskolai tankönyvek történelmi eseménnyel foglalkozó fejezeteit vontuk be. Az eredményeket az érzelmek és a csoport identitás közötti összefüggésekre vonatkozó modellekkel összevetve értelmeztük. Történelmi elbeszélések, identitás, tartalomelemzés Moscovici (1961) szociális reprezentáció elmélete szerint a társas valóságot a személyek és csoportok számára a szociális reprezentációk jelentik. Ezek a reprezentációk gyakran narratívumok formájában jelennek meg, melyeket a csoport megőriz és áthagyományoz, biztosítva ezzel a csoport számára a folytonosság és a pozitív csoportidentitás érzését. A reprezentációk meghatározzák a világról alkotott képzetek, gondolatok tartományát és kijelölik az azonosulás kereteit (Breakwell, 1993). A történelemről alkotott reprezentációk hatnak a csoportközi kapcsolatokra és a csoporton belüli folyamatokra is. A történelmi események láncolata meghatározza, hogy a csoport hogyan definiálja önmagát, hogyan viszonyul más csoportokhoz, és miként reagál a jelen kihívásaira (Liu, Hilton, 2005). A történelem narratívumokban kifejezett reprezentációja annak konkrét leírásán kívül (személyek, események, idő) tartalmazza a csoportok lehetséges érzelmi viszonyulásainak készletét is (Rimé,1997). A különböző történelmi múlttal rendelkező nemzetek kialakítják a maguk saját reprezentációit és identifikációs formáit, amik majd aztán megjelennek az elbeszélésekben. (Flick, 1995, Jovchelovich, 1995, László, 1997, 2006). László, Ehmann, Imre (2002) narratív tartalomelemzést végeztek a magyar történelemről alkotott reprezentációk mintázatainak felderítésére és a történelmi múlt jellegzetes sémáira bukkantak.

2 A történelem szociális reprezentációja elég rugalmas entitás ahhoz, hogy illeszkedjék a jelen társadalmainak igényeihez. A történelem affordanciái (Liu, Liu, 2003) vagyis a potenciális szimbolikus tartalmak, érzelmi azonosulási formák, identitáspolitika és a társadalom identitásszükségletei - együttesen határozzák meg a történelem szociális reprezentációját. A múltbéli események ezen alakíthatósága különösen érvényes annak érzelmi töltetére. A múlt jelentős eseményei, akár pozitívak, akár negatívak, mint a traumák, egy érzelmi csomópontot képeznek, melyet be kell a csoportnak koherensen építeni nemzeti történelmének narratívumaiba, fel kell dolgoznia azokat, majd egységes reprezentációt kell kialakítani róluk. Bizonyos kutatások szerint (Nadler, 2002) egy trauma után az érzelmi eltávolodáshoz legalább három generációnyi időnek kell eltelnie. A nemzet fogalmának más és más implikációi vannak a nyugat-európai és a középkelet európai államok számára. A közép-kelet európai államokban, Magyarországon is, az ország függetlenségének folyamatos veszélyeztetettsége miatt a nemzeti azonosságérzet fenntartásában fontos szerep jutott a nemzeti szimbólumoknak, emlékeknek, elbeszéléseknek. (ld. Bibó, 1986) Ebben a vizsgálatban a történelmi elbeszélések érzelmi szerveződésének megjelenését várjuk. NooJ A nagy terjedelmű szöveg elemzésére kialakítottunk egy szótáralapú számítógépes programot. A szótár a magyar nyelv összes érzelmi jelentéssel bíró kifejezését tartalmazza. Ezt a szótárt beleillesztettük a NooJ nyelvelemző programba (Silberztein, 2006) és helyi nyelvtanokat alakítottunk ki a többjelentésű szavak és más nem megfelelő találatok kiszűrésére. Az egyes szavakon kívül, azokra a nyelvtani szerkezetekre, mintázatokra is nyelvtanokat építettünk, melyek szintén a helyes, érzelmet jelentő kifejezésekhez tartoznak. Például azon igék esetén, melyek csak bizonyos vonzattal hordoznak érzelmi jelentést (pl. tart valakitől ):

3 Jelenleg a téves találatok kiszűrése és a saját-másik csoporthoz tartozó érzelmek elkülönítése kézi ellenőrzést igényel, melyet a NooJ és az Atlas.ti programok együttes használatával érünk el. A szótárt négy dimenzió mentén kategorizáltuk. 1. Az első az érzelmek valenciája volt, ami lehet pozitív (pl. öröm), negatív (pl. félelem) vagy semleges (pl. meglepődés). 2. Az érzelmi minőséget négy alcsoport alkotja: az affektusok, érzések, érzelmek és az érzelmet implikáló cselekvések. Az affektusok az aktivációs kontúr változásával járó érzelemi folyamatok (pl. lenyugszik), az érzések alcsoport az általános hangulati állapotokat, nem specifikált érzéseket foglalja magába. (pl. jókedvű, nyugodt). Az érzelem címkével illetett csoport azokra az érzelmekre utal, melyek a történések kognitív kiértékelésével keletkeznek (pl. szégyen). Az utolsó alkategória az érzelmi minőségek közül az érzelmet implikáló cselekvéseké (pl. mosolyog, sír). 3. A harmadik csoportosító dimenzió az alap, vagyis elsődleges (pl. szomorúság) és a társas, vagyis másodlagos érzelmeket (pl. bűntudat) jelenti. 4. A negyedik dimenzió az érzelmi távolság kifejezéseiről szól, melyben három lehetőség szerepel: személyközi közelség (pl. szeretet), érzelmi távolodás (pl. elhidegül) és a pszichodimanikailag mindkettőt magába foglaló szavak (pl. harag).

4 Szociálpszichológiai modellek Infrahumanizáció Az előítéleteknek és sztereotípiának jelentős befolyása van a társas észlelés folyamataira, a személyközi viselkedésre és a csoportközi jelenségekre egyaránt. Megnyilvánulhat a saját csoport előnyben részesítésének különböző formáiban (pl. saját csoport preferencia, csoporttagok pozitív tulajdonsággal való felruházása, javak egyenlőtlen elosztása, stb.) vagy a külső csoport becsmérlésében. Jelenlegi kutatások szerint a saját-külső csoport ilyesfajta megkülönböztetésének a leértékelésen kívül vannak szemantikaiantropológiai vonatkozási is. (Moscovici, Perez, 1997, Perez, Moscovici, Chulvi, 2007) Ezen megközelítések szerint a kategoriális előítéletben a humán-nem humán (természeti- kultúr) elkülönítés nagyon fontos része a külső csoport tagjainak reprezentációjában, amely megkülönböztetés szabad utat enged a szociális távolság növelésének, diszkriminatív viselkedés tanúsításának és támogatja a pozitív szelf-kategorizációt. Az ontologizációnak nevezett folyamat feltételezi, hogy ez a fajta elkülönítés nemcsak azt határozza meg, hogy ki tartozik az egyes kategóriákba, hanem a saját (többség) és külső csoporttagokat (kisebbség) két logikailag különböző és ontológiailag összeférhetetlen kategóriába teszi (Perez, Moscovici, Chulvi, 2007, 252. old). Amíg a saját csoport tagjait inkább emberi tulajdonságokkal asszociáljuk (intelligencia, nyelv, másodlagos érzelmek), addig hajlamosak vagyunk a külső csoport tagjait állathoz hasonlónak látni, megfosztva őket az emberi esszenciától. Míg egyes kutatások a dehumanizáció kognitív és viselkedéses aspektusaira fókuszálnak (ld. Haslam, 2006), addig Leyens és mtsai. (2000) a külső csoport hátrányos megkülönböztetésének érzelmi oldalát vizsgálják. Infrahumanizáció elméletük szerint a másodlagos érzelmeket melyeket jellemzően az emberi esszencia alapelemének találtaknagyobb mértékben tulajdonítják a saját csoport tagjainak, míg a külső csoporttagokat megfosztják azoktól. Ennek a viselkedésnek lehet célja a pozitív én-kép fenntartása, a másoknak okozott ártalom igazolása (ellenük irányuló agresszió, távolság-tartás, megalázás, hátrányos megkülönböztetés), stb. A saját csoport másodlagos érzelmekkel való összekapcsolása és a másik csoport megvonása független volt az érzelmek valenciájától. Kutatások sora (Leyens és mtsai., 2000, Leyens és mtsai., 2001, Vaes és mtsai, 2002, Vaes és mtsai 2003, Leyens és mtsai, 2003, Demoulin és mtsai., 2004) vizsgálta az infrahumanizációt laboratóriumi körülmények között és azt találták, hogy egyazon formában jelentkezik, tekintet nélkül a külső és saját csoport kapcsolatára. Leyens és mtsai. (2003)

5 amellett érvelnek, hogy az infrahumanizáció korántsem kötött a konfliktushelyzetekhez, egy olyan mindennapi folyamat, amely a társas-kognitív aktusok részeként tudattalanuk jelenik meg. Bár vannak a jelenség differenciálására tett kísérletek, pl. a külső és belső csoport hasonlóságának alapján (Vaes és mtsai, 2003), a külső csoport észlelt melegsége és kompetenciája alapján (Harris, Fiske, 2006), a megközelítések többsége mégis a jelenség általánosságát vallja. Feltételeztük, hogy infrahumanizáció nemcsak laboratóriumi közegben, de a természetes nyelvhasználatban is tetten érhető, mint pl. történelemkönyvekben vagy csoportközi konfliktusokat tartalmazó történelmi regényekben. A csoportközi kapcsolatoknak számtalan formája létezik, melyet olyan tényezők határozhatnak meg, mint a kapcsolat jellege (pl. háború, megszállás, dualista államban való egyesülés, genocídium, stb.), az időtartama, a résztvevő felek száma-egyéb csoportok befolyása (pl. kétszemélyes konfliktus vagy világháború), a felek belpolitikai helyzete, az erőviszonyok, érdekek, sérelmek nagysága, traumatikussága, stb.. Egy nemzet történelmének nagy része más csoportokkal való kölcsönhatásban zajlik, így a fontos eseményekről alkotott reprezentációk gyakran magukba foglalják az ezekről a csoportokról alakított képet is. Az önmeghatározás, identitás részben azokból az érzelmi viszonyulásokból áll, mellyel közelítünk a nemzet történelméhez, ezzel együtt a külső csoportokhoz. Ezek az érzelmek változnak az idővel, így a csoportközi viszonyokkal kapcsolatos jelenségek, mint a saját csoporttal kapcsolatos elfogultság, az előítélet vagy akár az infrahumanizáció követik az adott történelmi pálya jellegzetességeit. A magyar történelem jelentős-más nemzeteket is bevonó- eseményeit kiválogatva azt feltételeztük, hogy a történelem által meghatározott nemzeti identitás részét képező érzelmi reakciók, melyekkel a regények szereplőit felruházzák, változnak a történelem függvényében. A kiválasztott hat történelmi esemény, időszak: az államalapítás, a török idők, az Osztrák- Magyar Monarchia kora, az erdélyi román-magyar ellentét és a két világháború több szempont szerint is különbözik egymástól. A legszembetűnőbb az idői dimenzió, hiszen egy I. századi, egy XI. századi, két XIX századi és két XX. századi eseményről van szó. Nyilvánvaló, hogy érzelmi feldolgozottság tekintetében ez utóbbiak tekinthetők a legkevésbé lezártnak, míg az idővel távolodva egyre nagyobb, komplettebb feldolgozás várható. Míg az egri csata és a két világháború kimondottan háborús helyzetnek mondhatók, addig az államalapításnál szereplő németek, a Monarchia osztrákjai vagy az erdélyi románok esetén csak az együttélésből, az érdekek egyeztetéséből származó konfliktusok jelentik a szembenállást. Idői huzamosság alapján is különbségeket tehetünk, hiszen pl. a közel 400 éves török megszállás és a pár évet felölelő deportálások eltérő kapcsolati minőségekkel

6 járnak. Míg egyes konfliktusok aktualizálódására kevés az esély (pl. török hódoltág), addig másoknak a jelen eseményekre is kiható következményei vannak (ld. erdélyi magyarok, Holocaust túlélők). Némelyik eseményben Magyarország önálló államként vett részt (pl. világháborúk, államalapítás), addig másokban pont a függetlenség kérdőjeleződött meg (török idők, Monarchia). Az államalapítás idején, a II. világháborúban vagy akár a kiegyezés körül jelentős belső véleménykülönbségek voltak a nemzeten belül. Ezekhez a leírt változókhoz hasonlóan még sok más felosztási lehetőség lehet, jelen kutatásban hipotézisünket az érzelmi feldolgozottságra, a csoportkonfliktus jellegére vonatkozóan fogalmaztuk meg. Fő hipotézisünk az volt, hogy az infrahumanizáció jelenségének megléte függ a külső csoport jellegéről, nevezetesen a saját és a külső csoport kapcsolatától. Ezzel együtt erőteljesebb dehumanizáló tendenciát vártunk azon írások esetén, amelyek jelenlegi konfliktusokat, fennálló ellenségeskedést beszélnek el vagyis a magyar szerzők kevesebb szociális érzelmet tulajdonítanak majd ezen regények külső csoportjainak, míg ez a tendencia nem lesz észlelehető az időben távol levő eseményeknél, csoportoknál. Érzelmek valenciája A társas érzelmektől való megfosztás csak egy lehetséges módja a külső csoport leértékelésének, a saját csoport preferencia egyik legkézenfekvőbb módja a pozitív érzelmekkel való felruházás. Speciális esetet képeznek azonban az egy nemzet számára tragikus kimenetellel járó események, mint pl. a háborúk. A magyarokat érintő traumákat lehetetlen pozitív érzelmekkel leírni, a negatív érzelmek megosztása szerves része a feldolgozási folyamatnak, hiszen hangsúlyt kap a közös emocionális élmény és az érzelmek kinyilvánítása jelzi, hogy a nemzet kész arra, hogy beszéljen az adott esemény tapasztalatairól. Minél élénkebb eseményről van szó, annál valószínűbb az érzelmek kommunikációja. Hasonlóan az infrahumanizáció jelenségéhez az időben a jelenhez közel eső, még feldolgozás alatt álló történetek (két világháború) esetén jósolható intenzívebb saját csoporthoz tartozó érzelemkinyilvánítás, különösen a negatív tónusúaké. A külső csoportnál nem várunk kifejezett mintázatot. Konkrétság-absztraktság Az érzelemtulajdonításnak nemcsak tartalmi (alap-szociális), de formai különbségei is reflektálhatnak valamely szociálpszichológiai változóra. A nyelvi kategória modell (Semin,

7 Fiedler, 1988) a konkrét-absztrakt dimenzió mentén helyezi el az egyes nyelvi alakokat. A modell szerint a nyelvhasználat, a leírás formái közvetíthetnek olyan pszichológiai jellemzőket, mint pl. pszichés távolság. Az elméletben a kontinuum egyik végén a legkonkrétabb: a leíró szint található, mely az események cselekvésszintű kifejezését jelenti. A másik végén, a legabsztraktabb kifejezéseket az állapot -érzelemkifejező szavak és melléknevek jelentik. A két szint között helyezkednek el az interpretatív nyelvi formák, melyek a kettő közötti átmenetet képviselik. A nyelvi kategória modellt vizsgáló kutatások (Reitsma-van Rooijen, Semin, van Leeuwen, 2007, Semin, 2007) azt jelzik, hogy a konkrét nyelvi alakok pszichológiai, érzelemi távolítást fejeznek ki, míg az absztraktak segítik a leírás tárgya iránt érzett empátia megjelenését. S bár az elméletben az érzelmek önmagukban egy külön szintet képviselnek, jelen kutatásban az érzelemkifejezések érzelmi minőség kategóriáinak tagjait minden egyes absztraktsági szinten elhelyeztük, aszerint, hogy milyen megfogalmazást képviselnek. A nyelvi kategória modell analógiájára a leíró szinten a cselekvésként megjelenített érzelmek szerepelnek (pl. sír, nevet). A legabsztraktabb szinten-ahol az eredeti modellben az összes érzelem szerepel- a mi modellünkben az állapotként leírt és többnyire kognitív kiértékeléssel járó érzelmek találhatók (pl. dühös, büszke). Itt az átmeneti kategóriát az affektusok és a nemspecifikus érzések jelentik. Így a Semin-Fiedler modellnek megfelelően feltételezzük, hogy a leíró szint pszichológiai távolságot közvetít, míg az absztrakt kifejezések érzelmi közelséget kommunikálnak. A saját külső csoport megkülönböztetést szolgálja az érzelmi távolság szabályozása is, ami ha a nyelvi markereken keresztül jelenik meg, akkor a saját csoport vonatkozásában több érzelmi közelítést, empátiát segítő absztrakt kifejezést-érzelmet várunk, míg a külső csoportnál a konkrét szavak vagyis az érzelmi cselekvések tulajdonításának többségét, különösen azokban a szövegekben, azokkal a csoportokkal szemben, ahol a történelmi, csoportközi helyzet intenzívebb távolodást kíván. Az érzelmi közelség-távolság a nyelvi kategóriák használatának közvetett útján kívül közvetlenül is kifejeződik, hiszen egyes érzelmek önmagukban közelítést implikálnak, míg mások pszichés eltávolodást, megint mások egyszerre mind a kettőt. Így a szelf-kategorizáció, ezzel együtt a másoktól való elhatárolódás direkt eszköze lehet ezen érzelemkifejezések alkalmazása. Hasonlóan az előzőekhez, a történelmi szituációhoz illeszkedő érzelmi távolítás szabályozását feltételezzük az érzelemattribúción keresztül. Végül a fenti kritériumokon kívül összegyűjtöttük minden regényben és a történelemkönyvekben a leggyakrabban előforduló érzelmeket.

8 Kísérleti anyag A kísérleti anyag két részből áll: történelmi regényekből és történelemkönyvekből. Hat történelmi témájú regényt választottunk a magyar szépirodalomból, melyekben saját csoport és másik csoport között összetűzésről szól, mindegyikben más külső csoport és történelmi kor szerepelt. Regények: Kós Károly: Az országépítő (1934) (I. István és az államalapítás történetét meséli el), Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1899), Fekete Sándor: Kossuth Lajos (1970), Cseres Tibor: Vízaknai csaták (1988) (egy erdélyi magyar-román család története a XIX-XX-sz. fordulóból), Kálnay Adél: Háborús történet (2005) (egy I. világháborúban orosz hadifogságba eső férfiről szól) és Kertész Imre: Sorstalanság (1975). Vagyis a külső csoportok: németek, törökök, osztrákok, románok, oroszok és náci Németország. Történelemkönyvek: Általános és középiskolás történelemkönyvek különböző részeinek Ehmann Bea által válogatott gyűjteménye jelentette a kísérleti anyagot, a következő témákkal: honfoglalás, államalapítás, tatárjárás, IV. Béla uralkodása, török idők, Mátyás uralkodása, Rákóczi szabadságharc, es forradalom és szabadságharc, kiegyezés, Trianoni békeszerződés, II. világháború, Holocaust, 56-os forradalom és a rendszerváltás. Módszer A NooJ nyelvelemző programmal elemeztük a szöveg érzelemi tartalmát, majd kategóriákba osztottuk a találatokat a valencia, alap-szociális érzelmek, érzelmi minőségek és érzelmi távolság kifejezései szerint. A saját és másik csoportnak tulajdonított érzelmek gyakoriságát khí-négyzet próbával hasonlítottuk össze. Eredmények Elsődleges és másodlagos érzelmek gyakorisága A hat regényből négyben a saját és külső csoportnak tulajdonított érzelmek megközelítőleg azonos mértékben jelentek meg. A Háborús történetben szignifikáns különbség volt a két csoport között: több szociális érzelmet kapott a saját csoport. (χ²(1)= 3,

9 75 p =0,05 ). Hasonlóképpen a Sorstalanságban szignifikánsan több társas érzelem jelent meg a saját csoport vonatkozásában. (χ²(1) = 4, 48 p< 0, 05). Az egyes érzelmeket illetően a történelemkönyvekben az öröm szignifikánsan többségben volt a külső csoportnál, mint a sajátnál (χ²(1)= 3,91 p< 0, 05), míg a félelem sokkal jellemzőbb volt a saját csoportra (χ²(1)= 4,2 p< 0, 05). A leggyakoribb érzelem magyarokra vonatkoztatva, szignifikánsan eltérően a külső csoporttól a remény érzése volt (χ²(1) =7,4 p < 0,01 ). Az érzelmi minőségek gyakorisága A történelemkönyvek elemzése szignifikáns eredményt hozott. Magyarok esetén megbízhatóan több érzelem fordult elő (χ²(1)= 4,8 p < 0, 05) és kevesebb érzés (χ²(1)= 4 p < 0,05). Egyik regényben tendenciaszintű eltérést találtunk az érzelmeket implikáló cselekvések tekintetében a csoportok között a másik csoport javára (χ²(1) =3,3 p = 0,07 ). Pozitív, negatív és semleges érzelmek gyakorisága Ebben a dimenzióban két regényben lehetett megfigyelni szignifikáns eltérést. A Sorstalanságban mind a pozitív, mind a negatív érzelmek tekintetében különbözetek a csoportok. A külső csoport szereplői több pozitív, a saját csoport tagjai több negatív érzelmet mutattak a könyvben (χ²(1)= 7, 3 p< 0, 01, χ²(1) = 4, 4 p< 0, 05). A Háborús történetben összehasonlítva a saját csoporttal, több pozitív érzelmi történést jelenítettek meg a külső csoportbeliek (χ²(1)= 4,4 p < 0, 05). Az érzelmi távolság kifejezéseinek gyakorisága A történelemkönyvekben saját csoport különbözött a többi külső csoporttól érzelmi távolság mutatóiban: a szerzők szignifikánsan több távolító nyelvi elemet társítottak nekik (χ²(1) = 3, 9 p < 0, 05). Hatból kettőben, az Egri csillagokban és a Háborús történetben az érzelmi közeledést és távolodást egyszerre kifejező szavak (nagyrészt ez a haragot jelenti) többségben voltak a külső csoportnál (χ²(1) = 13, 48 p < 0, 01; χ²(1) = 6, 4 p= 0, 01). Az érzelmek ágensei

10 A magyar- vonatkozású érzelmek többségénél általános alany fordult elő, olyanok, mint, bárók, előkelők, az egyház, tömeg, lovasság, stb. A történelem egyetlen nagy alakjasem magyar, sem más nemzethez tartozó- nem volt kiemelkedő érzelmek tekintetében. Minden előforduló külső nemzet csak egy-két érzelmet kapott, nem volt különbség közöttük. (1. táblázat) Megvitatás Fő hipotézisünk az infrahumanizációra vonatkozóan teljes alátámasztást nyert az adatok által. Az infrahumanizáció jelensége sokkal komplexebb folyamatnak tűnik, melyet sok szociálpszichológiai tényező befolyásol, mint pl. a saját és külső csoport közötti jelenlegi kapcsolat, az időbeli távolság a másikcsoport- vonatkozású esemény leírásával, érdekellentétek megléte, stb. Bár Leyens és mtsai. (2003) amellett érvelnek, hogy az infrahumanizációhoz nem követelmény a konfliktus, az a külső csoporttól függetlenül megjelenik, jelen kutatásban a jelenség szelektív jellege igazolódott be. Eredményeink szerint egyazon külső csoport reprezentációja- beleértve az érzelmi összetevőt- változhat időről időre függően a csoportközi és történelmi helyzettől, ami esetünkben a németekkel történt. Történelmünk jelentős történetei a nemzet kollektív emlékezetében gyűlnek össze, változnak az idővel, ami maga után vonja az érzelmi viszonyulások hullámzását is. Az egyes nemzetek történelméről alkotott elbeszélések számtalan változatát lehet létrehozni, a narráció módja végül is az adott társadalom pszichológiai szükségleteihez fog idomulni. A szociális reprezentáció változatai és az azonosulási formák a narratív szerveződésben is megjelennek. Az emlékeknek időre van szükségük a megszilárduláshoz, a közeli múlt élményei nem bírják azt az érzelmi távolságot, amit a távolabbiak igen. Halbwachs (1981) kollektív emlékezet fogalma az emlékezetnek egy olyan típusára utal, amelyet a társas kommunikáció közvetít és csak az egyén szociális közege által kommunikált tapasztalatokat őrzi meg. Assmann (1999) a kollektív emlékezetet kommunikatív és kulturális emlékezetre osztja fel. A kulturális emlékezet az ősi történeteket, eredettörténeteket, az abszolút múlt eseményeit tartalmazza, míg a kommunikatív emlékezet a közelmúlt élményeit foglalja magába, kb. az előző évből. Eszerint a Háborús történet és a Sorstalanság történései a kommunikatív emlékezet részei lennének, ami megmagyarázná az olyan intenzívebb érzelmi reakciót, mint pl. az infrahumanizáció. A többi regény az abszolút múlt történéseire vonatkozik, melyek a kulturális emlékezethez tartoznak. A dehumanizációnak több funkcionális értéke lehet

11 konfliktus esetén, mint megbékéléskor vagy együttműködéskor és valószínűbb, hogy kevésbé feldolgozott élmények esetén tűnik fel, melyek még kevéssé összeállt, kikristályosodott narratívummal rendelkeznek. Pozitív énkép régebbi események esetén talán más eszközökkel is fenntartható (jelentős tapasztalatok kiválasztása vagy hangsúlyozása, egyéb nyelvi jegyek: jelzők, aktivitás) infrahumanizáció nélkül is. László, Vincze és Kőváryné (2003) magyar történelmi regényeket elemezve azt találták, hogy a pozitív azonosulás közvetíthető a magyar hősök pozitív tulajdonságokkal és sikerességgel való felruházásával. Ha vizsgálatunk adatai azt mutatják, hogy ez a jelenéség történelmi vagy politikai helyzethez kötött, akkor az azt implikálja, hogy az infrahumanizáció motivációs háttere valóban a csoportközi kapcsolatok modulálása lehet. Az infrahumanizációt eddig laboratóriumi körülmények között vizsgálták a jelen kérdéseire vonatkoztatva, az irodalmi művek lehetővé teszik a csoportközi viszonyok dinamikájának és a régmúlthoz tartozó események reprezentációinak végigkövetését a történelmi korokon keresztül. Ebben a kutatásban négy különböző évszázad eseményeit vizsgáltuk, és az infrahumanizációs tendencia csak a XX. századi regényekben, a Háborús történetben és a Sorstalanságban jelent meg. Fenti magyarázatunk szerint, az I. és a II. világháború élményei még mindig érzelmileg involválóak, a külső csoport tagjainak társas érzelmektől való megfosztása része lehet a nemzet ezen veszteségeinek feldolgozásában. A Háborús történetben szereplő Oroszországgal kapcsolatos emlékek még egész frissek, a világháború utánról is. A Sorstalanság esetén mutatkozott a legmegbízhatóbb eredmény, akár a németeken kívüli többi külső csoportot (lengyel, cseh zsidók) beleszámítottuk, akár nem. Érdemes hangsúlyozni újra, hogy az I-II. századbeli németek nem lettek megfosztva a másodlagos érzelmektől, míg a náci birodalom németjei igen. Az infrahumanizáció lehet kompenzáció a megalázás és dehumanizáció kísérletének aktusára, mint ami a Holocaust történetében történik. Érdekes kérdés a magyar identitás szempontjából, hogy Magyarország a németek oldalán vett részt a világháborúban. Az államalapítás nehézségei, a törökök elleni harcok és az osztrák elnyomás sérelmei már elveszítették aktualitásukat. Leyens és mtsai. (2003) megjegyzik, hogy individualizált külső csoportok esetén eltűnhet az infrahumanizáció, ami további magyarázata lehet az infarhumanizáció hiányának a négy regényben. A történelemkönyvek események sorát tartalmazzák, különböző korokból és különböző kapcsolatokról, sajátcsoport-vonatkozású másodlagos érzelem többletet nem lehetett itt tapasztalni. Az egyes érzelmek elemzése- beleértve elsődleges és másodlagos érzelmeket isszintén érdekes eredményt hozott. A remény és a félelem érzelmének dominanciája és az

12 öröm minimális jelenléte összeillesztve, egy olyan nemzet reprezentációját mutatja, melynek történelme küzdelmekkel és kudarcokkal telített. Magyarország sok harcban vett részt, sok alkalommal volt más népek megszállása alatt, de fontos kisebb győzelmei vannak, amik sokat jelentenek az országnak, és mindig okot adtak a reményre. László, Ehmann és Imre (2002) a magyar történelem reprezentációját vizsgálva a nemzet múltjának jelentős eseményeit gyűjtötték össze. Azt találták, hogy négy eseménysémából csak három fordult elő a leírásokban: csak győztünk, csak vesztettünk és győztünk, majd vesztettünk. Kizárólag a vesztettünk, majd győztünk séma hiányzott. Ez összevág eredményünkkel a reményről, hiszen ez az érzelem lenne az emocionális megfelelője a hiányzó sémának, a vágy a nem megjelelő mintázatra: a vesztettünk, majd győztünk -re, amit a valóságban nem tapasztalhattunk meg. Egész biztos, hogy a remény robusztus jelenléte és annak dinamikája más nyelvi jegyekben is megtalálható lesz. Másik eredményünk az érzelmi minőségek kategóriából származik. A vizsgálatban érzelemtulajdonítás többletet találtunk a történelemkönyvekben a saját csoport részére, ami absztrakt kifejezésre utal, ami az empátia érzését támogatja a nemzetre vonatkozóan. A cselekvés szinten leírt érzelmekre vonatkozó feltevésünk nem került megerősítésre és a másik csoport nem-specifikus érzésekkel való felruházása is további vizsgálatokat igényel. Az érzelmek valenciájának elemzése két regényben adott szignifikáns eredményt: a Háborús történetben és a Sorstalanságban. Fentebb már megjegyeztük, hogy ezekben közös az idői komponens. Mindkettő kiélezett háborús helyzetben játszódik, melyekről az embereknek még élénk emlékeik vannak és ezek a történetek most is komoly érzelmeket mozgósítnak. A negatív érzelmek megosztása, kommunikációja kulcsfontosságú lehet a feldolgozás szempontjából. A vesztes oldalon állva tehát, nem meglepő, hogy a saját csoport több negatív érzelmet és kevesebb pozitívat kapott. A külső csoportnak ugyanakkor nem kellene feltétlenül több pozitív érzelmet tulajdonítani, ez az eredmény további kutatásra szorul. Az utolsó kritérium az érzelmi közelség nyelvi elemeinek megjelenítése volt. A történelemkönyvekben a magyarok hajlamosabbak érzelmi távolságot tartani, pszichésen elmozdulni mástól. A külső csoporttól való különbözőség hangsúlyozása a nagyobb távolsággal segítheti a szelf-kategorizációt. Az egyszerre közeledést és távolítást kifejező érzelemszavak két külső csoportra voltak jellemzők a regényekben: a törökökre és az oroszokra. Ez a kategória főként a harag, ritkán az irigység kifejezéseit tartalmazza, tehát ezek az érzelmek feltehetően részei a róluk alkotott reprezentációnak. A harag külső csoportnak való tulajdonítása kimondottan illik a dehumanizációs tendenciához, ezen érzelem állatias és

13 ellenséges természete miatt. Az agresszió szótár, melyet Banga Csilla szerkeszt, segít majd tisztábban látni ezt a kérdést Érdemes megjegyezni, hogy bár a történelem szereplőinek többsége férfi, néhány regényben női többség volt, de ennek nem volt hatása az érzelemtulajdonításra, azért a nem mindig fontos szempontja lehet az emocionalitásnak. Melléklet Ágensek Tulajdonított érzelmek 1, 2, 3 Tulajdonított érzelmek 4 vagy annál több* Saját csoport Kálmán herceg, Julianus, IV. Béla, Rákóczi, Mátyás, Kossuth, Teleki, Horthy, Grósz, Deák, Kállay, Gerő, (Bem), általános alanyok (lovasság,magyar társadalom, stb.) Külső csoport Alis pasa, Windischgraetz, Hitler, Churchill, Jellasics, Ferenc József, osztrákok Antonescu, Ferdinánd, olaszok, kunok, Balkán népei, lengyelek, szlávok, Európa, oroszok-szovjetek ukránok,szlovákok, románok, törökök, németek, horvátok, Jugoszlávia, stb. 1. táblázat: A tulajdonított érzelmek ágensei a történelemkönyvekben * Mivel egy esemény többször is szerepelt, csak különböző szerzőktől, ezért előfordult, hogy ugyanazt az érzelmet társította több szerző is egy-egy ágenshez, ezért kapott több érzelmet

14 Sorstalanság Kossuth Lajos Az országépítő Vízaknai csaták Háborús történet Egri Csillagok Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Saját Külső Cselekvés 8,3 14,6 8,2 13,6 19,8 24 5,2 10,77 14,2 20,69 32,5 25,7 Affektus 15 12,2 14,45 12,12 7,1 2,5 12,17 8,8 20,58 10,34 10,7 13,4 Érzés ,2 13,6 21,4 13,9 8,3 10,34 10,2 8,25 Érzelem ,6 60,6 50, ,86 48,27 44,76 50,5 Közelítő 26 31,7 33,6 33, , , Távolító 9,7 2, , ,5 22,55 24,13 15,7 18,55 Köztáv. 9,9 14,6 8,2 6, ,8 4,14 4,9 17,24 7,9 20,6 Meglepődés 17,6 12,2 4,54 10,78 7,6 3 Félelem 7,4 12, ,5 16,6 10, ,3 Öröm 18,4 19, ,6 27,58 35,6 30 Szomorúság , ,6 6, ,3 Pozitív 40,5 63,41 45, , ,9 48,27 49,2 43,3 Negatív 41,9 24,4 50, ,3 51,72 43,2 53,6 Szociális 30,83 14,63 36, , ,5 10,34 23,8 24,7 Össz.(db.) táblázat: a regényekben előforduló érzelmek százalékos megoszlásban (dőlt betű: tendencia, vastag betű: szignifikáns különbség) ** Saját Külső Szociális 125 (57,87%) 33 (55,9%) Pozitív 93 (43%) 26 (44%) Negatív 120 (55,5%) 30 (50,8%) Affektus 29 (13,4%) 13 (22%) Érzés 6 (2,7%) 5 (8,47) Érzelem 181 (83,79%) 41 (69,5%) Közelítő 43 (19,9%) 17 (28,8%) Távolító 89 (41,2%) 16 (27,1%) Közelítő-távolító 12 (5,5%) 16 (27,1%) Öröm 6 (2,7%) 5 (8,47%) Düh 11 (5%) 4 (6,7%) Félelem 43 (19,9%) 5 (8,47%) Szomorú, elkeser., csalódott 35 (16,2%) 5 (8,47%) Remél 50 (23,1%) 4 (6,7%) Tisztel 11 (5%) 6 (10,16%) 3. táblázat: a történelemkönyvekben előforduló érzelmek számokban és százalékban ** ** nem minden kategória ad összesen 100%-t, mivel egyes érzelmek egyikbe sem tartoznak

15 Irodalom: Assmann, J. (1999): A kulturális emlékezet, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest Bibó, I. (1986).A Kelet-európai kisállamok nyomorúsága. In : Válogatott tanulmányok, Magvető Kiadó, Budapest, Breakwell, G. (1993) Social Representation and Social Identity In : Papers on Social Representation 2., 3.pp Demoulin, S., Leyens, J.Ph., Paladino, M.P., Rodriguez, R.T., Rodriguez, A.P., & Dovidio, J.F. (2004). Dimensions of uniquely and non uniquely human emotions. Cognition and Emotion. 18 (1), Ehmann, B. (2002): A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés, Új Mandátum, Budapest Flick, U. (1995): Social Representation. In: Smith, J.A.-Harré, R.-Van Langhove, L. (eds.) Rethinking Psychology. London Sage Halbwachs, M., (1980), Collective Memory. Harper, New York. Harris, L.T., Fiske, S.T. (2006)Dehumanizing the Lowest of thelow:neuroimagingresponses to Extreme Out-Groups, Psychological Science,Volume 17 (10) Haslam, N. (2006): Dehumanization: An Integrative Review, Personality and Social Psychology Review, 10(3): Jovchelovich, S. (1995): Social representations and narrative: Stories of public life in Brazil. Paper presented at the Small Meeting of the EAESP on The Narrative Organization of Social Representations, 6 10 September, 1995, Budapest, Hungary. László, J. (1997): Narrative organisation of social representations. Papers on Social Representations, 6, (2), László J. (2005): A történetek tudománya: Bevezetés a narratív pszichológiába. Pszichológiai Horizont; Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó László J., Ehmann B., Imre O. (2002): Történelem történetek: a történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás. Pszichológia, (22) 2, László, J. Vincze, O., Kőváriné Somogyvári, I. (2003): Representation of natural identity in successful historical novels. Empirical Studies of the Arts, 21. (1),

16 Leyens, J.P., Cortes, B., Demoulin, S., Dovidio, J.F., Fiske, S. T., Gaunt, R., Paladino, M-P., Rodriguez-Perez, A.,Rodriguez-Torres, R., Vaes, J. (2003) Emotional prejudice, essentialism, and nationalism The 2002 Tajfel lecture, European Journal of Social Psychology, 33 (6), Leyens, J-P., Paladino, P. M., Rodriguez- Torres, R., Vaes, J. Demoulin, S., Rodriguez-Perez, A., Gaunt, R.(2000): The emotional side of prejudice: The attribution of secondary emotions to ingroups and outgroups, Personality and Social Psychology Review, Vol.14., No.2, Leyens, J. Ph., Rodriguez, A. P, Rodriguez, R. T., Gaunt, R., Paladino, M. P., Vaes, J., & Demoulin, S. (2001). Psychological essentialism and the differential attribution of uniquely human emotions to ingroups and outgroups. European Journal of Social Psychology, 31, Liu, J.H., & Hilton, D. (2005). How the past weighs on the present: Social representations ofhistory and their role in identity politics. British Journal of Social Psychology, 44, Liu, J.H., Liu, S.H. (2003).The role of the social psychologist in the Benevolent Authority and Plurality of Powers system of historical affordance for authority. In Yang, K.S.- Hwang, K.K.-Pedersen, P.B.- Daibo, I. (eds.) Progess in Asian Psychology : Conceptual and Empirical Contributions. Westport, CT: Praeger, Moscovici, S. (1961). La psychoanalyse, son image et son public. Presses Universitaires de France, Paris. Moscovici, S. and Pérez, J.A. (1997). Representations of Society and Prejudices. Papers on Social Representations 6 (1) Nadler, A. (2002): Post resolution processes: Instrumental and socioemotional routes to reconciliation In: Salomon, G.- Nevo, B. (eds.): Peace education: The concept, principles, and practices around the world. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, Pérez, A., Moscovici, S., Chulvi, B. (2007) The taboo against group contact. Hypothesis of Gypsy ontologization, British Journal of Social Psychology, Vol. 46 (2), pp Reitsma-van Rooijen, M., Semin, G. R., & van Leeuwen, E. (2007). The effects of linguistic abstraction on interpersonal distance. European Journal of Social Psychology Vol.37 (5), old Rimé, B. & Christophe, V. (1997). How individual emotional episodes feed collective memory. In J. W. Pennebaker, D. Paez & B. Rimé (Eds.). Collective memory of political events: Social and psychological perspectives (pp ). Hillsdale, NJ: Erlbaum. Semin, G. R. (2007). Implicit indicators of social distance and proximity. In K. Fiedler (Ed.), Social Communication: Frontiers of Social Psychology (pp ). New York: Psychology Press.

17 Semin, G.R., & Fiedler, K. (1988). The cognitive functions of linguistic categories in describing persons: Social cognition and language, Journal of Personality and Social Psychology, 54, Silberztein, M. : NooJ Manual: a Linguistic Annotation System for Corpus Processing Vaes, J., Paladino, M.P., & Leyens, J.Ph. (2002). The lost Pro-social behaviour induced by uniquely human emotions. British Journal of Social Psychology. 41, Vaes, J., Paladino, P.M., Castelli, L., Leyens, J-P., Giovanazzi, A., (2003) :On the behavioral consequences of infrahumanization: the implicit role of uniquely human emotions in intergroup relations, Journal of Personality and Social Pychology, Vol.85., (6),

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 3. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/10/laszlo-janos- -fulop-eva-a-tortenelem-erzelmireprezentacioja-tortenelemkonyvekben-es-naiv-elbeszelesekben-01-03-02/

Részletesebben

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella

Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében. Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Kisebbségi és többségi identitáselemek a Volkan-elmélet tükrében Mirnics Zsuzsanna Nacsa Nella Az identitás megőrzése, mint sajátos kisebbségi jellemző A kisebbségi identitás része a lényegesnek ítélt

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák

Szociálpszichológia ajánlott kutatási témák AJÁNLOTT KUTATÁSI TÉMÁK A Szociálpszichológia Tanszék oktatói, kutatói régóta elkötelezettek a hallgatói tudományos munkák támogatásában. A bolognai képzés keretében megvalósuló mestermunkák elkészítésésének

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

NYELVTECHNOLÓGIA ÉS NYELVI MODULOK

NYELVTECHNOLÓGIA ÉS NYELVI MODULOK NYELVTECHNOLÓGIA ÉS NYELVI MODULOK A kutatás egyik célja olyan nyelvtechnológia eszközök létrehozása, amelyek nyelvi szinten egyén- és csoportpszichológiai folyamatokra való következtetést tesznek lehetõvé.

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Családi állapot: nős, két gyermek: Flóra (született 1976), Sára (született 1980)

Családi állapot: nős, két gyermek: Flóra (született 1976), Sára (született 1980) Név: Dr. László János Tudományos fokozat: A pszichológiai tudomány doktora (1995) Született: 1948. 01. 12., Budapest Családi állapot: nős, két gyermek: Flóra (született 1976), Sára (született 1980) Munkahely:

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Statisztika I. 2. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 2. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 2. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztikai sorok Meghatározott szempontok szerint kiválasztott két vagy több logikailag összetartozó statisztikai adat, statisztikai sort képez. általában

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Általános Pszichológia. Érzékelés Észlelés

Általános Pszichológia. Érzékelés Észlelés Általános Pszichológia Érzékelés Észlelés Érzékelés Észlelés Klasszikus modell Elemitől a bonyolultabbig Külvilág elemi (Fizikai) ingerei: Érzékszervek (Speciális receptorok) Észlelés -fény -hanghullám

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

Workshopok

Workshopok II. SZUPERVÍZIÓS VÁNDORKONFERENCIA ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZUPERVÍZIÓ Workshopok 14 00 17 15 (a felsorolt workshopok közül 1 választható) 1 dr. Nemes Éva Hogyan fejleszthető a reziliencia? Az embert

Részletesebben

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában

A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A felhasznált TAT képek A Tematikus Appercepciós Tesztből kiválasztott, jelen kutatásba bevont képek és azok felszólító jellege az alábbiak voltak:

A felhasznált TAT képek A Tematikus Appercepciós Tesztből kiválasztott, jelen kutatásba bevont képek és azok felszólító jellege az alábbiak voltak: Beszámoló A kutatás a családi történetek és mítoszok szerepével foglalkozik droghasználó fiatalok elbeszéléseiben. Az eredeti terv szerint kábítószer használókkal és egy általuk megjelölt családtaggal

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Pedig tudnunk kell, honnan indulunk, mit érünk el erőfeszítéseinkkel, hol és mit kellene

Pedig tudnunk kell, honnan indulunk, mit érünk el erőfeszítéseinkkel, hol és mit kellene Iskolakultúra 2000/8 Molnár Edit Katalin A fogalmazási képesség fejlődésének mérése A magyar szakirodalom gazdag a fogalmazás tanítását, fejlesztését célzó publikációkban, ám jóval kisebb azoknak a hozzáférhető

Részletesebben

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN?

MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? Psychologia Hungarica Caroliensis, 2013, 1, 1, 108-113. DOI: 10.12663/PsyHung.1.2013.1.1.5 MIBEN SEGÍT A RENDSZERSZEMLÉLETŰ KONFIGURÁCIÓELEMZÉS AZ ALKOTÁSOK PSZICHOLÓGIAI ELEMZÉSE SORÁN? A hétlépéses képelemzési

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE: Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A mentális igék szótára, valamint alkalmazása az automatikus tartalomelemzésben 1

A mentális igék szótára, valamint alkalmazása az automatikus tartalomelemzésben 1 A mentális igék szótára, valamint alkalmazása az automatikus tartalomelemzésben 1 Vincze Orsolya 1, László János 2 1 PTE Pszichológia Intézet orsolyavincze@hotmail.com 2 MTA Pszichológia Intézet laszlo@mtapi.hu

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1

Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1 136 X. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia Narratív kategoriális tartalomelemzés: a NARRCAT 1 Ehmann Bea 1, Csert István 1, Ferenczhalmy Réka 2, Fülöp Éva 1, Hargitai Rita 2, K vágó Pál 1,2, Pólya

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei

Szociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN

ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Harmati-Pap Veronika Nyelvészdoktoranduszok 20. Országos Konferenciája 2016. December 1. ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Téri és Idői Referenciakeretvizsgálat a magyar nyelvben 1. Mi az a referenciakeret?

Részletesebben

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben

Részletesebben

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Fejlodéselméletek Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív S.Freud: A pszichoszexuális fejlodés A nemhez igazodás és a nemi identitás fontos elemei a kultúrának,

Részletesebben

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével,

szemle 509 Tudás és rugalmasság a diplomás foglalkoztatás európai esélyei hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, szemle 509 hez vezetett, nem számol annak lehetőségével, hogy az elmúlt években nőtt a magasabb intellektuális tevékenységet igénylő pozíciók száma. A bolognai folyamattal és következményeivel foglalkozó

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia.

3. Orosz, G., Salamon, J., Makkai, A., & Turcsik, Á. B. (in press) Konstruktív versengés az autópiaci szervezetekben. Alkalmazott Pszichológia. Dr. Orosz Gábor Kutatási témák Versengés, iskolai csalás, időperspektíva, egyéni különbségek, hangulat és társas megismerés Önéletrajz 2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében,

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

PSYCHOLOGIA HUNGARICA

PSYCHOLOGIA HUNGARICA PSYCHOLOGIA HUNGARICA Caroliensis 2013, 1. É V F O L Y A M, 1. S Z Á M - 1 - - 2 - TAKÁCS TÍMEA FEHÉR TIBOR DANIEL HUNYAD RÉKA KASEK ROLAND MATUSZ HUGÓ MURÁNYI MÁTÉ SNEÉ GERGELY SZABÓ BEÁTA TILESCH ANNA

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben