PhD értekezés tézisei. Heszteráné dr. Ekler Judit. A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban -Quo vadis iskolai testnevelés?
|
|
- Fruzsina Veresné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pannon Egyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok és Társadalomtudományok Neveléstudományi doktori program Pedagógusképzés Pedagógiája alprogram PhD értekezés tézisei Heszteráné dr. Ekler Judit A testnevelés értékreprezentációja a közoktatásban -Quo vadis iskolai testnevelés? Témavezető: dr. Rétsági Erzsébet egyetemi docens Veszprém 2006
2 Napjaink iskoláiban a kompetencia alapú oktatás elvét követve - az úgynevezett készségtantárgyak szerepe nő. Így van ez legalábbis elviekben a testnevelés esetében is. A testnevelés és sport - sajátos, sokoldalúan használható mozgásanyagával és műveltségtartalmával, a személyiségre (kognitív, affektív és szociális területen) gyakorolt pozitív hatásaival nagy hatásfokkal járulhat hozzá a kulcskompetenciák kialakulásának folyamatához. Az oktatásirányítás kétszintűvé (állami és helyi szint) válása miatt, egy új tanári szerep is körvonalazódik. A pedagógusoknak a jövőben nagyobb részt kell vállalniuk az innovációban, és új tanítási és tanulási stratégiákat kell elsajátítaniuk 1. A kutatás célja feltárni a testnevelés és sport értékeinek reprezentálódását a Vas megyei iskolák értékhierarchiájában megtalálni az iskolai testnevelés hatékonyságát döntően befolyásoló sarokpontokat gyakorlati jelentőségű elméleti ismereteket nyerni a testnevelő tanárképzés számára 2. A vizsgált minta Vas megye valamennyi iskolája (147). Az intézmények település, iskolafok, fenntartó és méret alapján is nagyon sokfélék. 3. A kutatás hipotézisei 1. Feltételezzük, hogy minden vizsgált iskola pedagógiai programjában a, szerepelnek a testnevelés és sport értékei, b, de ez a reprezentáció az általános megfogalmazások szintjén marad, c, és szinte kizárólag a testi egészség megőrzésével kapcsolatban szerepel. 2. Feltételezzük, hogy a pedagógiai programokban megmutatkozó reprezentációban a, nem lesz különbség az iskolák objektív körülményeinek különbözősége miatt, b, de különbséget várunk a személyi feltételek elsősorban a testnevelő tanárok számára, pozíciójára gondolunk szerint. 3. Feltételezzük, hogy az egyes iskolákban, a testnevelés és sportról megfogalmazott értékítélet a tervezési dokumentumok szintjén, illetve a testnevelés tényleges gyakorlata között, nincs összhang. 4. A kutatás módszerei Adatgyűjtés: a, tartalomelemzés: A testnevelés értékeinek konkrét és látens előfordulásai alapján a pedagógiai programokat négy kategóriába soroltuk: 1. Nem reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékekeit, azaz az adott iskola pedagógiai programjának vizsgált része nem tartalmazza az iskolai testnevelés és sport értékeit. 2. Gyengén reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit : A pedagógiai program célrendszerének valamely elemében, vagy konkrét tevékenységben jelennek meg az iskolai testnevelés és sport értékei. 3. Közepesen reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit A kiemelt értékek között, vagy a célrendszer valamely elemében szerepeltetik a testnevelés 2
3 és sport értékeit és a tantárggyal kapcsolatban konkrét tevékenységeket is meghatároznak a pedagógiai programban. 4. Jól reprezentálja az iskolai testnevelés és sport értékeit. A kiemelt értékek között és a célrendszer valamely elemében, valamint konkrét tevékenységekben is szerepelnek az iskolai testnevelés és sport értékei. b, dokumentumelemezés: A tanórai és tanórán kívüli óra- és munkaterv, éves program A tanórán kívüli foglalkozásokból, illetve az iskolai programokból elkülönítettük a mozgásos programokat (%). c, interjú: az iskolák vezetőjével és testnevelőjével. Az interjúk témakörei: az iskola tanórán kívüli (szabadidős) tevékenységeinek, illetve évről - évre megrendezésre kerülő rendezvényeinek száma, tartalma, rendszere és ezek lebonyolítási formái. Anyagfeldolgozás: alapstatisztika kereszttáblák korreláció khi² próba 5. A kutatás eredményei 5.1. A testnevelés értékreprezentációja a tervezési dokumentumokban A vizsgált 147 iskola pedagógiai programjában a testnevelés értékeinek reprezentálása túlnyomó részben (39,90%) gyenge. 37 a közepes, és 38 a jó pedagógiai programot készítő iskolák száma. A vizsgált iskolák 8,80 százalékának (13 iskola) pedagógiai programja az iskolai oktatás és nevelés alapelvei, céljai és feladatai című részében nem szerepeltet semmilyen testneveléssel kapcsolatos értéket. A jó pedagógiai programokra jellemző, hogy a sport valamely célértékét az iskolai oktató-nevelő munkát meghatározó alapelvek, vagy értékek közé sorolják. Ennek alapján célokat tűznek ki, melyekhez feladatokat rendelnek, illetve a feladatok megoldásához konkrét eszközöket, megjelölve a teljesülés feltételeit, kritériumait és néhány helyen a felelősöket is. Hangsúlyozott értékeik: testi és lelki egészség, edzettség, a sporttal kialakítható és erősíthető személyiségvonások, szocializációs lehetőségek, stb. Céljaik: a sport műveltségtartalmainak elsajátítása, a mozgásműveltség fejlesztése, a szabadidős sportoláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, kompenzáló, korrigáló technikák megismerése, stb. A közepes minősítésű pedagógiai programokban már nincs meg az alapelvek, célok és feladatok konzekvens egymásra épülése. A gyenge programok pedig csak az általánosságok szintjén fogalmaznak. Szignifikánsan jobb a testnevelés értékeinek reprezentálása a városi (p = 0,046), és az egyházi fenntartású (p = 0,014) iskolákban. Tendencia jelleggel azokban, ahol testnevelés tagozat működik ( p = 0,056) és ezáltal arányában több testnevelő tanár dolgozik (p = 0,055). Meglepő módon szignifikánsan rosszabb a reprezentálás a testnevelés helyi tantervét egyénileg elkészítő iskolák pedagógiai programjában (p = 0,020) A testnevelés értékreprezentációja a napi gyakorlatban A legrosszabb helyzetben a hét, vagy annál kevesebb tanulócsoporttal működő intézmények vannak (p = 0,007). Ez a tanórai testnevelés szignifikánsan (p = 0,005) 3
4 alacsonyabb számából adódik, amit a szabadidős sportfoglalkozások valamivel az átlag feletti aránya sem tud ellensúlyozni. Tendencia jelleggel (p = 0,076) jobb sportgyakorlatot folytatnak a városi iskolák, ami elsősorban a saját készítésű helyi testnevelési tantervnek tudható be. Ilyen tervet készített a városi iskolák 45%-a. Szignifikánsan (p = 0,000) rosszabbak a szabadidős sportfoglalkozások arányát tekintve az évfolyamonként éppen egy osztályt indító intézmények. A mozgásos iskolai programok arányát tekintve, pedig a falusi iskolák jobbak szignifikánsan (p = 0,043), a megyeszékhelyen működő iskolákkal összehasonlítva A tervezésbeli és a gyakorlati reprezentáció viszonya Az elméleti és gyakorlati reprezentáció összevetése szerint, az egyes csoportok között nincs a véletlentől eltérő különbség (p = 0,497). A testnevelési értékek mélyebb ismerete, azok tudatosulása nem vezet minőségében jobb iskolai sportgyakorlathoz, ahogy a testnevelés értékeinek gyenge szerepeltetése az iskolai pedagógiai programban sem jár feltétlenül együtt gyenge gyakorlati sportélettel. A vizsgált iskoláknak kevesebb, mint az egyharmadában (30,80% = 45 iskola) van azonos minőségi kategóriába sorolható elméleti és gyakorlati reprezentáció. Az iskolák 54,10% -ában a mindennapjaikat jellemző sportmunka jobb, 15,10%-ában rosszabb, mint amilyen értékelést pedagógiai programjukban leírtak. 6. Összefoglalás 6.1. A testnevelés értékei a pedagógiai programokban (1. hipotézis) Vizsgálatunkban feltételeztük, hogy valamennyi iskola pedagógiai programja tartalmaz valamilyen testneveléssel, sporttal kapcsolatba hozható értéket (hipotézis 1.a). Feltételeztük ezt azért, mert az egészség alapvető emberi érték, melynek önértéke folytán biztos helye kell legyen az iskolai életben is. Ennek ellenére a vizsgált iskolák 8,2%-ának pedagógiai programjában említés sem esett ilyen értékekről. Az iskolák jelentős részének (40,10%) pedagógiai programjában - ahogy feltételeztük (hipotézis 1.b) -, íróik csak általánosságokban fogalmaznak. A megemlített testneveléssel kapcsolatos értékek mindössze kétféle, további kibontásra nem kerülő formában szerepelnek, mint az egészség megtartása és az egészséges életmód kialakítása. Az, hogy a testnevelés és sport - a szorosan vett egészségen túl - értékhordozó a személyiségfejlesztés vagy a közösségépítés terén is, valamint, hogy egyedi tartalmai az emberi kultúra részét képezik, csak a tantestületek 26,50%-ában fogalmazódik meg és került így bele az iskolák pedagógiai programjába. Ez az adat beigazolta feltételezésünket (hipotézis 1.c), hogy a pedagógiai programok jelentős részében a testnevelési értékek értelmezése a szorosan vett egészség területére korlátozódik A pedagógiai programbeli reprezentációt befolyásoló tényezők (2. hipotézis) A vizsgálat megkezdésekor abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a nevelőtestületek az iskolájukban folyó oktatást-nevelést meghatározó alapelvek és célok kitűzésekor értékeket választanak, amit nem befolyásolhatnak tárgyi feltételek (hipotézis 2.a). Az eredmények azonban rácáfoltak hipotézisünkre. Azok a körülmények, jobbára korlátok, amelyek az iskolai sporttevékenységeket befolyásolhatják, egyértelműen rányomják bélyegüket már az iskolai oktató-nevelő munkát meghatározó alapvetésekre is. Ez a negatív hatás a kis tanulólétszámú és folyamatosan fogyó (fejkvóta), önkormányzati fenntartású iskolákban érezhető legerősebben. Ezek az iskolák leginkább a falvakban, gyakran összevont osztályokkal, kis létszámú tantestülettel dolgoznak. Tendencia 4
5 jelleggel jobbak a sport értékeinek pedagógiai programbeli reprezentálásában az évfolyamonként több tanulócsoporttal működő, nagyobb (városi) iskolák. Minden jel arra mutat, hogy a városi iskolák tudatosabban gondolják végig azokat az iskolahasználók számára vonzó és az iskolai kínálatot bővítő lehetőségeket (mint például a sport), amelyekkel a szabad iskolaválasztás idején, a minél nagyobb tanulólétszámot biztosítani tudják. A sport értékeinek pedagógiai programbeli reprezentálódásával erős tendencia jellegű kapcsolatot mutat a testnevelők tantestületen belüli magasabb aránya. Ez azonban legtöbbször az iskolában működő testnevelés tagozat természetes velejárója, és nem oka, hanem következménye a magasabb értékelésének. Ezt az összefüggési irányt erősíti az is, hogy a testnevelő tanárok iskolavezetési pozíciója nincs minőségemelő hatással a sport értékeinek reprezentálódására az iskolai dokumentumokban. Az a feltételezésünk (hipotézis 2.b), hogy a testnevelési értékeket legjobban ismerő testnevelő szakemberek magasabb létszámaránya, illetve vezető pozíciója a tantestületben, az egész közösség értékítéletét a testnevelésről és sportról pozitívan befolyásolja, nem igazolható Az elméleti reprezentáció hatása az iskolai sportéletre (3. hipotézis) Kutatásaink azt bizonyítják, hogy a pedagógiai program, az iskolai gyakorlatot valóban meghatározó ereje a testnevelés vonatkozásában csak esetleges, legtöbbször csupán a véletlen műve. Így a 3. feltételezésünk beigazolódott. Ennek oka egyrészt a helyi tervezés újszerűsége és az abban résztvevők gyakorlatlansága és felkészületlensége. A másik ok az érdekérvényesítés gyengeségében kereshető. A pedagógiai programokban szerepeltetett, testneveléssel kapcsolatos értékek szűk körű és legtöbbször a testi egészségre korlátozott megjelenése azt bizonyítja, hogy a tantestületekben nem ismertek igazán a sport értékei. Az ezeket legjobban ismerő testnevelő tanároknak viszont nincs a szóbeli érdekképviseletben gyakorlatuk. Ezt támasztja alá kutatásunknak az az eredménye is, amelyből kiderül, hogy a saját helyi testnevelési tantervet készítő iskolák összesen 20 iskola a 146-ból, ami a feladat nehézségét, ugyanakkor az ott dolgozó testnevelők elhivatottságát és szakmai felkészültségét bizonyítja pedagógiai programjában a testnevelés értékeinek reprezentálása szignifikánsan rosszabb, mint a valamilyen mintát felhasználó iskolák esetében. Azaz a jó szakmai munkára képes és vállalkozó testnevelő tanárok számára sem természetes, hogy az iskolai oktató-nevelő munka tervezése során képviseljék tantárgyuk, műveltségterületük érdekeit, növeljék presztízsét, elfogadottságát. 7. Ajánlások A kutatás eredményei alapján ajánlásokat fogalmazunk meg - a jelen kutatás nyomán megnyíló további kérdések kutatására, - az iskolákban, akár azonnal is elindítható változtatási lehetőségekre, - a felsőoktatás számára általában, - a testnevelő tanár- és tanítóképzés számára További kutatási területek a, Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a Vas megyei intézmények vizsgálata alapján levont megállapításaink érvényesek az egész magyar közoktatásra, indokolt lenne hasonló kutatást, kutatásokat folytatni az ország más megyéiben is. 5
6 b, Kutatásunk alapján azt a következtetést vontuk le, hogy szakembereink legnagyobb része a kötelező óraszám növelésében látja a hatékonyságnövelés egyedüli lehetőségét. Ezt viszont nem tekintjük előrevivő véleménynek. Érdemes volna tehát a testnevelő tanárok erre a kérdéskörre vonatkozó nézeteit és az ezek hátterében meghúzódó okokat, tapasztalatokat is megismerni Lehetséges tennivalók az iskolákban Az iskolákban dolgozó, más szakos tanárok keveset tudnak a testnevelés értékeiről. A pedagógusok ismeretbővítése a helyi tervezésben betöltött szerepük miatt kiemelten fontos. Jobb együttműködés várható megfelelően informált, a testnevelés és sport a kompetenciafejlesztésben betöltött lehetőségeivel tisztában lévő tanártársaktól. A testnevelés értékeit, illetve sokoldalú hasznosságát bemutató szóbeli kommunikációnak, érték- és érdekképviseletnek nincs működő gyakorlata a testnevelő kollégák körében. Ezt a ma egyre fontosabb kompetenciát testnevelő tanári továbbképzéseken lehetne megszerezni. A továbbképzések anyagába be kell illeszteni az iskolai testnevelésbe maguknak helyet követelő új sportágakat, és a modern módszertani megoldásokat is. A tantestületek tagjainak ismeretbővítését megszervezni, illetve a testnevelő kollégákat a továbbképzéseken való részvételre biztatni az iskolaigazgatók feladata. Ők koordinálhatják az e tárgykörbe tartozó szülői és diák igények megismerését is, csakúgy, mint az iskola holdudvarába tartozók közreműködési lehetőségeinek (edző, hobbisportoló) feltérképezését. Az iskolavezetés feladata az is, hogy a jól működő gyakorlatot értékén kezelje, és az egész iskolaközösség számára felismerhetően elismerje. Az iskolai testneveléssel kapcsolatos szemléletformálásban a testnevelő szakembernek, az iskolavezetésben kell az első számú partnerét megtalálni Ajánlások a felsőoktatás számára A társadalmi elfogadottság növelését szolgálhatja a sport értékeire vonatkozó ismeretek bővítése valamennyi pedagógus számára, sőt minden művelt felnőtt számára, foglalkozástól függetlenül (hiszen ők alkotják a későbbiekben az iskolahasználók szülői elemét). Azonban az ismeretek éppen a sport speciális jellegéből adódóan - nem korlátozódhatnak csupán az elméleti tudás megszerzésére. Csak a jó gyakorlati tapasztalatokkal megerősített kollégáktól és szülőktől kaphatunk igazi támogatást a testnevelés műveltségterület érdekérvényesítése során. Ez megint a köz- és felsőoktatás testnevelés és sportjának minőségére és elfogadottságára és támogatottságára - irányítja a figyelmet. A felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása éppen aktuális kereteket teremt ehhez. A Bsc képzés deklarált elve az általános értelmiségi képzés erősítése, amiből nem hiányozhat az egészséges életmódra nevelés (benne az aktív, sportos élet valamennyi értékének megismerése) sem. Nagy vétek volna a felsőoktatás sportját a tudatosabb kihasználás helyett, elsorvadni hagyni! 7.4. Ajánlások a testnevelő tanár- és tanítóképzés számára a, Érték- és érdekképviselet Az értékképviselet és ezen keresztül a testnevelés ügyének - kulcsembere egyértelműen a testnevelő tanár. Nyilvánvalóan nem várhatjuk el mástól a testnevelői szakma, és rajta keresztül a testnevelés érdekképviseletét sem. Látnunk kell, hogy mindezek megvalósításához a testnevelő tanároknak készeknek és felkészülteknek kell lenniük, egy - a mainál határozottabb és eredményesebb - értelmiségi szerepvállalásra. Ehhez erősíteni kell az 6
7 elméleti képzést általános és szakmai területen is, hiszen ezek a tartalmak adják az értelmiségi lét intellektuális hátterét. A képzésnek fel kell készítenie a jövendő testnevelőket a testnevelésen és sporton keresztül átadható értékek szóbeli képviseletére is. Különlegesen fontosnak tartjuk ezt a 6.3. fejezetben kifejtett eredmény ismeretében. b, A tanóra és a szabadidősport Jellemző tendencia a szabadidős sporttevékenységek felértékelődése. A mindennapos mozgáslehetőség megteremtése mellett előnye a kötelező és szabadon választott testedzési lehetőségek egyforma kezelésének az is, hogy kimondottan értékké emeljük az önkéntes, belső igényből fakadó tevékenységet, ami a későbbi egészséges életvezetéshez is elengedhetetlen. A testnevelés tanórán kívüli formái szabadidő-szervezés szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Aktív gyermekfelügyeletet (tanítóképzés), a szabadidő értelmes eltöltését, megelőzést (pl: drogprevenció) jelentenek. Sok tanulónak ez az egyetlen, anyagilag is elérhető lehetősége új sportágak megismerésére. A kötelező és a szabadon választható iskolai sportgyakorlat sikeressége kettős alapon nyugszik. Az egyik az a testnevelő tanár, aki olyan sokoldalú, vonzó, a kevésbé tehetségeseket sem kirekesztő és az értelemre is ható testnevelési órákat tart, hogy tanítványai magától értetődően jönnek a szabadidős foglalkozásokra is. A másik a teljes iskolai közösség megerősítő értékítéletű támogatása. c, Tartalom és módszer Azokban az iskolákban működik hatékonyan a sport, ahol modern tartalmakat és módszertani megoldásokat alkalmaznak a testnevelés minden iskolai színterén. A szakemberképzés jelenleg működő tanterveiben is helyet kapnak a hagyományos iskolai sportágak mellett a különböző szabadidősportok, táncok és küzdősportágak. Szükséges azonban ezek jelentőségét az oktatás során növelni, és az egyéni különbségeket, képességeket és hajlamokat is figyelembe vevő oktatásszervezést, a testnevelésben is meg kell erősíteni d, Tanártovábbképzés A kutatás eredményei szerint a testnevelő tanári továbbképzések során az alábbi témaköröket érdemes érinteni: - érdekképviseleti kompetenciák, - a nem hagyományos sportágak alapfokú oktatása, - modern módszertani és szervezési formák Ajánlások a döntéshozók számára A kutatás rávilágított arra, hogy a testkulturális értékek megfelelő színvonalú átadásához szükség van a speciális infrastruktúra elfogadható szintjére, valamint a tanórakereten kívüli iskolai feladatok finanszírozására is. Gyakorlatilag két területen van szükség több pénzre: sportlétesítmények építésére, felújítására és karbantartására, illetve a tanórán kívüli foglalkozások - a tanóraival azonos elismerését bizonyító fizetett óraszámának biztosítására. A hazai testnevelési gyakorlat erősségeit megtartva, szellemében és módszereiben is haladni kell a kor igényeivel, hogy az iskolai testnevelés betölthesse feladatait. 7
8 Publikációk és előadások a kutatás témájában 1. H.Ekler J. (2002) A helyi tervezés és a tantárgy-pedagógia, A Tudomány Napja, PTE TTK Pécs 2. H.Ekler J. (2002) A tantárgy-pedagógia és a helyi tervezés. Apáczai Nemzetközi Tudományos Konferencia. Győr 3. Rétsági E., H.Ekler J. (2002) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja a helyi tervezés szintjén, avagy a tervezés tantárgy-pedagógiai kérdései. II. Országos Neveléstudományi Konferencia Testnevelés Szimpózium. MTA 4. H.Ekler J., Rétsági E. (2003) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációjáról. Magyar Sporttudományi Szemle 2003/4. szám, H. Ekler J. (2003) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja, a helyi tervezés szintjén. Művészet Pedagógia Sport. A Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar tudományos közleményei. Szombathely H. Ekler J. (2003) A sport és testnevelés értékreprezentációja a Vas megyei közoktatásban. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Phd szekció. Győr 7. H. Ekler J. (2003) A tantervváltások hatása a tanórai testnevelés óraszámára. III. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet H. Ekler J., Rétsági E. (2003) The Values of PE and sport in local planing. 8th Annual Congress European College of Sport Science. Salzburg. Konferenciakötet Rétsági E., H.Ekler J. (2003) PE curricula in 2003 in Hungary. 8th Annual Congress European College of Sport Science. Salzburg. Konferenciakötet H. Ekler J. (2004) A tantervváltások hatása a tanórai testnevelés óraszámára. Művészet Pedagógia Sport II., A Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar tudományos közleményei. Szombathely H.Ekler J. (2004) A tantervváltozások hatása az iskolai testnevelésre pedagógiai programok vizsgálata alapján. Iskolai testnevelés és sport. 22. szám H.Ekler J. (2004) A mozgásos aktivitás lehetőségei a közösségformálásban (az iskolában, az iskolák között és a lakókörnyezetben). IV. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet Rétsági E., H.Ekler J. (2004) Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációja a helyi tervezés szintjén. Kalokagathia, 1-2. szám H.Ekler J. (2004) A tantervváltozások hatása az iskolai testnevelésre pedagógiai programok alapján. Iskolai testnevelés és sport, 22. szám H.Ekler J. (2004) Az iskolai testnevelés közösségformálásban betöltött szerepe. A Tudomány Napja, BDF Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar, Szombathely 16. H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés megújítási lehetőségei. Naprakész iskolai testnevelést! Konferencia. Tapolca 17. H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés szerkezeti változásai (Sport a tanórán és a tanórán kívül). IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. Tanulmánykötet H.Ekler J. (2005) Új módszerek a testnevelés oktatásában. Szemléletváltás az oktatásban Konferencia Kisfaludy Ramassetter Okt. Intézmény, Sümeg 19. H.Ekler J. (2005) A testnevelő tanár, mint a testnevelés értékeinek iskolai képviselője. V. Országos Neveléstudományi Konferencia. Konferenciakötet H.Ekler J. (2005) Életmód egészség, és amit a testnevelő tanár ezért tehet. V. Országos Sporttudományi Kongresszus 8
9 21. H.Ekler J. (2005) Naprakész iskolai testnevelés. Sporttudományi Konferencia, Szombathely 22. H.Ekler J. (2005) Új kihívások a testnevelő tanár- és tanítóképzésben egy empirikus vizsgálat tanulságai. Pedagógusképzés, szám H.Ekler J. (2005) Az iskolai testnevelés tervezése és gyakorlata a helyi tervezésben. Testnevelő tanári továbbképzés, BTTE, Pécs 24. Rétsági E., H.Ekler J. (2006) New and Traditional Branches of Sports in Physical Education and Sports at Schools. 11st Annual Congress European College of Sport Science. Lousanne 25. H.Ekler J. (2006) Tendencies for PE and sport to change in Hungary. Journal of Coimbra Network on Exercise Sciences Published by International Network of Member University Institutions. megjelenés alatt 26. H.Ekler J. (2006) A sport értékei a modern társadalomban. Kalokagathia. megjelenés alatt 27. H.Ekler J. (2006) The impact of PE teachers on schools sporting activities. World Congress of Performance Analysis of Sport 7. Konferenciakötet
A sportpedagógia alapjai
Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia
Részletesebben4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások,
4. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 4.1 A műveltségterületek és tantárgyak viszonya: Műveltségi területek / Tantárgyak 1-4. 5. 6.
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenAJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS MEGÚJÍTÁSÁRA
TESTKULTÚRA A KLEBELSBERGI KULTÚRPOLITIKÁBAN ORSZÁGOS SZAKMAI-MÓDSZERTANI KONFERENCIA AZ ISKOLAI TESTNEVELÉS ÉS SPORT MEGÚJÍTÁSÁRA 2010. október 16. AJÁNLÁS A SZAKEMBERKÉPZÉS ÉS A TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉS
RészletesebbenA KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP
A KOMPLEX ALAPPROGRAM BEVEZETÉSE A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN EFOP-3.1.2-16-2016-00001 A KOMPLEX ALAPPROGRAM SZAKMAI TARTALMA DR. RÉVÉSZ LÁSZLÓ A PROJEKT EFOP 3.1.2-16 Kiemelt projekt keretében Időtartam:
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenDr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése
Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. április 6. Fejleszthető területek: 1. Az önértékelés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.14. A teljes tantestületet
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenA mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK
Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező
RészletesebbenDr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november)
Dr. Gombos Norbert PhD főiskolai docens Pedagógusképző Intézet Neveléstani és Metodológiai Tanszék (2017. november) Tanulmányok: Budapesti Tanítóképző Főiskola, tanító szak (1988-1991) Bölcsészettudományi
RészletesebbenBokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenBag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól
Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenSuskovics Csilla PhD. Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv
Suskovics Csilla PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
RészletesebbenTanfelügyeleti ellenőrzés eredménye
Tanfelügyeleti ellenőrzés eredménye 1. Pedagógiai folyamatok Az intézmény stratégiai dokumentumai összhangban vannak az oktatáspolitikai célokkal, aktualizálásuk azonban szükséges a jogszabályoknak való
RészletesebbenDr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ -
Dr. BARTHA CSABA - SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ - Születési hely, idő: Salgótarján, 1978. 06. 13. Anyja neve: Prezenszki Erzsébet Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős Tanulmányok: 2002-2006: Semmelweis Egyetem
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenSzakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013
Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenSzent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...
RészletesebbenA pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása
A pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzés megvalósítása 08.26-28. Képzési terület: természetismeret tárgyú továbbképzés Téma: Környezettudatos életmódra nevelés Képzési terület:
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenPolgár Judit Sakk Alapítvány SAKKPALOTA Program: Tehetségfejlesztő Sakk kerettanterv - NAT
Pedagógiai program módosítása Helyi tanterv 63. oldal 1. 2. 64.oldal 3. Az alábbiakkal egészül ki ( kiegészítés aláhúzással különül el ) 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai
RészletesebbenTanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő
Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenSand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról
Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra
RészletesebbenIskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában
Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA
RészletesebbenA TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI
A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást
RészletesebbenTartalomjegyzék. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja
Tartalomjegyzék Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ Iskoláinak Pedagógiai Programja I. Előszó a felülvizsgált Pedagógiai programhoz...3 II. Bevezetés...4 1. Az intézmény múltja...8 1.1. A mérki iskola
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában a 2016 szeptemberétől felvett
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2016 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok
Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett
RészletesebbenA Hamvas Béla Gimnázium. intézkedési terve. a 2016/2017. tanévre
A Hamvas Béla Gimnázium intézkedési terve a 2016/2017. tanévre Készítette: Dr. Radványiné Varga Andrea Oroszlány, 2016.06.30. 1 Fejlesztési projektek 1. A teljes tantestület motiválása a különböző pedagógiai
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenKülönös közzétételi lista 2010/2011. tanév
Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási
RészletesebbenErasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV
1. Személyes adatok Erasmus+ Nemzetközi Kredit mobilitási Program MUNKATERV Név: Sándor-Schmidt Barbara Felsőoktatási intézmény neve: Szak megnevezése: A képzés típusa: Kutatási téma címe, tudományági
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenAz angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai
Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram
RészletesebbenNemzetközi kitekintés Kompetencia fogalma, a kompetencia alapú képzés új vonásai a hazai gyakorlatban.a pedagógusok kompetenciáinak értelmezése, az
Nemzetközi kitekintés Kompetencia fogalma, a kompetencia alapú képzés új vonásai a hazai gyakorlatban.a pedagógusok kompetenciáinak értelmezése, az egyes kompetenciák tartalma, a kompetenciák fejlődési
RészletesebbenTájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára
Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú
RészletesebbenA szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje
11. sz. melléklet MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje OM azonosító: 031202 Intézményazonosító: HA2301 2017.09.01
RészletesebbenÚjhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés
Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok
RészletesebbenÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS
ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján
RészletesebbenAKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév
A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok
2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
KÉPZÉSI PROGRAM PTE BTK OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A KÉPZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolában a 2016 szeptemberétől felvett
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
INTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV Intézmény neve: Budapest XV. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola OM azonosító: 032085 Intézményvezető: Bikfalvi Borbála Intézkedési terv
RészletesebbenBuda András szakmai életrajza
Buda András szakmai életrajza Tudományos fokozat 2001 PhD nevelés és sporttudomány; száma:100/2001 Szakterület didaktika, e-learning, tanárképzés Munkahely Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete
RészletesebbenIntézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből
Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Intézményértékelés összehasonlítása és szemszögéből Képet készítette: adam44 Készítette: Bozóki Judit és minőségbiztosítási
RészletesebbenTanulási környezetek és tanulási utak
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2013. november 7-8-9. Tanulási környezetek és tanulási utak Imre Anna Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási
RészletesebbenTehetséggondozás Nádudvaron. Boros Lajosné november 12.
Tehetséggondozás Nádudvaron Településünkről Hajdú-Bihar megye 9460 lakossal rendelkező városa, akik még ma is szeretnek itt élni és szeretnék, ha gyermekeik is élnének Kövy Sándor Általános Iskola A település
RészletesebbenAz intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján. Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium
2017-2022 Az intézményi önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés eredményei alapján Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium TERÜLET - 1. Pedagógiai folyamatok Tervezés: Az intézmény vezetése irányítja az intézmény
RészletesebbenSPORTSZAKMAI GYAKORLAT
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelési- és Sporttudományi Intézet SPORTSZAKMAI GYAKORLAT Testnevelő Edző Bsc Nappali tagozat TEMATIKA DOKUMENTUMOK ÜGYMENET Testnevelő Edző Bsc Nappali
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenTörök János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre
Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.
Részletesebben5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola
5. számú melléklet TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2010-15. Cecei Általános Iskola 1 Cecei Általános Iskola Cece 7013 Árpád u. 3. Tel: 25-505-140 E-mail: iskolacece@gmail.com A Cecei Általános Iskola Továbbképzési
RészletesebbenThan Károly Ökoiskola Budapest
Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai
RészletesebbenGondolkodva építs kezeiddel!
Gondolkodva építs kezeiddel! Pénzügyi-gazdasági jó gyakorlatok a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolában Debrecen, 2015.05.08. Agárdiné Burger Angéla Intézményvezető Számoljunk a jövővel! - a tudatos,
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenTÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.
TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív
RészletesebbenGYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak
GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak
RészletesebbenA 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve
A 2016.évi kompetenciamérés értékelése és intézkedési terve Az iskola önmeghatározása (PP alapján) Iskolánk nyolc évfolyamos, koedukált, katolikus általános iskola. Iskolánkban prioritása van a teljes
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:
A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
RészletesebbenPályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.
Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenMENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja
MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 2015. október 20. A mentorrá válás útja A tanulási eredmény alapú mentorképzés-fejlesztés eredményei www.jgypk.hu Dr. Farkas Éva
RészletesebbenCSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Plenáris ülés CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) Szimpóziumok
CSÜTÖRTÖK (NOVEMBER 8.) 9.00-13.00 9.00-10.00 BME Q épület Aula Regisztráció Plenáris ülés 10.00-12.00 Q2 Heller Farkas terem Péceli Gábor BME rektor köszöntője Benedek András megnyitója Lesley Wilson:
RészletesebbenAz osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV
Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr
RészletesebbenMunkaanyag ( )
Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,
RészletesebbenFOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák
RészletesebbenASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA
ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív
RészletesebbenPublikációs jegyzék Dr. Molnár Béla
Publikációs jegyzék Dr. Molnár Béla Könyv, kézirat Molnár Béla - Palásti Béla (1990): Az abonyi amatőr színjátszás története a kezdetektől napjainkig. Pest Megyei Levéltár, Kézirat Molnár Béla (2000):
RészletesebbenA tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI
A tanítási-tanulási motivációk szabályozási kérdései, Budapest, 2017. november 29. Készítette: Bánné Mészáros Anikó, RPI 1 3500 fő OKM jelentésben szereplő - református intézményben tanulók - létszáma
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenIntézkedési terv. A november 9-i intézményi tanfelügyelet megállapításai alapján kiemelkedő területek
Intézkedési terv Intézmény neve: Európa Alapítvány Középfokú Intézet (EAKI) Gimnázium Intézmény OM azonosítója: 035313 Intézményvezető neve: Intézményvezető oktatási azonosítója: dr Stumpf Jánosné 71836537383
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
Részletesebben1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
Különös közzétételi lista Kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Verebi Végh János Tagiskolája 2477 Vereb, Berényi u.4.. OM: 030175 2015/2016. tanév 1.
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... I. BEVEZETŐ... II. NEVELÉSI PROGRAM...
Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM I. BEVEZETŐ... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM II. NEVELÉSI PROGRAM... HIBA! A KÖNYVJELZŐ
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
Részletesebben