TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

Átírás

1 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYV Budapest, 2014 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:36

2 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYVHÖZ Témavezető: Mayer József Mayer József, Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014 ISBN Kiadja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős kiadó: Dr. Kaposi József főigazgató Felelős szerkesztő: Tüskés Gabriella Olvasószerkesztő: Juhász Zsuzsa Nyomdai előkészítés: Pattantyus Gergely Terjedelem: 2,25 ív 1. kiadás Nyomta és kötötte: Duna-Mix Kft., Vác Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

3 Módszertani füzetek I. Bevezetés A szakiskolák számára készült kerettanterv minden évfolyam esetében heti egy tanórát rendel a tantárgy mellé. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az óraszám nem teszi lehetővé azt, hogy a Nat-ban megfogalmazott követelményeket minden tekintetben érvényesíteni lehessen a tanítás során. Mégsem gondoljuk azt, hogy a rendelkezésre álló feltételek miatt automatikusan csökkentett igényeket kellene megfogalmazni a tanítási és tanulási folyamat egészére nézve. A tantárgy tervezésekor két alapelvet tartottunk szem előtt: Alapvetően megtartottuk a kronologikus megközelítést, és igyekeztünk azokra a fontosabb, nagyobb jelentőségű eseményekre felhívni a figyelmet, amelyek alkalmasak lehetnek a tanulók figyelmének és érdeklődésének a felkeltésére. A társadalomismereti anyagot nemcsak technikai okokból helyeztük el a történelmi fejezetek mögött, hanem az időrend megtartásáért, hiszen az ott tárgyalt tartalmak mindegyike a mai Magyarországról szól. Magunk is komoly problémának látjuk azt, hogy a hely- és időhiány miatt az erősen Európa-centrikus megközelítés nem, vagy csak ritkán teszi lehetővé, hogy a tanulók kitekintést kapjanak a világ egyéb részein történt eseményekre. Ezt a tanórákon lehet pótolni, vagy ahol erre lehetőség kínálkozik, készíthetnek e témák feltárására és bemutatására irányuló projekteket maguk a tanulók is. A magyar történelem eseményeit részletesen nem állt szándékunkban bemutatni. Nyilvánvalóan eltérő módokon lehet építeni a szakiskolai tanulók általános iskolából hozott különböző szintű tudására, ismereteire. (Ennek felmérése szükségszerűen az első lépése ennek a tantárgynak a szakiskolai tanításához.) Egy-egy időszakról átfogó leírások készültek, amelyek azt célozzák, hogy a tanulók számára világossá váljanak a történelmi fejlődés fő irányai. Nyilvánvaló, hogy a jobb megértést megkönnyíti, ha egy-egy probléma részleteire is ki tudunk térni. A tanulók számára minden, a témára vonatkozó kiegészítés hasznos lehet. Különösen fontosnak tartanánk, ha történelmi témájú játékfilmek vagy dokumentumfilmek megtekintésére és megvitatására nyílna lehetőség. Hasonlóan célravezető lehet az elérhető helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, tájházak megtekintése. A leckék szerkezetének és felépítésének tervezésekor már arra törekedtünk, hogy viszonylag kevés szöveg mellett képek és ábrák jelenjenek meg az oldalon, amelyek egyrészt önmagukban is alkalmasak arra, hogy feladatokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban, másrészt azt a célt is szolgálják, hogy a szöveget kiegészítsék, többlet információkkal lássák el. A szándék ezzel a szerkezettel a differenciálás elősegítése volt. A tankönyv mellett számos egyéb taneszköz is használható, így térképek, atlaszok, feladatgyűjtemények. A tanulók és a pedagógusok számára egyaránt használható az a háttéranyag, amely a honlapról letölthető. Bár eredetileg a honlapon lévő anyag fejlesztésével éppen a tankönyv kiváltása volt a cél, most, hogy tankönyv is rendelkezésre áll, lehetőség nyílik sokrétűbb tartalom és módszertan alkalmazására. E rövid füzet célja nem több, mint amit a címében ígér. Azt foglaltuk ebben össze, ahogyan mi magunk a tankönyv felhasználásáról gondolkodtunk. Ezért a füzetet egyfajta gondolatébresztőnek szánjuk, az itt leírtakkal szemben és mellett egyaránt lehet érvelni. Nem célunk az sem, hogy kizárólagos receptet adjunk a kötet tanításához, sokkal inkább az, folytassuk ilyen módon is azt a párbeszédet, amely már három évvel ezelőtt, a fejlesztés kezdeti pillanataiban is jelen volt munkamódszerünkben. 3 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

4 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A kötet alapkoncepciója A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a kötet Európa-centrikussága bizonyos szempontból szemléleti egyoldalúságot eredményez. Mégis azt gondoljuk, hogy számos lehetőség kínálkozik a tanulói csőlátás kialakulásának elkerülésére, s arra, hogy szélesedjen a diákok történelmi-társadalmi perspektívája. Hogyan sikerülhet ezt elérnünk? A bevezető fejezet egy sajátos térképet 1 tartalmaz, amely Sebastian Münster 2 ( ) alkotása. A kép Európát ábrázolja. A tanulók számára kézenfekvőnek látszik egy olyan összehasonlító feladat, amely ezt az ábrázolást a mai Európa térképi ábrázolásával veti össze. Az idegen kifejezések kiolvasásában és értelmezésében nyújtsunk segítséget a számukra. Nézzünk egyegy példát a lehetőségekre: a. A középkori Magyar Királyság és szomszédjai, ahogyan a térkép bemutatja. Megjelenik a név: Hungaria és Buda neve, látható a Duna (Danubius) b. Polonia és külön feltüntetve Krakkó c. Bohémia és Vienna d. Délen pedig Illiricum Az iskolai atlasz segítségével el lehet végezni az azonosítást. Felismerik-e a neveket tanulóink? Milyen furcsaságot tapasztalnak a térképen? Versenyfeladat vagy csoportmunka lehet az is, hogy ki tud több országot azonosítani a térképen! Izgalmas feladat lehet az is, ha azt vizsgáljuk, hogy mi jelentette a korabeli ábrázoló számára Európát. Hol húzta meg a határokat? Kerestessük meg a térképen Európa határait! Látunk-e ma különbségeket? Használjuk a földrajzi atlaszt vagy az Európa falitérképet! (Arra is hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy milyen egyéb kontinensek kerültek a térképkészítő látószögébe!) Érdekességként további térképet 3 is bemutathatunk tanulóink számára. Ha rendelkezésünkre áll internet-kapcsolat és projektor, akkor érdemes a következő helyeket felkeresni, és a térképeket kivetíteni a tanulók számára: en.wikipedia.org/wiki/mappa_mundi lazarus.elte.hu/salgotarjan/terkep/lazar.htm 4 Az első képen az ún. angolszász térképet 5 látjuk, amely a 10. században keletkezett. A legelső magyar térképész által készített térkép Magyarországról csak a 16. században jelent meg, de mintegy 500 évvel korábban már megemlítették a magyarokat egy középkori térképen. Ez volt az úgynevezett angolszász térkép, amit a 11. századbeli Cottonianus kódexben találunk. A Kárpát-medence térségében olyan feliratot találunk, amely a letelepedett magyar népre utal: Hunorum gens (a magyarok nemzetsége). 1 A térképismeretről a tanulóknak már rendelkezésre állnak előzetes tudáselemek, lásd erről: elsősorban TK. 3., 3.4., fejezeteket. 2 Sokrétű tudós volt, fő műve a Cosmographia 1544-ben jelent meg. 3 Általában a térképekről: Stegena Lajos: Térképtörténet. Tankönyvkiadó, Bp és hun/dolgozo/jesus/tt/cotton.htm 4 Olvasmány: Raum Frigyes: Lázár deák térképétől a digitális térképig Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

5 Módszertani füzetek Nílus Mezopotámia Hunorum gens (a magyarok nemzetsége) Brittania (anglia) Érdekességként azt is bemutathatjuk, hogy ezen a térképen (és a mai Magyarország területéhez képest) hol helyezkednek el az Európán kívüli területek. Mi lehet ennek az oka? Egy mai földrajzi térkép segítségével vitassuk meg ezt a kérdést! A következő térkép a Tabula Hungariae vagy Lázár térkép Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt. 6 (Milyen történelmi korszakban készült ez a térkép? Vannak-e erről az időszakról tanulóinknak előismeretei? Segíthetünk évszámokkal: 1514, 1521, 1526.) A körülbelül centiméteres térkép a 16. század első felében a Magyar Királyság állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy a határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején. 6 Forrás: 5 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

6 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A térkép a középkori Magyar Királyság területét foglalja magában, a balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján a ma szokásos északira orientált helyzethez képest az óramutató járásával megegyező irányban mintegy kal elforgatták, délnyugat-északkeleti fekvésű. Ezt a tulajdonságát egyes szerzők annak tulajdonítják, hogy feltételezik, hogy a készítésekor Ptolemaiosz világvetületét használták; más szerzők ezt az álláspontot tagadják. A térkép további érdekessége, hogy a kor ábrázolásaihoz képest többé-kevésbé mérethelyes térképen a Balkán térséget összenyomták, hogy elférjen rajta a díszes felirat, illetve a Magyar Királyság címere. A térkép egy-egy részletének a kiemelése lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók a mai Magyarország egyes területeit azonosítani tudják. A fenti képen Ofen városa látható.7 Ha feloldjuk a nevet, akkor megkönnyítjük a tanulók számára folyók, szigetek, települések azonosítását. Az internet segítségével a térkép számos részlete kinagyítható. Nézzünk erre egy példát! 7 Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan kemencét jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlang, üreg jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet. Pest és Budapest lexikon, Bp., Akadémia Kiadó, 128. és további oldalak. 6 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

7 Módszertani füzetek (A tanulók használhatnak mai térképet is!) A térkép mellett egy rövid szöveg található, amely Anna Kommémé Alexiasz 8 című művéből való. A cél az, hogy mielőtt elkezdenénk a konkrét tananyag ismertetését, amely a történelem (a történelmi események, folyamatok) megismerésére irányul, tegyük fel azt a kérdést, hogy miért érdemes ezzel a tudománnyal amelyet egy középiskolai tantárgy keretei közé szorítottak foglalkozni? 9 A ma embere számára a hagyományos értékek tartalma jelentős mértékben módosult, vagy akár teljes mértékben átalakult. Úgy tűnik, hogy felértékelődtek azok a tevékenységformák, amelyek úgymond közvetlen hasznot nyújtanak. Anyagi gyarapodást eredményeznek, vagy egyéb, kézzel fogható érték megjelenéséhez vezetnek. A korábbiakhoz képest megváltozott az élet tempója, felgyorsult az idő, és így látszólag érvényüket és értelmüket veszítették olyan cselekvések, amelyek rabolják az időt a hasznot hozó munkálkodástól. Így csökken (és fogy el) az az idő, amit olvasásra fordítunk, alig szánunk időt a múzeumok és könyvtárak látogatására, tehát azokra a dolgokra, amelyek közelebb vihetnek minket a múlt megismeréséhez. Ha ezt a gondolatsort folytatjuk, akkor nehéz válaszolni: kérdezhetik a tanulók, hogy miért is kell nekik történelmet tanulniuk? Nyilván lesznek olyanok, akik azt gondolják, hogy felesleges erről ennyit beszélni! Történelmet ebben az esetben azért (is) tanuljunk, hogy eredményesen fejezhessük be tanulmányainkat. Van azonban egy másik megközelítés is, ami értelmes dologgá teheti azt a tevékenységünket, amely régmúlt korok tanulmányozására késztet(het) bennünket. A múlt mélyebb és alaposabb ismerete hozzájárulhat a jelen jobb és teljesebb megismeréséhez. Ez az a szempont, amiről senki sem mondhat le. Cselekedeteinkbe, döntéseinkbe beépülnek mindazok az ismeretek, tapasztalatok, amelyeket a múlt megismerése kapcsán szereztünk meg. Az alábbiakban három olyan szöveget találunk, amelyeket felolvashatunk tanítványainknak (vagy ha van lehetőség, kinyomtathatjuk számukra) értelmezés céljából. 8 Fordította: Passuth László (Bp., júl. 15. Balatonfüred, jún. 19.): író, műfordító 9 Lásd: Mayer József: Otthoni tanulást támogató stratégiák. Történelem. OKI, Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

8 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A történelem az idők tanúja, az erény fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a korok hírnöke mi másnak a hangjával lenne rábízható a halhatatlanságra, ha nem az ékesszóláséval fogalmazta meg Cicero e kérdésben álláspontját. Hérodotosz, akit a történetírás atyjának szoktak nevezni, a görög-perzsa háborúkról írt munkáját ezekkel a szavakkal kezdte: A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyet részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen. A téma befejezéseként a holland történész, Johan Huizinga megállapítását idézzük fel a történelemmel kapcsolatban: Mindig a világ megértéséről van szó, valaminek a megtudásáról, ami tágabb magánál a tények ismereténél A történelem maga és a történelmi tudat a kultúra szerves részeivé válnak. A három idézet alkalmas arra, hogy a történelem tanulásának értelméről vitát nyissunk tanítványainkkal. Az órán egy-egy feladat elvégzésére nyílik lehetőség. Akár szóban, akár írásban a következő kérdéseket tehetjük fel, egyéni munkaként: a) Mi a célja a történelem tanulmányozásának az idézett szerzők szerint? b) Találtak-e a három idézetben hasonló gondolatokat? c) Miben látják az egyes vélemények (nézőpontok) között a legnagyobb különbséget? A feladat befejező mozzanataként most már közösen rögzíthetjük az idézett szerzők álláspontjai közötti hasonlóságokat és különbségeket! Ha kisebb csoportokat alkotunk, akkor a tanulók írásban bemutathatják a csoport közös álláspontját erről a kérdésről! A feladat így tanév elején alkalmas arra is, hogy elkezdjük azoknak a kompetenciáknak pl. a vitakultúra, a tolerancia a fejlesztését, amelyek különösen nagy hangsúllyal kerülnek majd elő az Osztályközösség-építő programban Lásd: TK: 1.13., fejezeteit! 8 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

9 Módszertani füzetek A bevezető óra/órák alkalmasak lehetnek arra, hogy tanulóink figyelmét arra is felhívjuk (ráirányítsuk), hogy a történelem tanulmányozásához sokféle út vezethet. 11 A bevezető fejezetben csak kétféle utat mutattunk, számos egyéb lehetőség is kínálkozik. Visszatérve a fejezet elején felvetett problémához, hogy hogyan épül fel a kötet koncepciója, azt láthatjuk, hogy a történelmi részekben az európai történelem legfontosabbnak tartott korszakai jelennek meg, és ezekbe ágyazódnak az adott időszakhoz kapcsolható magyar történelemre vonatkozó események. 11 Lásd: Száray Miklós: A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/; Térképhasználat történelemórán Ranschburg Ágnes: Történelemtanítás a középiskolában A 2003-as obszervációs felmérés tapasztalatai; A történelemtanulás értelméről Kojanitz László: A történelmi gondolkodás fejlesztése (A szerző egy kanadai fejlesztés eredményei kapcsán foglalja össze azt, hogy miért fontos a történelem (tantárgy) tanulmányozása: Hogyan tudom eldönteni, hogy mit érdemes kutatni, és miről érdemes tudni? történelmi jelentőség Honnan tudjuk azt, amit tudunk? történelmi bizonyíték, történelmi interpretáció Hogyan tudom megérteni és megragadni a múlt komplexitását? folyamatosság és változás Hogyan tudom megmagyarázni a döntések és a cselekedetek okait és következményeit? okok és következmények Hogyan tudom megérteni a múltban élt emberek döntéseit és cselekedeteit? történelmi nézőpont Mit és hogyan tudok hasznosítani abból, amit a múltról megismertem? etikai dimenzió 9 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

10 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Az első fejezet abból a hagyományos elképzelésből indul ki, hogy melyek voltak azok a civilizációk/kultúrák, 12 amelyek döntő mértékben befolyásolták Európa arculatának a kialakulását? A görögség esetében az athéni demokráciára esik a hangsúly, mint olyan politikai vívmányra, amelynek a kialakítása mind a mai napig hatást gyakorol Európa politikai arculatára. A források és az ábrák alapján egyrészt azt a kérdést kell megvitatni, hogy miért volt mai fogalmaink szerint 12 Vitányi Iván: A civilizáció és a kultúra paradigmái: CIVILIZÁCIÓ A civilizáció fogalma is ebbe a körbe tartozik. Norbert Elias szerint Rotterdami Erasmus 1530-ban a civilizált viselkedésről megjelent könyve (De civilitate morum puerillium) terjesztette el. A kultúra fogalmát a sokféle meghatározás ellenére is nagyjából azonos, vagy egymást megközelítő értelemben használjuk. Ez azonban nem mondható el a civilizációról. A szónak három legfontosabb értelmezését, jelentését nyelvterületekhez köthetjük. Más a hagyományos francia-angol, más a német, és más a modern amerikai-angol értelme. A civilizáció hagyományos angol és francia fogalma: Elias is ezt vallja. Könyve szerint (A civilizáció folyamata) a civilizáció fogalmában a nyugat öntudata fejeződik ki, a nyugati ember benne foglalja össze a nyugat és az emberiség haladása felett érzett büszkeséget. Olyan viselkedés, amely az utóbbi évezred európai emberét elválasztja a nem-európaitól. A klasszikus marxizmus is ezt a civilizáció fogalmat használta. Engels a terminust Lewis Henry Morgantól vette, aki két társadalmi állapotot különböztetett meg: az "őstársadalmat" (vadság és barbárság), és a civilizációt. Engels szerint a civilizáció egyenlő az osztálytársadalommal is. A civilizáció német fogalma: A német értelmezés más formában, máig ható érvénnyel választja külön a civilizációt és a kultúrát. A civilizáció inkább külső formákat, a kultúra inkább belső értékeket jelöl. Így jelenik meg Kantnál is. Amikor tehát megkülönböztetjük a kultúrát a civilizációtól, a német értelmezést ismerjük el jogosnak. A német fogalom szerint a civilizáció nem feltétlenül jár együtt a kultúrával, a kultúra pedig a civilizációval. A civilizáció haszonélvezői (a gazdag népek és a gazdag rétegek) nem mindig jeleskedtek és jeleskednek a kultúrában, a kultúra nagyjai pedig sokszor szűkölködnek a civilizáció javaiban. A német értelmezés szélsőséges változatát képviseli Oswald Spengler, aki a kultúrák leszálló ágát, elöregedett szakaszát nevezte civilizációnak. A civilizáció modern amerikai-angol fogalma: Az újabb angolszász irodalomban a civilizáció a civil társadalommal kapcsolódik össze. Ez összefügg egy másik nyelvi problémával. Német nyelven a Bürger szónak egyetemes értelme van, nem csupán a gazdag embert (burzsoát) jelent, hanem általában a modern társadalom városi emberét. A francia nyelv viszont különválasztja őket a bourgeois és a citoyen kettősségében. Az angol terminológia az elsőre átvette a francia kifejezést (a bourgeois szót angolul is használják), a másodikra pedig a civil szót használják. A civil társadalom legáltalánosabb leírása azt mondja ki, hogy minden, ami a modern társadalomban a család és az establishment (a politikai-gazdasági szervezet) között terül el. A társadalomnak ugyanis van egy szinte biológiai szintje, amelyet Veres Péter emberi tenyészetnek nevezett. A civilizáció első szakasza e fölé emelte az establishment (a politikai hatalom és az üzleti szerkezet) mind hatalmasabb építményeit. Közöttük csak egy vékony réteg maradt. Az újkori fejlődés azonban miközben az establishment terjedelme és hatalma is megsokszorozódott mind szélesebb és szervesebb lehetőséget nyújtott a civil társadalomnak. Olyannyira, hogy előbb mintegy csak közéjük ékelődött, de ma meghatározó elemét alkotja az egész szerkezetnek. És vannak, akik szerint rajta múlik a jövő demokratikus, polgári fejlődése. Ebben az értelemben tehát a civilizáció az emberi társadalom, a gazdaság, kultúra, technika olyan fejlődését jelenti, amely a társadalom hármas szerkezetében mind nagyobb szerepet hagy meg a civilitásnak. Egyes szám és többes szám: Tudnunk kell azonban, hogy a maga általánosságában mindhárom fogalom absztrakció. Nincs társadalom általában, a valóságban csak társadalmak vannak. A világtársadalom, de már a nemzeti társadalom is absztrakció. Nincs kultúra általában, a valóságban csak kultúrák vannak. A kultúra egyetemes fogalma absztrakció. Nincs civilizáció általában, a valóságban csak civilizációk vannak. A civilizáció általános fogalma absztrakció. 10 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

11 Módszertani füzetek korlátozott demokrácia az a politikai rendszer, amely kialakult Athénben, másrészt azt bemutatni, hogy a tanulók számára, hogy mindez milyen erkölcsi elvek alapján vált (és volt) elfogadható a poliszban élők számára. A kérdés tárgyalása arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulókkal elkezdjük annak a kérdéskörnek a megbeszélését is, amely az állampolgári jogok és kötelezettségek területét érinti. 13 A Római Birodalmat bemutató rész a birodalmat összetartó fizikai, művészi, építészeti és szellemi alkotások bemutatására helyezte a hangsúlyt. A törvények, az úthálózat, a vízvezetékek képei alkalmasak annak az érzékeltetésére, hogy melyek lehetnek azok az eszközök és megoldások, amelyek segítségével kísérletet lehet tenni kisebb vagy nagyobb közösségek egybeforrasztására. A keresztény vallás kapcsán, amely a Római Birodalom bukását követően biztosította a középkori Európa egységét, itt elsősorban az erkölcsi elemeket emeljük ki. Ezeknek az elveknek a megvitatása alkalmas lehet egyrészt arra, hogy időtállóságukról beszéljünk a tanulókkal, de arra is, hogy más vallások tanításaival összevessük őket. Lássunk erre egy példát! Az alábbiakban a buddhizmus alaptételeit vethetjük össze az egyik európai szerzetesrend reguláival. Vitassuk meg tanulóinkkal, hogy milyen egyezéseket és különbségeket találnak ezekben! Szent Ferenc Regulája A próbaév leteltével fogadják fel őket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és regulát. (12) A pápa úr parancsa szerint semmi körülmények közt nem szabad ebből a szerzetből kilépniük, (13) mert a szent evangélium szerint aki az eke szarvára teszi kezét és hátranéz, nem alkalmas az Isten országára. (14) És azoknak, akik már engedelmességet fogadtak, egy habitusuk legyen csuklyával és egy másik, ha akarják, de csuklya nélkül. (15) És szükség esetén cipőt is hordhatnak. (16) És minden testvér szegényes ruhát hordjon, melyet Isten áldásával megfoltozhat daróccal vagy más anyaggal. (17) Intem és figyelmeztetem őket, hogy ne nézzék le és ne ítéljék el azokat az embereket, akiket lágy és színes ruhákba öltözködve látnak, se azokat, akik finom ételekkel és italokkal élnek, hanem inkább ki-ki magát ítélje meg és vesse meg. III. A zsolozsmáról és a böjtről, és arról, hogyan járjanak a testvérek szerte a világban Akik önszántukból megtartják azt a szent böjtöt, mely Vízkereszttel kezdődik és megszakítás nélkül negyven napig tart, s melyet az Úr is megszentelt böjtölésével, áldottak legyenek az Úrtól, akik pedig erre nem vállalkoznak, nem kötelezhetők rá. (7) A másik negyven napot ellenben, mely az Úr Föltámadásáig tart, mindenki böjtölje végig. (8) Más időben nem Buddha a szerzetesi élet szabályairól is rendelkezett. Olvassunk fel ezekből néhányat tanítványainknak! Akik meg akarják tagadni a világot, halljátok szerzetesek, azoknak két szélsőséget kell kerülniük. Melyeket? Távol kell tartaniuk magukat az érzelmi vágyaktól, mert az lealacsonyító és közönséges, a szellemtől és a nemességtől idegen, és nem vezet célhoz. De távol kell tartaniuk magukat az önkínzás gyakorlásától is, mert az felesleges szenvedéssel jár, nem nemes és nem vezet célhoz. Ha magunkat ettől a két szélsőségtől megóvják, és a középúton járnak, akkor istenbe, békességbe és megvilágosodásra jutunk, és a nirvánába érkezünk. " Tartózkodás az élet kioltásától. Tartózkodás annak elvetésétől, amit nem adnak. Tartózkodás a nemi élettől. Tartózkodás a hazugságtól. Tartózkodás a részegítő italoktól, amelyek mámort okoznak. Tartózkodás a meg nem engedett időben az evéstől. Tartózkodás tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől. Tartózkodás koszorúk, illatszerek, kenetek használatá tól, ékszerek viselésétől. Tartózkodás a magas és széles ágytól. Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától. 13 Lásd: TK: Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

12 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET kötelesek böjtölni, kivéve a pénteket. (9) Nyilvánvaló szükség esetén pedig egyáltalán nincsenek testi böjtre kötelezve a testvérek. (10) Figyelmeztetem, intem és buzdítom testvéreimet az Úr Jézus Krisztusban, hogy, mikor a világban járnak, ne civódjanak, se szóharcot ne folytassanak, se másokat meg ne ítéljenek; (11) hanem legyenek szelídek, békességszerzők és szerények; kedvesek és alázatosak, s nyíltan szóljanak mindenkihez, ahogyan illik. (12) És ne lovagoljanak, csak ha nyilvánvaló szükség, vagy betegség kényszeríti őket. (13) Ha valamilyen házba bemennek, először ezt mondják: Békesség e háznak. (14) És a szent evangélium szerint minden ételből ehetnek, amit eléjük tesznek. A szerzeteseket tíz szabály megszegése esetén Buddha döntése nyomán kizárták a közösségből: Ha életet olt ki. Ha lop. Ha tisztátalan életet él. Ha hazudik. Ha részegítő italt iszik. Ha Buddhát szidalmazza. Ha a Tant szidalmazza. Ha a közösséget szidalmazza. Ha tévtanokat hirdet. Ha apácával viszonya van. IV. Hogy pénzt ne fogadjanak el a testvérek (1) Szigorúan megparancsolom az összes testvérnek, hogy semmiképpen se fogadjanak el dénárokat vagy pénzt se közvetlenül, se közvetítő személy útján. (2) Mégis, a betegek szükségleteiről és a többi testvér ruházatáról csak a miniszterek, vagyis őrök gondoskodjanak, a hely, az évszak és a hidegebb vidékek szerint, a rend lelki barátai útján, ahogy a szükség miatt jónak látják; (3) mindig ügyelve arra, hogy dénárokat vagy pénzt, mint mondtuk, ne fogadjanak el. V. A dolgozás módjáról (1) Azok a testvérek, akiknek az Úr megadta a munka kegyelmét, dolgozzanak hűségesen és odaadással, (2) úgy, hogy távol tartva a lélek ellenségét, a henyélést, ne oltsák ki magukban a szent imádság és áhítat szellemét, amit minden más földi dolognak csak szolgálnia szabad. (3) Munkájuk ellenértékeként fogadják el, ami szükséges a maguk és testvéreik ellátására, dénárok és pénz kivételével, (4) és ezt alázatosan tegyék, ahogy Isten szolgáihoz és a szent szegénység követőihez illik. VI. Hogy a testvérek semmit se sajátítsanak ki, az alamizsnagyűjtésről és a beteg testvérekről A testvérek semmit se sajátítsanak ki, se házat, se földet, se más egyebet. (2) És mint zarándokok és jövevények, akik szegénységben és alázatosságban szolgálnak e világon az Úrnak, menjenek bizalommal alamizsnát gyűjteni, (3) és nem kell szégyenkezniük, mert az Úr is szegénnyé lett értünk ezen a földön. () És egyik a másiknak bizalommal tárja fel baját, mert, ha az anya táplálja és szereti test szerinti fiát, milyen gondos szeretettel kell kinek-kinek szeretnie lélek szerinti testvérét. (9) És ha valaki megbetegszik közülük, a többi testvér úgy szolgáljon neki, ahogy kívánná, hogy neki szolgáljanak. 12 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

13 Módszertani füzetek Az ilyen típusú feladatoknak azért van különösen nagy jelentősége, mert a szakiskolai közismereti program nem tartalmaz olyan tantárgyakat, amelyek a középfokú oktatás egyéb intézményeiben jelen van (etika/filozófia). Így az erkölcsi-filozófiai kérdések megtárgyalását például az erre a célra alkalmas történeti dokumentumok teszik lehetővé. A fejezetet kiegészíti egy rövid szöveg (Quintilianus), amely a gyermekek tanítására vonatkozik. A tanulással kapcsolatos kérdések sorát részben történeti megközelítésben az Osztályközösség-építő Program is felveti ezért érdemes a tervezéskor ezeket a tartalmi elemeket összekapcsolni. 14 Az első fejezetet egészíti ki az ókori Európa egy másik üzenete, amely különösen a modern Európára gyakorolt jelentős hatást: a sport és az olimpia eszméje. A fejezet tartalmi elemei különösen a fiúk számára nyújthatnak sok érdekességet, már csak azért is, mert erről a területről többen közülük jelentős előismerettel rendelkezhetnek. Két elemet mindenképpen érdemes kiemelni a téma tárgyalásakor: a sport két arcát, amely az ókorban párhuzamosan volt jelen (a görög olimpiák nemes eszméi és a római amphiteatrumok kegyetlen viadalai), és azt, ami manapság is jellemzi ezt a világot (amatőrizmus profizmus). A fejezet arra is lehetőséget nyújt, hogy beszéljünk a paralimpia versenyeiről. 15 Ezt a tartalmi elemet is támogatja az OKÉ program Lásd ehhez: TK: 1.2; 1.3; 1.4; 1.5; 1.6. fejezeteket! 15 A paralimpia szót eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később átdefiniálták a szót, és az előtagot a görög para (mellett) szóval helyettesítették, hogy kifejezzék az olimpiával való kapcsolatot, a játékok egymásmellettiségét és a többi fogyatékossal való összetartozást. Ezt az elnevezést először 1988-ban, Koreában használták. Azelőtt A Bénultak Világjátékai vagy A Fogyatékosok Olimpiája volt. A hat fogyatékossági csoport: Amputáltak: azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akiknél legalább egy jelentős izületi rész hiányzik valamelyik végtagban (pl. könyök, csukló, térd, boka). A sportágtól függően ezen versenyzők lehetnek kerekesszékes sportolók is. Agyi eredetű mozgászavarban szenvedők (CP cerebral palsy): az agy olyan területének/területeinek sérülése, amely az izomtónus, reflexek, mozgások és a testtartás végrehajtásáért és/vagy ellenőrzéséért felelős, azaz alapvetően az izmok feletti kontroll hiányzik. Értelmi fogyatékosok: az intellektuális képességek korlátoltsága (US standard szerint 70 IQ alatt) egy vagy két területen az alkalmazkodó készségek/képességek korlátoltsága (kommunikáció, önellátás stb.) mindezek 18 éves kor előtti fennállása. Les Autres: ez tulajdonképpen egyéb kategóriát jelent (francia szó): azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akik igazából a többi mozgásszervi rendellenesség kategóriájába nem illeszthetőek be (pl. törpenövés). Látássérültek: mindazok idetartoznak, akiknek az állapotuk miatt a normál látásuk nehezített a korrigálhatótól a teljes vakságig terjedő skálán. Kerekesszékesek: azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik alsó végtagjainak legalább 10 százalékos funkcióját elvesztették TK Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

14 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A középkor Európája 17 A fejezet célja alapvetően az, hogy bemutassa a kereszténnyé vált középkori Európa kialakulását. A fejezet első fele a Karoling államra, s elsősorban Nagy Károlyra koncentrál, a cél mégsem csak ennek a formációnak a bemutatása. Érdemes arra törekedni, hogy a tanulók megértésék a civilizációk között fennálló kapcsolatok jellegét, valamint azoknak a törésvonalaknak a jelentőségét, amelyek szélsőséges esetben hosszantartó, súlyos konfliktusokat eredményezhetnek. Az egyik legnagyobb hatású elmélet szerint (Henri Pirenne) Európa születése az iszlám terjeszkedése nyomán kialakult helyzetre adott válasz volt, s ebben játszottak kulcsfontosságú szerepet a Karolingok. A Földközi-tenger medencéje, amely a római időszakban kulturális és gazdasági egységet képezett, ebben az időszakban már három civilizációnak adott teret (A Frank Birodalom, Bizánc és a terjeszkedő iszlám). Kapcsolataikat többnyire konfliktusosként jellemzik a történészek, s ezeket az időszakokat sokszor hosszú és véres háborúk történeteként ábrázolják. Itt azonban lehetőség nyílik a kapcsolatok más oldalú, kulturális jellegű bemutatására is, amelyek esetében érdemes a kölcsönhatásokat hangsúlyozni. E történeti problémának, az iszlám európai jelenlétének, hatásának ma is van aktualitása, ezért e tényre mindenképpen érdemes kitérni (pl. a jugoszláv válság kapcsán az iszlám országok szerepvállalására Bosznia ügyében, vagy a mecsetek építése körül zajló vitákra, amelyek több országban (pl. Franciaország, Svájc) hosszú időn keresztül zajlottak. 18 Két lehetőséget említünk, amely a kapcsolatok pozitív hatásait mutathatja be: Nagy Károly és Hárún ar-rasid kapcsolata (egy bagdadi elefánt Aachenben). Arabok hatása az európai kultúrára (Európába az arabok tudományos munkái Szicílián keresztül jutottak el, azonban a legfontosabb közvetítő a mai Spanyolország volt, ahol korszerű arab egyetemek működtek, így Toledóban, Segoviában és Salamancában). 19 A középkori Európa meghatározó birodalmi alakulatai (Nagy Károly és az Ottók Német-római Birodalma) azonban nemcsak hódításaikról, háborúikról voltak nevezetesek. Itt is érdemes kitérni a korszak egészét tekintve a jelentős kulturális fellendülésre, amelyet találóan és szándékosan karoling és ottonikus reneszánszként emlegetnek. A szövegben célzatosan kapott helyet az a rész Nagy Károly életrajzából, amely a királyt mint tanuló felnőttet ábrázolja. Hasonló példát olvashatunk fel tanulóink számára I. Ottóról is. Olvassuk fel számukra erről Fischer-Fabian német történész sorait: 17 Toynbee, Arnold J: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest, Davies, Normann: Európa története. Osiris Kiadó, A kérdéssel az OKÉ-programban is foglalkoznak a tanulók. TK Általában az európai-iszlám kapcsolatokról: Tibi, Bassam: Keresztes háborúk és dzsihád. Corvina, Budapest, Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina, Budapest, Az arab kultúrához: Rostoványi Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Korán. (ford.) Simon Róbert. Helikon, Budapest, Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Európa, Budapest, Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula, Budapest, Goldziher Ignác: Az iszlám. Magvető, Budapest, Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

15 Módszertani füzetek Amikor betöltötte harminchetedik esztendejét, megpróbálta elsajátítani az írás és olvasás tudományát. A hosszú téli estéken görcsös kézzel, homlokát ráncolva rótta a betűket a viasszal bevont fatáblára a pislákoló kanócú olajmécses mellett. A kandalló tüze a széllel viaskodott, amely be-betört a szőnyegekkel fedett boltíves ablakon. A folyosó felől az őrség lépteinek a zaja hallatszott. A csendbe olykor suttogó hangok vegyültek, az őrségváltás halk vezényszavai. A király feje időnként előrebillent. Gondolatai az ébrenlét és álom határán bolyongtak Az írást, a beszéd látható formába öltöztetését, a titokzatos módszert, amely megörökíti az elröppenő szót, hosszú ideig igazi férfihoz nem illő tudománynak tartotta. Ha írni kell, ott vannak a papok, akiket erre is megtanítottak a kolostorokban. Ám egy napon elfogta a méreg, hogy nem tudja elolvasni a könyvtárában őrzött könyveket, másokkal kell felolvastatnia az idegen fejedelmek leveleit, saját hírnökei jelentését sem tudja kibetűzni, és latintudás híján minduntalan tolmácsra szorul ő, Ottó, a németek királya, Európa leghatalmasabb birodalmának uralkodója. Az emberek fantáziáját azóta is mindig élénken foglalkoztatta annak az uralkodónak a képe, aki bár megkapta az utókortól a csak keveseknek kijáró "nagy" előnevet elkeseredetten birkózott az ábécével. De az idiota litteratorum, az írni-olvasni nem tudó király, azokban a századokban egyáltalán nem volt szokatlan jelenség. Maga Nagy Károly császár is csak keservesen birkózott meg a bonyolult írásjelekkel, a frank Konrád császár pedig még csak meg sem próbálkozott velük. Viszont IV. Henrik nemcsak Canossa-járása miatt vált ország-világ előtt nevezetessé, hanem azért is, mert minden nehézség nélkül elolvasta a hozzá intézett leveleket, és III. Ottó annyira művelt volt, hogy mirabilia mundi-nak, a világ csodájának nevezték." A két uralkodói portré ismét lehetőséget kínál a tanulás fontosságának a hangsúlyozására. (Lásd: 11. oldal.) A Bizánci Birodalom esetében is több lehetőség nyílik arra, hogy a történelem jelenségeiről más és más források segítségével tudjanak maguknak képet alkotni a tanulók. Példa-javaslatunk alapján számos olyan feladat jelölhető ki a tanulók számára, amelyek alkalmasak akár projektfeladatnak, 20 akár pedig egy-egy alkalomra szóló gyűjtőmunkának. (1) A feladat egy képi és egy szöveges ábrázolás tartalmi elemeinek az összehasonlítása. Eredetileg Bizánc határait még maga a császár, Nagy Konstantin jelölte ki. Egy új Rómát álmodott a Márvány-tenger menti dombokra. A város leghíresebb épülete a Hagia Szophia templom lett. Mai formáját Justiniánus császár idején nyerte el. A császárt és feleségét egy ravennai mozaik-ábrázolás mutatja be. Mit kívánt a szerző a szemlélők számára sugallni ezzel a munkájával? 20 Lásd: TK Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

16 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Justinianus császár és felesége Theodóra császárnő21 (2) A másik feladat: Olvassák el a tanulók az alábbi jellemzést Justinianusról, történetírója, Prokopios tollából. Prokopios munkája az alábbi címet viselte: Titkos történet. A szerző pontosan tudta, hogy a leírtakért minden bizonnyal magára zúdította volna a császár haragját. Munkája nem került ezért nyilvánosságra. Látszatra szilárdan hitt Krisztusban, de ez is az alattvalók vesztére szolgált. Engedte, hogy a papok szabadon elnyomják embertársaikat, s együtt örült velük, ha elragadták a szomszéd birtokosok földjét, mert úgy gondolta, ezzel szolgálja az istent. Amikor ilyen perben ítélkezett, úgy vélte, akkor cselekszik jámborul, ha a vallásra hivatkozó fél megkaparinthatja azt, amihez semmi joga nincsen, és győztesként távozhat a bíróságról. Azt tartotta, az igazság abban áll, hogy a papok felülkerekednek a velük perben állókon....ha úgy adódott, és elismerte valakinek a kiválóságát, kis idő múlva szidalmakat szórt rá, mint valami gonosztevőre. Ha pedig ócsárolta valamelyik alattvalóját, később minden ok nélkül megváltoztatta a véleményét, s újból dicsérő szóval beszélt róla. A szándéka ugyanis ellentétes volt azzal, amit mondott vagy mutatni akart....valóban, igen sok hívét megölette, de senkit sem fogadott barátságába azok közül, akiket egyszer meggyűlölt. Még legbelső és legodaadóbb híveit is készségesen kiszolgáltatta feleségének vagy bárki másnak, hogy egykettőre elpusztítsák őket, noha jól tudta, hogy csupán az 21 hu.wikipedia.org 16 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

17 Módszertani füzetek iránta tanúsított hűségükért fizetnek életükkel. Szembeszökő volt megbízhatatlansága mindenben, kivéve, ha embertelenségről, vagy pénzszerzésről volt szó: ettől senki sem tudta eltántorítani....többnyire elkerülte az álom, étellel-itallal sohasem élt a jóllakásig, hanem épp csak hozzáért az ujja hegyével, és már állt is fel az asztaltól. Ezeket a szükségleteket mellékesnek tekintette, a természettől rá kiszabott robotnak, s gyakran két napon és éjjelen át is étlen maradt, különösen amikor elérkezett az úgynevezett húsvéti ünnep előtti időszak. Ilyenkor, mind mondtam, gyakran két napon át nem vett magához ételt, némi vízen és néhány vadon termő növényen élt, hébe-hóba aludt egy órát, aztán szüntelen járkálással töltötte a többi időt. Pedig ha éppen ezt az időt hajlandó lett volna jótettekre áldozni, igen kedvezőre fordultak volna a közállapotok. De õ természet adta képességeit arra használta, hogy tönkretegye a rómaiakat, és sikerült is az állam egész építményét a földig lerombolnia." A császárnőről Prokopios az alábbi portrét készítette: A testét a szükségesnél odaadóbban, de az igényeinél fukarabbul ápolta. Igen korán ment a fürdőszobába és nagyon későn jött ki, miután megfürdött, reggelizni ment, reggeli után pedig lepihent. Ebédre meg vacsorára az ételek és italok minden fajtáját fogyasztotta. Mindig igen hosszú ideig szokott aludni, nappali álma egészen a kora esti órákig tartott, az éjszakai napfelkeltéig. Bár a nap nagy részében így teljesen rendetlen életmódjának különböző teendőivel volt elfoglalva, az egész római birodalmat kormányozni akarta. S ha a császár valakit az õ beleegyezése nélkül bízott meg feladattal, annak sorsa fordulópontra jutott: rövid idő múlva otromba kíméletlenséggel megfosztották hivatalától, és a legrútabb halállal pusztult el... Szolgalelkűség lett úrrá a birodalomban, s Theodóra volt a rabszolgahajcsár. Így tették tönkre a római államot, a zsarnok azzal, hogy látszólag túlzottan közvetlen volt, Theodóra pedig kegyetlen, rettenetesen gyűlölködő természetével... Gondolkodásukban és életmódjukban szembetűnően különböztek, közös volt azonban bennük a kapzsiság, a vérszomj, és az, hogy senkihez sem voltak őszinték. A színleléshez mind a kettő kiválóan értett." A feladat két forrás összehasonlítása. A kézenfekvő dolgok mellett (pl. látható-olvasható tartalmi elemek rögzítése, egyéni meglátások és vélemények összevetése stb.) két, később több helyütt is hasznosítható kérdést vethetünk fel: a. Mi a propaganda szerepe a politikában? b. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a mindenkori hatalom és a művészet (művészek)? A fejezet és a téma szempontjából további érdekes feladatokat adhatunk. 1. Nézzenek utána a tanulók Justiniánus és Theodóra származásának! Keressenek a római császárok és akár más országok-birodalmak vezetői közül olyan személyeket, akik közismerten alacsony sorból emelkedtek fel a hatalom csúcsaira. (Gyűjtőmunkaként ez is lehet izgalmas feladat! Néhány példa: a Hunyadi-család, Dzsingisz kán, Napóleon. De számos egyéb vezető életútja megvizsgálható a társadalmi és hatalmi felemelkedés oldaláról: Sztálin, Hitler, vagy éppen a volt szocialista országok vezetőinek egy jelentős része!) 17 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

18 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 2. A feladat alkalmas lehet arra is, hogy elkezdjük (folytassuk) a tanulók felkészítését a történeti jellegű források értelmezésére. Ez nyilván nem könnyű feladat, ezért a rendelkezésre álló számos szempont és módszer közül a legfontosabbakra koncentráljunk Nézzünk erre egy példát! 23 Az alábbi szerzőpáros 11 szempontot ajánl az értelmezéshez. A ravennai mozaik értelmezéséhez az alábbi szempontok előnyben részesítését javasoljuk (aláhúzással jelöljük): A képek, fényképek feldolgozásának sajátos szempontjai: A kép típusának (freskó, festmény, fotó) azonosítása. A kép jellemzőinek (pl. beállított, dokumentum jellegű) feltárása. A képi ábrázolás jellemzői: pl. méret (kicsi nagy); kompozíció (középpont, periféria); színhasználat (alapszínek, tónusok); perspektíva (felülről, alulról); hangulat (vidám, szomorú). A kép és az ábrázolt világ viszonyának meghatározása (korabeli, későbbi, vízió). A képkidolgozás jellemzői (pl. retusálás). A képen található személyek jellemzőinek kigyűjtése (öltözet, kor, társadalmi helyzet, nőkgyerekek-férfiak stb.) és viszonyuk meghatározása. A képen található eszközök, épületek jellemzőinek (mezőgazdasági, kézműipari, hadászati, lakó, középület stb.) feltárása. A képen megjelenő tevékenységek (háború, beszéd, udvarlás, koronázás, szórakozás stb.) azonosítása. A kép témája, címe és képaláírása viszonyának elemzése. A képen megjelenő világ összehasonlítása más típusú forrásokkal. A kép szándékolt és rejtett üzeneteinek feltárása. Kitérő Az egyes fejezetek megértését egy vagy több térkép is segíti. A térképek azért kerültek a kötetbe, hogy folyamatos és el nem kerülhető feladatokat adjanak a tanulók számára. Ezért minden egyes térkép alapos feldolgozása ajánlott, még abban az esetben is, ha időszűkében vagyunk. Ehhez is nyújtunk szempontokat! A térképek feldolgozásának sajátos szempontjai: A térkép típusának (korabeli, későbbi stb.) meghatározása. A történelmi korszak és a történelmi tér azonosítása. A jelrendszer, színek, szimbólumok, méretarány felismerése, használata. A készítő földrajzi ismereteinek és szándékainak azonosítása. A térképen megjelenő információk összegyűjtése, rendszerezése. 24 Visszatérve a kötet alapproblémájára, az Európa-centrikusságra, ennek lezárásaként említjük a nagy földrajzi felfedezésekkel foglalkozó fejezetet. A fejezetben arra törekedtünk, lehetőséget kínáljunk az Európán kívüli világra való kitekintésre. 22 Lásd: Táblázatok, adatsorok, grafikonok és térképek a forráselemzés gyakorlásához 23 Szabó Mária-Kaposi József: Módszerek a források feldolgozásához: hu/2010/05/szabo-marta-%e2%80%93-kaposi-jozsef-modszerek-a-forrasok-feldolgozasahoz/ 24 u.o. 18 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

19 Módszertani füzetek Az egyik megközelítés hagyományosnak tekinthető, mert egy pre-kolumbián civilizációba enged bepillantást. 25 A másik megközelítés még izgalmasabbnak tekinthető, mert azt a kérdést feszegeti, hogy miért nem a kínai civilizáció volt az, amely azon túl, hogy felfedezte volna Európát, számottevő mértékben képes lett volna befolyásolni a többi civilizáció történetét? 26 Lehetőség kínálkozik tehát az egyes civilizációk/civilizációs vívmányok összevetésére, fejlődésük intenzitására, esetleg stagnálásuk okainak bemutatására. Érdekes feladat lehet azoknak a kínai civilizációs produktumoknak az azonosítása és keletkezési idejük megismerése, amelyek századokkal megelőzték az európai fejlesztéseket (pl. a szövegek nyomtatásának gyakorlata, a lőpor alkalmazása, a papír használata). Mindez lehetőséget kínál további alapkérdések megbeszélésére: a nyitott és zárt társadalmak problémái; civilizációk (és birodalmak) életútja, élettartama, kialakulásuk, virágkoruk és bukásuk okai és következményei. Magyarok Európában A korai magyar történelem eseményeit két fejezetben foglaltuk össze (5.4; 5.5). E fejezetek a korábbiakban tapasztaltakhoz képest több forrásszöveget tartalmaznak, amelyek egyrészt igyekeznek elmélyíteni és gazdagítani a szöveges források értelmezéséhez szükséges ismereteket, illetve készségeket. Másrészt az is a cél, hogy a korszak eseményeit ne csak száraz tankönyvi szövegek útján ismerjék meg a tanulók, hanem a korabeli irodalmi és történelmi dokumentumok (fordításokból megismerhető) szövegein keresztül. Szöveges források típusai és sajátos feldolgozási szempontok: Jogi szövegek (törvény, rendelet, határozat stb.); Politikai szövegek (kiáltvány, beszéd, pártprogram stb.); Személyes szövegek (levél, beszéd, visszaemlékezés, napló stb.); Mindennapi szövegek (újság, összeíróív stb.); Történeti munkák (Krónika, tankönyv stb.); A szöveg által megjelenített történet helyszíne(i), időpontja(i), szereplő(i) összegyűjtése, rendszerezése; Nyelvi megformálás (eszközök, jellemzők) azonosítása; A szerkesztés és megformáltság sajátosságainak feltárása A témának van persze több aktualitása is. Itt a világörökség kérdésköre az, amellyel érdemes beható módon foglalkozni. Ezt a témát majd újra elővehetjük ha máshol nem a hungarikumokkal foglalkozó fejezetben! 26 Lásd: Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története, Bp., Osiris, 2001; Gernet, Jacques: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén. Gondolat, Bp., 1980.; Balázs, Étienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában. Gondolat Kiadó, Bp., 1976.; Raymond, Davson: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó, Lásd: 19 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

20 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A két fejezet arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulók pontosabb képet kaphassanak az ún. történelmi Magyarország kiterjedéséről, legfontosabb tájegységeiről. Ehhez a tanulási folyamathoz a vaktérképeket is igénybe vehetjük. Kiindulásul a tankönyv 282. oldalán szereplő térképet vegyük igénybe. Első lépésként a tanulók értelmezzék a térképen olvasható információkat, amelyek elsősorban István és az őt követő uralkodók (László és Kálmán) egyházszervező tevékenységének eredményeit mutatják be. Milyen feladatokat adhatunk tanulóink számára? Milyen folyók érintik/találhatók pl. a váci püspökség területén? Ma milyen megyékre terjedne ki a püspökség területe? A feladatok tovább folytathatók, a cél az, hogy a tanulók a történelmi térképek (tankönyv, atlasz, fali térképek, internet-útvonaltervezők stb.) mellett földrajzi célú térképeket is használjanak, illetve barátkozzanak meg a térképhasználattal, a térképek olvasásával. Keressék meg a térképeken a feladat megoldásához szükséges azonosítási pontokat (pl. ismertebb folyókat, településeket, hegyeket). A legeredményesebb tanulók számára elővehetjük a vaktérképeket. Különféle típusú térképeket készíthetünk, illetve tölthetünk le az internetről. Ezeket párhuzamosan is használhatjuk, párokat/ csoportokat alakítva a tanulókból, de ha egyéni munkát várunk tőlük, akkor egymást követve is használhatják a térképeket. Melyek lehetnek azok a reális célok, amelyeket kitűzhetünk tanulóink elé e térképekkel kapcsolatban? Topográfiai ismereteket várhatunk el, elsősorban azoknak az alapvető helyszíneknek az azonosítását, amelyekhez jelentős történelmi esemény kapcsolódott, pl. a török kort említve: Mohács, Szigetvár, Eger, Buda. Néhány megye azonosítása, amelyek segítségével a tanulók képessé válhatnak fontosabb települések jelölésére. Művelődéstörténeti szempontból ilyen lehet pl. Vizsoly vagy Kolozsvár. A vízrajzi térkép lehetőséget kínál a nagyobb folyók (Duna, Tisza, Dráva, Száva, a Körösök stb.), tavak (Balaton) és egy-egy nagyobb tájegység (pl. Felvidék, Erdély, Szerémség) határainak azonosítására Gyertyánfy András: Magyarország történeti topográfiájának tanítása a történelemórán 20 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38