TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET"

Átírás

1 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYV Budapest, 2014 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:36

2 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET ÚTMUTATÓ ÉS MÓDSZERTAN SZAKISKOLA 9. ÉVFOLYAM KÍSÉRLETI TANKÖNYVHÖZ Témavezető: Mayer József Mayer József, Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2014 ISBN Kiadja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős kiadó: Dr. Kaposi József főigazgató Felelős szerkesztő: Tüskés Gabriella Olvasószerkesztő: Juhász Zsuzsa Nyomdai előkészítés: Pattantyus Gergely Terjedelem: 2,25 ív 1. kiadás Nyomta és kötötte: Duna-Mix Kft., Vác Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

3 Módszertani füzetek I. Bevezetés A szakiskolák számára készült kerettanterv minden évfolyam esetében heti egy tanórát rendel a tantárgy mellé. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az óraszám nem teszi lehetővé azt, hogy a Nat-ban megfogalmazott követelményeket minden tekintetben érvényesíteni lehessen a tanítás során. Mégsem gondoljuk azt, hogy a rendelkezésre álló feltételek miatt automatikusan csökkentett igényeket kellene megfogalmazni a tanítási és tanulási folyamat egészére nézve. A tantárgy tervezésekor két alapelvet tartottunk szem előtt: Alapvetően megtartottuk a kronologikus megközelítést, és igyekeztünk azokra a fontosabb, nagyobb jelentőségű eseményekre felhívni a figyelmet, amelyek alkalmasak lehetnek a tanulók figyelmének és érdeklődésének a felkeltésére. A társadalomismereti anyagot nemcsak technikai okokból helyeztük el a történelmi fejezetek mögött, hanem az időrend megtartásáért, hiszen az ott tárgyalt tartalmak mindegyike a mai Magyarországról szól. Magunk is komoly problémának látjuk azt, hogy a hely- és időhiány miatt az erősen Európa-centrikus megközelítés nem, vagy csak ritkán teszi lehetővé, hogy a tanulók kitekintést kapjanak a világ egyéb részein történt eseményekre. Ezt a tanórákon lehet pótolni, vagy ahol erre lehetőség kínálkozik, készíthetnek e témák feltárására és bemutatására irányuló projekteket maguk a tanulók is. A magyar történelem eseményeit részletesen nem állt szándékunkban bemutatni. Nyilvánvalóan eltérő módokon lehet építeni a szakiskolai tanulók általános iskolából hozott különböző szintű tudására, ismereteire. (Ennek felmérése szükségszerűen az első lépése ennek a tantárgynak a szakiskolai tanításához.) Egy-egy időszakról átfogó leírások készültek, amelyek azt célozzák, hogy a tanulók számára világossá váljanak a történelmi fejlődés fő irányai. Nyilvánvaló, hogy a jobb megértést megkönnyíti, ha egy-egy probléma részleteire is ki tudunk térni. A tanulók számára minden, a témára vonatkozó kiegészítés hasznos lehet. Különösen fontosnak tartanánk, ha történelmi témájú játékfilmek vagy dokumentumfilmek megtekintésére és megvitatására nyílna lehetőség. Hasonlóan célravezető lehet az elérhető helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, tájházak megtekintése. A leckék szerkezetének és felépítésének tervezésekor már arra törekedtünk, hogy viszonylag kevés szöveg mellett képek és ábrák jelenjenek meg az oldalon, amelyek egyrészt önmagukban is alkalmasak arra, hogy feladatokat fogalmazzunk meg velük kapcsolatban, másrészt azt a célt is szolgálják, hogy a szöveget kiegészítsék, többlet információkkal lássák el. A szándék ezzel a szerkezettel a differenciálás elősegítése volt. A tankönyv mellett számos egyéb taneszköz is használható, így térképek, atlaszok, feladatgyűjtemények. A tanulók és a pedagógusok számára egyaránt használható az a háttéranyag, amely a honlapról letölthető. Bár eredetileg a honlapon lévő anyag fejlesztésével éppen a tankönyv kiváltása volt a cél, most, hogy tankönyv is rendelkezésre áll, lehetőség nyílik sokrétűbb tartalom és módszertan alkalmazására. E rövid füzet célja nem több, mint amit a címében ígér. Azt foglaltuk ebben össze, ahogyan mi magunk a tankönyv felhasználásáról gondolkodtunk. Ezért a füzetet egyfajta gondolatébresztőnek szánjuk, az itt leírtakkal szemben és mellett egyaránt lehet érvelni. Nem célunk az sem, hogy kizárólagos receptet adjunk a kötet tanításához, sokkal inkább az, folytassuk ilyen módon is azt a párbeszédet, amely már három évvel ezelőtt, a fejlesztés kezdeti pillanataiban is jelen volt munkamódszerünkben. 3 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

4 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A kötet alapkoncepciója A bevezetőben már utaltunk arra, hogy a kötet Európa-centrikussága bizonyos szempontból szemléleti egyoldalúságot eredményez. Mégis azt gondoljuk, hogy számos lehetőség kínálkozik a tanulói csőlátás kialakulásának elkerülésére, s arra, hogy szélesedjen a diákok történelmi-társadalmi perspektívája. Hogyan sikerülhet ezt elérnünk? A bevezető fejezet egy sajátos térképet 1 tartalmaz, amely Sebastian Münster 2 ( ) alkotása. A kép Európát ábrázolja. A tanulók számára kézenfekvőnek látszik egy olyan összehasonlító feladat, amely ezt az ábrázolást a mai Európa térképi ábrázolásával veti össze. Az idegen kifejezések kiolvasásában és értelmezésében nyújtsunk segítséget a számukra. Nézzünk egyegy példát a lehetőségekre: a. A középkori Magyar Királyság és szomszédjai, ahogyan a térkép bemutatja. Megjelenik a név: Hungaria és Buda neve, látható a Duna (Danubius) b. Polonia és külön feltüntetve Krakkó c. Bohémia és Vienna d. Délen pedig Illiricum Az iskolai atlasz segítségével el lehet végezni az azonosítást. Felismerik-e a neveket tanulóink? Milyen furcsaságot tapasztalnak a térképen? Versenyfeladat vagy csoportmunka lehet az is, hogy ki tud több országot azonosítani a térképen! Izgalmas feladat lehet az is, ha azt vizsgáljuk, hogy mi jelentette a korabeli ábrázoló számára Európát. Hol húzta meg a határokat? Kerestessük meg a térképen Európa határait! Látunk-e ma különbségeket? Használjuk a földrajzi atlaszt vagy az Európa falitérképet! (Arra is hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy milyen egyéb kontinensek kerültek a térképkészítő látószögébe!) Érdekességként további térképet 3 is bemutathatunk tanulóink számára. Ha rendelkezésünkre áll internet-kapcsolat és projektor, akkor érdemes a következő helyeket felkeresni, és a térképeket kivetíteni a tanulók számára: en.wikipedia.org/wiki/mappa_mundi lazarus.elte.hu/salgotarjan/terkep/lazar.htm 4 Az első képen az ún. angolszász térképet 5 látjuk, amely a 10. században keletkezett. A legelső magyar térképész által készített térkép Magyarországról csak a 16. században jelent meg, de mintegy 500 évvel korábban már megemlítették a magyarokat egy középkori térképen. Ez volt az úgynevezett angolszász térkép, amit a 11. századbeli Cottonianus kódexben találunk. A Kárpát-medence térségében olyan feliratot találunk, amely a letelepedett magyar népre utal: Hunorum gens (a magyarok nemzetsége). 1 A térképismeretről a tanulóknak már rendelkezésre állnak előzetes tudáselemek, lásd erről: elsősorban TK. 3., 3.4., fejezeteket. 2 Sokrétű tudós volt, fő műve a Cosmographia 1544-ben jelent meg. 3 Általában a térképekről: Stegena Lajos: Térképtörténet. Tankönyvkiadó, Bp és hun/dolgozo/jesus/tt/cotton.htm 4 Olvasmány: Raum Frigyes: Lázár deák térképétől a digitális térképig Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

5 Módszertani füzetek Nílus Mezopotámia Hunorum gens (a magyarok nemzetsége) Brittania (anglia) Érdekességként azt is bemutathatjuk, hogy ezen a térképen (és a mai Magyarország területéhez képest) hol helyezkednek el az Európán kívüli területek. Mi lehet ennek az oka? Egy mai földrajzi térkép segítségével vitassuk meg ezt a kérdést! A következő térkép a Tabula Hungariae vagy Lázár térkép Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképe, amelyet feltehetően a magyar Lázár deák készített 1528 előtt. 6 (Milyen történelmi korszakban készült ez a térkép? Vannak-e erről az időszakról tanulóinknak előismeretei? Segíthetünk évszámokkal: 1514, 1521, 1526.) A körülbelül centiméteres térkép a 16. század első felében a Magyar Királyság állapotát és településszerkezetét mutatja be, külön színekkel jelölve a törökök által addig elfoglalt délvidéki területeket. Tekintettel arra, hogy a határon kívül csak déli területeket ábrázol, készítésének célja a török elleni felkészülés, a végvárrendszer bemutatása lehetett. Részletességére jellemző, hogy az ábrázolt települések egy része eltűnt a törökökkel vívott harcok során, illetve a hódoltság idején. 6 Forrás: 5 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

6 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A térkép a középkori Magyar Királyság területét foglalja magában, a balkáni melléktartományokkal együtt. Az egyes helyek közötti távolságot, ábráik körjeleit körzőbe fogva az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján a ma szokásos északira orientált helyzethez képest az óramutató járásával megegyező irányban mintegy kal elforgatták, délnyugat-északkeleti fekvésű. Ezt a tulajdonságát egyes szerzők annak tulajdonítják, hogy feltételezik, hogy a készítésekor Ptolemaiosz világvetületét használták; más szerzők ezt az álláspontot tagadják. A térkép további érdekessége, hogy a kor ábrázolásaihoz képest többé-kevésbé mérethelyes térképen a Balkán térséget összenyomták, hogy elférjen rajta a díszes felirat, illetve a Magyar Királyság címere. A térkép egy-egy részletének a kiemelése lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók a mai Magyarország egyes területeit azonosítani tudják. A fenti képen Ofen városa látható.7 Ha feloldjuk a nevet, akkor megkönnyítjük a tanulók számára folyók, szigetek, települések azonosítását. Az internet segítségével a térkép számos részlete kinagyítható. Nézzünk erre egy példát! 7 Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is, amely a szláv pest szóhoz hasonlóan kemencét jelent, illetve délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlang, üreg jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet. Pest és Budapest lexikon, Bp., Akadémia Kiadó, 128. és további oldalak. 6 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

7 Módszertani füzetek (A tanulók használhatnak mai térképet is!) A térkép mellett egy rövid szöveg található, amely Anna Kommémé Alexiasz 8 című művéből való. A cél az, hogy mielőtt elkezdenénk a konkrét tananyag ismertetését, amely a történelem (a történelmi események, folyamatok) megismerésére irányul, tegyük fel azt a kérdést, hogy miért érdemes ezzel a tudománnyal amelyet egy középiskolai tantárgy keretei közé szorítottak foglalkozni? 9 A ma embere számára a hagyományos értékek tartalma jelentős mértékben módosult, vagy akár teljes mértékben átalakult. Úgy tűnik, hogy felértékelődtek azok a tevékenységformák, amelyek úgymond közvetlen hasznot nyújtanak. Anyagi gyarapodást eredményeznek, vagy egyéb, kézzel fogható érték megjelenéséhez vezetnek. A korábbiakhoz képest megváltozott az élet tempója, felgyorsult az idő, és így látszólag érvényüket és értelmüket veszítették olyan cselekvések, amelyek rabolják az időt a hasznot hozó munkálkodástól. Így csökken (és fogy el) az az idő, amit olvasásra fordítunk, alig szánunk időt a múzeumok és könyvtárak látogatására, tehát azokra a dolgokra, amelyek közelebb vihetnek minket a múlt megismeréséhez. Ha ezt a gondolatsort folytatjuk, akkor nehéz válaszolni: kérdezhetik a tanulók, hogy miért is kell nekik történelmet tanulniuk? Nyilván lesznek olyanok, akik azt gondolják, hogy felesleges erről ennyit beszélni! Történelmet ebben az esetben azért (is) tanuljunk, hogy eredményesen fejezhessük be tanulmányainkat. Van azonban egy másik megközelítés is, ami értelmes dologgá teheti azt a tevékenységünket, amely régmúlt korok tanulmányozására késztet(het) bennünket. A múlt mélyebb és alaposabb ismerete hozzájárulhat a jelen jobb és teljesebb megismeréséhez. Ez az a szempont, amiről senki sem mondhat le. Cselekedeteinkbe, döntéseinkbe beépülnek mindazok az ismeretek, tapasztalatok, amelyeket a múlt megismerése kapcsán szereztünk meg. Az alábbiakban három olyan szöveget találunk, amelyeket felolvashatunk tanítványainknak (vagy ha van lehetőség, kinyomtathatjuk számukra) értelmezés céljából. 8 Fordította: Passuth László (Bp., júl. 15. Balatonfüred, jún. 19.): író, műfordító 9 Lásd: Mayer József: Otthoni tanulást támogató stratégiák. Történelem. OKI, Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:37

8 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A történelem az idők tanúja, az erény fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a korok hírnöke mi másnak a hangjával lenne rábízható a halhatatlanságra, ha nem az ékesszóláséval fogalmazta meg Cicero e kérdésben álláspontját. Hérodotosz, akit a történetírás atyjának szoktak nevezni, a görög-perzsa háborúkról írt munkáját ezekkel a szavakkal kezdte: A halikarnasszoszi Hérodotosz a következőkben foglalja össze történeti kutatásai eredményeit, hogy az emberek között megesett dolgok az idők folyamán feledésbe ne merüljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodálatra méltó cselekedeteknek az emléke, amelyet részben a hellének, részben a barbárok vittek véghez, sem az, hogy milyen okok késztették őket a háborúra egymás ellen. A téma befejezéseként a holland történész, Johan Huizinga megállapítását idézzük fel a történelemmel kapcsolatban: Mindig a világ megértéséről van szó, valaminek a megtudásáról, ami tágabb magánál a tények ismereténél A történelem maga és a történelmi tudat a kultúra szerves részeivé válnak. A három idézet alkalmas arra, hogy a történelem tanulásának értelméről vitát nyissunk tanítványainkkal. Az órán egy-egy feladat elvégzésére nyílik lehetőség. Akár szóban, akár írásban a következő kérdéseket tehetjük fel, egyéni munkaként: a) Mi a célja a történelem tanulmányozásának az idézett szerzők szerint? b) Találtak-e a három idézetben hasonló gondolatokat? c) Miben látják az egyes vélemények (nézőpontok) között a legnagyobb különbséget? A feladat befejező mozzanataként most már közösen rögzíthetjük az idézett szerzők álláspontjai közötti hasonlóságokat és különbségeket! Ha kisebb csoportokat alkotunk, akkor a tanulók írásban bemutathatják a csoport közös álláspontját erről a kérdésről! A feladat így tanév elején alkalmas arra is, hogy elkezdjük azoknak a kompetenciáknak pl. a vitakultúra, a tolerancia a fejlesztését, amelyek különösen nagy hangsúllyal kerülnek majd elő az Osztályközösség-építő programban Lásd: TK: 1.13., fejezeteit! 8 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

9 Módszertani füzetek A bevezető óra/órák alkalmasak lehetnek arra, hogy tanulóink figyelmét arra is felhívjuk (ráirányítsuk), hogy a történelem tanulmányozásához sokféle út vezethet. 11 A bevezető fejezetben csak kétféle utat mutattunk, számos egyéb lehetőség is kínálkozik. Visszatérve a fejezet elején felvetett problémához, hogy hogyan épül fel a kötet koncepciója, azt láthatjuk, hogy a történelmi részekben az európai történelem legfontosabbnak tartott korszakai jelennek meg, és ezekbe ágyazódnak az adott időszakhoz kapcsolható magyar történelemre vonatkozó események. 11 Lásd: Száray Miklós: A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/; Térképhasználat történelemórán Ranschburg Ágnes: Történelemtanítás a középiskolában A 2003-as obszervációs felmérés tapasztalatai; A történelemtanulás értelméről Kojanitz László: A történelmi gondolkodás fejlesztése (A szerző egy kanadai fejlesztés eredményei kapcsán foglalja össze azt, hogy miért fontos a történelem (tantárgy) tanulmányozása: Hogyan tudom eldönteni, hogy mit érdemes kutatni, és miről érdemes tudni? történelmi jelentőség Honnan tudjuk azt, amit tudunk? történelmi bizonyíték, történelmi interpretáció Hogyan tudom megérteni és megragadni a múlt komplexitását? folyamatosság és változás Hogyan tudom megmagyarázni a döntések és a cselekedetek okait és következményeit? okok és következmények Hogyan tudom megérteni a múltban élt emberek döntéseit és cselekedeteit? történelmi nézőpont Mit és hogyan tudok hasznosítani abból, amit a múltról megismertem? etikai dimenzió 9 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

10 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Az első fejezet abból a hagyományos elképzelésből indul ki, hogy melyek voltak azok a civilizációk/kultúrák, 12 amelyek döntő mértékben befolyásolták Európa arculatának a kialakulását? A görögség esetében az athéni demokráciára esik a hangsúly, mint olyan politikai vívmányra, amelynek a kialakítása mind a mai napig hatást gyakorol Európa politikai arculatára. A források és az ábrák alapján egyrészt azt a kérdést kell megvitatni, hogy miért volt mai fogalmaink szerint 12 Vitányi Iván: A civilizáció és a kultúra paradigmái: CIVILIZÁCIÓ A civilizáció fogalma is ebbe a körbe tartozik. Norbert Elias szerint Rotterdami Erasmus 1530-ban a civilizált viselkedésről megjelent könyve (De civilitate morum puerillium) terjesztette el. A kultúra fogalmát a sokféle meghatározás ellenére is nagyjából azonos, vagy egymást megközelítő értelemben használjuk. Ez azonban nem mondható el a civilizációról. A szónak három legfontosabb értelmezését, jelentését nyelvterületekhez köthetjük. Más a hagyományos francia-angol, más a német, és más a modern amerikai-angol értelme. A civilizáció hagyományos angol és francia fogalma: Elias is ezt vallja. Könyve szerint (A civilizáció folyamata) a civilizáció fogalmában a nyugat öntudata fejeződik ki, a nyugati ember benne foglalja össze a nyugat és az emberiség haladása felett érzett büszkeséget. Olyan viselkedés, amely az utóbbi évezred európai emberét elválasztja a nem-európaitól. A klasszikus marxizmus is ezt a civilizáció fogalmat használta. Engels a terminust Lewis Henry Morgantól vette, aki két társadalmi állapotot különböztetett meg: az "őstársadalmat" (vadság és barbárság), és a civilizációt. Engels szerint a civilizáció egyenlő az osztálytársadalommal is. A civilizáció német fogalma: A német értelmezés más formában, máig ható érvénnyel választja külön a civilizációt és a kultúrát. A civilizáció inkább külső formákat, a kultúra inkább belső értékeket jelöl. Így jelenik meg Kantnál is. Amikor tehát megkülönböztetjük a kultúrát a civilizációtól, a német értelmezést ismerjük el jogosnak. A német fogalom szerint a civilizáció nem feltétlenül jár együtt a kultúrával, a kultúra pedig a civilizációval. A civilizáció haszonélvezői (a gazdag népek és a gazdag rétegek) nem mindig jeleskedtek és jeleskednek a kultúrában, a kultúra nagyjai pedig sokszor szűkölködnek a civilizáció javaiban. A német értelmezés szélsőséges változatát képviseli Oswald Spengler, aki a kultúrák leszálló ágát, elöregedett szakaszát nevezte civilizációnak. A civilizáció modern amerikai-angol fogalma: Az újabb angolszász irodalomban a civilizáció a civil társadalommal kapcsolódik össze. Ez összefügg egy másik nyelvi problémával. Német nyelven a Bürger szónak egyetemes értelme van, nem csupán a gazdag embert (burzsoát) jelent, hanem általában a modern társadalom városi emberét. A francia nyelv viszont különválasztja őket a bourgeois és a citoyen kettősségében. Az angol terminológia az elsőre átvette a francia kifejezést (a bourgeois szót angolul is használják), a másodikra pedig a civil szót használják. A civil társadalom legáltalánosabb leírása azt mondja ki, hogy minden, ami a modern társadalomban a család és az establishment (a politikai-gazdasági szervezet) között terül el. A társadalomnak ugyanis van egy szinte biológiai szintje, amelyet Veres Péter emberi tenyészetnek nevezett. A civilizáció első szakasza e fölé emelte az establishment (a politikai hatalom és az üzleti szerkezet) mind hatalmasabb építményeit. Közöttük csak egy vékony réteg maradt. Az újkori fejlődés azonban miközben az establishment terjedelme és hatalma is megsokszorozódott mind szélesebb és szervesebb lehetőséget nyújtott a civil társadalomnak. Olyannyira, hogy előbb mintegy csak közéjük ékelődött, de ma meghatározó elemét alkotja az egész szerkezetnek. És vannak, akik szerint rajta múlik a jövő demokratikus, polgári fejlődése. Ebben az értelemben tehát a civilizáció az emberi társadalom, a gazdaság, kultúra, technika olyan fejlődését jelenti, amely a társadalom hármas szerkezetében mind nagyobb szerepet hagy meg a civilitásnak. Egyes szám és többes szám: Tudnunk kell azonban, hogy a maga általánosságában mindhárom fogalom absztrakció. Nincs társadalom általában, a valóságban csak társadalmak vannak. A világtársadalom, de már a nemzeti társadalom is absztrakció. Nincs kultúra általában, a valóságban csak kultúrák vannak. A kultúra egyetemes fogalma absztrakció. Nincs civilizáció általában, a valóságban csak civilizációk vannak. A civilizáció általános fogalma absztrakció. 10 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

11 Módszertani füzetek korlátozott demokrácia az a politikai rendszer, amely kialakult Athénben, másrészt azt bemutatni, hogy a tanulók számára, hogy mindez milyen erkölcsi elvek alapján vált (és volt) elfogadható a poliszban élők számára. A kérdés tárgyalása arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulókkal elkezdjük annak a kérdéskörnek a megbeszélését is, amely az állampolgári jogok és kötelezettségek területét érinti. 13 A Római Birodalmat bemutató rész a birodalmat összetartó fizikai, művészi, építészeti és szellemi alkotások bemutatására helyezte a hangsúlyt. A törvények, az úthálózat, a vízvezetékek képei alkalmasak annak az érzékeltetésére, hogy melyek lehetnek azok az eszközök és megoldások, amelyek segítségével kísérletet lehet tenni kisebb vagy nagyobb közösségek egybeforrasztására. A keresztény vallás kapcsán, amely a Római Birodalom bukását követően biztosította a középkori Európa egységét, itt elsősorban az erkölcsi elemeket emeljük ki. Ezeknek az elveknek a megvitatása alkalmas lehet egyrészt arra, hogy időtállóságukról beszéljünk a tanulókkal, de arra is, hogy más vallások tanításaival összevessük őket. Lássunk erre egy példát! Az alábbiakban a buddhizmus alaptételeit vethetjük össze az egyik európai szerzetesrend reguláival. Vitassuk meg tanulóinkkal, hogy milyen egyezéseket és különbségeket találnak ezekben! Szent Ferenc Regulája A próbaév leteltével fogadják fel őket az engedelmességre, ígéretüket véve, hogy életük végéig megtartják ezt az életet és regulát. (12) A pápa úr parancsa szerint semmi körülmények közt nem szabad ebből a szerzetből kilépniük, (13) mert a szent evangélium szerint aki az eke szarvára teszi kezét és hátranéz, nem alkalmas az Isten országára. (14) És azoknak, akik már engedelmességet fogadtak, egy habitusuk legyen csuklyával és egy másik, ha akarják, de csuklya nélkül. (15) És szükség esetén cipőt is hordhatnak. (16) És minden testvér szegényes ruhát hordjon, melyet Isten áldásával megfoltozhat daróccal vagy más anyaggal. (17) Intem és figyelmeztetem őket, hogy ne nézzék le és ne ítéljék el azokat az embereket, akiket lágy és színes ruhákba öltözködve látnak, se azokat, akik finom ételekkel és italokkal élnek, hanem inkább ki-ki magát ítélje meg és vesse meg. III. A zsolozsmáról és a böjtről, és arról, hogyan járjanak a testvérek szerte a világban Akik önszántukból megtartják azt a szent böjtöt, mely Vízkereszttel kezdődik és megszakítás nélkül negyven napig tart, s melyet az Úr is megszentelt böjtölésével, áldottak legyenek az Úrtól, akik pedig erre nem vállalkoznak, nem kötelezhetők rá. (7) A másik negyven napot ellenben, mely az Úr Föltámadásáig tart, mindenki böjtölje végig. (8) Más időben nem Buddha a szerzetesi élet szabályairól is rendelkezett. Olvassunk fel ezekből néhányat tanítványainknak! Akik meg akarják tagadni a világot, halljátok szerzetesek, azoknak két szélsőséget kell kerülniük. Melyeket? Távol kell tartaniuk magukat az érzelmi vágyaktól, mert az lealacsonyító és közönséges, a szellemtől és a nemességtől idegen, és nem vezet célhoz. De távol kell tartaniuk magukat az önkínzás gyakorlásától is, mert az felesleges szenvedéssel jár, nem nemes és nem vezet célhoz. Ha magunkat ettől a két szélsőségtől megóvják, és a középúton járnak, akkor istenbe, békességbe és megvilágosodásra jutunk, és a nirvánába érkezünk. " Tartózkodás az élet kioltásától. Tartózkodás annak elvetésétől, amit nem adnak. Tartózkodás a nemi élettől. Tartózkodás a hazugságtól. Tartózkodás a részegítő italoktól, amelyek mámort okoznak. Tartózkodás a meg nem engedett időben az evéstől. Tartózkodás tánctól, énektől, zenétől, színjátékok nézésétől. Tartózkodás koszorúk, illatszerek, kenetek használatá tól, ékszerek viselésétől. Tartózkodás a magas és széles ágytól. Tartózkodás arany és ezüst elfogadásától. 13 Lásd: TK: Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

12 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET kötelesek böjtölni, kivéve a pénteket. (9) Nyilvánvaló szükség esetén pedig egyáltalán nincsenek testi böjtre kötelezve a testvérek. (10) Figyelmeztetem, intem és buzdítom testvéreimet az Úr Jézus Krisztusban, hogy, mikor a világban járnak, ne civódjanak, se szóharcot ne folytassanak, se másokat meg ne ítéljenek; (11) hanem legyenek szelídek, békességszerzők és szerények; kedvesek és alázatosak, s nyíltan szóljanak mindenkihez, ahogyan illik. (12) És ne lovagoljanak, csak ha nyilvánvaló szükség, vagy betegség kényszeríti őket. (13) Ha valamilyen házba bemennek, először ezt mondják: Békesség e háznak. (14) És a szent evangélium szerint minden ételből ehetnek, amit eléjük tesznek. A szerzeteseket tíz szabály megszegése esetén Buddha döntése nyomán kizárták a közösségből: Ha életet olt ki. Ha lop. Ha tisztátalan életet él. Ha hazudik. Ha részegítő italt iszik. Ha Buddhát szidalmazza. Ha a Tant szidalmazza. Ha a közösséget szidalmazza. Ha tévtanokat hirdet. Ha apácával viszonya van. IV. Hogy pénzt ne fogadjanak el a testvérek (1) Szigorúan megparancsolom az összes testvérnek, hogy semmiképpen se fogadjanak el dénárokat vagy pénzt se közvetlenül, se közvetítő személy útján. (2) Mégis, a betegek szükségleteiről és a többi testvér ruházatáról csak a miniszterek, vagyis őrök gondoskodjanak, a hely, az évszak és a hidegebb vidékek szerint, a rend lelki barátai útján, ahogy a szükség miatt jónak látják; (3) mindig ügyelve arra, hogy dénárokat vagy pénzt, mint mondtuk, ne fogadjanak el. V. A dolgozás módjáról (1) Azok a testvérek, akiknek az Úr megadta a munka kegyelmét, dolgozzanak hűségesen és odaadással, (2) úgy, hogy távol tartva a lélek ellenségét, a henyélést, ne oltsák ki magukban a szent imádság és áhítat szellemét, amit minden más földi dolognak csak szolgálnia szabad. (3) Munkájuk ellenértékeként fogadják el, ami szükséges a maguk és testvéreik ellátására, dénárok és pénz kivételével, (4) és ezt alázatosan tegyék, ahogy Isten szolgáihoz és a szent szegénység követőihez illik. VI. Hogy a testvérek semmit se sajátítsanak ki, az alamizsnagyűjtésről és a beteg testvérekről A testvérek semmit se sajátítsanak ki, se házat, se földet, se más egyebet. (2) És mint zarándokok és jövevények, akik szegénységben és alázatosságban szolgálnak e világon az Úrnak, menjenek bizalommal alamizsnát gyűjteni, (3) és nem kell szégyenkezniük, mert az Úr is szegénnyé lett értünk ezen a földön. () És egyik a másiknak bizalommal tárja fel baját, mert, ha az anya táplálja és szereti test szerinti fiát, milyen gondos szeretettel kell kinek-kinek szeretnie lélek szerinti testvérét. (9) És ha valaki megbetegszik közülük, a többi testvér úgy szolgáljon neki, ahogy kívánná, hogy neki szolgáljanak. 12 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

13 Módszertani füzetek Az ilyen típusú feladatoknak azért van különösen nagy jelentősége, mert a szakiskolai közismereti program nem tartalmaz olyan tantárgyakat, amelyek a középfokú oktatás egyéb intézményeiben jelen van (etika/filozófia). Így az erkölcsi-filozófiai kérdések megtárgyalását például az erre a célra alkalmas történeti dokumentumok teszik lehetővé. A fejezetet kiegészíti egy rövid szöveg (Quintilianus), amely a gyermekek tanítására vonatkozik. A tanulással kapcsolatos kérdések sorát részben történeti megközelítésben az Osztályközösség-építő Program is felveti ezért érdemes a tervezéskor ezeket a tartalmi elemeket összekapcsolni. 14 Az első fejezetet egészíti ki az ókori Európa egy másik üzenete, amely különösen a modern Európára gyakorolt jelentős hatást: a sport és az olimpia eszméje. A fejezet tartalmi elemei különösen a fiúk számára nyújthatnak sok érdekességet, már csak azért is, mert erről a területről többen közülük jelentős előismerettel rendelkezhetnek. Két elemet mindenképpen érdemes kiemelni a téma tárgyalásakor: a sport két arcát, amely az ókorban párhuzamosan volt jelen (a görög olimpiák nemes eszméi és a római amphiteatrumok kegyetlen viadalai), és azt, ami manapság is jellemzi ezt a világot (amatőrizmus profizmus). A fejezet arra is lehetőséget nyújt, hogy beszéljünk a paralimpia versenyeiről. 15 Ezt a tartalmi elemet is támogatja az OKÉ program Lásd ehhez: TK: 1.2; 1.3; 1.4; 1.5; 1.6. fejezeteket! 15 A paralimpia szót eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később átdefiniálták a szót, és az előtagot a görög para (mellett) szóval helyettesítették, hogy kifejezzék az olimpiával való kapcsolatot, a játékok egymásmellettiségét és a többi fogyatékossal való összetartozást. Ezt az elnevezést először 1988-ban, Koreában használták. Azelőtt A Bénultak Világjátékai vagy A Fogyatékosok Olimpiája volt. A hat fogyatékossági csoport: Amputáltak: azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akiknél legalább egy jelentős izületi rész hiányzik valamelyik végtagban (pl. könyök, csukló, térd, boka). A sportágtól függően ezen versenyzők lehetnek kerekesszékes sportolók is. Agyi eredetű mozgászavarban szenvedők (CP cerebral palsy): az agy olyan területének/területeinek sérülése, amely az izomtónus, reflexek, mozgások és a testtartás végrehajtásáért és/vagy ellenőrzéséért felelős, azaz alapvetően az izmok feletti kontroll hiányzik. Értelmi fogyatékosok: az intellektuális képességek korlátoltsága (US standard szerint 70 IQ alatt) egy vagy két területen az alkalmazkodó készségek/képességek korlátoltsága (kommunikáció, önellátás stb.) mindezek 18 éves kor előtti fennállása. Les Autres: ez tulajdonképpen egyéb kategóriát jelent (francia szó): azok a sportolók tartoznak ebbe a csoportba, akik igazából a többi mozgásszervi rendellenesség kategóriájába nem illeszthetőek be (pl. törpenövés). Látássérültek: mindazok idetartoznak, akiknek az állapotuk miatt a normál látásuk nehezített a korrigálhatótól a teljes vakságig terjedő skálán. Kerekesszékesek: azok tartoznak ebbe a kategóriába, akik alsó végtagjainak legalább 10 százalékos funkcióját elvesztették. 16 TK Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

14 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A középkor Európája 17 A fejezet célja alapvetően az, hogy bemutassa a kereszténnyé vált középkori Európa kialakulását. A fejezet első fele a Karoling államra, s elsősorban Nagy Károlyra koncentrál, a cél mégsem csak ennek a formációnak a bemutatása. Érdemes arra törekedni, hogy a tanulók megértésék a civilizációk között fennálló kapcsolatok jellegét, valamint azoknak a törésvonalaknak a jelentőségét, amelyek szélsőséges esetben hosszantartó, súlyos konfliktusokat eredményezhetnek. Az egyik legnagyobb hatású elmélet szerint (Henri Pirenne) Európa születése az iszlám terjeszkedése nyomán kialakult helyzetre adott válasz volt, s ebben játszottak kulcsfontosságú szerepet a Karolingok. A Földközi-tenger medencéje, amely a római időszakban kulturális és gazdasági egységet képezett, ebben az időszakban már három civilizációnak adott teret (A Frank Birodalom, Bizánc és a terjeszkedő iszlám). Kapcsolataikat többnyire konfliktusosként jellemzik a történészek, s ezeket az időszakokat sokszor hosszú és véres háborúk történeteként ábrázolják. Itt azonban lehetőség nyílik a kapcsolatok más oldalú, kulturális jellegű bemutatására is, amelyek esetében érdemes a kölcsönhatásokat hangsúlyozni. E történeti problémának, az iszlám európai jelenlétének, hatásának ma is van aktualitása, ezért e tényre mindenképpen érdemes kitérni (pl. a jugoszláv válság kapcsán az iszlám országok szerepvállalására Bosznia ügyében, vagy a mecsetek építése körül zajló vitákra, amelyek több országban (pl. Franciaország, Svájc) hosszú időn keresztül zajlottak. 18 Két lehetőséget említünk, amely a kapcsolatok pozitív hatásait mutathatja be: Nagy Károly és Hárún ar-rasid kapcsolata (egy bagdadi elefánt Aachenben). Arabok hatása az európai kultúrára (Európába az arabok tudományos munkái Szicílián keresztül jutottak el, azonban a legfontosabb közvetítő a mai Spanyolország volt, ahol korszerű arab egyetemek működtek, így Toledóban, Segoviában és Salamancában). 19 A középkori Európa meghatározó birodalmi alakulatai (Nagy Károly és az Ottók Német-római Birodalma) azonban nemcsak hódításaikról, háborúikról voltak nevezetesek. Itt is érdemes kitérni a korszak egészét tekintve a jelentős kulturális fellendülésre, amelyet találóan és szándékosan karoling és ottonikus reneszánszként emlegetnek. A szövegben célzatosan kapott helyet az a rész Nagy Károly életrajzából, amely a királyt mint tanuló felnőttet ábrázolja. Hasonló példát olvashatunk fel tanulóink számára I. Ottóról is. Olvassuk fel számukra erről Fischer-Fabian német történész sorait: 17 Toynbee, Arnold J: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Budapest, Davies, Normann: Európa története. Osiris Kiadó, A kérdéssel az OKÉ-programban is foglalkoznak a tanulók. TK Általában az európai-iszlám kapcsolatokról: Tibi, Bassam: Keresztes háborúk és dzsihád. Corvina, Budapest, Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina, Budapest, Az arab kultúrához: Rostoványi Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Korán. (ford.) Simon Róbert. Helikon, Budapest, Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend kialakulása. Európa, Budapest, Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula, Budapest, Goldziher Ignác: Az iszlám. Magvető, Budapest, Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

15 Módszertani füzetek Amikor betöltötte harminchetedik esztendejét, megpróbálta elsajátítani az írás és olvasás tudományát. A hosszú téli estéken görcsös kézzel, homlokát ráncolva rótta a betűket a viasszal bevont fatáblára a pislákoló kanócú olajmécses mellett. A kandalló tüze a széllel viaskodott, amely be-betört a szőnyegekkel fedett boltíves ablakon. A folyosó felől az őrség lépteinek a zaja hallatszott. A csendbe olykor suttogó hangok vegyültek, az őrségváltás halk vezényszavai. A király feje időnként előrebillent. Gondolatai az ébrenlét és álom határán bolyongtak Az írást, a beszéd látható formába öltöztetését, a titokzatos módszert, amely megörökíti az elröppenő szót, hosszú ideig igazi férfihoz nem illő tudománynak tartotta. Ha írni kell, ott vannak a papok, akiket erre is megtanítottak a kolostorokban. Ám egy napon elfogta a méreg, hogy nem tudja elolvasni a könyvtárában őrzött könyveket, másokkal kell felolvastatnia az idegen fejedelmek leveleit, saját hírnökei jelentését sem tudja kibetűzni, és latintudás híján minduntalan tolmácsra szorul ő, Ottó, a németek királya, Európa leghatalmasabb birodalmának uralkodója. Az emberek fantáziáját azóta is mindig élénken foglalkoztatta annak az uralkodónak a képe, aki bár megkapta az utókortól a csak keveseknek kijáró "nagy" előnevet elkeseredetten birkózott az ábécével. De az idiota litteratorum, az írni-olvasni nem tudó király, azokban a századokban egyáltalán nem volt szokatlan jelenség. Maga Nagy Károly császár is csak keservesen birkózott meg a bonyolult írásjelekkel, a frank Konrád császár pedig még csak meg sem próbálkozott velük. Viszont IV. Henrik nemcsak Canossa-járása miatt vált ország-világ előtt nevezetessé, hanem azért is, mert minden nehézség nélkül elolvasta a hozzá intézett leveleket, és III. Ottó annyira művelt volt, hogy mirabilia mundi-nak, a világ csodájának nevezték." A két uralkodói portré ismét lehetőséget kínál a tanulás fontosságának a hangsúlyozására. (Lásd: 11. oldal.) A Bizánci Birodalom esetében is több lehetőség nyílik arra, hogy a történelem jelenségeiről más és más források segítségével tudjanak maguknak képet alkotni a tanulók. Példa-javaslatunk alapján számos olyan feladat jelölhető ki a tanulók számára, amelyek alkalmasak akár projektfeladatnak, 20 akár pedig egy-egy alkalomra szóló gyűjtőmunkának. (1) A feladat egy képi és egy szöveges ábrázolás tartalmi elemeinek az összehasonlítása. Eredetileg Bizánc határait még maga a császár, Nagy Konstantin jelölte ki. Egy új Rómát álmodott a Márvány-tenger menti dombokra. A város leghíresebb épülete a Hagia Szophia templom lett. Mai formáját Justiniánus császár idején nyerte el. A császárt és feleségét egy ravennai mozaik-ábrázolás mutatja be. Mit kívánt a szerző a szemlélők számára sugallni ezzel a munkájával? 20 Lásd: TK Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

16 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Justinianus császár és felesége Theodóra császárnő21 (2) A másik feladat: Olvassák el a tanulók az alábbi jellemzést Justinianusról, történetírója, Prokopios tollából. Prokopios munkája az alábbi címet viselte: Titkos történet. A szerző pontosan tudta, hogy a leírtakért minden bizonnyal magára zúdította volna a császár haragját. Munkája nem került ezért nyilvánosságra. Látszatra szilárdan hitt Krisztusban, de ez is az alattvalók vesztére szolgált. Engedte, hogy a papok szabadon elnyomják embertársaikat, s együtt örült velük, ha elragadták a szomszéd birtokosok földjét, mert úgy gondolta, ezzel szolgálja az istent. Amikor ilyen perben ítélkezett, úgy vélte, akkor cselekszik jámborul, ha a vallásra hivatkozó fél megkaparinthatja azt, amihez semmi joga nincsen, és győztesként távozhat a bíróságról. Azt tartotta, az igazság abban áll, hogy a papok felülkerekednek a velük perben állókon....ha úgy adódott, és elismerte valakinek a kiválóságát, kis idő múlva szidalmakat szórt rá, mint valami gonosztevőre. Ha pedig ócsárolta valamelyik alattvalóját, később minden ok nélkül megváltoztatta a véleményét, s újból dicsérő szóval beszélt róla. A szándéka ugyanis ellentétes volt azzal, amit mondott vagy mutatni akart....valóban, igen sok hívét megölette, de senkit sem fogadott barátságába azok közül, akiket egyszer meggyűlölt. Még legbelső és legodaadóbb híveit is készségesen kiszolgáltatta feleségének vagy bárki másnak, hogy egykettőre elpusztítsák őket, noha jól tudta, hogy csupán az 21 hu.wikipedia.org 16 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

17 Módszertani füzetek iránta tanúsított hűségükért fizetnek életükkel. Szembeszökő volt megbízhatatlansága mindenben, kivéve, ha embertelenségről, vagy pénzszerzésről volt szó: ettől senki sem tudta eltántorítani....többnyire elkerülte az álom, étellel-itallal sohasem élt a jóllakásig, hanem épp csak hozzáért az ujja hegyével, és már állt is fel az asztaltól. Ezeket a szükségleteket mellékesnek tekintette, a természettől rá kiszabott robotnak, s gyakran két napon és éjjelen át is étlen maradt, különösen amikor elérkezett az úgynevezett húsvéti ünnep előtti időszak. Ilyenkor, mind mondtam, gyakran két napon át nem vett magához ételt, némi vízen és néhány vadon termő növényen élt, hébe-hóba aludt egy órát, aztán szüntelen járkálással töltötte a többi időt. Pedig ha éppen ezt az időt hajlandó lett volna jótettekre áldozni, igen kedvezőre fordultak volna a közállapotok. De õ természet adta képességeit arra használta, hogy tönkretegye a rómaiakat, és sikerült is az állam egész építményét a földig lerombolnia." A császárnőről Prokopios az alábbi portrét készítette: A testét a szükségesnél odaadóbban, de az igényeinél fukarabbul ápolta. Igen korán ment a fürdőszobába és nagyon későn jött ki, miután megfürdött, reggelizni ment, reggeli után pedig lepihent. Ebédre meg vacsorára az ételek és italok minden fajtáját fogyasztotta. Mindig igen hosszú ideig szokott aludni, nappali álma egészen a kora esti órákig tartott, az éjszakai napfelkeltéig. Bár a nap nagy részében így teljesen rendetlen életmódjának különböző teendőivel volt elfoglalva, az egész római birodalmat kormányozni akarta. S ha a császár valakit az õ beleegyezése nélkül bízott meg feladattal, annak sorsa fordulópontra jutott: rövid idő múlva otromba kíméletlenséggel megfosztották hivatalától, és a legrútabb halállal pusztult el... Szolgalelkűség lett úrrá a birodalomban, s Theodóra volt a rabszolgahajcsár. Így tették tönkre a római államot, a zsarnok azzal, hogy látszólag túlzottan közvetlen volt, Theodóra pedig kegyetlen, rettenetesen gyűlölködő természetével... Gondolkodásukban és életmódjukban szembetűnően különböztek, közös volt azonban bennük a kapzsiság, a vérszomj, és az, hogy senkihez sem voltak őszinték. A színleléshez mind a kettő kiválóan értett." A feladat két forrás összehasonlítása. A kézenfekvő dolgok mellett (pl. látható-olvasható tartalmi elemek rögzítése, egyéni meglátások és vélemények összevetése stb.) két, később több helyütt is hasznosítható kérdést vethetünk fel: a. Mi a propaganda szerepe a politikában? b. Hogyan kapcsolódik egymáshoz a mindenkori hatalom és a művészet (művészek)? A fejezet és a téma szempontjából további érdekes feladatokat adhatunk. 1. Nézzenek utána a tanulók Justiniánus és Theodóra származásának! Keressenek a római császárok és akár más országok-birodalmak vezetői közül olyan személyeket, akik közismerten alacsony sorból emelkedtek fel a hatalom csúcsaira. (Gyűjtőmunkaként ez is lehet izgalmas feladat! Néhány példa: a Hunyadi-család, Dzsingisz kán, Napóleon. De számos egyéb vezető életútja megvizsgálható a társadalmi és hatalmi felemelkedés oldaláról: Sztálin, Hitler, vagy éppen a volt szocialista országok vezetőinek egy jelentős része!) 17 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

18 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET 2. A feladat alkalmas lehet arra is, hogy elkezdjük (folytassuk) a tanulók felkészítését a történeti jellegű források értelmezésére. Ez nyilván nem könnyű feladat, ezért a rendelkezésre álló számos szempont és módszer közül a legfontosabbakra koncentráljunk Nézzünk erre egy példát! 23 Az alábbi szerzőpáros 11 szempontot ajánl az értelmezéshez. A ravennai mozaik értelmezéséhez az alábbi szempontok előnyben részesítését javasoljuk (aláhúzással jelöljük): A képek, fényképek feldolgozásának sajátos szempontjai: A kép típusának (freskó, festmény, fotó) azonosítása. A kép jellemzőinek (pl. beállított, dokumentum jellegű) feltárása. A képi ábrázolás jellemzői: pl. méret (kicsi nagy); kompozíció (középpont, periféria); színhasználat (alapszínek, tónusok); perspektíva (felülről, alulról); hangulat (vidám, szomorú). A kép és az ábrázolt világ viszonyának meghatározása (korabeli, későbbi, vízió). A képkidolgozás jellemzői (pl. retusálás). A képen található személyek jellemzőinek kigyűjtése (öltözet, kor, társadalmi helyzet, nőkgyerekek-férfiak stb.) és viszonyuk meghatározása. A képen található eszközök, épületek jellemzőinek (mezőgazdasági, kézműipari, hadászati, lakó, középület stb.) feltárása. A képen megjelenő tevékenységek (háború, beszéd, udvarlás, koronázás, szórakozás stb.) azonosítása. A kép témája, címe és képaláírása viszonyának elemzése. A képen megjelenő világ összehasonlítása más típusú forrásokkal. A kép szándékolt és rejtett üzeneteinek feltárása. Kitérő Az egyes fejezetek megértését egy vagy több térkép is segíti. A térképek azért kerültek a kötetbe, hogy folyamatos és el nem kerülhető feladatokat adjanak a tanulók számára. Ezért minden egyes térkép alapos feldolgozása ajánlott, még abban az esetben is, ha időszűkében vagyunk. Ehhez is nyújtunk szempontokat! A térképek feldolgozásának sajátos szempontjai: A térkép típusának (korabeli, későbbi stb.) meghatározása. A történelmi korszak és a történelmi tér azonosítása. A jelrendszer, színek, szimbólumok, méretarány felismerése, használata. A készítő földrajzi ismereteinek és szándékainak azonosítása. A térképen megjelenő információk összegyűjtése, rendszerezése. 24 Visszatérve a kötet alapproblémájára, az Európa-centrikusságra, ennek lezárásaként említjük a nagy földrajzi felfedezésekkel foglalkozó fejezetet. A fejezetben arra törekedtünk, lehetőséget kínáljunk az Európán kívüli világra való kitekintésre. 22 Lásd: Táblázatok, adatsorok, grafikonok és térképek a forráselemzés gyakorlásához 23 Szabó Mária-Kaposi József: Módszerek a források feldolgozásához: hu/2010/05/szabo-marta-%e2%80%93-kaposi-jozsef-modszerek-a-forrasok-feldolgozasahoz/ 24 u.o. 18 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

19 Módszertani füzetek Az egyik megközelítés hagyományosnak tekinthető, mert egy pre-kolumbián civilizációba enged bepillantást. 25 A másik megközelítés még izgalmasabbnak tekinthető, mert azt a kérdést feszegeti, hogy miért nem a kínai civilizáció volt az, amely azon túl, hogy felfedezte volna Európát, számottevő mértékben képes lett volna befolyásolni a többi civilizáció történetét? 26 Lehetőség kínálkozik tehát az egyes civilizációk/civilizációs vívmányok összevetésére, fejlődésük intenzitására, esetleg stagnálásuk okainak bemutatására. Érdekes feladat lehet azoknak a kínai civilizációs produktumoknak az azonosítása és keletkezési idejük megismerése, amelyek századokkal megelőzték az európai fejlesztéseket (pl. a szövegek nyomtatásának gyakorlata, a lőpor alkalmazása, a papír használata). Mindez lehetőséget kínál további alapkérdések megbeszélésére: a nyitott és zárt társadalmak problémái; civilizációk (és birodalmak) életútja, élettartama, kialakulásuk, virágkoruk és bukásuk okai és következményei. Magyarok Európában A korai magyar történelem eseményeit két fejezetben foglaltuk össze (5.4; 5.5). E fejezetek a korábbiakban tapasztaltakhoz képest több forrásszöveget tartalmaznak, amelyek egyrészt igyekeznek elmélyíteni és gazdagítani a szöveges források értelmezéséhez szükséges ismereteket, illetve készségeket. Másrészt az is a cél, hogy a korszak eseményeit ne csak száraz tankönyvi szövegek útján ismerjék meg a tanulók, hanem a korabeli irodalmi és történelmi dokumentumok (fordításokból megismerhető) szövegein keresztül. Szöveges források típusai és sajátos feldolgozási szempontok: Jogi szövegek (törvény, rendelet, határozat stb.); Politikai szövegek (kiáltvány, beszéd, pártprogram stb.); Személyes szövegek (levél, beszéd, visszaemlékezés, napló stb.); Mindennapi szövegek (újság, összeíróív stb.); Történeti munkák (Krónika, tankönyv stb.); A szöveg által megjelenített történet helyszíne(i), időpontja(i), szereplő(i) összegyűjtése, rendszerezése; Nyelvi megformálás (eszközök, jellemzők) azonosítása; A szerkesztés és megformáltság sajátosságainak feltárása A témának van persze több aktualitása is. Itt a világörökség kérdésköre az, amellyel érdemes beható módon foglalkozni. Ezt a témát majd újra elővehetjük ha máshol nem a hungarikumokkal foglalkozó fejezetben! 26 Lásd: Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története, Bp., Osiris, 2001; Gernet, Jacques: Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén. Gondolat, Bp., 1980.; Balázs, Étienne: Gazdaság és társadalom a régi Kínában. Gondolat Kiadó, Bp., 1976.; Raymond, Davson: A kínai civilizáció világa. Osiris Kiadó, Lásd: 19 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

20 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET A két fejezet arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulók pontosabb képet kaphassanak az ún. történelmi Magyarország kiterjedéséről, legfontosabb tájegységeiről. Ehhez a tanulási folyamathoz a vaktérképeket is igénybe vehetjük. Kiindulásul a tankönyv 282. oldalán szereplő térképet vegyük igénybe. Első lépésként a tanulók értelmezzék a térképen olvasható információkat, amelyek elsősorban István és az őt követő uralkodók (László és Kálmán) egyházszervező tevékenységének eredményeit mutatják be. Milyen feladatokat adhatunk tanulóink számára? Milyen folyók érintik/találhatók pl. a váci püspökség területén? Ma milyen megyékre terjedne ki a püspökség területe? A feladatok tovább folytathatók, a cél az, hogy a tanulók a történelmi térképek (tankönyv, atlasz, fali térképek, internet-útvonaltervezők stb.) mellett földrajzi célú térképeket is használjanak, illetve barátkozzanak meg a térképhasználattal, a térképek olvasásával. Keressék meg a térképeken a feladat megoldásához szükséges azonosítási pontokat (pl. ismertebb folyókat, településeket, hegyeket). A legeredményesebb tanulók számára elővehetjük a vaktérképeket. Különféle típusú térképeket készíthetünk, illetve tölthetünk le az internetről. Ezeket párhuzamosan is használhatjuk, párokat/ csoportokat alakítva a tanulókból, de ha egyéni munkát várunk tőlük, akkor egymást követve is használhatják a térképeket. Melyek lehetnek azok a reális célok, amelyeket kitűzhetünk tanulóink elé e térképekkel kapcsolatban? Topográfiai ismereteket várhatunk el, elsősorban azoknak az alapvető helyszíneknek az azonosítását, amelyekhez jelentős történelmi esemény kapcsolódott, pl. a török kort említve: Mohács, Szigetvár, Eger, Buda. Néhány megye azonosítása, amelyek segítségével a tanulók képessé válhatnak fontosabb települések jelölésére. Művelődéstörténeti szempontból ilyen lehet pl. Vizsoly vagy Kolozsvár. A vízrajzi térkép lehetőséget kínál a nagyobb folyók (Duna, Tisza, Dráva, Száva, a Körösök stb.), tavak (Balaton) és egy-egy nagyobb tájegység (pl. Felvidék, Erdély, Szerémség) határainak azonosítására Gyertyánfy András: Magyarország történeti topográfiájának tanítása a történelemórán 20 Módzsertani füzetek - Társadalomismeret.indd :43:38

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter

TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-6. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása Bartos Károly

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyvek bemutatása 2015. április

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása

TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. Kulcsfogalmak tanítása és gyakorlása 2015. február 26. történelmi

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

Társadalomismeret történelem

Társadalomismeret történelem HELYI TANTERV Társadalomismeret történelem SZAKISKOLA 9. 10. évfolyam KECSKEMÉT 2013 1 1. Célok, feladatok: A tantárgy tanításának céljai a szakiskolai közismereti tantárgyrendszerben a következők: - A

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika

Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Tankönyvkiadók konferenciája Fizika Általános iskola, felső tagozat Dr. Koreczné Kazinczi Ilona vezető szerkesztő 2014. 08. 21. Szombathely Magyar nyelv FELSŐ TAGOZAT Matematika Magyar nyelv Kalandozások

Részletesebben

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika

- 1 - - tantermek - folyosó. Személy, tantárgy: Tevékenységek: Fejlesztett készségek: Munkaformák: Produktum Matematika 6. osztály - 1 - Étkezés, egészséges táplálkozás Az innováció közvetlen célja táplálkozás témakörének bemutatása különböző tantárgyak bevonásával, minél szélesebb körű megismerése volt. Fejleszteni kívánt

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT

MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT MAGYAR IRODALOM ÓRAVÁZLAT A pedagógus neve: Tarné Éder Marianna Műveltségi terület: tanító Tantárgy: magyar irodalom Osztály: 4. b Az óra témája: "Itt élned, halnod kell " történelmi projekt A kalandozások

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLVIII.) Új folyam IV. 2012. 3-4. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/12/borhegyi-peter-az-apaczai-kiado-uj-kozepiskolastortenelemtankonyvei-04-03-12/

Részletesebben

Tankönyv, tanmenet. Kojanitz László október 12.

Tankönyv, tanmenet. Kojanitz László október 12. Tankönyv, tanmenet Kojanitz László 2016. október 12. A tartalomfejlesztés új modellje Sokoldalú és folyamatos tartalomfejlesztés: tankönyvek, digitális tananyagok NKP A tanári gyakorlat feltárása: visszajelzések,

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz II. évfolyam GI szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz LEVELEZŐ Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szervezeti magatartás és vezetés Tanszék:Vállalkozás

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK!

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul GONDOLKODJUNK, RENDSZEREZZÜNK! MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 1. modul:gondolkodjunk, RENDSZEREZZÜNK! Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület. Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület Az Eötvös Loránd Általános Iskola Helyi tantervének 3. számú melléklete Idegen nyelvi kerettantervi tantárgyak, óraszámok, magasabb évfolyamba lépés

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor

Matematika A 9. szakiskolai évfolyam. 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK. Készítette: Vidra Gábor Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 14. modul GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK Készítette: Vidra Gábor MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM 14. modul: GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK TANÁRI ÚTMUTATÓ 2 A modul célja Időkeret

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció

Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály. Készítette: Sziládi Lívia. Óravázlat 1. Módszer: Az óra típusa: számítógép, projektor, prezentáció Óravázlat 1. Témakör: A barokk irodalom Az óra típusa: közlő Taneszközök: tankönyv Tantárgy: irodalom Évfolyam: 10. osztály Az óra anyaga: Zrínyi Miklós Módszer:, egyéni Szemléltető eszközök: számítógép,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László

A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények. Kojanitz László A történelmi kulcsfogalmak fejlesztése pl. okok és következmények Kojanitz László A feladat megtervezésének kezdetekor hasznos átgondolnunk, mi is az az általánosítható érvényű tudás a történelmi okokkal

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

A víz szerepe a történelemben

A víz szerepe a történelemben Projektterv A víz szerepe a történelemben Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7. és 8. évfolyam Készítette: Gerőcsné Berkes Judit Katalin Tiszaújváros, 2015. november 23. A projekt leírása:

Részletesebben

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei

Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervei Singer Péter Hajdúszoboszló, 2013. 10. 09. Történeti visszatekintés Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2001-ben 4 iskolafokozatra készültek kerettantervek:

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Matematika A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIKA A 9. szakiskolai évfolyam 4. modul: EGYENES ÉS FORDÍTOTT ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA TÖRTÉNELEM OSZTÁLYOZÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA Követelmény: a helyi tantervben a 7-12. évfolyam számára rögzített követelmények. A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből.

Részletesebben

Jelentése. codex = fatábla (latin)

Jelentése. codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Jelentése codex = fatábla (latin) Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg. Ám a 11. századig nem volt papír! Csak pergamenre írták, mert papirusz

Részletesebben

ember helye ebben az Univerzumban

ember helye ebben az Univerzumban szka105_23 É N É S A V I L Á G Helyünk az Univerzumban Az Univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az Univerzumban Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA

MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA MŰVÉSZETTÖRTÉNET II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 120 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. Nyilvánosságra

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Történelem, francia nyelv és etika tantárgyakból betervezett projektfeladatok témakörei évfolyamokra lebontva

Történelem, francia nyelv és etika tantárgyakból betervezett projektfeladatok témakörei évfolyamokra lebontva Történelem, francia nyelv és etika tantárgyakból betervezett projektfeladatok témakörei évfolyamokra lebontva 9. évfolyam, történelem Témakör: Római kori magyar városok Választható altémák: egy-egy csoport

Részletesebben

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és ú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Színháztörténet Színháztörténet:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA

TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA TÖRTÉNELEM II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 90 pont 60 pont 90 pont 60 pont A

Részletesebben

Történelem 6. osztály - 3. forduló -

Történelem 6. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program

A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program A tanulás fejlesztésének tanulása Tanulási program Tematikus tananyag Tanulási program / Tanulói tevékenység Produktum/teljesítmény I. Bevezetés a tanulás fejlesztésének tanulásába 1. A T.F.T. célja, témakörei

Részletesebben

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tantárgy: Magyar irodalom Témakör: Történelmi arcképcsarnok Tananyag: Mátyás király és a pásztor című olvasmány feldolgozása, dramatizálása

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ OFI KÍNÁLATA TERMÉSZETTUDOMÁNYOK MATEMATIKA FIZIKA BIOLÓGIA FÖLDRAJZ KÉMIA Az OFI kínálata - természettudományok Matematika Matematika Ajánlatunk:

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK KOJANITZ LÁSZLÓ

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK KOJANITZ LÁSZLÓ A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés EFOP-3.2.2-VEKOP/15 AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK KOJANITZ LÁSZLÓ Félreértések a tanulásról

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor

TestLine - Ókori görögök öszefoglalás Minta feladatsor soport: 5/b átum: 2016.12.8 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György gészitsd ki a mondatokat! 1. 3:33 Normál görögök városállamokban éltek amiket

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS

5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS MATEMATIK A 9. évfolyam 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 5. modul: ARÁNYOSSÁG, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott

Részletesebben

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14.

SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA. Modul az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Zeneművészet tanszak (8-14. TÁMOP 3.1.4 08/2 2008-0085 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben HAMMIDO Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 23.) SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor

Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,

Részletesebben

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu

Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu Katalógus Bı ológı ológı a Fı zı zı ka Földra z Kémı a Hogy biztos legyen... Hírek Újdonságok Mintaoldalak www.olvas.hu 1 Bán Sándor, Barta Ágnes: 8 próbaérettségi biológiából (középszint) Csiszár Imre,

Részletesebben

Hittan tanmenet 2. osztály

Hittan tanmenet 2. osztály Hittan tanmenet 2. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 Az Isten szava című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben