TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN. (ideiglenes) - tanulmányi útmutató- II. félév

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN. (ideiglenes) - tanulmányi útmutató- II. félév"

Átírás

1 BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM TESTNEVELÉS ÉS SPORT KAR TANÍTÓKÉPZ FISKOLA SZÉKELYUDVARHELY TESTNEVELÉS MÓDSZERTANI TUDNIVALÓK ÓVODÁBAN ÉS AZ ELEMI ISKOLÁBAN (ideiglenes) - tanulmányi útmutató- II. félév Buzás Ern

2 2 TESTNEVELÉS AZ ÓVODÁBAN BA testnevelés feladatai A testnevelés - a testi nevelésen belül- olyan tervszer és rendszeres ráhatás, amely a testgyakorlatok, mozgástevékenységek oktatásával a személyiség sokoldalú képzését és a mozgásmveltség fejlesztését szolgálja. A testnevelés általános feladatai: értelmi, erkölcsi, esztétikai, világnézeti, és a munkára neveléssel kapcsolatosak. A testnevelés sajátos feladatai: 1. a szervezet sokoldalú, arányos fejlesztésének elsegítése, 2. a testi képességek fejlesztése, 3. a mozgásmveltség fokozása, 4. a mozgásigény felkeltése, kielégítése BAz óvodai testnevelés feladata Az óvodai testnevelés egyik dönt feladata, az óvodásgyermek szervezetének, testi képességeinek, sokoldalú arányos fejlesztése. Tartsuk szem eltt, hogy az óvodai testnevelés a gyermek vázizomzatának megersítésével ellenállást, védelmet nyújt majd az iskolai ül foglalkozás káros hatásával szemben. Tördjünk óvodásaink helyes testtartásával! Tiszta levegn végeztessünk sok légzgyakorlatot. Ne csak futás után, de akkor is mikor élénk mozgásokat vagy nagyobb erkifejtést végeznek. Az óvodásoknál gyakran tapasztalhatjuk, hogy egyes gyakorlatokat légzés visszatartással végeznek. A fokozott oxigénigényt légzésgyakorlatok segítségével elégíthetjük ki. Természetes mozgásaikat csiszoljuk, finomítsuk, végeztessük különféle körülmények között. Biztosítsunk sok gyakorlási lehetséget, buzdítva, dicsérve, juttassunk minden gyermeket sikerélményhez. Jelentsen a testnevelési foglalkozás, a mindennapos testnevelés az óvodásnak sok-sok játékos versengést, játékot, amiben testi képességei fejldnek, mozgásjártasságai és mozgáskészségei kialakulnak, mozgásigényük kielégítést nyer. Az óvodai testnevelés feladatainak megvalósítsa során a gyermekek közösségi magatartása fejldik. Egyéni érdekeiket alá tudják rendelni a közös érdeknek. Segítenek a gyengébbeknek. Játékaikban leleményesebbek, önálló megoldásokat kezdeményeznek. A játékszabályokat betartják. Munkájuk értékelését figyelemmel kísérik, fejld önbizalommal törekszenek a mozgás helyes végrehajtására.

3 3 2. 0BAZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK MOZGÁSFEJLDÉSE BAz óvodás gyermek fejldési sajátosságai Az óvodás gyermek testi fejldésében a Unövekedés és súlygyarapodásu ritmikus változásokat mutat. A kisgyermek UcsontU- és UizomrendszereU ebben az idszakban erteljesen fejldik. De egy-egy izomcsoport csak rövidebb ideig képes azonos aktív mködésre, ezért a gyermek gyakran változtatatja cselekvési formáit, s így ösztönösen felváltva mködteti izomcsoportjait. A UszívmködésU alkalmazkodik a terheléshez, ez mind a pulzusmködés mind a vérnyomás alakulásában kimutatott. /a terhelést követ rövid szünet után 3O-4O sec. Múlva ismét megközelíti a nyugalmi értékeket) Az óvodáskor kezdetén az UidegrendszerU serkentés és gátlás viszonya labilis, túlsúlyban van a serkentettség, ezzel magyarázható, hogy a kiscsoportos gyermek mozgásformájában fölöslegesen nagy mozdulatok, túlzott erkifejtés és szaggatottság észlelhet. Motoros fejldés Lényege: a gyermek olyan környezetben növekedjék, amelyben megfelel mérték mozgásösztönzés és bséges alkalmazkodási lehetség kínálkozik, és ahol a nevelk a gyermek egészséges mozgás- és cselekvési ösztönét helyes irányba terelik, itt sajátítja el a motorika alapformáit: jár, mászik, fut, ugrik, dob, fog, stb. Ezeket a mozgásokat összehangoltan hajtja végre, ezek a mozgások még finomításra szorulnak de egyes mozgáskészségek Uegymás mellett, és együttesen fejldnek. Pl. Ujárás a hordással, járás és húzás, futás és ugrás, dobás és fogás stb. Motoros fejldés a természetes mozgásokban Elnevezésüket attól a folyamattól nyerték, amely a gyermek fejldésében az oktatástól függetlenül lejátszódik. Ebbe a kategóriába tartoznak: a kuszás, mászás, csúszás, járás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés. a) UA kiscsoportos gyermek motoros fejldése a természetes mozgásokban: Ebben a korban a gyermek már több természetes mozgásban jártassággal, alap mozgáskészséggel rendelkezik Mozgás tempója lassú, a mozgások végrehajtási formájában hiányosságot észlelhetünk, a végrehajtást még fölösleges mozdulatok, un. túlmozgás is kíséri. A gyermek mozgásának összerendezettsége (koordinációja) bizonytalan. A mozgástevékenységek elsajátítása érdekében csekély erfeszítést tesz és munkavégzése kevésbé célszer. A Ukuszást, mászást, csúszástu helyesen és szívesen végzik. Az ügyesség és er fejlesztése a Uhúzás-tolásU gyakori ismétlésével történik. A háromévesek saját testsúlyukat húzva, tolva helybl kitudják mozdítani. UJárásuk Umagabiztos. Egyensúlyozó járásukban csak a keskeny és emelt, vagy rézsutos felületeken bizonytalanok A UfutásbanU már érzékelhet a repülési szakasz, de a talajfogó láb nem nyúlik ki térdben. Futás közben irányváltoztatásokat feladatszeren utasításra végeznek.

4 esetében 4 A dobás-fogás mozgása még meglehetsen ügyetlennek tnik, csak a nagyobb átmérj labdákat tudják elfogni. Ha a dobás célját a fej magasság alatt jelöljük meg, a labdát két kézzel alulról, a test eltt mintegy maguktól ellökve dobják el. USzökdelés-Uugrás sokat ugrándoznak szabadon. Az utánlépéses szökdelést elre és térdemeléssel összekötött szökdelést is ügyesen végzik. A negyedik életévük körül rövid idre képesek uralkodni saját testük felett, már elugranak és talajra érkezés után könnyen felveszik újra a biztos egyensúlyi helyzetet. b) UA középs csoportos gyermek motoros fejldése a természetes mozgásokban A középs csoportos gyermek mozgástempója az általuk ismert gyakorlatokban, a jártasság illetve készség színvonalára fejldött tevékenységekben gyorsabb. A tempófokozódás a gyakorlás következménye. Teljesítményeik növeléséhez szükséges akaraterejük és értelmi színvonaluk érzékelheten fejlettebb. Mozgásuk céltudatosabb, értelmesebb és jelentsen fejldött a tanulási, elsajátítási szándék is. Ügyességük, gyorsaságuk, teljesítképességük a Ukuszás, mászás, csúszás U is szembetn. Erejük, a mászórúdon való kísérletezéseik során is megnyilvánul. UA futásbanu egyre inkább eltnik a csíp forgó mozgása és szívesen futnak tempófutással 3o m-es távolságot. UJárásnálU már nem gyakori a tempóváltozás, st arra is képesek, hogy az óvón által adott ütemhez mintegy 32 lépésen keresztül igazodjanak. A lépcsre fel- és lelépés váltott lábbal folyamatosan, biztosan sikerül. Állásból 3o cm magas akadályt 1vagy 2 lábról elugorva UátugranakU. A nekifutással történ ugrásokat is ebben a korban kezdik el gyakorolni. A dobásnál az 5-ik év felé közeledve észlelhetjük, hogy egykezes hajítást már határozott irányba is képesek végrehajtani, de csak olyan tárggyal, amit a kezükben tartani tudnak. A labda UelfogásánakU biztonsága még csekély. Az egymással való labdázásnál kb. 2 m-re állva képesek a labdát elkapni és a labdát testhez húzzák. Év vége felé a feléjük dobott labdába pontosan bele tudnak ütni. UHanyattfekvésbenU fel tudják emelni a lábukat függlegesig, st azontúl a fejük fölé, és lendülettel gurulnak fel ülésbe. A szereken szívesen Ufüggnek és lendülneku elre, hátra. A fogás korláton, nyújtón, mászó alkalmatosságokon biztonságos. c) UA nagycsoportos gyermekek motoros fejldése a természetes mozgásokban Ebben a korban a gyermek mozgástempója különösen a folyamatos mozgásvégzésben gyorsabb. UKuszásbanU, mászórúdon ha már teremtettünk mászási alkalmakat, minden fáradtság nélkül 4m magasságig felmásznak. Az ütemtartással végzett UjárásU nem okoz nehézséget. Keskeny felületen biztosan egyensúlyoznak. A UhúzóU mozgást teljes ervel differenciáltan ellenrzéssel végzik. Egyéni ritmusukat is alátudják vetni a csoport ritmusának UfutásU közben is. Versenyfutásnál jó testtartást és kifejezett repülési szakaszt tapasztalhatunk. Képesek már nekifutásból UugraniU. Leugrásnál rugalmas a talajfogásuk. UTávolbadobásnálU marok labdával, egykezes hajítómozgást észlelhetünk, de a dobásokat fleg helybl végzik. A labda elfogásánál a társ dobását, a labda röppályáját figyelemmel kísérik. Társas labdázás 3m távolságig lehetséges.

5 5 A Uhosszúsági tengely körüli gurulásban Ufejldött az ügyességük, gyorsaságuk. A gurulás folyamatossá és iránytartóvá válik A gurulóátfordulást többféle befejez helyzetbe biztosan végzik. 3. 1BAZ ÓVODAI TESTNEVELÉS MOZGÁSRENDSZERE Az alább felsorolandó gyakorlatokról bvebben a kontakt órákon. I. URendgyakorlatok:U 1. Állások; 2. Testfordulatok; 3. Menet lépés és ütemtartással; 4. Alakzatok és alakzatváltoztatások; II. UElkészít gyakorlatok; gimnasztika:u 1. Szabadgyakorlati alapformájú: a) szabadgyakorlatok; b) kéziszergyakorlatok; c) társasgyakorlatok; d) padgyakorlatok; 2. természetes gyakorlatok: a) természetes járás; b) különböz járásmódok; III. UF gyakorlatok: UA) UTorna vonatkozású f gyakorlatok: 1. természetes támaszgyakorlatok; a) kuszások, csúszások, mászások; b) egyensúlyozó járásgyakorlatok; 2. talajtorna gyakorlatok: a) gurulás a test hossztengelye körül; b) gurulóátfordulás elre; c) tarkóállás és gurulóátfordulás hátra elkészít gyakorlatai; d) kézállás elgyakorlatai; 3. függésgyakorlatok: a) mászások függleges, vagy rézsutos létrán, íves létrán, illetve rácson: függállásban fel-, és lefelé, után- és túlfogással, lépéssel, továbbá oldalirányban utánfogással és utánlépéssel, mászások átbújásokkal; b) függés érintmagas vízszintes rúdon, létra fokain, vagy szárán, illetve ezek alacsonyabb változatain; zsugorfüggés, függésben váltogatott vagy cserés és páros, (hajlított- nyújtott) lábmozgások; lendület elre- hátra leugrással; zsugorfüggésben hajlított cserés illetve páros lábmozgások; 4. szerugrások: a) mélyugrás; b) felfelé történ ugrás; c) padon végezhet különböz elkészít ugrásgyakorlatok: nyusziugrás leterpesztéssel; játékos zsugorkanyarlati átugrások; B) UAtlétikai vonatkozású f gyakorlatok: 1. futások: a) közepes iramú futás az állóképesség növelése érdekében; b) belegyorsuló futások, futások tempóváltoztatással; c) gyorsfutás állórajtból különböz távolságra (1o-3om) és versengéssel; 2. ugrások: A) helybl ugrások: a) helybl távolugrás; b) helybl magasugrás; B) nekifutásból ugrások: a) távolugrás b) magasugrás; ugrásokat elkészít gyakorlatok: járásból akadályokra fel-, le- és átlépéssel; 3. dobások: a) hajítás távolba; b) hajítás függleges és vízszintes célba felsdobással; babzsákkal, maroklabdával;

6 6 C) UJáték vonatkozású f gyakorlatok:u a) léglabda gurítás két- és egy kézzel helyben és haladással; gurítás társhoz; b) léglabda dobások: kétkezes alsó-, felsdobás; egykezes felsdobás; labda elkapása két kézzel; c) labdavezetés: két- és egy kézzel, helyben és haladással; IV. UJátékok: A torna, atlétika és játékok f gyakorlataiból felépített eszköz nélküli és eszközzel végezhet játékok; a játékokra elkészít egyéni és páros versengések. 4. 2BAZ ÓVODAI TESTNEVELÉS OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA BA nevelés, oktatás, képzés kapcsolata az óvodai testnevelési foglalkozásokon Az óvodai testnevelés különféle formái nyujtanak lehetséget ahhoz, hogy a testnevelés feladatait a testnevelés eszközeivel megvalósítsuk. A foglalkozásokon a testgyakorlatokat pedagógiai céllal alkalmazzuk, a nevelés és az oktatás kölcsönhatásában. Az ismeretek nyujtása és elsajátítása, az óvón és a gyermek aktív közös tevékenysége. Az óvón ezt a bonyolult tevékenységet tudatosan, tervszeren irányítja, a gyermekek pedig közremködnek az ismeretek elsajátításában. A testnevelési foglalkozásokon a gyermekeknek olyan ismeretekre kell szert tenniök, amelyeket a gyakorlatban alkalmazni tudnak és ezt a feladatot képzés segítségével valósítjuk meg. A testgyakorlatok ismételt, tudatos végrehajtása vezet az elsajátításhoz. E folyamat közben kialakulnak mozgáskészségeik és fejldnek testi képességeik Az oktatás és képzés a testnevelési foglalkozásokon egymással a legszorosabb egységben jelentkeznek. A nevelés áthatja az oktatás és képzés tevékenységét. Mialatt a testgyakorlatot a gyermekek elsajátítják, személyiségük alakul, változik: gondolkodásuk a lényeg megértésére irányul, testi képességeik fejldnek, az új testgyakorlatot különböz körülmények között is végre tudják hajtani, becsületesen versenyeznek a gyzelemért stb. A testnevelés foglalkozásokon a gyermek személyiségének alakítása, fejlesztése érdekében folyik a nevelés, az oktatás és a képzés BAz óvodai testnevelés oktatási folyamatának sajátosságai

7 7 A testnevelés oktatási folyamatában is ismeretek szerepelnek. Már az óvodában is úgy kell a gyermekekkel ezen ismereteket elsajátítani, hogy azokat mindennapi élet ükben is alkalmazni tudják. A testgyakorlatok azonban nemcsak elméleti ismeretek, gyakorlati cselekvésekben valósulnak meg, azaz mozgástevékenységek, amelyeket jártasság, illetve készség szintjére kell emelni. E folyamat aktív gyakorlás során alakul ki. A gyakorlás élettani hatása fejlesztleg hat a szervrendszerek kialakult mködési szintjére, azaz tökéletesíti, gazdaságosabbá teszi mködésüket. A testnevelési foglalkozások folyamatában szerepl didaktikai feladatok: 1. A gyermekek megismertetése konkrét tényekkel; elemzés, analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás, végrehajtási kísérletek. 2. Megszilárdítás: gyakorlás, hatáskiváltás. 3. Ellenrzés. 4. Gyakorlati alkalmazás. 1 UKonkrét tények nyújtásau (új ismeretek feldolgozása) Az ismeret nyújtása során, amit a bemutatás és magyarázat módszerével végzünk, akusztikus és vizuális ingerekkel hatunk a gyermek érzékszerveire. Az ingerek által kiváltott érzékelés és észlelés azonban csak akkor vezet a testgyakorlatok felfogásához, ha a gyermek tudatos figyelmet tanúsít a tanulandó gyakorlat iránt. A szándékos figyelem az oktatás lényeges lélektani feltétele. Ne csak a gyerekek érdekldését keltsük fel az ismeretnyújtás során, de megfelel tanulási szándékukat is. A kisgyermek életkori sajátosságaihoz tartozik, hogy nem érzékeli a lényeget. Az óvón a gyakorlat elemzésével tárja fel a gyakorlatot alkotó mveleteket, kiemeli a gyakorlat lényegét, a vezet mveletet. A gyakorlat lényegét az egész gyakorlat bemutatásával értetjük meg, ügyelve arra hogy a gyakorlat egységét a részek ne homályosíthassák el. A szavakban, nyelvi kifejezésekben megfogalmazott lényeg megértése, felfogása, a gyakorlat elhelyezése a már elsajátított ismeretek körébe, más gyakorlatokkal való összefüggések feltárása, az absztrakciók és általánosítások megalkotásával jön létre. A vezet mveletet a gyermekek szókincséhez és fogalomköréhez igazodva közöljük. Pl. a helybl távolugrás vezet mveletét, az elrugaszkodást a középs csoportban így értetjük meg a gyerekekkel: az ugrik messzire, aki ersen és gyorsan löki el magát lábbal a földtl. Nagycsoportban: ugorjatok el ersen, gyorsan lendítsétek elre a karotokat, így hosszabbat ugorhattok. Ismerje az óvón csoportja fejlettségi szintjét és nyújtson ennek megfelel optimális mélység és nehézség tényeket. Ha alacsonyabb szinten nyújt ismeretet nem követel a gyermektl erfeszítést, ha magasabb nívót alkalmaz, maximalizmusba esik. Mindkét esetben megfosztja a gyermekeket attól az örömtl, amit számukra a közös erfeszítéssel végzett felfedezés nyújthat. 2.MUegszilárdítás, gyakorlás hatáskiváltás A megszilárdítást a testnevelésben a gyakorlással oldjuk meg. A gyakorlás körülményei épp ezért mindaddig azonosak, amíg a mozgás végrehajtásában a gyermekek a jártasság szintjét el nem érik. A gyakorlás a testnevelés oktatási folyamatában az a mozzanat, amelyben a képzés és oktatás szerves összefüggése szembetn. A gyakorlás folyamata vezet el a mozgásjártasság kialakulásához. Egyben a gyakorlás, vagyis a testgyakorlat többszöri végrehajtása, váltja ki a szervrendszerek alkalmazkodását, az ismételt munkavégzéshez. A testgyakorlat

8 8 izommködéssel végzett mozgástevékenység, s mint ilyen ingerként hat a mozgás végrehajtásában közvetlenül résztvev, vagy azokat ellátó szervrendszerek mködésére. Ezért gyakorlás közben fejldnek a gyermek fizikai képességei. 3. UEllenrzés Az óvodai testnevelési foglalkozásokon az ellenrzés az oktatott ismeret megértésére, a testgyakorlat helyes végrehajtására irányul. Az ellenrzés mint didaktikai mozzanat a testnevelés egész oktatási folyamatát végig kíséri. A mozgások elsajátítását- az els észleléstl a mozgáskészség kialakulásáig- az alkalmazható ismeretekig, azaz a tudásig, állandóan ellenrizni kell. Az ellenrzés a gyakorlatban a hibajavítás után valósul meg. A testgyakorlatok elsajátítási folyamatában több szakaszt különböztetünk meg, s e szakaszok mindegyike összeolvad egy elz, és egy következ szakasszal. A testgyakorlat elsajátításának folyamata ezen túl még egyéni eltéréseket is mutat, az adott gyermekcsoport életkori-fejlettségi szintjének különbségei szerint. A mozgástanulás minden szakaszára és az óvodáscsoport minden egyénére irányuljon az óvón ellenrzése. Az ellenrzés egyúttal visszajelentés is az óvón munkájáról. 4. UGyakorlati alkalmazásu (változó körülmények közötti alkalmazás) A jártasság szintjére fejldött ismereteket megpróbálhatjuk a gyakorlás eddigi körülményeinek megváltoztatásával végrehajtani.(pl. megváltoztatja a gyakorlat kiinduló helyzetét, vagy összekapcsolja a testgyakorlatot egy megelz vagy követ másik gyakorlattal, vagy versenyben alkalmaztatja.) Mindenképpen tartsa szem eltt az óvón, hogy a gyakorlati alkalmazás nyújtson lehetséget a gyermekek önálló megoldási módjaira. Így válik a változott körülmények közötti alkalmazás folyamatában a mozgásjártasság mozgáskészséggé, az ismeret tudássá. Az oktatás folyamatában szerepl mozzanatok csak elméletileg különíthetk el egymástól, az óvodai testnevelési foglalkozásokon a nevelés, oktatás, képzés feladatainak megoldása során átszövik egymást BMódszertani útmutatás a mozgásanyag feldolgozásához A mozgástanulás folyamata Új gyakorlat tanításánál az óvón (elmagyarázza a mozgást), bemutatja, kézbe adja a kéziszert, amellyel a gyakorlatot végezni kell. A gyermekek érzékszerveiken felfogják az ingereket. A felfogott ingereket az idegpályák ingerület formájában a központi idegrendszerhez továbbítják Az ingerület az agykérgen szétterjed - irradiálés ennek megfelelen sok mozgató parancs érkezik a mozgató szervekhez. Az els kísérletnél a gyakorlat pontatlan, görcsös, merev, sok felesleges erkifejtést tapasztalunk. Gyakorlás következtében létrejön a gyermek tudatában a gyakorlat képzetének megfelel ingerület koncentráció, bejáródnak a pályák. Ez a mozgástanulás második szakasza és a gyermek jártas lesz a mozgásban. A gyakorlat ekkor már helyes, és azonos körülmények között a figyelem ráirányításával a feladatot a gyermekek önállóan el is végzik. A további gyakorlás eredményeképpen

9 9 az idegkapcsolatok megszilárdulnak (harmadik szakasz) és a mozgás végrehajtási formája automatizálódik. A feltételes reflexláncolat teljesen kialakul. A gyakorlatot azonban ismételni kell, mert az idegkapcsolatok meglazulnak. A mozgáskészség kialakulása sok gyakorlást igényel és ennek eredményeképpen kialakulnak a testi képességek. A testi képességek azok a testi és lelki egyéni sajátosságok, amelyek valamilyen cselekvés végrehajtásának lehetségeit biztosítják. Igen sokfélék lehetnek, mert különböz szervek anatómiai és funkcionális tulajdonságaiban nyilvánulnak meg. Alapvet testi tulajdonságok az ember ereje, ügyessége, gyorsasága és állóképessége. Ezek azonban csak a lehetségét adják a mozgás sikerének, az eredmény érdekében szükség van akarati és érzelmi megnyilvánulásokra is. Óvodában fleg az ügyességet és gyorsaságot fejleszthetjük mert az erkifejtés 3-6 éves korban huzamosabb ideig kifejezetten ártalmas, ezért a terhelés nagyságát, a mozgás gyorsaságát és az ismétlések számát csak fokozatosan, pihenk beiktatásával növelhetjük. Ugyanígy az állóképesség mely az izom - és csontrendszerre, légzésiés vérkeringési szervekre ró nagyobb megterhelést, csak fokozatosan és változatos terheléssel lassan növelhet. Az ügyesség azonban nagyon jól fejleszthet a cselekvések célszer megválasztásában és eredményes végrehajtásában. A gyorsaság összetevi közül pedig ki kell emelni a gondolkodás gyorsaságának a nevelését és az akarat erejének a fokozását. A mozgások tempóját, iramát, végrehajtási sebességét tudatosan változtatni kell. A tanítás bonyolult feladat. A tanítás a gyermek életkori sajátosságaihoz helyesen méretezett ismeretek rendszeres nyújtása, jártasságok és készségek kialakítása és testi képességek fejlesztése. Ebben az oktató- nevel folyamatban a gyermekközösség és az óvón tudatos és aktív együttmködése szükséges. A mozgástanítás legfontosabb összetevi: az érdekldés felkeltése, ismeretközlés, gyakoroltatás, ellenrzés, hibajavítás. 1. Az érdekldés felkeltése A gyermek tevékeny részvételét a testgyakorlatokban a játékban, a figyelem és érdekldés felkeltésével és ébrentartásával biztosíthatjuk A mozgástanulás sikere a gyermekek figyelmétl, a gyermekek figyelme viszont érdekldésüktl függ. Minél élénkebb a gyermekek érdekldése, annál inkább számíthatunk figyelmükre. A gyermekek óriási mozgásigényébl fakadó érdekldést a testnevelés soronkövetkez feladatára kell irányítanunk és az érdekldés tartósságát biztosítanunk. Vannak óvónk akik mvészien tudják irányítani a gyermekek érdekldését hangjuk színezésével, a mondanivaló tömörségével, nagyszer képzelervel, érzelmekre hatásával. Arra, hogy a gyermekeket a testnevelés anyagából mi érdekli, következtethetünk magatartásukból és azokból a megjegyzéseikbl is, amelyeket a foglalkozás közben, vagy utána tesznek. 2. Az ismeretközlés A mozgástanulás els kísérletéhez a leghatásosabb indítékot a gyakorlatok szemléletes módon történ közlése és bemutatása adja. A közlés és a

10 bemutatás a gyakorlatokban sohasem választható el egymástól. Külön csak azért tárgyaljuk, hogy szoros kapcsolatuk még jobban megmutatkozzék. Szóban közlés. A sikeres magyarázat attól függ, hogy megtudjuk-e értetni amit velük végeztetni akarunk, felfogják-e azt a mozgást, amit nekik meg kell kísérelni. Szókincsük még kevés, ezért a kisgyermekhez szóló magyarázatunk akkor megfelel: - ha rövid, ha csak a végrehajtásra vonatkozó leglényegesebb mozzanatokra utal, ha mondanivalónk csak annyi ismeretet ölel fel, amennyi a mozgás módjának megértéséhez szükséges; - ha képszer, ha hasonlatokkal élünk és azokat a gyermekek által ismert fogalmakkal, cselekvésekkel kötjük össze; - ha alkalmazkodunk a 3-6 éves gyermek tárgyias gondolkodásához; - ha a szavak, kifejezések megválasztásakor alkalmazkodunk a gyermekek szókincséhez, meglév ismereteikhez, értelmi fejlettségükhöz; - ha ösztönzést adunk a mozgás végrehajtására, hogy mozgásba lendüljön képzeletük és a bekövetkez élmény hatalmába kerítse ket; - ha magyarázatunk utasítás jelleg, felszólít és kihangsúlyozza a végrehajtás pontosságát; - ha a mozgást kellemesnek szórakoztatónak tüntetjük fel; - ha vetélkedésre, versengésre szólítjuk fel a gyermeket; - ha magyarázatunk mindig fontossági sorrendben vonatkozik a részletekre és nem terjed ki már ismert mozzanatokra; - ha magyarázatunkkal mintegy kikényszerítjük a helyes végrehajtást, nem okozunk bizonytalanságot; Bemutatás: mozgással kifejezett ismeretközlés. A magyarázat mellett a bemutatás nyújtja a gyerekek számára azt a képet, amelyre az els kísérlet is kielégíthet lehet. Úgy is mondhatjuk, hogy a bemutatás a 3-6 éves gyermek megértésében és elképzelésében kizár minden félreértést. A bemutatás legegyszerbb módja ha nem a gyerek, hanem az óvón végzi. Akár a nevel akár a gyermek mutat be, az legyen mindig mintaszer, pontos, szemléletes. A bemutatás akkor pontos, ha a magyarázattal teljesen megegyezik és akkor szemléletes, ha a mozgás lényeges mozzanatait a gyermekek számára világosan tükrözi.. Ennek érdekében ügyeljünk arra, hogy tükörképszeren járjunk el, vagyis a mozgást a gyermekekkel szemben állva az óvón úgy mutassa meg, ahogy azt a gyermek iránya kívánja. A bemutatást minden gyermek jól és a megfigyelés szempontjából a legjobb síkban lássa. Ha a gyermekek nem körben állnak, hanem szétszórtan, akkor az óvón helyezkedjen távolabb, hogy mindenki láthassa t. Általában a kör kerületén és ne a kör közepén mutassuk be a gyakorlatot és nem is mindig ugyanazon a helyen, hanem változtatva. Van gyakorlat amelyet jobb oldalnézetbl bemutatni. Helyhez kötött gyakorlatoknál (távolugrás) viszont a gyermekcsoportot kell úgy elhelyezni, hogy mindenki láthasson. Még jó magyarázat és bemutatás után is számíthatunk eredménytelenségre, ezért alkalmazunk ekkor olyan eljárást mint: utánzás, természetes játékos munka, rávezet gyakorlat, kényszerít helyzetek és feladatok, segítségadás. A természetes játékos munka lényege, hogy a gyerekek a mozgást ki tudja? felszólításra végzik, vagyis versengésre, vetélkedésre szólítjuk fel ket. A mozgás végrehajtási formájának megválasztása a gyermekek leleményességén múlik, mert az utasítás a végrehajtás módját nem jelöli meg. 10

11 11 Rávezet gyakorlat a kialakítandó mozgás egészének olyan részlete, mely önmagában is gyakoroltatható. A gyakorlat legnehezebben megérthet részének kiemelése, önálló gyakorlat formájában. Kényszerít helyzetek és feladatok. Elnevezésük arra utal, hogy segítségükkel a gyermek számára olyan körülményt teremtünk, amely kikényszeríti a mozgásnak, vagy a mozgás részeinek helyes végrehajtását. A segítségadás nemcsak a gyermek épségének megrzését, a balesetelhárítást segíti el, de a mozgások els kísérleteit is megkönnyíti. Önbizalmat önt a gyermekekbe és átsegíti ket a mozgás legnehezebb mozzanatain, de akkor segítsünk, ha sikertelenség, vagy baleset fenyeget. 3. A gyakoroltatás Új ismeretek közlése mellett a mozgások bevésésére, testi képességek fejlesztésére irányul, valamint elsegíti, hogy a tanult mozgásokat a gyermekek különböz viszonyok között alkalmazni tudják és a mozgásokból fakadó megterheléshez egészségük veszélyeztetése nélkül hozzászokjanak, vagyis mozgáskészségeik kialakuljanak. A mozgás bemutatása után a gyermek megkísérli a hallott és látott gyakorlat elvégzését. Az els néhány végrehajtási kísérlete kisebb, vagy nagyobb mértékben felesleges és helyes mozgást akadályozó merev, ügyetlen mozdulatokból áll, majd a mozgás egyre rendezettebbé válik, de még labilis. A további mozgásgyakorlás odavezet, hogy a gyermek mozgásismerete megszilárdul, a végrehajtás módja bevésdik, vagyis automatizálódik( jártassággá, készséggé fejldik). A jól begyakorolt mozgást a gyermek versenyszeren is képes használni. Minden begyakorolt mozgást idközönként ismételni kell mert a mozgás könnyen veszít pontosságából és összerendezettségébl Gimnasztikai gyakorlatoknál az idkihasználás, a gyakorlatok gyors pergése érdekében a szóban közlés és megmutatás többféleképpen kapcsolódhat egymáshoz. Gyors élénk mozgásoknál (szökdelés) a közlés megelzi a bemutatást. Ismétld, de tetszés szerint lassítható, gyorsítható st megállítható mozgásoknál, pl. kargyakorlatoknál egyidben végezhet a szóban közlés és a megmutatás. Ütemként változó a szóban közlés egyszer utasítással, a megmutatás pedig az irány mutatásával helyettesíthet. A gyermekeknek nincs türelmük a magyarázatot végighallgatni, ezért nem hiba, ha azonnal megkísérlik a mozgást, ahogy hallják vagy látják. Rendgyakorlatok: mutassuk kézzel, irányítsuk karral, hogy a gyermekekben ne alakuljon ki semmiféle gátlás. A vezényszó két részbl áll: egy felhívó részbl, Csoport! - (2 másodperces szünet) Állj! Gyakorlat rajta - Elég! Beszéljen az óvón tagoltan, természetes tempóban és beszédét kifejez karmozdulatokkal kísérje. A gyakorlat folyamatos vezetését és irányítását három fontos mozzanat alkotja: 1. A gyakorlat megindítása és megállítása. 2. Az ütemezés. 3. Javító-és ösztönz megjegyzések a végrehajtás minségére vonatkozólag. A helyváltoztatással járó gyakorlatok megkezdésére indulj, beszüntetésére állj vezényszóval utasít az óvón, a többi gyakorlatnál rajta és elég vezényszavakat használja.

12 12 Minden gyakorlatnak ritmusa és üteme van. A kisebb növés gyermekek járására élénkebb ütemet kell adni, mint a nagyobbaknak. Az ütemtartással egybekötött járás az óvodában nem elsrend feladat. A gyakorlatvezetés, hangszín, és hanger változatos mondanivalónk neveli rátermettségünk sokoldalú függvénye. Általában az egész csoporthoz szóljunk, dicsérjük vagy javítsuk ket, de csak végs esetben szólítsuk meg azt a gyermeket akire, vagy akikre megjegyzéseink vonatkoznak. Biztosítsuk a magunk számára a vezet szerepet. Sok múlik a szoktatáson, szervezésen, amely az idvel, hellyel történ takarékoskodásnak, továbbá bizonyos mozdulatoknak, alakzatok felvételének és változtatásának, a hely- és helyzetváltoztatás egységes végrehajtásának, s általában a küls rend biztosításának feltétele. 4. A foglalkozás formái Foglalkozásunk során aszerint, hogy a csoport minden tagja együtt, vagy több gyermekbl álló kisebb csoportban vagy pedig a gyermekek egyenként végzik a mozgást a foglalkozásnak több szervezési formáját különböztetjük meg. a) Együttes foglalkoztatás azt jelenti, hogy valamennyi gyermek, az egész csoport együtt az óvón irányításával egyszerre azonos mozgást végez. Ez nagyon jó, de sajnos nem minden esetben alkalmazható. b) Késbb csoportonkénti foglalkoztatást akkor kell alkalmaznunk, ha nincs elegend szerünk, eszközünk, vagy helyünk, hogy a gyermekek egyszerre dolgozzanak. Ilyenkor csoportonként annyi gyermek végezze együtt a mozgásokat, amennyinek a foglalkoztatását a rendelkezésünkre álló szerrel- és eszközzel megtudjuk oldani. Ennek a foglalkoztatási formának az az elnye, hogy azonos mozgást végeznek azért a gyermekek, és irányító megjegyzéseink mindenkihez szólnak. Ügyelni kell azonban arra, hogy egy kisebb csoportban 5-6 gyereknél több ne legyen. c) Csapatfoglalkozás az a szervezési forma amikor különböz szer-és eszköz áll rendelkezésünkre és ehhez kell a csoport tagjait elosztani. Ezt a formát is használjuk az óvodában, legföljebb négy csapatba osztva el a gyermekeket. Ajánlatos el is nevezni a csapatokat, pl. nyuszi, mackó, lepkék és ezeket úgy irányítjuk, hogy mindegyik, különböz gyakorlatokat végz csapat a körforgalomban mindegyik szerhez- vagy eszközhöz (állomásokra) el is jusson a foglalkozás alatt. d) Egyenkénti foglalkoztatás a legrosszabb, mert ez azt jelenti, hogy a csoport tagjai csak egyenként egymásután végezhetik a kiadott feladatot és nagyon sok a várakozási id. Lehetleg ne is alkalmazzuk. 5. A hibajavítás Testnevelési foglalkozásainkon eredményes munkát akkor tudunk végezni, ha a gyermek munkáját állandóan figyelemmel kísérjük és minden megnyilatkozásukat észrevesszük. Ez a megfigyelés ne csak a gyermekek munkájára, de pl. kipirult arcukra,izzadtságukra, köhögésükre is terjedjen ki, és a helyzetnek megfelelen járjunk el. Mozgáshibákat akkor tudunk kijavítani, ha fejlett a megfigyel képességünk és pontosan ismerjük a mozgások végrehajtásának helyes módját. Az olyan óvón aki nem javít, nem dicsér, az vagy kényelmes, vagy nincs fogalma a mozgás

13 13 helyességérl. Nem elég jóváhagyni a szép volt, jó volt szavakkal, hanem igyekezzünk megindokolni konkrétan- azért szép mert... -a végrehajtást, az ilyen értékelésbl mindenki tanul. A dicséret mindig nagyobb ösztönz er, mint a korholás. A hibák többféle okból eredhetnek. Származhatnak hiányos megértésbl, rossz elképzelésbl, rosszul mköd ideg- izomrendszertl és a már kialakult helytelen beidegzdésekbl. Bármi idézi is el a hibát, az óvón képzettségén múlik annak kijavítása. Elssorban a testi épséget veszélyeztet hibákat kell kijavítani. Nem tanácsos hibát bemutatni, mert hajlamosak pont ezt észrevenni és utánozni. Ne engedjük meg egymás kinevetését, érezzünk együtt a gyermekek vágyaival, nehézségeivel, gondolatvilágával, akkor a fejleszt szándékkal együttjár a helyes hibajavítás. Figyeljünk fel még arra is, hogy nem túl nehéz-e a gyakorlat, de arra is, nem túl könny-e? Sokszor abból is ered hiba, ha a gyakorlat üteme gyors, ez fleg akkor fordul el, amikor az óvón együtt dolgozik a csoporttal és magának megfelel tempót diktál. Kezdetben az els mozgáskísérleteknél ne követeljünk gyors végrehajtást, mert ezáltal is eleit vehetünk hibáknak. A gyermek figyelmetlensége, hiányos megértése és rossz elképzelése is emelheti a hibák számát. Ne essünk túlzásokba a hibajavításnál BA foglalkozások megtervezése A program testnevelési anyagának didaktikai átalakítása az ütemterv (kalendarisztikus Erdélyben). Az ütemterv összeköt kapocs a testnevelési anyag és a testnevelési foglalkozások között. A testnevelési anyag tervszer elvégzésére csak akkor vállalkozhatunk, ha azt a tanítás körülményeinek, az anyag természetének megfelel csoportosításban és menetben elrendezzük és ütemtervben rögzítjük. A testnevelés ütemterv részletmunkákból áll, amelyek f szakaszai: anyagkiválasztás, anyagfelbontás, anyagelrendezés. Anyagfelbontást a gyermekek elképzettsége, a mozgástanulás folyamata, a mozgás szerkezeti elrendezése és a didaktikai elvek alapján kell végeznünk. Az anyagelrendezés az éves tervkészítésnek fontos mozzanata. Az anyagot minden óvodai csoportban az összévi foglalkozások számának szem eltt tartásával, elször két aránylag egyenl részre kell bontani: egy szabadtéren és egy óvodai teremben levezethet gyakorlatcsoportra. Egy-egy foglalkozás a testnevelés egy-egy láncszeme. A testnevelési foglalkozások összefügg láncot alkotnak. Minden egyes foglalkozás viszonylag önálló egész, de az elstl az utolsóig mégis összefügg pedagógiai folyamat. A testnevelési foglalkozás ideje kiscsoportban 1o-15, középs csoportban 2o-25, nagy csoportban perc. A foglalkozás megkezdése eltt meg kell teremtenünk a foglalkozáshoz szükséges elfeltételeket: a gyermekeknek a foglalkozáshoz a középs és nagy csoportban át kell öltözni. Szereket és eszközöket ki kell készíteni, a termet esetleg még át is kell rendezni. sorakozással kell kezddjön, és a testnevelési foglalkozás anyagának és céljának rövid megjelölésével A foglalkozás fel kell kelteni a figyelmet és az érdekldést. Járással, futással- esetleg játékkal be kell a gyerekeket melegíteni.

14 14 Gimnasztikai gyakorlatokkal a szervezet sokoldalú fejldését biztosítani kell és egyúttal olyan gyakorlatokat is venni, amely elkészíti a foglalkozás fgyakorlatait. A fgyakorlatok a foglalkozáson valamelyik természetes vagy torna mozgás gyakorlása, új körülmények közötti alkalmazása. Ehhez mindig annyi kiegészít anyagbeiktatása kapcsolódjon, amennyi a foglalkozás idejébe belefér. Természetesen elegend idt kell biztosítani az erteljes és sokoldalú hatást kiváltó játékra is. A játék utáni izgalmat nyugodt hangulat váltsa fel és a szervezetet élettanilag és lélektanilag járással, légzési gyakorlatokkal kell csillapítani. 5. 3BA TESTI KÉPESSÉGEK JELLEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSÜK LEHETSÉGEI AZ ÓVODAI TESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOKON Az ember nagyon sokféle képességgel rendelkezik. Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetségét biztosítják, nevezzük testi képességeknek Alapvet testi képességek: az er, gyorsaság, állóképesség és ügyesség. Más felosztás szerint a testi képességek lehetnek: kondicionális és koordinációs képességek. Kondicionális képességek: állóképesség, er, gyorsaság. Koordinációs képességek: ügyesség és Uspecifikus koordinációs képességek: Uegyensúlyérzék, térérzékelés, izomérzékelés, (kinesztetikus) tempó és ritmusérzék, iram és idérzékelés. A mozgások eredményes végrehajtásának lehetségeit az izületek mozgékonysága, a lazaság, hajlékonyság, ruganyosság és a robbanékonyság képességei is biztosítják. Az alapvet testi képességek sokszorosan összetett képességek, így a mozgás végrehajtásához szükséges egyéb sajátosságokat is magukba foglalják. Az alapvet testi képességek az óvodás korcsoportokban különböz szintek, fejldésük tempója pedig egymástól eltér BAz er Az er jelenti azokat az egyéni sajátosságokat amelyek révén küls és bels ellenállásokat le tudunk küzdeni. Er nélkül semmilyen mozgástevékenység nem végezhet. Ezért a legalapvetbb testi képességnek tekinthetjük. Az erkifejtésben az izomrostok tömege és minsége játszik dönt szerepet. A nagy erkifejtés oxigén szükséglettel jár, az ellátás folyamatosságát biztosító idegfolyamatok teszik lehetvé, hogy nagy igénybevétel után az izom rövid idn belül visszanyerje munkavégz képességét. Ezért szükséges, hogy többször végeztetett iramváltoztató, vagy belegyorsuló futás, illetve gyorsfutás, gyorsan végzett kuszások, mászások után rövid ideig tartó passzív pihent iktassunk be. Az erkifejtésnél az akaraterre is szükség van. UAz er fejlesztésére Ukétféleképpen hathatunk: hau küls terhelést, Uvagy ha Usaját testsúly ellenállását Ukell leküzdenünk. Küls terhelést jelent pl. a kéziszerrel vagy társsal végzett gyakorlat. Saját testsúly terhelésének leküzdése ellenállással: a kuszás, csúszás-húzás----tolás, függés, lendület, ugrás stb. testgyakorlatokban jelentkezik. Az er fejlesztésére a következ eljárásokat alkalmazzuk leginkább:

15 15 - vagy a terhelés nagyságát változtatjuk, - vagy a mozgás gyorsaságát, - vagy az ismétlések számát. Az óvodás gyermek testi képességei közül az er fejldik a leggyorsabban, ha fokozatosan növeljük az ellenállást BÁllóképesség Állóképességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig, és eredményesen tudunk végezni. A huzamosabb ideig tartó mozgástevékenység közben jelentkez fáradtságot, ismételt ellenállás kifejtésével lehet leküzdeni. A rendszeres gyakorlás, a tervszeren vezetett óvodai testnevelési foglalkozások folyamata a szív-, és keringési rendszer, a tüd, valamint a szervezet más vegetatív mködésében, jelents funkcionális változást eredményez. A központi idegrendszer mködési állandóságát, szilárdságát is jelenti az állóképesség. A lelki képességek közül az akarater, a tartós érzelem is hozzájárul az állóképesség kifejtéséhez. A kisgyermek állóképessége a testi képességei között a legfejlettebb szint. Ez abból is lemérhet, hogy ébrenléte alatt szinte állandóan mozog. Az állóképesség UfejlesztéséreU legalkalmasabbak a ciklikus szerkezet mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, ugrókötéllel végzett szökdelések stb. Az Uenyhe terhelésu gyakorlatok Uismétlési számának növeléseu, vagy a fgyakorlatok mellé tervezett kiegészít feladatok számszer növelése is alkalmas az állóképesség fejlesztésére. Óvodásaink állóképessége a fokozatos, lassú terhelés növelése mellett meglep fejldést mutat. Nagyon fontos, hogy a huzamosabban végzett gyakorlás ne legyen egyhangú. Pl. az állóképesség fejlesztésére tervezett futást különböz irányokban végeztetjük: körbe, hullámvonalba, csigavonalba, félfordulattal stb. Az egyhangúság a gyermek aktivítását megszünteti, a változatosság növeli BGyorsaság Gyorsaságon azokat az egyéni sajátosságokat értjük, amelyek lehetvé teszik a cselekvések célszer végrehajtása során a sebesség növelését. A gyorsaság számtalan változatban jelentkezik a mozgástevékenységekben. Fbb változatai: a tér leküzdése a lehet legrövidebb idn belül, ilyenkor UmozgásgyorsaságUról beszélünk: gyors járásról, futásról stb. Másik változata: a váratlan, meglep, szokatlan helyzetekben való gyors reagálás, amit UcselekvésgyorsasággalU jelölünk. Pl. menekülés fogótól gyors irányváltoztatással, menekülés a labda ell elhajlással, guggolással stb. A gyorsaság alapveten a központi idegrendszerben végbemen idegfolyamatok mozgékonyságától függ( az idegpályák ingervezet képessége, az izomrostok összehúzódó képessége, a gondolkodás, az elhatározás, a cselekvés teljesítésére irányuló akarater stb.) és ez megmutatkozik a reakcióképességben, amit a reakció - idvel mérünk. A cselekvések gyorsaságát a már jártasság és készségszintre fejldött mozgástevékenységben növelhetjük.

16 16 A gyorsaság UfejlesztéséreU a gyakorlati alkalmazás mozzanatában kerülhet sor. Kedvezen alakíthatjuk már kiscsoportos korban a fejldést, ha a természetes mozgásokban jártasságaikat, készségeiket stabilizáljuk, és versengéseikben, játékaikban a mozgás tempójának növelésére motiválunk. Erre alkalmasak az un. gyorsasági gyakorlatok: rövid távokon gyorsfutás; belegyorsuló futás; gyors futással akadály kerülés (irányváltoztatás); haladással végzett szökdelések; ülésben végzett csúszások stb. tehát fleg ciklikus mozgástevékenységek. A középs és nagycsoportos gyermekeknél a cselekvés gyorsaságának fejlesztésére is törekednünk kell. A váratlan, meglep helyzeteket mesterségesen elidézhetjük (pl. közepes tempójú futásból jelre különböz testhelyzetek felvétele, szoborjáték stb.)vagy természetes játékkörülmények között kerül sor a gyermek önálló, gyors cselekvésére(pl. futó-fogó játékok, labdajáték). A gyorsaság fejlesztésére alkalmasak a nekifutással végzett ugrások, így a nekifutással távolugrás, illetve akadályokon átfutások és akadályok fölött átugrások nekifutásból. Ezeket a gyakorlatokat passzív pihen kövesse, mivel a maximális sebesség nagy oxigénadósságot hárít a szervezetre. A gyorsaság fejlesztése nagymértékben függ a mozgásoktatás tervszerségétl, és az oktatás folyamatának eredményességétl BÜgyesség Ügyességnek nevezzük azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a cselekvések célszer megválasztásának és az eredményes végrehajtás módjának lehetségét biztosítják. Az ügyesség megnyilvánulásaiban dönt szerepe van a központi idegrendszer koordinációs képességének. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben ennek alakíthatósága. Egyrészt az emlékezéssel, a fantáziával, a gondolkodással, másrészt a mozgástevékenységek automatizálásával függ össze. A központi idegrendszer fejldését a mozgásos tevékenységek gyakorlása kedvezen befolyásolja. Az óvodás gyermek mozgásügyességének fejlesztése érdekében a fenti ismereteink alapján sok testgyakorlat elsajátításában törekedjünk az alkalmazható tudásszint kialakítására. Ennek a folyamatnak legfbb hajtóereje a gyermek motiváltsága és tudatos aktivitása, tanulási, elsajátítási szándéka. UA kiscsoportosoknálu egy-egy testgyakorlatot egymás után kevesebbszer ismételtessünk, inkább sok, szerkezetileg egy-két alapformából( hajlítás-nyújtás; emelés-leengedés) álló elkészít gyakorlatot végeztessünk. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé az elkészít gyakorlatok fontos szerepét. A végtagok, a törzs az egész test mozgás koordinációját az elkészít gyakorlatokkal fokozatosan tökéletesíthetjük. A fgyakorlatokat, amelyek természetes mozgások- és amelyekben a gyerekek már a jártasság szintjét is elérik, mire az óvodába lépnek- változatos módon, érdekesen gyakoroltassuk. Használjon fel az óvón kéziszereket, játékokat, színes flakonokat stb. Helyi lehetségei, szakismerete és fantáziája alapján tervezzen tartalmában gazdag és élményt nyújtó testnevelési foglalkozásokat. UA középs csoportosoku fejlettsége lehetvé teszi, hogy a két alapformából összetett elkészít gyakorlatot több irányba végeztessük (pl. törzshajlítás elre és oldalt; elre

17 17 és hátra stb.) illetve több alapformát is összekapcsolhassunk ( pl. nyújtott ülésbl páros lábemelés, terpesztés, zárás, leengedés terpeszülésbe). A fgyakorlatok közül a kiscsoportban elsajátított gyakorlatokat nehezebb körülmények között alkalmaztatjuk, illetve játékos versengésekben, versenyekben teremtünk olyan szituációkat, amelyben a már elsajátított testgyakorlatok közül önálló választás alapján dönti el a gyermek, hogy melyiket alkalmazza ( pl. feladat: alacsony akadály alatt átjutás; cél: minél gyorsabban; lehetséges megoldások: átmászás négykézláb, térdel támaszban, hason fekvésben csúszással, ülésben csúszással, pókjárással stb.) A Unagycsoportos gyermeku fejlettsége már minségi különbséget mutat a mozgáskoordinációk terén. Az elkészít gyakorlatok végrehajtásában gazdaságos, harmonikus mködés látható. Képesek az óvón ütemezésére egyönteten a kívánt tempóban, ritmusban végrehajtani a gyakorlatokat. Kéziszerekkel ügyesen bánnak, finomabb izomérzékelésük is kifejldött. Összetett gyakorlatsor megtanulására képesek. A fgyakorlatok elsajátítási folyamata felgyorsul, az elméleti ismeretek iránt érdekldek, így lehetséges a mozgás végrehajtási módjának finomítása is. A gyakorlati alkalmazás terén, valamint az ismétlések alkalmával a tudatos erfeszítést igényl feladatok jelentenek örömet. Ilyen feladatok a mozgáskombinációk, vagy összekapcsolások, pl. különböz szereken végezhet, többféle egymáshoz kapcsolódó egyszer testgyakorlat, vagy a talajgyakorlatok. Örömet nyújtanak számukra azok a versengések is, amikben a pontosabb, szebb végrehajtás a cél. Ügyességüket a labdajátékokban mutatják meg igazán. Ezért gyakran alkalmazzunk foglalkozásainkon olyan labdajátékokat, amikben lehetség kínálkozik a célszer cselekvésmódok közötti önálló választásra, és a végrehajtás eredményeinek önálló eldöntésére. Az ügyesség fejldése az óvodai testnevelés három éve alatt eleinte alig láthatóan, de késbb mind szembetnen mutatkozik. Feltétele, - mint valamennyi testi képesség fejlesztésének, - a tervszer, átgondolt nevelési, oktatási-képzési folyamat BA testi képességek és mozgáskészségek összefüggése Az eddigiekbl kitnik, hogy a mozgáskészség kialakulása, és az alapvet testi képességek fejldése egymással dialektikus kölcsönhatásban van. Bármely mozgás elsajátításához eleve megfelel szint testi képességek szükségesek. Viszont a testi képességek csakis a mozgástevékenységek gyakorlásával fejldnek. Amíg egy gyakorlat mozgáskészséggé alakul, addig azoknak a testi képességeknek a színvonalát is fejleszti, amelyekre a gyakorlat végrehajtása során döntleg szükség van. A testi képességek fejlettsége a mozgáskészségeken keresztül nyilvánul meg ( a gyors, pontos, célszer cselekvésekben), a mozgáskészség pedig csak a neki megfelel testi képességek jelenlétében nyilvánul meg. A testi képességek a mozgáskészség kialakulásának folyamatában fejldnek. Ez a fejldés azonban csak olyan mértékben haladhat, ahogy ezt az életkori sajátosságok lehetvé teszik. Ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe, a gyermeket a tartós figyelem összpontosítás, a változatlan körülmények között folyó hosszas gyakorlás, idegileg kimeríti, a sikertelenség vagy félsiker kedvét szegi. Ezért az óvón az ütemterv készítés során, az anyag elrendezésekor hangolja össze a fgyakorlatok oktatási sorrendjét és a gyermekek testi képességeinek fejlesztését. (Pl.

18 18 rendelkezzenek olyan ervel és gyorsasággal, hogy képesek legyenek nekifutásból távolugrást végezni; a függésben végezhet feladatokat elzze meg a hátizmok, a vállöv, a karizmok ersítése természetes támaszgyakorlatok gyakori végeztetése.) Ezt az elkészítést a gimnasztika anyagával, és a már jártasság szintjére fejldött fgyakorlatok, játékok, versengések keretében való gyakorlati alkalmaztatásával lehet megoldani. 6. 4BRészben osztott és osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásai Hazai óvodáink különböz adottságai miatt, megkülönböztetünk szép számmal olyan óvodákat, amelyekben a csoportok életkor szerinti összetétele különböz. A kis és középcsoport összevonásánál alakul ki a részben osztott kiscsoport, míg a középs és nagycsoport összevonásánál a részben osztott nagycsoport. Ahol különböz életkorú gyermekek együtt alakítanak egy osztatlan csoportot, vegyes csoportnak nevezzük. A részben osztott, illetve osztatlan csoportok testnevelési foglalkozásain az anyag kiválasztása, az alkalmazott módszerek és a foglalkozás szervezése szempontjából nehezebb feladat hárul az óvónre, de a nagyok segítik a kicsiket, st ellenrzik, míg a kicsik a nagyokat utánozva, könnyebben sajátítanak el ismereteket mint osztott csoportban. A rendgyakorlatokban a kicsik a nagyokat utánozzák, akik segítségükre vannak a térbeli tájékozódásban. A kicsik a nagyok között állnak. Az elkészít gyakorlatból a beszoktatás idejére 2 szabadgyakorlati alapformából összeállított gyakorlatot végeztessünk, bemutatással, utasításra, játékosan, mindég motiválva és utánoztatva az életbl ismert mozgásokat. A f gyakorlatok végzésénél pl. futás, a kicsiket külön sorba állítjuk, kevesebbet kérünk tlük. Az ütemtervben közös témákba rendezzük az anyagot. Az anyag nagy része évrlévre koncentrikusan bvül. A középs csoportosokat a nagycsoportosokkal együtt nagyoknak tekinthetjük. Az ismeretfeldolgozást minden gyerek közös figyelme mellett végezze az óvón. Elször a kicsik anyagát dolgozza fel (bemutatás, magyarázat), majd ugyanazt a munkát a nagyokkal is végezze el. A nagyok önállóan kezdjék el a végrehajtási kísérleteket, a kicsik az óvón irányításával. Ha szükséges a nagyoknak is segítsen. Lehetleg két párhuzamosan elhelyezett gyakorlóhelyet szervezzünk. A megszilárdító gyakorlásnál az az eljárás mint az ismeretfeldolgozás során. Az ellenrzés mindkét csoportra terjedjen ki. Pontatlan, hiányos vagy meg nem értett ismeret itt sem maradhat a gyermekekben. Az alkalmaztatás a gyakorlás körülményeinek megváltoztatását is jelenti. Ezt megoldhatjuk versengések, versenyek, játékok segítségével. A kicsik feladatait könnyítjük. Az elkészít gyakorlatok oktatásában uralkodó módszer az utasítással vagy utasítás jelleg magyarázattal kapcsolt bemutatás, a játékos gyakorlásvezetés, az utánzás. Itt fleg a kicsikhez igazodunk, mert ezt a munkát együttes csoportfoglalkoztatási formában végezzük. A nagyokkal egy-egy gyakorlatot többször végeztessünk és iktassunk a gyakorlatok közé összetett gyakorlatot is. A kicsik ezalatt elvileg

19 19 pihenhetnek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy önindítékból k is megkísérelik a gyakorlatok végrehajtását. A foglalkozás idtartamát úgy tervezzük, hogy a nagyok tovább játszhassanak nehezített szabályokkal, így a tanult gyakorlatok alkalmazásában több változatra lesz lehetségük, amit a hely megnagyobbodása is biztosít. 7. 5BTESTNEVELÉS AZ I-IV OSZTÁLYBAN A testnevelés célja és feladatai az általános iskola alsó tagozatán Az egészség biztosítása és megrzése. A tanulókat fel kell ruházni az egészséges életmódhoz szükséges ismeretekkel. Az élettani folyamatok, mint pl. a növekedés, fejldés ösztönzése. A testnevelés sajátos mveldési anyagának átszármaztatása, elsajátítása a cselekvési kulturáltság kialakítása céljából. A testi képességek fejlesztése, melyet az akarat, jellemer, erfeszítés vállalása stb. birtokában lehetvé teszik a feladatok eredményes megoldását. A mozgási készségek kialakítása és fejlesztése. A megfelel szintre fejlesztve a képességekkel együtt olyan cselekvképességet biztosít, mely változó helyzetekben is biztosítja a tanulók számára az értelmes, eredményes feladatmegoldást. A rendszeres testedzés váljon a tanulók mindennapi szükségletévé, motiválja a teljesítményre törekvést. A játék segítségével a tanulók sajátítsák el a közösségi élet elemi szabályait, magatartási normáit. A gyermekek jellemének, személyiségének fejlesztése, rendre, fegyelemre való szoktatás, kezdeményez képességük, fantáziájuk, alkotókészségük ösztönzése. 8. 6BA KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI BA testi fejldés jellemzi A legmeghatározóbb a test magasságának, termetének és a testsúlyának törvényszer alakulása változása. A fiúk 3 éves kori 98,6cm-rl 115,9 cm- re növekszik 6 éves korra, a lányoké 98,o6-ról, 115,4 cm-re alakul. Testsúlyuk 14,8 kg-ról 2o,6 kg-ra a fiúk és 14,6-ról 2o,1 kg-ra emelkedik a lányok esetében. Tíz éves korban a fiúk és lányok testmagassága és testsúlya azonosságot mutat.(fiúk testmagassága 139,2 cm, leányok 139,1 cm, testsúlyuk 33,1 kg, leányoké 32,9 kg.) A fokozatosan megszn gyermekkori formák egy fejlettebb testalkat, az iskolás gyermek alkata váltja fel. Megváltozik a fejnek, a törzsnek és a végtagoknak az aránya. Kialakul az élettani görbület. Az alkat teljes fejldésében alapvet szerepe van a csontrendszer fejldésének, a váz csontosodása folytatódik. 7-8 éves korban a

20 20 medencecsont három különálló részbl áll, összenövése most kezddik és serdül korban csontosodik el. A csontozat azonban még rugalmas, könnyen deformálódik, ezért a testtartásra fordítsunk különös gondot. A gyermek testsúlyának 27%- a izom, 8 éves korban. Az izomzat, beleértve a szívizomzatot is, a fokozatosan növekv intenzítású, optimális terhelés hatására kedvezen fejldik Az agymködés tökéletesedik, az idegkapcsolatok fejldésében is jelents változás áll be az ingerületi és gátlási folyamatok viszonyában és ez a kiegyensúlyozottság a mozgáskoordinációs képességre és a figyelem összpontosítására is kedvezen hat. A kisiskoláskorban a nagy szervi funkciók- légzés, vérkeringés, anyagcsereegyidejleg fejldnek a test növekedésével. A fejldésben lév légzszervek- a szk légutak, a kistérfogatú mellüreg- a kevésbé fejlett bordaközi izmok miatt nem megfelel mélység és erej a be- és kilégzés BA kisiskolás mozgásfejldésének sajátosságai Kötetlen játéktevékenységük során a gyermekek kivétel nélkül mozgásos játékokkal foglalják el magukat: futkosnak, fogócskáznak, szökdelnek, labdáznak. A függésre támaszra alkalmas rácsokon felkapaszkodnak, függenek, hintáznak, egyensúlyoznak. Mozgásukban azonban sok hibát fedezhetünk fel, pl. ütemes járásnál nem tartják be a lépések egyenletes hosszát, szaladás közben térdeik beroggyannak, trappolással szaladnak, kartartásuk futás közben helytelen. Labdadobáskor fleg lányoknál helytelen a testtartás pl.: karok lendítése oldalra, túlzott hátrahúzása, a könyök kifelé csavarása stb. Az els osztályba lép gyermek képes páros- és egy lábbal szökdelni, páros lábbal kisebb akadályt átugrani, fel- és leugrani. Ezeknek a mozgásoknak a sikere az egyéni fejlettségtl függ. Hibás lehet a karok mozgása, a repülés íve (lapos), helytelen talajfogás, Az iskolai testnevelés lehetséget biztosít a mozgáscselekvések helyes elsajátítására, kijavítására, alkalmazására, készségekké alakítására, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésére. 9. 7BA MOZGÁSANYAG OKTATÁSI FOLYAMATA BAz oktatási folyamat sajátosságai a testnevelésben. A tanulás a személyiség fejldésének lényeges feltétele. Az egyén új magatartásformát alakít ki, a képesség, a teljesítmény új formáit sajátítja el, miközben egyre nagyobb szerepet kap nála a megismerés. Az ismeretszerzés cselekvéshez kötött. A mozgáscselekvésnek a gyermeki fejldés legkorábbi szakaszától megismer, jellege is van. Az új mozgások tanulása, a már megtanult, elsajátított és alkalmazott mozgások finomítása annál eredményesebb lesz, minél jobban ismeri a tanuló az ismeretanyag,

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat

Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Sportiskolai osztály fizikai képesség felmérési vizsgálat Célja: A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel ruházzuk fel tanulóinkat, mely későbbi cselekvési biztonságukat,

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.

UEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02. UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Mindennapi testmozgás-egészséges élet

Mindennapi testmozgás-egészséges élet Mindennapi testmozgás-egészséges élet Dr. Vass Zoltán Ph.D. Magyar Diáksport Szövetség 1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGTERÜLET MŰVELTSÉGTERÜLET TESTNEVELÉS 1-8. ÉVFOLYAM SZANDASZŐLŐSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, MŰVELŐSDÉSI HÁZ ÉS ALAPFOKÓ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2010 Ajánlás A testnevelés tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített

Részletesebben

Vitorlázás 12. évfolyam

Vitorlázás 12. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 4. ÉVFOLYAM 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Készült: A Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv alapján. Éves óraszám:144

Részletesebben

Vitorlázás 9. évfolyam

Vitorlázás 9. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos

Részletesebben

MOZGÁS + JÁTÉK + VERSENY + ÉLMÉNY = JÖVŐ. Megnövekedett igény övezi az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlesztését.

MOZGÁS + JÁTÉK + VERSENY + ÉLMÉNY = JÖVŐ. Megnövekedett igény övezi az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlesztését. MOZGÁS + JÁTÉK + VERSENY + ÉLMÉNY = JÖVŐ Megnövekedett igény övezi az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlesztését. Az óvodai testnevelés színvonala meghatározza: a gyermek mozgásfejlődését, a rendszeres sportoláshoz

Részletesebben

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TESTNEVELÉS TANTERV 2004. készítette: BAGI PÉTER KÉSZÜLT AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 2003-AS KERETTANTERVE ALAPJÁN TESTNEVELÉS ÉS SPORT 7 12. évfolyam Célok és feladatok A testnevelés

Részletesebben

Vitorlázás 2. osztály

Vitorlázás 2. osztály 2. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a 3. évfolyamon: Hosszútávon működőképes kapcsolat kialakítása az iskola és az egyesület között; Az első évfolyamon megtanult hát- és gyorsúszás technikájának

Részletesebben

Vitorlázás 10. évfolyam

Vitorlázás 10. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;

Részletesebben

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése. Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése Budapest, 2008. november 8. Sümeginé Hamvas Enikő A csontos váz és a mozgatórendszer fejlődése Csontosodás, izomzat és ízületek - a csontos vázrendszer az embryonális

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA Óvodában és az 1 4. osztályban. 6. félév Buzás Ernő

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA Óvodában és az 1 4. osztályban. 6. félév Buzás Ernő A TESTNEVELÉS ÉS SPORT ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA Óvodában és az 1 4. osztályban 6. félév Buzás Ernő 2012 159 160 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ÓVODAI ÉS ALSÓ TAGOZATOS TESTNEVELÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE...162 2. A

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok

TESTNEVELÉS ÉS SPORT. 5 8. évfolyam. Célok és feladatok TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT

LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT LURKÓFALVA ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜZESGYARMAT 2015 OM azonosító: 201933 ÖNÁLLÓAN MKÖDÖ KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 1 LURKÓFALVA ÓVODA Nevelési Programja OM azonosító: 201933 FÜZESGYARMAT 2015. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 02 Kisgyermekgondozó, -nevelő Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

Testnevelés és sport. Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam Testnevelés és sport Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. ÉVFOLYAM 1. CÉLOK ÉS FELADATOK BEVEZETÉS Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyamok) Az iskolai testnevelés

Részletesebben

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502

EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési szám 7502 EXKLUZÍV ESZKÖZÖK Rendelési 7502 Eszköz leírása Méret (cm) Biztonsági tér (cm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) LIBEGŐ 160 x 97 x 127 460 x 397 300 000 381 000 Koordináció és egyensúly javítására. Erősíti

Részletesebben

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

TANMENET. Eltérő kiinduló helyzetek, és rajt gyakorlatok ezekből. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása. szeptember TANMENET október I. osztály Az irányok tisztázása. Ugrások egy, páros lábon. Eltérő testhelyzetek felvétele. 6-7 évesek Futás, járás technikája. Az alakzatok (oszlop, sor, kör) kialakítása.

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Gimnasztikai gyakorlatelemzés és -tervezés, rajzírás alkalmazása

A vizsgafeladat ismertetése: Gimnasztikai gyakorlatelemzés és -tervezés, rajzírás alkalmazása A vizsgafeladat ismertetése: Gimnasztikai gyakorlatelemzés és -tervezés, rajzírás alkalmazása A tételekhez segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket

Részletesebben

Integrált nevelés óvodánkban

Integrált nevelés óvodánkban Integrált nevelés óvodánkban Óvodánkban mi is tapasztaljuk, hogy a társadalomban végbemenő történések megváltoztatják a családok körülményeit. A családok többség egyre nehezebb anyagi háttérrel rendelkezik,

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5-8. Felső tagozat 5-8.osztály Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja.

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből

Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből Osztályozó vizsga anyaga testnevelésből Osztály: Szakközép iskola 9-12. Szakiskola 9-10 A vizsga szerkezete: Testnevelés tantárgyból csak gyakorlati vizsga van. 1. Gyakorlati vizsga - Időtartama: 45 perc

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök)

STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) STANDARD vonal (kiemelten ajánlott eszközök) Rendelési szám Eszköz leírása Méret (mm) Nettó ár (Ft) Bruttó ár (Ft) SL116 GYALOGLÓ 1250x600x1600 207 000 Ft 262 890 Ft Végtagok formálására, erősítésére és

Részletesebben

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYI TANTERV TESTNEVELÉS TÖMÖRKÉNY ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA A testnevelés és sport műveltségtartalma a középiskolában tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához

Részletesebben

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam

Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam Tartásjavító torna gyerekeknek 1-4. évfolyam 1. évfolyam 1-5 Szökdelések ugrások - Szigetről szigetre /ugrálás karikába/ - Mocsár -szökdelések, akadályok fölött 6-10 Egyensúly-gyakorlatok -gyakorlatok

Részletesebben

Röplabda. Futásból - ugrásba történő Átmenet megvalósítása elrugaszkodással. Távol ugrás helyből l6o cm.

Röplabda. Futásból - ugrásba történő Átmenet megvalósítása elrugaszkodással. Távol ugrás helyből l6o cm. Röplabda 1-2. évfolyam Előkészítő csoport Cél - Előképzés, a labdás ügyesség és az ehhez szükséges koordinációs képességek fejlesztése. Előkésztő játékok alkalmazása. Tananyag Követelmény Megjegyzés I.

Részletesebben

Utánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence

Részletesebben

Vitorlázás 6. évfolyam

Vitorlázás 6. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: Vízbiztonság továbbfejlesztése; A sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; A serdülőkori fiziológiás elváltozások (végtaghossz-, testmagasság növekedés) miatt

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 8. évfolyam Az 5. évfolyammal kezdıdıen a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja.

Részletesebben

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL

ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL (általános alapismeretek) Állóképesség: A szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi a sportmozgás hosszú ideig, a teljesítmény

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

Részletesebben

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz

Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz 9. osztály: Minimum követelmények testnevelés tantárgyból 9-12. évfolyamon a továbbhaladáshoz Kondicionális képességszintek: - iskolakör futás: 4 perc 51mp - Cooper-teszt: 1550m - Tömöttlabda dobás (hátra

Részletesebben

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY

HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY HELYI TANTERV A SZAKKÖZÉPISKOLA 0. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA TESTNEVELÉS TANTÁRGY Heti óraszám: 5 óra TANANYAG KIVÁLASZTÁS: Kerettanterv a Szakközépiskolák számára, az EMMI 51/2012. számú rendelete alapján. Készítette:

Részletesebben

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam

Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Testnevelés és sport 1-8. évfolyam Alapelvek, célok: A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendık a közoktatásban résztvevı korosztályok fizikai

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET Bevezetés Jelenleg Magyarországon ugyan különböző szervezeti keretek között, de több oktatási intézmény foglalkozik sportoló fiatalok oktatásával, nevelésével. Működik

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

3. osztály - Testnevelés

3. osztály - Testnevelés Horizontális tanulás a TÁMOP 3.4.2/A-11/2 Projektet megvalósító együttnevelő intézmények számára Célja az SNI-s tanulókat oktató nevelő intézmények pedagógiai munkájának megismerése: integrálás, differenciálás,

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

TESTNEVELÉS TANMENET. 4. osztály Évi óraszám: 109

TESTNEVELÉS TANMENET. 4. osztály Évi óraszám: 109 TESTNEVELÉS TANMENET A tanmenet heti 3 órában dolgozza fel a kötelezô tartalmakat. Ezen belül számos lehetôség kínálkozik az egyes témák súlyozására, a hagyományoknak megfelelô testnevelést tanító nevelôi

Részletesebben

Általános bemelegítés

Általános bemelegítés Általános bemelegítés Összefoglalás A test tengelyei és síkjai a szaknyelv kialakításának az alapja. Test és szer viszonya a test szélességifőtengelyének viszonya alapján állapítható meg. Az álló helyzetek

Részletesebben

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4

HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZIGETSZENTMIKLÓSI TANKERÜLET SZIGETSZENTMIKLÓSI KONDUKTÍV ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Somogyi Sándorné Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 22. Egymás tisztelete

Részletesebben

Testnevelés. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Testnevelés. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Testnevelés tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Bevezető Cél Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos

Részletesebben

11. évfolyam. Sportjátékok

11. évfolyam. Sportjátékok 11. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9 10. osztályos

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV. Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA TESTNEVELÉS TANMENET 2013/2014-ES TANÉV Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna, Varga Mariann Szeptember Balesetvédelmi oktatás. Futás gyakorlatok, labda

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Testnevelés és sport Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Gyakorlati Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM

Pedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése:

FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: FITNESS A fitness kifejezés szótári jelentése: 1. Alkalmasság LABDA NÉLKÜLI KOORDINÁCIÓ 2. Megfelelés 3. Rátermettség 4. Állóképesség A körülmény, amikor valaki fizikailag erős és egészséges (Oxford Dictionary)

Részletesebben

Testedzési program: 1.-6. hét

Testedzési program: 1.-6. hét Testedzési program: 1.-6. hét Az alábbiakban közreadunk egy teljes test megmozgatására alkalmas, kezdőnek szóló edzéstervet. A napi életritmusba rugalmasan beilleszthető, és emellett lehetőséget nyújt

Részletesebben

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek

11. Testnevelés tanterv-kiegészítés. 11.1 Célok és alapelvek 299 11. Testnevelés tanterv-kiegészítés 11.1 Célok és alapelvek Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési

Részletesebben

Fogalmi meghatározás

Fogalmi meghatározás A terhelés összetevıi Készítette: Gondi Noémi Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar 2007.10.04. Fogalmi meghatározás A terhelés az az alkalmazkodás érdekében szervezetre gyakorolt

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Testnevelés Helyi Tanterv 9.évfolyam Kéttannyelvű osztályok részére 2008. június 25. Testnevelés és sport Részei A kerettanterveben

Részletesebben

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak

Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Váll-, hát-, és mellizom fejlesztő gyakorlatok nemcsak kismamáknak Nagyon fontos, hogy szülés után erős legyen a váll és hátizmod, mert a gyereket sokat kell majd cipelned, a mellizom gyakorlatok pedig

Részletesebben

MOZGÁS+ÉLMÉNY= JÖVŐ A TESTNEVELÉS-MINDENNAPOS TESTNEVELÉS PROGRAM MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A LEWINSZKY ANNA GYAKORLÓ ÓVODA NAPSUGÁR CSOPORTJÁBAN

MOZGÁS+ÉLMÉNY= JÖVŐ A TESTNEVELÉS-MINDENNAPOS TESTNEVELÉS PROGRAM MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A LEWINSZKY ANNA GYAKORLÓ ÓVODA NAPSUGÁR CSOPORTJÁBAN MOZGÁS+ÉLMÉNY= JÖVŐ A TESTNEVELÉS-MINDENNAPOS TESTNEVELÉS PROGRAM MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A LEWINSZKY ANNA GYAKORLÓ ÓVODA NAPSUGÁR CSOPORTJÁBAN Kiss Ferencné gyakorlatvezető óvodapedagógus Elméleti megalapozás

Részletesebben

Őzikés Óvoda Pedagógiai programja

Őzikés Óvoda Pedagógiai programja Őzikés Óvoda Pedagógiai programja Mosonmagyaróvár 2013 A gyermekszem A gyermekszem : virág, csillag oltalom Csupa játék, csupa mosoly, izgalom. A gyermekszem : tág világ és kikelet Ha rád néz, földeríti

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Vitorlázás 1. osztály

Vitorlázás 1. osztály 1. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai az 1. évfolyamon: Az összehangolás megvalósítása az iskola és az egyesület között; A tantárgy formai és tartami sajátosságainak elemi szintű megismerése;

Részletesebben

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola

TANTERV : 5-8. osztály. Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola TANTERV : 5-8. osztály Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola NAT műveltségterület: Éves óraszám: Heti óraszám: Testnevelés és sport 185 5 ÉVF O- LY AM: A TANTÁRGY NEVE: 5. Testnevelés 6. Testnevelés

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A

A MUNKAÉLETTAN AL A AP A J P AI A A MUNKAÉLETTAN ALAPJAI A munka felosztása Fizikai munka Könnyő Közepes Nehéz Szellemi munka: Idegi szellemi tevékenység útján jön létre Megismerés folyamatai Érzelmi folyamtok Akarati folyamatok Fizikai

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Sportiskola 5-6. évf. Testnevelés és sport TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma az 5 8. évfolyamon az ismeretek tudatos bővítésével és a gondolkodási műveletek fejlesztésével párhuzamosan

Részletesebben

Szombathelyi Szivárvány Óvoda

Szombathelyi Szivárvány Óvoda Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi

Részletesebben

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. HELYZETELEMZÉS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A gyógypedagógiai ellátás területei Óvodánk a sajátos nevelési igényű (hallássérült, valamint súlyos beszéd- és nyelvfejlődési zavarral, részképesség zavarral

Részletesebben

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok

Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok Tartásjavító gyógytestnevelés gyakorlatok A gyakorlatokat a talajon egy tornamatracon végezzük! 1. Medence mobilizálás Kiinduló helyzet: Hanyatt fekvés, térdhajlítás, terpesz talptámasz. Tarkóra tartás.

Részletesebben

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.

Az óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Az óvoda nevelési célja A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével - úgy alakítsuk, fejlesszük a gyermekek képességeit, hogy

Részletesebben

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT

JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT JÁTÉK-MOZGÁS-KÖRNYEZET TEVÉKENY MEGISMERÉSE NEVELÉSI KONCEPCIÓ MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT A MOZGÁSFEJLESZTİ PROGRAM CÉLJA: MOZGÁSSAL AZ EGÉSZSÉGÉRT Rendszeres mozgással egészséges életvitel kialakítása,

Részletesebben

10. évfolyam. Sportjátékok

10. évfolyam. Sportjátékok 10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Sportjátékok Órakeret 30 óra Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél

ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél ATLÉTIKA Évfolyam: I. (6-9 évesek) Korosztály: Gyermekkorcsoport B Cél - A korosztály biológiai fejlődésének szem előtt tartása, az egészség megőrzése. - Az életkori sajátosságoknak megfelelő, sokoldalú

Részletesebben

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS

ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS TANÍTÓKÉPZÉS OKTATÁS A SPORTBAN SPORT AZ OKTATÁSBAN II. SZAKMAI KONFERENCIA ELTE Kihívások az új köznevelési és felsőoktatási törvény koncepciói alapján

Részletesebben

Tanterv. Testnevelés 1-4. évfolyam

Tanterv. Testnevelés 1-4. évfolyam 1 Tanterv Testnevelés 1-4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai sport és testnevelés az iskola egységes nevelő- oktató munkájának szerves részeként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az egészséget saját

Részletesebben

PORTFÓLIÓ. MOZGÁSSAL A FEJLŐDÉSÉRT A sport általi nevelés ERDEINÉ BÉKÉSI VALÉRIA TESTNEVELÉS MA

PORTFÓLIÓ. MOZGÁSSAL A FEJLŐDÉSÉRT A sport általi nevelés ERDEINÉ BÉKÉSI VALÉRIA TESTNEVELÉS MA Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Testnevelés- és Sporttudományi Intézet PORTFÓLIÓ MOZGÁSSAL A FEJLŐDÉSÉRT A sport általi nevelés ERDEINÉ BÉKÉSI VALÉRIA TESTNEVELÉS MA Témavezető: Dr. Tóvári

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon.

Csípőforgás. Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Csípőforgás Módszer: Álljon a gömbre egyenesen, majd végezzen a derekával twist-pörgő mozdulatokat és a karjaival egyensúlyozzon. Hatás: Erősíti a derekat és a hátizmokat. 2. Nyak-hát nyújtó gyakorlat

Részletesebben

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4

KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket

Részletesebben

Pedagógiai Program Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ Óvoda Pécs

Pedagógiai Program Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ Óvoda Pécs Pedagógiai Program Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ Óvoda Pécs Az óvoda hivatalos elnevezése: Rövidített név: Apáczai Óvoda és Általános Művelődési Központ Apáczai Óvoda és ÁMK Az óvoda pontos

Részletesebben

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015.

Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda- Bölcsőde Zánka BÖLCSŐDEI SZAKMAI PROGRAM 2015. Tartalomjegyzék Ellátandó célcsoport és ellátandó terület jellemzői... 6 A BÖLCSŐDEI NEVELÉS-GONDOZÁS CÉLJA, FELADATAI...

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT Ezen az iskolafokon a tanulók a mozgástanulás magasabb szintjére lépnek. Az alapokat az 1 4. évfolyamon megvalósuló céltudatos fejlesztési folyamat biztosítja. Erre építve valósul

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

TESTNEVELÉS ÉS SPORT TESTNEVELÉS ÉS SPORT A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve

Részletesebben

13. évfolyam. Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére

13. évfolyam. Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére 13. évfolyam Kéttannyelvű és nyelvi előkészítő osztályok részére Testnevelés és sport Részei A kerettantervben előírt tartalom: 80 % 52 óra Szabadon felhasználható órakeret: 20 % 12 óra Témakörök címei

Részletesebben