AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA"

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központban Boldog karácsonyt és sikeres új esztendôt! Tájkép csata után Dán példa Az ember és az életút megismételhetetlen évf szám

2 DSIDA JENÔ: Közeleg az emberfia Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia, aki nem tôlem és nem tôled kap életet. Néhány pásztornak, akik sohasem öltek nyulat, nem hordoznak emberölô szerszámot, megjelenik az angyal és megjelenik a csillag és tele lesz dallal a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre és tudni fogjuk, hogy Ô az. Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei, a petróleumbányák frakkos császárai s könnyel a szemükben letérdelnek elé. Mert Ô lesz, akinek legtisztább kék a szeme, legerôsebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog az örök építôk acélos vidámsága. Ô megmutatja minden vándornak az útat, minden töprengônek az igazságot, minden haldoklónak az életet. Ô megmagyarázza nekünk a gépek dalának igazi értelmét, megmagyarázza és megáldja a fáradt költôt legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék fehér galamb fog ülni a vállán kétfelôl. Ô nem ad országot nekünk, hanem otthont, nem ad fegyvert, hanem kenyeret. Ma még sírunk, mert a mosolygás nem én vagyok. Ma még sötét van, mert nem jöttem világosságnak, hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról. Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt. Eljön Ô, minden bizonnyal eljön.

3 Tartalom MAZSOLÁZÓ HÍREK, ESEMÉNYEK IV. Európai Fórum az élelmiszer-minôségrôl XXII. Biokultúra Nap Utcát neveztek el dr. Angeli Lambert paprikanemesítôrôl Helyreállítják hazánk egyik legnagyobb és legszebb angolparkját A németek elégedettek a magyar gyakornokokkal Magyar tus a borcsörtében EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS Nem minden arany, Tájkép csata után (vagy elôtt?) Az Európai Számvevôszék tejpiaci jelentése BRÜSSZELBE JÁRUNK Barroso közzétette javaslatát az új Bizottság tagjaira. Albánia tag szeretne lenni. Milyen lesz az új közös agrárpolitika? Különutas megoldások ARCKÉPCSARNOK Ilse Aigner német szövetségi élelmezési, mezôgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter TANYAKOLLÉGIUM 2009 Lesz még reneszánsza a tanyának? ASZÁLYSTRATÉGIA Az aszály ellen közepesen lépnek fel a kutatók TERMÔFÖLD ÉS BIRTOKPOLITIKA Középpontban a termôföld A dán példa Lehetôségek és beilleszkedés gazdálkodóként a magyarországi viszonyokba SZAKMAI RENDEZVÉNYEINK 2009-BEN A mi Balatonunk A nagykörûi példa A ponty, az afrikai harcsa és a Balaton RIPORT Gépmatuzsálemek a csipke városában Az ember és az életút megismételhetetlen BIOÜZEMANYAG Zöldenergia vagy élelmiszer? Bioüzemanyaggal Európán át (BioMotion Tour) FÓRUM Hazai bormarketing helyzetkép PIACI HÍREK Idén is bôséges a kaliforniai diótermés Nôtt a mazsolaexport Keményebb exportszabályozás a namíbiai csemegeszôlôre Újabb EFTA-egyezmény a csemegeszôlôre KÖZLÖNY BORÍTÓ 2 BELSÔ SZÍNES 1 2 BELSÔ SZÍNES 3 4 BORÍTÓ 3 BORÍTÓ 4 Az év legszebb ünnepe Gépmatuzsálemek a csipke városában Helyreállítják hazánk egyik legnagyobb és legszebb angolparkját Lehetôségek és beilleszkedés gazdálkodóként a magyarországi viszonyokba Könyvajánló Díszfaiskola; Biozöldség és virágoszlop minden házban Az Európai Unió Agrárgazdasága évfolyam szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Lükôné Örsi Gabriella fôigazgató Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: Fax: Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft Budapest, Angol u /217 HU-ISSN A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünk: Téli alkony Tamás Enikô felvétele évfolyam szám 1

4 Contents BROWSER NEWS, EVENTS 4. European Forum on Food Quality Bio-culture Day A street was named after Lambert Angeli, a sweet pepper breeder One of the largest and most beautiful landscape garden of Hungary is under reconstruction German farmers are satisfied with Hungarian trainees Hungarial triumph in the wine-battle EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Not all is gold Landscape after or before? battle: the Milk Market Report of the European Court of Auditors ATTENDING BRUSSELS Barroso launched his suggestion for the members of the new Commission. Albany wants to be a member. About the new common agricultural policy. Differentiated solutions PORTRAITS Ilse Aigner the German Federal Minister of Food, Agriculture and Consumer Protection FARM COLLEGE 2009 Revival of farms dream or reality? DROUGHT STRATEGY Opinion of scientists in the issue of drought SOIL AND LAND POLICY Central issues: soil and land Perspectives and integration: a Danish farmer in Hungary SPECIAL MEETINGS IN 2009 Our Lake: the Balaton The Nagykörû model Carp, african catfish and the Lake Balaton REPORT Old machines in the town of lace The Man and his Life is single BIO-FUEL Green energy or food? Through Europe with bio-fuel (BioMotion Tour) FORUM Situation of the National wine marketing MARKET NEWS Splendid walnut harvest in California Raisin export is increasing Strict export regulation on Namibian table grapes Table grapes new EFTA agreement BULLETIN COVER 2 INNER COLOURED 1 2 INNER COLOURED 3 4 COVER 3 COVER 4 The most beautiful celebration of the year Old machines in the town of lace One of the largest and most beautiful landscape garden of Hungary is under reconstruction Perspectives and integration: a Danish farmer in Hungary Recommended books Nursery garden; Bio-vegetable and floral coloumns AgraEconomy of the European Union Volume 2009/14., Issue Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development. Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Lükôné Örsi Gabriella Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: , Fax: Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta Editorial board: dr. Vajda László, Pallóné Dr. Kisérdi Imola, Schütz Nándor, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM Publishing and Printing Co. H-1149 Budapest, Angol u HU-ISSN Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Winter sunset Tamás Enikô 2 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

5 Mazsolázó A híres paprikanemesítôrôl, dr. Angeli Lambertrôl utcát neveztek el Budatétényben. Az édes hazai paprika nemesítôje méltán vált világhírûvé. Többek között az alacsony növekedésû csokros fajták létrehozásával óriásit lendített a fólia alatti paprikatermesztésben. (Részletek a 6. oldalon.) Milyen legyen egy ország támogatáspolitikája? Mik legyenek a prioritások? Mennyiben írja felül a gazdasági válság a gazdaságpolitikát? Lehet-e rugalmasan váltani? (Bôvebben a 9. oldalon.) Az Európai Számvevôszék tejpiaci jelentésébôl kitûnik, hogy a tejpiaci válság még korántsem csengett le. Becslések szerint újabb tejüzemek zárnak be. Mihez vezet a kvótaszabályozás megszüntetése? Lesz-e árszabályozás? Hogyan sikerül tompítani a területi termelési koncentráció káros hatásait? Számos kérdésre ad választ érdekes kommentárokkal megtûzdelve a Tájkép csata után (vagy elôtt?) címû írás a 11. oldalon. Ilse Aigner német agrárminiszter 2009 októberében a német tejtermelôk helyzetének javítására kiegészítô támogatást kért Brüsszeltôl. Szintén a tejkvóta 2013-as megszüntetése miatt a tejtermelôket kárpótolni kell, mivel a tej ára várhatóan tovább csökken. (Részletek a 17. oldalon.) Lennének uniós támogatások, amelyeknek lehívásával támogathatók, erôsíthetôk lennének a hazai tanyák, de ezek lehívásához elszántság és program kell. Napjainkban a tanya akkor tölti be rendeltetését, ha az ökológiai, gazdasági, társadalmi és települési rendszer szervesen él benne. Míg 100 évvel ezelôtt fiatalok éltek és dolgoztak a tanyákon, akik aztán idôs korukra beköltöztek a faluba, mára miden harmadik tanyában idôs emberek élnek. Mindenesetre tanyán nem lehet éhen halni, ha van tudás, életösztön és szorgalom. Persze ehhez közbiztonság is kell. A évi Tanyakollégium tapasztalatairól a 18. oldalon olvashatnak. Magyarországon 100 évbôl 28 aszályos. Míg a XIX. században 7 aszályos év volt különösen súlyos, a XX. században már 14, az elmúlt harminc évben ennél is több. A kutatók az aszály ellen közösen léptek föl, s egyben fölkérték az Országgyûlést a szükséges döntések és intézkedések meghozatalára. (Részletek a 20. oldalon.) Melyek az élhetô országok? A kérdésre egyértelmû a válasz: azok, amelyek korunk legfontosabb létalapjaival, a termôfölddel és az édesvízzel bôven rendelkeznek. Ennek alapján Európa, sôt a világ legélhetôbb országa lennénk? A termôföldrôl, a földtulajdon és földhasználat viszszásságairól, joghézagok kihasználásáról is olvashatnak ebben a számban. (A 22. oldalon.) Mire tanít bennünket a dán példa? Mire jó a népfôiskola intézménye? Mit tapasztal egy hazánkban 20 éve élô és gazdálkodó dán? (A 23. oldalon.) A nyolcvanéves Dr. Romány Pállal interjú olvasható. Ôt idézem: Magyarországon napjainkban annyit sem tudunk a termôföldrôl, a birtokviszonyokról, mint amennyit elôdeink a harmincas években tudtak Akkor a Gazdacímtárból bárki megtudhatta, hogy hercegi, grófi, vagy éppen banki tulajdonban mennyi föld van Romány Pál semmit nem bánt meg, semmit nem sír vissza: adott idôben kell a lehetséges legjobb megoldást megtalálni és megvalósítani mondja többek között. Egy érdekes és egyben sikeres életútról a 33. oldalon olvashatnak. A bioüzemanyag-gyártás nem tisztán élelmiszertermelési konkurensként jelenik meg, hanem egymásra épülô folyamatként, hiszen a gyártás mellékterméke egyben takarmányfehérje-kiegészítôként is használható. (Bôvebben a oldalon.) évfolyam szám 3

6 Hírek, események IV. Európai Fórum az élelmiszer-minôségrôl Brüsszel, október 7 8. A fórumot szervezô Qualivita egy olasz non-profit alapítvány ben alapították, székhelye Siena. Honlapjának elérhetôsége: Az elôzô konferenciák helyszíne Olaszországban, illetve Spanyolországban volt. A rendezvényen háromszázan vettek részt 40 országból (ázsiai, közép- és dél-amerikai országokból is, mint pl. Japán, Mexikó, Columbia). A konferencia az olasz, francia és spanyol minisztériumok együttmûködése révén, az Európai Bizottság támogatásával valósult meg, amit Mariann Fisher Boel mezôgazdasági fôbiztos asszony zárszava is fémjelzett. Az Európai Parlament is magas szinten képviseltette magát, Paolo de Castro, az EP Mezôgazdasági Bizottságának elnöke személyében. A konferencia célja az volt, hogy növelje az intézményi-vállalkozói szektor ismereteit az EU minôségpolitikájának agrár-élelmiszeripari rendszerek fejlôdését támogató új irányairól. A fórum három paneljének elôadói azokat az uniós tagállamokat képviselték (Olaszország, Franciaország és Spanyolország), amelyek a strukturális és gazdasági különbségeik ellenére osztják azt a mediterrán víziót, hogy az agrár-élelmiszeripar fejlôdése a minôségközpontú megközelítés révén valósítható meg. A fórum elsô panelje a minôség és a fogyasztók viszonyát tárgyalta globális megközelítésben; a második panel a minôség, az élelmiszerlánc és a fogyasztók viszonyát vizsgálta a fenntartható fejlôdés szempontjából; míg a harmadik panel a közösségi élelmiszer-minôségpolitika új távlatait kutatta a Zöld Könyv által felvetett kérdések kapcsán. A minôségpolitikai Zöld Könyvrôl szóló szakmai vita a francia elnökség alatt kezdôdött, nyitánya a Párizsban 2009 októberében tartott, a hagyományos élelmiszerekkel foglalkozó szakmai konferenciával kezdôdött, majd a cseh elnökség alatt, 2009 márciusában Prágában megrendezett magas szintû konferenciával folytatódott. A szakmai konzultációs folyamat a 2009 májusában kibocsátott Tanácsi Következtetésekkel zárult le. Mint Boel fôbiztos asszony beszédébôl kiderült, a Bizottság már dolgozik az új jogszabálytervezeten, amellyel a minôségpolitikán belül létezô különbözô (mezôgazdasági termékekre, borokra illetve szeszes italokra vonatkozó) rendszereket kívánja egymáshoz közelíteni, harmonizálni. A Bizottság, a szakmai érvekre hallgatva, hajlandóságot mutat arra, hogy elálljon korábbi elképzelésétôl, miszerint a borokra, szeszes italokra és mezôgazdasági termékre vonatkozó 3 különbözô eredetvédelmi rendszert egyetlen jogszabályba rögzítse. Kompromisszumos megoldásként egy közös regisztrációs lista felállításának szándéka körvonalazódik. A tervezetet várhatóan egy év múlva, legkorábban a belga elnökség ideje alatt bocsátják vitára. Így nagy valószínûséggel az utána következô magyar elnökség idején zárulhat le a jogszabály-alkotási folyamat. A konferencia a soros elnökségre való felkészülésünk szempontjából is fontos tanulságokkal szolgált. Érdekes volt, hogy a fórumot egy nonprofit alapítvány szervezte, a szervezô 3 mediterrán ország minisztériumainak és a Bizottságnak a támogatásával, az Európai Parlament bevonásával. A rendezvény fôszponzora pedig egy olasz bank volt (Banca Monte), amelynek brüsszeli székháza szolgált a konferencia helyszínéül. A következô esetpéldák kerültek bemutatásra: A Tequila (Mexico) és a nemzetközi, illetve EU-s földrajzi árujelzôk jelentôsége a globális piacon A Parmeggiano Reggiano Konzorcium tapasztalatai termékük eredetvédelmérôl és promóciójáról A Bayonne sonka (FR) konzorcium tapasztalatai a földrajzi árujelzô használatáról Ezeket az esetpéldákat jól kiegészítette az Auchan értékesítési igazgatójának elôadása a minôségi és földrajzi árujelzôs termékek cégük globális stratégiájában betöltött szerepérôl. A konferencián mutatták be a Qualivita által összeállított Qualigeo Atlaszt, amely csaknem 900 termékleírást tartalmaz, színes fényképekkel gazdagon illusztrálva. A gyûjtemény magában foglalja a szerkesztés lezártáig, azaz 2009 augusztusáig bejegyzett közösségi oltalom alatt álló termékeket, valamint a nemzetközi egyezmények, vagy bilaterális megállapodások hatálya alá tartozó néhány földrajzi árujelzôs terméket is (pl. kolumbiai kávé, mexikói tequila stb.) Magyarország két termékkel, a Szegedi téliszalámival és a Budapesti téliszalámival szerepel a kiadványban. Itt jegyezzük meg, hogy a könyv kiadása óta a Hajdúsági torma és a Makói hagyma is közösségi oltalom alá került. A Qualigeo Atlas interneten is elérhetô és folyamatosan bôvítik: Itt már a Hajdúsági torma és a Makói hagyma leírása is megtalálható, mint frissen bejegyzett oltalom alatt álló eredet-megjelölés (PDO). Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM 4 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

7 Hírek, események XXII. Biokultúra Nap A pesthidegkúti Klebelsberg Kuno Kultúrkúriában került sor a XXII. Biokultúra Napra november 21-én. A rendezvény témája az ökológiai gazdálkodás mint fenntartható mezôgazdasági termelési forma helyzete, illetve hazai kilátásai voltak. Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke köszöntôjében elmondta: idén már több rendezvényt szerveztek a hazai lakosság bioélelmiszer-fogyasztásának növelését célzó környezettudatos kampány keretében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által támogatott kampány részeként került sor 2009 májusának elsô hétvégéjén a hortobágyi Kihajtási Ünnepre, június 21-én a III. Országos Bionapra, valamint a regionális bionapokra is. Az idei rendezvénysorozatot a XXII. Biokultúra Nap zárta. Az elôadások sorát dr. Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztályának vezetôje nyitotta meg, aki az ökológiai és gazdasági szempontok közötti egyensúly megteremtésének fontosságáról, a jelenlegi gazdasági viszonyok fenntarthatatlanságáról beszélt. Hangsúlyozta, az elmúlt idôszakban kialakított fenntarthatósági stratégiák nem hozták meg a kívánt eredményt, a biológiai sokféleség rohamos csökkenését nem sikerült megállítani. A ös Millenniumi ökoszisztéma-felmérés (Millennium Ecosystem Assessment) szerint a természetes ökoszisztémák ember általi feldarabolódása Európában a legnagyobb mértékû. A természetes élôhelyek aránya egyre csökken, a fejlett országok a természeti erôforrások aránytalanul nagy részét használják. Az európai vadon élô fajok nagy része mára veszélyeztetetté vált, az emlôsök 42%-át, a madarak 43%-át, a kétéltûek 30%-át, a hüllôk 45%-át, az édesvízi halak 52%-át, a lepkék 45%- át, valamint mintegy 800 növényfajt a kipusztulás veszélye fenyeget. Emellett az agrobiodiverzitás terén is komoly csökkenés következett be, a korábban használt kultúrfajtáink 75%-a elveszett. Rodics Katalin hangsúlyozta, a megmaradt értékek megmentésében a társadalomnak, illetve a civil mozgalmaknak nagy szerep jut, ugyanakkor az érintett tárcáknak is részt kell vállalniuk a feladatból. A génmegôrzés, a tájfajták felkutatása és termelésbe vonásuk lehetôségének megteremtése elsôdleges feladatunk, mely csak öszszefogással valósítható meg. Dr. Darvas Béla, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályának vezetôje a növényvédô szerek környezeti hatásait elemezte. Kiemelte, a növényvédelem feladatai közé tartozik a fajok védelme mellett azok élôhelyeinek megóvása is. Az elmúlt évtizedekben alkalmazott gyomirtó és rovarirtó szerek súlyosan szennyezték a környezetet, így ezek használata nem ad fenntartható technológiát. A legújabb, géntechnológiai úton történô növényvédelem szintén nem tudott eddig még átütô eredményeket felmutatni, sôt egyes esetekben növelte a herbicidek felhasználási arányát. A növényvédelem eddigi módszeri közül egyedül a biológiai védekezés tekinthetô fenntarthatónak, melynek passzív változata a természetes védelem elemeinek kímélésén alapul, aktív formája pedig ezek felszaporításával éri el hatását. Gencsi Zoltán, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetô igazgatója a nemzeti parkok példáján keresztül a természetvédelem és a biogazdálkodás együttmûködésének lehetôségeit mutatta be. Elmondta, a hazai nemzeti parkok vagyonkezelésében lévô védett területek több mint felét a gyepterületek teszik ki, melyeket a természetvédelmi kezelési elvek alapján legeltetéses állattartással tartanak fenn. A gyepek természetvédelmi kezelésében fontos szerepet játszanak az ôshonos magyar állatfajták, közülük is elsôsorban a szürke marha, melynek saját tulajdonban lévô állománya jelenleg eléri a 4800 példányt. A biogazdálkodás szempontjából a hazai nemzeti parkok kiemelkedô helyen állnak, az ellenôrzött bioterületek 64%-a, illetve az ellenôrzött ökológiai állattartás 85%-a itt található. Hazánkban a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében van a legnagyobb terület, ahol ellenôrzött biotermelés zajlik, ez egyharmada az ország összes bioterületének. Gencsi Zoltán hangsúlyozta, a szürke marha génmegôrzési programja keretében kiváló lehetôség nyílik az ökológiai állattartás széles körû kiterjesztésére, valamint az elôállított biohús helyi ökotermékként való értékesítésére. Ennek következtében a nemzeti parkok döntôen hozzájárulhatnak a hazai ökológiai gazdálkodás megerôsítéséhez, valamint az ökoturizmus fellendítéséhez is. Dr. Ángyán József, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatója a multifunkcionális mezôgazdaság kialakításának jelentôségét emelte ki. Hangsúlyozta, az elmúlt idôszakra jellemzô fenntarthatatlan iparszerû mezôgazdasági árutermeléssel szemben olyan, a táj természeti adottságaihoz alkalmazkodó mezôgazdasági, környezet- és tájgazdálkodási rendszereket kell kidolgozni, melyek az egészséges és biztonságos élelmiszerek megtermelése mellett szem elôtt tartják az élô évfolyam szám 5

8 Hírek, események világ, a természeti értékek megôrzését is. A fenntartható, természet- és emberközpontú gazdálkodási forma kialakításához mindenekelôtt jól képzett szakemberekre, megfelelô szakképzési és oktatási rendszerre van szükség. Az agrárképzési szakok környezetgazdálkodási szemléletû átalakítása elsôdleges feladat, ezen a téren a Szent István Egyetem gödöllôi Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete (SZIE-KTI) tette meg az elô lépéseket ben indították útjára azt a fenntarthatóság elveire épülô képzési formát, mely mára a felsôfokú képzés teljes vertikumát lefedi. Az Intézet által szervezett szakképzésben eddig több mint 1200 hallgató szerzett diplomát. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke az egészséges és biztonságos élelmiszerek elôállításának fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta, hazánknak kiváló természeti adottságai vannak a biotermesztés szempontjából, melyek jelenleg nincsenek kellôképpen kihasználva. Az ország agrárpotenciálja 50%-ban kihasználatlan, ennek javításához nemzeti programra van szükség, mely a feldolgozott, minôségi termékek elôállítását tartja szem elôtt. Ugyanakkor az eredetvédelem biztosítása is fontos feladat, a földrajzi árujelzôk körét bôvíteni kell. Ugyancsak megoldásra vár a minôségi termékek feldolgozásának, piacra jutásának megszervezése, valamint a minôségbiztosítási rendszer megerôsítése is. Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetô igazgatója az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretén belül megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási célprogramok kapcsán az elôírásokkal, kötelezettségekkel járó nehézségekrôl beszélt. A Biokultúra Szövetség tanácsadó hálózatának szolgáltatásaira hívta fel a figyelmet, mely a felmerülô jogi problémákkal kapcsolatban nyújt segítséget a biogazdáknak. Az elôadások után három biogazda mutatta be tevékenységét. Dobosi Dániel szentantalfai szôlész-borász családi vállalkozásban 15 hektáros területen foglalkozik szôlôtermesztéssel és készít biobort. A gazdaság hagyományos mûvelésrôl való sikeres átállását bizonyítja, hogy borait nemzetközi szinten is elismerik. Ifj. Hubai Imre kertészmérnök a karcagi Ûllôparti Gazdaszövetkezet keretein belül folytatott biodinamikus gazdálkodási tevékenységet mutatta be. Kiemelte, a kizárólag természetes eredetû anyagokat alkalmazó technológia segítségével a hagyományos mûvelést megközelítô termésátlagokat tudnak elérni, ugyanakkor a biónál is jobb minôséget állítanak elô. Biodinamikus minôsítéssel rendelkezô termékeiket a karcagi Nimród Bioszálloda és Bioétterem vendégeinek körében értékesítik. Bényei Gábor, a békési Diós-tanya tulajdonosa 1993 óta foglalkozik diótermesztéssel, valamint kecsketenyésztéssel. Uniós támogatással felépült korszerû sajtfeldolgozó üzemében kiváló minôségû kecskesajtot állítanak elô, mellyel 2008-ban kiérdemelte az Év Bioterméke díjat, valamint elnyerte a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet is. A rendezvény ideje alatt az ország különbözô tájairól érkezett biotermelôk kóstoltatással egybekötött biotermék-kiállítást és vásárt tartottak, ahol a legkülönbözôbb minôségi biotermékek (húskészítmények, lekvárok, mézek, szörpök, sütemények stb.) között válogathattak a látogatók. November 21-én reggel a Kultúrkúria udvarán megnyitotta kapuit a Magyar Biokultúra Szövetség második ökopiaca, ahol szombat délelôttönként hazai biotermékek széles választéka várja a vásárlókat. Papp Mónika Utcát neveztek el dr. Angeli Lambert paprikanemesítôrôl Angeli Lambert Isztiméren született december 10-én a tizenhat gyermekes Angeli család hetedik gyermekeként. Tanulmányait között a Kertészeti Tanintézetben, illetve a Kertészeti Akadémián végezte között a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskola tanársegédje, az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szôlôgazdaság-tudományi Karának adjunktusa volt tól a Kertészeti és Szôlészeti Fôiskola docense, 1965-tôl haláláig a Kertészeti Kutatóintézet tudományos fômunkatársa. A mezôgazdasági tudományok kandidátusa címet 1952-ben szerezte meg. Fô kutatási területe a zöldségtermesztés volt, elsôsorban az étkezési paprika nemesítése, illetve a termesztés agrotechnikai módszereinek kidolgozása. A világon elsôként használta fel a determináltság (csokrosság) génjét az étkezési paprika nemesítésében, amivel az étkezési, valamint a fûszerpaprika további nemesítésének alapjait teremtette meg. Nevéhez fûzôdik az édes cecei paprika kineme- 6 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

9 sítése. Az alacsony növekedésû csokros fajták (Csokros felálló, Csokros csüngô) létrehozásával megteremtette az alacsony fóliaalagutakban és hagyományos melegágyakban való paprikatermesztés lehetôségét. A 20. század elsô felében a ropogós magyar zöldpaprika köztük az édes cecei a mezôgazdasági kiállítások és bemutatók révén vált világhírûvé. Hazánkban az es években az étkezési paprika termôterületének mintegy 60%-án termesztették az édes cecei paprikát friss piaci, illetve konzerviparifeldolgozás céljából. Dr. Angeli Lambert munkássága utolsó éveiben a vírusrezisztencianemesítés terén ért el eredményeket, 1971-ben tevékenysége elismeréseképpen Fleischmann Rudolf Emlékplakettet kapott május 9-én Budapesten hunyt el, Isztiméren helyezték örök nyugalomba ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tiszteletbeli doktora címet poszthumusz kapta meg ben a nagytétényi önkormányzat a Fôvárosi Közgyûlés 993/2008-as határozata alapján a korábban Angeli Lajos tanácsköztársasági népbiztosról elnevezett Angeli utca elsô házán tájékoztató táblát helyezett el az utca új névadójáról, dr. Angeli Lambertrôl. Hírek, események A táblán az alábbi szöveg olvasható: Dr. Angeli Lambert ( ) a budatétényi Kertészeti Kutatóintézet nemzetközi hírû paprikanemesítôje, a Kertészeti Egyetem docense. Nevéhez fûzôdik a fehér, édes, a világban mindenhol magyar paprikának ismert Cecei paprikatípus nemesítése. Az október 26-án megtartott táblaavató ünnepségen Szabolcs Attila XXII. kerületi polgármester, valamint Zatykó Lajos paprikanemesítô méltatta dr. Angeli Lambert munkásságát. Ezt követôen a Szelmann-Házban ünnepélyes keretek között került sor a megemlékezésre, melynek során az egybegyûltek megtekintették a híres paprikanemesítô életének és tevékenységének fôbb állomásait bemutató vetített képeket, majd az egykori munkatársak, barátok emlékeztek dr. Angeli Lambertre. Az ünnepi alkalmon a Budafok-Tétény, Budapest XXII. Kerületi Önkormányzat képviselôi, a Nagytétényi, illetve Budatétényi Polgári Körök tagjai mellett a Zöldségtermesztési Kutatóintézet, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldségés Gombatermesztési Tanszékének munkatársai, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Kertészeti Bizottságának és Zöldségtermesztési Albizottságának tagjai is részt vettek. P. M. Helyreállítják hazánk egyik legnagyobb és legszebb angolparkját Füzérradványban található hazánk egyik legnagyobb kastélya, mely a XIX. század második felében, Károlyi Ede építkezései nyomán nyerte el jelenlegi impozáns formáját. A korábbi szabályos alaprajzú, késôreneszánsz kastélyt között Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban. A reneszánsz kastélybelsô kialakítása Károlyi Ede fiának, Lászlónak a nevéhez fûzôdik ben a kastélyt a kor követelményeinek megfelelôen luxusszállóvá alakították át, mely rövid idô alatt nemzetközi hírnevû gyógy- és üdülôhellyé vált. A II. világháborút követôen az épületet államosították, majd 1948-tól 1991-ig tüdôszanatóriumként használták. A felújítási munkálatokat 1995-ban kezdték el, jelenleg a kastély múzeumként mûködik. Az épületet 140 hektár kiterjedésû festôi arborétum veszi körül, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja, 1975 óta természetvédelmi terület. Az egykori gyümölcsöskertbôl a Károlyi család tájba illô angolparkot alakíttatott ki, az ôshonos fafajok mellett számos ritka tûlevelû, illetve lombhullató fa- és cserjefajt telepítettek, melyeket úgy válogattak össze, hogy az év minden szakaszában esztétikai élményt nyújtsanak. Emellett két tavat is létesítettek, melyeket sétautak vettek körül, ahol számos vízimadár talált otthont. Az egykor Európa-szerte híres park állapota az államosítás után fokozatosan leromlott. A vagyonkezelô miskolci székhelyû ÉSZAKERDÔ Zrt. irányításával a helyreállítási munkálatok 2004-ben kezdôdtek, a területet kitisztították, megindult a növényzet felmérése. A park eredeti állapotának helyreállításához szükséges mintegy 200 millió forintot a Gyûjteményes növénykertek és védett történeti kertek megôrzése és helyreállítása címen kiírt KEOP kétfordulós pályázatból kívánják biztosítani. A 2010-ben benyújtandó tervben a park vizes élôhelyeinek rehabilitációja, a hidak helyreállítása mellett a kipusztult növényfajok pótlása, valamint az értékes famatuzsálemek felmérése, megôrzésük kidolgozása is szerepel. Papp Mónika évfolyam szám 7

10 Hírek, események A németek elégedettek a magyar gyakornokokkal Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI) 2006 óta már több sikeres Leonardo da Vinci mobilitási pályázatban vett részt, melyek keretében a mezôgazdasági szakmai alapozó oktatásban, szak- illetve továbbképzésben érintett fiatalok számára nyílik lehetôség hosszabb-rövidebb külföldi szakmai gyakorlaton való részvételre. A célországokat tekintve Németország mellett Franciaország, Dánia, Hollandia, Anglia, illetve Svédország szerepel. Az elmúlt években a mezôgazdaság szinte valamennyi területérôl utaztak ki magyar gyakornokok, a legtöbben a kertészeti, lovászati, illetve erdészeti szakterületet képviselték. A gyakornokok többsége magáncégeknél, illetve gazdaságokban, valamint állami szervezeteknél kapott munkát. A 2 éves idôtartamra szóló Leonardo da Vinci mobilitási pályázatok keretében általában összesen 20 fô kiutaztatására nyílik lehetôség ben, a évekre vonatkozó pályázat keretében 10 szakközépiskolai hallgató (5 erdész, 2 kertész, 3 állattenyésztô) vett részt Németországban, Mecklenburg-Vorpommen tartományban szakmai gyakorlaton. A 7 hetes gyakorlat során a különbözô területeken (családi gazdaság, kertészet, nemzeti park) dolgozó gyakornokok megismerkedtek a németországi munkaviszonyokkal, az ottani szakmai elvárásokkal, valamint hasznos tapasztalatokat szereztek a külföldi környezetben való munkavégzéssel kapcsolatban. Az intézet németországi közvetítô partnere segítségével mindvégig kapcsolatban állt mind a gyakornokokkal, mind pedig a munkahelyekkel a gyakorlat sikeres lebonyolítása érdekében. A németországi munkaadók véleménye szerint a magyar gyakornokok szorgalmasak, megbízhatóak és megfelelô szaktudással rendelkeznek. A gyakornoki program eredményei közül a szakmai és nyelvi ismeretek gyarapodásán túl elsôsorban a késôbbiek során a jobb és színvonalasabb álláshoz jutási feltételeket érdemes kiemelni. Az egykori gyakornokokat szívesen alkalmazzák a külföldi munkaadók is, amit sokan ki is használnak. A diákok jelentôs része tanulmányai elvégzése után külföldön vállal munkát. (A magyar mezôgazdaságnak el kell jutnia odáig, hogy a szakképzett, hazai munkaerô itthon találja meg a boldogulását. A szerk.) A VKSZI idei nyertes pályázata keretében 2010-ben újabb 10 erdésztanuló németországi gyakorlatára kerülhet majd sor, valamint a tervek között szerepel a kertészet és lovászat területén tanulók részére hosszabb idejû (4 6 hetes), illetve az ezeken a területen dolgozó szakértôk részére rövidebb idôtartamú (1 hetes) gyakorlatok lebonyolítása is. Papp Mónika Magyar tus a borcsörtében Szlovákia is le akarta védetni a Tokaj nevet Magyarország és nem Szlovákia javára jegyezte be az Európai Bizottság a Tokaj márkanevet, jelentette be az illetékes szlovák miniszter. Azt mondta elfogadhatatlan, hogy az egyik EUtagállam javára bejegyzik a Tokaj elnevezést, a másik EU-tagállam javára viszont nem. Mostantól az a céljuk, hogy a Tokaj név ugyanúgy lehessen Szlovákiáé is. A szlovák földmûvelésügyi tárca szakembere elmondta: a magyarországi törvénymódosítás után Tokajiról Tokajra változtatták az elnevezést az elektronikus regisztrációs rendszerben is. Ugyanezt a lehetôséget Szlovákia nem kapta meg, pedig a szlovák nemzeti törvényekben évek óta ez a megnevezés szerepel. Az eredeti megállapodás szerint egyébként közösen kellett volna kidolgozni a magyar és a szlovák félnek a termékleírást, merthogy együtt akarták védeni a történelmi borvidéket. (A Tokaji Borvidék túlnyomó része a magyar oldalon van. A Szerk.) Sárecz László az FVM osztályvezetôje elmondta: Magyarország szabályszerûen járt el, még pedig abban a tekintetben, hogy a földrajzi árujelzôknek van egy elektronikus nyilvántartó rendszere az Unióban és ezen Magyarország az ott szereplô neveket a fogyasztók egyértelmû tájékoztatása végett kijavította, az i ragokat, illetve a borvidékeket töröltette. Hozzátette: ahhoz, hogy a szlovákok is használhassák a Tokaj nevet közös borvidéknek kell lennie a Tokaji Borvidéknek és közös ellenôrzési, illetve 8 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

11 Hírek, események EU Agrárium és Piacszabályozás közös hegyközségi rendszernek kell lennie, ezen felül igazolniuk kell, hogy ugyanúgy állítják elô a bort mint a magyarok. Az Európai Bizottság mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztosától kért segítséget a szlovák mezôgazdasági miniszter, Vladimir Chovan a Tokaji névvitában. Szlovák sajtóhírek szerint a pozsonyi szaktárca vezetôje azt sérelmezi, hogy Magyarország idén nyáron Tokajiról Tokajra változtatta a márkanevet. A szlovák miniszter álláspontja szerint a változás annak ellenére következett be, hogy a két fél közötti megállapodás értelmében minden egyes törvényi, jogi változtatásról elôbb konzultációt kellene folytatni a másik féllel. Szlovákia Magyarország lépését hazánk részérôl a tárgyalások egyoldalú befejezésének tekinti. A magyar változást az Európai Bizottság elfogadta és be is vezette az elektronikus nyilvántartásba. Szlovákia már márciusban kérte a Tokaj márkanév bejegyzését, de azt a testület elutasította. Az eltérô megítélést a miniszter elfogadhatatlannak tartja. Marczinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke a szlovák kezdeményezést úgy kommentálta, hogy északi szomszédunknak nincs joga igényt bejelenteni a Tokaj névre, az ugyanis egyértelmûen hazánkat illeti. Szlovákia jelenleg csakis a Tokajska vagy Tokajské neveket használhatja, ezért nem is érti a szlovák földmûvelésügyi miniszter felháborodását. Hozzátette: a változás nem a szlovák magyar névvita része, hanem az augusztustól életbe lépett európai uniós bortörvényhez kötôdô kötelezô módosítások egyik eleme. Az elnök hozzátette: az uniós bortörvény értelmében az oltalom alatt álló eredetmegjelölésû borok esetében csakis a földrajzi nevet lehet levédeni. Tokaji földrajzi név pedig nincs, csakis Tokaj, ezért kellett ezt a nevet megjelölni a hivatalos okiratokban. A borok elnevezésénél továbbra is használható a Tokaji név, tehát nem márkanévváltás történt közölte Marczinkó Ferenc. Forrás: Kossuth Rádió és Népszabadság, december 8. Nem minden arany,. A strukturális reformok élharcosa, a piactorzító agrártámogatások elkötelezett ellensége, a szabad-kereskedelem ideológiai bástyája manapság mély elégedettséggel nyugtázhatja, hogy látványosan csökkennek az agrártámogatások. Menekülô forró tôke Némi üröm az örömben, hogy a változások sokkal inkább tulajdoníthatók az elmúlt két év rendkívül magas élelmiszerárainak, semmint az agrárpolitikai reform elôrehaladásának. A jelzálogpiaci válság elôl menekülô forró tôke ugyanis a terménytôzsdékre zuhanva drasztikusan felverte a mezôgazdasági termények tôzsdei árait, ami a termelôi árak meredek emelkedéséhez vezetett. A magas világpiaci árszint magas jövedelemtöbblete jórészt feleslegessé tette az alacsony terményárak idôszakában alkalmazott ártámogatásokat, a belsô támogatások túlnyomó hányadát képezô ártámogatások és anticiklikus támogatások lényegesen kisebb költségvetési transzfereket igényeltek. Emellett a támogatáscsökkenés azzal is összefügg, hogy a mezôgazdaság GDP-n belüli részesedése a fejlett országokban egyre kisebb. Az agrártámogatások szintje tehát csökkenô a világban. A támogatottság mértékét jelzô index, az ún. PSE mutató (Termelôi Támogatási Egyenérték) 1986 óta nem volt ilyen alacsony szinten, mint 2008-ban. A 80-as évek végi 35% fölötti mutató 2008-ra az aggregált jövedelemszintnek már csak a 21%-át tette ki. Lényeges szerkezeti átrendezôdés is végbement a támogatási struktúrában, ugyanis a termékkibocsátáshoz kötôdô agrártámogatások drasztikusan visszaszorultak. Szerepük csökkenése összhangban van azzal, hogy a termelôi ár és a határparitásos ár közötti különbség ezen idôszak alatt 50%-ról 16%-ra csökkent évfolyam szám 9

12 EU Agrárium és Piacszabályozás A támogatási szerkezet átalakulásának további jele, hogy a támogatások egyre nagyobb hányada kötôdik manapság olyan kritériumok teljesítéséhez, melyek a környezet védelmét, az állatjóléti követelmények teljesítését vagy az élelmiszer-biztonság javítását célozzák. Míg között az aggregált termelôi támogatásokat jelzô PSE-nek alig 4%-a kötôdött ilyen célok teljesítéséhez, addig ra 32%-ra emelkedett az ezen támogatásokra kifizetett támogatások részaránya. A protekcionizmus örökéletû A változások tartósságát illetôen azonban kétségeink lehetnek, hiszen mint ahogy az árszintemelkedés 2006 végén, úgy az árszintcsökkenés 2008 végén is, erôs reakciókat váltott ki az egyes OECD-tagállamokból. Ahogy a terményárak 2008 második felében az extrém magas szintrôl elkezdtek csökkeni, úgy erôsödött a határvédelem, és vált egyre aktívabbá ismét az ártámogatásokban testet öltô kormányzati beavatkozás. Egyre szaporodtak a tagországok belsô piacát védô, protekcionista jellegû beavatkozások. A kormányok tehát gyorsan reagáltak az élelmiszerárak szélsôséges kilengéseire és a pénzügyi sokk kiváltotta helyzetre. A nettó élelmiszerimportôrök a vámok drasztikus csökkentésével, a nettó exportôri pozícióban lévôk pedig az exporttilalom elrendelésével, exportadók kivetésével igyekeztek a magas világpiaci élelmiszerárak káros, elszívó hatásait mérsékelni. (Mi más ez, mint a protekcionizmus újjáéledése?!) Egyes tagországok a mezôgazdasági inputok importvámjainak a mérséklésével támogatták a mezôgazdasági termelôket, mások pedig közvetlen támogatásban részesítették a termelôeszközök gyártóit és forgalmazóit. Amikor 2008 ôszén a válság nyilvánvalóvá vált és eszkalálódni kezdett, jó néhány tagországban speciális, a hitelhez jutást segítô intézkedések bevezetésére került sor. A kamattámogatástól az adóvisszatérítésig, az államilag garantált hitelekig és a közvetlen támogatásig terjedtek az ilyen típusú intézkedések. A válság sok szempontból harmonizációs tényezôvé vált, legalábbis abban az értelemben, hogy segítette az egymáshoz kísértetiesen hasonló reakciók megjelenését. Az EU-ban például a KAP állapotfelmérésével teremtették meg a lehetôségét annak, hogy az egyes ágazati reformokat véghezvigyék (pl. tejtermékpálya reform). Az USA, az élelmiszerbiztonságra, a természetvédelemre és a megújuló energiák elôállítására összpontosítva új Farm Bill-t hirdetett a es idôszakra. Kanada, Growing Forward címmel még közös kockázatvállalási egyezményt is aláírt az USA-val. Az EU-ban végrehajtott változtatások magukban hordozzák egy további lépés lehetôségét is, nevezetesen egy letisztultabb formában megjelenô, teljes szétválasztáson alapuló Egységes Gazdaság Támogatási rendszer (angol rövidítése SPS) kialakításának lehetôségét. Felemás eredmények Megvizsgálva a környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerbiztonsági intézkedések súlyát az egyes tagországok támogatási rendszerében, az elemzôk azt találták, hogy e tekintetben leginkább az EU, az USA, valamint Svájc emelhetô ki az OECD közösségbôl mint pozitív példa, hiszen ezekben az esetekben 50% fölötti a PSE-n belül az ezen támogatási formákra kifizetett támogatások részaránya. Az OECD által jó 20 éve kezdeményezett agrárpolitikai reform tehát felemás eredményeket hozott. Az elmúlt két évre jellemzô támogatási szint-csökkenés jórészt az élelmiszerár-robbanásnak köszönhetô, és a reformlépések általános jellege is sérül, hiszen az Új-Zéland által képviselt 1%-os PSE-szinttôl a norvég 62%-os PSEszintig szóródnak a támogatások. Míg néhány tagország rendkívül figyelemre méltó elôrehaladást ért el a támogatáspolitikai reform folyamatában, addig mások még csak a kezdet kezdeténél tartanak. A mostani gazdasági helyzet új megpróbáltatások elé állítja a gazdaságpolitikát, benne az agrárpolitikát is. A globális pénzügyi, gazdasági krízis és az erôforrások (édesvíz, termôföld) megszerezhetôségének egyre szûkülô lehetôségei, az árak szélsôséges ingadozása és az élelmiszerekhez való hozzáférés fejlôdô világ számára különösen érzékelhetô megnehezülése minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a kormányokat és politikacsinálókat. A mostani nehéz helyzet azonban egyúttal alkalmat is kínál a kormányoknak arra, hogy átgondolják támogatáspolitikai prioritásaikat, gazdaságfejlesztési tevékenységüket, szociális ellátó rendszereiket és környezetpolitikai céljaikat. A válság a válságkezelésen túl lehetôséget teremt arra is, hogy a reform szellemében szerkesszék újra és formálják át gazdaságtámogatási rendszereiket. Összeállította: dr. Szabó Jenô Forrás: OECD támogatáspolitikai értékelés, AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

13 Az ECA 1 14/2009. számú különjelentése az unió tejpiaci szabályozását vizsgálja. Tárgya, hogy az ágazatban rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel tejkvótarendszer, a vaj és a sovány tejpor intervenciója, a tejszín, a sovány tejpor, és a sajttermékek magánraktározása, a különbözô keresletnövelô intézkedések (pl. az iskolai tejprogram), a vámok, valamint a tejtermelôk 2004 és 2007 közötti jövedelemtámogatása révén a piacszabályozás elérte-e célját 2. EU Agrárium és Piacszabályozás Tájkép csata után (vagy elôtt?) Az Európai Számvevôszék tejpiaci jelentése A nagyon alapos munka történeti perspektívában mintegy negyven évet alapul véve veszi górcsô alá az unió tejpiaci szabályozását. Ráadásul mindezt oly módon teszi, hogy eközben szinte az összes témakörben publikált alapjogszabályra, fontosabb bizottsági tanulmányra, piaci elemzésre és különbözô egyéb, a tejágazattal foglalkozó fontos uniós dokumentumra hivatkozik. Ezért a tejágazati piacszabályozás profi szakemberei számára is hasznos kiinduló anyag lehet. A jelentés a szabályozási áttekintésen túl II. mellékletében a hosszú idôtávra egyetlen átfogó táblázatba sûrítve közli az EU-tagállamok 1985 és 2007 közötti legfontosabb tejágazati adatait, tagállamonként és országcsoportonként összesítve a tehénlétszámot, a tejtermelô gazdaságok számát, az egy gazdaságra jutó átlagos tehénállományt, illetve a tejhozamot. Koncentráció és tehénlétszám-csökkenés Bár egy ilyen ismertetô szûk terjedelmi keretek közé szorítja a szerzôt, mintegy étvágygerjesztôként mégsem állhatom meg, hogy az olvasó számára néhány általam fontosnak tartott statisztikai összefüggést fel ne idézzek. Eszerint az EU-15-ben a tehénállomány 1995 és 2007 között, tehát 12 év alatt 22,5 millióról 17,9 millióra, azaz 1/5-ével csökkent. A jelentôs csökkenést komoly termelési koncentráció kísérte. Erre utal, hogy ugyanebben az idôszakban az EU-15-ben az egy üzemre jutó átlagos tehénlétszám 22-rôl 35-re, 58 százalékkal nôtt, és ebben az idôszakban a tehéntartó gazdaságok közel fele, mintegy 500 ezer (!) tehenészet szûnt meg. Összehasonlításul: az EU- 10-eknél, a 2004-ben belépô tagállamok csoportjában, 2007-ben egy gazdaságra átlagosan 5 (Magyarországon 22) tehén jutott. Az ECA-jelentésben közölt adatokból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi tejválság különösen súlyos társadalmi feszültségekkel járhat Lengyelországban és Romániában. Lengyelországban 2007-ben 651 ezer paraszt (családi) gazdaság 2,8 millió tehenet tartott, és az egy gazdaságra jutó tehénállomány alig haladta meg a 4 darabot, miközben nyilván a struktúrából is adódó extenzív tartási mód következtében az átlagos tehenenkénti tejhozam mindössze 3266 liter, az EU-15-ök átlagának alig több mint 50 százaléka volt. Románia tejágazati mutatói még a lengyelekénél is sokkal rosszabbak. Romániában a statisztika szerint 2007-ben 1572,9 ezer tehenet több mint egymillió (!), pontosan 1012,4 ezer tehéntartó gazdaság tartott. Ez azt jelenti, hogy a délkeleti szomszédunknál az egy gazdaságra jutó átlagos tehénállomány nem éri el a két tehenet, miközben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam az EU-27-ek közül Romániában a legalacsonyabb, tehenenként 1168 liter tej. Miközben az uniós tejtermelésben az új tagállamok az EU 15-höz képest lényeges lemaradásban vannak, nemzetközi összehasonlításból az derül ki, hogy még az unión belül legfejlettebb EU-15-ök is komoly mértékben elmaradnak a nagy nemzetközi versenytársak mögött. Az EU két legfontosabb versenytársa közül Új-Zélandon 2006-ban egy tejtermelô gazdaságra átlagosan 322 tehén jutott, az USA-ban pedig ez az adat évi 120. Szemben az EU 15-ök már koráb- 1 Magyarul Európai Számvevôszék, az intézmény rövidített neve, ECA, az intézmény angol nevébôl European Court of Auditors származik. 2 A jelentés az interneten magyarul is olvasható a címen évfolyam szám 11

14 EU Agrárium és Piacszabályozás ban idézett évi 35-ös tehénlétszámával, és akkor még nem is beszéltünk az újonnan csatlakozott országokról, amelyekben az egy gazdaságra jutó tehénlétszám még az EU-15-nél is jóval kevesebb. Súlyos feszültségek várhatók Az idézett statisztikai adatokból arra lehet következtetni, hogy az unió egészét tekintve a tejgazdaságok koncentrációja a jövôben az EU-15- ben továbbfolytatódik, és a kelet-európai uniós tagállamok tejágazatában a feketeleves még csak ezután jön, és fôként Romániában valamint Lengyelországban a kvóta-felszabadítással csak tovább gerjesztett koncentrációs folyamat ha az unió rendkívüli strukturális intézkedéseivel nem enyhít ezen, különösen súlyos feszültségekkel járhat. Ilyen feltételek mellett kész csoda, hogy az unió úgy-ahogy tegyük hozzá az erôs euró miatt egyre nehezebben, és újabban már csak a tejtermékekre ismét bevezetett exporttámogatás segítségével bírja a nemzetközi versenyt. De beszéljenek ismét maguk az adatok: az EU-27-ek 2007-ben, tejegyenértékben kifejezve, az össztermelésük mintegy 9 százalékát (a világátlag 6 százalék) exportálták. Ezzel az exportintenzitással az unió Új-Zéland után a világ második legnagyobb exportôre volt. Tehát az Európai Unió tejágazata (tegyük hozzá elsôsorban az exporttámogatásoknak köszönhetôen) még most is exportorientált. Holott ez a számvevôszéki jelentés is ezt szorgalmazza, és ezzel a számvevôszéki konklúzióval a Bizottság is egyetért az uniós termelést a belsô kereslettel kellene egyensúlyba hozni, az export visszafogása mellett. (A jelentés kihangsúlyozza, az exportvisszafogás a világpiacon versenyképes sajttermékekre nem kell, hogy vonatkozzon.) Tágabb idôhorizontban a statisztikai adatok azt mutatják, hogy az unió defenzívája a tejtermékek világpiacán egyáltalán nem új keletû és 2007 között a világ vajexportjában az unió részesedése 48,4 százalékról 29,1 százalékra, a soványtejpor piacán 30 százalékról 19,7 százalékra, a sajtpiacon 52 százalékról 35,9 százalékra, a teljes tejpor piacán 70,2 százalékról 22 százalékra, a sûrített tej piacán 67,7 százalékról 36,1 százalékra csökkent. Tehát némi iróniával megfogalmazva, azt mondhatjuk, hogy ez a Számvevôszék által megfogalmazott cél az elmúlt évtizedekben imponálóan teljesült. Különösen igaz ez akkor, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy az évi adatok egy jóval kisebb országcsoport, az EU-10-ek, ezzel szemben a évi adatok a jelenlegi 27 tagállamra duzzadt unió adatai. Szerkezetátalakítás adminisztratív eszközökkel A jelentésben közölt statisztika egyértelmûen azt sugallja, ha ez egyébként direkt módon nincs is benne megfogalmazva, hogy a jelenlegi tejválságnak még koránt sincs vége, és a jövôben a szabályozás központi kérdése a már eldöntött kvótafelszabadítás lesz, aminek eredményeként, ismét egy kiragadott idézet a jelentésbôl: A Bizottság úgy véli, hogy az ágazat szerkezetátalakítása folytatódni fog. Becslése szerint a közötti idôszakban évente a mezôgazdasági üzemek 2,8 3,7%-a zár be. A számvevôszéki jelentés szabályozással foglalkozó része e köré a témakör köré csoportosul. Ez derül ki abból is, hogy a következôkben kommentárral ellátott, a Bizottság számára megfogalmazott összes (négy) ajánlás mindegyike kapcsolatba hozható a kvótafelszabadítással: Az elsô ajánlás a kvótaszabályozással járó túltermelés elkerülését célozza. A tej- és tejtermékpiac alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésével el kell kerülni, hogy az ágazat liberalizálása (lényegében a termelés eddigi korlátozásának, a kvótaszabályozás megszüntetése) újfent túltermeléshez vezessen. 12 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

15 EU Agrárium és Piacszabályozás Kommentár: Közgazdaságilag elérhetetlen cél, mivel az unió tejpiacán már jelenleg is kapacitástöbblet van, miközben a tejtermékek keresletének növekedési üteme várhatóan elmarad a kínálat növekedésétôl. Ezért a termelési kvóta elfogadott évi egy százalékos növelése a piacon valószínûleg permanens túltermelést fog okozni. Ehhez kapcsolódóan érdekességként említem meg, hogy ebbôl az ajánlásból a Bizottság még azt is kiolvasta, mintha a Számvevôszék egyenesen ellenezné a tejkvóta megszüntetését. Ugyanis mintegy megbántva, arra hivatkoznak, hogy a évi tejpiaci szabályozási jelentésben jóval azelôtt, hogy ezt a célt a Bizottság megfogalmazta volna, elôször éppen az ECA vetette fel a kvótakorlátozás felszámolásának szükségességét, holott errôl szó sincs. Árszabályozás és területi koncentráció A második ajánlás az árszabályozás ellenôrzésének szükségességét veti fel. Az élelmiszerágazatban a Bizottság rendszeresen ellenôrizze az árképzés mechanizmusát. A feldolgozó és forgalmazó vállalatok koncentrációja nem teremthet olyan helyzetet, hogy a tejtermelôk árelfogadói helyzetbe (price-takers) kerüljenek, és nem korlátozhatja a végfogyasztókat abban, hogy méltányosan részesüljenek az árcsökkenések elônyeiben. Kommentár: A Bizottság az ajánlást elfogadja, és válaszában arra hivatkozik, hogy ez irányban már tett is lépéseket. (A nyitott kapuk döngetésének esete ) Hogy aztán mindez a gyakorlatban a termelôk piacán a gyilkos árverseny és permanens túltermelés körülményei között hogyan valósítható meg, az már egy más kérdés... A harmadik ajánlás a területi termelési koncentráció káros hatásának tompítására irányul. Alaposan át kell gondolni, hogy milyen stratégiák révén lehet szembenézni egyfelôl azoknak a régióknak a problémáival, ahol a tejtermelés érzékeny ágazat mint például a hegyvidéki régiók, másfelôl a tejtermelés földrajzi koncentrációjával járó környezeti következményekkel. Kommentár: Az ajánlás mögött az a jogos félelem húzódik meg, hogy a kvótaszabályozás megszüntetésével a tejtermelés nemcsak üzemi szinten, de területileg is koncentrálódik, oly módon, hogy a hátrányos földrajzi régiókban mûködô tejüzemek megszûnnek 3 és a tejtermelés áttelepül a kedvezôbb adottságú régiókba. 4 A Bizottság az ajánlással egyetért, és a negatív folyamatokat vidékfejlesztési, strukturális intézkedésekkel igyekszik mérsékelni. Úgy legyen, és sikerüljön ez a törekvés Az utolsó, negyedik ajánlás az új helyzet nemzetközi kereskedelmi összefüggéseire mutat rá. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a tejtermelés középpontjában elsôdlegesen az európai belföldi piaci igények kielégítése álljon, és ehhez kiegészítô jelleggel kapcsolódjék a magas hozzáadott értéket képviselô és a világpiacra költségvetési támogatás nélkül exportálható termékek (sajtfélék és egyéb) elôállítása. Kommentár: A Bizottság ezzel az ajánlással is teljes mértékben egyetértett. Az erre az ajánlásra adott bizottsági válaszban hangzott el a következô nagy jelentôségû kijelentés, amely ismereteim szerint elsô hivatalos közlés arra vonatkozóan, hogy az unió esetleg a jövôben megváltoztatja WTO-tárgyalási pozícióját. A közlés fontossága miatt ismét szó szerinti idézet következik: A dohai megállapodást még nem kötötték meg, és az unió nem köteles exporttámogatásait eltörölni. Mindez arra utal, hogy a Bizottság olyan súlyosnak gondolja a tejpiaci válságot, hogy ilyen körülmények között kihátrál korábbi ajánlata, a nullás exporttámogatás mögül. Végül visszatérve a bevezetôben felvetett alapproblémára: ad-e választ a jelentés arra a kérdésre, hogy az unió tejpiaci szabályozási eszközei elérték-e céljukat, egy adott stratégiát követve az unió tejpiaci szabályozása kézben tudta-e tartani az unió tejpiacát, igazán választ nem kapunk. Ennek ellenére, a már korábban felsorolt érvek alapján, a 14/2009. számú ECA jelentést az olvasók figyelmébe ajánlom; bár ugyanazt a bizonytalanságot tükrözi, amely a jelenlegi uniós agrárpolitika szinte valamennyi területén felfedezhetô Dr. Szôke Gyula agrárközgazdász 3 A jelentésben szerepel, hogy a Bizottság szerint is a leghátrányosabb helyzetû területeken (az unió területének 24 százalékán, amely a hasznosított mezôgazdasági terület 57 százaléka) a kvótakorlátozás megszüntetése káros hatásainak ellensúlyozására külön intézkedésekre van szükség. Ezért a 2008-as állapotfelmérés nyomán a tejágazat szerkezetátalakítása lett az egyik olyan új feladat, amelyet a tagállamok beépíthetnek vidékfejlesztési programjukba. 4 Az ECA-jelentés a termelés kedvezôtlen hatásokkal járó földrajzi koncentrációjára utalva idézi azt a bizottsági adatot, miszerint már 2005-ben az unió tejtermelésének 50 százaléka az unió területének 11 százalékán koncentrálódott évfolyam szám 13

16 Brüsszelbe járunk Barroso közzétette javaslatát az új Bizottság tagjaira. Albánia tag szeretne lenni. Milyen lesz az új közös agrárpolitika? Különutas megoldások Az agrárbiztosi posztra Barroso a 40 éves román agrármérnöki végzettségû Dacian Cioloşt jelölte. Cioloş, aki Zilahon született, Romániában és Franciaországban (Montpellier) szerzett képesítést október és decembere között Románia mezôgazdasági minisztere volt. Minisztersége idején az EU felfüggesztette Románia számára a mezôgazdasági támogatásokat. Nem feltétlenül szakmai képességei miatt lett esélye az agrárbiztosi posztra, hanem vélhetôen más, fajsúlyosabb tagország nem pályázott erre a posztra, nem említve továbbá, hogy felesége francia. Brüsszelben, a tagországokban és a román politikai körök egy részében csodálkozással fogadták, hogy Bukarest szürke, viszonylag kevéssé ismert technokratát, nem pedig egy nagyobb formátumú, karizmával is rendelkezô politikust szánt az említett biztosi posztra. Az új Bizottságnak kilenc nôi tagja lesz, valamint hét alelnöke, köztük az unió új külügyi és biztonságpolitikai fôképviselôje, Catherine Ashton. A testületben három új tárca is létrejön: a klímapolitikával, a belügyekkel, valamint az igazságüggyel, alapjogokkal és állampolgári ügyekkel foglalkozó önálló portfóliók. Több tárcának kisebb mértékben változik a feladatköre vagy elnevezése. A Bizottság hivatalba lépéséhez szükséges, hogy a biztos jelölteket az Európai Parlament illetékes szakbizottságai meghallgassák. Erre várhatóan január között kerül sor. A szakbizottsági meghallgatást megelôzôen a biztosok egy írásbeli kérdôívre válaszolva vázolják az unió jövôjével és a portfoliójukkal kapcsolatos elképzeléseiket, amelyeket a meghallgatás elején szóban is ismertetnek. A biztos jelöltek bevezetôjét a politikai csoportok kérdései, majd vita követi. A meghallgatások nyilvánosak és az interneten élôben követhetôk. Az egyes szakbizottsági meghallgatások fényében az EP plenáris ülése a Bizottság egészérôl várhatóan január 26-án szavaz. Ezt követôen a Bizottságot formálisan az Európai Tanács nevezi ki. Az új Bizottság elôreláthatólag február 1-jén kezdi meg mûködését. Az Európai Unió külügyminiszterei kéréssel fordultak a Bizottsághoz, hogy bírálja el, vagy legalább reagáljon Albánia felvételi kérelmére az Európai Unióba. A közös agrárpolitika 2013 utáni alakulásáról és a l a k í t á s á r ó l. Tassos Haniotis, a M e z ô g a z d a s á g i F ô i g a z g a t ó s á g szakértôje szerint a valós cél az, hogy a közvetlen támogatások ne magát az agrártermelô háztartását támogassák, de biztosítsanak stabilitást a gazdaság bevételében, ami a kölcsönös megfeleltetéssel kombinálva lehetôvé teszi a fenntartható gazdálkodást. Haniotis kitartott amellett, hogy a közvetlen támogatás nélkülözhetetlen a gazdaságok életképességének megôrzéséhez a földmûvelés és a környezetvédelem egyre szigorodó összehangolása során. Enélkül nem lenne biztos alapja a termelésnek és végsô soron az élelmiszerellátásnak, összefüggésben a vidékfejlesztéssel. A Bizottság keményen kitart amellett, hogy a közös agrárpolitika elsô és második pillére nélkülözhetetlen szerepet fog játszani a jövôben is. Ugyan- 14 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

17 Brüsszelbe járunk BARROSO által javasolt új Bizottság A biztosjelölt neve Portfólió 5 Tagállam 1. José Manuel BARROSO elnök Portugália 2. Catherine ASHTON alelnök 6, külügyi és biztonságpolitikai fôképviselô Egyesült Királyság 3. Viviane REDING alelnök, igazságügy, alapvetô jogok és állampolgári ügyekkel Luxemburg 4. Joaquín ALMUNIA alelnök, versenypolitika Spanyolország 5. Siim KALLAS alelnök, közlekedés Észtország 6. Neelie KROES alelnök, információs társadalom Hollandia 7. Antonio TAJANI alelnök, vállalkozáspolitika és ipar Olaszország 8. Maroš ŠEFČOVIČ alelnök, intézményközi kapcsolatok és igazgatási ügyek Szlovákia 9. ANDOR László foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi integráció Magyarország 10. Michel BARNIER belsô piac és szolgáltatások Franciaország 11. Dacian CIOLOS mezôgazdaság és vidékfejlesztés Románia 12. John DALLI egészségügy és fogyasztóvédelem Málta 13. Maria DAMANAKI tengerpolitika és halászati Görögország 14. Štefan FÜLE bôvítés és európai szomszédság-politika Csehország 15. Máire GEOGHEGAN-QUINN kutatás, innováció és tudományos ügyek Írország 16. Karel de GUCHT kereskedelempolitika Belgium 17. Johannes HAHN regionális politika Ausztria 18. Connie HEDEGAARD klímapolitika Dánia 19. Rumiana JELEVA nemzetközi együttmûködés, humanitárius segítségnyújtás, válságkezelés Bulgária 20. Janus LEWANDOWSKI költségvetés és pénzügyi programozás Lengyelország 21. Cecilia MALMSTRÖM belügyek Svédország 22. Günther OETTINGER energiapolitika Németország 23. Andris PIEBALGS fejlesztéspolitika Lettország 24. Janez POTOCNIK környezetvédelem Szlovénia 25. Olli REHN gazdasági és monetáris ügyek Finnország 26. Algirdas SEMETA adózás, vámunió, pénzügyi ellenôrzés és csalás elleni küzdelem Litvánia 27. Androulla VASSILIOU oktatási, kulturális, többnyelvûségi és ifjúsági ügyek Ciprus Jelöltek a meghallgatás elôtt. csak aláhúzta, az utóbbi 15 év reformfolyamatai vagyis a jövedelem-eltolódás a szétválasztott kifizetésekkel és összekapcsolva a kölcsönös megfeleltetéssel nem csak pozitív hatást gyakorolt a piacra, de növelte az árucikkek bôségét, jó hatással volt a biodiverzitásra és a klímaváltozásra valamint a szántás mélységének csökkentésével, a téli takarással, vagy a legelôterültek megôrzése mellett az állatlétszám csökkentésével pozitív hatást ért el. A korábbi olasz agrárminiszter, Paolo De Castro jelenleg az Európai Parlament mezôgazdasági bizottságának elnöke Haniotis számos állításával nem értett egyet. A közös agrárpolitika szakadatlan megreformálása folytán jövedelemeltolódást idézett elô a termelôk között és inkább azok viselkedését díjazta, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a társadalom számára végeztek. Visszautasította még a gondolatát is annak, hogy a közös agrárpolitika nemzeti agrár évfolyam szám 15

18 Brüsszelbe járunk politikává váljon, figyelmeztetve arra, hogy ez olyan torzulásokhoz vezethetne, amely(ek) némely országot büntetnek és egyenlôtlenséget teremtenek az intervenció kapcsán utalva a legutóbbi, sôt máig tartó tejtermelési válságra, ami különbözôképpen érintette az Európai Unió két alapítóját, Németországot és Franciaországot. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy fönn kell tudni tartani azokat a mechanizmusokat, amelyek megóvják a termelôket az árak erôteljes ingadozásától, ugyanakkor a válságkezelés modern eszközeit is megtartják re a jelenlegi agrártermelésnek és élelmiszer-elôállításnak 70 százalékkal kell emelkednie ahhoz, hogy a Föld 9 milliárdra növô lakosságát ellássa. Az ENSZ és azon belül is a FAO élelmiszerbiztonsági csúcstalálkozója szerint ehhez új, biztonságos technológiákra, innovációra, környezetvédelmi szempontból is fönntartható termelésre van szükség. A szöveg kitér az 5 római alapelvre a fenntartható globális élelmiszerellátás érdekében. Ezek: 1. jól átgondolt beruházások a források, minél jobb fölhasználására, eredményorientált programokkal, 2. stratégiai koordináció, 3. az éhínség leküzdésére közvetlen akciók hosszútávon fönntartható mezôgazdaság, élelmiszerbiztonság olyan vidékfejlesztési programok, amelyek megszüntetik az éhezés és szegénység okait, 4. a többoldalú kapcsolatoknak nagyobb szerepet adni, 5. a mezôgazdasági beruházások növelése, élelmiszerbiztonság és élelmezés. Mariann Fischer Boel mint a GMO szilárd híve hangsúlyozta: el kell fogadnunk a genetikailag módosított fajták lehetséges elônyeit, amelyek rezisztenciájukkal és a stressztûrô képességükkel tûnnek ki. Többet kell tudnunk termelni a problémát nem söpörhetjük szônyeg alá így a leköszönô agrárbiztos. A továbbiakban a Jó világkormányzást hangsúlyozta figyelemmel az 1 milliárd éhezôre. (Vajon mi az oka annak, hogy a WTO és a G8 konferenciák helyszínét olyan komoly katonai-rendôri erôknek kell védeni a tûntetô tömegektôl?! Sajnos a délamerikai esôerdôk és ôserdôk kiirtása, az itteni ôslakosság elûzése, majd a földeken genetikailag módosított szójafajták vetése, továbbá Európa ezen szójától való függése között egyenes az összefüggés! Földünket nem csupán hangzatos szólamokkal kellene védenünk a klímaváltozás ellen! Európa kiválthatná a szójaimportot más, az Európai kontinensen jól, gazdaságosan termelhetô fehérjenövényekkel is. De a globális tôke-öszszefonódások miatt ennek egyelôre kicsi az esélye pedig a közös agrárpolitika éppen erre lenne jó, ezért felelôssége óriási.) Oliver De Schutter az ENSZ speciális szakértôje a táplálékhoz való jog kérdéseiben kifejtette, hogy a római deklaráció messze nem tökéletes. az export által vezérelt mezôgazdaság a kisgazdaságok ellen dolgozott és dolgozik. Szerinte a kiszámíthatóság egy alapkérdés, a problémát nem lehet megoldani azzal, ha csúcstalálkozót csúcstalálkozó követ Megismételte, a termelôk alapszerepét szerte a világon a biztonságos élelmiszerellátásban. Lényegében ezt a gondolatot erôsítette meg a Nemzetközi Szegénység elleni Ügynökség, amely szerint a csúcstalálkozó áttörést nem ért el. Evidens, hogy a családi gazdaságok támogatása a legrövidebb és leghatásosabb út az éhínség fölszámolására szerte a világon. Tamás Enikô Forrás: AgraFacts 16 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

19 Arcképcsarnok Ilse Aigner német szövetségi élelmezési, mezôgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter december 7-én született Feldkirchen-Westerham városában, Németországban ban lépett be a CSU (Keresztényszocialista Unió) Ifjúsági Szövetségbe (Junge Union) tôl a Keresztényszocialista Unió (CSU) tagja ben rádió- és televíziótechnikusi képesítést szerzett között az elektromos szerszámokkal foglalkozó családi üzemben dolgozott között elektrotechnikusi képesítést szerzett között helikopterek elektronikai rendszerének fejlesztésével foglalkozott az Eurocopter cégnél között a CSU Ifjúsági Szövetség bajor tartományi képviselôje között a bajor tartományi parlament tagja óta a Szövetségi Parlament (Bundestag) képviselôje között a CSU tartományi csoportjának helyettes elnöke óta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a CSU alkotta frakció elnökségi tagja között a Szövetségi Parlament közös CDU/CSU frakció képzési és kutatási munkacsoportjának elnöke. A Parlament Költségvetési Bizottságának tagjaként az agrárterület felelôse volt október 31-én nevezték ki élelmezésügyi, mezôgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszterré. Elôdje Horst Seehofer volt július 9-én a bajor Szolgálati Érdemrenddel tüntették ki. Németország az unió mezôgazdasági termelésének 12,9%-át adja. Elsô helyen áll tej-, sertéshús- és repcetermelés szempontjából, és második helyen a gabonák, burgonya, marhahús és cukor tekintetében. Az élelmiszertermelés mellett a bioenergia-elôállítás is fontos szerepet játszik, az ország világviszonylatban a legnagyobb biodízel-elôállító. A német miniszter véleménye szerint 2013 után továbbra is szükség van a közös agrárpolitikára, melynek elsôsorban a minôségi élelmiszerek elôállítását és a vidéki térségek fejlesztését kell támogatnia. Ugyanakkor az európai mezôgazdaság versenyképességének biztosítása érdekében fenn kell tartani a termeléstôl elválasztott támogatásokat is. A német agrártárca a tej és tejtermékek fogyasztásának növelésére nagy hangsúlyt helyez. Ennek érdekében indítottak egy programot, mely ezeknek a termékeknek a kedvezô élettani hatásaira hívja fel a figyelmet a napi táplálkozásban. A program célja elsôsorban a fiatal fogyasztók tájékoztatása, a tejtermékek minôségével, biztonságosságával, valamint ágazati szerepével kapcsolatban. Ilse Aigner 2009 októberében a német tejtermelôk helyzetének javítására kiegészítô támogatást kért Brüsszeltôl arra hivatkozva, hogy az uniós tejalapból csak 2010-tôl számíthatnak támogatásra november elején a tagországok vezetôi 5 milliárd eurós uniós fejlesztési programról döntöttek. A program keretében összesen 1 milliárd euró jut majd a vidéki térségek fejlesztésére. A német miniszter az ebbôl a programból származó mintegy 90 millió eurónyi összeget a termelôk megsegítésére kívánja fordítani. Mint mondta, a tejkvóta 2013-as megszüntetése miatt a tejtermelôket kárpótolni kell, ami azért is fontos, mert a tej ára várhatóan még tovább fog csökkenni az elkövetkezô idôszakban. Ugyanakkor a világélelmezés ügyét szintén a szívén viseli Ilse Aigner. Véleménye szerint az agrárágazat kulcsszerepet játszik az éhezés megszüntetésében, ezért az egyes országok agrárminisztereinek kötelessége a helyzet javításán fáradozni. Papp Mónika évfolyam szám 17

20 Tanyakollégium 2009 Lesz még reneszánsza a tanyáknak? Újra indult a tanyakollégium ôszén közel száz érdeklôdô diák és tanár kerekedett fel ismét, hogy megismerje a kiskunsági tanyavilág jelenlegi helyzetét és az ott élôk jövôképét. Hét évvel ezelôtt volt az elsô tanyakollégium, 2002 ôszén és 2003 tavaszán egy-egy hetet töltöttek a SZIE (Szent István Egyetem) oktatói és hallgatói tanyakutatással. A kutatás alapvetô célja az volt, hogy e sajátosan magyar és alföldi, illetve kiskunsági tanyavilágban a környezetben, a mezôgazdálkodásban, s hozzá kapcsolódva a tanyai épületállományban illetve társadalomban, annak életkörülményeiben a bekövetkezett változásokat pontos, új adatok gyûjtésével, szabályos területi mintavétellel feltárja és értékelje. Cél volt az is, hogy a hajdani szegedi fiatalok és a népi írók köreinek eszmeiségét követve, a vidék jövôjéért elkötelezett fiatal értelmiségi-jelöltek személyesen találkozzanak a puszták népével, a tanyán élô, szívós szorgalmú és szabadságszeretô emberekkel. Átfogó cselekvési terv 24 kiskunsági település több mint 800 tanyáját keresték fel akkor, és a gyûjtött adatokból készült kutatási jelentés lett az alapja a Magyar Országgyûlés elé terjesztett, a tanyák megmentését célzó jogszabálynak május 26-án a képviselôk egyöntetûen elfogadták, hogy a tanya, a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része, amelynek fennmaradása, új életre keltése és fejlesztése nemzeti érdek. Az Országgyûlés felkérte a kormányt, hogy november 30-ig készítsen a különbözô szakpolitikákat integráló átfogó cselekvési tervet a tanyák és tanyás térségek megôrzésére és fejlesztésére, különös tekintettel a legfontosabb feladatokra és fejlesztési irányokra, az azok megvalósításához szükséges intézkedésekre és támogatási lehetôségekre, továbbá azok összehangolására. A kormánynak a cselekvési terv megvalósításáról 2 évente be kell számolnia. Egy másik, hatalmas munkával készült felmérést egy civil szervezeti megmozdulás (a petróleumlámpás felvonulás) indított el 2005-ben. A felvonulással arra akarták felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság még sok helyen nélkülözi az elektromos áramot. Az Országos Területfejlesztési Hivatal kezdeményezésére a Homokhátság összes településén összeírták a tanyákat, amelyeknek állapotát, elhelyezkedését, funkcióját, infrastruktúráját jegyezték fel. Az adatokat több száz ember gyûjtötte össze: hivatalnokok, tanyagondnokok, szociális munkások, mezôôrök, állatorvosok, rendôrök. Egy évvel késôbb az 54 ezer tanyáról elkészült egy kataszter, térképekre fölvitt pontos adatokkal, amelyeket a hazai és az uniós források lehívásában használnak, a tanyák minél teljesebb rehabilitációját és fejlesztését elôsegítve. Fenntartani a tanyasi létet Idén ismét azon a 24 kiskunsági településen mérték fel a tanyákat mint hét évvel ezelôtt az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete által öszszeállított kérdôív segítségével. Nagy örömömre én is részt vehettem ebben a munkában. Mielôtt kiléptünk a tanyavilágba, útravalóul hasznos gondolatokat kaptunk. Bányai Gábor országgyûlési képviselô szerint a tanyák magukban hordozzák ôseink életformáját, mindannyiunk érdeke tehát, hogy ne szûnjenek meg. Három-négy évtizede halódik a magyar vidék, a tanyák legnagyobb része eltûnt. Európában ahol érték a tanya jól kiépített infrastruktúra szolgálja a ritkán lakott vidékeken élôket. Vannak uniós támogatások, amelyekkel fejleszthetôk az ilyen területek, ám hazánk nem elég elszánt ezek lehívásában! Szemléletváltásra van szükség, hogy a vidéki életforma vonzó legyen, és a tanyasi lét fennmaradjon. A SZIE volt rektora, dr. Szendrô Péter reméli, hogy kiteljesedik, és élhetôvé válik Magyarország az emberek összefogása által. Ezért biztatta a jelenlévôket, hogy menjenek haza a tanyákra, gyûjtsenek tapasztalatot, tanuljanak a (globális mûveltségû) tanyasiaktól, majd mindezt az élményt, tudást, és különösen a tanyasiak ember- és életszeretetét adják tovább. Ehhez kapcsolódva hívta fel a figyelmet Bartos Mónika, a tanyakollégium egyik szervezôje, hogy a tanya embereket, sorsokat jelent, gondoljanak erre a döntéshozók is. Lehet pályázni uniós forrásokra Tanyai gyerekkori élményeivel kezdte beszámolóját Bondor István, az FVM fôosztályvezetôje. Majd azzal folytatta, hogy eddig nem volt kifejezetten tanyasi fejlesztési program, ahogy az Európai Unióban sincs, mivel ott nem létezik a magyar értelemben vett tanya fogalma. Így a tanyák támogatása is csak a vidékfejlesztési, illetve mezôgazdasági támogatásokból volt lehetséges. Ám az elôbb említett országgyûlési határozat utat nyi- 18 AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA AgraEconomy of the European Union A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával készült, az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

KAP reform társadalmi egyeztetése

KAP reform társadalmi egyeztetése 2010. április 15. KAP reform társadalmi egyeztetése A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében megrendezésre került a Milyen legyen a jövő mezőgazdasága? című nyilvános vita, amelyet Dacian Cioloş,

Részletesebben

Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3

Tartalom MAZSOLÁZÓ... 3 Tartalom MAZSOLÁZÓ............................................ 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Az élelmiszerláncok hatalmi visszaéléseinek vizsgálatát kezdeményezi az Európai Parlament....................... 4 Termeljünk

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD

Magyar Állatorvosok Lapja. Kertgazdaság. Állattenyésztés és Takarmányozás. Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD Magyar Állatorvosok Lapja Főszerkesztő: Dr. Visnyei László, PhD 1400 Budapest, Pf.: 2 Tel/Fax: +(36) 1-341-3023, Tel: +(36) 1-478-4100, Kiadó: Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Kertgazdaság Főszerkesztő:

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

FEBRUÁR. Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Mezőgazda Kiadó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet FEBRUÁR Rendezők: Magyar Mezőgazdaság Kft. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet A rendezvény támogatója: Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat MAGYAR MEZŐGAZDASÁG KFT. 2014_konyvho_Meghivo_megnyito_CS6.indd

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm a XXVII. Biokultúra Nap minden résztvevőjét. Fotók: (zöme) a netről

Szeretettel köszöntöm a XXVII. Biokultúra Nap minden résztvevőjét. Fotók: (zöme) a netről Szeretettel köszöntöm a XXVII. Biokultúra Nap minden résztvevőjét Fotók: (zöme) a netről A biogazdálkodás különleges körülmények között Különös tekintettel az Ökológiai Cselekvési Tervre Előadó: Dr. Roszík

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020

Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Virágzó Vidékünk Európa Nap Fiatal gazdák ösztönzése 2014-2020 Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök MNVH elnökségi tag Kecskemét, 2014-05-16 2000 2010 Fiatal gazdák (< 35): - 2,1% Gazdák (35 54): - 5,3 % Fiatal

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

CHAVET PROJEKT: Megfelelni az agrár-szakképzéssel szemben támasztott jövőbeni kihívásoknak (a fogyasztói elvárások az agrár-szakképzéssel szemben)

CHAVET PROJEKT: Megfelelni az agrár-szakképzéssel szemben támasztott jövőbeni kihívásoknak (a fogyasztói elvárások az agrár-szakképzéssel szemben) M A S Z E M AGYAR AGRÁ RS ZAK OK TATÁS I S ZAK ÉR TŐK EGYES ÜL E TE Hungarian Associacion of Agricultural Vocational Educational Experts H-1223 Budapest, Park u. 2. EUROPEA-INTERNATIONAL konferencia. Kaszó,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben

UNIREGIO Zárókonferencia. Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet UNIREGIO Zárókonferencia Mosonmagyaróvár szerepe a regionális és nemzetközi oktatási együttműködésekben Reisinger Adrienn tudományos segédmunkatárs, PhD

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai

Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Az UNICEF Gyerekbarát Település Értékelő Bizottságának tagjai Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója Több mint húsz éve foglalkozik kommunikációval hazai és nemzetközi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok, Szarvas, 2012. augusztus 3. A magyar halászat helye az európai akvakultúrában Dr. Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség Szarvas Magyarország az Európai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje 20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje A cikk a www.ecolabel.eu honlapon megjelenő News Alert January alapján készült. 20 éves az EU ökocímke Az Európai Uniós címke 20. évfordulójának tiszteletére,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben

Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Fajták és tartásmódok a mennyiségi és a minőségi szemléletű állattenyésztésben Szalay István Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával

2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Lean HR Est 2010. április 9. Szakmai fórum a HR és a LEAN menedzsment kapcsolatáról HR- és ügyvezetők bevonásával Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem 1093 Budapest, Fővám tér 8., III. előadó Időpont:

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben