Tájékoztatások és közlemények plenáris ülés, szeptember 30. és október 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztatások és közlemények. 456. plenáris ülés, 2009. szeptember 30. és október 1."

Átírás

1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN X C 318 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 52. évfolyam december 23. Közleményszám Tartalom Oldal I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények VÉLEMÉNYEK Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 456. plenáris ülés, szeptember 30. és október /C 318/01 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Hogyan alkalmazandó a rugalmas biztonság a szerkezetátalakítás kapcsán a fejlődés összefüggésében? (feltáró vélemény a svéd elnökség felkérésére) /C 318/02 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Makrorégiók közötti együttműködés A baltitengeri stratégia más európai makrorégiókra való kiterjesztése (feltáró vélemény) /C 318/03 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Hogyan érhetjük el, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmakra irányuló uniós stratégia hosszú távú, fenntartható és több ágazatra kiterjedő legyen? (feltáró vélemény) /C 318/04 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Kapcsolat a nemek közötti egyenlőség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási arány között (feltáró vélemény) /C 318/05 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Különböző vállalati formák (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/06 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az élelmiszer-termékek tisztességes kereskedelme: önszabályozás vagy jogalkotás? (saját kezdeményezésű vélemény) HU Ár: 7 EUR (folytatás a túloldalon)

2 Közleményszám Tartalom (folytatás) Oldal 2009/C 318/07 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A hátrányos helyzetű területek északi dimenziója (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/08 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az energiahatékonyságra irányuló politikák és programok erősítése végfelhasználói szinten (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/09 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A globális válság hatása a főbb európai termelő és szolgáltató szektorokra (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/10 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Munka és szegénység: egy nélkülözhetetlen globális koncepció felé (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/11 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A de Larosière-csoport jelentése (saját kezdeményezésű vélemény) /C 318/12 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A közös agrárpolitika jövője 2013 után (kiegészítő vélemény) III Előkészítő jogi aktusok Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 456. plenáris ülés, szeptember 30. és október /C 318/13 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé (COM(2008) 329 végleges) /C 318/14 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Biztonságos, innovatív és elérhető gyógyszerek: a gyógyszeripari ágazat megújult jövőképe (COM(2008) 666 végleges) /C 318/15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a foglalkoztatási és társadalmi integrációs célú európai mikrofinanszírozási eszköz (Progress mikrofinanszírozási eszköz) megteremtéséről (COM(2009) 333 végleges 2009/0096 (COD)) HU (folytatás a hátsó borítólap belső oldalán)

3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG 456. PLENÁRIS ÜLÉS, SZEPTEMBER 30. ÉS OKTÓBER 1. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Hogyan alkalmazandó a rugalmas biztonság a szerkezetátalakítás kapcsán a fejlődés összefüggésében? (feltáró vélemény a svéd elnökség felkérésére) (2009/C 318/01) Előadó: Valerio SALVATORE Társelőadó: Enrique CALVET CHAMBON december 18-i levelében Cecilia MALMSTRÖM európai ügyekért felelős miniszterhelyettes a svéd elnökség nevében, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 262. cikke alapján felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki véleményt a következő tárgyban: Hogyan alkalmazandó a rugalmas biztonság a szerkezetátalakítás kapcsán a fejlődés összefüggésében? A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága szeptember 10-én elfogadta véleményét. (Előadó: Valerio SALVATORE, társelőadó: Enrique CALVET CHAMBON.) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szeptember 30-án és október 1-jén tartott, 456. plenáris ülésén (az október 1-i ülésnapon) 111 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. 1. Következtetések és ajánlások 1.1 Az Európai Bizottság a rugalmas biztonságot a rugalmasságot és a biztonságot a munkaerőpiacon egyidejűleg javítani kívánó integrált stratégiaként írja le. A vita alapjául szolgáló dokumentumban az EGSZB kiemeli a rugalmas biztonság bizonyos aspektusait, amelyeket a válság időszakában kiemelten hasznosnak tekint abból a szempontból, hogy a lehető legnagyobb számú munkavállaló számára lehetővé teszik munkahelyük megtartását, valamint a munkaerő-piacon kívül rekedt személyeknek a legjobb lehetőségeket biztosítják a mielőbbi elhelyezkedésre. A munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük a szociális párbeszéd keretében annak biztosítására, hogy a lehető legnagyobb számú munkavállaló tudjon a munkaerőpiacon maradni. 1.2 A mély válság és a munkanélküliség jelentős növekedésének időszakában még inkább szükség van arra, hogy a rugalmas biztonságot ne olyan intézkedések összességének tekintsük, amelyek megkönnyítik a jelenleg alkalmazott munkavállalók elbocsátását, vagy megingatják általában a szociális védelmet, illetve különösképpen a munkanélküliek szociális védelmét. Az EGSZB úgy véli, hogy a (tágabb értelemben vett) biztonsággal kapcsolatos aspektusokat megerősítő intézkedéseket, melyek a rugalmas biztonsághoz tartoznak, kiemelt figyelemmel kellene kezelni. 1.3 Az EGSZB előző véleményeiben már hangsúlyozta a rugalmas biztonság belső dimenziójának hatását. A válság kiemeli a rugalmas biztonság belső dimenziójára vonatkozó intézkedések jelentőségét, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára a megrendelések hirtelen csökkenéséhez való alkalmazkodást anélkül, hogy a munkavállalókat el kellene bocsátaniuk. Azok a vállalatok, amelyek rendelkeznek a szociális partnerek által elfogadott munkaidőszámlás rendszerrel, egyértelműen gyorsabban képesek reagálni a válság következtében kialakult új piaci helyzetre, mint azok, amelyek nem rendelkeznek ilyen eszközzel. A válságból levonható egyik legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a szociális partnereknek ösztönözniük kell a munkaidőszámlás rendszereket és a munkaidő-szervezést. Az EGSZB úgy véli, hogy ezeket az eszközöket minél vonzóbbá kell tenni a vállalatok és az alkalmazottak részére.

4 C 318/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A rugalmas biztonság csak akkor működhet, ha a munkavállalók jó szakképzettséggel rendelkeznek. Az új készségek és az új munkahelyek megteremtése között szoros a kapcsolat. A vállalatoknak messzemenőkig érdekükben áll, hogy befektessenek alkalmazottaik folyamatos továbbképzésébe. A munkavállalónak pedig saját felelőssége, hogy folyamatosan tovább képezze magát. Remélhetőleg a 2010 utáni lisszaboni stratégia válaszokat fog majd adni ezekre a problémákra. utáni folyamatot (Lisszabon 2010 plusz), hogy megfelelhessünk a még megoldatlan, illetve a válság folyamán felmerülő célkitűzéseknek, amelyeknek áthidalása hosszadalmas és nehézkes folyamat lehet. Ebben a rugalmas biztonságnak minden bizonnyal fontos szerepe lesz. Az EGSZB úgy véli, hogy a rugalmas biztonság alkalmazásának dimenzióit ki kell egyensúlyozni. 1.5 A válság rávilágít a szociális párbeszéd fontosságára. A legutóbbi hónapokban bebizonyosodott, hogy a szociális partnerek milyen nagy mértékben vállaltak szerepet abban, hogy közös megoldást találjanak a sürgető problémákra. Az EGSZB azt javasolja az Európai Tanács svéd elnökségének és az Európai Bizottságnak, hogy hozzon létre internetes platformot, melynek célja a tapasztalatcsere ösztönzése a szociális partnerek kezdeményezéseinek keretében, figyelembe véve a nemzeti, regionális és helyi szintű különbségeket. 1.9 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok munkaerőpiacainak reformjai során el kell kerülni, hogy a bizonytalan álláshelyek melyeket a túlzott rugalmasság jellemez a biztonság rovására elmúlt években megnövekedett száma tovább fokozódjon. Az EGSZB osztja a Régiók Bizottsága nyugtalanságát, melynek február 7-i véleményében adott hangot. ( 2 ) A külső rugalmasság túlsúlya utat nyithat a normál szerződéses munkaviszonyok széles körű deregulációja előtt, amelynek következményeként több lenne a bizonytalan munkaszerződés. 1.6 Európai szinten a szociális partnerek jelenleg önálló keretszerződésről tárgyalnak a társadalmi integrációnak kedvező munkaerőpiacok tekintetében. Az EGSZB úgy véli, hogy egy jövőbeni szerződés valódi hozzáadott értéket teremt a legsérülékenyebb személyek újbóli munkába állásának elősegítéséhez, akik a válság idején veszítették el állásukat. Az EGSZB reméli, hogy sor kerül a rugalmas biztonság közös nyomon követésére és értékelésére, amelyet az európai szociális partnerek es munkaprogramjukba is belevettek. 1.7 A gazdasági visszaesés gyors terjedése és erős hatása sok munkáltatóban felidézi a gazdasági növekedés éveinek emlékét, amikor arra kellett rájönniük, milyen nehéz megfelelő számú, a szükséges képesítéssel rendelkező munkavállalót felvenni. Figyelembe véve, hogy ezek a munkáltatók jelenleg a távolabbi jövőben gondolkodnak és egy nagy valószínűséggel bekövetkező gazdasági fellendülésre számítanak, nem szüntetnek meg meggondolatlanul túl sok álláshelyet, amint azt akkor tennék, ha csak a rövid távú megtakarítások célja vezérelné őket. Mindazonáltal egyetlen vállalat sem vonhatja ki magát a gazdaság alaptörvényei alól. Valamennyi vállalatnak mindenekelőtt a tartósság biztosítására kell törekednie. Az érintett munkavállalók számára alapvető fontosságú a munkába való lehető leggyorsabb visszatérés. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy gyors és jó minőségű segítséget kell nyújtani nekik. A tagállamoknak komolyan fontolóra kellene venniük a személyzet minőségi és mennyiségi fejlesztését a munkaközvetítő irodákban, a munkavállalók lehető leggyorsabb álláshoz juttatása érdekében. 1.8 A nemzeti és regionális különbségeket, valamint az ipari ágazatok közötti különbségeket figyelembe véve az EGSZB azt szeretné, ha a munkákat egy európai uniós perspektívából, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett folytatnák. Ily módon jönne létre az a szükséges európai keret, amely biztosítaná az elméleti modellből az elkerülhetetlen valóság felé dinamikusan fejlődő európai társadalmi modell megerősödését. ( 1 ) Szükség van arra, hogy tervbe vegyünk egy Lisszabon ( 1 ) HL C 309, , 119. o.; az EGSZB saját kezdeményezésű véleménye a következő témában: Társadalmi kohézió: az európai szociális modell részletes kidolgozása. 2. Háttér 2.1 A svéd elnökség arra kéri az EGSZB-t, hogy nyilvánítson véleményt a rugalmas biztonság témájában, amellyel kapcsolatban már állást foglalt, ( 3 ) azonban a jelenség most új összefüggésben jelentkezik. A pénzügyi válság összefüggésében történő újbóli elemzés sürgősségét megerősítette a svéd elnökség által július 7-én, Stockholmban megrendezett meghallgatás. 2.2 A rugalmas biztonsággal kapcsolatban különböző megközelítések léteznek. Az Európai Bizottság a közleményében (COM(2007) 359 végleges) a rugalmas biztonságot a rugalmasságot és a biztonságot a munkaerőpiacon egyidejűleg javítani kívánó integrált stratégiaként írja le. ( 4 ) Mivel ez a definíció szolgált a május 7-i prágai csúcs következtetéseinek alapjául is, a jelen vélemény is ezt a közös meghatározást vette alapul. ( 2 ) HL C 105, , 16. o., 22. pont. ( 3 ) HL C 256, , 108. o,. HL C 211, , 48. o. Az EGSZB véleménye a következő témában: A rugalmas biztonság közös elveinek kidolgozása felé: több és jobb munkahely a rugalmasságon és biztonságon keresztül. ( 4 ) Emlékeztetni kell az Európai Bizottság közleményének pontos megfogalmazására, amely a rugalmas biztonság négy alapelvét fogalmazza meg: a rugalmasság ezzel szemben az egyén sikeres alkalmazkodásait (váltások) jelenti élete során; az iskolapadból a munkahelyre, egyik munkahelyről a másikra, munkanélküli vagy inaktív időszakokból új munkahelyre, és a munkahelyről nyugdíjba. A rugalmasság nem csupán azt jelenti, hogy a vállalatok szabad kezet kapnak a felvétel és elbocsátás kérdésében, és azt sem jelenti, hogy a határozatlan idejű szerződések korszerűtlenné váltak. A rugalmasság a munkavállalók pályáján bekövetkező haladás sorozata jobb munkahelyekre, felfelé irányuló mobilitás, és a tehetség legoptimálisabb kibontakoztatása. A rugalmasság emellett rugalmas munkaszervezést, az új produktív szükségletek és készségek gyors és eredményes elsajátítását, valamint a munkahelyi és magánéleti kötelezettségek egyensúlyban tartásának elősegítését jelenti. A biztonság sem kizárólag annak biztonságát jelenti, hogy a munkavállaló nem veszti el állását: A biztonsághoz tartoznak a váltásokat megkönnyítő munkanélküli ellátások. Végezetül beletartoznak a valamennyi munkavállaló különösen az alacsony képzettségűek és az idősebbek számára biztosított képzési lehetőségek.

5 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/3 2.3 Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy a munkaerő-piaci politikák a tagállamok felelősségi körébe tartozzanak, a szubszidiaritás elvének megfelelően. Egy, a munka törvényeinek harmonizációjára irányuló kísérlet ellentétben lenne az utóbbi elvvel, és nem bizonyulna megfelelőnek, mert károsítaná a hagyományokat és azokat a földrajzi struktúrákat, amelyek bizonyították tartósságukat és stabilitásukat. Ezenkívül figyelembe kellene venni azt is, hogy az egyes tagállamok gazdasági fejlettsége nincs mindig ugyanazon a szinten. Ez tükröződik szociális rendszerükben is. Ebben az összefüggésben az EGSZB véleménye szerint az EU feladatai a következők kell, hogy legyenek: Ösztönözni kell az együttműködést a tagállamok között az európai foglalkoztatási stratégia által, amely 2005 óta a Lisszaboni Stratégia kezelési mechanizmusainak részét képezi. A foglalkoztatási politikáról szóló 21. iránymutatás szerint a tagállamok megegyeznek abban, hogy kiegyensúlyozottan ösztönzik a foglalkoztatás biztonságát és a rugalmasságot. Az EU-nak katalizátorként kell működnie annak érdekében, hogy a tagállamok betartsák vállalásaikat, és ezzel egyidejűleg megismertessék és kicseréljék legjobb gyakorlataikat az európai foglalkoztatási politika keretein belül. 3. Új helyzet 3.1 A válság Az Európai Közösség története legnagyobb gazdasági válságának hatásai rövid távon elég nyilvánvalóak: az EU tagállamainak eladósodása példa nélküli sebességgel növekszik. Jóllehet a világ központi bankjai bőségesen nyújtanak likviditást a piacoknak, a bankrendszer még mindig nem a normális módon működik. Különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint az önálló munkavállalók jutnak nagyon nehezen új hitelekhez. Hamarosan jelentkezni fognak a munkanélküliségnek a társadalomra és a belső piacra gyakorolt káros hatásai. Ezzel egyidejűleg rendkívül ritkán és nehezen jönnek létre új munkahelyek Az EGSZB úgy véli, hogy rövid távon elengedhetetlen a rugalmas biztonság modelljének elemzése, tekintettel a jelenlegi súlyos társadalmi-gazdasági helyzetre, bár legutóbbi, e témában készült véleménye 2008 tavaszán jelent meg. Az EGSZB üdvözli a svéd elnökség új felkérését, mely annak vizsgálatára vonatkozik, hogyan alkalmazandó a rugalmas biztonság a szerkezetátalakítás kapcsán a globális fejlődés összefüggésében. A globális fejlődés összefügg a pénzügyi és gazdasági világválsággal, valamint annak a reálgazdaságra és ezzel egyidejűleg a foglalkoztatásra gyakorolt tragikus következményeivel. A válság az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági válságának bizonyult. Hatásai nagy valószínűség szerint az egész 21. századra nézve meghatározóak lesznek. A helyzet annál is inkább súlyos, mivel két másik, nagy világszintű kihívást jelentő válság kíséri: az éghajlattal kapcsolatos és a demográfiai válság A válság megváltoztatja azt a gazdasági-társadalmi környezetet, amelyben tervbe lehet venni ezeket a munkaerőpiaci reformokat. Ez nyilvánvaló, függetlenül attól, miként vélekedünk a válság idején végrehajtott strukturális reformok helyénvalóságáról, megvalósíthatóságáról, szükségességéről vagy éppen lehetetlen voltáról. Az EGSZB mindazonáltal hangsúlyozza, hogy a munkanélküliek munkaerő-piaci beilleszkedése és visszatérése az egyik kiemelt prioritás kell, hogy legyen Az EGSZB ugyanakkor le kívánja vonni a következtetéseket megállapításaiból, hogy konkrét javaslatokat tehessen a rugalmas biztonságot alkotó paraméterek vagyis a rugalmasság és a biztonság tekintetében. Az EGSZB mindenképpen hangsúlyozza, hogy a rugalmasságra és a biztonságra vonatkozó intézkedések kiegyensúlyozott kezelése elengedhetetlen, ha el akarjuk kerülni az olyan társadalmi konfliktusokat, amelyek már jelentkeztek Európában. 3.2 A belső és külső rugalmasság A belső rugalmasság a vezetés és a munkavállalók vagy azok képviselői, illetve a szociális partnerek között a vállalat vagy az érintett ágazat szintjén végbemenő szociális párbeszéd eredménye. Elkerülhetővé teszi a munkahelyek megszüntetését, és így a nehéz időszakokban jelentős stabilizáló elem lehet a társadalmi kohézió számára Európában. A vállalkozók és a munkavállalók közötti jó kapcsolatokra van szükség a vállalkozások szociális felelősséggel kapcsolatos kötelezettségvállalásának garantálására és a munkavállalók további foglalkoztatására. Ezeknek az intézkedéseknek a támogatásában kulcsszerepük van a kormányoknak, de nem szabad beavatkozni az olyan alapvető szociális támogatások nyújtásának kárára, mint a biztonság (az élelmiszeripari termékek, a légi közlekedés vagy az általános érdekű szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztonsága, illetve a rendőrség által nyújtott biztonság), az oktatás, immáron egész életen át tartó tanulás értelemben Minden szociális reformot saját társadalmi-gazdasági kontextusába kell helyezni. A rugalmas biztonság a válság időszakában azonban kétségkívül komoly kérdéseket vet fel, ha a hipotetikus alkalmazhatóság által megkívánt áldozatok nem adnak garanciákat. Tudatában kell tehát lenni annak, hogy a rugalmas biztonság csak abban az esetben hasznos eszköz, ha kölcsönös megértéshez vezet a szociális partnerek között, azaz nemcsak azok valamelyike részéről. Mindez az előbbi összefüggésben azt teszi szükségessé, hogy komolyan koncentráljunk a biztonságra és a biztonság és a rugalmasság közötti egyensúlyra. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak az elemzése során nagyobb mértékben kellene a belső rugalmasság lehetőségeinek feltárására törekednie, amely hatékony eszköz lehet a rugalmas biztonság szempontjából a munkanélküliség elleni küzdelemben. ( 1 ) Az EGSZB úgy véli, hogy a rugalmas biztonság dimenzióit egyensúlyba kell állítani, és azt nem szabad a biztonság kárára alkalmazni. Hogyan garantálhatják azonban a tagállamok ezt az egyensúlyt a válság idején? Az EGSZB azt javasolja, hogy most, a válság alatt vizsgálják meg alaposan a rugalmas biztonságon alapuló reformokat, hogy azoknak ne legyenek nemkívánatos társadalmi és politikai hátulütői. Ezeket az óvintézkedéseket meg kell erősíteni az ún. külső rugalmas biztonság esetében. ( 1 ) HL C 105., , 16. o. A Régiók Bizottsága már a pénzügyi válság előtt is kétségeinek adott hangot a külső rugalmasság döntő súlyával kapcsolatban az Európai Bizottság megközelítésében. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az olyan megfogalmazások, mint a rugalmas és megbízható, szerződéses megállapodások aggodalomra adnak okot, mivel ezek elméletileg a szokványos munkaviszonyok olyan átfogó deregulációját is lehetővé tehetik, amely a bizonytalan foglalkoztatási viszonyok kiszélesítésének irányába mutat.

6 C 318/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Az előzőekben elmondottaknak megfelelően a javasolt intézkedéseknek hiteleseknek kell lenniük minden szempontból, főként a költségvetés tekintetében. Mindez valószínűleg a prioritások átcsoportosításához vezet majd a tagállamok költségvetési kiadásaiban, és talán a közösségi támogatások megerősödéséhez is. Rugalmas biztonság ugyanis nem létezhet biztonság nélkül A belső rugalmasság különböző formáinak óvatosabb alkalmazásával ellentétben a jelenlegi helyzetben kockázatos lenne a munkaerő-piaci reformok erőltetése azzal a céllal, hogy a külső rugalmasságot mozdítsák még inkább elő. Az Európai Bizottság elemzései mindeddig a rugalmas biztonságnak ezt a dimenzióját hangsúlyozták. Európában sok kollektív szerződés tartalmaz rendelkezéseket a rugalmasságnak a vállalaton belüli megszervezésére vonatkozóan. Ez jelentheti többek között a munkaidő-szervezést, ideértve a képzési időszakokat is, különösképpen azért, hogy figyelembe lehessen venni a változó tevékenységeket. 3.3 A szociális párbeszéd Az EGSZB ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a szociális partnerek legyenek főszereplői egy olyan fórumnak, amely lehetővé teszi a reformokkal kapcsolatos nézetek folyamatos ütköztetését annak érdekében, hogy a két pólus, a munkaadók és a munkavállalók ügyelhessenek a rugalmasság és a biztonság közötti állandó és dinamikus egyensúly megőrzésére. Ez a megközelítés fontos és érdekes lehet az európai foglalkoztatás jövője szempontjából. Pontosan ezért van szükség arra, hogy a civil társadalmat bevonjuk ebbe a vitába. Minden foglalkoztatással kapcsolatos politika, a munkaerőpiac minden reformja fontos hatással van a társadalomra. Ezek a reformok azonban nem lehetnek függetlenek a társadalom gazdasági, szociális és fenntartható tényezőitől A rugalmas biztonság fontos eszköz a pénzügyi és a reálgazdaságban jelentkező válság munkára és foglalkoztatottságra gyakorolt hatásainak enyhítésére. Nem szabad azonban visszaélni ezzel oly módon, hogy az olyan országokban, amelyek bizonyos biztonsági szintet garantáló munkajoggal rendelkeznek az angolul hire and fire -nek hívott gyakorlattal szemben, könnyebbé teszik az elbocsátásokat. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság világos megfogalmazásával, mely szerint a rugalmas biztonság soha nem lehet elbocsátás jogalapja. belevették a rugalmas biztonság nyomon követését és értékelését. Az EGSZB várja, hogy az értékelésről jelentés készüljön, és arra számít, hogy a közös értékelés nagy hatással lesz majd a rugalmas biztonság alkalmazásainak megtervezésére az egyes tagállamokban. 3.4 Rövid és középtávú európai célkitűzések Rövid távon a rugalmas biztonság elemzésének és alkalmazási lehetőségeinek figyelembe véve a minden szintre kiterjedő társadalmi párbeszédet, a pénzügyi kötelezettségeket és a kormányok szerepét arra a célkitűzésre kell irányulniuk, hogy minél több, a lehető legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyet őrizzenek meg, és megerősítsék a valamennyi munkavállalóra munkaerő-piaci helyzetüktől függetlenül kiterjedő szociális védelmet Az EGSZB emlékeztet a Tanács június 8 9-i, rugalmas biztonságról szóló jelentésének következtetéseire. A munkanélküliek számára elengedhetetlen, hogy a lehető leggyorsabban integrálódjanak a munkaerőpiacon. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ebben igen gyors segítséget, támogatást és hatékony útmutatást kell adni számukra. A tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy jobban vegyék igénybe a már létező európai uniós alapokat, és mindenképpen szerepet kell vállalniuk valamennyi foglalkoztatást ösztönző eszköz például a minőségi foglalkoztatást biztosító ügynökségek minőségének javításában, tevékenységük és hatékonyságuk megerősítése céljából Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a munkanélküliségi járadékokra vonatkozó megállapodások hatékony rövid távú eszközként működhetnek a munkahelyek megóvására, a munkanélküliség elkerülésére és a vásárlóerő fenntartására. A rendelkezéseknek három hatásuk van: a munkavállalók tudásának és képességeinek megőrzése a vállalkozás számára, a munkavállaló ki nem zárása a munka világából és a nemzeti gazdaság stabilitása, amellyel elkerülhető a munkanélküliek hulláma. A válság bebizonyította a munkaidő rugalmas elszámolása és rugalmas kezelése ösztönzésének szükségességét. A rugalmas munkaidőt alkalmazó vállalatok könnyebben tudnak reagálni az új piaci helyzetekre, és könnyebben alkalmazkodnak a kereslet hirtelen eséséhez. Az EGSZB arra kéri az EU tagállamait, hogy tegyék ezt az eszközt minél vonzóbbá a munkavállalók és a vállalatok számára Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkajogot érintő valamennyi reformot a szociális partnerekkel együtt kell végrehajtani, amennyiben nem így történik, úgy az pusztulásra van ítélve. A társadalmi párbeszéd garantálja a modern, szociális részvételi demokráciát. A munkajog átalakítására a munkavállalók képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként kell sort keríteni. A társadalmi párbeszéd ezenkívül a belső rugalmasság számos formáját teszi lehetővé, amely nagyfokú alkalmazkodóképességet ad a vállalkozásoknak, függetlenül attól, hogy tevékenységeik éppen növekvő vagy csökkenő mérleget mutatnak Az EGSZB örömmel fogadja az európai szociális partnerek által a rugalmas biztonság területén közösen tett erőfeszítéseket és elvégzett munkát. Az EGSZB méltányolja, hogy az európai szociális partnerek es munkaprogramjukba Az EGSZB arra ösztönzi a szociális partnereket valamennyi szinten, beleértve a mikro-ökonómiai szintet is, hogy a szociális párbeszédet és valamennyi kompromisszumot, amelyet a partnereknek ezzel kapcsolatban vállalniuk kell e súlyos válság idején a munkahelyek megőrzésére és létrehozására irányítsák, a munkavállalók globális vásárlóerejének megtartása mellett. A kormányoknak meg kell találniuk annak a módját, hogy katalizátorszerepet játsszanak az ilyen jellegű egyezmények elősegítésében, sőt jutalmazásában. Az EGSZB azt javasolja a svéd elnökségnek és az Európai Bizottságnak, hogy hozzon létre webes platformot, melynek segítségével megsokszorozódik az információk és tapasztalatok cseréje a szociális partnerek kezdeményezéseivel kapcsolatban gyakorlati szinten, figyelembe véve a nemzeti, regionális és helyi szintű különbségeket.

7 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/ Az EGSZB úgy véli, hogy a rugalmas biztonság négy dimenziója, valamint az Európai Bizottság által meghatározott elvei hatékonyan hozzájárulhatnak a munkanélküliség csökkentéséhez Európában. Mindazonáltal ügyelni kell arra, hogy minőségi munkahelyek jöjjenek létre. Ebben igen fontos szerepet játszik a valódi szociális védelem, amely alapvető az EU társadalmi kohéziója szempontjából. Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok munkaerőpiacainak reformjai során el kell kerülni, hogy a bizonytalan álláshelyek melyeket a túlzott rugalmasság jellemez a biztonság rovására elmúlt években megnövekedett száma tovább fokozódjon. Az Európai Bizottságnak azzal kellene segítenie, hogy rendszeres mérleget készít a rugalmas biztonság elveinek gyakorlati alkalmazásáról a munkaerőpiacot érintő jogalkotásban és szabályozásban. Az EGSZB úgy véli, hogy a rugalmas biztonság elveit jobban bele kell foglalni a Lisszabon utáni menetrendbe. Az EGSZB ezenkívül azt ajánlja, hogy az európai szociális partnerek munkáját jobban hangolják össze ezzel a menetrenddel. 3.5 Új európai vita Az EGSZB célszerűnek tartja, hogy a svéd elnökség vitát indítson a rugalmas biztonság azon aspektusairól, amelyek bizonyos, ezeket már alkalmazó tagállamok példája alapján hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Európai Unió úgy vészelje át ezt a pénzügyi és gazdasági világválságot, hogy közben a lehető legtöbb munkahelyet megőrizze, és így ne veszélyeztesse a társadalmi kohéziót. Az EU-nak mindenképpen érdeke, hogy ne veszélyeztesse munkavállalóinak képzettségét, amelyre szüksége lesz majd a válság után. Ez annál is inkább igaz, mivel a demográfiai fejlődés jelentős mértékben lecsökkenti majd a képzett munkaerőt az európai országok nagy részében A szakképzett személyzet elbocsátása a válság idején veszélyt jelent a jövőbeni fellendülés szemszögéből. Fennáll annak kockázata, hogy a szaktudás hiánya egyre nagyobb lesz. Még ennél is rosszabb, hogy bizonyos európai vállalkozások, úgy tűnik, csökkentik a tanulók számát vagy a fiatal diplomások számára fenntartott munkahelyeket. Ezzel jövőjüket veszélyeztetik. A rugalmas biztonság egyébiránt csak akkor működhet, ha a munkavállalók jó szakképzettséggel rendelkeznek. A képzés megszüntetése ellentétes lenne a reformnak ezzel az eszközével. Az új készségek és az új munkahelyek megteremtése között szoros a kapcsolat. A 2010 után Lisszaboni Stratégiának válaszokat kellene adnia ezekre a problémákra. A vállalatoknak kötelességük befektetni alkalmazottaik folyamatos továbbképzésébe. Ezzel egyidejűleg egyértelmű, hogy minden munkavállalónak saját felelőssége, hogy folyamatosan tovább képezze magát A rugalmas biztonság keretei közt folytatott, egész életen át tartó tanulásnak illeszkednie kell az Európai Unión belül a társadalmak fenntartható fejlődésének logikájába, így globális szinten példaként kell szolgálnia. A munkavállalók képzésének a több minőségi munkahely megteremtésére irányuló európai célkitűzésekhez kell igazodniuk, és a fenntartható gazdaság megteremtésére kell törekedniük A rugalmas biztonság alapvetően a jobb foglalkoztathatóságon alapul. Ezt leginkább az oktatási rendszerek és a folyamatos képzés gyakorlatainak a hatékonysága teremti meg. Amíg a tagállamok úgy foglalnak állást az egész életen át tartó tanulás mellett, hogy nem reformálják meg oktatási rendszerüket, nem tulajdonítanak jelentőséget az iskola-előkészítő oktatásnak, nem biztosítanak több anyagi eszközt az oktatás számára és végül nem ösztönzik és könnyítik meg a folyamatos szakmai képzést adóügyi eszközökkel a foglalkoztatás keretében, addig a rugalmas biztonság egyik fontos feltétele nem teljesülhet. Az EGSZB arra szólítja fel a nemzeti kormányokat, hogy az összes oktatással kapcsolatos kérdést tegyék abszolút prioritássá. Az EGSZB támogatja a tagállamok közös cselekvését az oktatási és képzési ágazat ösztönzésére Európában. 3.6 A rugalmas biztonság a Lisszaboni Szerződés szempontjából A Lisszaboni Szerződés, amelyhez az EGSZB ragaszkodik, és amelyet reményei szerint az EU 27 tagállama is elfogad majd, a belső piacot szociális gazdaságnak tekinti. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 2. cikke a szociális piacgazdaságot az Európai Közösség egyik célkitűzésének tekinti. Ez fontos újdonság. Ez az új irány, amely sokkal nagyobb teret enged a közösségi jog szociális értelmezésének, nem lesz hatástalan a jövőbeni uniós jogalkotásra, és főként az Európai Bíróság joggyakorlatára Az igaz, hogy bizonyos politikai változások az európai országok kis részében nyugtalanítóak a Szerződés végső elfogadásának sikere szempontjából. Az EGSZB azonban megőrzi optimista álláspontját, mivel nincs alternatíva, nincs B terv. Főként válsághelyzetben van szükség arra, hogy az intézmények a Nizzai Szerződés által a 27 tagú EU számára lehetővé tett szintnél megfelelőbben működhessenek. Emiatt az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az uniós intézmények a Lisszaboni Szerződés idei, vagy legkésőbb 2010-es érvénybe lépésének perspektívájában, valamint a válság lefolyásától függően készítsék el a rugalmas biztonsággal kapcsolatos dossziéjukat. Ez a hatálybalépés még azt is eredményezi, hogy a közösségi jog a biztonság újabb dimenzióját veszi majd figyelembe. Kelt Brüsszelben, október 1-jén. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke Mario SEPI

8 C 318/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Makrorégiók közötti együttműködés A balti-tengeri stratégia más európai makrorégiókra való kiterjesztése (feltáró vélemény) (2009/C 318/02) Előadó: Michael SMYTH december 18-án Cecilia MALMSTRÖM európai ügyekért felelős miniszter a svéd elnökség nevében felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a következő tárgyban: Makrorégiók közötti együttműködés A balti-tengeri stratégia más európai makrorégiókra való kiterjesztése. A bizottsági munka előkészítésével megbízott Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és szociális kohézió szekció szeptember 11-én elfogadta véleményét. (Előadó: Michael SMYTH.) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 30-án és október 1-jén tartott, 456. plenáris ülésén (a szeptember 30-i ülésnapon) egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt. 1. Következtetések 1.1 Az EGSZB támogatja a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia négy pillérét képező célkitűzéseket, nevezetesen azt, hogy a térség jómódú, biztonságos, környezettudatos, valamint vonzó és könnyen megközelíthető legyen. 1.2 Az EGSZB elismeri, hogy a stratégia véglegesítését széles körű konzultáció előzte meg, és a folyamatban szerepet kaptak a szociális partnerek és az érdekeltek. Az EGSZB újfent hangsúlyozza, hogy a szervezett civil társadalom alapvető szerepet játszik a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia végrehajtásában, és megerősíti, hogy támogatja a Balti-tengeri Civil Társadalmi Fórum létrehozását, mivel annak segítségével a civil társadalom szervesen részt vehetne a stratégia megvalósításában. 1.5 Az EGSZB-re fontos szerep hárul abban, hogy biztosítsa az együttműködési szellemet a stratégia kialakítása és végrehajtása során. A Balti-tengeri Civil Társadalmi Fórum létrehozása közelebb visz ahhoz, hogy a szervezett civil társadalom érdekelt legyen a stratégia jövőbeli fejlődésében. 1.6 A balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia komoly kihívás elé állítja általában az EGSZB-t és különösen a balti országokból származó tagjait. Arra kötelezi őket, hogy a Civil Társadalmi Fórumon keresztül proaktívan képviseljék a szervezett civil társadalmat a stratégia megvalósítása során. Tekintettel arra, hogy a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia több éven át húzódik, igen indokolt, hogy az EGSZB állandó csoportot állítson fel, biztosítandó, hogy eredményesen részt tudjon venni abban a projektben, amely a makrorégiók közti együttműködés uniós modelljévé válhat. 2. Bevezetés 1.3 Az EGSZB üdvözli a stratégia cselekvési tervét, amely 15 elsőbbségi intézkedést tartalmaz. Ezek végrehajtásáért egy-egy balti tagállam felelős. 1.4 A balti-tengeri térségre vonatkozó stratégiának megvannak az erős és a gyenge pontjai. Erőssége főként abban rejlik, hogy nagy területet kíván átfogni, és mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Tanács rendszeres felülvizsgálatnak veti majd alá. Gyengesége összetettségében és abban gyökerezik, hogy a végrehajtásával kapcsolatos irányítási kérdések megoldatlanok. A stratégia 21 főigazgatóság hatáskörét öleli fel, és nyolc tagállam, valamint Oroszország vesz részt benne. A 4 pillér, 15 elsőbbségi intézkedés és számos horizontális intézkedés összjátékát tekintve a stratégiát összetett változó geometria irányítja, ami miatt működésképtelennek bizonyulhat. Az EGSZB megítélése szerint mindent meg kell tenni a stratégia végrehajtása irányítási rendszerének egyszerűsítése érdekében. 2.1 A makrorégiók közti együttműködés az elmúlt évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Az Unióban a makrorégiókra immár úgy tekintenek, hogy azok képesek jelentősen hozzájárulni a kohéziós politikához és a tagállamok kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Európában már léteznek különféle makroregionális együttműködési formák. A Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát összefogó Visegrádi Csoport például a közép-európai térség országainak arra irányuló törekvését képviseli, hogy az európai integráció szellemében több közös érdekű területen együttműködjenek. ( 1 ) Újabb fejlemény, hogy a korábban barcelonai folyamatként ismert euromediterrán partnerséget a földközi-tengeri térséggel foglalkozó 2008-as párizsi csúcstalálkozón újraindították. A partnerségben az Unió 27 tagállama, valamint 16 dél-mediterrán és közel-keleti partnerország vesz részt azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a közös problémákra, például a tengeri szennyezésre és biztonságra, az energiaügyi és üzletfejlesztési kérdésekre. ( 2 ) ( 1 ) ( 2 )

9 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/ novemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el egy balti-tengeri stratégia létrehozásáról. A kijelölt balti-tengeri makrorégióra vonatkozó stratégiát az Európai Bizottság június 10-én fogadta el, és június 19- én terjesztette az Európai Tanács elé. A vele kapcsolatos munkát és megbeszéléseket a svéd elnökség folytatja, a Tanács várhatóan október végén fogadja el. Ennek a feltáró véleménynek a kidolgozását a svéd elnökség kérte, mivel a stratégia munkaprogramja fontos elemét képezi. E vélemény célja az, hogy a szervezett civil társadalom szemszögéből értékelje a javasolt balti-tengeri stratégiát, annak elkészítését, felépítését és cselekvési tervét. Ez a vélemény a Balti-tengeri térség: A szervezett civil társadalom szerepe a regionális együttműködés javításában és a regionális stratégia meghatározásában című, nemrégiben elfogadott EGSZB-véleményben ( 1 ) foglalt elemzésre épít. 2.3 A balti-tengeri stratégia létrehozásának igénye abból a megfontolásból ered, hogy a programok és a politikák hatékonyabb felhasználása érdekében szorosabb és eredményesebb koordinációra van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok, a régiók, a helyi önkormányzatok és az egyéb érdekeltek között. Amint azt a véleményhez csatolt, a napi hajóforgalmat ábrázoló térkép is mutatja, a Balti-tenger a világ egyik legforgalmasabb és legzsúfoltabb tengeri térsége. A balti-tengeri térség alatt a Baltitenger partjain fekvő nyolc tagállamot (Finnország, Svédország, Dánia, Németország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia) és Oroszországot értjük. Amikor megbízta az Európai Bizottságot a stratégia kidolgozásával, az Európai Tanács feltételül szabta, hogy annak külkapcsolati szempontjai kötődjenek a meglévő Északi Dimenzió keretéhez. ( 2 ) Az EGSZB támogatja az összes balti államot lefedő makroregionális fejlesztési stratégia létrehozására irányuló kezdeményezést. 2.4 A stratégia kialakításához vezető folyamat példa nélküli. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ha a balti-tengeri stratégia megfelelőnek és működőképesnek bizonyul a balti-térségben, akkor hasonló megközelítést alkalmazhatnak más makrorégiók, például a Duna menti régió, ( 3 ) valamint az Alpok és a Földközitenger térsége esetében is. Az Európai Bizottság 2008 folyamán átfogó konzultációs sorozatot szervezett. Az ennek keretében tartott konzultatív találkozókra a makrorégió különböző pontjain került sor, a zárórendezvényt 2009 februárjában, Rostockban tartották. Témáik a balti-tengeri stratégia négy pillére köré csoportosultak a balti-tengeri térség valamint biztonságossá tétele érdekében. 2.5 A stratégiát cselekvési terv kíséri, amely a négy pillérhez kapcsolódó 15 elsőbbségi területet fed le. Ezek mindegyikének koordinációjáért egy-egy balti tagállam felelős, akiktől elvárják, hogy a végrehajtásba az összes érdekeltet bevonják. ( 4 ) 2.6 A balti-tengeri stratégia és a benne javasolt fellépések finanszírozásához már meglévő forrásokat vennének igénybe: az EU strukturális alapjait (55 milliárd EUR között), az egyes balti államok és civil szervezetek saját forrásait, magánforrásokat, valamint pénzintézetek (az EBB, a NIB és az EBRD) forrásait. 2.7 A négy pilléren kívül a stratégia a területi kohézió erősítésére irányuló horizontális cselekvéseket is tartalmaz. Ezek közé tartoznak az alábbiak: a meglévő finanszírozás és politikák hozzáigazítása a baltitengeri stratégia prioritásaihoz és fellépéseihez, az uniós irányelvek végrehajtásának összehangolását és a felesleges bürokratikus akadályok elkerülését célzó intézkedések, a tengeri területrendezés mint a határokon átnyúló együttműködés közös megközelítése tagállamokbeli alkalmazását ösztönző intézkedések, a szárazföldi területrendezés fejlesztése a balti tagállamokban, a stratégián belüli sikeres kísérleti projektek nagyléptékű megvalósítása, a kutatásnak a szakpolitikai döntéshozatal alapjaként történő felhasználása, a balti makrorégióra vonatkozó tengerészeti és társadalmigazdasági adatgyűjtés javítását és összehangolását célzó intézkedések, környezetileg fenntarthatóvá, regionális identitás kialakítása. jómódúvá, megközelíthetővé és vonzóvá, ( 1 ) A CESE 888/2009. számú véleményt május 13-án fogadták el (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg). ( 2 ) Az Északi Dimenzió keretében az EU, Oroszország, Norvégia és Izland előre meghatározott együttműködési területeken közös politikákat valósíthat meg. ( 3 ) Erre Danuta Hübner biztos mutatott rá a Towards a Strategy for the Danube Region [A Duna menti régióra vonatkozó stratégia felé] c. beszédében _ulm.pdf 3. A balti-tengeri stratégiával kapcsolatos észrevételek 3.1 Az EGSZB üdvözli a balti-tengeri stratégia kidolgozásának a Tanács és az Európai Bizottság által választott módszerét, különös tekintettel a makrorégiós érdekeltekkel folytatott széles körű konzultációra. A stratégia innovatívnak tekinthető, mivel transznacionális irányítási struktúrával fog működni, és így túlmutat a hagyományos uniós regionális politikák szintjén. Ez az újfajta irányítási struktúra a nemzeti állam és a szupranacionális közösség között helyezkedik el. ( 4 ) A balti-tengeri stratégia és a cselekvési terv a következő weboldalról érhető el: documents_en.htm

10 C 318/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja A stratégia négy pillérét és a hozzá tartozó cselekvési tervet tekintve elmondható, hogy komoly kísérletet tettek arra, hogy a balti térséghez hasonlóan sokszínű térség számára jobban összehangolt fejlesztési keretet teremtsenek, így próbálva előmozdítani a területi kohéziót. 3.3 A balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia koncepciója az Európai Bizottság szerint folyamatosan alakul. A baltitengeri térség egyedi szempontjait eleve lehetetlen pontosan meghatározni, mivel a kép a megválaszolandó kérdéstől függően változik. Például a környezetvédelmi kérdések megvitatásakor más kép rajzolódik ki, mint a gazdasági vagy a közlekedési szempontok tárgyalásakor. A balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia megtervezésekor alkalmazott módszer szerint az első lépés a problémák és kérdések meghatározása volt, és ez alapján rajzolták meg a makrorégió térképét. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a balti-tengeri térség előtt álló kihívások összetettsége miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a stratégia hatékony irányítására. 3.4 Az EGSZB elismeri, hogy a konzultációs szakaszban a stratégiához való politikai csatlakozás magas szintjét sikerült elérni. Az összes balti tagállam és Oroszország szakszervezeti tagjait képviselő Balti-tengeri Szakszervezetek Hálózata (BASTUN) kiemelt szerepet játszott abban a konzultációs folyamatban, amely hozzájárult a balti-tengeri stratégia jelenlegi formájának kialakulásához. A megszerzett lendületet a stratégia végrehajtása során is meg kell tartani. Ennek érdekében az EGSZB örömmel fogadja azt a kötelezettségvállalást, hogy a stratégiával kétévente a lengyel (2011), a lett (2013), illetve a litván elnökség (2015) alatt a legmagasabb szinten, az Európai Tanácsban is foglalkozzanak Eközben azonban a stratégiának ki kellene aknáznia a már meglévő uniós kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Ilyen például a közös kutatástervezés, amelyet az EGSZB határozottan támogat, és amely hozzájárul majd az Európai Bizottság balti tengeri stratégiában foglalt ajánlásához, azaz ahhoz, hogy a balti-tengeri térség felvirágoztatása érdekében teljes körűen ki kell aknázni a térség kutatási és innovációs potenciálját. 3.7 A stratégia finanszírozását illetően az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy támogatja a meglévő, sokrétű uniós finanszírozási csatornák hatékonyabb felhasználását. Ez átláthatóbbá tehető a stratégia elsőbbségi területeihez rendelt források létrehozása és bemutatása révén. Ha a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégiához tartozó kezdeményezések megfelelő finanszírozása nem garantálható, fennáll a veszélye, hogy az egész stratégia elveszti koherenciáját, szétesik, és a tagállami érdekeltek elkötelezettsége is szertefoszlik. Az EGSZB ezért ismét hangot ad azon nézetének, hogy az Unió balti-tengeri stratégiájának eredményes megvalósítása érdekében külön, saját költségvetést kellene létrehozni, máskülönben a stratégia puszta politikai nyilatkozat marad, anélkül, hogy céljait elérné. ( 2 ) 3.8 A cselekvési terv nyilvánvaló ellentéteket tartalmaz. Igen sokféle presztízsintézkedést javasol, amivel megpróbálja biztosítani az érdekeltek folyamatos bevonását. Ez a megközelítés megpróbál mindenki kedvében járni, ami kockázatos. A stratégia összetettsége is egyben az egyik legfőbb gyenge pontja. 3.5 Az érintettek hosszú távú elkötelezettségének biztosításához az is fontos, hogy a stratégia eredményeiről éves jelentések készüljenek, kétévenként pedig felülvizsgálat történjen. Az Európai Bizottsággal való konzultációk során kiderült, hogy bár a balti-tengeri stratégiát hivatalosan június 19-én útnak indítják, lényegében továbbra is folyamatosan alakítják majd. Az EGSZB egyetért ezzel, és örömmel nyugtázza, hogy 2009 szeptemberében és októberében, a svéd elnökség idején állam- és kormányfői szintű konferenciát és miniszteri találkozót tartanak a stratégiáról. Tekintettel arra, hogy az érintettekkel való konzultációnak nagy szerepe volt a stratégia előkészítésében, fontos, hogy az EGSZB tevékenyen részt vegyen annak fejlesztésében, végrehajtásában és közismertté tételében. 3.6 Míg a stratégia végrehajtását illetően, úgy tűnt, a konzultációk során sikerült konszenzusra jutni, arról már nem volt olyan általános egyetértés, hogy a meglévő intézményi keretek megfelelőek-e ehhez a végrehajtáshoz. Erről és más ehhez kapcsolódó témákról még bizonyosan további vitákra kerül sor az érintettek és az Európai Bizottság között. ( 1 ) ( 1 ) Ezekről az intézményi és irányítási kérdésekről kiváló általános képet ad C. Schymik és P. Krumrey írása: EU Strategy for the Baltic Sea Region: Core Europe in the Northern Periphery? [Az EU balti-tengeri térségre vonatkozó stratégiája: Európa szíve az északi határokon?], FG1 munkadokumentum, 2009, SWP Berlin. 3.9 Az Európai Bizottság azzal próbálja meg megoldani a végrehajtás összetettségét, hogy minden elsőbbségi intézkedést egy-egy tagállamra bíz. Ez elméletileg okos megközelítés, a gyakorlatban azonban igen nehezen megvalósíthatónak bizonyulhat. A tagállamok feladata az lesz, hogy az intézkedéseket az egész makrorégió területén és a különféle főigazgatóságok között koordinálják. A teljes stratégia 21 főigazgatóság hatásköreit öleli fel. Az egyéb kormányközi politikai együttműködésekből mostanáig szerzett tapasztalatok vegyesek. A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta, amely a végrehajtás tekintetében hasonló megközelítést követett, nem felelt meg a várakozásoknak, és mostanáig lassú haladást tudott felmutatni. ( 3 ) A balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia kétségtelenül még a Lipcsei Chartánál is összetettebb, és fennáll a veszélye, hogy irányítása túlságosan nehézkesnek bizonyul. ( 2 ) Lásd a Balti-tengeri térség: A szervezett civil társadalom szerepe a regionális együttműködés javításában és a regionális stratégia meghatározásában c. EGSZB-vélemény 2.6. és 2.7. pontját. Az euromediterrán partnerség például egyszerre jelentős és célirányos költségvetéssel rendelkezik. A véleményt május 13-án fogadták el (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg). ( 3 ) A Chartát a német elnökség ideje alatt, a városfejlesztésért és a területi kohézióért felelős miniszterek május 24-i informális találkozója alkalmával írták alá. Ez a kormányközi charta két fő ajánlást tartalmaz egy integrált városfejlesztési politika szélesebb körű alkalmazását és a hátrányos helyzetű városnegyedek kiemelt figyelembevételét illetően.

11 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/9 4. Az EGSZB lehetséges szerepe a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiában 4.1 Az EGSZB már javaslatot tett egy Balti-tengeri Civil Társadalmi Fórum létrehozására, és jelezte, hogy kész megkezdeni az ehhez szükséges előkészületeket. ( 1 ) Ez a fórum a stratégiával párhuzamosan működne, munkájának eredményét pedig felhasználnák a stratégia kétévenkénti felülvizsgálatához. A stratégia kidolgozása során rendezett konzultatív konferenciák sikere újabb nyomós érv amellett, hogy folyamatos nyilvános vitára és tudatosításra van szükség a stratégia végrehajtásáról. 4.3 Az EGSZB üdvözli, hogy a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia komoly kísérletet tesz egy integrált makroregionális együttműködési megközelítés kialakítására, mivel ezt az Európai Parlamenthez hasonlóan egy ideje maga is szorgalmazza. 4.4 Az EGSZB támogatja a stratégia által követett széles körű megközelítést, amely szerint a tagállamok irányítják a tizenöt elsőbbségi terület és a hozzájuk kapcsolódó vezető projektek végrehajtásának koordinációját. 4.2 Az EGSZB a balti tagállamok gazdasági és szociális bizottságaival együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy a stratégia végrehajtása során az együttműködésnek és a közös munkának kedvező légkört biztosítson. Az intézménykiépítésnek és a civil társadalom részvételi struktúráinak különösen az új tagállamokban és a szomszédos államokban, pl. Oroszországban történő megerősítése érdekében hasznos volna határokon átnyúló kapcsolatokat és együttműködést kialakítani az egyes országok testvérszervezetei, pl. szakszervezetek, fogyasztói testületek, valamint helyi közösségi és önkéntesszervezetek között. Különösen a nyolc balti tagállamból származó EGSZBtagoknak kellene vállalniuk a küldött, a közvetítő és az előadó szerepét, hogy ezáltal az EGSZB mindig a legfrissebb információk birtokában foglalhasson állást a stratégia fejleményeiről, eredményeiről és kihívásairól, és így támogathassa a célkitűzések elérését. 4.5 Jó okkal állíthatjuk, hogy a balti-tengeri térségre vonatkozó stratégia fontos alkalmat ad arra, hogy az EGSZB megmutassa, mit tud. Az EGSZB-nek a fent említett irányítási problémák ellenére teljes körű szerepet kellene játszania a stratégia fejlesztésében, és ez a kihívás különösen a stratégia által érintett nyolc balti tagállamból származó tagokra vonatkozik. Arra kötelezi őket, hogy a Balti-tengeri Civil Társadalmi Fórumon keresztül proaktívan képviseljék a szervezett civil társadalmat a stratégia folyamatos megvalósítása során. Tekintettel arra, hogy a stratégia várhatóan több éven át húzódik, igen indokolt, hogy az EGSZB a balti-tengeri térséggel foglalkozó ad hoc megfigyelőközpontot vagy tanulmányozócsoportot állítson fel, biztosítandó, hogy eredményesen részt tudjon venni abban a projektben, amely minden bizonnyal a makrorégiók közti együttműködés uniós modellje lesz. Kelt Brüsszelben, szeptember 30-án. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke Mario SEPI ( 1 ) Lásd az EGSZB Balti-tengeri térség: A szervezett civil társadalom szerepe a regionális együttműködés javításában és a regionális stratégia meghatározásában c. véleményének 3.4. pontját. A véleményt május 13-án fogadták el (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

12 C 318/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Hogyan érhetjük el, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmakra irányuló uniós stratégia hosszú távú, fenntartható és több ágazatra kiterjedő legyen? (feltáró vélemény) (2009/C 318/03) Előadó: Jillian Van TURNHOUT december 18-án kelt levelében az európai ügyekért felelős svéd miniszter az Európai Unió következő, svéd elnöksége előkészületeinek jegyében felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a következő tárgyban: Hogyan érhetjük el, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmakra irányuló uniós stratégia hosszú távú, fenntartható és több ágazatra kiterjedő legyen? A bizottsági munka előkészítésével megbízott Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció szeptember 1-jén elfogadta véleményét. (Előadó: Jillian Van TURNHOUT.) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 30-án és október 1-jén tartott, 456. plenáris ülésén (a szeptember 30-i ülésnapon) 128 szavazattal 5 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. 1. Összefoglalás és ajánlások 1.1 Ez a feltáró vélemény a svéd elnökségnek az EGSZB-hez intézett felkérésére készült, és fő témája annak megvizsgálása, hogy hogyan érhetjük el, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmakra irányuló uniós stratégia hosszú távú, fenntartható és több ágazatra kiterjedő (idegen szóval: multiszektorális ( 1 ) legyen. A svéd elnökség arra törekszik, hogy támogassa az EU alkohollal kapcsolatos horizontális stratégiájának végrehajtását és a hosszú távú megelőzési munkák kidolgozását mind uniós, mind nemzeti szinten. 1.2 Ez a vélemény az EGSZB egy korábbi, az alkohollal kapcsolatos ártalmakkal foglalkozó véleményére épül, amely öt fő témát járt körül: a gyermekek védelmét, az alkohol okozta közúti balesetek számának visszaszorítását; az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését a felnőttek körében és a munkahelyeken; a tájékoztatás, oktatás és figyelemfelkeltés területét; valamint a közös tudásalap témáját. ( 2 ) 1.3 A vélemény az elnökség alábbi négy prioritására helyezi a hangsúlyt: a reklámok és a marketing hatása a fiatalokra, az ár hatása az ártalmak alakulására, középpontban a gyermekek a magzati alkoholspektrumzavar és a családban élő gyermekek, valamint az ártalmas mértékű alkoholfogyasztás hatásai az egészségben és méltóságban való öregedésre. Átfogó megközelítés kialakításához a két véleményben tárgyalt témák mindegyikét és egyéb kapcsolódó kérdéseket együtt kell figyelembe venni. ( 1 ) A multiszektorális szó jelentése: több ágazatra kiterjedő, ideértve a civil társadalmat, a szakszervezeteket és az üzleti vállalkozásokat is. ( 2 ) Az EGSZB május 30-i véleménye a következő tárgyban: A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentésében támogató uniós stratégia előadó: Jillian van Turnhout, társelőadó: Thomas Janson, HL C 175., Az alkoholfogyasztási szokások országonként jelentősen különbözőek, a fogyasztók többsége azonban általában mértékkel iszik (lásd a 3.2. pontot). ( 3 ) Az EGSZB-t ennek ellenére aggasztja, hogy a becslések szerint az EU felnőtt lakosságának 15 %-a iszik rendszeresen ártalmas mennyiségű alkoholt, és megállapítja, hogy a gyermekek vannak a legjobban kiszolgáltatva az alkohol okozta ártalmaknak. A politikai intézkedéseket tehát úgy kell kialakítani, hogy azokat célozzák, akik már eleve ártalmas mértékben fogyasztanak alkoholt. 1.5 Az alkoholeladást ösztönző stratégiák az egyik olyan tényezőt jelentik, amely növeli annak esélyét, hogy a gyermekek és a serdülőkorúak inni kezdenek, és ha már fogyasztanak alkoholt, akkor még többet isznak. Ennek fényében az EGSZB azt kéri, hogy a gyermekek kevésbé legyenek kitéve alkoholra vonatkozó marketingakcióknak. 1.6 A megfelelően kialakított alkoholár-szabási politikák hatékonyan elősegíthetik az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését, különösen az alacsony jövedelműek és a fiatalok körében. Az EGSZB úgy véli, hogy szabályozásra van szükség az alkohol elérhetőségére, forgalmazására és reklámozására vonatkozóan, és hogy ezen a területen nincs helye az önszabályozásnak. 1.7 A magzati alkoholspektrum-zavar (FASD) kockázatainak tudatosítása érdekében az EGSZB támogatja az uniós és nemzeti szintű felvilágosító kampányokat. 1.8 Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy további, uniós szintű tájékoztatásra van szükség az ártalmas mértékű alkoholfogyasztásnak az egészségben és méltóságban történő megöregedésre gyakorolt hatásairól. 1.9 Az EGSZB felismeri, hogy az alkoholpolitikáknak átfogóaknak kell lenniük, és számos olyan intézkedést is tartalmazniuk kell, amely bizonyíthatóan hatással van az ártalmak csökkentésére. ( 3 ) Konnopka, A és König, H-H, The Health and Economic Consequences of Moderate Alcohol consumption in Germany 2002 [A mérsékelt alkoholfogyasztás egészségügyi és gazdasági hatásai Németországban, 2002-ben], in: Value in Health, 2009.

13 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/11 2. Háttér 2.1 A Szerződés ( 4 ) 152. cikkének (1) bekezdése alapján amely szerint a Közösség fellépése kiegészíti a nemzeti politikákat az Európai Unió illetékességi és felelősségi körébe tartozik az alkohol ártalmas és kockázatos fogyasztásával kapcsolatos közegészségügyi problémák kezelése. 2.2 A Tanács a fiatalok alkoholfogyasztásáról szóló, évi ajánlását ( 5 ) követően arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon és értékelje ki az ezzel kapcsolatos fejleményeket és a meghozott intézkedéseket, és készítsen jelentést arról, hogy milyen további fellépésre van szükség. 2.3 A júniusi és a júniusi következtetésében a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését célzó átfogó, a nemzeti politikákat kiegészítő közösségi stratégiára. ( 6 ) ban az Európai Bizottság elfogadta A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentésében támogató uniós stratégia című közleményét. ( 7 ) A közlemény fel kívánja térképezni az Európai Bizottság és a tagállamok által már bevezetett intézkedéseket, és arra is rámutat, hogy az Európai Bizottság a továbbiakban milyen módon támogathatja és egészítheti ki a nemzeti közegészségügyi politikákat. Az EGSZB úgy véli, hogy a közlemény nagyon távol áll attól, hogy átfogó stratégia lehessen, ( 8 ) mivel nem nyújt kiterjedt és átlátható elemzést az összes idevágó politikai területről, illetve azokról a nehézségekről, amelyeket az uniós piaci szabályok miatt néhány tagállamnak meg kellett tapasztalnia az alkoholra vonatkozó közegészségügyi politikák minőségének biztosítása során. ( 9 ) A stratégia továbbá azt sem ismeri el, hogy az alkohol pszichoaktív szer, túlzott mértékben fogyasztva méreg, és egyes emberek számára függőséget okoz. 2.5 Az Európai Bíróság többször is megerősítette, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentése fontos és helyénvaló cél, melynek során a szükségesnek ítélt és a szubszidiaritás elvével összhangban álló intézkedéseket kell alkalmazni. ( 10 ) 2.6 Az EGSZB elismeri valamennyi érdekelt félnek az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórum 2007-es létrehozása óta ebben a keretben végzett munkáját. Üdvözli egyben a hasonló helyi szintű kezdeményezéseket. 3. Az ártalmas hatások áttekintése 3.1 Egy főre eső 11 literes évenkénti tisztaszesz-fogyasztásával az Európai Unió az a régió, ahol világviszonylatban a ( 4 ) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés. ( 5 ) A Tanács június 5-i ajánlása (2001/458/EK). ( 6 ) A Tanács június 5-i következtetései az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentésére vonatkozó közösségi stratégiáról (HL C 175., , 1. o.), illetve a Tanács június 1 2-i következtetései az alkoholról és a fiatalokról (a Hivatalos Lapban nem jelent meg). ( 7 ) COM(2006) 625 végleges. ( 8 ) Lásd a 2. lábjegyzetet. ( 9 ) Uo. ( 10 ) Franzen-ügy (C-89/95), Heinonen-ügy (C-394/97), Gourmet-ügy (C-405/98), Katalónia (C-1/90. és C-176/90. sz. összevont ügy), Loi Evin (C-262/02 és C-429/02). legtöbb alkoholt fogyasztják. ( 11 ) Az összfogyasztás szintje az 1970-es évektől a 90-es évek közepéig tartó időszakban csökkent, azóta pedig viszonylag stabil, habár az egyes országok között még vannak különbségek a fogyasztást, az ártalmakat és az ártalmak típusát illetően is, ( 12 ) azonban az ártalmas fogyasztási szokások mértéke továbbra is jelentős. ( 13 ) 3.2 A legtöbb fogyasztó többnyire mértékkel iszik. Az EGSZB-t azonban aggodalommal tölti el, hogy a becslések szerint az EU-ban mintegy 55 millió felnőtt (a felnőtt lakosság 15 %-a) fogyaszt rendszeresen ártalmas mennyiségű alkoholt. ( 14 ) Az ártalmas alkoholfogyasztás a becslések szerint évente hozzávetőlegesen baleset, májbetegség, rákbetegség stb. okozta halálesetért felelős az EU-n belül. Az ártalmas alkoholfogyasztás az EU-n belül az idő előtti elhalálozáshoz és betegségekhez vezető okok közül a harmadik legfontosabb. ( 15 ) 3.3 Az EGSZB úgy véli, hogy az egyének ártalmas mértékű alkoholfogyasztásának problémája nem magától alakul ki, hanem többféle oka lehet: például szegénység, társadalmi kirekesztettség, családi környezet, vagy a munkával kapcsolatos stressz. 3.4 Európában különféle kulturális szokások léteznek az alkoholfogyasztással kapcsolatban, és ezek a szokások az ártalmas és súlyos alkoholfogyasztással kapcsolatban is a gyermekek és serdülők körében szintén különböznek. ( 16 ) Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a politikák meghatározásakor vegyék figyelembe ezeket a nemzeti és helyi szokásokat. 3.5 A gyermekek különösen ki vannak szolgáltatva az alkohol okozta ártalmaknak. A becslések szerint az EU-ban 5 9 millió, családban élő gyermek szenved az alkohol ártalmas hatásaitól. A gyermekekkel szembeni visszaélésért és a gyermekekkel való törődés hiányáért az esetek 16 %-ában az alkohol felelős, továbbá évente újszülött túl alacsony súlya is az alkohol számlájára írható. ( 17 ) 3.6 Az ártalmas alkoholfogyasztás nem csupán az egyén, hanem harmadik fél számára is kárt okozhat. Az alkohollal kapcsolatos ártalmakkal a munkahelyen is foglalkozni kellene az egészségügyi és biztonsági előírások keretében, és ez elsősorban a munkáltató felelőssége. A munkahelyi alkoholellenes politika segíthet az alkohol miatti balesetek és távolmaradás csökkentésében és a munkaképesség növelésében. Az ( 11 ) Az alkohol Európában közegészségügyi nézőpontból szemlélve Jelentés az Európai Bizottságnak P. Anderson és B. Baumberg, Alkoholtudományi Kutatóintézet, június. ( 12 ) Az EGSZB május 30-i véleménye a következő tárgyban: A tagállamokat az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentésében támogató uniós stratégia előadó: Jillian van Turnhout, társelőadó: Thomas Janson, HL C 175., ( 13 ) Lásd az 11. lábjegyzetet. ( 14 ) Ez a férfiak esetében több mint 40 gramm alkoholt, azaz 4 pohár italt jelent naponta, a nők esetében pedig több mint 20 gramm alkoholt, azaz naponta 2 pohár italt. ( 15 ) Alkohollal kapcsolatos ártalmak Európában októberi fő adatok, MEMO/06/397, Brüsszel, október 24. ( 16 ) Az ESPAD felmérése, ( 17 ) Lásd a 11. lábjegyzetet.

14 C 318/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja EGSZB sürgeti, hogy a munkáltatók, a szakszervezetek, a helyi önkormányzatok és egyéb illetékes szervezetek működjenek szorosan együtt, és lépjenek fel közösen az alkohollal kapcsolatos munkahelyi ártalmak csökkentése érdekében. 3.7 Európában az alkohol fontos termék, mivel munkahelyeket teremt, adók révén bevételt hoz, és hozzájárul a kereskedelmi egyenleghez. Az ártalmas alkoholfogyasztás azonban a megnövekedett egészségügyi és szociális költségek, valamint a termeléskiesés révén a gazdaságot is érinti. Az EU gazdaságát sújtó, alkohollal kapcsolatos károk költségét 2003-ban 125 milliárd euróra becsülték, ami a GDP 1,3 %-ának felel meg. ( 18 ) 4. A reklámok és a marketing hatása a fiatalokra 4.1 Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a WHO alkoholról szóló, az összes uniós tagállam által 1995-ben elfogadott európai chartáját, ( 19 ) különösen azt az elvet, hogy minden gyermeknek és serdülőkorúnak joga van az alkoholfogyasztás negatív következményeitől, és amennyire lehetséges az alkoholtartalmú italok népszerűsítésétől mentes környezetben felnőni. elvárásokat. ( 24 ) Az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórum Tudományos Csoportja longitudinális tanulmányok áttekintését követően megállapította, hogy egyértelműen kimutatható az alkoholreklámok hatása arra nézve, hogy korábban alkoholt nem fogyasztó fiatalok inni kezdenek, alkoholt fogyasztó társaik pedig többet isznak. Ez a megállapítás annál is megdöbbentőbb, mivel az eladásokat népszerűsítő stratégiáknak csak kis részét vizsgáltuk. ( 25 ) 4.5 Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az alkohol marketingfogásai kiskorúakat is alkoholfogyasztásra csábíthatnak, ( 26 ) és felhívja a figyelmet azokra a vitathatatlan megállapításokra, hogy az alkoholt bemutató televíziós programok és reklámok megtekintése előidézheti, hogy a fiatalok inni kezdjenek, illetve nagyobb mennyiségben fogyasszanak alkoholt. ( 27 ) 4.6 A WHO szakértői bizottsága úgy vélte, hogy az önkéntes rendszerek nem tudják megakadályozni azt a fajta marketinget, amely a fiatalokra is kihat, és az önszabályozás is csak annyira működik, amennyire fennáll a kormányzati szabályozás folyamatos és hiteles veszélye. ( 28 ) 4.2 Az Európai Unió Tanácsa ajánlásában arra biztatta a tagállamokat, hogy hozzanak létre hatékony mechanizmusokat a népszerűsítés, a marketing és az árusítás terén, valamint gondoskodjanak arról, hogy az alkoholtartalmú termékeket megjelenésük vagy reklámjuk ne tegye vonzóvá a gyermekek és a serdülők számára. 4.3 A fiatalok esetenkénti nagy mértékű italfogyasztása ( binge drinking ) uniós és tagállami szinten is egyre aggasztóbb jelenség; a 2006-os jelentés szerint ennek a korcsoportnak a 24 %-a iszik hetente legalább egyszer nagy mennyiségű alkoholt. ( 20 ) A tizenévesek között a sör (40 %) és a tömény szeszes italok (30 %) a leggyakrabban fogyasztott alkoholtartalmú italok, ( 21 ) a népszerűségi skálán őket a bor (13 %), az alkoholos frissítő italok (11 %) ( 22 ) és az almabor (6 %) követi. A happy hour (kedvezményes óra) vagy az egyet fizet, kettőt kap típusú alkoholárusítási akciók is növelik az alkoholfogyasztást és a fiatalok körében a mértéktelen alkoholfogyasztás esélyét. ( 23 ) Az ügy előrevitele érdekében arra lenne szükség, hogy a hatóságok szigorúbban tartassák be az alkoholfogyasztási korhatárra vonatkozó előírásokat. 4.4 Az alkoholreklámok és az alkoholértékesítést népszerűsítő fogások befolyásolják a fiataloknak az alkoholhoz való hozzáállását és az alkoholról kialakított képét, és a fiatalok körében fokozzák az alkohol fogyasztásával kapcsolatos pozitív ( 18 ) Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság. ( 19 ) Az Egészségügyi Világszervezet alkoholról szóló európai chartája (1995). ( 20 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. ( 21 ) Az ESPAD 2007-es jelentése (2009). ( 22 ) Alkoholos frissítő italoknak nevezik az üdítőitalokra vagy limonádéra emlékeztető palackozott, alkoholtartalmú italokat. ( 23 ) Független értékelés az alkoholárak és az alkoholárusítási akciók hatásairól (2008). 4.7 Az alkoholtartalmú italok elosztási láncának szereplői késznek mutatkoztak, hogy proaktívabb szerepet vállaljanak a szabályozási és önszabályozási intézkedések végrehajtásában. ( 29 ) Megvan a szerepük a tagállamokkal való együttműködésben: annak biztosítása, hogy a termékeik előállítása, forgalmazása és értékesítése felelősségteljes, az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését elősegítő módon történjen. 4.8 Az audiovizuális médiaszolgáltatások irányelve segít az alkoholreklámokra vonatkozó minimumszabályok kialakításában. Kifejti, hogy az alkoholreklámoknak nem szabad kifejezetten kiskorúakat célba venniük, nem szabad az alkoholfogyasztást párhuzamba állítaniuk a fokozott fizikai teljesítménnyel, a társadalmi vagy szexuális sikerrel, és nem állíthatják az alkoholról, hogy serkentőszer, hogy nyugtatószer, illetve hogy a személyes konfliktusok rendezésének eszköze. ( 30 ) Az EGSZB úgy véli, hogy az ez irányelv önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megvédje a gyermekeket az alkoholmarketing hatásaitól. 4.9 Az EGSZB szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság konkrét célként tűzze ki azt, hogy a gyermekek csökkentett ( 24 ) Az Európai Alkohol- és Egészségügyi Fórum Tudományos Csoportjának szakvéleménye (2009), illetve Az alkoholreklámok és a média hatása a serdülők alkoholfogyasztására: longitudinális tanulmányok módszeres áttekintése (2009). ( 25 ) Lásd a 24. lábjegyzet első részét. ( 26 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. ( 27 ) Uo. ( 28 ) A WHO szakértői bizottságának második jelentése az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákról ( 29 ) COM(2006) 625 végleges. ( 30 ) Az alkoholtartalmú italok megfizethetősége az Európai Unióban: az alkohol megfizethetősége, fogyasztása és az okozott ártalmak közötti kapcsolat feltárása (2009).

15 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/13 mértékben legyenek kitéve alkoholtartalmú termékeknek, alkoholreklámoknak és alkoholra vonatkozó marketingakcióknak; és ezen a téren szigorúbb szabályozást kér. 5. Az ár hatása az alkohollal kapcsolatos ártalmakra 5.1 Európa-szerte egyre nagyobb az érdeklődés az alkohollal kapcsolatos ártalmak elleni küzdelmet célzó intézkedések iránt. Az alkohol fontos Európa számára, mivel munkahelyeket és adóbevételeket teremt, továbbá a kereskedelem útján hozzájárul az EU gazdaságához. Azonban a lakosságnak becslések szerint mintegy 15 %-a ártalmas mértékben fogyaszt alkoholt, ami az egyéneknek és a társadalmaknak is kárt okoz. Az alkohol nem megfelelő felhasználásának költségét 2003-ban 125 milliárd euróra becsülték, ami a GDP 1,3 %-ának felel meg. ( 31 ) 5.2 A RAND-tanulmány alapján EU-szerte általános tendencia, hogy az emberek inkább nem helybeni fogyasztásra szánt alkoholt vásárolnak, mivel az általában olcsóbb, mint a kiszolgálóhelyeken árusított alkohol. ( 32 ) Meg kell azonban jegyezni, hogy a tanulmány kizárólag a nem helybeni fogyasztásra szánt alkohol árával foglalkozott, és azt nem hasonlította össze a kiszolgálóhelyeken tapasztalható árakkal. 5.3 Tanulmányok azt mutatják, hogy az alkohol 1996 és 2004 között EU-szerte megfizethetőbb lett, egyes országokban több mint 50 %-kal csökkent az ára. ( 33 ) Minden jel arra mutat, hogy az EU-ban az alkohol megfizethetősége egyenes arányban áll az alkoholfogyasztással. ( 34 ) 5.4 A fiatalok érzékenyek az alkoholár-emelkedésekre, ami azt eredményezi, hogy kevésbé gyakran fogyasztanak alkoholt, és minden alkalommal kisebb mennyiséget. ( 35 ) Más tanulmányok szerint azonban a fiatalok az áremelkedések hatására ártalmasabb ivási szokásokra térhetnek át, például az előivásra, ( 36 ) azaz olcsó alkoholt fogyasztanak otthon, mielőtt elindulnak a szórakozóhelyre. Ennek a megállapításnak fontos következményei vannak az EU alkoholpolitikájára nézve, különösen a fiatalok ártalmas mértékű alkoholfogyasztásának növekedését figyelembe véve. 5.5 Világszerte az elhalálozások 3,8 %-a és a korai elhalálozások miatt elveszített, illetve fogyatékossággal eltöltött életévek 4,6 %-a a becslések szerint az alkoholnak tulajdonítható. Az alkoholfogyasztás és a közlekedési balesetben szerzett sérülések, illetve az azzal kapcsolatos halálesetek között ok-okozati összefüggés áll fenn. ( 37 ) Az alkohol egyes betegségek, például az ( 31 ) Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, ( 32 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. Kiszolgálóhely alatt kocsmákat, klubokat, éttermeket és más, helyben fogyasztandó alkoholtermékeket kínáló elárusítóhelyeket értünk; ezzel szemben a szupermarketek és az italszaküzletek nem helybeni fogyasztásra árulják alkoholtartalmú termékeiket. ( 33 ) A megfizethetőség mércéje az ár és a jövedelem nettó hatása. ( 34 ) Lásd a 30. lábjegyzetet. ( 35 ) Az angliai alkoholárszabás és az eladás-népszerűsítési politikák potenciális hatásának modellezése: a sheffieldi alkoholpolitikai modell eredményei verzió (1 1). ( 36 ) Az alkohol ára és a fogyasztói magatartás. Az IPSOS Belgium es piackutatási felmérése. ( 37 ) Lásd a 30. lábjegyzetet. alkoholos eredetű májbetegség és az alkohol okozta hasnyálmirigy-gyulladás kizárólagos oka, valamint más betegségek és egészségkárosodások (pl. bizonyos ráktípusok, szívbetegségek, szélütés, illetve májzsugor) kialakulását is elősegíti. ( 38 ) Az ártalmas alkoholfogyasztás hozzájárulhat a bűnözéshez, erőszakhoz, a család hanyagolásához, a kockázatos szexuális viselkedéshez és a nemi betegségek terjedéséhez. ( 39 ) 5.6 A becslések szerint az esetenkénti túlzott alkoholfogyasztás EU-szerte évente gyilkosságban, halálos kimenetelű közlekedési balesetben (vagyis az összes halálos kimenetelű közlekedési baleset egyharmadában), baleseti eredetű halálesetben és öngyilkosságban játszik szerepet. ( 40 ) 5.7 Az alkoholár-szabási politikák hatékonyan elősegíthetik az alkohollal kapcsolatos ártalmak csökkentését. ( 41 ) Az EGSZBnek azonban meggyőződése, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmak problémájára irányuló stratégiák kidolgozása során az árszabási politikát is mérlegelni kellene, méghozzá hosszú távon, fenntartható módon és több ágazat bevonásával. 5.8 Az alkoholpolitikáknak átfogóaknak kell lenniük, és számos olyan intézkedést is tartalmazniuk kell, amely bizonyíthatóan hatással van az ártalmak csökkentésére, mint például az ittas vezetésre irányuló politikákat, illetve az elsődleges egészségre alapuló fellépéseket. Az EGSZB tudatában van annak, hogy az alkohollal kapcsolatos ártalmakat nem lehet egyetlen intézkedéssel felszámolni. 5.9 Az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozás hatékony alkalmazására van szükség az alkohol elérhetőségére, forgalmazására és reklámozására vonatkozóan. Ezen a területen az önszabályozás része a megoldásnak, de önmagában nem elegendő. Lehetővé kellene tenni a költség alatti áron történő értékesítést és az eladásokat népszerűsítő stratégiákat korlátozó intézkedések bevezetését anélkül, hogy azok kereskedelemkorlátozóak, illetve az uniós jogszabályokkal ellentétesek lennének. 6. Középpontban a gyerekek a magzati alkoholspektrumzavar és a családban élő gyermekek 6.1 Európa sorsa az egészséges és produktív népességen múlik. Ezért az arra utaló jelek, hogy az ártalmas és súlyos alkoholfogyasztásra visszavezethető megbetegedések nagyobbrészt a fiatalokat sújtják, az EGSZB-t mély aggodalommal töltik el. ( 42 ) 6.2 Az Európai Bizottság elismeri, hogy a gyermekeknek joguk van hatékony védelemre a gazdasági kihasználással és ( 38 ) Az alkoholfogyasztásnak és az alkoholfogyasztási rendellenességeknek tulajdonítható betegségek és egészségkárosodások, illetve gazdasági kiadások globális terhe The Lancet (2009). ( 39 ) Az alkohol okozta ártalmak csökkentésére irányuló politikák és programok hatékonysága és költséghatékonysága The Lancet (2009). ( 40 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. ( 41 ) A WHO globális állapotjelentése: Alkoholpolitika (2004). Lásd még: Pincér, fizetek! Az alkohollal kapcsolatos szabályozás költségei és haszna (2007) című dokumentumot, illetve a 35. és a 37. lábjegyzetet. ( 42 ) Lásd a 11. lábjegyzetet.

16 C 318/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja mindenfajta visszaéléssel szemben. ( 43 ) Az EGSZB határozottan támogatja ezt az álláspontot. 6.3 Az EGSZB megjegyzi, hogy az ártalmas és súlyos alkoholfogyasztás nemcsak az alkoholfogyasztóra magára, hanem másokra is negatív hatással van, különösképp balesetek, sérülések és erőszakos cselekmények kapcsán. Az EGSZB felismeri, hogy a családokban a gyermekek alkotják a legveszélyeztetettebb csoportot. 6.4 Becslések szerint 5 és 9 millió között van azoknak a családban élő gyermekeknek a száma, akiket az alkoholfogyasztás hatásai hátrányosan érintenek, továbbá a gyermekek bántalmazásához és elhanyagolásához az esetek 16 %-ában hozzájárul az alkohol, és évente mintegy koraszülés is az alkoholfogyasztással hozható kapcsolatba. ( 44 ) A gyermekeket érintő további hátrányok között megtalálható a szegénység és a társadalmi kirekesztettség is, amely nemcsak pillanatnyilag, de a jövőre nézve is befolyásolhatja egészségüket, nevelésüket és jólétüket. 6.5 A családon belüli erőszak számos országban súlyos probléma, ( 45 ) amely szoros kapcsolatban áll az elkövető túlzott alkoholfogyasztásával. ( 46 ) Jóllehet a családon belüli erőszak alkoholfogyasztás nélkül is bekövetkezhet, egyes emberek esetében a nagy mértékű alkoholfogyasztás hozzájárulhat az erőszakos viselkedéshez. A nagy mértékű alkoholfogyasztás csökkentése az erőszak áldozatai és elkövetői számára, valamint az ilyen családokban élő gyermekek számára is előnyös. 6.6 Az alkohol már a születés előtt is hatással lehet a gyermekekre. A magzati alkoholspektrum-zavar (FASD) olyan tartós (fizikai, viselkedési és kognitív) születési rendellenességek skáláját foglalja magában, amelyeket az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása idézett elő. 6.7 Az FASD-ről és hatásairól szóló ismeretek még nem épültek be a köztudatba. Ezért a terhesség alatti alkoholfogyasztás okozta ártalmak csökkentését szolgáló megelőző programok tapasztalati példáit mindenképpen terjeszteni kell a nyilvánosság körében. Az EGSZB támogatja az FASD kockázatairól szóló, az EU és nemzeti kormányok által szervezett célzott felvilágosító kampányok tartását. 7. Az ártalmas mértékű alkoholfogyasztás hatásai az egészségben és méltóságban való öregedésre 7.1 Az idősebbek érzékenyebbek az alkohol hatásaira. Konkrét probléma többek között az egyensúlyvesztés és az elesés veszélye, illetve az olyan kezdődő egészségügyi problémák, amelyek miatt az idősebbek könnyebben kerülnek az alkohol hatása alá. Az idősebbek körülbelül egyharmadánál alakul ki alkoholfogyasztási probléma a késői életszakaszban, életükben először, amit gyakran a társ elvesztése, a megromlott egészségi állapot, a különböző helyszínekre való eljutás nehézségei, illetve a társadalmi elszigeteltség vált ki. ( 47 ) 7.2 Az ártalmas alkoholfogyasztás az idősebbek mentális egészségére is kihathat: szorongás, depresszió és zavartság formájában. 7.3 Az idősek körében gyakoriak az alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességek, különösen a társadalmilag elszigetelt, egyedül élő férfiaknál. ( 48 ) Az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák a testi, lelki, társadalmi és kognitív egészség széles körű károsodásával függnek össze. A 65 év felettiek körülbelül 3 %-a szenved ilyen rendellenességektől, ( 49 ) azonban könnyen lehet, hogy számos esetről nincs is tudomásunk, mivel a diagnosztikai kritériumok és a szűrések a fiatalokat veszik célba. Az időseket viszont gyakran könnyebb alkoholproblémákkal kezelni, mint a fiatalabb felnőtteket. 7.4 Az alkohol bizonyos gyógyszerek hatását fokozhatja, másokét csökkentheti. Ezért fontos az egészségügyi szakemberek, a nem formális gondozók és az idős polgárok figyelmét felhívni a gyógyszerek és az alkohol lehetséges együttes hatásaira. 7.5 Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy az EU idősödő lakosságának jóléte érdekében még sok a tennivaló, például uniós szintű tájékoztatásra van szükség az ártalmas mértékű alkoholfogyasztásnak az egészségben és méltóságban történő megöregedésre gyakorolt hatásairól. Kelt Brüsszelben, szeptember 30-án. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke Mario SEPI ( 43 ) COM(2006) 367 végleges. ( 44 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. ( 45 ) Az EGSZB saját kezdeményezésű véleménye a következő tárgyban: Családon belüli erőszak a nőkkel szemben , előadó: Renate Heinisch, HL C 110., ; illetve az EGSZB saját kezdeményezésű véleménye a következő tárgyban: A gyermekek mint a családon belüli erőszak közvetett áldozatai , előadó: Renate Heinisch, HL C 325., ( 46 ) Lásd a 11. lábjegyzetet. ( 47 ) Lásd: az Egyesült Királyság Királyi Pszichiátriai Testületének honlapját: alcoholanddrugs/alcoholandolderpeople.aspx. ( 48 ) Alkoholfogyasztással összefüggő rendellenességek az időseknél: időtlen probléma az idősekre átfogalmazva British Medical Journal (2003). ( 49 ) A mentális zavarok elterjedtsége Európában : a Mentális zavarok európai járványtani vizsgálata című projekt eredményei (2004).

17 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/15 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Kapcsolat a nemek közötti egyenlőség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási arány között (feltáró vélemény) (2009/C 318/04) Előadó: Béatrice OUIN december 18-i levelében Cecilia Malmström, Svédország európai ügyekért felelős minisztere a közelgő svéd elnökség előkészületeinek jegyében felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a következő tárgyban: Kapcsolat a nemek közötti egyenlőség, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatási arány között. A bizottsági munka előkészítésével megbízott Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció szeptember 1-jén elfogadta véleményét. (Előadó: Béatrice OUIN.) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szeptember 30-jén október 1-én tartott, 456. plenáris ülésén (a október 1-i ülésnapon) 138 szavazattal 6 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt. 1. Következtetések és ajánlások 1.1 A svéd elnökség által felvetett, a nemek közötti egyenlőségre, a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó kérdés érdeme, hogy lehetővé teszi, hogy megfelelő távlatból szemléljük a problémákat. A nemek közötti egyenlőség témájával számos jelentés és tanulmány, valamint irányelv, törvény, ajánlás és megállapodás foglalkozik. A valóság azonban ellenáll ennek, az egyenlőtlenségek pedig továbbra is fennállnak. Az elmúlt évszázadok örökségei ezek, és mindössze 50 éve küzdünk ellenük. Bár a nemek egyenlősége bekerült a törvényekbe, meg kell változtatni az emberek mentalitását, az egyének és a közösség viselkedését. A jelen vélemény szemléletváltást javasol, főként három területen: az időbeosztásban, a személyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó álláshelyekhez szükséges végzettség és a nemek közötti egyensúly területén, mind a szakmai ágazatokban, mind a döntéshozó helyeken. 1.4 A nemek közötti egyenlőségért tett lépéseket eszköznek kellene tekinteni: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás ösztönzésére (nem pedig költségnek vagy kényszerítő körülménynek); a nők anyagi függetlenségének megszilárdítására, ezáltal segítve elő, hogy nagyobb mértékben fogyasszanak árukat és szolgáltatásokat; 1.2 Az EGSZB ajánlásai egyaránt szólnak a tagállamokhoz, az Európai Bizottsághoz, a szociális partnerekhez, de a társadalmi szereplők összességéhez is. az emberi erőforrásokba való beruházásra, a szakképzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a tapasztalat és a sokféleség jobb érvényre juttatásával; A tagállamok számára: 1.3 A növekedést a GDP (bruttó hazai össztermék) mutatószámának emelkedésével mérik. Márpedig ez a mutató nem elegendő a nők gazdasági hozzájárulásának számszerűsítéséhez. A nemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat vizsgálatához felül kellene vizsgálni ez utóbbi kiszámításának eszközét. a munka, valamint a családi és magánélet jobb összeegyeztetését biztosító feltételek kialakítására, választható rugalmas munkaidő-szervezést kínálva a vállalkozások és az alkalmazottak érdekében, bővítve a gondozási szolgáltatásokat, a bölcsődei/óvodai ellátást nem tehernek, hanem beruházásnak tekintve, továbbá a férfiakat arra bátorítva, hogy vegyék ki részüket a családi feladatokból; a nők vállalkozási kedvének fokozására, támogatva a vállalkozások létrehozását és adás-vételét, és javítva a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutásukat;

18 C 318/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vegyék a gazdasági és pénzügyi válság kezelésére rövid, közép- és hosszú távon hozott intézkedéseknél, mind az Európai Unió szintjén, ahol ezeket egészben véve szemlélik, mind pedig a tagállamok szintjén. továbbá a nők számának növelését a közigazgatási hivatalok vezető pozícióiban, valamint magán- és állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsában és irányítóbizottságában; a munkavállalók szegénységének (az alulfizetett, bizonytalan helyzetű dolgozók, az egyszülős családok keresői gyakran nők) mérséklésére a munkához, a biztos és tisztességesen fizetett munkához való nagyobb mértékű hozzájutás révén. a kérdés átfogó megközelítését, ami nemcsak azonnali intézkedésekhez, hanem a munkát hosszú távon meghatározó irányvonalakhoz is vezet. 2. Bevezető Az Európai Bizottság számára: 1.5 Az EGSZB a tagállamok által a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó útiterv végrehajtására tett lépések ellenőrzését és értékelését, továbbá a helyes gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása fórumának kialakítását kéri. A szociális partnerek számára: 1.6 Kéri, hogy valósítsák meg a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos közös cselekvési keretüket, a nemek szerepére, a nők döntéshozatali folyamatban betöltött szerepének növelésére, a munka és a magánélet egyensúlyának elősegítésére, valamint a bérszakadék csökkentésére összpontosítva. 1.7 Kéri továbbá, hogy javítsák azokat az ismereteket és eszközöket, amelyek a munkahelyek szegregációja ellen és azok nembeli vegyessége érdekében folytatott küzdelmet szolgálják; 2.1 A nők munkaerő-piaci részvételének javítását célzó intézkedések szükségessége szerves részét képezi a lisszaboni stratégiának, amelynek feladata, hogy Európát versenyképesebb tudásalapú társadalommá fejlessze. 2.2 Az Európai Bizottság évi jelentése a nemek közötti egyenlőség tárgyában ( 1 ) a következőket írja: A foglalkoztatás terén az Unióban az utóbbi években elért folyamatos növekedés leginkább a nők foglalkoztatásának köszönhető. Az Unió 27 tagállama 2000 és 2006 között mintegy 12 millióval több főt foglalkoztatott, amelyből több mint 7,5 millió nő volt. ( ) A kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája csupán 62,4 %, míg a férfiaké 91,4 % (29 százalékpont különbség). A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók háromnegyede (76,5 %) nő, azaz ilyen munkaformában dolgozik minden harmadik nő, ugyanakkor csupán alig minden tizedik férfi. 2.3 A évi jelentés ( 2 ) szerint a nők foglalkoztatottsága 58,3 %, szemben a férfiak 72,5 %-os arányával. A részmunkaidőben dolgozó női munkavállalók aránya 31,2 %, szemben a férfiak 7,7 %-os arányával. A jelentés kiemeli, hogy a nők döntő többségben vannak jelen az alacsonyabb jövedelmet biztosító ágazatokban, továbbá hangsúlyozza a hatáskörök egyenlőtlen elosztását az intézményekben és a vállalkozásokban. 1.8 valamint hogy tegyék professzionálisabbá a személyeknek nyújtott szolgáltatásokra épülő feladatköröket az azok gyakorlásához felhasznált képességek jobb elismerése révén. A civil társadalmi szereplők és a politikai felelősök számára: 2.4 Jóllehet a nemek közötti egyenlőség még nem valósult meg, a dolgozó nők helyzete a világon az egyik legjobb; az Európai Unió a kezdetektől hitelt érdemlően foglalkozott ezzel a kérdéssel, statisztikai eszközöket állított fel, tanulmányokat és elemzéseket végzett, valamint jogalkotási munkát folytatott e téren. Elmélkedésre szólít fel a nyugdíjjal kapcsolatos szabályok modalitásainak enyhítésével kapcsolatban, amely magában foglalhatná a nyugdíj előtti munkaidő-csökkentés lehetőségét a családi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében; az otthon végzett szolgáltatások kínálatának javítását, a közszolgáltatások fejlesztésével és vállalkozások alapításával; 2.5 A tapasztalt előrehaladás és a kedvező eredmények ellenére a nők gazdasági potenciálját nem érvényesítették kellőképpen. Ezenkívül a soha nem látott mértékű nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság vélhetően eltérő hatással fog járni a nőkre és a férfiakra nézve, tekintettel különböző gazdasági, társadalmi és családi helyzetükre. ( 1 ) COM(2008) 10 végleges, 4. o. ( 2 ) COM(2009) 77 végleges.

19 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 318/ Mivel igen sok tanulmány áll rendelkezésre, továbbá ajánlások és határozatok születtek az európai intézmények és szociális partnerek részéről az EGSZB 5 év alatt 14 véleményt fogadott el a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos témákban ( 1 ), jelen vélemény szándékosan nem tárgyalja a maga teljességében a nemek közötti egyenlőség kérdését. Figyelmét a növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekre korlátozza, a lisszaboni stratégia által meghatározott, a nők munkaerő-piaci részvételének növelésére vonatkozó célkitűzésekre ( 2 ) összpontosítva. 3. Általános megjegyzések 3.1 Előzmények A nők foglalkoztatása folyamatosan növekedett a 60-as évek óta. Nagy lépés volt a nemek közötti egyenlőség felé a nők tömeges hozzáférése a foglalkoztatáshoz a 70-es évektől kezdve. Amint lehetővé vált számukra, hogy dönthessenek anyaságukról, és hogy hozzáférjenek a felsőoktatáshoz, a férfiakhoz hasonlóan ők is a társadalmon, és nem csupán a családon belül kívánták kamatoztatni hozzáértésüket, illetve elérni a pénzügyi önállóságot. A fizetett munka személyes jövedelmet, a társadalombiztosítás terén jobb garanciákat és az elszegényedés elleni védelmet jelent különélés, válás vagy özvegység esetén. ( 1 ) Lásd az EGSZB alábbi tárgyakban alkotott véleményeit: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, előadó: Madi SHARMA, HL C 211., Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv módosításáról, előadó: HERCZOG Mária, CESE 882/2009, (HL C 277., ) A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem, előadó: Ingrid KÖSSLER (HL C 211., ), Foglalkoztathatóság és vállalkozói szellem a civil társadalom, a szociális partnerek, valamint a regionális és helyi szervek szerepe a nemek közötti egyenlőség perspektívájában, előadó: Luis Miguel PARIZA CASTAÑOS (HL C 256., ), A szociális partnerek szerepe/a hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése, előadó: Peter CLEVER (HL C 256., ), Foglalkoztatás a kiemelt népességcsoportokban (lisszaboni stratégia), előadó: Wolfgang GREIF (HL C 256., ), A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv , előadó: Grace ATTARD (HL C 318., ), A nők képviselete az Európai Unió gazdasági és szociális érdekcsoportjainak döntéshozó szerveiben, előadó: Thomas ETTY (HL C 88., ), Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a»mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évéről (2007) Az Igazságos Társadalom irányában«, előadó: HERCZOG Mária (HL C 65., ), A nőket érintő szegénység Európában, előadó: Brenda KING (HL C 24., ), Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról, előadó: Dana ŠTECHOVÁ (HL C 24., ), Javaslat a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő elbánás elvét a foglalkoztatás és a munka területén megvalósító európai parlamenti és tanácsi irányelvre, előadó: Madi SHARMA (HL C 157., ), Javaslat a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét a termékek és szolgáltatások terén megvalósító tanácsi irányelvre, előadó: Clare CARROLL (HL C 241., ), Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK tanácsi irányelv módosításáról, előadó: Christina WAHROLIN (HL C 123., ), ( 2 ) 60 % 2010-re A nők belépése a munka világába új szükségleteket teremtett, amelyeket a piacnak ki kellett elégítenie. A nők otthonukban dolgoztak, ami nem számított bele a bruttó hazai össztermékbe. Amikor a nők kiléptek az otthoni szférából, munkalehetőségek jöttek létre a korábban általuk végzett otthoni feladatok elvégzésére. A gyermekfelügyelőkre és a háztartási alkalmazottakra gondolunk itt, de nem kizárólag A nők munkája olyan igényeket teremtett, amelyek hozzájárultak a gazdasági fejlődéshez. Amikor a családanya munkát vállalt, a párok elektromos háztartási készülékekkel szerelkeztek fel, két személygépkocsit tartottak, készételeket vásároltak, a gyermekek és a szülők az otthontól távol költöttek el egy étkezést; a családoknak szükségük volt szolgáltatásokra és struktúrákra a betegek, a fogyatékkal élők és az idősek ápolásához, akikkel korábban a háztartásbeli asszonyok foglalkoztak, valamint a gyermekek iskolai időn kívüli ellátásához. Két fizetéssel a párok lakáshoz juthattak, és részt vehettek a kulturális életben. Munkahelyek jöttek így létre a háztartásigép- és autógyártásban, az élelmiszeriparban, a közétkeztetésben, az egészségügyi és szociális ellátási szektorokban, az iskolán kívüli tevékenységekben, az iskoláskort megelőző ellátásban és az oktatásban, az építőiparban, a turizmusban, a szórakoztatóiparban, a kultúrában, az utasok szállításában stb Az elmúlt negyven évben az otthoni munkát foglalkoztatássá átalakító tendencia a növekedés motorja lett. De vajon a növekedés valódi, vagy csak a számítás módjának köszönhető? A gazdaság nem ismeri a házi- és családon belül végzett munka fogalmát, az mégis szükséges a társadalom működéséhez, emiatt a növekedés számítási módjának újragondolására van szükség.

20 C 318/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja Anemek közötti egyenlőség és a gazdasági növekedés tények és megállapítások Egy uniós elemzés ( 1 ) szerint a nemek közötti egyenlőség és a gazdaság viszonyát nem szabad kizárólag a vállalkozások nagyobb jövedelmezősége alapján mérni. Produktív beruházásról van szó, amely hozzájárul a globális gazdasági fejlődéshez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. A nemek közötti egyenlőség az alábbiak révén járulhat hozzá a fejlődéshez: 1) a nők fokozott jelenléte a munkaerőpiacon, ami az oktatásukba és képzésükbe tett beruházásuk jobb kiaknázását teszi lehetővé; 2) nagyobb mértékű gazdasági önállóságuk; 3) hatékonyabb bevonásuk az adórendszerbe, elősegítve ezzel hozzájárulásukat a kollektív jóléthez Annak ellenére, hogy a gazdasági hozzájárulás alatt nem csak a vállalati szintű üzleti megközelítést és a sokszínűség kezelését értik, van rá példa, hogy az üzleti megközelítés kedvező gazdasági eredményekre vezet. Azok a vállalatok, melyeknek igazgatótanácsában több nő található, nyereségesebbek Az egyenlőséget célzó politikák hatékony humánerőforrás-befektetésnek tekinthetők, még akkor is, ha a gazdasági fejlődés célja a gazdasági növekedésre korlátozódik. Befektetési szempontból az egyenlőséget célzó politikák mind egyéni, vállalati, regionális, mind pedig nemzeti szinten képesek kedvező hatást gyakorolni. A magasabban képzett nők hatékonyabb alkalmazása is gazdasági előnyökkel járhat Bármilyen mutatót alkalmazzunk is, a nők helyzete nem egyenrangú, ami költséget jelent a társadalom számára. A tagállamok ugyanannyit fektetnek a fiúk oktatásába, mint a lányokéba (az európai egyetemeken végzett diplomásoknak viszont 60 %-a lány). A tagállamok a munkaerőpiacon ezután nem támogatják jobban a nőket, ami nem logikus. A két nem esetében egyenlő oktatási közkiadások révén a nőknek a férfiakéval azonos szintű felelősségi köröket és díjazást kellene elérniük. A nőknek előnyt kellene kovácsolniuk a jelenlegi változásokból az új típusú állásokhoz szükséges újfajta képességek megszerzéséhez. Ugyanakkor továbbra sem értékelik kellően, és nem ismerik el a nők hozzájárulásait, magas iskolázottságukat és azt a képességüket, hogy megfeleljenek a jövőbeli munkaerő-piaci igényeknek A nemek közötti egyenlőség hiánya elleni küzdelem nem csupán etikai kérdés, hanem az emberi erőforrásokkal való jobb gazdálkodást is jelenti. Ha több nő vesz részt a foglalkoztatásban, több érték teremtődik, több javat és szolgáltatást fogyasztanak, és hozzájárulnak az adóbevétel növeléséhez. A vegyes munkacsapatokban nagyobb innovációs potenciál rejlik. A népességcsökkenés elleni küzdelem egyik módja, ha megteremtjük a párok számára a gyermekvállalás feltételeit, lehetővé téve számukra állásuk megőrzését. Ha Európa be akar fektetni az emberekbe, kiemelten kell kezelnie a nőket érő hátrányok kérdését. ( 3 ) A nők fejlődési potenciálját elsősorban az alábbiak korlátozzák: a családi feladatok egyenlőtlen megosztása (gyermekek, betegek, idős szülők, háztartási munkák stb.), A nők nagyobb mértékű gazdasági önállósága azért előnyös, mert így a nők áruk és szolgáltatások fogyasztóiként vannak jelen a gazdaságban, és növelik a háztartások vásárlóerejét. A nők gazdasági hozzájárulását jobban el kellene ismerni a nemzeti, regionális és helyi szintű gazdaságpolitikákban. 3.3 Ajelenlegi helyzet Akkor, amikor a gazdasági és az ökológiai válság felveti a kívánt továbbfejlődés kérdését, olyan hangok hallatszanak, amelyek megkérdőjelezik a GDP-nek a növekedés egyetlen mutatójaként történő használatát. Egyéb mutatókat lehetne fontolóra venni. ( 2 ) ( 1 ) Elemző feljegyzés: The Economic Case for Gender Equality, Mark Smith és Francesca Bettio, készült az Európai Bizottság Foglalkoztatás-politikai Főigazgatóságának finanszírozásában és felhasználására. ( 2 ) Például az UNDP az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja által alkalmazott mutatók: a HDI (Human Development Index), mely három mutató átlagában osztályozza az országokat: egy főre jutó GDP, születéskor várható élettartam, képzettségi szint; a GDI (Gender-related Development Index), mely a férfiak és a nők helyzete közötti különbségek felmérését teszi lehetővé; valamint a GEM (Gender Empowerment Measure), a nők gazdasági és politikai életben való részvételének mutatója. a magas színvonalú, mindenki számára megfizethető bölcsődei/óvodai gondozási közintézmények és alternatív gondozási létesítmények elégtelen száma és minősége, a sztereotípiák súlya, a horizontális és vertikális szegregáció a munkaerőpiacon, az iskolai orientáció és a tanulmányok szintjén megvalósuló szegregáció, szakképzettségeik és számos szakma terén meglévő képességeik el nem ismerése, a nem önként választott részidős munka, és a munka bizonytalansága, a nem hivatalos munka, ( 3 ) COM(2009) 77 végleges: A legmagasabb születési arányszámmal rendelkező tagállamok jelenleg azok, amelyek a legtöbbet tették a szülők munkája és magánélete egyensúlyának javítása érdekében, és ahol magas a nők munkavállalásának aránya.

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés :

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ JOGSZABÁLYCSOMAG EDUC-V-032. Borboly Csaba. 10. cikk. Kiegészítés : MÓDOSÍTÓ JAVASLAT 1 10. cikk : rámutat, hogy a fiatalok foglakoztatásának tekintetében azok az országok érik el a legjobb eredményeket, amelyekben a fiatalok színvonalas szakmai gyakorlatokon vehetnek

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS

(Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS 2011.6.1. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 162/1 IV (Tájékoztatások) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK TANÁCS A Tanács és a tagállamok

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám

1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe

Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok. Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Az Európai Üzemi Tanácsokra vonatkozó új szabályok Betekintés a 2009/38/EK irányelvbe Milyen célt szolgálnak az Európai Üzemi Tanácsok? Az Európai Üzemi Tanácsok adott vállalat európai munkavállalóit képviselik.

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről

VÉLEMÉNYTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0282(COD) 18.7.2012. a Költségvetési Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Költségvetési Bizottság 18.7.2012 2011/0282(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Költségvetési Bizottság részéről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EURAXESS Rights: Mit nyújt az intézmények számára? Molnár Ádám EURAXESS Magyarország Bay Zoltán Nonprofit Kft.

Az EURAXESS Rights: Mit nyújt az intézmények számára? Molnár Ádám EURAXESS Magyarország Bay Zoltán Nonprofit Kft. Az EURAXESS Rights: Mit nyújt az intézmények számára? Molnár Ádám EURAXESS Magyarország Bay Zoltán Nonprofit Kft. 1. Mi az EURAXESS? 2. 3. Az EURAXESS Magyarországon 4. Kapcsolat 1 Mi az EURAXESS? Az EURAXESS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben