XXII. évf., 2. (62.) szám Illés-nap

Átírás

1 XXII. évf., 2. (62.) szám Illés-nap Temerin népe 1853-ban úgy határozott, hogy július 20-át, Illés próféta napját fogadalmi ünnepévé teszi, azt minden évben megtartja. E hagyomány tiszteletét gyermekeire örökíti immár 158 éve folyamatosan.

2 Feltámadási menet A Feltámadási menet a kálváriáról indult a plébániatemplomi fogadásra Hittantábor Egyházközösségünk szervezésében, a család évében, kedden játékos hittantábor volt az idén nyáron is a telepi emléktemplomnál, amelyen a második hetedik osztályos tanulók vettek részt. A táborban több mint hetven hittanos diák jelent meg. A képen a résztvevők Zsúnyi Tibor kispappal, a hittancsoport-vezetőkkel, szakácsokkal és a kisegítőkkel.

3 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 3 Wass Albert A hontalanság hitvallása Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, mert hazám ott van a Kárpátok alatt, és népem a magyar. Hontalan vagyok, mert hirdetem, hogy testvér minden ember, s hogy egymásra kell, leljen végre egyszer mindenki, aki jót akar. Hontalan vagyok, mert hiszek a jóban, igazban, szépben. Minden vallásban és minden népben és Istenben, kié a diadal. Hontalan vagyok, de vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet, és maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel ember és magyar. TEMERINI HARANGSZÓ Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAHIVATAL, Temerin, Újvidéki u Tel/fax: 021/ szungyi@eunet.rs Web-oldal: Kereskedelmi forgalomba nem kerül Felelős szerkesztő: Szungyi László esperesplébános Tervezőszerkesztő: Góbor Béla Grafikai szerkesztő: Borda Ákos Webszerkesztő: Sütő Sándor Munkatársak: Veréb M. Gizella nővér és Ökrész Károly, valamint a cikk alatt jelölt szerzők A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben 2000 példányban Képesek vagyunk-e Illésnapot méltón ünnepelni? Mélyen megérintettek, szíven találtak és elgondolkodtattak Spányi Antal székesfehérvári püspöknek az idei csíksomlyói búcsún, az ünnepi szentmise homíliájában több százezer résztvevő, a rádió, és a tv által több millió magyar előtt elhangzott különben sokunkat foglalkoztató gondolatai. Beszédében a hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdított. Az imádság e szent helyén, az itt élő székelyek, de a világban szétszóródott valamennyi magyar imádságának szent helyén gyűltünk itt össze kezdte prédikációját Spányi Antal püspök. Szentbeszédében úgy fogalmazott: van mit megköszönnünk, és van miért könyörögnünk. Fájdalommal látjuk, hogyan vesznek el öröknek hitt értékeink, a hit, a család, az élet tisztelete. Őseink Istennél, a hitben találták meg a megtartó erőt. Az utódoknak arra kell törekedniük, hogy méltóak legyenek ehhez a hagyományhoz. Felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Ezek a gondolatok nekünk is szólnak, bennünket is gazdagítanak idei fogadalmi ünnepünkön. Megszívlelhetjük őket és programunkká tehetjük. A család évében, fogadalmi ünnepünkön ezek a gondolatok lényünk mélyét érintik. Az utóbbi években sokunkban az az érzés uralkodik el, hogy külsőségekben mind jobban szervezett, tömegeket megmozgató rendezvények sorozata mellett mégis hiányzik a lényeg ápolása: a fogadalom. Érdemes elgondolkodni: vajon kinek és mit fogadtak az ősök több mint másfél évszázaddal ezelőtt. Mit is ünneplünk, és hogyan tesszük azt? Mihez vagyunk hűek? Hol vannak a gyermekek, a felnövekvő újabb korosztályok? Az ünnepi szentmisén akaratlanul is kérdések merülnek fel bennünk, melyekre a válasz nem kimondottan reménykeltő. Nagy szükség van egyéni, családi, közösségi megújulásra! Ne tekintsük ünneprontónak a kérdést: Hajlandóak vagyunk-e, képesek vagyunk-e Illés napot méltón ünnepelni? A jelek szerint a ma élő temerini magyar katolikusok nagy többsége sem maguk, sem gyermekeik számára a fogadalmat nem a lelki értékekhez való hűségként érti. Ha csak szóval hangoztatjuk, és büszkén valljuk, kik és milyenek voltak az ősök, de magunk távol vagyunk lelkületüktől, derék tartásuktól, vajon elegendő-e a gyökereket mellőző, felszínes ünneplés? Elegendő-e tisztelni a hagyományokat és egy bizonyos dátumról évi rendszereséggel megemlékezni anélkül, hogy életté válna az ősök lelki hagyatéka? Illés napján, ha tehetjük, nem feledkezünk meg egy-egy közösségünket érintő évfordulóról sem. Az idén két kerek évszám tölt el bennünket örömmel és hálával: Jánoshalma 70 éve és Mórahalom 10 éve testvértelepüléseink. Kapcsolataink ezek lakóival nemcsak hivatalosak, hanem az élet legkülönbözőbb területein szeretetteljesen összefonódott, igaz emberi, baráti, gyümölcsöző kapcsolatok. Ugyanaz a nemzeti tudat, vallási hovatartozás, a közös erkölcsi értékek, hagyományok ápolása, a hasonló érdekek hatalmas összekötő erők. Boldog tudat a számunkra, hogy nem vagyunk egyedül, velünk vannak barátaink, akikre mindig számíthatunk, és akik sokat jelentenek nekünk. Ezek a kapcsolatok egymást gazdagító, baráti szálak által állandóan erősödnek. Esetünkben valóban állítjuk, hogy a határok nem elválasztanak, hanem a közös szálak szorosan összefűznek bennünket. Illés napja évről évre összehoz bennünket. Éljen még hosszú időkig összetartozásunk. Istenünk áldása legyen rajtunk. Áldott Illés napot kívánok! SZUNGYI László

4 4 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 A keresztény családok életükkel evangelizálnak Az interneten, a Hitéletben, a Família magazinban és más médiumokban olvashatunk azokról a megtapasztalt valósághelyzetekről, amelyek a családokat mindennap érik. Jól tudjuk, hogy a társadalom magja a család, amelyről minden embernek van tapasztalata. A Katolikus Egyház Katekizmusa a házasságról mint Isten tervéről beszél: A Szentírás a férfi és a nő Isten képére történt teremtésével kezdődik, és a «Bárány menyegzőjének» (Jel 19,9) látomásával fejeződik be. A Szentírás az elsőtől az utolsó lapjáig beszél a házasságról és annak misztériumáról, alapításáról és értelméről, melyet Isten adott neki, eredetéről és céljáról, különböző megvalósulási formáiról az üdvösség történetében, a bűnből származó nehézségeiről és megújításáról «az Úrban» (1Kor 7,39), Krisztus és az Egyház új szövetségében. Ebből következik az, amelyet annyira ésszerű módon vallanak a katolikusok: a házasság segít legyőzni az önző ember magába zárkózását, a gyönyör hajszolását és segít megnyílni mások felé. A gimnáziumban egyik tanárunk arra panaszkodott, hogy nem érti, az Egyház miért szorgalmazza a rendezett házasságot, s különben is, egy cölibátusban élő ember mit tud a házaséletről. Egyikünk azt a választ adta, hogy a pap sem az égből pottyant, hanem családból jön. Tudatosítanunk kell, hogy hitünk nem megy ellene a józan észnek. A pasztoráció kiterjed minden életállapotra, különösen a családra, mint egy egészre. Jó példák állnak előttünk, új szentek és boldogok, akiknek életéből vegyünk példát a nehézségek idején, a jó sorsban pedig ne feledkezzünk meg azokról, akik rászorulók. Ahogy egész Európában, úgy nálunk is csökken a házasságkötések száma, a megkötött házasságok hamar fölbomlanak, sok a rossz, sikertelen házasság, az ilyenekre pedig nem épülhet boldog, harmonikus család. A rossz házasságban és a házasságon kívül született gyerekek nem látva jó szülői példát, már nem is gondolják, hogy házasságban, családban élni jó, ebbe érdemes erőt és energiát befektetni. Valójában nem a házassággal van baj, hanem az emberrel, aki nem tud, vagy nem is akar felnőni ahhoz a kapcsolathoz, amelyre a lelke mélyén vágyik, amelyben megtalálhatná végre önmagát és életének értelmét. A keresztény családok életükkel evangelizálnak, ők az evangelizáció magjai, azok az őrtüzek, amelyek fényt és meleget árasztanak maguk körül. Példaértékű, kreatív kisebbséget alkotnak, kezükben az Egyház és a nemzet jövője. ZSÚNYI Tibor IV. éves teológus Boldog Scheffler János vértanú püspök Július 3-án, vasárnap délelőtt Szatmárnémetiben (Románia), szentmise keretében a boldogok sorába iktatták Isten Szolgáját, Scheffler János vértanú püspököt. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be. A boldoggáavatási dekrétumot a kérelem előterjesztése, majd a vértanú püspök életének ismertetése után a pápa küldötte, Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa olvasta fel. A boldoggá avatott vértanú püspök képének leleplezése után elhelyezték Boldog Scheffler János ereklyéjét az oltárnál. Scheffler János október 29-én született a Szatmár vármegyei Kálmándon. Szülei szegény, de mélyen vallásos Boldog Scheffler János vértanú püspök emberek voltak, akiknek a hit gyakorlása a mindennapjaikhoz tartozott. Nagy tehetségével és szorgalmával csakhamar kitűnt diáktársai közül. Szülőfalujában szentelték pappá, majd ösztöndíjjal Rómába küldték tanulni, ahol kiváló eredménnyel kánonjogi doktori címet szerzett. Ezt követően a szatmári püspökségen lelkészként, tanárként működött. XII. Piusz pápa 1942-ben szatmári megyés püspökké nevezte ki. A Securitate őt szemelte ki arra, hogy vezesse a pápát el nem ismerő romániai katolikus egyházat. Ő erre a felkérésre ennyit válaszolt: Non possum! (Nem tehetem!). A román kormány 1948-ban működését felfüggesztette, 1952-ben pedig letartóztatták, arra próbálták rábírni, hogy Gyulafehérváron vegye át az állami egyházmegye kormányzását. Miután ezt nem fogadta el, előbb Máramarosszigeten került börtönbe, majd a zsilavai föld alatti (megsemmisítő) tömlöc foglya lett, ahol december 6-án hunyt el. Az embertelen körülmények között végig megtartotta hitét és emberségét. Koporsó nélküli jeltelen sírba temették, de a börtön ortodox lelkésze megjegyezte a sír helyét és 1965 őszén csontjait titokban, útitáskájában vitte haza Galambos Ferenc nagyprépost. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában találtak számára végső nyughelyet. A Szentatya július 1-jén, csütörtökön jóváhagyta azt a dekrétumot, amely elismeri Isten Szolgája, Scheffler János szatmári püspök vértanúságát. Ezzel szabaddá vált az út, hogy a vértanú püspököt a boldogok sorába iktassák. Forrás: Magyar Kurír, Wikipédia

5 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 5 Szimbólumaink Fogadott ünnepünk, Illés-nap közeledtével idén is előkerülnek a piros-fehér-zöld zászlók, címerek, hímzett népi ruhák, ismét szólnak majd Temerin főbb útvonalain a buzdító, büszke indulóink. Kisgyermekkoromban mint a történelem iránt már érdeklődő iskolás kíváncsi voltam ezen szimbólumok eredetére, mondanivalójára, érdekelt, mit is jelképeznek valójában, miért olyan fontos ezen a napon, július 20-án díszes menetben, kocsikon végighordozni településünk utcáin. E szerény eszmefuttatásomban egyik legfontosabb jelképünkről, a magyar címerről, annak történetéről és jelentőségéről írok. A ma is használt magyar címer, mely három fő egységből Árpádsávok, kettős kereszt, Szent Korona a 19. századra egységesült, bár elemeit külön-külön, olykor együtt már a középkor óta használták. Az imént felsorolt szimbólumok közül a legősibbnek a kettős kereszt mondható: a magyar történelemben először III. Béla magyar király ezüst pénzérméjén jelenik meg az as években. A kettős kereszt a középkorban Bizánc szimbóluma volt (a hármas keresztet kizárólag a római pápák használhatták, s használják a mai napig), III. Béla királyunk a kettős kereszt magyar szimbólummá tételével azt akarta kifejezni Európának: a Magyar Királyság egyenrangú az akkor még jelentős nagyhatalmi pozícióban levő Bizánci Császársággal. E királyi jelképtől nem sokkal fiatalabb az Árpád-sáv sem: a történettudomány mai állása szerint az imént tárgyalt III. Béla idősebb fia, I. Imre király használta először, a szimbólumot Aragóniából (mai Spanyolország területén) származó feleségétől vette át és ültet- te be a magyar heraldikába. I. Imre halála után az Árpád-házi királyok mint családi szimbólumot felváltva, olykor együtt használták e két jelképet, majd az Árpád-ház kihalása után az Anjou-ház uralkodói is átvették és örökítették, míg a magyar állam jelképei lettek. A mai magyar címerben a kettős kereszt a királynői koronából és a hármashalomból nő ki: ez a Kárpátok három legmagasabb ma többnyire a Felvidékhez (Szlovákia) tartozó vonulatát jelképezi, a Mátrát, a Tátrát és a Fátrát. Nemzetünk egyik legfőbb szimbóluma, a fentebb tárgyalt címert koronázó Magyar Szent Korona, melynek a magyar történelemben betöltött szerepét nem lehet kellően hangsúlyozni. A hagyomány úgy tartja, hogy e koronát küldte II. Szilveszter pápa I. Szent István királyunknak, s ezzel koronázták meg őt az új évezred hajnalán, január 1-én. Sokkal valószínűbb azonban, hogy e két részből álló korona mintegy évvel később, I. Géza vagy I. Szent László idején került Magyarországra. Akárhogy is történt, a Szent Korona ezzel semmit sem veszít jelentőségéből: a 11. századtól 1916-ig az összes magyar királyt ezen ékszerrel koronázták, csak a Szent Korona jogosít fel királyi hatalom gyakorlására. A középkor végére alakult ki a Szent Korona tan: az elv, miszerint nem elég királyi családba születni, a magyar királyt az ország nemesei választják, az ország akaratából lesz király, csak ezután koronázhatják meg, tehát a Magyar Szent Korona maga Magyarország, az ország akarata. Más európai nemzet vagy állam nem bír hasonló hagyományokkal, hasonló élő szimbólumokkal. Láthatjuk, csupán egyetlen nemzeti jelképünknek, a magyar címernek bemutatása is igazi történeti áttekintést igényel, mely bizonyítja: nagyon mély, ősi gyökerekkel bírunk itt, a Kárpát-medencében, Pannóniában. Népünk, a temerini magyarság méltó arra, hogy fogadott ünnepén, Illés napján körbehordozza utcáin sokszáz éves szimbólumait, emlékezzen őseire, ősei fogadalmára, ha kisebbségben élve is, de kiáltson egyet a világba: élünk, itt voltunk és leszünk is, Szent Illés közbenjárásával, Isten segítségével. Ternovácz Bálint 25 éves házassági évfordulójuk alkalmából a vasárnapi szentmisén Szungyi László atya áldásban részesítette az Igrácski, a Tóth, Szűcs, Talló, Toma, Hornyik, Kovacsics és Medvecki házaspárt. Negyed évszázaddal ezelőtt, 1986-ban az egyházi anyakönyv szerint 45 pár kötött házasságot.

6 6 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 Húszéves a Caritas Húsz éve múlt a tavasszal, hogy egyházközségünkben megalakult a Caritas szeretetszolgálat. Célja, hogy szervezetten és szeretettel szolgálja a testi-lelki segítségre szorulókat egyházközségünkben. Az Úr Jézus egész földi életét a szegények szolgálatának szentelte. Ezt különösen a többszöri kenyérszaporítás alkalmával éreztette, amikor jóllakatta az éhező tömeget. Jézus példáját követve a keresztény ember sem maradhat közömbös szemlélője a rászorulók, éhezők és bajba jutottak nyomorának. Ha anyagiakban nem is tehetünk sokat értük, de imával segíthetünk rajtuk. Ki mennyit tud tenni, tegye egyszerűségben, alázattal és szeretettel. A szentek is ezt tették, akik minden szenvedő szegényben az Úr Jézust Mikulás-csomagok készítése 2000-ben látták és szívük szerint cselekedtek is. Tehát nem elegendő tétlenül sajnálkozni kilátástalanságunkon, hanem tettekre van szükség. Senki sem olyan szegény ma sem, hogy ne tudna egy mosolyt vagy egy jó szót adni felebarátjának. Sokaknak éppen erre volna szükségük. Ez pedig nem kerül pénzbe... Húsz év távlatából visszanézve a Caritas működésére, teljes szívvel hálát adunk a jó Istennek, hogy az Ő segítségével szolgálhattuk a szegények és bajba jutottak ügyét. Továbbra is kérjük áldását, hogy együttműködve minden jóakaratú adományozóval, folytatni tudjuk munkánkat az Ő nagyobb dicsőségére és a rászoruló embertársaink javára. Az egyházközségi Caritas szeretetszolgálat címe: Október 23. utca 43. Munkaidő szerdán és csütörtökön 10- Vélhetően kilencven évvel ezelőtt készült ez a kép Szent Rozáliaplébániatemplomunk belsejéről. Jól megfigyelhető a zsinat előtti berendezés, különösen a kétoldali mellékoltár, melynek oltárképei ma is templomunk díszei. től 14 óráig folyamatosan egész éven át, kivéve az ünnepeket. Mészáros Teréz Játékos hittantábor Június 21-én a telepi lourdes-i templomban és udvarában játékos hittantáboron vettek részt az általános iskolások nagy számban. Érdekes tendenciát mutat a tábor létszáma, hiszen évről évre többen vesznek részt. A regisztráció után játékos ismeretség vette kezdetét, hogy a társaság ne legyen ismeretlen. Ezután rövid elmélkedés volt a családról, mert a tábor alapgondolata és vezérvonala a család volt. Az elmélkedést társalgás követte, amelyben az iskolások együtt gondolkodtak a családról, eddigi megélt tapasztalataikról. A különböző csoportok a megadott szempontok alapján rövid beszámolót készítettek, amelyet egymással megosztottak. Ebéd következett, amelyet szorgos asszonykezek készítettek, akiknek ezúttal is köszönetet mondunk. Minden résztvevő fagylaltot kapott, aminek nagyon örültek. A gyerekek játékkal töltötték a délutánt, amely a családi hittancsoport vezetők nagy kreativitásának köszönve érdekes és tanulságos volt. A résztvevők nagy örömére délután uzsonnára fánk és zsíros kenyér volt. A nap vége felé igeliturgia volt, melyen a gyerekek maguk fogalmazták meg a hívek könyörgését. Végezetül pedig, már a szülőkkel közösen, nyársalás következett. Jó volt megtapasztalni, hogy tudunk együtt lenni boldogan, mégis Isten közelében, és az Egyház tanításának a fényében. Búcsúzáskor azzal a gondolattal mentünk el, hogy jövőre találkozunk a táborban. ZS. T.

7 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 7 Ballagók Isten az ószövetségben * Isten az ószövetségben hajdanán. Prófétákat választott ki jó korán. Kik a jövő dolgokat megjósolák. A Messiás jövetelét és sorát. A nyolcadikosok ballagási ünnepségét június 5-én tartották. A ballagók az iskolaigazgató, osztályfőnökeik és tanítóik vezetésével részt vettek a vasárnap délelőtti diákmisén, hogy hálát adjanak az Úrnak a kegyelmekért, amelyekben tanulmányaik során részesültek. Képünkön a nyolcadikosok a szentmisén. Szent Mónika közösség Nálunk, Temerinben 1994-ben alakult meg a Szent Mónika közösség. Abban az évben hirdette meg a most boldoggá avatott II. János Pál pápa a család évét. Akkor az esperes atyánk, ft. Szungyi László ajánlatára megalakult a Keresztény Édesanyák Köre, a Szent Mónika közösség. Minden hónap 27-én találkozunk, szentmisén veszünk részt. Imádkozunk gyermekeinkért, nemcsak a sajátunkért, hanem minden gyermekért. Vajdaság több helyiségében is alakult már Szent Mónika közösség, velük tartjuk a kapcsolatot. Ilyen közösség van nálunk Temerinben, Újvidéken, Szenttamáson, Topolyán, Keviben és más helyeken is. Magyarországon Kalocsán van a közösség központja, velük is tartjuk a kapcsolatot. Minden évben augusztus 27-ét, Mónika napját, más-más helységben ünnepeljük. Az idén Topolyán fogunk összejönni. Az idén részt vettünk a Szent Mónika közösségek országos találkozóján, melyre az anyaország több helységéből jöttek Jánoshalmára, ahol a temerini születésű Zsolt atya a plébános. A szép, nagy templom teli volt édesanyákkal, nagymamákkal, akik a szentmisén elimádkozták Szent Mónika napi imáját teljes egészében. A sok édesanya kérelmét a jó Isten biztosan meghallgatta, mint egykor Mónikáét is, akit példaképül választottunk. A tartalmas, szép szentmisét Bíró László püspök úr celebrálta paptestvéreivel együtt. Mise után agapén vettünk részt, majd meglátogattuk Zsolt atyát, aki a jó házigazda szerepében szívélyesen fogadott bennünket. Elbeszélgettünk vele, miközben megmutatta a parókiát és a kápolnát. Búcsúzáskor a látogatás Szent Illés prófétáknak egyike. A tündöklő csillagzatok szebbike. Ki az égbe tüzes kocsin vitetett. Velem együtt, hívek, róla zengjetek. Szent Illés, ki megnyitottad az eget. S imáidra hullt az arany permeteg. Kérd az Urat, aki minden jókat ad. Ránk is adja szent malasztja harmatát. Dicsőítsük a mennyei Szent Atyát. Dicsőítsük ő Egyszülött magzatát. Áldjuk a Szentlelket, kinek általa Illés a jó s nagy titokról szólt vala. * Forrás: Kéziratos Kántorkönyv Dallama: Május rózsakirálynője, Mária emlékére le is fényképezkedtünk. Sietnünk kellett az autóbuszra, ahol már vártak ránk társaink, mert mintegy 50-en voltunk, akik a Vajdaságból részt vettek a találkozón. Felejthetetlen élményekkel gazdagodva, lélekben feltöltődve indultunk otthonainkba. Azzal a kéréssel fordulunk az édesanyákhoz, hogy csatlakozzanak közösségünkhöz, imádkozzunk családjainkért, gyermekeinkért. KOVÁCS Franciska, a Szent Mónika közösség vezetője Jánoshalmán Zsolt atyával

8 8 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 A magyarok Máriája A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 2010 folyamán Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel előadássorozatot tartott Magyarország 17 városában. Az elhangzott előadásokból, melyeket olyan vezető értelmiségi szakemberek tartottak, akik a maguk területén kiváló művelői tudományuknak, az előadássorozattal azonos címmel, tavaly kötet jelent meg Budapesten. Az elhangzott előadások szerkesztett változata választ ad olyan újpogány szellemi áramlatok által felvetett kérdésekre, melyek többféle irányból intéznek támadást a keresztény hit és az egyház, valamint a magyar nemzet ellen. A következőkben a kötetből kivonatosan Barna Gábor: A magyarok Máriája című előadásából a Mária-ünnepekre vonatkozó részt ismertetjük, különös tekintettel a közösségünkben is meglevő Máriatiszteletre. Közkeletű megállapítás, hogy a magyar Mária-tisztelő nép, bensőséges kapcsolatban van Szűz Máriával, ami tükröződik az egyházi és a világi költészetben, megnyilvánul költőien szép ünnepneveinkben. E tisztelet Árpád-házi szent királyainktól indul, a reformáció sem törölte el teljesen, sőt a Boldogasszony alakja megmaradt a protestáns Erdélyi Fejedelemség pénzein, s egészen a 20. századig léteztek máriás pénzeink. Nem tudta elnyomni sem a felvilágosodás, sem a 19. századi racionalizmus, sem a századi történelmi materializmus egyház- és vallásellenessége. Lelki erősségünk volt a keresztény gyökerek palántálásában, a török elleni harcokban, szabadságküzdelmeinkben, a háborúk és a trianoni országcsonkítás idején, s máig támaszunk lehet emberibb életet óhajtó tevékenységünkben. A Mária-tisztelet néhány jellemzője A Mária-tisztelet kibontakozása összefügg a Jézus istenembersége körüli teológiai vitákkal. Jézus istenségének hangsúlyozása a tévtanításokkal szemben megnövelte Mária közvetítő szerepét. E ponton, s majd a Mária-ünnepek némelyikénél is világosan látjuk, hogy a Mária-tisztelet szorosan összefonódik az egyház krisztológiai tanításával. Máriához bizalommal fordulhatunk, ő a mi Angyali üdvözlet. A kassai Szent Erzsébet-székesegyház szárnyas oltárának adveni ciklusáról égi ügyvédünk, aki égi védőügyvédként Szent Fiánál perel értünk, érdekünkben, s aki bár istenszülő (Theotokosz, Efezoszi Zsinat, 431.) szeplőtelenül fogant egy közülünk, emberek közül, aki átélte mindazt az örömöt, gondot, fájdalmat, amit földi ember átélhet. A Szentírásból életének több epizódját megismerhetjük, például az angyali üdvözletet, Józseffel történt eljegyzését, látogatását rokonánál, Erzsébetnél, Jézus bemutatását a templomban és tisztulására végzett áldozatbemutatást, Jézus születését, jelenlétét a keresztfa alatt. Együtt érez tehát velünk, emberekkel. A legtöbb Mária-ünnep gyökere a keleti egyházba nyúlik vissza, s ezeket veszi át a Nyugat Justinianus császár korában ( ), s a 6-7. századtól terjednek fokozatosan. Egyes Mária-ünnepek, de a szentek ünnepeinek nagyobb része is, lényegében helyi ünnepből vagy egy-egy szerzetesrend ünnepéből vált a történelem során az egyetemes egyház jeles napjává. Csaknem minden korszaknak megvannak a jellegzetes Máriaünnepei. A 11. század emlékei Szent István király törvényeiben a vasárnap, a pénteki és a kántorböjt megtartása mellett nem esik szó az országban kötelezően megtartandó keresztény ünnepekről. Csupán azt tudjuk, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére emeltette Fehérvárott azt a templomot, ahol később el is temették, s ami az ország egyik szakrális központjává vált a 11. század végétől. E napon vásárt, majd országos gyűlést, törvénynapot tartottak Székesfehérvárott, István maga is e napon ajánlotta föl országát a Boldogasszony, a Boldogságos Szűzanya oltalmába, s ezen a napon hunyt el. Halálának emléknapja, augusztus 20. még erősítette e nap jelentőségét. Szent István felajánlja az országát a Boldogasszony oltalmába

9 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 9 A Boldogságos Szűz Mária megkoronázása. Jakobey Károly falfestménye a temerini plébániatemplom szentélyének boltozatán, 1887 Az első magyarországi részletes keresztény ünneplistát Szent László 1. törvénykönyve tartalmazza. Ennek 38. fejezete ír a szent ünnepek megüléséről, elrendelve három Mária-ünnepet: Gyertyaszentelőt, Nagyboldogasszonyt és Kisaszszony napját. Ám a világegyházban már a században megülték Nagyboldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Kisasszony, havi Boldogasszony, Mária bemutatása és Mária fogantatása ünnepét. Máriát a latin nyelv és sok más nyelv is korra jellemzően, királynőnek nevezte (és ábrázolja is a képzőművészet) az előző ezredfordulón. A magyar nyelvben Szűz Mária első említése az 1195-ös Halotti beszédből (Pray-kódex) ismert (mai átírással: imádjuk szent asszony Máriát és boldog Mihály arkangyalt ). Ebből alakult ki a Boldogasszony szavunk, amit az ezredforduló magyarsága szent úrnő értelemben használt. Mária-ünnepeink Áttekintésünk keretét a Boldogságos Szűz életét elénk táró Máriaünnepek adják születésétől haláláig. A Kisasszony-nap (szeptember 8. Mária születésének napja), mint egyházi ünnep Jeruzsálemből ered, s a keleti egyházban már a 7. században általánosan megült nap. A nyugati egyházba, Rómába s a távolabbi nyugati országokba is átkerült ugyanekkor. A nap kiválasztásának oka ismeretlen. A keresztény hagyomány szerint Mária hajnalban született, s ezért van népünknél is, hogy sok helyen szeptember 8-án hajnalban várják a napfölkeltét, amikor a napkeltében megjelenik Szűz Mária. Mária eljegyzése (január 23.) Lokális eredetű ünnep, ami csak a 18. században vált ismertté és elterjedtté a világegyházban. I. Lipót császár kérésére emelte XI. Ince pápa ( ) a napot ünnepi rangra a Habsburg Birodalomban. A II. Vatikáni Zsinat után (1969) egyes itáliai egyházmegyékben, a jeruzsálemi patriarchátus területén és néhány szerzetben (pl. karmeliták) ülik. Mária hét örömének egyike. Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) Ez az angyali üdvözlet közismert ünnepe, amikor Mária igenjének következtében, s a Szentlélek erejéből Jézus testet öltött. Ezért régi neve az Úr fogantatása volt. Ez az ünnep összefügg karácsonnyal, hiszen az Úr fogantatása után pontosan kilenc hónapra, december 25-én emlékezünk meg Jézus születéséről. Sarlós Boldogasszony (július 2.) újabb keletkezésű ünnepünk. Elnevezését az ekkor dandárjában lévő aratásról kapta, jóllehet az ünnep tárgyának ehhez semmi köze: ez köztudottan Mária látogatása Erzsébetnél. Keleten hiányzik ez az ünnep, ott ekkor van Mária ruhája letevésének ünnepe. V. Piusz pápa rendelte el a világegyházban általános megülését. A 20. századi ünnepátrendezés az emléknapot a latin egyházban május 31-re helyezte, de a magyar egyház kérésére, a megrögzült név miatt maradhatott július 2-án. Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) arra emlékezik, amikor Mária eleget tesz az ószövetségi törvénynek, és Jézus születése után a negyvenedik napon bemutatja elsőszülöttjét a templomban. Erre az eseményre emlékezik a rózsafüzér negyedik titka: akit Te Szent Szűz a templomban bemutattál. Ennek az ünnepnek mindig erős volt a népies jellege. A szentelt gyertya egyike a legrégibb szentelményeknek. Viasza az egyházi értelmezés szerint emlékeztet Jézus emberi természetére, a világosság pedig istenségére. A szentelt gyertya a születéstől a halálig végigkíséri az embert, különösen szorongatott helyzeteiben. Legtöbb családban máig van szentelt gyertya. Ezt gyújtják meg égiháború esetén, szentelt gyertya éghet gyerekágyas aszszonyok mellett, s a halott kezébe is szentelt gyertyát tesznek sok helyen. Szentelt gyertyát tart a kezében a fiatalasszony az asszonyavatás szertartása során is. És szentelt gyertya ég, ha beteghez, haldoklóhoz látogat az Oltáriszentséget hozó pap. A hagyomány szerint a világ végén is csak a hétszer szentelt gyertya fog világítani. Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) Mária mennybevételének, a Szentháromság általi megkoronázásnak, a keleti liturgiában Mária elszenderülésének emléknapja. Magyar művelődéstörténeti vonatkozásokban gazdag ünnep. Szent István székesfehérvári bazilikájának, temetkezési helyének titulusa. Több Szent István által alapított püspöki székesegyház (Esztergom, Kalocsa, Vác, Győr, Csanád stb.) dedikációja. Az Árpád-ház védőasszonya, az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja. E nap liturgikus és népi hagyományaiban kell keresnünk a Mária-tisztelet és a Szent István-kultusz, valamint a magyar történeti tudat összekapcsolódását.

10 10 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 Szent László király Június 27-én Árpád-házi Szent Lászlót, vitéz királyunkat ünnepeltük. Csillagok között fényességes csillag e szavakkal üdvözli a régi magyar énekszerző I. László vitéz királyunkat, a legnépszerűbb magyar szentet. Középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt. A László név a szláv Vladislav úrfi, uralkodó fia származéka szerepel Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában. A nevet minden bizonnyal lengyel édesanyja választotta. Árpád-házi Szent László 1040 körül született Lengyelországban. Nagyapját, a pogány Vazult (Vászolyt) István király vakíttatta meg. Apja, Béla testvéreivel együtt István haragja elől menekült el az országból, s mégis László lett az, aki István életművét folytatta ben került trónra. Szigorú, de igazságos törvényalkotó volt; uralkodása idején Magyarország fennállása óta először képes volt a hódításra. A trónviszályoktól s külső támadásoktól zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett szigorú törvényeivel. A mélyen hívő király uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspököt, I. István királyt, Szent Imre herceget, András és Benedek remetéket. Szent László szobra a nagyváradi Székesegyház előtt A magyar lovagkirály, a gyengék védelmezőjének emlékét legendák őrzik. Sokáig élt az a hit, hogy a szent király kijön a sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat, és győzelemre segíti népét nyarán, amikor a székelyek élethalálharcukat vívták a tatárokkal, öreg tatárok mesélték, hogy nagy lovag járt előttük, magas paripán ült, fején arany korona, kezében csatabárd, mely hatalmas csapásokkal és vágásokkal pusztította mindnyájukat szerepel a névtelen minorita krónikájában. A legenda szerint ő döntötte el az ütközetet a magyarok javára; s a csata után László király bebalzsamozott testét verejtékesen találták Váradon. S rőt fegyvert viselő lovas királyunk, Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben Márvány oszlopokon pihenve egykor Bő nektárt veritékezett tested Útunkban, te nemes lovag, segíts meg. Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk... (Janus Pannonius: Búcsú Váradtól) László 49 éves volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal folyó viszálykodás közepette, július 29- én meghalt Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét Váradra 1116-ban, s helyezték örök nyugalomra az általa alapított székesegyházban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a lovagkirály nyughelye. Halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták körül alakját. Szentté avatását azonban csak száz év múlva kezdeményezte III. Béla. Kérésére III. Celesztin pápa két bíborost küldött, hogy a király Szent László hermája nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. Árpád-házi Szent László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, égi születésnapja évfordulóján, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján ünnepeljük. A szenttéavatásakor felnyitották László király sírját, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra helyezték Szent László kürtjét s csatabárdját, ám ezek elvesztek a középkorban ban, amikor leégett a nagyváradi székesegyház, a fából készült herma elpusztult, a koponya azonban épen maradt. Később készült el a ma látható herma. A Báthori család kincstárába került, innen Naprághy Demeter, a fejedelem kancellárja, későbbi veszprémi, majd győri püspök vitte el, aki Prágában restauráltatta; a török kiűzéséig az ausztriai Borostyánkő várában őrizték, innen került Győrbe. A nagyváradi székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot, ami ott szintén egy díszes ereklyetartóba került. Magyar Kurír

11 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 11 Mennyire keresztény nevek a mai keresztnevek? A névválasztást ne a véletlen vagy a pillanatnyi szeszély határozza meg hangsúlyozta a Szentatya hiszen a keresztnév ha valóban keresztény név, azt fejezi ki, hogy a megkeresztelt ember a Szentlélek erejéből újjászületett, a természetfeletti rendbe lépett, kapcsolatba került Istennel. A keresztségben kapott név a földi és az örök élet közötti kapcsolatra utal. Ha egy szent neve, arra is utal, hogy Isten az új keresztényt is a szentségre hívja. Az amerikai sajtó nemrégiben foglalkozott vele, hogy a Mária megfelelője, a Mary amely 1910 és 1965 között folyamatosan az első vagy a második helyen állt a női nevek népszerűségi listáján 2009-ben kiszorult a száz leggyakoribb női név közül. Magyarországon hasonló a helyzet: a 2010 januárjában kiadott statisztika szerint a leggyakoribb női név ugyan még mindig a Mária, de az újszülött leánycsecsemőknek legszívesebben adott száz név között már nem szerepel. Utóbbiak közül legnépszerűbb a Jázmin, de Jézus anyjának nevénél kedveltebb a Bianka, a Fruzsina, a Ramóna, a Melissza, a Zsanett, a Vanessza, a Lara, a Dzsenifer, az Evelin, az Amira, a Cintia és a Mercédesz is. A férfineveknél is hasonló tendencia figyelhető meg. A jelenleg leggyakoribbakat László, István, József újszülött gyermekük számára ma már jóval ritkábban választják a szülők: a László név az újszülött nevek tavalyi népszerűségi listájának 18. helyére, az István a 30. helyre, a József a 41. helyre szorult vissza. A legszívesebben választott száz név közt szerepel ugyanakkor a Roland, a Kevin, az Alex, a Rikárdó, a Brendon, a Noel, az Adrián és a Rómeó. A szüleinktől kapott név életre szóló ajándék vagy éppen teher. Életünk során több milliószor halljuk, hiszen mindenki ezen a néven szólít. Akit szülei olyan névritkasággal sújtanak, mint Ajád, Anicét, Beriszló, Árlen, Edda, Anakin, Főnix, Cserjén, Béda, Febrónia, Delfina vagy Tegza valamennyi engedélyezett név, arról a neve alapján esetleg nem fogják tudni, férfi-e vagy nő, de legalábbis visszakérdeznek a bemutatkozáskor: Hogy tetszett mondani? A gyermek neve nem olyan, mint egy cím, amit ki-ki a fantáziája szerint kitalálhat. Valamiképpen kapcsolódik a személyiségéhez, egy éle- ten át elkíséri, sőt a Szentírásból tudjuk maga Isten is komolyan veszi. Ő adta Ábrámnak az Ábrahám, Sárainak a Sára, Jákobnak az Izrael, Simonnak a Péter nevet. Ő mondta Zakariásnak, hogy fiát Jánosnak, Józsefnek pedig, hogy Mária Fiát Jézusnak nevezze. Az Isten képmására teremtett Ádámnak hatalmat adott, hogy nevet adjon a teremtményeknek. Valakinek nevet adni megszentelt cselekedet, Isten teremtő tervében való részesedés, vagyis komoly felelősség. A gyermeket váró pároknak érdemes átgondolniuk, mit fog szólni leendő gyermekük évek múlva a nevéhez, és mit gondol majd, miért éppen ezt választották számára. Talán egy kedves családtag emlékére, vagy azért, hogy ily módon egy példás életű személyhez kössék vagy minden személyes kötődés nélkül, pusztán azért, mert jól hangzik? A keresztelés szertartása során Isten színe előtt adnak nevet a gyermeknek. A név lehet egy szenté, aki példát ad az Istenhez való hűségre és a szeretetre, s akinek közbenjárására számíthatunk. De utalhat valamely keresztény misztériumra vagy erényre is. Fontos, hogy kerüljük a keresztény eszménnyel ellentétes jelentésű neveket. Benedek pápa arra buzdítja a keresztény szülőket, hogy olyan nevet adjanak gyermeküknek, amely Istennel és azokkal köti össze őket, akik Isten szent Nevében éltek. (mk) Tizenkét gyermeket keresztelt július első vasárnapján László atya. Képünkön a megkeresztelt gyermekek és szüleik a plébános atyával. A gyermekek nevei: Csenge, Emma, Dorka, Károly, Sára, Korina, Edina, Olivér, Dorina, Heléna, Tímea és Alina.

12 12 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 Feltámadási menet Harangzúgás fogadta Jó Pásztor vasárnapján (május 15-én) a feltámadási menet érkezését a Szent Rozália-plébániatemplomba. Kishegyesről érkezett az autókaraván a zarándokokkal, élén ft. Brasnyó Ferenc helyi plébánossal. Az idén sem bíztuk az időjárás szeszélyeire a fogadási ünnepség megtartását. Mindenre felkészülve két fogadási változat készült: az egyik jó idő esetére a kálvárián, a másik ha netalán eső lenne, a plébániatemplomban. Hála az Úrnak, szép idő volt. Így hát az autós karavánt és a feltámadási menet jelvényét a kálváriára vezető út alján fogadhattuk. Jóleső érzés volt látni azt az összefogást, amely ez alkalommal is megnyilvánult a civil szervezetek, társulatok részéről, melyek saját zászlaik, lobogóik alatt gyülekeztek. Pontosan délután négy órakor a fúvószenekar rázendített az Akarjuk Istent, Szűzanyánk áldott! kezdetű népi énekre, majd elindult a menet a szárnyas kereszttel a kálváriadombra, élén a nemzeti és az állami zászlóval, egyházi lobogókkal, a szárnyas kereszttel, az egyházközségi elöljárók, a szakkörök, egyesületek tagjai, a dalárda, a nyugdíjaskórus, majd a hívek sora és végül a zenekar részvételével. Fenn a kálvárián megtörtént a szárnyas kereszt átadása. Az Árpádkori motívummal díszített szárnyas keresztet ft. Szungyi László esperes atya vette kezébe. Elhangzott a Himnusz, majd Brasnyó atya rövid beszédet mondott, a hívek pedig elimádkozták az Üdvözlégy, Máriát. Balog Sándor elszavalta Wass Albert egyik gyönyörű szép versét, majd feltűzték a szárnyas keresztre a szalagot, melyet a kézimunkázó asszonyok készítettek, rajta a temeriniek jó Istenhez küldött fohásza: Forrassz eggyé békességben. Ezt követően közösen elénekeltük a Székely himnuszt, majd a menet megindult a plébániatemplom felé. Az út a Kastély utcán mintegy 40 percet tartott. Mivel forgalmas útszakaszon is át kellett haladni, a rendőrség biztosította az elhaladást. Így érkeztünk meg a plébániatemplomhoz, ahol a harangok zúgása köszöntötte a feltámadási menetben részt vevőket. A templomba érkezőket Barcsik Attila trombitaszólója, orgonán kísért Simovics Balázs kántor, fogadta. Puskás Tibor, az Első Helyi Közösség tanácselnöke vitte az oltárhoz a szárnyas keresztet, ahol Gusztony András polgármester fogadta és mondott köszöntő szavakat. A rövid, de tartalmas műsorban közreműködött a Gaudeamus gyermekkórus Pető Gabriella vezetésével és a Dávid Csillagai zenekar. Az esperes atya imát mondott, majd felolvasta a temerini hívőközösség jó Istenhez intézett kérését, amit be is jegyeztünk a zarándokkönyvbe. Az ünnepség Góbor Béla szervező zárószavával ért véget. Másnap Nagybecskerekre, a székesegyházba vittük a szárnyas keresztet. G. A Miasszonyunk Világi Rendje tagjai megújították felajánlásukat Május 26-án Temerinben, a Lourdes-i Boldogasszony tiszteletére épült telepi, millenniumi emléktemplom alapkőszentelésének 20. évfordulóján a Miaszszonyunk Világi Rendje tagjai megújították felajánlásukat, melyet minden évben megtesznek. Ünnepi szentbeszédet ft. Szungyi László esperesplébános mondott: szólt a személyes felajánlás fontosságáról és mibenlétéről, elismerően méltatta a Világi Rend tagjainak tevékenységét és az egyházközségben betöltött szerepét. A társulat tagjai felajánlásuk megújításakor Temerinben 1997-ben alakult meg a Miasszonyunk Világi Rendje, tagjai ugyanazt a lelkiséget ápolják, mint a Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek Társulatának tagjai, ők is a nagy családot alkotják. Az idén rangos vendégek jelenlétében ünnepelték meg az évfordulót. A közösséget megtisztelte a társulat főelöljárója, Vicsek Mária Lívia tisztelendő anya, és a kíséretében Mária Bernadetta általános gondnoknő, akik kellemes, meghitt és tartalmas beszélgetésben megismerkedhettek a temerini csoport életével. Az összejövetelt meghatározta a Szűzanya iránti buzgó áhítat: szentmise előtt a rózsafüzér imádság, mise után pedig maradandó élményt nyújtott a tavaszi alkonyatban a szabadtéri lourdes-i barlang előtt megtartott májusi ájtatosság és a gyertyás körmenet. Veréb M. Gizella nővér

13 2/2011 TEMERINI HARANGSZÓ 13 Elsőgyónók Az Egyház szándéka szerint az értelme használatára eljutott 7 éves gyermek mielőbb első gyónáshoz és első áldozáshoz kell, hogy járuljon. Az általános iskolás kor kezdetén kell megtartani a felkészítést. Ehhez igazodva, mint eddig minden évben, az idén is június egy szép vasárnapján tartották templomainkban a második osztályos gyermekek első gyónási ünnepségét. Tanulásban és felkészülésben eltelt hosszú hetek előzték meg a nagy eseményt, ami előkészület a jövő évi első áldozásra. A plébániatemplomi elsőgyónó fiúk csoportképe A plébániatemplomi elsőgyónó lányok csoportképe A telepi elsőgyónók csoportképe Istenem! Vétkeztem, és eltűrted. Elhagytalak és még mindig fönntartasz. Ha bánkódom, megbocsátasz. Ha visszatérek, ismét befogadsz. Ha halogatom ezt, vársz rám. Visszahívsz, ha eltévedek. Édesgetsz, ha ellenállok. Megvárod, míg felébredek kábultságomból. És egészen magadhoz ölelsz, ha Hozzád térek. Ámen (Szent Ágoston imája) Fontos tudnivalók A plébánia telefon- és faxszáma: 021/ (üzenetrögzítő is) * * * Iroda: Az egyházközségi iroda hétfő és az ünnepnapok kivételével munkanapokon 9 12 óráig, valamint az esti szentmisék után áll a hívek szolgálatára. Irodaidő júniusban, júliusban és augusztusban hétfő kivételével mindennap 9-től 10 óráig. * * * Miserend és egyházközségi hírek minden csütörtökön a Temerini Újságban * * * Magyar Katolikus Rádió, a középhullámú sugárzás január 16-tól megszűnt. Interneten a katolikusradio.hu webcímen hallgatható. * * * Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel * * * Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel * * * Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor * * * A plébánia honlapja: temerin.info

14 14 TEMERINI HARANGSZÓ 2/2011 Hét jó tanács házaspároknak A legtöbb házaspárnak nincs elképzelése arról, hogyan alakítson ki közös lelki életet. Általában nem is beszélgetnek lelki dolgokról. Egy felmérés szerint a házastársak e téren érzik magukat legtávolabb egymástól. Sokan egyetértenének azzal a feleséggel, aki így fogalmaz: Nem szoktunk lelki dolgokról beszélgetni, pedig mindketten mélyen hívő családból származunk. Íme néhány jó tanács azoknak, akik szeretnék közösen megélni hitüket, de nem tudják, hogyan fogjanak hozzá. 1. Ne várjunk gyökeres fordulatot! A közös lelki élet kialakulásához apró lépések vezetnek. Ritka, hogy egy házasságban, ahol egyáltalán nem beszélnek egymással hitbeli dolgokról, egyik napról a másikra erős, mély közös lelki élet bontakozzék ki. A növényeket türelmesen kell gondozni ahhoz, hogy szép legyen a kert; ugyanilyen türelmes, gondos igyekezet szükséges a lelki életben történő közeledéshez. Az első lépés az, hogy elültetjük a lelki fejlődés magvait. 2. Imádkozzunk a hitvesünkért! Egyszerű dolog, könnyű elkezdeni, mégis sokan megfeledkeznek róla. Nem órákig tartó imádságról van szó, csupán arról: naponta szánjunk időt rá, hogy házastársunkért és a kapcsolatunkért imádkozzunk. Imádkozzunk mindazért, amire társunknak szüksége van, és keressük, mit kíván tőlünk az Úr, amivel jobban szolgálhatunk hitvesünknek. Már ez az egyszerű napi ima is sokat jelent. 3. Imádkozzunk közösen! Ha házastársunk szívesen teszi, imádkozzunk vele együtt naponta! Ha nem annyira nyitott, elég egy rövid fohász, például étkezésnél vagy más olyan pillanatban, amikor nem érzi annyira ijesztőnek. Egy házaspár úgy kezdte a napi közös imát, hogy a feleség mindössze enynyit mondott: Uram, köszönöm, hogy táplálsz minket. Köszönöm a gyerekeket. Köszönöm a férjemet. Add, hogy mindig tiszteljünk téged! Ámen. Ez hónapokon át így ment, mígnem egyszer a férj is megszólalt: Hadd imádkozzam én is! Uram, nem vagyok egy nagy imádkozó, de egyetértek a feleségemmel, és köszönöm, hogy így szeret téged. Ámen. Később a gyerekek is bekapcsolódtak. Egy év múlva már sokkal könnyebben ment a közös ima. Nagy igazság, hogy az együtt imádkozó házaspár együtt is marad. 4. Járjunk együtt templomba! A közös lelki élethez hozzátartozik a közös templombajárás. Sajnos akadnak házaspárok, akiknek ez nem jut osztályrészül: például valamelyikük dolgozik vagy nem hajlandó templomba menni. Érdemes imádkozni érte, és megragadni a kínálkozó lehetőséget. Egy férj például kikötötte, hogy havonta egyszer hajlandó elmenni a feleségével templomba. A feleség nem nyaggatta a többi három vasárnappal, viszont a havi egy alkalmat különlegesen finom ebéddel emlékezetes eseménnyé varázsolta. Nem telt bele egy év, s a férj majdnem minden vasárnap ott volt a templomban; ma pedig már a közösség aktív tagja. 5. Szánjunk rendszeresen időt a közös lelki elmélyülésre! Ez egyetlen házaspár számára sem könnyű. Sok mindennel lehet próbálkozni közösen: lelki témájú beszélgetéssel, könyvvel, hanganyaggal, filmmel, videóval. Hosszú távon is működőképes lehet, ha kitűzzük, hogy hetente meghatározott időt ilyen céllal együtt töltünk. A lényeg, hogy egyezzünk meg valamiben, ami mindkettőnk számára megfelelő. 6. Alakítsunk ki megerősítő, baráti kapcsolatokat más házaspárokkal! Egy fiatal pár egyetlen olyan házaspárt ismert, akiknek a példáját szívesen követték volna házasságukban: egy háromgyermekes, idősebb házaspárt a templomból. Lelki irányításukat, vezetésüket akarták kérni, de hogy alázatból el ne utasítsák a kérést először csupán annyit kérdeztek, elmehetnének-e hozzájuk, és feltehetnének-e néhány kérdést az Isten terve szerinti házasságról. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy a végén újabb alkalmat kértek... Így vált valóban lelki vezetőjükké az idősebb házaspár. De a kortárs kapcsolatok is nagyon fontosak. Aki házaspárokból álló közösséghez csatlakozik, megtapasztalja, hogy ha nem is minden alkalommal a házasságról beszélgetnek, előbb-utóbb minden téma előkerül a saját családjában. 7. Tegyünk közös elhatározásokat! Jó, ha vannak közös terveink, elhatározásaink. Vannak házaspárok, akik bizonyos időközönként külön töltenek egy fél napot pihenéssel, imádsággal, olvasással vagy kirándulással, majd összejönnek, és megbeszélik az eltelt órák élményeit. Mások évente egyszer közösen részt vesznek egy házasságról szóló lelkigyakorlaton vagy előadássorozaton. Azt is megtehetjük, hogy évente elolvasunk egy lelki vagy házasságról szóló könyvet, azután megbeszéljük. A lehetőségek korlátlanok. (mk) Ezúton mondunk köszönetet az Első Helyi Közösségnek, hogy az idén is lehetővé tette a Temerini Harangszó Illés-napi számának megjelenését. Összetartozásunk nagyszerű jele ez. Szívből köszönjük, s kívánjuk, hogy együttműködésünk ilyen példás maradjon a jövőben is, és Isten segítségével még sok Illés-napot üljünk meg méltóképpen!

15 Felső sor: Veréb M. Gizella nővér, Illés Etelka, Pethő Ilona, Úri Margit, Kabács Etelka családi hittancsoport vezetők, Ádám Mária iskolai hitoktató, Kovács Franciska családi hittancsoport vezető. Első sor: Gergely Árpád, Mészáros Zalán, Teleki Hunor, Gusztony Endre, Halápi Balázs, Kókai Dávid, Giric Tamás. Második sor: Szajler Adrián, Répási Krisztián, Talpai Márió, Vízi Dávid, Bakó Milán, Czakó Krisztián, Lahos Balázs. Harmadik sor: Vida Dávid, Faragó Aurél, Kiss Áron, Papp Lóránd, Szungyi László esperesplébános, Kiss Vince, Habó Arnold és Pavlović Krisztián. Elsőáldozóink Felső sor: Veréb M. Gizella nővér, Pethő Ilona, Illés Etelka, Úri Margit, Kabács Etelka családi hittancsoport vezetők, Ádám Mária iskolai hitoktató, Kovács Franciska családi hittancsoport vezető. Első sor: Varga Éva, Bancsi Lea, Márton Krisztina, Filipović Heléna, Sladojević Dajana, Faragó Rita, Magyar Vivien. Második sor: Pásztor Szilvia, Hugyik Anett, Futó Regina, Harnus Andrea, Samu Szilvia, Babinszki Csilla, Dusa Karolina, Varga Dóra. Harmadik sor: Pethő Nikolett, Bakos Erika, Müller Krisztina, Bado Regina, Szungyi László esperesplébános, Sós Erika, Fehér Karolina, Molnár Heléna és Szabó Zsuzsanna. A telepi elsőáldozók: Felső sor: Horváth Judit családi hittancsoport vezető, Veréb M. Gizella nővér, Fodor Aranka tanítónő, Ádám Mária iskolai hitoktató, Pászti Erzsébet családi hittancsoport vezető. Középső sor: Tóth Krisztián, Pap Arnold, Lulić Dávid, Varga István-Valentin, Komáromi Gábor, Salamon Roland, Jankovity Gábor. Alsó sor: Erős Szilvia, Klinec Martina, Csernyák Szabolcs, Szungyi László esperesplébános, Pásztor Orsolya, Fuszkó Dóra és Merković Lúcia.

16 Az idén bérmálkoztak