AZ OSZTOTT LEKÉRDEZŐ NYELV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ OSZTOTT LEKÉRDEZŐ NYELV"

Átírás

1 AZ OSZTOTT LEKÉRDEZŐ NYELV BABEŞ BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA INFORMATIKA KAR INFORMATIKA SZAK ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT KÉSZÍTETTE BUZOGÁNY LÁSZLÓ TÉMAVEZETŐ DR. CSÖRNYEI ZOLTÁN EGYETEMI DOCENS EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM, BUDAPEST INFORMATIKA KAR PROGRAMOZÁSI NYELVEK ÉS FORDÍTÓPROGRAMOK TANSZÉK KOLOZSVÁR, 2004

2 LIMBAJUL DE INTEROGARE DISTRIBUITĂ UNIVERSITATEA BABEŞ BOLYAI, CLUJ-NAPOCA FACULTATEA DE MATEMATICĂ ŞI INFORMATICĂ SPECIALIZAREA INFORMATICĂ LUCRARE DE DIPLOMĂ ABSOLVENT BUZOGÁNY LÁSZLÓ COORDONATOR ŞTINŢIFIC DR. CONF. CSÖRNYEI ZOLTÁN UNIVERSITATEA EÖTVÖS LORÁND, BUDAPESTA FACULTATEA DE INFORMATICĂ CATEDRA DE LIMBAJE DE PROGRAMARE ŞI COMPILATOARE CLUJ-NAPOCA, 2004

3 Tartalomjegyzék Technikai előszó...7 Előszó HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET? Az osztott komponenscsomag története A végzetes feladat Dilemma Az alapötlet Megvalósítás: ki, mit, hogyan? Babérok A siker buzdító hatása A kutatás lépései RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK Alapfogalmak Mező Rekord Tábla Adatbázis Adatállomány Adatbázis-kezelő rendszer Reláció Az adatbázis-kezelő rendszerek felépítése Adatok és metaadatok Indexek Tárkezelő Lekérdezés-feldolgozó Tranzakció-kezelő

4 Lekérdezések Módosítások Sémamódosítások Osztott adatbázisrendszerek jellemzői Általános leírás Adatbázisok kliens-szerver architektúrája Adatok felosztása Táblafragmentációk Előnyök Hátrányok Általános problémák Elemzés, problémafeltárás MEGOLDÁSI JAVASLAT Tipikus feladat Leírás Követelmények Elemzés Hagyományos megoldás Az osztott komponenscsomag bemutatása A DistributedConnection komponens A DistributedDataset komponens A MemoryDataset komponens A feladat megoldása az osztott komponenscsomaggal AZ OSZTOTT KOMPONENSCSOMAG A komponensek általános szerepköre Adatelérés Adattovábbítás és -szűrés Felhasználás

5 4.2. Osztályhierarchia A TDistributedConnection osztály A TDistributedDataset osztály A TMemoryDataset osztály Előkészítés és végrehajtás Osztott táblák definiálása Metaadatok és metaadat-lekérdezések AZ OSZTOTT LEKÉRDEZŐNYELV Általános bemutatás Definíció Példa Az elemzés fázisai Lexikális elemzés A lexikális elemző feladata Lexikális egységek A szimbólumsorozat tárolása A lexikális elemzést végző függvény Az automata definíciója Az automata implementációja Kulcsszavak Hibakezelés Példa Szintaktikus elemzés A szintaktikus elemző feladata Szintaktikus egységek A szintaktikus elemzést végző függvény A szintaktikus elemző grammatikája A szintaktikus elemző implementációja A rekurzív leszállás módszere

6 A szintaxisfa Példa Szemantikus elemzés A szemantikus elemző feladata Relációs algebrai alapfogalmak A végrehajtási fa A szemantikus elemzést végző függvény A végrehajtási fa előkészítése és a valódi szemantikus ellenőrzés Példa Lekérdezés-optimalizálás A lekérdezés-optimalizáló feladata Algebrai szabályok lekérdezések javítására Példa Végrehajtás A végrehajtó rész feladata A végrehajtást végző algoritmusok Példa ÖSSZEFOGLALÁS, EREDMÉNYEK Összefoglalás Hogyan tovább? BIBLIOGRÁFIA Könyvek, cikkek, egyetemi jegyzetek Internetes források

7 Technikai előszó 1170 óra munka, 19 unit, 633 KB begépelt forráskód, sor, 63 osztály, 499 eljárás és függvény és több mint 22 egyedi megoldás, mindez 3 komponensben. A dolgozat tárgyát az általam kifejlesztett osztott lekérdezőnyelv, röviden DQL (Distributed Query Language) képezi. A nyelv a 3 elemből álló osztott komponenscsomag legfontosabb része. A komponenscsomag Borland Delphi 7 rendszer alatt működik, és feladata az osztott adatbázisrendszerek alkalmazásszintű implementálása, valamint az így összekapcsolt adatbázisokon értelmezett osztott lekérdezések végrehajtása. A csomag legfontosabb eleme a DistributedConnection komponens, amelynek bemenete tetszőleges számú, különböző típusú és elérhetőségű adatbázis, esetleg tetszőleges számú előkészített táblakimenet, kimenete pedig egyetlen, jól felépített virtuális adatbázis. A felhasználónak meg kell adnia a bemeneti adatbázisokat és táblákat, valamint a kimenetet jelentő osztott táblák definícióit. Az osztott táblák lehetnek egyszerű (valódi) táblák vagy vízszintesen/függőlegesen fragmentált táblák. A fragmentumok egyesítését mindkét esetben a komponens végzi el. A virtuális adatbázis felépítésének titka az alias-nevek használatában rejlik, ugyanis ezek a nevek teszik lehetővé több adatbázis tábláinak egy adatbázisban való értelmezését, és ezáltal a forrástáblák szimbolikus elérését. A második komponens, a DistributedDataset feladata a konnekciós komponens tábladefinícióinak adatcsomagok formájában történő továbbítása az adatmodul következő szintjéhez. A komponens bemenete egyetlen DistributedConnection osztály. Ugyanitt nyílik lehetősége a felhasználónak a kimeneti adatszett típusának a meghatározására is. Három típusú kimenet létezik: osztott tábla (a legegyszerűbb kimeneti forma, amely a konnekciós komponens által definiált adatcsomagok direkt reprezentációja), metaadat (ezek különböző belső információk lehetnek, mint például az aktuális konnekció és azok alias-nevei vagy a belső és az osztott tábladefiníciók) és osztott lekérdezés. Az osztott lekérdezések alkalmazásával a legkomplexebb, de egyben legáltalánosabb kimenetet hozhatjuk létre. Ezekben a lekérdezésekben a felhasználónak lehetősége nyílik kiválogatni a kimeneti oszlopokat (akár különböző adatbázisok különböző tábláiból) és sorokat (bizonyos feltételek beírásával) úgy, hogy közben összegzési és sorbarendezési feltételek megadására is lesz lehetősége. 7

8 Az osztott lekérdezések szintaxisa megegyezik az SQL-parancsok szintaxisával. A DQL és az SQL közötti különbség a végrehajtás módjában nyilvánul meg, hiszen az osztott lekérdezések nem csupán egyetlen adatbázisra vonatkoznak, hanem adatbázisok összességére, ezért ezeknek a végrehajtása nem tartozik egyetlen adatbázis-kezelő hatáskörébe sem. Továbbá az osztott lekérdezésekben fragmentált táblákra is hivatkozhatunk, ami szintén nem megengedett hagyományos SQL-lekérdezésekben. A komponenscsomag utolsó eleme a MemoryDataset, amelynek szerepe a konnekciós komponens és az adatszettek közötti információátadásban van, ahol egyrészt tartalmazza a visszatérített adatszett struktúráját, másrészt pedig magát az adatokat is. A komponens kitűnően használható tetszőleges, nem adatbázis-alapú adatok memóriában történő tárolására, ami nagy segítséget jelent az osztott adatbázisok adatainak a feldolgozásában. A komponenscsomag a bennfoglalt osztott lekérdezőnyelvvel együtt tehát egyedülálló módszert (technológiát) biztosít osztott adatbázisok definícióinak megadására és az osztott adatok kinyerésére, az alias-nevek alkalmazásával pedig kikerüli az adatbázisok elérésének címmel történő megadását. A csomag önmagában helyettesítheti bármilyen osztott adatbázisokat támogató alkalmazás adathozzáférési rétegét, azaz teljesen általánosan valósítja meg a táblák elérését mind helyi, mind pedig távoli szerverek esetén. A komponenscsomag használatának részletes leírása megtalálható a 3. fejezetben, a 4. fejezetben a komponensek technikai megvalósítását mutatom be, az 5. fejezetben az osztott lekérdezések elemzését és végrehajtását ismertetem, a 6. fejezetben pedig összegzem a leírtakat. 8

9 Előszó Az osztott lekérdezőnyelv. Úgy hiszem kevesen vannak, ha egyáltalán vannak, akik hallottak már erről a nyelvről. 1+1=1. A matematikusok minden bizonnyal nagyot néznének egy ilyen összeadás láttán. E szakdolgozatban új dolgokról lesz szó, új megközelítésben és a legfrissebb megoldási javaslatokkal fűszerezve. A dolgozatot azt hiszem nevezhetjük kutatómunkának is. Kutatómunka, hiszen szembesültem egy problémával (1. fejezet), amire megpróbáltam megoldást keresni, elsősorban a már létező ajánlatok közül (2. fejezet), és mivel egyetlen egy ilyen megoldást sem találtam, szükségesnek láttam egy olyan rendszer kidolgozását, amely igyekszik pótolni e hiányosságot (3. fejezet). Éppen ezért olyan komponenscsomagot fejlesztettem ki (4. fejezet), amely a címadó osztott lekérdezőnyelv által (5. fejezet) remélhetőleg egyszerű és hatékony gyakorlati segédeszközként fog szolgálni a jövő programozói számára. E munka során tehát feltártam, megvizsgáltam, megoldottam és nem utolsó sorban összegeztem, a szakirodalomnak pedig remélhetőleg egy új szikrát adtam (6. fejezet). Azt hiszem érdemes lesz egy kis időt rászánni e dolgozatra. Mindezek mellett remélem, hogy e munka nem csak egyike lesz azon államvizsga dolgozatoknak, amelyek a védést követően polcra kerülnek és idővel feledésbe merülnek. Sajnos számos ötlet és rengeteg munka végzi hasonlóképpen. Úgy érzem, hogy az egyetem legfőbb célja a tanítás mellett az, hogy a diákokat ösztönözze és segítse a haladásban, az új ötletek megtalálásában és kidolgozásában, és ha már ebben segített nekik, akkor az eredményeket kellőképpen értékelje és felhasználja. Köszönet illeti tehát azon tanárokat, diákokat és szakembereket, akik a tanulókat munkára és kutatásra ösztönzik, és segítenek nekik ebben. Külön ajándéknak tekinthetjük a különböző versenyeket, különös tekintettel az ETDK-t és egyes konferenciákat, amelyeknek éppen az a céljuk, hogy ösztönözzenek és értékeljenek. Az államvizsga dolgozat a következő nagy lehetőség, amelyen mindenki bizonyíthat. Az egyéni és csoportos projekt tantárgyaknak szintén gyakorlati ösztönző szerepük van. De azt hiszem, hogy mindez nem elég: az egyetemnek még több kutatómunkára, kutatócsoportra, lelkes diákra és tanárra lenne szüksége. A hallgatókban van igény munkára, a gyakorlatra, csak egy kicsit ösztönözni kell őket, hogy teljesítőképességük legjavát mutathassák meg. 9

10 Itt szeretném megköszönni a segítséget minden tanáromnak, akik legjobb tudásuk szerint igyekeztek minket minél jobban kiképezni az előttünk álló küldetésekre. Nekik továbbra is jó munkát kívánok! Külön köszönet illeti dr. Varga Ibolya tanárnőmet, aki folyamatos ösztönzésével és biztatásával olyan helyzetbe kényszerített engem, hogy tanuljak, dolgozzam és gondolkodjam. Neki köszönhetem, hogy az adatbázis-kezelés egy új területével (az osztott adatbázisrendszerekkel) megismerkedhettem, és rálátást kaptam a terület hiányosságaira, ami ösztönzően hatott rám. Külön hálás vagyok az általa biztosított szakirodalomért és szakmai tanácsokért. Másodsorban köszönettel tartozom vezetőtanáromnak, dr. Csörnyei Zoltánnak, aki a fordítóprogramok tantárgy révén egy külön világ felé nyitotta ki a szememet. Sikerült átadnia azt a lelkesedést és hozzáállást, amellyel ő maga is rendelkezik a fordítás iránt, és amely a programozóknak abból az erős vágyából fakad, hogy egy rendszertelen leírásban logikát találjanak, általánosítsák és leegyszerűsítsék azt, vagyis az emberek bonyolult nyelvét a számítógép bonyolult nyelvére alakítsák. Ezt az egyik legszebb és legérdekesebb dolognak találom, amelyet programozó végezhet. Végül pedig hálás köszönetet mondok Lukács Sándor kollégámnak, akivel az elején közösen vágtunk bele e feladat megoldásába, de aki mindvégig hasznos gyakorlati segítséggel és tanácsokkal látott el. Tőle tanultam a lelkesedést és a kitartást, ő volt aki a nehéz pillanatokban is kiállt mellettem és biztatott. Részben neki köszönhetem, hogy e komponenscsomag és e dolgozat elkészült. A szakemberek azt tartják, hogy egy kézikönyvnek csak a harmadik kiadása használható igazán. Mivel nem áll módomban e dolgozatnak rögtön a harmadik, javított változatával előállni de idővel szeretnék, kérem Önöket, hogy megjegyzéseiket, javaslataikat, kritikai észrevételeiket osszák meg velem, hogy egy következő változatban már ezeket is figyelembe vehessem. Kolozsvár, június 13. Buzogány László 10

11 1. FEJEZET HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET?

12 HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET? 1.1. Az osztott komponenscsomag története Ezt az ötletet amelyet e dolgozatban igyekszem részletesen ismertetni elsősorban a kényszer szülte. Ez így működik valahányszor egy hallgató valamilyen feladatot kap és azt nem akarja, nem tudja, vagy csak nagyon nehezen tudja elvégezni. Ilyen esetekben az illető diák gondolkozni kezd, hogyan lehetne másképpen megközelíteni a problémát, hogyan lehetne kicselezni vagy esetleg kikerülni a feladatot? Megoldást keres, természetesen a maga módján, és az esetek többségében talál is A végzetes feladat Egyetemünkön az informatika csoportok általában tanulják az adatbázis-kezelés alapjait, majd ennek folytatásaként az osztott adatbázisrendszerek nevezetű tantárgyat. E tárgyak keretében a hallgatók megismerkednek az adatbázis-kezelés alapfogalmaival, megtanulják a legismertebb adatbázis-kezelő rendszerek használatát, és olyan projekteken dolgoznak, amelyek hozzásegítik a terület szakmai-gyakorlati részének a megismeréséhez és elsajátításához. Az osztott adatbázis-kezelő rendszerek tanulmányozása céljából olyan alkalmazást kellett írnunk, amely az adatokat különböző típusú adatbázisokból gyűjti össze, ezeket mégis valamilyen célból egy egységként kezeli, összefüggőnek látja. Ennek egyszerűbb változata amikor az egyes adatbázisok ugyanazon rendszerben találhatók mindennapi feladatnak számít a gyakorlatban. Az adatok különböző típusú és elérésű adatbázisokból való lekérdezése és napratétele, illetve az egyes feladatok összehangolása (szinkronizálása) viszont már jóval nehezebb feladat Dilemma Az ilyen feladatokat általában bonyolult programozási technikákkal oldják meg, és a legtöbb esetben nem nyújtanak kellő biztonságot, nem garantálják az adatok mindenkori elérését, sőt a műveletek szinkronizálását sem. Továbbá ezen alkalmazások többsége erősen testre szabott, egyedi környezetet igényel és csak a konkrét feladatra optimalizált. Ennek folyományaként a későbbi javítások nagyon nehezen végezhetők el, egyes esetekben pedig teljességgel lehetetlenek. Nem volt ez másként a mi feladatunk esetén sem. 12

13 HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET? Lukács Sándor társammal együtt tehát döntenünk kellett: a hagyományos utat választjuk és egy egyszerű, egyszeri használatú alkalmazást írunk, amely a feladat követelményeinek minimálisan megfelel ugyan, de egyébre nem használható, vagy valami sokkal jobbat találunk ki. Előbb az első lehetőséggel kísérleteztünk, de sajnos nem az általunk elvárt eredményt hozta, ezért végül elhatároztuk: belevágunk és sokkal nagyobb erőfeszítéssel, de valami maradandót és használhatót alkotunk, ami reményeink szerint a jövőben sok más, hasonló helyzetben levő programozón segít majd. Végül egy olyan módszert sikerült kidolgoznunk, amely az eredeti bonyolult (heteket igénylő) feladatot egy délutános kattintgatással oldja meg Az alapötlet Adott tehát több különböző típusú és elérhetőségű adatbázis. A feladat egy olyan rendszer kidolgozása, amely az adatbázisok tábláin műveleteket képes végezni, és lehetővé teszi olyan lekérdezések megfogalmazását, amelyek ugyanúgy működnek helyi, központi, és összesített adatok esetén is. A megoldás leegyszerűsítése céljából olyan komponenscsomagot dolgoztunk ki, amely egyidőben tetszőleges számú és típusú adatbázishoz, illetve táblához képes kapcsolódni. Az így összegyűjtött adatokat a felhasználó ezután becenévvel (alias-névvel) látja el, és ezáltal egyetlen, nagy, virtuális adatbázishoz jut. A komponenscsomag egy másik eleme lehetővé teszi az ily módon létrehozott adatbázisokból való lekérdezések végrehajtását Megvalósítás: ki, mit, hogyan? Az ötlet egyedisége miatt ki kellett dolgoznunk a tervet az első lépéstől az utolsóig. Ez nem volt könnyű feladat, hiszen minden új ötlet felvetése újabb kérdéseket, akadályokat és ellenérveket hozott magával. Az elején a társammal közösen dolgoztunk, próbáltuk a legjobb megoldást megtalálni. A feladatot különösen bonyolították a különböző típusú adatbázisok, a szinkronizációs problémák, a komponensek közti viszonyok, a lekérdezőnyelv alapfilozófiája, az adatok begyűjtésének és módosításának kérdései. Ekkor értettük meg, hogy korábban miért nem foglalkoztak mások is e témával. Végül körvonalazódni kezdett a feladat, az ábrák lassan algoritmusokká alakultak, és az elmélet gyakorlati formát öltött. Elkészítettük az első változatokat, és prototípusok segítségével tesztelni kezdtük az ötleteinket. Úgy tűnt a rendszer működőképes lesz. 13

14 HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET? A problémát két jól elkülöníthető részre osztottuk: A társam a két alapvető DistributedConnection és DistributedDataset nevű komponens megírására vállalkozott. Az első a különböző adatbázisrendszerekhez való kapcsolódást végzi, míg a második az így felépített virtuális adatbázisból képez valamilyen adatcsomagot. Egy ilyen adatcsomag lehet a virtuális adatbázis egy táblája, valamilyen metaadat vagy osztott lekérdezés. A komponensek felépítését a 4. fejezetben mutatom be. Az én feladatom az osztott lekérdezőnyelv kidolgozása és megvalósítása volt. Ez az ún. lekérdező-végrehajtó motor logikailag a DistributedConnection komponensben helyezkedik el. E nyelv feladata az osztott adatbázisokon értelmezett lekérdezések elemzése és végrehajtása, vagyis az adatok különböző adatbázisokból való begyűjtése és összesítése. Ez a komponenscsomag azon része, amely az előzőleg begyűjtött információk alapján elvégzi az osztott adatbázis-műveleteket (5. fejezet) Babérok A komponenscsomag első, bemutató jellegű változatával jelentkeztünk a 2003-as Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára (ETDK), ahol az ötletünket első díjjal jutalmazták A siker buzdító hatása Az ETDK-n való szereplés azonban csak a kezdet volt. Úgy gondolom, hogy a projekt teljes kidolgozása akár két évet is igénybe venne, és eközben rengeteg más, újabb megoldandó problémát vetne fel. Tehát e téma körbejárása akár egy élet kutatómunkája is lehetne. A kezdeti sikerektől és eredményektől felbuzdulva úgy döntöttem, hogy folytatom a megkezdett munkát. Éppen ezért a komponenscsomagot tovább fejlesztettem, létrehozva egy működőképes, a végcélhoz sokkal közelebb álló programot. Ezen túlmenően igyekeztem a dolgozatot elméleti szempontból is megalapozni: utánanéztem a már létező, hasonló jellegű munkáknak és rendszereknek, illetve a saját rendszeremen belül törvényszerűségeket, szabályokat próbáltam felállítani. Új fogalmakat vezettem be a szakirodalomba, és tisztáztam az egyes komponensek szerepkörét, a lekérdező és végrehajtó mechanizmusok működését, valamint általánosítottam a felhasznált algoritmusokat. A kutatás eredményeit összefoglaltam, ezáltal munkámat a tudományág egy bizonyos területébe illesztettem. 14

15 HONNAN SZÁRMAZIK AZ ÖTLET? 1.2. A kutatás lépései A komponenscsomag és a dolgozat jelen formájához több lépésen keresztül jutottam. Ezek a kutatási lépések a következők voltak: 1. A probléma feltárása. Miután az osztott rendszereken alapuló alkalmazás megírásánál problémák merültek fel, igyekeztem meghatározni azokat a tényezőket, és igényeket, amelyek egy ilyen rendszer megvalósításánál jelentkeznek. Ezek alapján egy követelményrendszert állítottam fel, amelyekhez a következőkben igazodni próbáltam. 2. Az ötletek begyűjtése. A felmerülő problémákra megoldási javaslatokat tettem, amelyeket egy előzetes összehasonlítás után rangsoroltam. A legjobb ötleteket kiválasztottam és elkészítettem a komponenscsomag vázlatát. 3. A prototípus elkészítése. A vázlatok alapján az ötleteket néhány általam összeállított példára alkalmaztam, és megállapítottam, hogy milyen elvárt eredményhez kellene jutnom. 4. A komponenscsomag elkészítése. A felvázolt elméleti adatstruktúrákat és algoritmusokat implementáltam, és elkészítettem a komponenscsomag első változatát. 5. A példaprogram megírása. Olyan példaalkalmazást készítettem, amely átfogóan bemutatja és egyben ellenőrzi a program működését. 6. Tesztelés. A komponenscsomagot különböző helyzetekben és adatbázisokra kipróbáltam. A felmerülő hibákat folyamatosan javítottam, mígnem egy általam elfogadhatónak tartott, stabil alkalmazáshoz jutottam. 7. Összegzés és általánosítás. Az ötleteket és eredményeket még egyszer átgondoltam, a szerkezetet letisztítottam, a forráskódot megjegyzésekkel láttam el, valamint megpróbáltam az eredményeket megfelelőképpen értelmezni. 8. A dolgozat megírása. A komponens szerkezetéhez, illetve a kutatás lépéseihez igazodva elkészítettem a dolgozat vázlatát, megrajzoltam a külalaktervet, majd megfogalmaztam és leírtam a gondolataimat. Végül a dolgozatot korrektor jelenlétében még egyszer figyelmesen átnéztem és kijavítottam. 15

16 2. FEJEZET RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK

17 RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK 2.1. Alapfogalmak Mielőtt mélyebb adatbázis-kezelési problémák tárgyalásába kezdenék, szükségszerű tisztázni néhány nagyon fontos fogalmat, amelyekre a későbbiekben gyakran fogok hivatkozni Mező Mezőnek (field) nevezünk egy egységnyi, különálló jellemzőt. Egy mezőbe írhatjuk például valakinek a nevét, a telefonszámát vagy az címét. [5, 438. p.] Rekord Az egy egységet leíró, logikailag összetartozó mezőket együttesen rekordnak (record) vagy bejegyzésnek nevezzük. Például egy személyhez tartozó adatok (név, cím, telefonszám) egy rekordot alkotnak. [5, 438. p.] Tábla Több, azonos szerkezetű bejegyzés táblát (table) alkot. Egy táblában tárolhatjuk például egy csoport minden tanulójának a nevét, jegyeit és kedvenc tantárgyait. A táblák, amint a nevük is jelzi táblázatos formában tárolják az információt, azaz a sorok jelentik a rekordokat, míg az oszlopok egy-egy mezőt azonosítanak. [5, 438. p.] Adatbázis A logikailag összetartozó adathalmazokat tehát táblákba szervezzük. Előfordulhatnak azonban olyan bonyolultabb feladatok is, amelyek adatai nem rögzíthetők egyetlen táblába. (Képzeljünk el egy autókölcsönzőt, ahol minden adatot számítógépen tárolnak. Egy tábla a raktáron levő autók típusát és darabszámát tárolja, egy másik az autók jellemzőit, egy harmadik a kliensek nyilvántartásáért felelős, de a cég alkalmazottjainak is külön táblázatot kell létrehozni.) Ekkor célszerű ezen összefüggő adattáblákat valamilyen nagyobb egységbe tömöríteni. Egy ilyen összefüggő adatszerkezetet nevezünk adatbázisnak (database). [5, 438. p.] Egy másik meghatározás szerint az adatbázis nem más, mint hosszú ideig gyakran évekig meglévő információk gyűjteménye. [1, 19. p.] 17

18 RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK Adatállomány Többféle adatbázis létezik, amelyek különféle módszereket alkalmaznak az adatok tárolására. A legtöbb típusnál az adatbázisok külön fájlokban vannak elhelyezve, ezeket adatállományoknak (data file) nevezzük. [5, 438. p.] Adatbázis-kezelő rendszer Az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS Database Management System) az adatbázisok adatainak a kezelését végzi. Szokás ezeket a rendszereket egyszerűen csak adatbázisrendszereknek nevezni. Egy adatbázisrendszerrel szemben a következő elvárásaink vannak: Tegye lehetővé a felhasználók számára új adatbázisok létrehozását, és az adatok sémáját, vagyis az adatok logikai struktúráját egy speciális nyelven adhassák meg. Ezt a speciális nyelvet adatdefiníciós nyelvnek nevezzük. Engedje meg a felhasználóknak, hogy az adatokat egy megfelelő nyelv segítségével lekérdezhessék és módosíthassák. Ez a nyelv a lekérdezőnyelv vagy adatmanipulációs nyelv. Támogassa nagyon nagy mennyiségű adat (gigabájtok vagy még több adat) hosszú időn keresztül való tárolását, garantálja az adatok biztonságát a meghibásodásokkal és az illetéktelen felhasználókkal szemben, és tegye lehetővé a hatékony adathozzáférést a lekérdezések és az adatbázis-módosítások számára. Felügyelje a több felhasználó által egy időben történő adathozzáféréseket úgy, hogy az egyes felhasználók műveletei ne legyenek hatással a többi felhasználóra és az egyidejű adathozzáférések ne vezethessenek az adatok hibássá vagy következetlenné válásához. [1, p.] Reláció Ted Codd 1970-ben publikált egy híres cikket, amelynek megjelenése után az adatbázisrendszerek jelentősen megváltoztak. Codd azt javasolta, hogy az adatbázisrendszereknek a felhasználó felé az adatokat táblázatok formájában kellene megjeleníteniük, ezeket a táblákat nevezzük relációknak. A háttérben persze egy bonyolultabb adatstruktúra is lehet, amelyik lehetővé teszi, hogy a rendszer gyorsan adjon választ a legkülönbözőbb kérdésekre, de ellentétben a korábbi rendszerekkel egy relációs rendszer felhasználójának nem kell törődnie az adatok tárolási struktúrájával. A lekérdezések egy olyan magas színtű nyelv segítségével fejezhetők ki, amelyek használata jelentős mértékben növeli az adatbázis-programozók hatékonyságát. [1, 22. p.] 18

19 RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK 2.2. Az adatbázis-kezelő rendszerek felépítése Az adatbázis-kezelő rendszerek legfontosabb részeit a 2.1. ábrán láthatjuk. [1, p.] Adatok és metaadatok Az 2.1. ábra alján az adatok tárolására szolgáló helyet lemez alakú ábrával jelöltem. Megjegyzem, hogy az ábrán azt is jelöltem, hogy ez a rész nem csak adatokat, hanem ún. metaadatokat is tartalmaz, ami az adatok szerkezetét írja le. Például ha az adatbázis-kezelő relációs, akkor a metaadatok között szerepelnek a relációk nevei, a relációk attribútumainak nevei és az attribútumok adattípusai (mind például egész vagy 20 hosszúságú karakterlánc). Sémamódosítások Lekérdezések Módosítások Lekérdezés-feldolgozó Tárkezelő Tranzakció-kezelő Adatok Metaadatok 2.1. ábra. Az adatbázis-kezelő rendszerek főbb részei és a köztük levő kapcsolatok Indexek Az adatbázis-kezelő rendszerek gyakran indexeket használnak az adatok elérésére. Az index olyan adatstruktúra, amely lehetővé teszi, hogy az adatelemeket gyorsan megtaláljuk, ha ismerjük a hozzájuk tartozó értékek bizonyos részeit. A leggyakrabban előforduló példa egy olyan index, amelynek a segítségével egy reláció azon sorait kereshetjük meg, amelyekben az egyik attribútum értéke adott. Az indexek a tárolt adatok közé tartoznak, az az információ azonban, hogy mely attribútumokra léteznek indexek, a metaadatok részét képezi. 19

20 RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK Tárkezelő Az 2.1. ábrán láthatjuk még a tárkezelőt, amelynek feladata a kért információ beolvasása a kérést fogalmaznak meg Lekérdezés-feldolgozó Láthatunk még egy olyan komponenst, amelyet lekérdezés-feldolgozónak neveztünk, habár ez az elnevezés nem teljesen helyes. Ez a rész ugyanis nem csak a lekérdezéseket kezeli, hanem az adatok és a metaadatok módosítására vonatkozó kéréseket is ez adja ki. Ennek a komponensnek kell megtalálnia egy művelet legjobb végrehajtási módját, és ez adja ki a tárkezelőnek szóló utasításokat is Tranzakció-kezelő A tranzakció-kezelő rész felelős a rendszer sértetlenségéért. Neki kell biztosítania, hogy az egyidőben futó lekérdezések és módosítások ne ütközzenek össze egymással, és hogy a rendszer még rendszerhiba esetén se veszíthessen adatokat. Kapcsolatot tart a lekérdezés-feldolgozóval, hiszen a konfliktusok elkerüléséhez tudnia kell, hogy az aktuális lekérdezések éppen mely adatokon dolgoznak, és épp e konfliktusok megakadályozásáért késleltethet bizonyos lekérdezéseket vagy műveleteket. Kapcsolatot tart a tárkezelővel is, mert az adatok védelmére szolgáló módszerek többnyire magukba foglalják a módosítások naplózását is. Ha a műveleteket a megfelelő sorrendben végzi el a rendszer, akkor a naplóban benne lesznek a változtatások, és így egy rendszerhiba után még azok a módosítások is újra végrehajthatók lesznek, amelyeknek a lemezre írása eredetileg nem volt sikeres Lekérdezések Az 2.1. ábra felső részén az adatbázis-kezelő rendszer három különböző fajta inputját láthatjuk. Az első a lekérdezések, amelyek az adatokra vonatkozó kérdések. Ezek két különböző módon jöhetnek létre. Egy általános lekérdező-interfészen keresztül. Például a rendszer megengedi a felhasználónak, hogy SQL lekérdezéseket gépeljen be, amelyeket aztán a lekérdezés-feldolgozó fog megkapni és végrehajtani. 20

21 RÉGI ÉS ÚJ PROBLÉMÁK Egy alkalmazói program interfészén keresztül. Az adatbázis-kezelő rendszerek általában megengedik a programozónak, hogy olyan programot írjon, amely az adatbázis-kezelőnek szóló hívásokon keresztül kérdezi le az adatbázist. Például egy repülőgép-helyfoglalási rendszert használó ügynök egy olyan programot futtat, amelyik a különböző járatok adatait kérdezi le az adatbázisból. A lekérdezések egy speciális interfészen keresztül adhatók meg, ahol tulajdonképpen mezőket kell kitölteni városok neveivel, időpontokkal vagy egyéb adatokkal. Ezen az interfészen keresztül nem tehetünk fel tetszőleges kérdéseket, de amit kérdezhetünk azt általában egyszerűbben kérdezhetjük le ezen az interfészen keresztül, mintha nekünk kellene megírnunk a lekérdezést SQL-ben Módosítások Ezek a műveletek az adatok változtatására szolgálnak. Ugyanúgy, ahogyan a lekérdezéseket, ezeket is kiadhatjuk egy általános interfészen, vagy egy alkalmazás interfészén keresztül Sémamódosítások Ezeket az utasításokat általában csak az illetékes személyek (adatbázis-adminisztrátorok) adhatják ki, akik megváltoztathatják az adatbázis sémáját, vagy akár új adatbázist hozhatnak létre. Például, amikor a bankokat arra kötelezték, hogy a kamatfizetéseket az ügyfelek személyi számával együtt jelentsék az adóhatóság felé, akkor minden bizonnyal egy új attribútummal a személyi számmal kellet bővíteniük azt a relációt, amelyik az ügyfelek adatait tárolta Osztott adatbázisrendszerek jellemzői Általános leírás Az osztott adatbázisrendszerek tulajdonképpen az informatika két különböző, látszólag egymástól független ágának az egyesítéséből alakultak ki. E két terület az adatbázisrendszerek és a számítógép-hálózatok rendszere. A hagyományos adatbáziskezelő-rendszerek alapvető feladata az adatok tárolása és rendszerezése. Ezek az adatok egyetlen központi gépen helyezkednek el, ahonnan a különböző alkalmazások elérhetik, és felhasználhatják őket saját céljaikra (2.2. ábra). Ez a megoldás erős adatfüggőséget okoz, mivel a rendszer esetleges összeomlásával az alkalmazás képtelen lesz tovább működni. 21

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Adatbázis, adatbázis-kezelő

Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi

Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt. Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi Adatbáziskezelés Delphi 5 alatt Bese Antal 2006. http://toni.web.elte.hu/delphi 1. Bevezetés Számítógépes adattárolás fájlokban. Az egész adatbázist egy fájlban (Pl.: Access, Interbase,és a legtöbb SQL

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

Utolsó módosítás:

Utolsó módosítás: Utolsó módosítás: 2011. 09. 08. 1 A tantárggyal kapcsolatos adminisztratív kérdésekkel Micskei Zoltánt keressétek. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Erősen buzzword-fertőzött terület, manapság mindent szeretnek

Részletesebben

Az adatbázisrendszerek világa

Az adatbázisrendszerek világa Az adatbázisrendszerek világa Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 1.1. Az adatbázisrendszerek fejlődése 1.2. Az adatbázis-kezelő rendszerek áttekintése

Részletesebben

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb

Részletesebben

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon

Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Fájlrendszerek. A Windows operációs rendszerek fájlrendszere

Fájlrendszerek. A Windows operációs rendszerek fájlrendszere Fájlrendszerek A Windows operációs rendszerek fájlrendszere Fájlrendszerek definíció A számítástechnika egy fájlrendszer alatt a számítógépes fájlok tárolásának és rendszerezésének a módszerét érti, ideértve

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu

ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu ADATBÁZIS-KEZELÉS - BEVEZETŐ - Tarcsi Ádám, ade@inf.elte.hu Számonkérés 2 Papíros (90 perces) zh az utolsó gyakorlaton. Segédanyag nem használható Tematika 1. félév 3 Óra Dátum Gyakorlat 1. 2010.09.28.

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I.

ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPOK I. AZ ADATBÁZIS FOGALMA Az adatbázis tágabb értelemben egy olyan adathalmaz, amelynek elemei egy meghatározott tulajdonságuk alapján összetartozónak tekinthetők. Az adatbázis-kezelőknek

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

Az adatbáziskezelés alapjai

Az adatbáziskezelés alapjai Az adatbáziskezelés alapjai Klárné Barta Éva Az adatokat fájlokba szervezve tárolják a számítógépek háttértárain, elsődlegesen a merevlemezeken. Az első adatfeldolgozó rendszerek néhány fájlban tárolt

Részletesebben

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk?

Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Hogyan fogalmazzuk meg egyszerűen, egyértelműen a programozóknak, hogy milyen lekérdezésre, kimutatásra, jelentésre van szükségünk? Nem szükséges informatikusnak lennünk, vagy mélységében átlátnunk az

Részletesebben

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila

Programozás. Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Programozás Adatbázis-kezelés (alapok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 22. Bevezetés Adatbáziskezelés

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás

Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Kiskunmajsa és környéke turisztikai térinformatikai alkalmazás Tartalomjegyzék 1. A RENDSZER RÖVID LEÍRÁSA...3 1.1. Elvárt funkciók:...3 1.2. Specifikáció...3 1.3. Funkciók ismertetése...3 2. RÉSZLETES

Részletesebben

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern

Részletesebben

IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA

IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA infokommunikációs technológiák IV.4. FELHŐ ALAPÚ BIZTONSÁGOS ADATTÁROLÁSI MÓDSZER ÉS TESZTKÖRNYEZET KIDOLGOZÁSA BEVEZETÉS Mit jelent, hogy működik a felhő alapú adattárolás? Az adatainkat interneten elérhető

Részletesebben

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK Egyed-kapcsolat modellről átírás A RELÁCIÓS ADATMODELL Az adatokat egyszerűen reprezentálja: kétdimenziós adattáblákban Minden sor azonos számú oszlopból áll; egy sor egy rekord,

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra Adatbázis rendszerek. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből

Részletesebben

FTP Az FTP jelentése: File Transfer Protocol. Ennek a segítségével lehet távoli szerverek és a saját gépünk között nagyobb állományokat mozgatni. Ugyanez a módszer alkalmas arra, hogy a kari web-szerveren

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai

Részletesebben

Grid menedzsment megoldás az ARC köztesrétegben

Grid menedzsment megoldás az ARC köztesrétegben Grid menedzsment megoldás az ARC köztesrétegben Intézetünk az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.3[1] alprojektjének keretén belül dolgozott ki sikeresen egy jól működő megoldást egy olyan problémára,

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 12. ELŐADÁS Adatbázis-kezelés Delphiben 2 Adatmegjelenítés lekérdezés segítségével A táblákhoz hasonlóan a lekérdezések is az adatbázis

Részletesebben

egy szisztolikus példa

egy szisztolikus példa Automatikus párhuzamosítás egy szisztolikus példa Áttekintés Bevezetés Példa konkrét szisztolikus algoritmus Automatikus párhuzamosítási módszer ötlet Áttekintés Bevezetés Példa konkrét szisztolikus algoritmus

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

13. óra op. rendszer ECDL alapok

13. óra op. rendszer ECDL alapok 13. óra op. rendszer ECDL alapok 1. Mire szolgál az asztal? a) Az ideiglenesen törölt fájlok tárolására. b) A telepített alkalmazások tárolására. c) A telepített alkalmazások ikonok általi gyors elérésére.

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

Többtáblás lekérdezések megjelenítése

Többtáblás lekérdezések megjelenítése Többtáblás lekérdezések megjelenítése Célkitűzés Egynél több táblának egyenlőségen vagy nem-egyenlőségen alapuló összekapcsolást végző SELECT utasítások írása. Egy táblának önmagával történő összekapcsolása.

Részletesebben

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7. Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak

Részletesebben

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla

3. Ezután a jobb oldali képernyő részen megjelenik az adatbázistábla, melynek először a rövid nevét adjuk meg, pl.: demo_tabla 1. Az adatbázistábla létrehozása a, Ha még nem hoztunk létre egy adatbázistáblát sem, akkor a jobb egérrel a DDIC-objekt. könyvtárra kattintva, majd a Létrehozás és az Adatbázistábla menüpontokat választva

Részletesebben

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak

Részletesebben

Adatbázis rendszerek I

Adatbázis rendszerek I Normalizálás 1NF 2NF BCNF Adatbázis rendszerek I 20111201 1NF 2NF BCNF Ha BCNF 2NF A B B A 2NF BCNF 2NF részkulcsból indul ki FD létezik FD, amely nem jelölt kulcsból indul ki Jelölt kulcs olyan mezőcsoport

Részletesebben

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,

Részletesebben

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció

CCS Hungary, 2000 szeptember. Handling rendszer technikai specifikáció CCS Hungary, 2000 szeptember Handling rendszer technikai specifikáció Hálózati architektúra SITA Hálózat/ Vám/ Internet/... CodecServer üzenet központ DB LA N Laptop computer RAS elérés Adatbázis szerver

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv: 5. Gyakorlat 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része NDQL, hálós lekérdező nyelv: A lekérdezés navigációs jellegű, vagyis a lekérdezés megfogalmazása során azt kell meghatározni, hogy milyen irányban

Részletesebben

Bevezetés a programozásba

Bevezetés a programozásba Bevezetés a programozásba 1. Előadás Bevezetés, kifejezések http://digitus.itk.ppke.hu/~flugi/ Egyre precízebb A programozás természete Hozzál krumplit! Hozzál egy kiló krumplit! Hozzál egy kiló krumplit

Részletesebben

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei 1. Mi az elsődleges következménye a gyenge logikai redundanciának? inkonzisztencia veszélye felesleges tárfoglalás feltételes függés 2. Az olyan tulajdonság az egyeden belül, amelynek bármely előfordulása

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához

Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához Intelligens partner rendszer virtuális kórházi osztály megvalósításához 1. Célkitűzések A pályázat célja egy virtuális immunológiai osztály kialakítása, amelynek segítségével a különböző betegségekkel

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport

Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Nyíregyháza, Árok u. 53. TANMENET. Informatika szakmacsoport TANMENET Informatika szakmacsoport Programozási gyakorlatok III. tantárgy 12. évfolyam A osztály 2013/2014 tanév Heti óraszám: Éves óraszám: 3 óra 96 óra Készítette: Szikszai Gusztáv tanár Ellenőrizte:.

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

Matematikai modellezés

Matematikai modellezés Matematikai modellezés Bevezető A diasorozat a Döntési modellek című könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István Döntési folyamatok matematikai modellezése Az emberi tevékenységben meghatározó szerepe

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai

SQL ALAPOK. Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai SQL ALAPOK Bevezetés A MYSQL szintaxisa Táblák, adatok kezelésének alapjai BEVEZETÉS SQL: Structured Query Language Strukturált Lekérdező Nyelv Szabvány határozza meg, azonban számos nyelvjárása létezik

Részletesebben

SQL. Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák

SQL. Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák SQL Táblák összekapcsolása lekérdezéskor Aliasok Allekérdezések Nézettáblák A SELECT UTASÍTÁS ÁLTALÁNOS ALAKJA (ISM.) SELECT [DISTINCT] megjelenítendő oszlopok FROM táblá(k direkt szorzata) [WHERE feltétel]

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Podoski Péter és Zabb László

Podoski Péter és Zabb László Podoski Péter és Zabb László Bevezető Algoritmus-vizualizáció témakörében végeztünk kutatásokat és fejlesztéseket Felmértük a manapság ismert eszközök előnyeit és hiányosságait Kidolgoztunk egy saját megjelenítő

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

TestLine - balla tesztje-03 Minta feladatsor

TestLine - balla tesztje-03 Minta feladatsor 10.g adatbázis dattábla létrehozható--- (1 helyes válasz) 1. Átméretezéssel. Word dokumentum segítségével. Importálással. Törléssel. ccess adatbázis kezelő rendszer: (1 helyes válasz) 2. lkalmazás létrehozása

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések

Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Adatbázis kezelés Delphiben. SQL lekérdezések Structured Query Language adatbázisok kezelésére szolgáló lekérdező nyelv Szabályok: Utasítások tetszés szerint tördelhetők Utasítások végét pontosvessző zárja

Részletesebben

Web-programozó Web-programozó

Web-programozó Web-programozó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTJÜK AZ IRODAI MUNKÁT.

EGYSZERŰSÍTJÜK AZ IRODAI MUNKÁT. EGYSZERŰSÍTJÜK AZ IRODAI MUNKÁT. Az OfficeGuru segít a munkahelyi Excel felhasználóknak egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a napi feladatokat azzal, hogy automatizálja a munka favágó részét. Így több idő marad

Részletesebben

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS

TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS TELJESÍTÉNYMÉRÉS FELHŐ ALAPÚ KÖRNYEZETBEN AZURE CLOUD ANALÍZIS Hartung István BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék TEMATIKA Cloud definíció, típusok, megvalósítási modellek Rövid Azure cloud bemutatás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) közlekedési alkalmazásai Közlekedési adatbázisok

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok

GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és. Függvénysablonok GENERIKUS PROGRAMOZÁS Osztálysablonok, Általános felépítésű függvények, Függvénynevek túlterhelése és Függvénysablonok Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben

Részletesebben

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I. Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek. Alapvetés. 4.fejezet Magas szintű adatmodellek (4.1-4.3.fej.) (köv.héten folyt.köv. 4.4-4.6.fej.) Az adatbázis modellezés

Részletesebben

2012.02.08. Ajánlott irodalom. Adatbázisok I.

2012.02.08. Ajánlott irodalom. Adatbázisok I. Ajánlott irodalom Adatbázisok I. Szendrői Etelka főiskolai docens Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Ullmann, Jeffry David, Adatbázisrendszerek: Alapvetés Kovács László (2004)

Részletesebben

Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra

Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti 2 óra Informatika tanterv nyelvi előkészítő osztály heti Számítógép feladata és felépítése Az informatikai eszközök használata Operációs rendszer Bemeneti egységek Kijelző egységek Háttértárak Feldolgozás végző

Részletesebben

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés

Adatbázisok I 2012.05.11. Adatmodellek komponensei. Adatbázis modellek típusai. Adatbázisrendszer-specifikus tervezés Adatbázisok I Szemantikai adatmodellek Szendrői Etelka PTE-PMMK Rendszer és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@pmmk.pte.hu Adatmodellek komponensei Adatmodell: matematikai formalizmus, mely a valóság

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

A fordítóprogramok szerkezete. Kódoptimalizálás. A kódoptimalizálás célja. A szintézis menete valójában. Kódoptimalizálási lépések osztályozása

A fordítóprogramok szerkezete. Kódoptimalizálás. A kódoptimalizálás célja. A szintézis menete valójában. Kódoptimalizálási lépések osztályozása A fordítóprogramok szerkezete Forrásprogram Forrás-kezelő (source handler) Kódoptimalizálás Fordítóprogramok előadás (A,C,T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA

NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA NETTUTOR AZ OKTATÁSSZERVEZÉS SZÁMÍTÓGÉPES TÁMOGATÁSA Kis Ferenc, kis.f@szamalk-inf.hu SZÁMALK Informatika Rt. Az utóbbi években az elektronikus oktatás területén egyre több vállalat próbál különböző multimédiás

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

AUTOSOFT AMS A PROFIT GENERÁTOR

AUTOSOFT AMS A PROFIT GENERÁTOR [G00001] Mire jó az AMS napló 1. Tartalom Kinek készült ez a leírás?... 1 Az első naplózási szint... 2 A naplózási második szintje...3 A rendszergazda napló az alábbi tevékenységeket gyűjti... 5 1. rész...

Részletesebben

Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt

Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt Active Directory kiegészítő szerverek telepítése és konfigurálása Windows Server 2003 R2 alatt Készítette: Petróczy Tibor Active Directory kiegészítő kiszolgálók telepítése és konfigurálása Windows Server

Részletesebben

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Programozás. Bevezetés. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék Programozás Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 11. Tantárgy célja, szükséges ismeretek Tantárgy célja,

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

A relációs adatmodell

A relációs adatmodell A relációs adatmodell E. Codd vezette be: 1970 A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks. Communications of ACM, 13(6). 377-387. 1982 Relational Databases: A Practical Foundation for Productivity.

Részletesebben

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam

Részletesebben