Erőművi turbinagépész Erőművi turbinagépész

Átírás

1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: Erőművi turbinagépész Erőművi turbinagépész

2 1. feladat Összesen: 20 pont Ön turbinagépészként azt a feladatot kapta, hogy a turbinát leterhelést követően állítsa le a kiütőgombbal, majd zárja le a főgőzszelepeket. Mi az eljárás lényege? Indítható lenne ez villamos oldalról is vagy kazánoldalról? Az Ön véleménye szerint ennek lennének veszélyei? Ismertesse a leállítás fő jellemzőit a segéd olajszivattyúk elindításáig bezárólag! Miután a turbinát leterheltük vagy esetleg csúszóparaméteres módszerrel lehűtöttük, üzemen kívül helyezhetjük a vezénylői vész-ki" nyomógombbal. Elvileg lehetne villamos oldalról is, illetve blokk-kapcsolás esetén kazánoldalról is indítani a blokkvédelmet, de ez veszélyes. A villamos vész-ki" nyomógomb egyidejűleg hat a turbinavédelmi mágnesszelepre és a megszakító és legerjesztő kioldására. Ennek használatát kerülni kell, mert a tervszerű leállítási folyamat az, hogy először a turbinát veszik ki a turbina vész-ki" gombbal, és a megszakítót a visszwattvédelem kapcsolja ki. Ez nagyobb biztonságot nyújt, mert a megszakítót a védelem csak akkor kapcsolja ki, ha a gyorszárók lezártak. A villamos vészgomb használatakor előfordulhat, hogy valamilyen hiba folytán csak a megszakító működik, a gyorszárók nem, ez pedig a turbina felpörgéséhez vezethet, amikor már csak a túlfordulat-védelem az utolsó védelem, amelynek működését kerülni kell. Olyan esetben pedig, amikor a turbinát a vész-ki" gombbal nem lehet leállítani, a villamos vész-ki" gombot szigorúan tilos működtetni! Ha a turbina a vezénylői vészgombbal nem működtethető, akkor a helyi kiütőgombot kell működtetni, ha ez is sikertelen, a középnyomású olajat kell kizárni. Ilyen esetben tilos a villamos védelmek működtetése! A vezénylői vészgomb működtetésekor a turbina védelmi mágnesszelepe a biztonsági olajnyomást megszünteti, ezáltal az összes védelmi szelepnek (főgőzszelep, felfogógyorszáró, kényszerzárású visszacsapó szelepek stb.) le kell zárnia. Ezt rögtön a kiütés (leállítás) után ellenőrizni kell. A blokk-kapcsolású, újrahevítéses turbináknál, amikor a kazánt javítás miatt kell leállítani, majd várhatóan visszaindítani, a turbinát csak kismértékben kell hűteni (elég csak leterhelni). A kazánt viszont hűteni kell, ezért be kell nyitni a nagy- és kisnyomású redukálókat, és közben a turbina teljesítményét csökkentve a kazán gőzforgalmát a redukálóra kell átterhelni. Ha az megtörtént, lehet a turbinát kiütni (leállítani) és a kazánt csúszóparaméteres módszerrel tovább hűteni. Ekkor a turbina leállítása (kiütése) előtt a kazán gőzfogyasztóit idegengőzre kell átállítani. Segéd- vagy gyűjtősínes turbináknál a turbina kiütése után a főgőztolózárat és kerülőit le kell zárni. A csapágyolaj-ellátás érdekében a fordulatszám-csökkentésnél el kell indítani a motoros (váltakozó áramú) segéd olajszivattyút, illetve ha az olajellátás automatikával vezérelt, ellenőrizni kell a bekapcsolás létrejöttét. 2. feladat Összesen: 20 pont Ön háromházas szubkritikus nyomású kondenzációs gőzturbinát üzemeltet. Mint üzemeltető, az a feladata, hogy a terven felüli karbantartásra (TFK) leállított gőzturbina berendezéseit átadja a karbantartóknak. Milyen előkészítő tevékenységeket szükséges elvégeznie a szakembereknek? Ennek során hogyan történik ezek dokumentálása? Milyen veszélyforrások lehetnek a javítás során? Az üzemeltető feladata, hogy a javításra leállt turbina berendezéseit előírásszerűen átadja karbantartásra. Ez az alábbi tevékenységeket foglalja magában: nyomásmentesítés, leürítés, É 2/6

3 lehűtés és a biztonságos kizárás, leválasztás más üzemállapotban levő nyomás alatti rendszerektől. A fenti eljárásokat minden esetben dokumentálni kell az erre rendszeresített munkautasítási formanyomtatványon vagy átadás-átvételi jegyzőkönyvben. Hasonlóan kell végezni a villamos berendezések feszültségmentesítését is, de a villamos berendezésekről nagyjavításkor feszültségmentesítési naplót kell vezetni. Lényeges különbség, hogy amíg az üzem alatti javításkor a feszültségmentesítést az üzemeltető kezdeményezi, addig nagyjavításkor általában ez a karbantartó személyzet feladata. A turbina karbantartása nem üzemeltetői feladat, de attól függetlenül, hogy az üzemeltető a turbinajavítás feltételeit megteremti, a turbinaüzemi személyzet részére a javításon levő blokk egyéb veszélyforrásokat is jelent, amelyekre figyelemmel kell lenni: emelőgépekkel és darukkal végzett javítások; tartályban, zárt térben végzett javítások, ellenőrzések, amelyeket csak beszállási engedély birtokában lehet végezni; ideiglenes állások; hegesztés és tűzveszélyes munkák. A karbantartásra leállított turbina tűzveszélyessége nem csökken, sőt, bizonyos esetekben növekszik (pl. az ideiglenesen tárolt anyagok, állások stb. miatt); rend és tisztaság be nem tartása; a csapágyolaj-rendszeren végzett javítás, tisztítás során a berendezés környezetében a dohányzás és nyílt láng használata tilos! Az alkatrészek megbontása esetén a leürített állapot ellenére is számolni lehet olajfolyással, csepegéssel, ezért az ilyen helyeken az alkatrészek alá tálcát vagy rongyot kell helyezni. Az olajos rongyot csak az e célra használt, olajos rongy feliratú hordóban vagy edényben szabad tárolni, amelynek rendszeres ürítéséről gondoskodni kell; az aknák, csatornák fedelének eltávolításakor a területet jól láthatóan és biztonságosan körül kell keríteni, majd a munka elvégzése után a fedelet vissza kell helyezni. 3. feladat Összesen: 20 pont Ön felelős turbinagépészként részt vesz az üzemzavarok kivizsgálásában. A technológiai berendezés veszélyeztetettsége esetén beavatkozik a veszély elhárítása érdekében. Jelentést tesz operatív felettesének, felismeri és beazonosítja az üzemzavari jelenségeket. Ismertesse, hogy az alábbi üzemzavar esetén mit tett volna Ön! Véleménye szerint milyen okokból léphetett fel a turbina csapágyazásának rezgésnövekedése? A üzemzavar leírása: 1. Egy 60 MW-os kondenzációs gép hidegtartalékban állt, majd indulást követően 8,1 mm/s-os rezgéseket mértek, illetve a gép erősen berázott. Mit tenne Ön ebben az esetben? 2. Aznap megkísérelték az indulást blokküzemben, de a gép nyugtalanul járt továbbra is. Mit tenne Ön ebben az esetben? 3. Mit gondol, mi okozhatta az üzemzavart? Mi sérülhetett a gőzturbinában? 4. Melyek a levonható üzemeltetői tapasztalatok ebben az esetben? 1. A forgógépet le kell állítani a magas csapágyrezgések miatt, a további károsodások megelőzése érdekében. 2. Mivel az újabb indulás nem vezettet eredményre, a hiba behatárolását követően házfelbontást kell javasolni az operatív felettesnek. É 3/6

4 3. A kisnyomású ház felbontásakor derült ki, hogy a víztelenítő vezeték eldugult. Ezért főleg indulási állapotban, amikor a kondenzáció mellett még csonkhűtés is üzemelt, a turbina vizet kapott. A kisnyomású ház deformálódott, a lapátvégek ezért besúroltak. A gép berázása miatt még a labirinttömítések is károsodtak. 4. A legfontosabb tanulság, hogy a turbinavíztelenítők állapotát ellenőrizni kell a javításnál, kezelésénél pedig törekedni kell a tisztaságra. A turbinarezgések tartós és állandó szintje, vagy még inkább növekedése komoly meghibásodásra utal, amelyet feltétlenül ki kell deríteni. 4. feladat Összesen: 20 pont Ön turbinagépészként fogyasztói átkapcsolásokat hajt végre, amikor üzembe kell helyeznie vízoldalról a még nem üzemelő nagynyomású előmelegítőket. Ismertesse az általánosan szükséges kezelői beavatkozásokat és az üzem közbeni kezelés szempontjait! A nagynyomású előmelegítők vízoldali üzembe helyezése gyakorlatilag a kazántáprendszer üzembe helyezésével együtt történik. Blokkindulás előtt a táprendszert célszerű először a tápszivattyún keresztül a táptartálynyomással feltölteni. Ehhez a táprendszer ürítőit le kell zárni, a légtelenítőket ki kell nyitni. A tápszivattyút szívó-toló zárral ki kell nyitni, és a táprendszert a nyomóoldali tolózár kismértékű nyitásával vagy annak kerülőszelepeivel fel kell tölteni. A feltöltést célszerű már a nagynyomású előmelegítőkön keresztül végezni, vagyis: az előmelegítő tápvízoldali ürítőit le kell zárni; az előmelegítő tápvízoldali légtelenítőit nyitni kell; az előmelegítő védelmi, háromútú szelepeit előmelegítős üzemre kell állítani; a feltöltés után, ha a légtelenítőkön víz áramlik, azokat le kell zárni; a tápszivattyúval el kell indulni, majd a lezárt nyomóoldali tolózár kerülőszelepeinek óvatos nyitásával a táprendszert nyomás alá kell helyezni. Ügyelni kell arra, hogy a táprendszer nyomásnövekedése lassan, az előírásoknak megfelelő (kb bar/min) sebességgel történjék! A vízszintnövekedés mellett a túlzott vízszintcsökkenés is károsan befolyásolja a gépegység üzemét, különösen akkor, ha a vízszint teljesen lecsökken. Ekkor a csapadékelvezetésen keresztül a fűtőgőz áramlik közvetlenül a kisebb nyomású előmelegítőbe. Ez az alábbi hátrányokkal jár: az előmelegítés hatásossága romlik, mert a gőz nem kondenzálódik, csak a kisebb nyomású előmelegítőben; a turbinamegcsapolásokból elvett gőzáramok megváltoznak, ami esetleg a tengelyirányú erő megváltozását okozhatja; a bleeding-szivattyú (csapadékszivattyú) nem kap vizet, így gőzben vagy szárazon futhat, ami a szivattyú gyors elhasználódásához vezethet. A nagynyomású előmelegítők a turbina üzeme közben különleges kezelést nem igényelnek. Az ellenőrzési tevékenység elsősorban a vízszintek ellenőrzésére, a tömörtelenségek és az áteresztések felderítésére és esetleges megszüntetésére terjed ki. A bleeding-szivattyút mint forgógépet fokozottabban kell ellenőrizni. Tervezett blokkleállás előtt az előmelegítők üzemen kívül helyezése a gőzoldali kizárásokkal kezdődik (bleeding-szivattyú leállítva). A turbina leállása után kell kinyitni az ürítéseket és légtelenítéseket. 5. feladat Összesen: 20 pont É 4/6

5 Ön tapasztalt gőzturbinagépészként részt vesz a turbina nagyjavítási programjának összeállításában. Ismertesse, hogy a turbina és segédberendezéseinek nagyjavítása során melyek a leggyakrabban elvégzett munkák! A turbina és segédberendezéseinek nagyjavítása során a leggyakrabban a következő javítási munkákat szükséges elvégezni: Turbina: 1. A nagy- és kisnyomású házak szétszerelése, a lapátozás, a tengely és a lapáttömszelencék állapotának ellenőrzése, szükség szerinti javítása. 2. A csapágyak és az olajfogó lemezek ellenőrzése, javítása, beállítása. A turbina csúszófelületeinek ellenőrzése, kenése. 3. A turbinaház javítása vagy a helyszínen, vagy gyárban történik, a forgórészt javításra a gyárba szokták szállítani, ahol elvégzik a gyári balanszírozást. 4. A szabályozó-, a főgőz- és a visszacsapó szelepek gőzoldali ellenőrzése, javítása, ha azok üzem közben áteresztettek vagy áteresztésre hajlamosak. 5. A szabályozó- és biztonsági olajrendszer elemeit szét kell szedni, ki kell tisztítani, illetve ellenőrizni, szükség szerint javítani vagy cserélni kell. Csapágyolajrendszer: 6. Az olajtartály és a hűtők leürítése. 7. Az olajtartály kitisztítása, a túlfolyószelepek ellenőrzése, 8. a szivattyúk revíziója, 9. az olajszűrők tisztítása, 10. az olajhűtő vízoldali, esetleg olajoldali tisztítása, az olajhűtő tömörségi vizsgálata. Kondenzációs berendezés: 11. A kondenzátor hűtővízoldali tisztítása, 12. a kondenzátor gőzoldali ellenőrzése, szükség szerinti javítása. 13. A kondenzvíz-szivattyúkat revízió alá kell vetni, meg kell vizsgálni, hogy a kavitáció miatt a lapátokon nem következett-e be erózió. 14. A kondenzátorszint-szabályozó szelep revízióját, valamint 15. a gőz- és vízsugárszivattyúk revízióját szintén el kell végezni. 16. Biztosítani kell a kondenzátorok tökéletes tömörségét, amely a gőzoldal vízzel való feltöltésével ellenőrizhető. Előmelegítők: 17. A szükséges hatósági vizsgálatok előkészítése, azok elvégzése (szerkezeti vizsgálat, nyomáspróba stb.). 18. A szintszabályozó szelepek és a biztonsági szelepek revíziója és ellenőrzése. Armatúrák: 19. Az armatúrák revíziójánál a zárófelületek becsiszolása, a peremek és homlokfedelek tömítésének a cseréje, tömszelencetömítés-csere, szelepbeállítás, hajtóműrevízió. 20. A biztonsági szelepeknél a szelepzárófelület becsiszolása, a szelepek beállítása. 21. A kondenzautomaták tisztítása, ellenőrzése, beállítása. 22. Az olyan armatúrákat, amelyeket nem lehet becsiszolni, cserélni kell. 23. Nagynyomású armatúrák esetében a hibás armatúrát ki kell vágni, és újat kell behegeszteni. Pontozás a válasz szakszerűségének megfelelően, helyes válaszonként 1-1 pont, max. 20 pont. É 5/6

6 A megoldókulcstól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. É 6/6