.Rendzavarás és félelem.
|
|
- Sára Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .GEORGE L. KELLING CATHERINE M. COLES..Rendzavarás és félelem. Fordította: Gy rffy Iván A RENDZAVARÁS MEGHATÁROZÁSA Mi a rendzavarás? Széles társadalmi értelemben a rendzavarás udvariatlanságot, durva és fenyeget viselkedést jelent, amely zavarja az életvitelt, különösképpen a városit. A városi életet számtalan ismeretlen megjelenése jellemzi. Ilyen körülmények között a polgároknak szükségük van a rend minimumára. Akár laknak, vásárolnak, szállítanak vagy dolgoznak, élvezik a kulturális szolgáltatásokat, vagy játszani engedik gyermekeiket a város területén. A polgárok igénylik azt, amit a városkutató Jane Jacobs a városi élet kis módosulásának nevezett: olyan beépített eszköztárat, amely el segíti az idegenek békés együttélésének civilizált, de lényegében tiszteletteljes és tartózkodó formáit. 1 Mib l áll ez a beépített eszköztár? Az utcai szertartások és rítusok sokaságából, melyek segítségével az emberek megbízhatóságukat és viselkedésük megjósolhatóságát kommunikálják: a szemkontaktus korlátozása, a személyes tér tiszteletben tartása, a hangszín árnyalatai, átsétálás az utca valamelyik oldalára a lista úgyszólván végtelen. E magatartások közül kevés van írásba fektetve; legtöbbjük a feln tté válás során vés dik a polgárokba. A legkevésbé a kicsi és homogén környékeken és közösségekben szükségesek az utcai élet kis módosulásai, ahol az emberek élete sokféle módon összefonódik. Itt az udvariasság, a civil mentalitás f biztosítéka a hálószer kötelezettségek rendszere és a meghittség. Még a legzavarodottabb vagy zavart kelt egyének is ismer sek a közösség számára: mindenki tudja, meddig mennek el, így viselkedésük megjósolható, még ha az deviáns is. Pluralista, kozmopolita területeken azonban, ahol az idegenekkel való kapcsolat gyakori és mindennapos, nem rendelkezünk személyes tudással, nem ismerjük történetét és talán még hírét sem azoknak, akikkel találkozunk. Ehelyett az utcán észlelt cselekvésformákhoz igazodunk, és azoknak megfelel en alakítjuk közösségi viselkedésünket, ha mi vagyunk idegenek. A legtöbb polgárnak nem okoz nehézséget, hogy rátaláljon a civil mentalitásra, amely a szabadsággal együtt magában foglalja az önként vállalt korlátokat és kötelezettségeket is. Azonban vannak olyanok, akik képtelenek vagy vonakodnak elfogadni akár egyetlen magatartási korlátot is. Széls séges változatát azok a zsákmányra vadászó b nöz k jelentik, akik ölnek, tettleg bántalmaznak, er szakolnak, rabolnak vagy lopnak. A társadalom majdnem egységesen bünteti az ilyen magatartást: a m köd társadalmi normák és értékek mellett kialakítottunk néhány intézményt megel zésére és/vagy büntetésére: a rend rséget, az ügyészséget, a bíróságot és a börtönöket. Kevésbé széls séges változat a rendzavaró viselkedés, amely miközben korántsem olyan súlyos, mint a fent említett b ntettek nem kevésbé fenyegetheti a társadalmi rendet azáltal, hogy félelmet és b nelkövetésre alkalmas feltételeket teremt. Rendzavaró viselkedésen értjük különösképpen az agresszív kéregetést, az utcai prostitúciót, a George L. Kelling & Catherine M. Coles: Fixing Broken Windows. Restoring Order and Reducing Crime in Our Communities, Martin Kessler Books, The Free Press, New York London Toronto Sydney Singapore 1996, 14 22, 32 36, o. 125
2 George L. Kelling Catherine M. Coles részegséget és az ivást nyilvános helyen, a fenyeget magatartást, zaklatást, utcák és közterületek rongálását, a vandalizmust és a graffitit, a nyilvános vizelést és székelést, az engedély nélküli árusítást és házalást, az autók ablakának kéretlen lemosását és más ehhez hasonló cselekedeteket. Míg e cselekedetek közül sokat b nösnek tartunk, az állami törvények és a városi rendeletek általában a vétségek vagy kis b nök körébe sorolják ket, melyek leggyakrabban csupán bírsággal vagy közmunkával büntethet k. Jóformán mindenki egyetért abban, hogy b ncselekményt elkövetni helytelen dolog, letartóztatást és büntetést érdemel még akkor is, ha nem tekintünk minden b ntettet egyaránt súlyosnak, eltér nek ítéljük következményeit vagy a rend rségi fellépés szükségességét. Példának okáért sokáig magánügynek tekintették a házastársi durvaságot és a házasságon belüli nemi er szakot, a rend rségi és ügyészségi beavatkozásnak határt szabtak, legjobb esetben óvatos eljárást lehetett csak kezdeményezni. Mostanra az értékek természetesen megváltoztak, a házastársi durvaság és a házasságon belüli nemi er szak a súlyos bántalmazás és a nemi er szak más formáival azonos paragrafus alá esik. Talán még komolyabban is veszik ismétl d természete és elterjedtsége miatt. A legtöbb társadalomban nem kevésbé törvénytelen, és szigorúan büntetetend a gyilkosság, a nemi er szak, a tettlegesség és lopás egyik vagy másik fajtája. A rendzavaró viselkedések esete sokkal bizonytalanabb, és kevésbé egyértelm. Alighanem közülünk is sokan elismernék, hogy közterületen vizeltek, részegek voltak, szorult helyzetben pénzt kértek valakit l (hogy segítséget kérhessenek telefonon vagy buszra szállhassanak), illegális árusoktól vásároltak, vagy szolgáltatásokat, prostituáltakat használtak, akadályozták az autós vagy gyalogos közlekedést, kisebb vandál cselekedeteket hajtottak végre, vagy más hasonló, rendzavaró viselkedést mutató kisebb b nöket követtek el. Miért kellene a polgároknak kellemetlenül érezniük magukat és félniük olyan cselekedetekt l, melyeket közülük is sokan elkövettek egy-két esetben? Miért kellene az ily módon b nös emberek közül csak némelyeket figyelmeztetni és/vagy letartóztatni, míg másokat nem? Miért kell egyáltalán korlátozni vagy szabályozni ezeket a cselekedeteket, melyek látszólag jóval kevésbé súlyosak, mint a b ntettek, csak azért, mert potenciálisan kevésbé képesek megsebezni másokat vagy kárt okozni nekik? A válasz e kérdésekre abban a hirtelen félelemben rejlik, melyet egy kritikus tömeget elérve az ilyen és ehhez hasonló rendzavaró viselkedések idéznek el a helyi közösségben. És abban, hogy lehet séget teremtenek súlyosabb b nök elkövetésére, a város hanyatlására és leromlására, melyek végs soron a ki nem kényszerített rendzavarásból következnek. Sem a kérdések, sem a válaszok nem akadémikusak: a rendzavarás, a félelem, a b nözés és a városok leromlása komolyan fenyegeti a városi életet és kereskedelmet a mai Amerikában. RENDZAVARÁS ÉS FÉLELEM: A TÖRÖTT ABLAKOK Az 1970-es évek közepén a Rend rségi Alapítvány égisze alatt egy elemz csoport Kelling vezetésével kísérletet végzet Newarkban (New Jersey állam), melyet Gyalogos Jár r Kísérletnek neveztek. 2 Amíg a gyalogos jár rözés sok polgár és politikus körében népszer volt, a legtöbb vezet beosztású rend r az értékes források elvesztegetésének tartotta, amelyeket sokkal jobban hasznosíthatnának a valódi rend ri munkában, azaz a gépkocsis jár rözésben. Az 1960-as években például egy tanulmány melyet a Rend rf nökök Nemzetközi Szervezete készített a Bostoni Rend rkapitányságról azzal gúnyolta ki a kapitányságot, hogy a b nöz elemek [...] hálásak a rend rszervezeteknek, amiért azok ragaszkodnak elavult módszerükhöz, és tagjaik nagy részét gyalogos jár rözésre jelölik ki. 3 A gyalogos jár rszolgálatnak a polgárok körében való népszer sége miatt azonban New Jersey állam Biztonságos és Tiszta Környék Programjának részeként támogatta a gyalogos jár rözést. A városi rend rség a pénzt elfogadta, és az alapot javarészt további állások megteremtésére fordította. Sajnálatos módon azonban a gyalogos jár rözést járulékos programként hozták létre, mely a többi rend rségi szolgáltatás függelékeként m ködött, és csak minimális mértékben épült be az átfogó rend rségi stratégiába. Kutatásai folyamán Kelling sok id t töltött a newarki rend rökkel gyalogos jár rözésük közben. A jár rök aránylag csekély felkészítést vagy eligazítást kaptak, így jobbára csak magukra hagyatkozhattak rjárataik során. Kelling úgy találta, hogy bár számtalan különböz környéket ellen riztek, meglep en azonos módon cselekedtek. A környékeik életében résztvev rend röket az adott terület közönsége jól, gyakran név szerint is ismerte, és a rend rök 126
3 Rendzavarás és félelem Edward Burra: Harlem,
4 George L. Kelling Catherine M. Coles is hasonlóképpen ismerték az ott lakókat, a keresked ket, az utca népét. A gyalogos jár rök lépést tartottak a helyi problémákkal, felel sséget vállalták a területért és az emberekért, rendszeres információforrásokkal rendelkeztek (házvezet k, árusok, az utca népe), törzsvendégnek számítottak a helyi éttermekben, ellen rizték a veszélyes helyeket, mint például a bárokat, és egy alkalommal egy belvárosi vegyesboltot is, amely felt n en mutogatta a kések és egyenespengéj borotvák nagy választákét s árulta azokat, és amelynek léte az rjáratok során valamilyen úton-módon tudomásukra jutott. Végül a rend- rök a polgárokkal együttm ködve és azok érdekeit képviselve utcai szabályokat állítottak fel, amelyeket általánosan ismertek és széles körben elfogadtak a tekintélyes emberek éppúgy, mint az utca népe. Ezek az informális szabályok olyan viselkedéseket szabályoztak, mint a kéregetés, a járdákon vagy a parkokban való fekvés vagy gyülekezés, nyilvános helyen történ ivás és drogfogyasztás. Nem pusztán megtiltottak bizonyos cselekedeteket, mint például a prostitúcióra való csábítást, hanem gyakran meghatározták egyes cselekmények feltételeit és módszereit: például kéregetni szabad volt, ám nem az éppen megálló vagy buszra váró emberekt l. A boltok lépcs ire le lehetett ülni, de lefeküdni már nem; nyilvános helyen csak úgy lehetett alkoholt inni, ha az üveg csomagolópapírba volt burkolva, és akkor is kizárólag a f útvonalakon kívül. E szabályok természetszer leg környékr l környékre változtak. A legtöbb New Jersey-i rend rf nök megdöbbent, amikor megtudta a program értékel it l, hogy egyes (név nélkül említett) rend rök, akiknek támadó b ntetteket tulajdonítottak, azokat gyalogos jár rözés közben követték el. Például egy gyalogos rend rjár r megelégelte, hogy egy este már másodszor hívták ki verekedés miatt ugyanabba a bárba, és elrendelte, hogy arra az éjszakára zárják be a bárt bár a záróra még jó néhány órával odébb volt. A csapos morgolódott egy kicsit, majd bezárt, és a következ napon a szokásos id ben ismét kinyitotta az üzletet. Amikor ezt a közjátékot elmesélték az érintett körzet rend rf nökének, aki nem tudta hogy az beosztottjáról van szó, a következ ket mondta: ez soha nem történhetne meg az én körzetemben, kirúgnám a rend rt. Ha a rend rtisztvisel ket nem is hatotta meg a gyalogos jár rözés, a polgárok visszajelzései egyértelm en pozitívak voltak, még abban az esetben is, amikor egy többségében fekete környéket fehér jár rök ellen riztek. A félelem megállíthatatlanul csökkent, és rend rök megbecsülése magasra emelkedett. Habár a gyalogos jár rözés nem szorította vissza a súlyos b ntettek elterjedtségét, a gyalogosan ellen- rzött környékek lakói nagyobb biztonságban érezték magukat, mint a más környékbeliek. Úgy hitték, csökkent a b nözés, és láthatólag kevesebb intézkedést tettek azért, hogy megvédjék magukat a b nözést l (mint pl. a zárt ajtók mögötti otthon tartózkodás). 4 A másik oldalt tekintve a gyalogos rend rök is sokkal készségesebbek voltak a környék polgáraival szemben, és helyesebb viselkedést is tapasztaltak, mint autós társaik. Hasonló eredményekre jutott Michigan állam Flint nev városában Robert Trojanowicz egyetemi professzor, aki ráadásul azt is kimutatta, hogy a gyalogos rend rök kevésbé féltek egyedül, mint ugyanazon a területen a gépkocsis jár rök párosával. 5 Abban az id ben nem volt egészen tisztázott, hogy Newarkban a polgárok félelmének csökkenését miért idézte el olyan drámai módon a gyalogos jár rözés. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a gyalogos jár rözés a rend rök jelenlétének tudatára ébresztette a polgárokat (minthogy a lakók rendkívül érzékenyek voltak a gyalogos rend rök bevetésére vagy visszavonására), és ennek következtében nyugodtabbak lettek. A gyalogjár rök egyetlen környéken sem voltak hetente átlag 30 óránál többet ily módon meglehet sen kevés jár rözés csökkentette nagymértékben a félelmet. Még valószín bb magyarázat, hogy a polgárok b ntettekt l való félelmének csökkenését az okozta, amit a rend rök jár rszolgálatuk idején cselekedtek. A kísérlet lényegében megmutatta, hogy a gyalogos rend rjár rök a rendzavaró viselkedés kezelésén és korlátozásán dolgoztak. Hogyan tették ezt? A rend rök a rendfenntartó hatalmukat nem csupán a büntet jog vagy a rend- rségi szervezetük révén nyerték, hanem egyfajta mandátumot kaptak azoktól is, akiknek rendjét rizték: az utcákat használó, a környéken lakó vagy üzletel polgároktól, és azoktól is, akik kilógtak a sorból. Az id el rehaladtával a mindennapi érintkezéseken keresztül a polgárok és a rend rök megismerték egymást, és felismerték, hogy közös az érdekük az utcák békéjének és rendjének meg rzésében. Esetenként a rend rség és a polgárok megtárgyalták egymással a környék rendzavarási küszöbét, és azokat az életviteli szabályokat, amelyeket a küszöb átlépése esetén fognak alkalmazni. Ebben a folyamatban a rend rök azonnali beavatkozása játszotta a kulcsszerepet, de cselekedeteik segíthették a környék megfelel életvitelére vonatkozó konszenzus megalapozását is, mely elég er ssé válik ahhoz, 128
5 Rendzavarás és félelem hogy ellenálljon a rend rség távolléte esetén, és így a rend rök aktuális jelenlétének hatását is fokozza. A newarki Gyalogos Jár r Kísérlet eredményeit 1981-ben hozták nyilvánosságra. Ezekre és a saját kutatásaikra támaszkodva Kelling és James Q. Wilson (a rend rségi munka és a közrend iránt érdekl d harvardi professzor) 1982-ben publikált egy cikket az Atlantic cím folyóiratban, melyet közvetlenül a rend rségi rendfenntartó tevékenység jelent ségének szenteltek. 6 A Törött ablakok [Broken Windows] elnevezéssel ismertté vált cikk egy törött ablak analógiáját használta a rendzavarás és a b nözés közötti összefüggés leírására: ha egy épület ablaka betört, és nem javítják meg, a többi ablakát is hamar be fogják törni [...] Egyetlen meg nem javítatott ablak jelzi azt, hogy senki nem tör dik vele, és így a többi ablak betörése sem kerül semmibe. 7 Kelling és Wilson ezt a folyamatot konkrétan is leírja: Azoknak a családoknak a tartós környezete, akik tör dnek otthonaikkal, foglalkoznak egymás gyerekeivel és határozottan távol tartják magukat a betolakodóktól, néhány éven vagy akár pár hónapon belül is barátságtalan és ijeszt dzsungellé változhat. Elhagyják tárgyaikat, kin körülöttük a gaz, betörik egy ablak. A feln ttek nem szidják többé össze lármázó gyerekeiket, a gyerekek pedig ezen felbátorodva még lármásabbak lesznek. Családok költöznek ki, független feln ttek költöznek be. Tinédzserek gyülekeznek a sarki bolt el tt. A boltos távozásra kéri ket; megtagadják. Verekedések törnek ki. Gy lik a szemét. Emberek kezdenek inni a f szerbolt el tt; egy részeg összerogy a járdán, és hagyják, hogy ott aludjon. A járókel ket kéreget k zaklatják. 8 A hasonlat értelmében a rendzavaró viselkedés szabályozatlan és ellen rizetlen volta jelzi a polgárok számára, hogy a terület nem biztonságos. A polgárok körültekint bbek lesznek, és félelemmel telve elt nnek az utcákról, elkerülnek bizonyos területeket, csökkentik tevékenységük és érintkezéseik normális szintjét. Ahogy a polgárok fizikai értelemben visszavonulnak az utcáról, ugyanúgy kivonulnak polgártársaik kölcsönös támogatásának szerepéb l is. Ennek következtében lemondanak a társadalmi kontroll segítésér l, mely korábban fenntartotta a közösséget, el mozdítva a társadalom atomizálódását. Végül az ilyen környék kialakulásával melyet a városi életmód és a társadalmi érintkezés szerkezete egyaránt aláaknázott a sebezhet ség addig növekszig, amíg egyre több lesz a rendzavaró viselkedés, és még több súlyos b ncselekmény árasztja el a térséget. Wilson és Kelling szavaival: A súlyos utcai b nözés virágzik azokon a területeken, ahol a rendzavaró viselkedés ellen rizetlenné válik. A nem ellen rzött kéreget hatását tekintve az els törött ablak. Az útonállók és rablók, alkalmiak vagy profik, úgy gondolják, kisebb az esélye annak, hogy elfogják vagy akár csak azonosítsák ket azokon az utcákon, ahol a potenciális áldozatokat már megfélemlítették az ott uralkodó viszonyok. Ha a környék nem tud visszatartani egy kellemetlen kéreget t attól, hogy a járókel ket bosszantsa, a tolvaj rájöhet, hogy sokkal kisebb a valószín sége annak is, hogy egy potenciális b nöz azonosítása érdekében hívják a rend rséget, vagy hogy a b ncselekmény elkövetése közben beavatkozzanak. 9 A rendzavaró viselkedés és a polgárok félelme között meglév okozati összefüggésr l szóló tudósításukban Wilson és Kelling a newarki Gyalogos Jár r Kísérlet megállapításaira támaszkodtak, és olyan, speciálisan az öregekkel foglalkozó kutatásokra, melyeket egyéb helyeken Portland-ben, Baltimoreban és Bostonban folytattak le. Míg a rendzavarás és a félelem közötti oksági kapcsolatot empirikus tényként mutatták be, a rendzavarás és a súlyos b nök, a rendzavarás és a város hanyatlása közti összefüggéseket további empirikus tesztelést igényl elméletekként tették közzé. Sajnálatos módon majdnem egy évtizedig nem történt ilyen tesztelés, és így nem mutathatott fel konkrét eredményeket. Id közben a Törött ablakok -ra bizonytalan válaszok érkeztek. Sok polgár számára ez az érv a környékre és a közösségi problémákra vonatkozó meggy z désük bizonyítását jelentette és igazolta, egy olyan nyelvezet használatával fejezte ki a kapcsolatot a környéken uralkodó rendzavarás és félelem között, melyet a polgárok maguk között és a rend rséggel beszélgetve is használtak. Bizonyos, hogy ez a felfogás egy, a közterületek rendjének helyreállítására vonatkozó látens, de növekv mértékben er söd civil óhajt fejezett ki. Némelyik rend ri szervezet számára a Törött ablakok a rendzavarás és félelem között olyan összefüggést fedett fel, amely megértette velük, hogy miért fektetnek nagy hangsúlyt a polgárok a rendzavarás kérdésére, és talán alátámasztotta saját elképzeléseiket is a rendzavarás és a b nözés közötti kapcsolatról. Dennis Nowicki, a Chicagói Rend rkapitányság korábbi vezet je, jelenleg Charlotte (North Carolina állam) rend rf kapitánya röviddel a Törött ablakok megjelenése után megjegyezte: Tudtam róluk. Ha megakadályozzuk a kölyköket, hogy kéregessenek 129
6 George L. Kelling Catherine M. Coles az El-ben (Chicago földalatti rendszerében), rablásokat akadályozunk meg. A kölykök el ször csak pénzt kérnek. Kés bb rájönnek, hogy az emberek bizonytalanok a földalattiban, és megpróbálják megfélemlíteni ket, hogy pénzt adjanak nekik. Kis lépés választja el a megfélemlítést attól, hogy egyszer en elvegyék az emberekt l a pénzt. Mindemellett a Törött ablakok ismét kinyitotta Pandora szelencéjét, melyet a rend rség és egyéb b nügyi igazságszolgáltatási szervek tartottak zárva, el re sejtetvén, hogy a rendzavarással való foglalkozás egyszerre lehet jelentéktelen és kockázatos. Kérdéseket vetett fel a közigazgatás, a b nügyi igazságszolgáltatás, a rend ri munka és az alkotmányos jog (különösen a személyiségi jogok törvényes védelme) birodalmaiban, részben megkérd jelezte az 1960-as és 1970-es években történt fejl dést. Példának okáért a domináns b nügyi igazságszolgáltatási paradigma szerint a rend rség a törvény végrehajtásának képvisel jeként jelent meg, célja a súlyos b nök útjának feltartóztatása vagy a már befejezett súlyos b nök feltárása volt. A letartóztatásokon keresztül pedig útjára indíthatta a b nöz k elítélését a b nügyi igazságszolgáltatás rendszerén belül. A rend ri rendfenntartásnak a polgári félelem csökkentésében és végs soron a súlyos b nözés megel zésében felfedett meghatározó jelent ségének felismerése közszemlére tette a rend ri munkát törvényesít korábbi felfogást. A legtöbb rend ri szervezet azt tartotta magáról, hogy túlságosan elfoglalja t a szolgálatát kér hívásokra való reagálás és a súlyos b nözés ahhoz, hogy figyelmet fordíthatna a rendzavarásra. Ugyanilyen módon a cselekvésszabadság hívei szerint a rendzavarás visszaszorítására irányuló er feszítések megengedhetetlen módon sértik azon személyek szabadságjogainak alkotmányban biztosított védelmét, akik semmiféle b ntettet nem követtek el. F ként a mentális betegek, a hajléktalanok és a kisebbségi csoportok szószólói tartották gyalázatosnak azt, amit k a szegényekkel és hátrányos helyzet ekkel szembeni támadásnak érzékeltek. A RENDZAVARÓ VISELKEDÉS ELEMEI Milyen elemekb l áll az a kontextus, amelyben rendzavaró viselkedést követnek el, és melyek azok az elemek, amelyek a közösség számára ugyanolyan komoly következményeket hordoznak magukban, mint amilyennel a súlyos b nözés jár? Legkevesebb öt ilyen elemet tarthatunk számon. Az id ; a hely; egy rendzavaró személy korábbi viselkedése; az áldozat vagy megfigyel helyzete a rendzavarás elkövet jéhez viszonyítva; az incidensek tömegét vagy csoportját maga után vonó különös cselekedet, f leg amennyiben képes az egész környéket vagy közösséget befolyásolni. Eltekintve egyéni jelent ségükt l, az öt elem rendszerint összekapcsolódik, hatásuk pedig összeadódik. ID Mindannyian megértjük, hogy az egyes viselkedési formák egy adott id ben megfelel ek lehetnek, és alkalmatlanok egy másikban. Az alkalmasság egy fokig a mi bizonyos megjósolható viselkedésekre vonatkozó elvárásainkon múlik. Függhet a közönség jellemz it l is, amelynek jelenlétét elvárjuk. Az ünnepek és fesztiválok jó példák erre. Szilveszter éjszakája a mulatozás ideje, és sok közösség keményen dolgozik azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsen az ünnepl k számára (például a tömegközlekedés járatainak s rítésével). A Halloween a jelmezek, a koldulás, a csínyek és az emberek ijesztgetésének ideje. A Függetlenség Napja a t zijáték és a zaj ideje. A legtöbben közülünk sokkal inkább elnézik ezeken a napokon a d zsölést és mulatozást, mint máskor. Ugyanígy péntek és szombat este a nagyobb zajokat könnyebben elviseljük, mint hétköznap, amikor a többségnek másnap munkába kell mennie. Egy villa el tt békésen kéreget napközben legtöbbünknek nem annyira ijeszt, míg ugyanez az ember ugyanazon a helyen szürkületkor vagy sötétedés után igazán vészjósló lehet. Egészen más két kéreget csúcsforgalomban a földalatti lépcs jének tetején, mint ugyanazok éjfélkor, amikor már kevés ember tartózkodik az utcán. A prostituált esete, aki lakó/keresked negyedben álldogál a sarkon hajnali kett kor, eltér attól, ha ugyanezt kora délután teszi, amikor a gyerekek hazamennek az iskolából. Azok az emberek, akik a kereskedelmi negyed járdáin fekszenek keresztben, sokkal rosszabb hatással vannak a gyalogos közlekedésre nyitva tartási id ben, mint záróra után. Mindegyik esetben ha azonos magatartást tanúsítanak is a tevékenység id pontja különös szándékkal ruházza fel a cselekedetet, és eltér hatást gyakorol az emberekre és a környez területre. 130
7 Rendzavarás és félelem HELY Hasonlóképpen, amikor minden más egyezik, a hely határozhatja meg az egyedi cselekvés szándékát és hatását. A kéregetés ismét szemléletes példa lehet, minthogy ugyanez a cselekvésforma egészen különböz jelentést mutathat fel a lakó- és kereskedelmi negyedben. A massachusettsi Cambridge-ben lév Harvard téren sürgöl d tömegek meglehet sen ártalmatlanná változtatják a gyorsétkezde lépcs jén ül kéreget t. A Cambridge egyik lakókörzetében lév öregek otthonának lépcs jén üldögél kéreget azonban sokkal fenyeget bb lehet a lakók számára. Ha valaki napközben egy forgalmas utcán felszólít, hogy nézd meg a kocsid, könny visszautasítani; ugyanez a felhívás félelmetesebb lehet egy földalatti garázsban, ha senki sincs a közelben. Úgyszintén kezelhet problémának t nik a park menti árusítás a járókel k elkerülhetik a torlódást, ha betérnek a parkba vagy átkelnek az utca túloldalára. Egy kereskedelmi negyedben, ahol a kirakatnézegetésen és az üzletekbe való szabad bejáráson sok múlik, ez a fajta árusítás nem csupán az üzletekre mérhet súlyos csapást, hanem a közelben lakó és a keresked kre számító polgárokra is. A RENDZAVARÓ SZEMÉLY KORÁBBI VISELKEDÉSE Bizonyos személyek viselkedése, akár tartósan, akár közvetlenül el zi meg a rendzavaró viselkedést, többletjelentést ad a bekövetkez cselekedetnek. Ha például valaki korábban állandóan terrorizálta környezetét, ütötte az embereket, ürülékkel dobálózott, megpróbálta elzárni el lük az áthaladás útját, és most csupán passzív módon koldul, nem kevesebb félelmet idéz el. Ennek oka, hogy korábbi agresszív viselkedése miatt rossz híre keletkezett. Vagy ha valaki drogtól vagy italtól bódultan tántorgott, és kiszámíthatatlan volt a viselkedése, és most szilárdan áll csészéjét maga elé tartva mozdulatlanul, korábbi drogos vagy alkoholos befolyásoltsága alatti viselkedése nyomán fenyeget nek t nhet fel. AZ ÁLDOZATNAK VAGY MEGFIGYEL NEK AZ ELKÖ- VET HÖZ VISZONYÍTOTT HELYZETE Az áldozat vagy megfigyel kora, fizikai állapota, neme és más jellegzetességei, melyek az elkövet számára sebezhet bbé teszik t, szintén feler sítik a rendzavaró viselkedés értelmét és a benne rejl fenyegetést. Eltér eset, ha egy részeg a buszra várakozó, kisgyermekét kezében tartó terhes asszony el tt hadonászik és üvöltözik, mint amikor az illet két diák társaságában cselekszik hasonlóképpen. Tartunk az asszony sebezhet ségét l, a gyerekre gyakorolt hatástól, és attól, hogy milyen nagy nehézségbe ütközhet eltávozniuk a részeg közeléb l. Sokkal kevésbé féltjük a hasonló helyzetbe került életer s fiatalokat, akik ha a szituáció túl fenyeget vé válna könyebben elmenekülhetnek vagy megvédhetik magukat. Más emberek sebezhet bbek például a gyerekek, az öregek, a fogyatékosok vagy gyengénlátók, a tolókocsiban ül k stb., így a rájuk irányuló rendzavaró vagy udvariatlan cselekedetek sokkal súlyosabbak és fenyeget bbek lehetnek, amennyiben olyasvalaki áll mögöttük, aki fizikailag er sebb. NAGYSÁG VAGY TÖMEGESSÉG A nagyság vagy tömegesség tényez je sajátos hatást gyakorol az egyén cselekedetre vonatkozó észlelésére és válaszára, valamint a környezet egészségére, életképességére. Ahogy azt Wilson és Kelling megmutatta, a rendzavarás viszonyai arra utalnak, hogy senki sem tör dik velük. Ha a tömegességb l indulunk ki, minél nagyobb a rendzavarás, annál er sebb a megfigyel k és áldozatok felé küldött üzenet akikre a viselkedés irányul. Egyetlen kéreget nem sokat mond a környék helyzetér l, tíz ellenben igen. Egyetlen ember, aki a kereskedelmi negyed járdáján keresztben fekszik, valószín leg kisebb kellemetlenséget okoz; harminc már megzavarja az árusítást és a gyalogos közlekedést. Egy vagy két alvó a parkban nem nehezíti meg a sétát, kétszáz bel lük közösségi célra teljes egészében alkalmatlanná teszi a parkot. Egyetlen iskolakerül fiatal elhanyagolható fenyegetést jelent egy kisvárosra, míg több ezer lógós nagy veszéllyel járhat Philadelphia vagy New York körzeteire is. Ha akad is valaki, aki megkérd jelezné, hogy az egyedi eset növekv mértékben kelthet félelmet, már nem valószín, hogy ugyanígy foglalna állást, ha látja, hogy az elkövet k és tettek száma szaporodik. Egy bizonyos pont után a rendzavaró viselkedés kritikus tömeget ér el, melynél a polgárok félelme elkerül és meghátráló magatartásba fordul, és a súlyos b nözés megrohamozza a környéket. Nem csupán az egyedi megfigyel k és áldoza- 131
8 George L. Kelling Catherine M. Coles tok szenvednek sérelmet, hanem mint azt Skogan tanulmánya mutatja követheti ezt a környék leromlása és hanyatlása is. Társadalmi kontextusban, ahol az általunk rendzavaró viselkedésnek nevezett cselekedetek bekövetkeznek, e tettek sokkal fenyeget bb és rombolóbb szándékokat vehetnek magukra, mint amilyeneket az egyedi cselekvések hordoznak és ez valóban súlyossá teszi ket a szemtanúk és a célpontok számára. Több bíró is feltette mostanában a kérdést a hasonló, hajléktalanok vagy az utca népe által elkövetett cselekedetek esetében: valóban büntetnük kell-e az olyan nyilvános viselkedést, amelyre néhanapján mindannyian rákényszerülünk? Erre a kérdésre csupán úgy válaszolhatunk, ha hivatkozunk e cselekedetek megjelenésének összefüggéseire. Ha valakinek a hajléktalanokat is beleértve vizelnie kell és tapintatosan viselkedik, vagyis elzárt területet keres (mondjuk egy fasort), a lehet legkevésbé felt n en elhelyezkedik, megbizonyosodik arról, hogy nincsenek a közelben gyerekek ez a szó szoros vagy jelképes értelmében kifejezi, hogy tiszteletben tartja mások jogait, és amit csinál, szorult helyzetében a legjobb. Egészen más helyzet azonban (amint azt magunk is észleltük), amikor valaki senkire sincs tekintettel, és a New York-i Fifth Avenue-n nyíltan a csatornába vizel. Sok esetben a polgárok fogják megakadályozni az ilyen cselekedeteket érdemi beavatkozás nélkül. Azonban ha az összefüggések és/vagy a hasonló tettek száma olyan környezetet teremt, amelyben a félelem vagy a fennálló fizikai feltételek akadályt állítanak a polgárok elé egy közterület megfelel módon való használatában, akkor a rendzavaró viselkedéseket további törvényes el írások és kontroll alá kell vetni, melyek végs soron a rend rség beavatkozásának bázisaként szolgálhatnak. Nemrégiben San Francisco egyik körzetének lakói arra kérték a várost, hogy zárja be a helyi parkot, távolítsa el a tereptárgyakat, padokat, és kerítse be a területet, vagy akár bulldózerrel tegye a föld színével egyenl vé. E kérések hátterében az állt, hogy a parkban a csavargók, drogelosztók, prostituáltak vették át a hatalmat, és ezzel túl veszélyessé tették azt a lakók és gyerekeik számára ahhoz, hogy társadalmi és kikapcsolódási célokra használhassák. A park mágnesként vonzotta a környékhez a további b nözést. 10 Ilyen esetekben, amikor a kölcsönös kötelezettségek és illemszabályok normális kényszere ennyire durván széttörik, a rend rségnek, az ügyészeknek és a bíráknak kell beavatkozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a városi élet kis módosulásának folytatódását. 11 Lehet, hogy a közösség élete ezen a közbelépésen múlik. A REND HELYRE- ÁLLÍTÁSÁNAK KILÁTÁSAI Bár kevés kifogást emelünk a visszaes er szakos b nöz k örökös bebörtönzése ellen, a még több börtön és a még szigorúbb ítéletek csak elenyész hatást fognak gyakorolni a félelem, a közbiztonság és a városi élet min ségének egészére. Támogatjuk a társadalmi és gazdasági igazságszolgáltatás er feszítéseit, bár nem alakult ki konszenzus abban a tekintetben, hogy ezek a célok miképpen érhet k el, milyen id határon belül (feltehet leg legalább évtizedekr l van szó), és mi legyen a hatásuk a b nözésre. Mindeközben a gyermekek veszélyben vannak, a polgárok nem képesek megvédelmezni magukat és vagyonukat, a fiatal fekete férfiak egész nemzedéke közel áll ahhoz, hogy kihaljon vagy bebörtönözzék, és az összes polgár életmin sége romlott. Mindezek ellenére der látóak vagyunk abban, hogy az amerikai társadalom vissza tudja szerezni képességeit a rend és a b nözés megfékezésében. Optimizmusunk három forrásból táplálkozik. El ször is, a közvélemény elvesztette a b nügyi igazságszolgáltatási rendszer eszméjébe vetett bizalmát, mely eseti eljárásokon keresztül próbálja a b nt megfékezni. Másodszor, alternatív elképzelés született a b nözés megakadályozására és a b nmegel zésre. Noha még kezdeti stádiumban van, kivitelezésének els lépéseiben máris figyelemre méltó eredményeket produkál. És végül, kevés bizonyíték van arra, hogy a b nözés megfékezésében a demokratikusabb értékek további megjelenése bosszút és/vagy önbíráskodást fog eredményezni. Ez azt mutatja, hogy e veszélyt l való félelem céltalan és eltúlzott volt. A polgárok és a kutatók egyaránt felismerik a b ntet igazságszolgáltatási rendszer paradigmájának hibáit. Az Amerikai Ügyvédi Kamara Alapítvány 1950-es években tett megállapításaitól azon keresztül, hogy az 1960-as években felfedezték a rendzavarás és a polgárok félelme közötti kapcsolatot, az 1970-es évek gyalogosjár r-kísérleteiig, valamint Skogan munkájáig (amelyek összefüggést fedeztek fel a rendzavarás, a félelem és a város hanyatlása között), a kutatások érdemi lépéseket tettek afelé, 132
9 Rendzavarás és félelem hogy megbuktassák az uralkodó b nügyi igzságszolgáltatási rendszer ideológiáját. A század legnagyobb részében a hivatásos rend- rökt l várták el, hogy a legtöbbet tudják a b nözésr l, a társadalom lehet legkedvez bb válaszáról és a polgároknak a b nözés visszaszorításában való szerepér l. A kutatások azonban megfordították az érvelést. El ször óvatosan puhatolóztak a polgári érdekek felé, kés bb próbálkozásaikat a reformerek új generációjával er sítették meg, hogy a b nügyi igazságszolgáltatást összhangba hozzák a polgárok érdekeivel. Mostanra a kutatások elég er ssé váltak ahhoz, hogy felfordítsák a szociálpolitikát és a törvényes dogmát, amely aránytalan súlyt adott a szabadság jelent ségének, és semmibe vette a személyes felel sségvállalást és a közösség érdekeit. Szembeötl, hogy a cinikus vagy naiv politikusokon kívül valójában senki sem hisz abban, hogy a rend ri munka hivatalos reformmodellje és a továbbfejlesztett eseti eljárások olyan életmin séget adnak a polgároknak, amilyenre áhítoznak. S t mi több, az amerikai társadalom azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy minél hatékonyabbá válik a büntet eljárás, annál valószín bb, hogy afroamerikaiak lesznek az alanyai ami a b nözés problémájának morálisan és társadalmilag is elfogadhatatlan megoldása lenne. A polgárok megtalálták a saját válaszukat a kérdésre. Az új paradigma, amit közösségi alapúnak neveztünk, a polgárok vágyképét tükrözi a rendezett, civil társadalomról, amelyben keverednek egymással az íratlan társadalmi szabályok az alapvet, alkotmányosan védett jogok és szabadságok elismerésével, és amely egységbe foglalja a rendfenntartást a b nmegel zéssel és a b nözés határok közé szorításával. Az új modell támogatásában nincs hiány. A missouri Kansas Cityben Jackson megye választói ben önként vetettek ki magukra negyedcentes forgalmi adót melyet most COMBAT-nak neveznek (Közösségi Drogellenes Adó 12 ), hogy közösségükben támogassák a drogellenes er feszítéséket. A COM- BAT jól példázza az új paradigma m ködését a gyakorlatban: széles polgári támogatáson és ráfordításon alapszik, anyagi forrásokkal segíti a közösség drogproblémái ellen indított támadást, a végrehajtást és a b nvádi eljárást megel zéssel és problémakezeléssel vegyíti. Az Albert Riederer megyei ügyész vezetésével elindított program Claire McCaskill ügyész 1993-as hivatalba lépése után még jobban kiterjedt és megújult. Célja az, hogy börtönbe juttassa a veszélyes b nöz ket és drogkeresked ket; kezelje azokat a nem er szakos elkövet ket, akik szintén meg akarnak szabadulni a drogtól; és hogy megel zze a gyerekek drogokkal való kísérletezését. A drogellenes alap jelenleg évente közel 15 millió dollárt tesz ki. Ezt az összeget széleskör en használják fel, a droggal összefügg valamennyi problémát számításba véve: a tövények végrehajtását, a közösségi b nmegel zést, a felderítést, az ügyészi és bírósági eljárást, a bebörtönzést, a kezelést és a rehabilitációt. 13 És az eredmények? Hogy csak néhányat említsünk: az 1995 augusztusát megel z harminc hónapban az er szakos b nözés 32 százalékkal csökkent; az ötvenegy új rend r segítségével a droghoz kapcsolódó letartóztatások 300 százalékkal n ttek; az ellen rök, a rend rök és a megyei ügyészek együttes munkája nyomán 1300-nál több drogelosztó helyet zártak be; tizenkét oktatási körzet közel 100 ezer diákja vett részt a droggal való visszaélés megel zési programjaiban. A környékek polgáraira épül b nözés- és drogmegel zési programok száma egyre n ; 26 szervezet végez drogos fekv - és járóbeteg kezelést; el ször próbálkozó, nem er szakos elkövet k bírósági felügyelet mellett drogkezelésben, oktatásban és foglalkoztatásban részesülnek. A COM- BAT m ködik és a polgárok tudják ezt: a szavazók 71 százaléka támogatta a legutolsó referendum alkalmával, 1995 novemberében. Der látóak vagyunk a rend helyreállításának és a b nözés szabályozásának kilátásait illet en, mert látjuk, hogy a polgárok ma határozott lépéseket tesznek, hogy visszaköveteljék azt a szerepet, amely jogosan megilleti ket egy demokratikus államban: meghatározzák környékükön és közösségeikben a polgári lét feltételeit, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket a feltételeket tiszteletben tartsák. Természetesen ezt olyan jogrendben teszik, amely megfelel módon rködik a személyiségi jogok védelmén. Azt az elméletet, hogy a polgárok saját választásukra utalva szükségszer en túlzott korlátokat emelnek, bosszúállók lesznek, és szívesen büntetnek ez a szemlélet uralta a b nügyi igazságszolgáltatás felfogását, meghazudtolták a massachusettsi Sommerville utcáin történtek, Manhattan Belváros Közösségi Bírósága, Baltimore Boyd Booth területe és más környékek az egész Egyesült Államokban. Annak ellenére, hogy néhány közösségben rendkívüli méreteket ölt a b nözés, az önbíráskodás meglehet sen ritka Amerikában. Túl messzire mehetnek a polgárok? Lesznek igazságtalanságok? Igen, id nként. A rend rök, az ügyészek, a b nügyi tisztségvisel k kötelezettségei részben arra fognak irányulni, hogy féken tartsák és tole- 133
10 George L. Kelling Catherine M. Coles ranciára ösztönözzék a polgárokat. De elitista gondolkodásmód lenne azt hinni, hogy egyedül az állam jogosult igazságot és toleranciát osztogatni. Az állami hivatalnokoknak hagyniuk kell m ködni a demokráciát, még akkor is, ha a b nözés szabályozásáról van szó. A polgári kötelezettségek megel z bitorlása, még ha a túlkapások elkerülése, a jobb hatásfok vagy sz k szakmai érdekek nevében történik is, azt nyújtja a polgároknak, amit k maguk is elérhetnek, és el nytelen állampolgári szemlélet idéz el. Ráadásul nem is m ködik. Jó hír, hogy az ablakokat meg lehet javítani, és vissza lehet állítani a rendet. A legreménytelenebbnek t n környékek némelyikén New York Cityben, New Havenben a városi élet min sége egyre javul, a b nözés pedig csökken. Az eredmények jobbak, mint amilyeneket elképzeltünk, és talán még nem is láttuk az összeset. Jegyzetek 1. Jane Jacobs: The Death and Life of Great American Cities, New York, Vintage Books, 1961, 72. o. 2. A program megvitatását és a kutatás leírását lásd The Newark Foot Patrol Experiment, Washington D. C., Police Foundation, International Association of Chiefs of Police, Field Service Division, A Survey of the Police Department, Mimeograph, Fowler és kollégái a közösségi rend rségi munka egy korai kísérletét értékelve a connecticuti Hartfordban hasonló összefüggéseket fedeztek fel. Floyd J. Fowler, Jr. & Thomas Mangione: Neighborhood Crime, Fear, and Social Control: A Second Look at the Hartford Program, National Institute of Justice, U. S. Department of Justice, Washington D. C., U. S. Government Printing Office, April Más speciális népességi csoportokkal, mint például az öregekkel és a menedékházak lakóival kapcsolatos kutatások ugyanilyen eredményeket mutattak. 5. Robert Trojanowicz: An Evaluation of the Neighborhood Foot Patrol Program in Flint, Michigan, East Lansing, Michigan State University, James Q. Wilson & George L. Kelling: The Police and Neighborhood Safety, The Atlantic, March 1982, o. Wilson tagja volt a Rend rségi Alapítvány Igazgatói Testületének, amely megalapozta a newarki Gyalogos Jár r Tanulmányt. A Varieties of Police Behavior (Cambridge, Mass, Harvard University Press 1968) cím munkáját klasszikusnak tartják a rend rségi szakirodalomban, mely szót ejt a rendzavarással kapcsolatos rend ri tevékenységr l is. 7. Wilson & Kelling: The Police and Neighborhood Safety, 31. o. 8. Ugyanott, 32. o. 9. Ugyanott, 34. o. 10. Peter Tira: No Place for Kids: City Will Bulldoze Blighted Mini-Park, San Francisco Independent, vol. 39, no. 12, January 28, 1994, 1. o. 11. Jane Jacobs: The Death and Life of Great American Cities, 72. o. 12. A combat szó magyarul küzdelemet, harcot jelent. 13. Az alapot a következ képpen osztották fel: helyi rend rség: 19 százalék; ügyészség: 9,5 százalék; halasztó végrehajtás (drogbíróság): 12 százalék; kezelés: 15 százalék; megel zés: 7,5 százalék, DARE: 6 százalék. Lásd COMBAT: Community Backed Anti-Drog Tax, Mimeo, Jackson County Prosecutor's Office, Kansas City, Missouri New York gipszmakettje 134
Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában
Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres
RészletesebbenTÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY
TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,
RészletesebbenObama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18.
Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról Fehér Ház James S. Brady sajtószoba July 18, 2014 11:52 AZ ELNÖK: Jó napot kívánok. A tegnapi napon a maláj
RészletesebbenÖsszes regisztrált b ncselekmény
B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenA Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése
LUKONICS ESZTER A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése I. A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) 384/2010. (VIII. 4.) számú
RészletesebbenÉrkezett: 203 SE.`; 0 5. Tisztelt Elnök úrl
2013 12/05 15 :20 FAX 36 1 441 6974 OGY KTK Q0004/002 2 Baráth Zsolt országgyűlési képviselő Érkezett: 203 SE.`; 0 5. Írásbeli kérdés Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök
RészletesebbenEtikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.
Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz
RészletesebbenTájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a
Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-
RészletesebbenKözbiztonság Budapesten
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI
RészletesebbenÉszak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.
RészletesebbenTehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.
Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenUTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU)
UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU) Jelen általános szerződési feltételek (a továbbiakban: biztosítási feltételek) ellenkező megállapodás hiányában az Európai Utazási Biztosító Zártkörűen
RészletesebbenGondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)
Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi
RészletesebbenFoglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az
RészletesebbenKísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett
Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:
RészletesebbenI. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése
I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően
Részletesebbena 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben.
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 8/2007. (III.21.) SZÁMÚ RENDELETE a közterület-felügyeletr l a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben. Tartalom A közterület-felügyelet
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)
NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenNem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda
Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!
RészletesebbenA civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához
A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu
RészletesebbenHack Péter 1. Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban
Hack Péter 1 Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban Amikor a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatosan a korrupció jelenségét vizsgáljuk, mind az igazságügyi kormányzat, mind a
RészletesebbenBESZÁMOLÓ RÁBAPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSÉRE - 2012 -
BESZÁMOLÓ RÁBAPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSÉRE - 2012 - TISZTELT KÉPVISELŐ TESTÜLET! Az alábbiakban szeretnék beszámolni az elmúlt egy év rendőrségi szempontból jelentős történéseiről.
Részletesebben11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK
11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak
RészletesebbenA nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után A 2000-es évek pénzügyi válságát követően sok előre meghatározott szolgáltatás nyújtását ígérő szakmai nyugdíjrendszer
RészletesebbenJegyzıkönyv. 1. A József Attila-lakótelep közbiztonságának helyzete
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: I. 364-6/2012. Jegyzıkönyv Készült: a József
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére
Tárgy: Beszámoló a Békési Rendőrkapitányság Békés városában végzett 2013. évi tevékenységéről Előkészítette: Ladányi Zoltán r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető Véleményező bizottság:
RészletesebbenAz Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése
C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL
1 BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BALATONKENESE RENDŐRŐRS 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 7.; Tel/fax.: 88/584-970 (BM: 22/46-10) e-mail: fodort@veszprem.police.hu BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI
RészletesebbenRENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.
RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.hu Szám: 08030-./ 2011. Ált. 1. sz. példány Jóváhagyom: 2011. március
RészletesebbenUTAZÁSKÉPTELENSÉGRE ÉS ÚTMEGSZAKÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2014-05BST)
UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE ÉS ÚTMEGSZAKÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2014-05BST) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a
RészletesebbenEURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.9.2006 COM(2006) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Éves jelentés a 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából adódó
RészletesebbenDr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban
Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
RészletesebbenNyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM. Hatályos: 2016. április 8.
Nyirádi Szociális Segítő Központ 8454 Nyirád, Park u. 1/A. SZAKMAI PROGRAM Hatályos: 2016. április 8. TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény célja, feladata Az intézmény alapelvei Az intézmény jelképe Az intézmény
RészletesebbenA kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.
RészletesebbenKérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban
Kérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban 2013. október Készült a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. megbízásából Készítette: Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet kutatási
RészletesebbenAz őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban
Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek
RészletesebbenAtradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár
Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenBejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség
Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség Dr. Túri Viktória Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Bejárható Magyarország Keretprogram Természetjáró szabadidő-szervező és programkoordinátor
RészletesebbenEpöl Község Önkormányzatának 2010.
Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel
RészletesebbenTheodore J. Kaczynski: Üsd ahol fáj!
Theodore J. Kaczynski: Üsd ahol fáj! A fordítás alapjául szolgált Technological Slavery, The Collected Writings of Theodore J. Kaczynski a.k.a. The Unabomber szerk. Dr. David Skrbina, Feral House, 2010.
RészletesebbenStroke Ne késlekedj kampány. Kampánynyitó sajtóközlemény. Sajtófigyelés
Stroke Ne késlekedj kampány Kampánynyitó sajtóközlemény Sajtófigyelés Ne késlekedj kampány az életért - Minden perc számít http://www.kormend.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=19391 2010. február 11.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
RészletesebbenMosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve
Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...
RészletesebbenA SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI
RészletesebbenNEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 186-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 4 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM
RészletesebbenGazdaság és gazdaságpolitika
Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenRENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA
ELTE TANÍTÓ ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA 2004. TARTALOMJEGYZÉK Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat I. Általános rendelkezések 3. oldal II. Az ELTE Tanító-és Óvóképző
RészletesebbenA magzat életének védelme az új alkotmányban
HÁMORI ANTAL A magzat életének védelme az új alkotmányban 1967-ben született Komlón. Állam- és jogtudományi, valamint kánonjogi doktor, okl. levéltáros, etika- és hittanár. Egyetemi tanulmányait az ELTE
RészletesebbenTEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti
Részletesebben... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben!
A NYÍREGYHÁZI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... Küzdeni, felragyogni, gyõzni a vízen! Ez az élet, nem az üldögélés a kikötõben! Krúdy Gyula Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1.Nevelési program...6
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI JOG 3.
KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD
Részletesebben17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE
17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE A legnagyobb ellenségünk a Közvetlen Értékesítés/Network Marketing/MLM üzletben, az elutasítástól való félelem. Amiatt aggódunk, hogy vajon mit fognak gondolni az emberek az ajánlatunkról.
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új
10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek
Részletesebben*:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf:124 Tel: 74/501-100 BM: 23/36-10 Fax:23/36-90 ::pilisig@tolna.police.hu. Beszámoló. Szekszárd 2015.
RENDŐRKAPITÁNYSÁG SZEKSZÁRD *:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf:124 Tel: 74/501-100 BM: 23/36-10 Fax:23/36-90 ::pilisig@tolna.police.hu Szám: 17010/ 360-9/2015. ált. A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. évi munkájáról
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség ELŐTERJESZTÉS Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. évi munkájáról Szabó Norbert tűzoltó őrnagy
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.999/2004/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2005. év január hó 20. napján tartott nyilvános ülésen
RészletesebbenA munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)
A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66
RészletesebbenOnline kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében
389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenMunkába, de hány keréken?
Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette
RészletesebbenBiztonsági komplexumok az információs korban Robothadviselés 2010
Robothadviselés 2010 Gábri Máté ZMNE KMDI 2010. november 24. 1 Biztonságelméletek 2 Mi a biztonság? Vizsgálati szintek Szektorok 3 Klasszikus elmélet Az elmélet nyitása 4 5 A biztonságfelfogás átalakulása
RészletesebbenA népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt
A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született
RészletesebbenTemplomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM
Templomdombi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM SZENTENDRE 2013 Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...
RészletesebbenRend rkapitányság Tapolca : 8300 Tapolca Ady E. u. 2. sz. : +36/87/412-322 fax: 06/87/412-322 E-mail: RauszI@veszprem.police.hu.
Szám: 19040-938/2012 Ált. Rend rkapitányság Tapolca : 8300 Tapolca Ady E. u. 2. sz. : +36/87/412-322 fax: 06/87/412-322 E-mail: RauszI@veszprem.police.hu Jóváhagyom: Rausz István r. alezredes Mb. Kapitányságvezet
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenA Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 505/2016. (V. 3.) számú HATÁROZATA
Ügyiratszám: MN/4540-11/2016. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a közösségek kirekesztését tilalmazó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának
RészletesebbenHtársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran
EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi
RészletesebbenLaudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon
Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. bűnözésről
T Á J É K O Z T A T Ó a bűnözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN
RészletesebbenMiskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások
5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati
RészletesebbenSZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS
SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani
RészletesebbenKIDS COUNT Indikátor Összefoglaló A középiskolából való lemorzsolódás csökkentése [Reducing the High School Dropout Rate] 2005.
1 KIDS COUNT Indikátor Összefoglaló A középiskolából való lemorzsolódás csökkentése [Reducing the High School Dropout Rate] 2005. július A legutóbbi években a lemorzsolódás jelentısen csökken az Amerikai
RészletesebbenTanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen
HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
RészletesebbenDOB ÓVODA 1077 BUDAPEST, DOB U. 95. HÁZIREND HÁZIREND
HÁZIREND DOB ÓVODA 1077 Budapest, Dob u. 95. Telefon/fax: 06-1-342-5133 Honlap: www.dobovoda.hu E-mail: dobovoda@gmail.com Az intézmény OM azonosítója: 034358 Határozatszámon elfogadta: 50 /2015. (X.26.)
RészletesebbenA Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója
A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója A Budapest Airport 2007. januárjában és februárjában immár második alkalommal lakossági fórumsorozatot
Részletesebben331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet
Részletesebbenszakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31.
A CIVIL KÁBÍTÓSZERÜGYI KOORDINÁCIÓ ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS LEHETŐSÉGEI HELYI SZINTEN szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. Tartalom Bevezetés... 3 A kábítószerügyi koordináció
RészletesebbenVizsgálati jelentés. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról
*Ikt./Ref: *** / /2008. A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. célvizsgálatáról Készítette: *** Jóváhagyta: *** 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 1. A VIZSGÁLAT JELLEMZŐI, CÉLJA, IDŐTARTAMA,
RészletesebbenAmit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk
Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk
RészletesebbenSemmelweis Egyetem Napköziotthonos Óvodája HÁZIREND
Semmelweis Egyetem Napköziotthonos Óvodája 1089 Budapest, Elnök utca 4. OM: 034394 HÁZIREND Intézmény OM - azonosítója: 034394 Készítette: Plézerné Tósoki Anikó m.b.vezető Legitimációs eljárás - Az érvényességet
RészletesebbenÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június
MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített
RészletesebbenF. G. JACOBS FÖTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: 2004. február 19. 1
F. G. JACOBS FÖTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: 2004. február 19. 1 1. Az arany tisztaságát hagyományosan karátban mérték, e rendszerben a tiszta arany 24 karátos; manapság többnyire ezredrészekben
RészletesebbenA TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE
2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.
RészletesebbenHelyi Nevelési Programja
Miskolci Diósgyőri Óvoda, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Bulgárföldi Tagóvodája, a Miskolci Diósgyőri Óvoda Stadion Sport Tagóvodája valamint a Miskolci Diósgyőri Óvoda Lorántffy Zsuzsanna Tagóvodája Helyi
RészletesebbenBűnmegelőzési kisszótár
Bűnmegelőzési kisszótár Biztonság Gyűjtőfogalom, amely magába foglalja az adott ország külső fenyegetettségétől való megvédését, illetőleg az erre való (preventív, stratégiai) felkészülést egyfelől, másfelől
RészletesebbenÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a REGÁLIANUS CO.D Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.regalianusklima.hu weboldalon
RészletesebbenSzám: 29000/105/1422/ /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea. : Kissné Vadas Enikő r. alezr.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1422/
RészletesebbenMelléklet. Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása
Melléklet Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása Tudományos következtetések és az Európai Gyógyszerügynökség által kiadott elutasítás indoklása A
RészletesebbenPÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK?
PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998 2010* Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem) Ilonszki Gabriella ÖSSZEFOGLALÓ A nők hazai politikai alul-reprezentáltságának
Részletesebben