.Rendzavarás és félelem.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ".Rendzavarás és félelem."

Átírás

1 .GEORGE L. KELLING CATHERINE M. COLES..Rendzavarás és félelem. Fordította: Gy rffy Iván A RENDZAVARÁS MEGHATÁROZÁSA Mi a rendzavarás? Széles társadalmi értelemben a rendzavarás udvariatlanságot, durva és fenyeget viselkedést jelent, amely zavarja az életvitelt, különösképpen a városit. A városi életet számtalan ismeretlen megjelenése jellemzi. Ilyen körülmények között a polgároknak szükségük van a rend minimumára. Akár laknak, vásárolnak, szállítanak vagy dolgoznak, élvezik a kulturális szolgáltatásokat, vagy játszani engedik gyermekeiket a város területén. A polgárok igénylik azt, amit a városkutató Jane Jacobs a városi élet kis módosulásának nevezett: olyan beépített eszköztárat, amely el segíti az idegenek békés együttélésének civilizált, de lényegében tiszteletteljes és tartózkodó formáit. 1 Mib l áll ez a beépített eszköztár? Az utcai szertartások és rítusok sokaságából, melyek segítségével az emberek megbízhatóságukat és viselkedésük megjósolhatóságát kommunikálják: a szemkontaktus korlátozása, a személyes tér tiszteletben tartása, a hangszín árnyalatai, átsétálás az utca valamelyik oldalára a lista úgyszólván végtelen. E magatartások közül kevés van írásba fektetve; legtöbbjük a feln tté válás során vés dik a polgárokba. A legkevésbé a kicsi és homogén környékeken és közösségekben szükségesek az utcai élet kis módosulásai, ahol az emberek élete sokféle módon összefonódik. Itt az udvariasság, a civil mentalitás f biztosítéka a hálószer kötelezettségek rendszere és a meghittség. Még a legzavarodottabb vagy zavart kelt egyének is ismer sek a közösség számára: mindenki tudja, meddig mennek el, így viselkedésük megjósolható, még ha az deviáns is. Pluralista, kozmopolita területeken azonban, ahol az idegenekkel való kapcsolat gyakori és mindennapos, nem rendelkezünk személyes tudással, nem ismerjük történetét és talán még hírét sem azoknak, akikkel találkozunk. Ehelyett az utcán észlelt cselekvésformákhoz igazodunk, és azoknak megfelel en alakítjuk közösségi viselkedésünket, ha mi vagyunk idegenek. A legtöbb polgárnak nem okoz nehézséget, hogy rátaláljon a civil mentalitásra, amely a szabadsággal együtt magában foglalja az önként vállalt korlátokat és kötelezettségeket is. Azonban vannak olyanok, akik képtelenek vagy vonakodnak elfogadni akár egyetlen magatartási korlátot is. Széls séges változatát azok a zsákmányra vadászó b nöz k jelentik, akik ölnek, tettleg bántalmaznak, er szakolnak, rabolnak vagy lopnak. A társadalom majdnem egységesen bünteti az ilyen magatartást: a m köd társadalmi normák és értékek mellett kialakítottunk néhány intézményt megel zésére és/vagy büntetésére: a rend rséget, az ügyészséget, a bíróságot és a börtönöket. Kevésbé széls séges változat a rendzavaró viselkedés, amely miközben korántsem olyan súlyos, mint a fent említett b ntettek nem kevésbé fenyegetheti a társadalmi rendet azáltal, hogy félelmet és b nelkövetésre alkalmas feltételeket teremt. Rendzavaró viselkedésen értjük különösképpen az agresszív kéregetést, az utcai prostitúciót, a George L. Kelling & Catherine M. Coles: Fixing Broken Windows. Restoring Order and Reducing Crime in Our Communities, Martin Kessler Books, The Free Press, New York London Toronto Sydney Singapore 1996, 14 22, 32 36, o. 125

2 George L. Kelling Catherine M. Coles részegséget és az ivást nyilvános helyen, a fenyeget magatartást, zaklatást, utcák és közterületek rongálását, a vandalizmust és a graffitit, a nyilvános vizelést és székelést, az engedély nélküli árusítást és házalást, az autók ablakának kéretlen lemosását és más ehhez hasonló cselekedeteket. Míg e cselekedetek közül sokat b nösnek tartunk, az állami törvények és a városi rendeletek általában a vétségek vagy kis b nök körébe sorolják ket, melyek leggyakrabban csupán bírsággal vagy közmunkával büntethet k. Jóformán mindenki egyetért abban, hogy b ncselekményt elkövetni helytelen dolog, letartóztatást és büntetést érdemel még akkor is, ha nem tekintünk minden b ntettet egyaránt súlyosnak, eltér nek ítéljük következményeit vagy a rend rségi fellépés szükségességét. Példának okáért sokáig magánügynek tekintették a házastársi durvaságot és a házasságon belüli nemi er szakot, a rend rségi és ügyészségi beavatkozásnak határt szabtak, legjobb esetben óvatos eljárást lehetett csak kezdeményezni. Mostanra az értékek természetesen megváltoztak, a házastársi durvaság és a házasságon belüli nemi er szak a súlyos bántalmazás és a nemi er szak más formáival azonos paragrafus alá esik. Talán még komolyabban is veszik ismétl d természete és elterjedtsége miatt. A legtöbb társadalomban nem kevésbé törvénytelen, és szigorúan büntetetend a gyilkosság, a nemi er szak, a tettlegesség és lopás egyik vagy másik fajtája. A rendzavaró viselkedések esete sokkal bizonytalanabb, és kevésbé egyértelm. Alighanem közülünk is sokan elismernék, hogy közterületen vizeltek, részegek voltak, szorult helyzetben pénzt kértek valakit l (hogy segítséget kérhessenek telefonon vagy buszra szállhassanak), illegális árusoktól vásároltak, vagy szolgáltatásokat, prostituáltakat használtak, akadályozták az autós vagy gyalogos közlekedést, kisebb vandál cselekedeteket hajtottak végre, vagy más hasonló, rendzavaró viselkedést mutató kisebb b nöket követtek el. Miért kellene a polgároknak kellemetlenül érezniük magukat és félniük olyan cselekedetekt l, melyeket közülük is sokan elkövettek egy-két esetben? Miért kellene az ily módon b nös emberek közül csak némelyeket figyelmeztetni és/vagy letartóztatni, míg másokat nem? Miért kell egyáltalán korlátozni vagy szabályozni ezeket a cselekedeteket, melyek látszólag jóval kevésbé súlyosak, mint a b ntettek, csak azért, mert potenciálisan kevésbé képesek megsebezni másokat vagy kárt okozni nekik? A válasz e kérdésekre abban a hirtelen félelemben rejlik, melyet egy kritikus tömeget elérve az ilyen és ehhez hasonló rendzavaró viselkedések idéznek el a helyi közösségben. És abban, hogy lehet séget teremtenek súlyosabb b nök elkövetésére, a város hanyatlására és leromlására, melyek végs soron a ki nem kényszerített rendzavarásból következnek. Sem a kérdések, sem a válaszok nem akadémikusak: a rendzavarás, a félelem, a b nözés és a városok leromlása komolyan fenyegeti a városi életet és kereskedelmet a mai Amerikában. RENDZAVARÁS ÉS FÉLELEM: A TÖRÖTT ABLAKOK Az 1970-es évek közepén a Rend rségi Alapítvány égisze alatt egy elemz csoport Kelling vezetésével kísérletet végzet Newarkban (New Jersey állam), melyet Gyalogos Jár r Kísérletnek neveztek. 2 Amíg a gyalogos jár rözés sok polgár és politikus körében népszer volt, a legtöbb vezet beosztású rend r az értékes források elvesztegetésének tartotta, amelyeket sokkal jobban hasznosíthatnának a valódi rend ri munkában, azaz a gépkocsis jár rözésben. Az 1960-as években például egy tanulmány melyet a Rend rf nökök Nemzetközi Szervezete készített a Bostoni Rend rkapitányságról azzal gúnyolta ki a kapitányságot, hogy a b nöz elemek [...] hálásak a rend rszervezeteknek, amiért azok ragaszkodnak elavult módszerükhöz, és tagjaik nagy részét gyalogos jár rözésre jelölik ki. 3 A gyalogos jár rszolgálatnak a polgárok körében való népszer sége miatt azonban New Jersey állam Biztonságos és Tiszta Környék Programjának részeként támogatta a gyalogos jár rözést. A városi rend rség a pénzt elfogadta, és az alapot javarészt további állások megteremtésére fordította. Sajnálatos módon azonban a gyalogos jár rözést járulékos programként hozták létre, mely a többi rend rségi szolgáltatás függelékeként m ködött, és csak minimális mértékben épült be az átfogó rend rségi stratégiába. Kutatásai folyamán Kelling sok id t töltött a newarki rend rökkel gyalogos jár rözésük közben. A jár rök aránylag csekély felkészítést vagy eligazítást kaptak, így jobbára csak magukra hagyatkozhattak rjárataik során. Kelling úgy találta, hogy bár számtalan különböz környéket ellen riztek, meglep en azonos módon cselekedtek. A környékeik életében résztvev rend röket az adott terület közönsége jól, gyakran név szerint is ismerte, és a rend rök 126

3 Rendzavarás és félelem Edward Burra: Harlem,

4 George L. Kelling Catherine M. Coles is hasonlóképpen ismerték az ott lakókat, a keresked ket, az utca népét. A gyalogos jár rök lépést tartottak a helyi problémákkal, felel sséget vállalták a területért és az emberekért, rendszeres információforrásokkal rendelkeztek (házvezet k, árusok, az utca népe), törzsvendégnek számítottak a helyi éttermekben, ellen rizték a veszélyes helyeket, mint például a bárokat, és egy alkalommal egy belvárosi vegyesboltot is, amely felt n en mutogatta a kések és egyenespengéj borotvák nagy választákét s árulta azokat, és amelynek léte az rjáratok során valamilyen úton-módon tudomásukra jutott. Végül a rend- rök a polgárokkal együttm ködve és azok érdekeit képviselve utcai szabályokat állítottak fel, amelyeket általánosan ismertek és széles körben elfogadtak a tekintélyes emberek éppúgy, mint az utca népe. Ezek az informális szabályok olyan viselkedéseket szabályoztak, mint a kéregetés, a járdákon vagy a parkokban való fekvés vagy gyülekezés, nyilvános helyen történ ivás és drogfogyasztás. Nem pusztán megtiltottak bizonyos cselekedeteket, mint például a prostitúcióra való csábítást, hanem gyakran meghatározták egyes cselekmények feltételeit és módszereit: például kéregetni szabad volt, ám nem az éppen megálló vagy buszra váró emberekt l. A boltok lépcs ire le lehetett ülni, de lefeküdni már nem; nyilvános helyen csak úgy lehetett alkoholt inni, ha az üveg csomagolópapírba volt burkolva, és akkor is kizárólag a f útvonalakon kívül. E szabályok természetszer leg környékr l környékre változtak. A legtöbb New Jersey-i rend rf nök megdöbbent, amikor megtudta a program értékel it l, hogy egyes (név nélkül említett) rend rök, akiknek támadó b ntetteket tulajdonítottak, azokat gyalogos jár rözés közben követték el. Például egy gyalogos rend rjár r megelégelte, hogy egy este már másodszor hívták ki verekedés miatt ugyanabba a bárba, és elrendelte, hogy arra az éjszakára zárják be a bárt bár a záróra még jó néhány órával odébb volt. A csapos morgolódott egy kicsit, majd bezárt, és a következ napon a szokásos id ben ismét kinyitotta az üzletet. Amikor ezt a közjátékot elmesélték az érintett körzet rend rf nökének, aki nem tudta hogy az beosztottjáról van szó, a következ ket mondta: ez soha nem történhetne meg az én körzetemben, kirúgnám a rend rt. Ha a rend rtisztvisel ket nem is hatotta meg a gyalogos jár rözés, a polgárok visszajelzései egyértelm en pozitívak voltak, még abban az esetben is, amikor egy többségében fekete környéket fehér jár rök ellen riztek. A félelem megállíthatatlanul csökkent, és rend rök megbecsülése magasra emelkedett. Habár a gyalogos jár rözés nem szorította vissza a súlyos b ntettek elterjedtségét, a gyalogosan ellen- rzött környékek lakói nagyobb biztonságban érezték magukat, mint a más környékbeliek. Úgy hitték, csökkent a b nözés, és láthatólag kevesebb intézkedést tettek azért, hogy megvédjék magukat a b nözést l (mint pl. a zárt ajtók mögötti otthon tartózkodás). 4 A másik oldalt tekintve a gyalogos rend rök is sokkal készségesebbek voltak a környék polgáraival szemben, és helyesebb viselkedést is tapasztaltak, mint autós társaik. Hasonló eredményekre jutott Michigan állam Flint nev városában Robert Trojanowicz egyetemi professzor, aki ráadásul azt is kimutatta, hogy a gyalogos rend rök kevésbé féltek egyedül, mint ugyanazon a területen a gépkocsis jár rök párosával. 5 Abban az id ben nem volt egészen tisztázott, hogy Newarkban a polgárok félelmének csökkenését miért idézte el olyan drámai módon a gyalogos jár rözés. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a gyalogos jár rözés a rend rök jelenlétének tudatára ébresztette a polgárokat (minthogy a lakók rendkívül érzékenyek voltak a gyalogos rend rök bevetésére vagy visszavonására), és ennek következtében nyugodtabbak lettek. A gyalogjár rök egyetlen környéken sem voltak hetente átlag 30 óránál többet ily módon meglehet sen kevés jár rözés csökkentette nagymértékben a félelmet. Még valószín bb magyarázat, hogy a polgárok b ntettekt l való félelmének csökkenését az okozta, amit a rend rök jár rszolgálatuk idején cselekedtek. A kísérlet lényegében megmutatta, hogy a gyalogos rend rjár rök a rendzavaró viselkedés kezelésén és korlátozásán dolgoztak. Hogyan tették ezt? A rend rök a rendfenntartó hatalmukat nem csupán a büntet jog vagy a rend- rségi szervezetük révén nyerték, hanem egyfajta mandátumot kaptak azoktól is, akiknek rendjét rizték: az utcákat használó, a környéken lakó vagy üzletel polgároktól, és azoktól is, akik kilógtak a sorból. Az id el rehaladtával a mindennapi érintkezéseken keresztül a polgárok és a rend rök megismerték egymást, és felismerték, hogy közös az érdekük az utcák békéjének és rendjének meg rzésében. Esetenként a rend rség és a polgárok megtárgyalták egymással a környék rendzavarási küszöbét, és azokat az életviteli szabályokat, amelyeket a küszöb átlépése esetén fognak alkalmazni. Ebben a folyamatban a rend rök azonnali beavatkozása játszotta a kulcsszerepet, de cselekedeteik segíthették a környék megfelel életvitelére vonatkozó konszenzus megalapozását is, mely elég er ssé válik ahhoz, 128

5 Rendzavarás és félelem hogy ellenálljon a rend rség távolléte esetén, és így a rend rök aktuális jelenlétének hatását is fokozza. A newarki Gyalogos Jár r Kísérlet eredményeit 1981-ben hozták nyilvánosságra. Ezekre és a saját kutatásaikra támaszkodva Kelling és James Q. Wilson (a rend rségi munka és a közrend iránt érdekl d harvardi professzor) 1982-ben publikált egy cikket az Atlantic cím folyóiratban, melyet közvetlenül a rend rségi rendfenntartó tevékenység jelent ségének szenteltek. 6 A Törött ablakok [Broken Windows] elnevezéssel ismertté vált cikk egy törött ablak analógiáját használta a rendzavarás és a b nözés közötti összefüggés leírására: ha egy épület ablaka betört, és nem javítják meg, a többi ablakát is hamar be fogják törni [...] Egyetlen meg nem javítatott ablak jelzi azt, hogy senki nem tör dik vele, és így a többi ablak betörése sem kerül semmibe. 7 Kelling és Wilson ezt a folyamatot konkrétan is leírja: Azoknak a családoknak a tartós környezete, akik tör dnek otthonaikkal, foglalkoznak egymás gyerekeivel és határozottan távol tartják magukat a betolakodóktól, néhány éven vagy akár pár hónapon belül is barátságtalan és ijeszt dzsungellé változhat. Elhagyják tárgyaikat, kin körülöttük a gaz, betörik egy ablak. A feln ttek nem szidják többé össze lármázó gyerekeiket, a gyerekek pedig ezen felbátorodva még lármásabbak lesznek. Családok költöznek ki, független feln ttek költöznek be. Tinédzserek gyülekeznek a sarki bolt el tt. A boltos távozásra kéri ket; megtagadják. Verekedések törnek ki. Gy lik a szemét. Emberek kezdenek inni a f szerbolt el tt; egy részeg összerogy a járdán, és hagyják, hogy ott aludjon. A járókel ket kéreget k zaklatják. 8 A hasonlat értelmében a rendzavaró viselkedés szabályozatlan és ellen rizetlen volta jelzi a polgárok számára, hogy a terület nem biztonságos. A polgárok körültekint bbek lesznek, és félelemmel telve elt nnek az utcákról, elkerülnek bizonyos területeket, csökkentik tevékenységük és érintkezéseik normális szintjét. Ahogy a polgárok fizikai értelemben visszavonulnak az utcáról, ugyanúgy kivonulnak polgártársaik kölcsönös támogatásának szerepéb l is. Ennek következtében lemondanak a társadalmi kontroll segítésér l, mely korábban fenntartotta a közösséget, el mozdítva a társadalom atomizálódását. Végül az ilyen környék kialakulásával melyet a városi életmód és a társadalmi érintkezés szerkezete egyaránt aláaknázott a sebezhet ség addig növekszig, amíg egyre több lesz a rendzavaró viselkedés, és még több súlyos b ncselekmény árasztja el a térséget. Wilson és Kelling szavaival: A súlyos utcai b nözés virágzik azokon a területeken, ahol a rendzavaró viselkedés ellen rizetlenné válik. A nem ellen rzött kéreget hatását tekintve az els törött ablak. Az útonállók és rablók, alkalmiak vagy profik, úgy gondolják, kisebb az esélye annak, hogy elfogják vagy akár csak azonosítsák ket azokon az utcákon, ahol a potenciális áldozatokat már megfélemlítették az ott uralkodó viszonyok. Ha a környék nem tud visszatartani egy kellemetlen kéreget t attól, hogy a járókel ket bosszantsa, a tolvaj rájöhet, hogy sokkal kisebb a valószín sége annak is, hogy egy potenciális b nöz azonosítása érdekében hívják a rend rséget, vagy hogy a b ncselekmény elkövetése közben beavatkozzanak. 9 A rendzavaró viselkedés és a polgárok félelme között meglév okozati összefüggésr l szóló tudósításukban Wilson és Kelling a newarki Gyalogos Jár r Kísérlet megállapításaira támaszkodtak, és olyan, speciálisan az öregekkel foglalkozó kutatásokra, melyeket egyéb helyeken Portland-ben, Baltimoreban és Bostonban folytattak le. Míg a rendzavarás és a félelem közötti oksági kapcsolatot empirikus tényként mutatták be, a rendzavarás és a súlyos b nök, a rendzavarás és a város hanyatlása közti összefüggéseket további empirikus tesztelést igényl elméletekként tették közzé. Sajnálatos módon majdnem egy évtizedig nem történt ilyen tesztelés, és így nem mutathatott fel konkrét eredményeket. Id közben a Törött ablakok -ra bizonytalan válaszok érkeztek. Sok polgár számára ez az érv a környékre és a közösségi problémákra vonatkozó meggy z désük bizonyítását jelentette és igazolta, egy olyan nyelvezet használatával fejezte ki a kapcsolatot a környéken uralkodó rendzavarás és félelem között, melyet a polgárok maguk között és a rend rséggel beszélgetve is használtak. Bizonyos, hogy ez a felfogás egy, a közterületek rendjének helyreállítására vonatkozó látens, de növekv mértékben er söd civil óhajt fejezett ki. Némelyik rend ri szervezet számára a Törött ablakok a rendzavarás és félelem között olyan összefüggést fedett fel, amely megértette velük, hogy miért fektetnek nagy hangsúlyt a polgárok a rendzavarás kérdésére, és talán alátámasztotta saját elképzeléseiket is a rendzavarás és a b nözés közötti kapcsolatról. Dennis Nowicki, a Chicagói Rend rkapitányság korábbi vezet je, jelenleg Charlotte (North Carolina állam) rend rf kapitánya röviddel a Törött ablakok megjelenése után megjegyezte: Tudtam róluk. Ha megakadályozzuk a kölyköket, hogy kéregessenek 129

6 George L. Kelling Catherine M. Coles az El-ben (Chicago földalatti rendszerében), rablásokat akadályozunk meg. A kölykök el ször csak pénzt kérnek. Kés bb rájönnek, hogy az emberek bizonytalanok a földalattiban, és megpróbálják megfélemlíteni ket, hogy pénzt adjanak nekik. Kis lépés választja el a megfélemlítést attól, hogy egyszer en elvegyék az emberekt l a pénzt. Mindemellett a Törött ablakok ismét kinyitotta Pandora szelencéjét, melyet a rend rség és egyéb b nügyi igazságszolgáltatási szervek tartottak zárva, el re sejtetvén, hogy a rendzavarással való foglalkozás egyszerre lehet jelentéktelen és kockázatos. Kérdéseket vetett fel a közigazgatás, a b nügyi igazságszolgáltatás, a rend ri munka és az alkotmányos jog (különösen a személyiségi jogok törvényes védelme) birodalmaiban, részben megkérd jelezte az 1960-as és 1970-es években történt fejl dést. Példának okáért a domináns b nügyi igazságszolgáltatási paradigma szerint a rend rség a törvény végrehajtásának képvisel jeként jelent meg, célja a súlyos b nök útjának feltartóztatása vagy a már befejezett súlyos b nök feltárása volt. A letartóztatásokon keresztül pedig útjára indíthatta a b nöz k elítélését a b nügyi igazságszolgáltatás rendszerén belül. A rend ri rendfenntartásnak a polgári félelem csökkentésében és végs soron a súlyos b nözés megel zésében felfedett meghatározó jelent ségének felismerése közszemlére tette a rend ri munkát törvényesít korábbi felfogást. A legtöbb rend ri szervezet azt tartotta magáról, hogy túlságosan elfoglalja t a szolgálatát kér hívásokra való reagálás és a súlyos b nözés ahhoz, hogy figyelmet fordíthatna a rendzavarásra. Ugyanilyen módon a cselekvésszabadság hívei szerint a rendzavarás visszaszorítására irányuló er feszítések megengedhetetlen módon sértik azon személyek szabadságjogainak alkotmányban biztosított védelmét, akik semmiféle b ntettet nem követtek el. F ként a mentális betegek, a hajléktalanok és a kisebbségi csoportok szószólói tartották gyalázatosnak azt, amit k a szegényekkel és hátrányos helyzet ekkel szembeni támadásnak érzékeltek. A RENDZAVARÓ VISELKEDÉS ELEMEI Milyen elemekb l áll az a kontextus, amelyben rendzavaró viselkedést követnek el, és melyek azok az elemek, amelyek a közösség számára ugyanolyan komoly következményeket hordoznak magukban, mint amilyennel a súlyos b nözés jár? Legkevesebb öt ilyen elemet tarthatunk számon. Az id ; a hely; egy rendzavaró személy korábbi viselkedése; az áldozat vagy megfigyel helyzete a rendzavarás elkövet jéhez viszonyítva; az incidensek tömegét vagy csoportját maga után vonó különös cselekedet, f leg amennyiben képes az egész környéket vagy közösséget befolyásolni. Eltekintve egyéni jelent ségükt l, az öt elem rendszerint összekapcsolódik, hatásuk pedig összeadódik. ID Mindannyian megértjük, hogy az egyes viselkedési formák egy adott id ben megfelel ek lehetnek, és alkalmatlanok egy másikban. Az alkalmasság egy fokig a mi bizonyos megjósolható viselkedésekre vonatkozó elvárásainkon múlik. Függhet a közönség jellemz it l is, amelynek jelenlétét elvárjuk. Az ünnepek és fesztiválok jó példák erre. Szilveszter éjszakája a mulatozás ideje, és sok közösség keményen dolgozik azért, hogy biztonságos körülményeket teremtsen az ünnepl k számára (például a tömegközlekedés járatainak s rítésével). A Halloween a jelmezek, a koldulás, a csínyek és az emberek ijesztgetésének ideje. A Függetlenség Napja a t zijáték és a zaj ideje. A legtöbben közülünk sokkal inkább elnézik ezeken a napokon a d zsölést és mulatozást, mint máskor. Ugyanígy péntek és szombat este a nagyobb zajokat könnyebben elviseljük, mint hétköznap, amikor a többségnek másnap munkába kell mennie. Egy villa el tt békésen kéreget napközben legtöbbünknek nem annyira ijeszt, míg ugyanez az ember ugyanazon a helyen szürkületkor vagy sötétedés után igazán vészjósló lehet. Egészen más két kéreget csúcsforgalomban a földalatti lépcs jének tetején, mint ugyanazok éjfélkor, amikor már kevés ember tartózkodik az utcán. A prostituált esete, aki lakó/keresked negyedben álldogál a sarkon hajnali kett kor, eltér attól, ha ugyanezt kora délután teszi, amikor a gyerekek hazamennek az iskolából. Azok az emberek, akik a kereskedelmi negyed járdáin fekszenek keresztben, sokkal rosszabb hatással vannak a gyalogos közlekedésre nyitva tartási id ben, mint záróra után. Mindegyik esetben ha azonos magatartást tanúsítanak is a tevékenység id pontja különös szándékkal ruházza fel a cselekedetet, és eltér hatást gyakorol az emberekre és a környez területre. 130

7 Rendzavarás és félelem HELY Hasonlóképpen, amikor minden más egyezik, a hely határozhatja meg az egyedi cselekvés szándékát és hatását. A kéregetés ismét szemléletes példa lehet, minthogy ugyanez a cselekvésforma egészen különböz jelentést mutathat fel a lakó- és kereskedelmi negyedben. A massachusettsi Cambridge-ben lév Harvard téren sürgöl d tömegek meglehet sen ártalmatlanná változtatják a gyorsétkezde lépcs jén ül kéreget t. A Cambridge egyik lakókörzetében lév öregek otthonának lépcs jén üldögél kéreget azonban sokkal fenyeget bb lehet a lakók számára. Ha valaki napközben egy forgalmas utcán felszólít, hogy nézd meg a kocsid, könny visszautasítani; ugyanez a felhívás félelmetesebb lehet egy földalatti garázsban, ha senki sincs a közelben. Úgyszintén kezelhet problémának t nik a park menti árusítás a járókel k elkerülhetik a torlódást, ha betérnek a parkba vagy átkelnek az utca túloldalára. Egy kereskedelmi negyedben, ahol a kirakatnézegetésen és az üzletekbe való szabad bejáráson sok múlik, ez a fajta árusítás nem csupán az üzletekre mérhet súlyos csapást, hanem a közelben lakó és a keresked kre számító polgárokra is. A RENDZAVARÓ SZEMÉLY KORÁBBI VISELKEDÉSE Bizonyos személyek viselkedése, akár tartósan, akár közvetlenül el zi meg a rendzavaró viselkedést, többletjelentést ad a bekövetkez cselekedetnek. Ha például valaki korábban állandóan terrorizálta környezetét, ütötte az embereket, ürülékkel dobálózott, megpróbálta elzárni el lük az áthaladás útját, és most csupán passzív módon koldul, nem kevesebb félelmet idéz el. Ennek oka, hogy korábbi agresszív viselkedése miatt rossz híre keletkezett. Vagy ha valaki drogtól vagy italtól bódultan tántorgott, és kiszámíthatatlan volt a viselkedése, és most szilárdan áll csészéjét maga elé tartva mozdulatlanul, korábbi drogos vagy alkoholos befolyásoltsága alatti viselkedése nyomán fenyeget nek t nhet fel. AZ ÁLDOZATNAK VAGY MEGFIGYEL NEK AZ ELKÖ- VET HÖZ VISZONYÍTOTT HELYZETE Az áldozat vagy megfigyel kora, fizikai állapota, neme és más jellegzetességei, melyek az elkövet számára sebezhet bbé teszik t, szintén feler sítik a rendzavaró viselkedés értelmét és a benne rejl fenyegetést. Eltér eset, ha egy részeg a buszra várakozó, kisgyermekét kezében tartó terhes asszony el tt hadonászik és üvöltözik, mint amikor az illet két diák társaságában cselekszik hasonlóképpen. Tartunk az asszony sebezhet ségét l, a gyerekre gyakorolt hatástól, és attól, hogy milyen nagy nehézségbe ütközhet eltávozniuk a részeg közeléb l. Sokkal kevésbé féltjük a hasonló helyzetbe került életer s fiatalokat, akik ha a szituáció túl fenyeget vé válna könyebben elmenekülhetnek vagy megvédhetik magukat. Más emberek sebezhet bbek például a gyerekek, az öregek, a fogyatékosok vagy gyengénlátók, a tolókocsiban ül k stb., így a rájuk irányuló rendzavaró vagy udvariatlan cselekedetek sokkal súlyosabbak és fenyeget bbek lehetnek, amennyiben olyasvalaki áll mögöttük, aki fizikailag er sebb. NAGYSÁG VAGY TÖMEGESSÉG A nagyság vagy tömegesség tényez je sajátos hatást gyakorol az egyén cselekedetre vonatkozó észlelésére és válaszára, valamint a környezet egészségére, életképességére. Ahogy azt Wilson és Kelling megmutatta, a rendzavarás viszonyai arra utalnak, hogy senki sem tör dik velük. Ha a tömegességb l indulunk ki, minél nagyobb a rendzavarás, annál er sebb a megfigyel k és áldozatok felé küldött üzenet akikre a viselkedés irányul. Egyetlen kéreget nem sokat mond a környék helyzetér l, tíz ellenben igen. Egyetlen ember, aki a kereskedelmi negyed járdáján keresztben fekszik, valószín leg kisebb kellemetlenséget okoz; harminc már megzavarja az árusítást és a gyalogos közlekedést. Egy vagy két alvó a parkban nem nehezíti meg a sétát, kétszáz bel lük közösségi célra teljes egészében alkalmatlanná teszi a parkot. Egyetlen iskolakerül fiatal elhanyagolható fenyegetést jelent egy kisvárosra, míg több ezer lógós nagy veszéllyel járhat Philadelphia vagy New York körzeteire is. Ha akad is valaki, aki megkérd jelezné, hogy az egyedi eset növekv mértékben kelthet félelmet, már nem valószín, hogy ugyanígy foglalna állást, ha látja, hogy az elkövet k és tettek száma szaporodik. Egy bizonyos pont után a rendzavaró viselkedés kritikus tömeget ér el, melynél a polgárok félelme elkerül és meghátráló magatartásba fordul, és a súlyos b nözés megrohamozza a környéket. Nem csupán az egyedi megfigyel k és áldoza- 131

8 George L. Kelling Catherine M. Coles tok szenvednek sérelmet, hanem mint azt Skogan tanulmánya mutatja követheti ezt a környék leromlása és hanyatlása is. Társadalmi kontextusban, ahol az általunk rendzavaró viselkedésnek nevezett cselekedetek bekövetkeznek, e tettek sokkal fenyeget bb és rombolóbb szándékokat vehetnek magukra, mint amilyeneket az egyedi cselekvések hordoznak és ez valóban súlyossá teszi ket a szemtanúk és a célpontok számára. Több bíró is feltette mostanában a kérdést a hasonló, hajléktalanok vagy az utca népe által elkövetett cselekedetek esetében: valóban büntetnük kell-e az olyan nyilvános viselkedést, amelyre néhanapján mindannyian rákényszerülünk? Erre a kérdésre csupán úgy válaszolhatunk, ha hivatkozunk e cselekedetek megjelenésének összefüggéseire. Ha valakinek a hajléktalanokat is beleértve vizelnie kell és tapintatosan viselkedik, vagyis elzárt területet keres (mondjuk egy fasort), a lehet legkevésbé felt n en elhelyezkedik, megbizonyosodik arról, hogy nincsenek a közelben gyerekek ez a szó szoros vagy jelképes értelmében kifejezi, hogy tiszteletben tartja mások jogait, és amit csinál, szorult helyzetében a legjobb. Egészen más helyzet azonban (amint azt magunk is észleltük), amikor valaki senkire sincs tekintettel, és a New York-i Fifth Avenue-n nyíltan a csatornába vizel. Sok esetben a polgárok fogják megakadályozni az ilyen cselekedeteket érdemi beavatkozás nélkül. Azonban ha az összefüggések és/vagy a hasonló tettek száma olyan környezetet teremt, amelyben a félelem vagy a fennálló fizikai feltételek akadályt állítanak a polgárok elé egy közterület megfelel módon való használatában, akkor a rendzavaró viselkedéseket további törvényes el írások és kontroll alá kell vetni, melyek végs soron a rend rség beavatkozásának bázisaként szolgálhatnak. Nemrégiben San Francisco egyik körzetének lakói arra kérték a várost, hogy zárja be a helyi parkot, távolítsa el a tereptárgyakat, padokat, és kerítse be a területet, vagy akár bulldózerrel tegye a föld színével egyenl vé. E kérések hátterében az állt, hogy a parkban a csavargók, drogelosztók, prostituáltak vették át a hatalmat, és ezzel túl veszélyessé tették azt a lakók és gyerekeik számára ahhoz, hogy társadalmi és kikapcsolódási célokra használhassák. A park mágnesként vonzotta a környékhez a további b nözést. 10 Ilyen esetekben, amikor a kölcsönös kötelezettségek és illemszabályok normális kényszere ennyire durván széttörik, a rend rségnek, az ügyészeknek és a bíráknak kell beavatkozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a városi élet kis módosulásának folytatódását. 11 Lehet, hogy a közösség élete ezen a közbelépésen múlik. A REND HELYRE- ÁLLÍTÁSÁNAK KILÁTÁSAI Bár kevés kifogást emelünk a visszaes er szakos b nöz k örökös bebörtönzése ellen, a még több börtön és a még szigorúbb ítéletek csak elenyész hatást fognak gyakorolni a félelem, a közbiztonság és a városi élet min ségének egészére. Támogatjuk a társadalmi és gazdasági igazságszolgáltatás er feszítéseit, bár nem alakult ki konszenzus abban a tekintetben, hogy ezek a célok miképpen érhet k el, milyen id határon belül (feltehet leg legalább évtizedekr l van szó), és mi legyen a hatásuk a b nözésre. Mindeközben a gyermekek veszélyben vannak, a polgárok nem képesek megvédelmezni magukat és vagyonukat, a fiatal fekete férfiak egész nemzedéke közel áll ahhoz, hogy kihaljon vagy bebörtönözzék, és az összes polgár életmin sége romlott. Mindezek ellenére der látóak vagyunk abban, hogy az amerikai társadalom vissza tudja szerezni képességeit a rend és a b nözés megfékezésében. Optimizmusunk három forrásból táplálkozik. El ször is, a közvélemény elvesztette a b nügyi igazságszolgáltatási rendszer eszméjébe vetett bizalmát, mely eseti eljárásokon keresztül próbálja a b nt megfékezni. Másodszor, alternatív elképzelés született a b nözés megakadályozására és a b nmegel zésre. Noha még kezdeti stádiumban van, kivitelezésének els lépéseiben máris figyelemre méltó eredményeket produkál. És végül, kevés bizonyíték van arra, hogy a b nözés megfékezésében a demokratikusabb értékek további megjelenése bosszút és/vagy önbíráskodást fog eredményezni. Ez azt mutatja, hogy e veszélyt l való félelem céltalan és eltúlzott volt. A polgárok és a kutatók egyaránt felismerik a b ntet igazságszolgáltatási rendszer paradigmájának hibáit. Az Amerikai Ügyvédi Kamara Alapítvány 1950-es években tett megállapításaitól azon keresztül, hogy az 1960-as években felfedezték a rendzavarás és a polgárok félelme közötti kapcsolatot, az 1970-es évek gyalogosjár r-kísérleteiig, valamint Skogan munkájáig (amelyek összefüggést fedeztek fel a rendzavarás, a félelem és a város hanyatlása között), a kutatások érdemi lépéseket tettek afelé, 132

9 Rendzavarás és félelem hogy megbuktassák az uralkodó b nügyi igzságszolgáltatási rendszer ideológiáját. A század legnagyobb részében a hivatásos rend- rökt l várták el, hogy a legtöbbet tudják a b nözésr l, a társadalom lehet legkedvez bb válaszáról és a polgároknak a b nözés visszaszorításában való szerepér l. A kutatások azonban megfordították az érvelést. El ször óvatosan puhatolóztak a polgári érdekek felé, kés bb próbálkozásaikat a reformerek új generációjával er sítették meg, hogy a b nügyi igazságszolgáltatást összhangba hozzák a polgárok érdekeivel. Mostanra a kutatások elég er ssé váltak ahhoz, hogy felfordítsák a szociálpolitikát és a törvényes dogmát, amely aránytalan súlyt adott a szabadság jelent ségének, és semmibe vette a személyes felel sségvállalást és a közösség érdekeit. Szembeötl, hogy a cinikus vagy naiv politikusokon kívül valójában senki sem hisz abban, hogy a rend ri munka hivatalos reformmodellje és a továbbfejlesztett eseti eljárások olyan életmin séget adnak a polgároknak, amilyenre áhítoznak. S t mi több, az amerikai társadalom azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy minél hatékonyabbá válik a büntet eljárás, annál valószín bb, hogy afroamerikaiak lesznek az alanyai ami a b nözés problémájának morálisan és társadalmilag is elfogadhatatlan megoldása lenne. A polgárok megtalálták a saját válaszukat a kérdésre. Az új paradigma, amit közösségi alapúnak neveztünk, a polgárok vágyképét tükrözi a rendezett, civil társadalomról, amelyben keverednek egymással az íratlan társadalmi szabályok az alapvet, alkotmányosan védett jogok és szabadságok elismerésével, és amely egységbe foglalja a rendfenntartást a b nmegel zéssel és a b nözés határok közé szorításával. Az új modell támogatásában nincs hiány. A missouri Kansas Cityben Jackson megye választói ben önként vetettek ki magukra negyedcentes forgalmi adót melyet most COMBAT-nak neveznek (Közösségi Drogellenes Adó 12 ), hogy közösségükben támogassák a drogellenes er feszítéséket. A COM- BAT jól példázza az új paradigma m ködését a gyakorlatban: széles polgári támogatáson és ráfordításon alapszik, anyagi forrásokkal segíti a közösség drogproblémái ellen indított támadást, a végrehajtást és a b nvádi eljárást megel zéssel és problémakezeléssel vegyíti. Az Albert Riederer megyei ügyész vezetésével elindított program Claire McCaskill ügyész 1993-as hivatalba lépése után még jobban kiterjedt és megújult. Célja az, hogy börtönbe juttassa a veszélyes b nöz ket és drogkeresked ket; kezelje azokat a nem er szakos elkövet ket, akik szintén meg akarnak szabadulni a drogtól; és hogy megel zze a gyerekek drogokkal való kísérletezését. A drogellenes alap jelenleg évente közel 15 millió dollárt tesz ki. Ezt az összeget széleskör en használják fel, a droggal összefügg valamennyi problémát számításba véve: a tövények végrehajtását, a közösségi b nmegel zést, a felderítést, az ügyészi és bírósági eljárást, a bebörtönzést, a kezelést és a rehabilitációt. 13 És az eredmények? Hogy csak néhányat említsünk: az 1995 augusztusát megel z harminc hónapban az er szakos b nözés 32 százalékkal csökkent; az ötvenegy új rend r segítségével a droghoz kapcsolódó letartóztatások 300 százalékkal n ttek; az ellen rök, a rend rök és a megyei ügyészek együttes munkája nyomán 1300-nál több drogelosztó helyet zártak be; tizenkét oktatási körzet közel 100 ezer diákja vett részt a droggal való visszaélés megel zési programjaiban. A környékek polgáraira épül b nözés- és drogmegel zési programok száma egyre n ; 26 szervezet végez drogos fekv - és járóbeteg kezelést; el ször próbálkozó, nem er szakos elkövet k bírósági felügyelet mellett drogkezelésben, oktatásban és foglalkoztatásban részesülnek. A COM- BAT m ködik és a polgárok tudják ezt: a szavazók 71 százaléka támogatta a legutolsó referendum alkalmával, 1995 novemberében. Der látóak vagyunk a rend helyreállításának és a b nözés szabályozásának kilátásait illet en, mert látjuk, hogy a polgárok ma határozott lépéseket tesznek, hogy visszaköveteljék azt a szerepet, amely jogosan megilleti ket egy demokratikus államban: meghatározzák környékükön és közösségeikben a polgári lét feltételeit, és ragaszkodnak ahhoz, hogy ezeket a feltételeket tiszteletben tartsák. Természetesen ezt olyan jogrendben teszik, amely megfelel módon rködik a személyiségi jogok védelmén. Azt az elméletet, hogy a polgárok saját választásukra utalva szükségszer en túlzott korlátokat emelnek, bosszúállók lesznek, és szívesen büntetnek ez a szemlélet uralta a b nügyi igazságszolgáltatás felfogását, meghazudtolták a massachusettsi Sommerville utcáin történtek, Manhattan Belváros Közösségi Bírósága, Baltimore Boyd Booth területe és más környékek az egész Egyesült Államokban. Annak ellenére, hogy néhány közösségben rendkívüli méreteket ölt a b nözés, az önbíráskodás meglehet sen ritka Amerikában. Túl messzire mehetnek a polgárok? Lesznek igazságtalanságok? Igen, id nként. A rend rök, az ügyészek, a b nügyi tisztségvisel k kötelezettségei részben arra fognak irányulni, hogy féken tartsák és tole- 133

10 George L. Kelling Catherine M. Coles ranciára ösztönözzék a polgárokat. De elitista gondolkodásmód lenne azt hinni, hogy egyedül az állam jogosult igazságot és toleranciát osztogatni. Az állami hivatalnokoknak hagyniuk kell m ködni a demokráciát, még akkor is, ha a b nözés szabályozásáról van szó. A polgári kötelezettségek megel z bitorlása, még ha a túlkapások elkerülése, a jobb hatásfok vagy sz k szakmai érdekek nevében történik is, azt nyújtja a polgároknak, amit k maguk is elérhetnek, és el nytelen állampolgári szemlélet idéz el. Ráadásul nem is m ködik. Jó hír, hogy az ablakokat meg lehet javítani, és vissza lehet állítani a rendet. A legreménytelenebbnek t n környékek némelyikén New York Cityben, New Havenben a városi élet min sége egyre javul, a b nözés pedig csökken. Az eredmények jobbak, mint amilyeneket elképzeltünk, és talán még nem is láttuk az összeset. Jegyzetek 1. Jane Jacobs: The Death and Life of Great American Cities, New York, Vintage Books, 1961, 72. o. 2. A program megvitatását és a kutatás leírását lásd The Newark Foot Patrol Experiment, Washington D. C., Police Foundation, International Association of Chiefs of Police, Field Service Division, A Survey of the Police Department, Mimeograph, Fowler és kollégái a közösségi rend rségi munka egy korai kísérletét értékelve a connecticuti Hartfordban hasonló összefüggéseket fedeztek fel. Floyd J. Fowler, Jr. & Thomas Mangione: Neighborhood Crime, Fear, and Social Control: A Second Look at the Hartford Program, National Institute of Justice, U. S. Department of Justice, Washington D. C., U. S. Government Printing Office, April Más speciális népességi csoportokkal, mint például az öregekkel és a menedékházak lakóival kapcsolatos kutatások ugyanilyen eredményeket mutattak. 5. Robert Trojanowicz: An Evaluation of the Neighborhood Foot Patrol Program in Flint, Michigan, East Lansing, Michigan State University, James Q. Wilson & George L. Kelling: The Police and Neighborhood Safety, The Atlantic, March 1982, o. Wilson tagja volt a Rend rségi Alapítvány Igazgatói Testületének, amely megalapozta a newarki Gyalogos Jár r Tanulmányt. A Varieties of Police Behavior (Cambridge, Mass, Harvard University Press 1968) cím munkáját klasszikusnak tartják a rend rségi szakirodalomban, mely szót ejt a rendzavarással kapcsolatos rend ri tevékenységr l is. 7. Wilson & Kelling: The Police and Neighborhood Safety, 31. o. 8. Ugyanott, 32. o. 9. Ugyanott, 34. o. 10. Peter Tira: No Place for Kids: City Will Bulldoze Blighted Mini-Park, San Francisco Independent, vol. 39, no. 12, January 28, 1994, 1. o. 11. Jane Jacobs: The Death and Life of Great American Cities, 72. o. 12. A combat szó magyarul küzdelemet, harcot jelent. 13. Az alapot a következ képpen osztották fel: helyi rend rség: 19 százalék; ügyészség: 9,5 százalék; halasztó végrehajtás (drogbíróság): 12 százalék; kezelés: 15 százalék; megel zés: 7,5 százalék, DARE: 6 százalék. Lásd COMBAT: Community Backed Anti-Drog Tax, Mimeo, Jackson County Prosecutor's Office, Kansas City, Missouri New York gipszmakettje 134

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Érkezett: 203 SE.`; 0 5. Tisztelt Elnök úrl

Érkezett: 203 SE.`; 0 5. Tisztelt Elnök úrl 2013 12/05 15 :20 FAX 36 1 441 6974 OGY KTK Q0004/002 2 Baráth Zsolt országgyűlési képviselő Érkezett: 203 SE.`; 0 5. Írásbeli kérdés Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben.

a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISEL -TESTÜLETÉNEK 8/2007. (III.21.) SZÁMÚ RENDELETE a közterület-felügyeletr l a 8/2010. (II.26.) számú rendelettel egységes szerkezetben. Tartalom A közterület-felügyelet

Részletesebben

Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18.

Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról Fehér Ház James S. Brady sajtószoba July 18, 2014 11:52 AZ ELNÖK: Jó napot kívánok. A tegnapi napon a maláj

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás vizsgálatáról, különös tekintettel az áruházláncok akciós ajánlataira Budapest, 2016. február NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI

Részletesebben

A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése

A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése LUKONICS ESZTER A Független Rendészeti Panasztestület 384/2010. (VIII. 4.) számú állásfoglalásának ismertetése I. A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) 384/2010. (VIII. 4.) számú

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program. Tézisfüzet. Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika program Tézisfüzet Cabrera Alvaro Az inkluzív e-parlament modellje Kirekesztés, inklúzió és demokratikus

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 Az

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Az üzletrész-átruházási szerződésről

Az üzletrész-átruházási szerződésről Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

*:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf:124 Tel: 74/501-100 BM: 23/36-10 Fax:23/36-90 ::pilisig@tolna.police.hu. Beszámoló. Szekszárd 2015.

*:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf:124 Tel: 74/501-100 BM: 23/36-10 Fax:23/36-90 ::pilisig@tolna.police.hu. Beszámoló. Szekszárd 2015. RENDŐRKAPITÁNYSÁG SZEKSZÁRD *:7100 Szekszárd, Várköz 4. Pf:124 Tel: 74/501-100 BM: 23/36-10 Fax:23/36-90 ::pilisig@tolna.police.hu Szám: 17010/ 360-9/2015. ált. A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR. :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police. RENDŐRKAPITÁNYSÁG KAPUVÁR :9330 Kapuvár Sport u. 20., 9330 Kapuvár Pf.: 4.,fax::06-96-242-933, BM: 03-21-4402 : kapuvarrk@gyor.police.hu Szám: 08030-./ 2011. Ált. 1. sz. példány Jóváhagyom: 2011. március

Részletesebben

BESZÁMOLÓ RÁBAPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSÉRE - 2012 -

BESZÁMOLÓ RÁBAPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSÉRE - 2012 - BESZÁMOLÓ RÁBAPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐTESTÜLETI ÜLÉSÉRE - 2012 - TISZTELT KÉPVISELŐ TESTÜLET! Az alábbiakban szeretnék beszámolni az elmúlt egy év rendőrségi szempontból jelentős történéseiről.

Részletesebben

Rend rkapitányság Tapolca : 8300 Tapolca Ady E. u. 2. sz. : +36/87/412-322 fax: 06/87/412-322 E-mail: RauszI@veszprem.police.hu.

Rend rkapitányság Tapolca : 8300 Tapolca Ady E. u. 2. sz. : +36/87/412-322 fax: 06/87/412-322 E-mail: RauszI@veszprem.police.hu. Szám: 19040-938/2012 Ált. Rend rkapitányság Tapolca : 8300 Tapolca Ady E. u. 2. sz. : +36/87/412-322 fax: 06/87/412-322 E-mail: RauszI@veszprem.police.hu Jóváhagyom: Rausz István r. alezredes Mb. Kapitányságvezet

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Békési Rendőrkapitányság Békés városában végzett 2013. évi tevékenységéről Előkészítette: Ladányi Zoltán r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető Véleményező bizottság:

Részletesebben

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett

Kísérletek. 2010.10.17. Készítette: Kiss Anett Kísérletek A kísérlet ebben a fejezetben úgy jelenik meg, mint a tudományos megfigyelés egyik módja, ahol a társadalomtudósok igyekeznek jelenségeket megérteni, általánosításokhoz jutni. A kísérlet lényege:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Ikt. szám: 23469/2012. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda Tájékoztató Megyei Jogú Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU)

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU) UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS (EUB2010-05TU) Jelen általános szerződési feltételek (a továbbiakban: biztosítási feltételek) ellenkező megállapodás hiányában az Európai Utazási Biztosító Zártkörűen

Részletesebben

Jegyzıkönyv. 1. A József Attila-lakótelep közbiztonságának helyzete

Jegyzıkönyv. 1. A József Attila-lakótelep közbiztonságának helyzete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.: I. 364-6/2012. Jegyzıkönyv Készült: a József

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020

- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban

Részletesebben

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ÉRDEKVÉDELEM A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után A 2000-es évek pénzügyi válságát követően sok előre meghatározott szolgáltatás nyújtását ígérő szakmai nyugdíjrendszer

Részletesebben

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti

Részletesebben

DOB ÓVODA 1077 BUDAPEST, DOB U. 95. HÁZIREND HÁZIREND

DOB ÓVODA 1077 BUDAPEST, DOB U. 95. HÁZIREND HÁZIREND HÁZIREND DOB ÓVODA 1077 Budapest, Dob u. 95. Telefon/fax: 06-1-342-5133 Honlap: www.dobovoda.hu E-mail: dobovoda@gmail.com Az intézmény OM azonosítója: 034358 Határozatszámon elfogadta: 50 /2015. (X.26.)

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008.

JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról. Budapest, 2008. JELENTÉS a Kormánynak a társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája és cselekvési programja 2007. évi végrehajtásáról Budapest, 2008. március Bevezetés A társadalmi bőnmegelızés olyan állami szerepvállalás

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség

Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség Bejárható Magyarország Program Emberek, csoportok, közösség Dr. Túri Viktória Sok szeretettel köszöntök mindenkit a Bejárható Magyarország Keretprogram Természetjáró szabadidő-szervező és programkoordinátor

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Szekszárdi 2. Számú Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi. Tájékoztató az intézmény 2014/2015 tanévi működéséről

Szekszárdi 2. Számú Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi. Tájékoztató az intézmény 2014/2015 tanévi működéséről Szekszárdi 2. Számú Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi Tájékoztató az intézmény 204/205 tanévi működéséről OM azonosító: 03625 Székhely: Szekszárd, Mérey u. 37-39. Készült: 205. 06. 30. Készítette: Horváth

Részletesebben

17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE

17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE 17 ELUTASÍTÁSOK KEZELÉSE A legnagyobb ellenségünk a Közvetlen Értékesítés/Network Marketing/MLM üzletben, az elutasítástól való félelem. Amiatt aggódunk, hogy vajon mit fognak gondolni az emberek az ajánlatunkról.

Részletesebben

Herczeg Rita. Gyermeki jogok a gyermekotthonokban

Herczeg Rita. Gyermeki jogok a gyermekotthonokban Herczeg Rita Gyermeki jogok a gyermekotthonokban Tanulmányom a gyermekotthonokban élő gyermekek jogainak érvényesülését vizsgálja a gyermekotthoni házirendeken keresztül. A házirendek vizsgálatát azért

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2648/2015. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása Hivatalomhoz állampolgári bejelentés érkezett a Baranya Megyei Gyermekvédelmi

Részletesebben

Hack Péter 1. Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban

Hack Péter 1. Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban Hack Péter 1 Függetlenség és elszámoltathatóság az igazságszolgáltatásban Amikor a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatosan a korrupció jelenségét vizsgáljuk, mind az igazságügyi kormányzat, mind a

Részletesebben

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE ÉS ÚTMEGSZAKÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2014-05BST)

UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE ÉS ÚTMEGSZAKÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2014-05BST) UTAZÁSKÉPTELENSÉGRE ÉS ÚTMEGSZAKÍTÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2014-05BST) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Háztartás Monitor. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Háztartás Monitor. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Háztartás Monitor 2003 A kutatás dokumentációja Háztartás Monitor 2003 3 Bevezetés Bevezetés A 2003 évi TÁRKI Háztartás Monitor kutatás egy olyan, 1992 óta folyó

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 25.9.2006 COM(2006) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Éves jelentés a 2004. április 29-i 866/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából adódó

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Hatályos: 2014.05.06-tól

Hatályos: 2014.05.06-tól Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról Kedves Olvasó!

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

A hatékony válságkommunikáció Fenyvesi Éva

A hatékony válságkommunikáció Fenyvesi Éva A hatékony válságkommunikáció Fenyvesi Éva Válság A válságnak többféle meghatározásával találkozhatunk a szakirodalomban, amelyek többékevésbé lefedik egymást. Tág értelemben a válság olyan a társadalmakkal,

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.999/2004/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2005. év január hó 20. napján tartott nyilvános ülésen

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

megtanultam, hogyan jön létre a hit

megtanultam, hogyan jön létre a hit megtanultam, hogyan jön létre a hit Miskolc, 2011 FAITH TO LIVE BY Originally published in English by Derek Prince Ministries, Charlotte, USA - under the title: FAITH TO LIVE BY, ISBN 0-89283-042-5 Copyright

Részletesebben

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás

Területi Szakértői Csoport. Bentlakásos Idősellátás Területi Szakértői Csoport Bentlakásos Idősellátás 2010. november 30. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Dr. Egervári Ágnes Czibere Károly Panker Mihály Sztenderdek az idősek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. évi munkájáról

ELŐTERJESZTÉS Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. évi munkájáról Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség ELŐTERJESZTÉS Hajdúnánási Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014. évi munkájáról Szabó Norbert tűzoltó őrnagy

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 505/2016. (V. 3.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 505/2016. (V. 3.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/4540-11/2016. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: a közösségek kirekesztését tilalmazó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

Kérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban

Kérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban Kérdőíves megkérdezés Vizafogó lakótelepi parkfejlesztéssel kapcsolatban 2013. október Készült a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. megbízásából Készítette: Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet kutatási

Részletesebben

Gazdaság és gazdaságpolitika

Gazdaság és gazdaságpolitika Gazdaság és gazdaságpolitika 188 Makrogazdasági folyamatok és fiskális politika Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Palócz Éva 1. Bevezetés 2007. végére a magyar gazdaság jellemzıi, mind a korábbi

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI KÖZBIZTONSÁGI HELYZETÉRŐL 1 BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG BALATONKENESE RENDŐRŐRS 8174 Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 7.; Tel/fax.: 88/584-970 (BM: 22/46-10) e-mail: fodort@veszprem.police.hu BESZÁMOLÓ A BALATONKENESE VÁROS 2013.ÉVI

Részletesebben

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival. Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Bűnmegelőzési kisszótár

Bűnmegelőzési kisszótár Bűnmegelőzési kisszótár Biztonság Gyűjtőfogalom, amely magába foglalja az adott ország külső fenyegetettségétől való megvédését, illetőleg az erre való (preventív, stratégiai) felkészülést egyfelől, másfelől

Részletesebben

Rendkívüli körülmények

Rendkívüli körülmények Rendkívüli körülmények BEVEZETÉS Az épített örökségb ő l kiemelked ő műemlékek és együtteseik elismert értékük miatt részesülnek (jogi) védelemben. Kiemelt, különleges hely - zetük azonban sajnos egyáltalán

Részletesebben

PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK?

PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? PÁRTOK VAGY VÁLASZTÓK? A női jelöltek esélye az egyéni választókerületekben, 1998 2010* Tóth Adrienn (Budapesti Corvinus Egyetem) Ilonszki Gabriella ÖSSZEFOGLALÓ A nők hazai politikai alul-reprezentáltságának

Részletesebben

Ifjúsági közösségfejlesztés (Animáció)

Ifjúsági közösségfejlesztés (Animáció) DR. VERCSEG ILONA KOVÁCS EDIT Ifjúsági közösségfejlesztés (Animáció) 2012 Az ifjúságsegítő képzés interprofesszionális fejlesztése TÁMOP-5.4.4.-09/2-C-2009-0002 Tisztelt Olvasó! A TÁMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0002

Részletesebben

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan?

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan? II. rész Miért, mit és hogyan I. fejezet Család A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Mit? Hogyan? Az

Részletesebben

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 186-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 4 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM

Részletesebben

Gaál Gyula Molnár Katalin: Ami elromolhat, az el is romlik? A média szerepe a biztonságos, élhető közösségek formálásában

Gaál Gyula Molnár Katalin: Ami elromolhat, az el is romlik? A média szerepe a biztonságos, élhető közösségek formálásában Gaál Gyula Molnár Katalin: Ami elromolhat, az el is romlik? A média szerepe a biztonságos, élhető közösségek formálásában 0. A (probléma?)helyzet vázolása 2012 júliusában egy csinos, fiatal, rendőrségi

Részletesebben

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA

SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA 283/2014. (VI.27.) Kgy. számú határozat melléklete SZEGED VÁROS DROGELLENES STRATÉGIÁJA SZEGED 2014. I. Bevezetés Szeged város az illegális drogkereskedelem egyik számottevő célpontja az országban. Növekedés

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként

Részletesebben

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005

A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 A Nógrád megyei fiatalok helyzete 2005 kutatási zárótanulmány MOBILITÁS Ifjúságkutatási Iroda (a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet jogutódja) Készítették: Dankó Adrienn Berényi Eszter Ságvári Bence Máder Miklós

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója

A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója A Budapest Airport által javasolt zajvédelmi programra érkezett javaslatok és észrevételek összefoglalója A Budapest Airport 2007. januárjában és februárjában immár második alkalommal lakossági fórumsorozatot

Részletesebben

Szám: 29000/105/1422/ /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea. : Kissné Vadas Enikő r. alezr.

Szám: 29000/105/1422/ /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása Ea. : Kissné Vadas Enikő r. alezr. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1422/

Részletesebben