A Hidrobiológus Napok 50 éve

Átírás

1 A Hidrobiológus Napok 50 éve Szerkesztette: Bíró Péter, Oertel Nándor, Reskóné Nagy Mária Rendezık: Magyar Hidrológiai Társaság Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Limnológiai Szakosztálya Balatoni Limnológiai Veszprémi Területi Bizottsága Budapest Kutatóintézete, Tihany Veszprém

2 A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának megválasztott vezetıi: Elnök: Maucha Rezsı (mh: 1962) Sebestyén Olga (mh: 1986) Hortobágyi Tibor (mh: 1990) Entz Béla Bíró Péter Titkár: Ifj. Szabó Zoltán (mh: 1987) Donászy Ernı (mh: 1986) Berczik Árpád Andrikovics Sándor Oertel Nándor Reskóné Nagy Mária Hidrobiológus Napok Tartalom: Elıszó A Hidrobiológus Napok története és jelentısége I. Hidrobiológus Napok, 1957, Tihany II. Hidrobiológus Napok, 1958, Tihany III. Hidrobiológus Napok, 1959, Tihany Halastavak limnológiai vizsgálatának módszerei (Ankét, 1960, Budapest) IV. Hidrobiológus Napok, 1961, Budapest V. Hidrobiológus Napok, 1962, Tihany VI. Hidrobiológus Napok, 1963, Tihany VII. Hidrobiológus Napok, 1964, Gödöllı VIII. Hidrobiológus Napok, 1966, Tata IX. Hidrobiológus Napok, 1967, Tihany X. Hidrobiológus Napok, 1968, Tihany XI. Hidrobiológ. Napok, 1969, Tihany-Szeged-Szarvas XII. Hidrobiológus Napok, 1970, Tihany-Héviz XIII. Hidrobiológus Napok, 1971, Tihany XIV. Hidrobiológus Napok, 1972, Tihany XV. Hidrobiológus Napok, 1973, Tihany XVI. Hidrobiológus Napok, 1974, Tihany XVII. Hidrobiológus Napok, 1975, Tihany XVIII. Hidrobiológus Napok, 1976, Tihany XIX. Hidrobiológus Napok, 1977, Tihany XX. Hidrobiológus Napok, 1978, Tihany XXI. Hidrobiológus Napok, 1979, Tihany XXII. Hidrobiológus Napok, 1980, Tihany XXIII. Hidrobiológus Napok, 1981, Tihany XXIV. Hidrobiológus Napok, 1982, Tihany XXV. Hidrobiológus Napok, 1983, Tihany XXVI. Hidrobiológus Napok, 1984, Tihany XXVII. Hidrobiológus Napok, 1985, Budapest XXVIII. Hidrobiológus Napok, 1986, Tihany XXIX. Hidrobiológus Napok, 1987, Tihany XXX. Hidrobiológus Napok, 1988, Tihany XXXI. Hidrobiológus Napok, 1989, Tihany XXXII. Hidrobiológus Napok, 1990, Tihany XXXIII. Hidrobiológus Napok, 1991, Tihany XXXIV. Hidrobiológus Napok, 1992, Tihany XXXV. Hidrobiológus Napok, 1993, Tihany XXXVI. Hidrobiológus Napok, 1994, Tihany XXXVII. Hidrobiológus Napok, 1995, Tihany XXXVIII. Hidrobiológus Napok, 1996, Tihany XXXIX. Hidrobiológus Napok, 1997, Tihany XL. Hidrobiológus Napok, 1998, Tihany XLI. Hidrobiológus Napok, 1999, Tihany XLII. Hidrobiológus Napok, 2000, Tihany XLIII. Hidrobiológus Napok, 2001, Tihany XLIV. Hidrobiológus Napok, 2002, Tihany XLV. Hidrobiológus Napok, 2003, Tihany XLVI. Hidrobiológus Napok, 2004, Tihany XLVII. Hidrobiológus Napok, 2005, Tihany XLVIII. Hidrobiológus Napok, 2006, Tihany IL. Hidrobiológus Napok, 2007, Tihany

3 Elıszó a 40. évfordulóhoz Ezzel a kiadvánnyal a rövidesen létre hívásának fél évszázados jubileumához érkezı Limnológiai Szakosztály a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya méltóan értékes és szép emléket állít a Szakosztály mérföldköve mellé. Amikor 1949-ben a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya kivált és létrehozta a Magyar Hidrológiai Társaságot, akkor az elsık között alakult meg a Társaság Limnológiai Szakosztálya. Korábban csak a társtudományok (botanika, zoológia, biológia, kémia) szakmai egyesüléseiben, szakosztályaiban hallatták szavukat hidrobiológusaink. Most önálló életre kelhettek, éspedig annak a Társaságnak alkotó elemeként, amely a vízzel foglalkozó szakirányok valamennyi mővelıjét magához vonzotta. Interdiszciplináris megközelítés volt ez a javából akkor, amikor még nem emlegették úton-útfélen ezt a fogalmat. Alig nyolc esztendıvel a Szakosztály megalakulása után, 1957-ben dr. Entz Béla, dr. Sebestyén Olga és dr. Woynarovich Elek szellemi összefogásából született a Hidrobiológus Napok nagyszerő gondolata. Ez a mai napig élı fórum, kezdet óta az országban szétszórtan tevékenykedı hidrobiológusok, hidrobiológiához kapcsolódó szakemberek évenkénti találkozója, amelyen a legújabb eredményeket, tennivalókat megismerhetik, megvitathatják, kapcsolataikat elmélyíthetik, rendszerint valamely elıtérben álló kérdésekre, mint fıtéma köré csoportosítva. Elegendı csak belelapozni ebbe a gazdag összeállításba, hogy meggyızıdhessünk róla nem csak a szép emlékezés lehetıségét, nyújtja ez az anyag, hanem kiváló és tanulságos tudománytörténeti képet is vetít elénk. Hően tükrözi az országban feladatának megfelelıen sporadikusan tevékenykedı hazai hidrobiológia széles spektrumát, mindenkori érzékenységét az aktuális kérdések iránt, s együttmőködési készségét a hidrológia tágabb fogalomkörébe tartozó, akár azon kívül esı más szakterületekkel. Hálásan emlékezve a Hidrobiológus Napok gondolatának felvetıire és az eddigi Napok szakmai és adminisztratív szervezıire, most dr. Bíró Péter szakosztályi elnököt és dr. Oertel Nándor szakosztályi titkárt illeti különösen nagy köszönetünk, amiért igen sok utánjárással, nem egyszer töredékes iratanyagok felkutatásával létrehozták ezt az összeállítást, tudományos elkötelezettséggel és szakmai szeretettel a magyar hidrobiológia, annak mővelıi és a Szakosztály tagsága iránt. A munkájuk nyomán elénk táruló dicsı múlt méltó folytatásra kötelez mindnyájunkat! Vácrátót, július hó Dr. Berczik Árpád akadémikus Elıszó az 50. évfordulóhoz Az utóbbi egy-két évtized történései a hazai hidrobiológia éves nagyrendezvényének, a Tihanyban megtartott Hidrobiológus Napoknak az arculatán is észrevehetı nyomokat hagytak. Egyrészt, a nem mindennapi jubileumot, az 50. éves évfordulót kevés szakosztály mondhatja magának. Másrészt, a rendezvények tematikája alkalmazkodott a tudományszak hazai és nemzetközi trendjeihez, s ezeknek megfelelıen igyekeztünk kiválasztani a legfontosabb témaköröket. Ugyancsak szembetőnı változás, hogy az elıadói gárda évrıl-évre megfiatalodott, s a Hidrobiológus Napok nemcsak a Ph.D. hallgatók, de már a graduális képzésben résztvevı egyetemi-fıiskolai hallgatók, szakdolgozók körében is igen népszerővé vált. Kétségtelen, hogy ebben nagy vonzerı az, hogy az elıadások és poszterek opponált anyagát a Hidrológiai Közlöny egy külön számában megjelentetjük. Ez a kiadvány hivatott áttekinteni az eddigi rendezvények tematikáját úgy is, hogy felsorolja az elmúlt 50 év rendezvényeinek elıadás cimeit. Nyilván teljességre nem törekedhettünk, hiszen számos módosítás történt a helyszínen, s ezeket a változtatásokat csak töredékükben rögzíthettük. A mellékelt anyag hivatott arra, hogy a Tisztelt Olvasó elé tárja a Hidrobiológus Napok történetiségét. Köszönet illeti mindazokat, akik a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) és az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete részérıl közvetve vagy közvetlenül részt vettek az adott évi Hidrobiológus Napok elıkészítésében és lebonyolításában. Bíró Péter akadémikus az MHT Limnológiai Szakosztály elnöke

4 A Hidrobiológus Napok története és jelentısége A tisztelt olvasó, ha kinyitja ezt a gyüjteményt, meglepetéssel tapasztalhatja, hogy között megrendezett 49 Hidrobiológus Napok során milyen nagyszámú elıadás foglalkozott álló- és folyóvizeink limnológiai kérdéseivel (összesen 1898 elıadás és poszter, nem számítva a menet közbeni program-változásokat). A tárgyalt témakörök (esettanulmányok, összefoglaló munkák) felölelik a vízkémiától és bakteriológiától a gerincesekig terjedıen a legfontosabb limnológiai, botanikai és zoológiai tárgyakat, és ezek elméleti és gyakorlati vonatkozásait (Hortobágyi, 1984). Az 1949-ben önállóvá vált Magyar Hidrológiai Társaság egyik elsı szervezeti egysége a Limnológiai Szakosztály volt, Maucha Rezsı, majd Sebestyén Olga elnökségével. A tihanyi hidrobiológusok ötlete volt, hogy az évközi, szőkebb körő elıadóülések mellett, az ország hidrobiológusai a társszakterületek képviselıivel együtt, évente, rendszeresen megvitassák az aktuális kérdéseket (Berczik, 1984). A Hidrobiológus Napok története ban immár 40 évre tekint vissza: Woynarovich Elek felhívása nyomán, az elsı tudományos tanácskozást Szeptember 15-én, Tihanyban rendezték meg az intézet 30 éves fennállása alkalmából (Entz, 1958, Woynarovich, 1958). Ennek indokát a hazai hidrobiológiai kutatások nemzetközileg is elismert eredményei és a megoldandó feladatok jelentették, s egyben az az igény, hogy a hazai hidrobiológusok rendszeresen megszervezett tudományos fórumon ismertethessék és bemutathassák új tudományos eredményeiket. Továbbá az, hogy a tudományos tanácskozások rendszeressé válása elısegítse a tudományos alapismeretek terjesztését, s fıbb kutatási irányokat jelöljön ki a limnológia nemzetközi törekvéseinek megfelelıen. Így az igen szerteágazó édesvíz-biológiai kutatómunka megismerése messzemenıen lehetıséget nyújtana a jövıben végzendı kutatómunka tárgyának és módszereinek személyes megbeszélés alapján való koordinálására is (Entz, 1958). A tudományos fórum helye is magáért beszél, hiszen Tihanyban 1927-óta mőködik a gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter alapította Biológiai Kutatóintézet (1982-tıl MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete), amely kezdettıl fogva helyet adott a hazai tókutatásnak. Két év kivételével (1960 és 1965) ez a sorozat töretlen. Öt esetben fordult elı, hogy a rendezvényre Budapesten, Gödöllın vagy Tatán került sor, s két ízben, hogy Tihanyon kívül Szegeden, Szarvason illetve Hévízen is folyt. Az 1960-ban elmaradt Hidrobiológus Napok helyett, a Limnológiai Szakosztály ankétot rendezett Halastavak limnológiai vizsgálatainak módszerei témakörben, amelynek programját csatoltuk. A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 óta megindult balatoni ankét-sorozatának elıadásai alapján kiviláglott, hogy a nevezett Társaságnak, sıt más intézményeknek is milyen gazdag balatoni vonatkozású hidrológiai, mőszaki, közegészségügyi, társadalmi stb. feladatköre, terve és teljesítménye van. Ezek nagyrészt a tó biológiai viszonyait is érintik. Azt mondhatjuk, hogy a Magyar Hidrológiai Társasággal elsısorban éppen az ankétok útján, továbbá a Limnológiai Szakosztálynak a Társaság kötelékében történt megalakulásával igen gyümölcsözı összeköttetésünk létesült, mely az érdeklıdés közös tárgyának magasabb nézıpontból való szemléletét biztosíthatja mindkét fél számára (Sebestyén, 1958). A Limnológiai Szakosztály több évtizedes mőködése során nagymértékben hozzájárult a hazai hidrobiológia fejlıdéséhez (Bognár, 1992, Entz és mtsai, 1992). A Hidrobiológus Napok eredményei az elıadások nyomán született nagyszámú, hazai és nemzetközi folyóiratban megjelent közleményekbıl is lemérhetıek ( között 1700 hazai és 176 külföldi folyóiratban megjelent tanulmány) (Entz, 1984). Hortobágyi a Hidrobiológus Napok huszonötödször c. tanulmányában (1984) bemutatja a hazai hidrobiológia során elért vívmányait, s megkülönböztetett figyelmet fordít a Hidrobiológus Napokra. Szakmai fejlıdést és továbbképzést szolgáltak különbözı kurzusok (elsıdleges és másodlagos termelés), illetve az, hogy az utóbbi években, a rendezvény harmadik napján, módszertani kérdésekrıl volt szó. Az és évi Hidrobiológus Napok írásos programja a szerkesztık számára nem volt hozzáférhetı. Andrikovics Sándor összeállításából tudjuk az elıadók személyét, de az elıadások címe itt is hiányos (v.ö. Entz 1984, old.) E gyüjteménnyel szándékunk az, hogy rövid áttekintést adjunk a Hidrobiológus Napok eddigi történetérıl, eredményeirıl, s összefoglaljuk szakmai fórumunk megtárgyalt témaköreit. A Hidrobiológus Napok 1969-tıl egy-két kivétellel (1970, 1983, 1987, 1988) a mindenkori vezetıség törekvéseinek megfelelıen külön tárgyi-témaköri megjelölést is kaptak. Ezen aktuális témakörök igen tág spektrumúak, s lényegében tartalmazzák mindazt, ami e tudományterületen, hazai vonatkozásokban történt, sıt, egy esetben (1969) nemzetközi keretet kapott. Ugyanakkor felhívják figyelmünket számos olyan hiány-területre is, melyek mővelése és az elért eredmények megtárgyalásának napirendre tőzése sürgetı. Magáért beszél, hogy az elsı ren-

5 dezvényen (1957) 6, viszont 1997-ben már 71 elıadásra és poszter bemutatására került sor. A Hidrobiológus Napok sokasodó kiadványai egyrészt a fokozódó érdeklıdést tükrözik, másrészt amellett szólnak, hogy a hazai hidrobiológia bıségesen rendelkezik olyan eredményekkel, melyek a nemzetközi törekvések sorába illeszkednek, s közreadásuk szakmai igény. Ezek sorában, a nemzetközi idézhetısége miatt, kiemelkedı jelentıségő(ek) a Hidrológiai Közlöny-ben megjelenı anyag(ok), amely(ek)nek sajtó alá rendezéséért Vágás István fıszerkesztıt illeti köszönet. A Hidrobiológus Napokat kezdetektıl fogva az MHT Limnológiai Szakosztálya szervezi az otthont adó MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetével (Tihany), és 1989-tıl, az MTA Veszprémi Területi Bizottságával (Veszprém) közösen. A Magyar Hidrológiai Társaságban a Hidrobiológus Napokat kezdetben Herke Paula, majd több évtizeden át Gábris Éva gondozta oly alapossággal, amelyért mindannyian hálásak vagyunk. Mély tisztelet illeti a honi hidrobiológia kiemelkedı személyiségeit, akik kezdeményezték, és éveken át, szervezték a Hidrobiológus Napokat: néhai Maucha Rezsıt, Sebestyén Olgát, Hortobágyi Tibort, ifj. Szabó Zoltánt, Donászy Ernıt, továbbá kortársaink közül Entz Bélát, Woynarovich Eleket, Berczik Árpádot, Andrikovics Sándor, Tölg Istvánt és még sok másokat, akiknek a közremőködése nélkül e rendezvények nem váltak volna emlékezetessé és maradandóvá. E gyüjtemény összeállítását többen (Berczik Árpád, Entz Béla, Geszler Ödönné, Ponyi Jenı) archív anyagokkal segítették. Köszönet illeti Varanka Borbálát (MTA BLKI, Tihany) a programok elsı, gondos leírásáért. Számolunk azzal, hogy a rendezvények során számos elıadás elmaradt, újakat iktattak be, s e változások nagyrészt dokumentálatlanok maradtak. Így az anyag összeállítói csak az eredeti programok szerinti elıadásokat vehették figyelembe. Reméljük, hogy a Hidrobiológus Napok 50. éves jubileuma alkalmából szerkesztett füzet hasznos áttekintést nyújt elméleti és gyakorlati szakembereknek, egyetemi és Ph.D. hallgatóknak, a hidrobiológia iránt érdeklıdıknek egyaránt. A kiadvány a történeti visszatekintés mellett reményeink szerint -, hozzájárul a Limnológiai Szakosztály jövıbeli mőködéséhez úgy is, hogy felhívja a honi tudományos-irányító testületek és döntéshozók figyelmét a hidrobiológia elméleti és gyakorlati vívmányaira és fontosságára. Különösen fontosnak tartjuk a Hidrológiai Közlöny múlt évtizedben megjelent azon számait, amelyek a Hidrobiológus Napok során elhangzott, illetve bemutatott poszterek anyagait tartalmazzák. Irodalom Berczik Árpád (1984): Elıszó. P. IX. In: Entz B. (szerk.). Magyar Hidrobiológia MTA Sokszorosító, Budapest. Bíró Péter, Oertel Nándor (1999): A Hidrobiológus Napok Hidrol. Közlöny 79 (5) Bognár Gyızı (1992): A Magyar Hidrológiai Társaság megalakulása, története és szakmai tevékenysége. Pp In: Vitális György (szerk.). A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene ( MTESZ, Budapest. Entz Béla (1958): A tihanyi Hidrobiológus Napok. Annal. Biol. Tihany 25: 7-8. Entz Béla (szerk.) (1984): Magyar Hidrobiológia MTA Sokszorosító, Budapest, 359 old. Entz Béla, Andrikovics Sándor, Biró Péter (1992): Limnológiai Szakosztály. Pp In: Vitális György (szerk.). A 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság múltja és jelene MTESZ, Budapest. Hortobágyi Tibor (1984): Hidrobiológus Napok huszonötödször. Pp In: Entz B. (szerk.). Magyar Hidrobiológia MTA Sokszorosító, Budapest, Sebestyén O. (1958): A Balaton-kutatás harminc éve Tihanyban. Annal. Biol. Tihany 25: Woynarovich Elek (1958): A Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutatóintézete 30 éves fennállási jubileumának megnyitója. Annal. Biol. Tihany 25: 3-5. A szerkesztık

6 I. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1957 szept (6 elıadás) Entz Béla: A tihanyi Hidrobiológus Napokról Dudich Endre: A Dunakutatás állása Kolossváry Gábor: A Tiszakutatás Kol Erzsébet: Rízsföldek hidrobiológiai kutatása Lukács Dezsı: A bükki patakok ökológiai kutatása Dvihally Zsuzsa: A szikesvíz kutatás helyzete II. Hidrobiológus Napok, Tihany, (25 elıadás) A II. Hidrobiológus Napok programja, vagy a rendezvényrıl készült beszámoló írásban nem hozzáférhetı. Csupán az elıadók (társszerzık) neveit ismerjük. Beretzk Péter, Dudich Endre, Entz Béla, Fazekas Károly, Felföldy Lajos, F. Kalkó Zsuzsa, Gellért József, Hortobágyi Tibor, ifj. Szabó Zoltán, Jaczó Imre, Kárpátiné Stur Judit, Kiss István, Kolossváry Gábor, Krámli András, Lukács Dezsı, Megyeri János, Molnár Gyula, Palik Piroska, Ponyi Jenı Szabó Ernı, Szabóné Muhits Katalin, Széky Pál, Tamás Gizella, Uherkovich Gábor, Varga Izabella, Veszprémi Béla, Woynarovich Elek. III. Hidrobiológus Napok, Tihany, (31 elıadás) A III. Hidrobiológus Napok programja, vagy a rendezvényrıl készült beszámoló írásban nem hozzáférhetı. Csupán az elıadók (társszerzık) neveit ismerjük. Beretzk Péter, Donászy Ernı, Entz Béla, Erıs Pál, Farkas Tibor, Fazekas Károly, Felföldy Lajos, Gál Dániel, Gellért József, Hámor Tamás, Herodek Sándor, ifj. Szabó Zoltán, Jászfalusi Lajos, Keve András, Kiss István, Kolossváry Gábor, Lászlóffy Woldemár, Megyeri János, Mitterstiller József, Ponyi Jenı, Sebestyén Olga, Soós Árpád, Stelczer Károly, Szabó Ernı, Szebellédy Lászlóné, Széky Pál, Tamásné Dvihally Zsuzsa, Tölg István, Tóth László, Uherkovich Gábor. Halastavak limnológiai vizsgálatának módszerei Ankét, Budapest, november 30. (12 elıadás)* *Az ankét a Hidrobiológus Napokat helyettesítette Varga Lajos: Elnöki megnyitó Donászy Ernı: Tógazdasági halastavak ökológiai felvételezési módszerei Woynarovich Elek: Halastavak O 2 viszonyai, mérései és a belıle levonható következtetései Entz Béla: Vízkémiai vizsgálati módszerek és azok alkalmazása halastavakban Szabó Ernı: Az üledék fiziko-kémiai és biológiai vizsgálata Berczik Árpád: Fenéküledékek zoológiai vizsgálata Woynarovich Elek: A zooplankton győjtési és vizsgálati módszerei halastavakban Jászfalusi Lajos: A halak biometriai mérése. Gyomor- és béltartalom vizsgálatok Hortobágyi Tibor: A növényi mikroszervezetek győjtése és vizsgálata a halastavakban Veszprémi Béla: Nagytestő vízinövényzet Tölg István: Szakirodalom rendszeres összegyőjtése Varga Lajos: Határozati javaslatok összefoglalása Megjelent kiadvány: Programfüzet (Meghívó): Halastavak limnológiai vizsgálatának módszerei, Budapest, November 30. (4 old.). IV. Hidrobiológus Napok, Budapest, okt (22 elıadás) Sebestyén Olga: Elnöki megnyitó Woynarovich Elek: Vizeink szennyezıdése és szennyezettsége Sebestyén Olga: A szaprobiológiai rendszerrıl Szabó Ernı: A vizek természetes öntisztulása Felföldy Lajos: Az algák szerepe a szennyezett vizek és szennyvizek derítésében Entz Béla: A természetes vizek radioaktivitása és radioaktív szennyezettsége Stiller Jolán: Peritricha csillósokon képzıdı védıburkok indikátor szerepe Kováts Béla: Vízmővek tervezésének hidrobiológiai kérdései ifj. Szabó Zoltán: A quantitatív biocönotikai vizsgálatok eredményeinek ábrázolási lehetıségei Donászy Ernı: Tógazdasági halastavak termelıképességének vizsgálata (Elvi és módszertani kérdések) Megyeri János: Hidrofaunisztikai vizsgálatok Albániában Molnár Gyula Tölg István: A balatoni fogassüllı gyomoremésztés-idıtartamának kísérletes vizsgálata különbözı hımérsékleten Hámor Tamás: Elektromos áram, chloracidos kezelés és egyéb külsı tényezık hatása a ponty és harcsa ívásának lefolyására Tamás Gizella: Algológiai vizsgálatok a Duna Római-fürdı Nagymaros közötti szakaszában győjtött perifiton mintákon Uherkovich Gábor: A Tisza néhány jellegzetes plankton-alga-együttese Tóth László Szabó Ernı: A Fertı-tó nádasainak cenológiai és ökológiai vizsgálatáról Varga Lajos: A vízi mikrofauna élete és szerepe az erdık avartakarójában Kolossváry Gábor: Beszámoló az 1960/61. évi Tisza-kutatásról Farkas Tibor Herodek Sándor: A többszörösen telítetlen C zsírsavak eredete és felhalmozódás módja a vízi állatok zsírjában Entz Béla: A Balaton fényklímájáról Ruttkay András: A felszíni vizek kémiai vizsgálatának és értékelésének metodikájáról

7 Umberto D Ancona: A fajképzıdés és az alkalmazkodás problémái a tavak planktonikus környezetében Megjelent kiadvány: Programfüzet (Meghívó): Hidrobiológus Napok, Budapest, október (5 old.) V. Hidrobiológus Napok, Tihany, okt (29 elıadás) Woynarovich Elek: Maucha Rezsı elméleti limnológiai kutatásai Tamásné Dvihally Zsuzsa: Maucha Rezsı, a vízkémikus Ribiánszky Miklós: A magyar halászat mai helyzete és feladatai Jászfalusi Lajos - Papp Károlyné: A tógazdasági ponty táplálkozásának szezonális vizsgálata Molnár Gyula - Tölg István: Ragadozó halak gyomoremésztésének vizsgálatából levonható biológiai következtetések Búza László: Idıszerő halegészségügyi kérdések Veszprémi Béla: Adatok a kéhidrogén okozta halpusztulások ismeretéhez Hámor Tamás: Összehasonlító vizsgálatok egy Daphnia faj szaporodására vonatkozóan Páskándy János: Hazai meteoropathiai vizsgálatok vízi szervezeteken Entz Béla: A keszthelyi öböl üledékviszonyairól Ruttkay András: A Velencei-tó vízkémiai viszonyairól Lukács Dezsı: Folyóvízben élı állatok alkalmazkodása a vízáramláshoz Havranek László: A folyó szabályozó hatása az ártéri zoocönozisokra Farkas Tibor Herodek Sándor: Hosszú-szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak szerepe a víziállatok életében Iharos Gyula: Ökológiai megfigyelések Tardigradákon Kolossváry Gábor: Újabb Bryozoa-fauna adatok a Tisza középsı szakaszáról Jaczó Imre: A Paraergasilus rylovi Markewitsch (Copepoda parasitica) magyarországi elıfordulásáról Kolossváry Gábor: Beszámoló az évi Tiszakutatásról Berczik Árpád: Beszámoló az évi Dunakutatásról Tamás Gizella: Az Utermöhl plankton mikroszkóp és használatának ismertetése Uherkovich Gábor: Az Utermöhl-féle mennyiségi módszer alkalmazásának néhány tanulsága tiszai potamo-plankton vizsgálatoknál Gál Dániel: A szolnoki Holt-Tisza mikrofaunája Felföldy Lajos: A planktonalgák szerves anyag hasznosításának néhány hidrobiológiai kérdésérıl Szabó Ernı: Az algatenyészetek tápoldatában felhalmozódó szerves anyagok szerepe az algák tömegtenyésztésében Palik Piroska: Algamaradványok a tatai mésztufában Tóth László: Botanikai vizsgálatok a Velencei-tó nádasaiban Donászy Ernı: Mikromódszerek a szennyvizek élettani hatásának vizsgálatában Schiefner Kálmán: A Velencei-tó vizének komplex higiénés vizsgálata Megyeri János: Ásott kutak hidrofaunisztikai vizsgálata VI. Hidrobiológus Napok, Tihany, okt (28 elıadás) Salánki János: Megnyitó Szebellédy Lászlóné: Megemlékezés Dr. Winkler Lajos ( ) Entz Béla: Megemlékezés Dr. Varga Lajos ( ) Kolossváry Gábor: Beszámoló az évi Tiszakutatásról Sebestyén Olga: Az állóvizek limnológiai képének korszerő kiállítása. Néhány szó a Hidrobiológus Napok központi témájáról Entz Béla: Fiziográfia. Bevezetı Szesztay Károly: Morfometria, vízháztartás, vízdinamika Donászy Ernı: A víz kémiai tulajdonságai Tamás F-né Dvihally Zsuzsa: A víz fizikai tulajdonságai Hortobágyi Tibor: A tavi egység megnyilvánulása. Elıtanulmányok: a tó lakói habitat szerint. Bevezetı. Uherkovich Gábor: Plankton Berczik Árpád: Bentosz, bevonat Tóth László: Makrovegetáció Woynarovich Elek: Anyag- és energiaforgalom, termelés. Bevezetı Sebestyén Olga: Táplálékhálózat Szabó Ernı: Üledék és szerepe a tavi életben Havranek László: A tó és környék kölcsönös kapcsolata Felföldy Lajos: Elsıdleges termelés (hozzászólás) Sebestyén Olga: Másodlagos termelés (hozzászólás) Tölg István: Terminális termelés (a tavi élet végsı terméke vagy más, az ember által hasznosítható tavi termék mennyiségi vonatkozásai (hozzászólás) Török Piroska: Közegészségügy. (Gyakorlati vonatkozások összefoglalása felkért hozzászólás) Tölg István: Halászat (Gyakorlati vonatkozások összefoglalása felkért hozzászólás) Kováts Béla: Mőszaki vonatkozások (Gyakorlati vonatkozások összefoglalása felkért hozzászólás)

8 Ifj. Szabó Zoltán: A Rakaca-völgyi víztároló hidrobiológiai képe Schiefner Kálmán: Az élıvizek vízvirágzásának veszélye az ivóvízellátásra Uherkovich Gábor: Tapasztalatok nyugatnémetországi és dániai hidrobiológiai tanulmányutamon Hámor Tamás: Kísérletek a pisztrángtelepítés lehetıségeivel kapcsolatban Gál Dániel: A Keleti Fıcsatorna zooplanktonjának összetétele Megjelent kiadvány: Programfüzet (Meghívó): Hidrobiológus Napok, Tihany, október (6 old.) VII. Hidrobiológus Napok, Tihany, okt (13 elıadás) Hortobágyi Tibor: Elnöki megnyitó Hortobágyi Tibor: Sugárzó energia útja a vízben Entz Béla: A fényenergia problémái sekély, zavaros vizekben Rákóczi László: A természetes gamma-sugárzás ingadozása a Balatonban és a Zala folyó torkolati szakaszán Horváth Imre: A fény spektrális összetételének változása a vízben Kiss István: Néhány dél-alföldi tó biológiai egyensúlya idınkénti eltolódása az elsıdleges termelés irányába Szemes Gábor: A phytobenthos jelentısége a vizek energia- és anyagforgalmában Uherkovich Gábor: Halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi plankton elemzések Kárpáti Árpád Papp Károlyné: A zooplankton produkció és a nitrogéndinamizmus vizsgálata ammónium-szulfáttal trágyázott kísérleti halastavakban Ruttkay András: A másodlagos termelés szerepe a vizek biológiai termelésében Megyeri János: A mesozooplankton helye és szerepe a vizek anyagforgalmában Donászy Ernı: A zooplankton a magyaro. halastavakban Pénzes Bethen Tölg István: Közvetlen kapcsolat megteremtése az elsıdleges és a terminális termelés között, növényevı haszonhalak segítségével Berczik Árpád: A hidrobiológiai felsıoktatás fejlesztésére vonatkozó javaslat ismertetése VIII. Hidrobiológus Napok, Tata, június (12 elıadás) Hortobágyi Tibor: Elnöki megnyitó Nagy Zsigmond: Tájékoztató a Tatai Halgazdasági Vállalat mőködésérıl, különös tekintettel a Ferencmajori-üzemegység fejlesztési lehetıségeire Jászfalusi Lajos: Dunántúli halastavak kérdése Megyeri János: Táplálkozásbiol. vizsgálatok pontyon Szalay Mihály: A szarvasi Kísérleti Halastavak újabb kutatási eredményei Tóth János: Haljelölési kísérletek a Dunán Kovács Gyula: A tatai Fényes-fürdı múltja, jelene, jövıje Hortobágyi Tibor: Tatai algológiai vizsgálatok eredményei Berczik Árpád: A tatai Öreg- és Cseke-tó fenéküledék faunájáról Ponyi Jenı: A Balaton fenéklakó rákjai Uherkovich Gábor: Tiszai algalista bemutatása Megjelent kiadvány: Program: Hidrobiológus Napok. Tata, június (5 old.) IX. Hidrobiológus Napok, Tihany, okt (22 elıadás) A Hidrológiai Társaság 50 éves fennállása alkalmából Hortobágyi Tibor: Elnöki megnyitó Berczik Árpád: Limnológiai Szakosztály az 50 éves Magyar Hidrológiai Társaságban Megyeri János: Összehasonlító zooplankton vizsgálatok a pusztaszeri, ıszeszéki és kakasszéki szikes tavakon Uherkovich Gábor: İszeszék szikes tava fitoplanktonja, a szikestavi fitoplanktonkutatás elvi kérdései Donászy Ernı: Halastavak vízminısége (gépi adatfeldolgozás alapján) Ruttkay András: Tavak tápanyagállapotának vizsgálata alga-teszteléssel Szalay Mihály: A növényevı keletázsiai halfajok tógazdasági hasznosítási lehetıségeinek kidolgozására irányuló ötéves szarvasi kísérletek és eredmények összefoglalása Tölg István: A növényevı halak honosításával kapcsolatos ötéves eredmények Orsós Sándorné: A Balaton nyíltvizének kémiai viszonyai az évi vizsgálatok alapján Tamás Gizella: Horizontális mennyiségi fitoplankton vizsgálatok a Balatonon Ponyi Jenı: A balatoni planktonrákok horizontális elterjedésének kérdésérıl Tamás Gizella: A Balaton mennyiségi mikrofitobentoszának adatai az utóbbi két év vizsgálatai alapján Ponyi Jenı: Mennyiségi és minıségi vizsgálatok a Balaton nyíltvízi iszaplakó rákjain Bíró Kálmán: A Nematodák minıségi viszonyai a Balaton nyíltvízi iszapjában Kárpáti István Kárpáti Istvánné: A balatoni hinárvegetáció szukcessziós dinamikája Herodek Sándor: Hımérséklethatás a planktonrákok zsírsav összetételére Farkas Tibor: Lipidek a Balaton táplálékláncában Ponyi Jenı Baron Ferenc Csonti Ferenc: Peszticid maradékok vizsgálata különféle hazai vizekbıl származó szervezeteken

9 Schiefner Kálmán: Az indikátorszervezetek szerepe és jelentısége mesterséges állóvizeink vízminıségének higiénés gyakorlatában Richnovszky Andor: Árvizek hatása az ártéri csigafaunára Uherkovich Gábor: A mártélyi Holt-Tisza fitoplanktonjának néhány jellegzetessége Megjelent kiadvány: Program és elıadáskivonatok: A Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves fennállása alkalmából rendezendı Hidrobiológus Napok programja. Tihany, október 5-7. (23 old.) X. Hidrobiológus Napok, Tihany, október 3-5. (15 elıadás) Hortobágyi Tibor: Hazai limnológiai kutatások és a gyakorlat Kiss István: Talajalga-tömegprodukciók néhány dél-alföldi szikes terület vízfeltöréses foltjain Uherkovich Gábor: A tiszai fitoszeszton népességmaximumainak típusairól Bozzay Józsefné Szemes Gábor: A Duna mikrobiológiai viszonyai és a klórozás mértéke közötti összefüggések a Fıvárosi Vízmővek felszíni víztisztító mővénél ifj. Szabó Zoltán: Szennyvíztisztítás bioindikátorai Schiefner Kálmán: Egy kísérleti felszíni víztisztító üzemeltetésének biológiai tapasztalatai Hamar József: Cukorgyári szennyvízhullámok hatása a Zagyva élıvilágára Váncsa András Lajos: A Sajó folyó öntisztulása Oláh János: A bakterioplankton mennyiségi alakulása a Balaton nyílt-vizében az es években Ponyi Jenı Molnár Kálmán: Magyarország halainak Copepoda parazitáiról K. Murai Éva: A Balaton halainak helminthológiai vizsgálata Bíró Péter Elek László: A g. súlyú (IV. osztályú) balatoni süllı (Lucioperca lucioperca L.) tavaszi-nyári táplálkozása ban Donászy Ernı: A halastó, mint limnológiai modell Richnovszky Andor: A Velencei-tó Mollusca faunája Szalay Mihály: Növényevı halak szaporításának és ivadékgondozásának módszerei és eredményei Szarvason Megjelent kiadvány: Program és elıadáskivonatok: Hidrobiológus Napok. Tihany, okt (22 old.) XI. Hidrobiológiai Napok (Szikesviízi Szimpózium Natrongewässer Symposium) Tihany Szeged Szarvas, szept. 29. okt. 4. (25 elıadás) Hortobágyi Tibor: Vorsitzender der Limnologischen Sektion der Ungarischen Hydrobiologischen Gesellschaft (A szimpózium megnyitása) Megyeri János: Übersicht über die hydrobiologischen Forschungen der ungarischen Natrongewässer (A magyarországi szikesvizek hidrobiológiai kutatásának áttekintése) Molnár Béla: Die Entstehung der Natrongewässer des Süd-Alfölds (Délalföldi szikes tavak keletkezése) Tamásné Dvihally Zsuzsa: Die Dynamik der chemischen und optischen Veränderungen in ungarischen Natrongewässern (Kémiai és optikai változások dinamizmusa hazai szikesvizekben) Szépfalusi József: Die chemischen Untersuchungen der Natrongewässer vom Süd-Alföld (Délalföldi szikes tavak kémiai vizsgálata) Kiss István: Die algologische Erforschung der Natrongewässer in Ungarn mit besonderer Berücksichtigung auf die ökologischen und produktionsbiologischen Verhältnisse (A magyarországi szikesvizek algológiai kutatása különös tekintettel az ökológiai és produkcióbiológiai viszonyokra) Ferencz Magdolna: Zoobenthosuntersuchungen an Natrongewässern (Szikes vizek zoobenthos vizsgálata) Richnovsszky Andor: Über die Mollusken-Fauna der Natrongewässer der Ungarischen Tiefbene (Adatok az Alföld szikesvizeinek Molluscafaunájáról) Marián Miklós: Die Vertebraten-Fauna der ungarischen Sodaböden (Magyarországi szikes talajok gerinces faunája) Sterbecz István: Ornithologische Probleme der Szik-Gewässer Ungarns (Hazai szikesvizek ornithológiai problémái) Ruttner-Kolisko Ágnes: Literaturübersicht über das Auftreten von Rotatorien in Sodagewässern (Irodalmi áttekintés a szikesvizekben elıforduló Rotatoriákról) Löffler, Heinz: Die geographische Verbreitung der Natrongewässer und ihre Entstehung (A szikesvizek földrajzi elterjedése és eredetük) Berger, Franz: Gesteinslösung und Mineralgehalt natürlicher Wässer (Természetes vizek kızet oldása és ásványi anyag tartalma) Nemenz, Harald: Physiologische Probleme der Osmoregulation in Binnenlandsalzgewässern (Az ozmoreguláció fiziológiai problémái a sós belvizekben) Donászy Ernı: Ergebnisse der Limnologischen Forschungen am Fertı-See, (A Fertıtó limnológiai kutatásának eredményei, ) Neuhuber, Friderike: Die chemischen Verhältnisse des Neusiedler-Sees (A Fertı-tó kémiai viszonyai)

10 Kárpáti István Kárpáti Vera Borbély György: Die Vegetation der ständig und zeitweilig überfluteten Teile des Fertı-Sees (A Fertı-tó állandóan és idıszakosan elöntött területeinek vegetációja) Löffler, Heinz: Beiträge über die Sedimente des Neusiedler-Sees (Adatok a Fertı-tó üledékeirıl) Schiemer, Fritz: Das Benthos des Neusiedler-Sees (A Fertı-tó benthosa) Festetics Antal: Die Pannonische Arbeitsgemeinschaft des International Wild-fowl Research Bureau: ihr Arbeitsprogramm am Beispiel der Salzlacken des Neusiedler Sees (Az IWRB Pannóniai Munkaközösségének munkaprogramja a Fertı-tó szikvizes tócsáinak példáján) Berczik Árpád: Zur Populationsdynamik der Mesofauna der Reisfelder Fábry Irén: Zur Chemie einiger auf Natronböden angelegter Fischteiche Szalay Mihály: Über die Fischzucht in Natrongewässern Csávás Imre: Rice culture on sodic soils and its effect on the natural vegetation Megjelent kiadvány: Program: Natrongewässer Symposium-Szikesvizi szimpozium (Hidrobiológus Napok). Tihany Szeged Szarvas, 29 Sept.-4. Okt (6 old) XII. Hidrobiológus Napok, Tihany-Héviz, okt (22 elıadás) Szabó Jenı: Forrás- és pataklakó Psychodidák ökológiai vizsgálata Dévai István Horváth Klára: Adatok a Bükk és Zemplén hegységi patakrendszerek O 2 -CO 2 - forgalmához Dévai György: Debrecen környéki belvizek hidrobiológiai vizsgálata Bancsi István Dévai István Horváth Klára Szabó András: Hidrobiológiai vizsgálatok a Tocón Kiss Keve Tihamér: Alga népességmaximumok kialakulása a Keleti Fıcsatornán ifj. Szabó Zoltán: Felszíni vizekbıl történı ipari és ivóvízellátás aktuális hidrobiológiai kérdései Váncsa András: A Bodrog szaprobiológiai állapota 1969-ben Fázold Ádám Váncsa András Lajos: Biológiai vizsgálatok jelentısége az északmagyarországi vízfolyások szennyezettségének megítélésében Gaál Tamás Hamar József: A vízi ökoszisztémák stabilitási és egyensúlyi kérdései Uherkovich Gábor: Néhány európai nagyobb folyó fitoszesztonjának egybevetése Strecker Ottó: A Hévízi tó az embergyógyászatban Zsirai Kálmán: A hévízi iszap a medicina területén Berczik Árpád: A Hévízi tó ökológiai viszonyairól Kárpáti István Kárpáti Istvánné: A Hévízi tó vegetációja és szukcessziós viszonyai Ponyi Jenı: A Hévízi tó nyíltvíz-, üledék- és bevonatlakó rákjai Bíró Péter: A Hévízi tó halfaunájának vizsgálata Oláh János: A Keszthelyi-öbölben idıszakonként kialakuló vízvirágzások okai Szemes Gábor: A magyar Duna fitoplanktonja és a nemzetközi Dunakutatás vonatkozó fıbb vizsgálati eredményei Ruttkay András: Felszíni vizek tápanyagállapotának vizsgálata alga-teszteléssel Kiss István: Idıszakonként jelentkezı árvíz jellegő belvizek a Békés-Csanádi löszhát szikes területein Oláh János: Új módszer a természetes vizek és üledékek bioaktivitásának tanulmányozására Megjelent kiadvány: Program: Hidrobiológus Napok. Tihany Hévíz október 1-3. (4 old.) XIII. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1971 okt.7-9. (27 elıadás) Hidrobiológiai kutatásaink és a bioszféra program Hortobágyi Tibor: Megnyitó Kárpáti István: A Balaton bioszférájára gyakorolt antropogén hatások kutatása (különös tekintettel az agrokemikáliákra) Szemes Gábor: A Duna hidrobiológiai kutatása hazai és nemzetközi vonatkozásokban, tekintettel a bioszféra programra Bodrogközi György Horváth Imre Marián Miklós: A Tisza-kutatás és a bioszféra program Barabás László: Mezıgazdasági kemikáliák nyomon követése vizekben Tölg István: A kelet-ázsiai növényevı halak és a bioszféra program (A növényevés fokozásának jelentısége az európai vizek biológiai termelésében és a flóra-fauna egyensúly helyreállításában) Bíró Péter: A fogassüllı (Lucioperca lucioperca L.) produkciója a Balatonban Veszprémi Béla: Halászatunk vízszennyezési problémái közötti idıszakban Zsirai Kálmán: Bioszféra hatása a vegetatív idegrendszerre Némedi László: A felszíni-, vízközeli- és a mélységi vizek bakteriológiai szennyezettsége indikációjának lehetıségei a budapesti vízellenırzés gyakorlatában Oláh János: A bakterioplankton produkciója és a trofikus állapot a Balatonban Ponyi Jenı: Crustacea-plankton mennyiségi változásai a Balatonban Garád Róbert: A Fertı-tavi regionális terv gyakorlati tapasztalatai és eredményei Andrikovics Sándor: A Fertı tó Potamogeton pectinatus L. állományainak hidroökológiai és zoológiai viszonyairól Gulyás Pál: Zooplankton vizsgálatok a Velencei tavon

11 Berczik Árpád: Rízsföldek hidrobiológiai vizsgálatának néhány tanulsága Abaffy Jenıné: Hidrobiológiai vizsgálatok a gödi Duna mellékágában Tamás Gizella: Tájékozódó vizsgálatok a Zala folyó alsó szakaszának potamofitoplanktonján Kiss István: Algatömegprodukciók vizsgálata a bioszféra program munkájában Hortobágyi Tibor: Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) XVIII. kongreszszusáról Entz Béla: Hidrobiológiai vizsgálatok a Nasszertavon (EAK) P.-Zánkai Nóra: Víziatkák táplálkozásbiológiai vizsgálata C 14 -módszerrel Oláh János Biebl Hanno: Foto-organotróf acetát hasznosítás egy rétegzett, eutróf tóban Megjelent kiadvány: Program: XIII. Hidrobiológus Napok. Hidrobiológiai kutatásaink és a bioszféra program. Tihany, 1971 okt (4 old.) XIV. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1972 okt (34 elıadás) Hidrobiológiai kutatások vizeink védelmében Hortobágyi Tibor: Megnyitó Németh József: A Balaton és befolyó vizeinek hidrobiológiai vizsgálata Oláh János: Kilúgozódás, kolonizáció és stabilizáció a detritusz-képzıdés folyamatában (a detritusz mennyisége és tápértéke a Balatonban) Herodek Sándor Tamás Gizella: Az elsıdleges termelés vizsgálata a Balatonban, 1972-ben Tamás Gizella: A Balaton fitoplanktonjának és mikrofitobentoszának biomassza változásai a 60-as években Bíró Péter: A fogassüllı-populáció táplálékfogyasztása és energia-transzformációja a Balatonban Bíró Péter: Neogobius fluviatilis a Balatonban Ponyi Jenı Bíró Péter Murai Éva Matskási István Mészáros Ferenc: A balatoni vágódurbincs (Acerina cernua L.) tápláléka, növekedése és bélparazitái Szalay Mihály: A Balaton vízvédelmének lehetıségei növényevı halakkal Damján János: A szennyvíztisztítás helyzete a Nitrokémia Ipartelepeknél Keresztes Tibor: Öntözıvizek növényvédıszerszennyezettségének fitotoxikus hatása Urbányi András: Textilipari festékes szennyvizek hatása a kıszegi szennyvíztisztító telepre Ponyi Jenı Bíró Péter Oláh János P. Zánkai Nóra Kiss György Csekei Tibor: A fonyódi szennyvíz halastavi utótisztításának néhány hidrobiológiai tanulsága Springer Ferenc: A kutatómunka és a Velencei-tavi fejlesztési program Vásárhelyi Réka Bartha Zsuzsanna Gulyás Pál Bíró Kálmán Tóth László Felföldy Lajos: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Velencei-tavi hidrobiológiai kutatásaiból Andrikovics Sándor: Néhány Velencei-tavi hinártársulás ökológiai és zoológiai viszonyainak napszakos dinamizmusáról Ruttkay András: Halastavak termelésbiológiai vizsgálata Hajdú Lajos Oláh János: Adatok a Planctomycesek ismeretéhez Hamar József: Zooflagelláták szerepe a vízminısítésben Szabó András: Az idıjárás változásának hatása a Ciliata planktonra Ponyiné Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis táplálkozási viszonyairól s az optimális táplálékkoncentrációról Némedi László Bozóky Szeszich Károly: Bakteriológiai paraméterek vizsgálata statisztikai módszerekkel, különbözı szennyezettségő felszíni vizeinkben, különös tekintettel a Duna szaprobiológiai viszonyaira Hegedős János Némedi László Hegedős Jánosné: Összehasonlító biológiai és bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) és egy erısen szennyezett (Szilas patak) felszíni vízfolyásban Kovács Árpád Vörös Lajos: A primer produkció hatása a Duna vízminıségére Mohácsnál ben Csutorné Bereczky Magdolna: Dunai bioindikátor csillós egysejtőek mennyiségi-minıségi viszonyainak alakulása 24 óra alatt ifj. Szabó Zoltán: A Duna szaprobiológiai viszonyai 1952/72 között Abaffy Jenıné: Crustacea plankton vizsgálatok tapasztalatai a magyar Duna-szakaszon Tevan Lászlóné Várdai Nándor: A Duna fkm. szakaszán években végzett vízminıségi vizsgálatok értékelése Megjelent kiadvány: Program: XIV. Hidrobiológus Napok. Hidrobiológiai kutatások vizeink védelmében. Tihany, 1973 okt (6 old.) XV. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1973 okt (25 elıadás) Vizeink hidrobiológiai állapotváltozásai Hortobágyi Tibor: Megnyitó Hamar József: A Tisza II. Vízlépcsı hidrobiológus szemmel Kiss Keve Tihamér: A fényklíma szerepe a tiszai algák szaporodásában Schmidt Antal Simor József Uherkovich Gábor: Egy dunai szennyvízhullám vizsgálata tanulságai, mint adalék a hidrobiológiai állapotváltozások indikációjához Ruttkay András: Halastavak energetikai vázlata

12 Gyánó Antal: Pufferoltsági állapot változása a Bánhalma-Telekhalom II., III., IV. tavakban H. Tamás Gizella Horváth László: Ivadéknevelı tavak zooplankton állományának vegyszeres szelekciója Hajdú Lajos: Két eltérı trofitású halastó algológiai összehasonlítása Oláh János Herodek Sándor O. Tóth Erzsébet: Az oxidált üledék szerepe a Balaton foszfor forgalmában Tamás Gizella: Minıségi és mennyiségi változások az utóbbi 18 évben a Balaton fitoplanktonján Herodek Sándor Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása Ponyi Jenı Tusnádi Gyızı Vanger Éva: A Balaton üledékébıl származó Dreissena-héjak morfometriájának és populációs szerkezetének vizsgálata ICL System-4 számítógéppel Gulyás Pál Bíró Kálmán: Hinárfauna szerepe a Balaton életében Garádi Péter Bíró Péter: A dévérkeszeg (Abramis brama L.) növekedésének összehasonlító vizsgálata a Balaton különbözı vízterületein Vízkelety Éva: A Keszthelyi-öböl vízminısége Andrikovics Sándor: Egy különleges vízbiotóp hidrozoológiai jellemzıirıl Donászy Ernı: Harminc év alatti állapotváltozások a Szelidi tó életében ( ) P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis táplálékértékesítésének szezonális változása Andrik Péter: Mikroplankton vizsgálatok a lázbérci ivóvíztározón az es években Balogh Ákos Kiss Keve Tihamér: Algák okozta ízés szagproblémák a felszíni ivóvíztisztításban Gefferth Károly: Hidrobiológiai vizsgálatok a Fıvárosi vízmővek talajvízdúsító medencéinél Megjelent kiadvány: Program: XV. Hidrobiológus Napok Vizeink hidrobiológiai állapotváltozásai. Tihany, 1973 okt (6 old) XVI. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1974 okt.3-5. (25 elıadás) Táplálkozási szintek és kapcsolatai vízi ökoszisztémákban Hortobágyi Tibor: Megnyitó Tóth László: A Balaton foszfor viszonyainak vizsgálata, különös tekintettel a szeszton-p értékelésére Tamás Gizella: A Balaton fitoplankton tagjainak egyedszám növekedése az utóbbi években Herodek Sándor: A fitoplankton szerepe a Balaton ökoszisztémájának energiaellátásában Bíró Péter Garádi Péter: A dévérkeszeg (Abramis brama L.) állománystruktúrája és produkciója a Balatonban Györke Olivér Tóth László: A Balaton délnyugati felében lezajló és vízmozgásokra és hordalékvándorlásra vonatkozó modellkísérleti eredmények Uherkovich Gábor: A Kabhegy alatti Nagy-tó tızeg mohosláp ökoszisztémájának néhány sajátossága Felföldy Lajos: A hidrobiológia szerepe a Velencei tó környezetvédelmében Lakatos Gyula: A bentikus eutrofizálódás jelensége a Velencei tavon Kovács Árpád Vörös Lajos: A bentikus eutrofizáció és következményei egy mecseki mesterséges tóban Boldogh Sándor Cseh Péter: Néhány gondolat a lárzbérci víztározó és víztisztítómő biológiai összefüggéseirıl Horváth Ilona Ruttkay András: A halastavi primerprodukció mérés néhány tapasztalata H. Tamás Gizella: Kísérletek Cladocera fajok tömegtenyésztésére Horváth László: Táplálkozási kapcsolatok és optimális egyensúly harcsaivadék nevelıtavakban Ruttkay András: A ponty táplálékfogyasztása és hasznosítása Donászy Ernı: Vízi környezetrendszerek modellezhetısége ifj. Nosek János: Vízi ökoszisztémák modellezése a rendszerelmélet alapján Abaffyné Bothár Anna: Vízi ökoszisztémák modellezése és a szekunder produkció P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis táplálékfelvételének és táplálékértékesítésének menynyiségi viszonyai természetes körülmények között Tevan Lászlóné Bartalis Éva Láng Ferenc: Az ABATE szúnyoglárva-irtószer hatása a vízi ökoszisztémákra Gefferth Károly: A szervesanyag termelı és fogyasztó szervezetek gyakoriságának változása a Fıvárosi Vízmővek talajdúsító medencéiben Csutorné Bereczky Magdolna: Egy rövid periódusú dunai vízálláscsökkenés hatása a plankton Ciliata populációra Vörös Lajos: A Duna és a Dráva folyó fito-, zoo- és bakterioplanktonjának mennyiségi viszonyai Megjelent kiadvány: Program: XVI. Hidrobiológus Napok. Táplálkozási szintek és kapcsolatai vízi ökoszisztémákban. Tihany, 1974 okt (6 old.) XVII. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1975 okt.2-4. (29 elıadás) Plankton és bentosz, valamint halászatbiológiai kutatások, különös tekintettel a vízvédelemre Hortobágyi Tibor: Megnyitó Vasas Ferenc: A Leptomitus lacteus szennyvízgomba tömeges megjelenése a Sebes- Körösben

13 Váncsa András Lajos: A Sajó tychoplanktonikus algavegetációjának minıségi és mennyiségi viszonyai, különös tekintettel a vízminıségre Uherkovich Gábor: Gazdag népességő fitoplankton-együttesek néhány típusáról Hajdú lajos Cronberg Gertrud: Néhány planktonalga elektronmikroszkópos vizsgálata Gyánó Antal: Mikroszervezetek környezeti spektruma (ph, µs, oxigénfogyasztás, H 2 S, NH 3 ) halászatilag hasznosított vizeinkben Vörös Lajos: A fitoplankton szerepe a kémiai oxigénigény értékének kialakításában Kiss István: Szikes- nem szikes biotópok algatömegprodukcióinak összehasonlító meteorobiológiai vizsgálata Kiss Keve Tihamér: Adatok a Tisza és a Keleti Fıcsatorna eutrofizálódásáról Lakatos Gyula: Klorofill hatásfok vizsgálatok bentonikus növényzettel Schiefner Kálmán: Adatok vízfolyásaink plankton dinamizmusáról Gefferth Károly: Hálózati vízminıség és a vízvédelem néhány kapcsolata Tóth László: Balatoni üledék foszfor, nitrogén és szerves-szén tartalma Tóth Ferenc Németh József: Klorofill vizsgálatok a Balatonon, partközeli minták alapján Ponyi Jenı Tusnádi Gyızı Vangel Éva: Kísérlet a balatoni planktonszervezetek táplálkozási kapcsolatainak megállapítására CDC 3300 típusú számítógép segítségével P. Zánkai Nóra Tamás Gizella: Az Eudiaptomus gracilis táplálkozása a Balatonban Varanka István Salánki János: Nehéz fémsók és oxigénhiány hatása kagylók aktivitására. Biológiai módszer a vizek szennyezıdésének vizsgálatára Holló Attila Ponyi Jenı Gönczi Csabáné Pásztor Zsuzsa: A Balaton és élıvilágának klórozott szénhidrogén szennyezettsége Bíró Péter Garádi Péter: A ligulozis hatása a balatoni dévérkeszeg (Abramis brama L.) növekedésére Horváth László Tölg István: Tenyészetett halaink szaporodásbiológiája és tógazdasági szaporításuk Kovácsné Gayer Éva: Egészséges, valamint környezeti illetve takarmányártalmaknak kitett pontyok kopoltyújának vizsgálata Entz Béla: Az évenkénti nilusi árvíz hatása a Nasszer-Núbia tó limnológiai viszonyaira Horváthné Tamás Gizella Kiss István: Tavi zooplankton tömegtenyészetek mennyiségi változásának vizsgálata Donászy Ernı: A rendszerelmélet alkalmazása a limnológiában (II. Mesterséges rendszerek vizsgálata, tervezése, irányítása) Lukacsovics Ferenc: Mikroorganizmusok hatásának vizsgálata az Anodonta cygnea L. ritmikus aktivitására P. Zánkai Nóra: A balatoni Eudiaptomus gracilis egyedfejlıdése a hımérséklet és táplálékkoncentráció függvényében Andrikovics Sándor: A Fertı hinárosaiban élı makrofauna ökológiai viszonyairól Megjelent kiadvány: Program: XVII. Hidrobiológus Napok. Plankton és bentosz, valamint halászatbiológiai kutatások, különös tekintettel a vízvédelemre. Tihany, 1975 okt (8 old.) XVIII. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1976 okt (26 elıadás) Antropogén hatások vizeinkre Hortobágyi Tibor: Megnyitó Szolnoky Csaba: A hıszennyezés hidrológiai és hidraulikai kérdéseirıl Pál Tamás: A Délpesti Szennyvíztisztító Telep levegıztetı medencéjének biológiai vizsgálata Mauritz Gyula: Mőanyag csepegtetıtesttel (Flocor) történı tejipari szennyvíztisztítás biológiai és kémiai vizsgálatok tükrében Tevanné Bartalis Éva: Környezetvédelmi intézkedések hatása a Tatai Nagytó vízminıségére Dévai György Dévai István Lakatos Gyula: Vízminıségvizsgálatok ÉK-magyarországi víztereken Andrikovics Sándor: Adatok a Fertı tó környéki vízfolyások hidrobiológiájához Bakonyi Gábor Kampfl József Szabó Lajos: A Rákos-patak szennyezettségének vizsgálata Vízkelety Éva: A Zala biológiai vízminısége, különös tekintettel az antropogén hatásokra Schiefner Kálmán Rádai Ferenc Borbély Éva Göntér Ferenc: A Balaton délkeleti partszakaszán beömlı berekvizek jellemzése a higiénés vízvizsgálati adatok alapján Herodek Sándor Vörös Lajos: A Balaton rohamos eutrofizálódása évi vizsgálatok alapján Ponyi Jenı P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) produkciója a Balatonban Bíró Péter: A balatoni dévérkeszeg-populáció (Abramis brama L.) halászati hasznosításának értékelése: hozam-becslés, fogásprognózis Tátrai István: A balatoni vágódurbincs (Acerina cernua) aktív anyagcseréje és táplálékszükséglete különbözı hımérsékleten Csutor Ferencné: Protozoológiai-ekológiai vizsgálatok a Duna Vác-Göd közötti szakaszán Abaffyné Bothár Anna: A Monostori Öreg Duna holtág Crustacea faunájának vizsgálata Szitóné Malik Erzsébet: A Synpran 111 és Synpran 112 hatása néhány halfajra és a Daphnia magna-ra Keresztes Tibor: Herbicid-hatás vizsgálata két vízinövény fajon Entz Béla: 45 nap 44 nap alatt (hidrobiológiai beszámoló földkörüli útról) Hajdú Lajos: Eutrofizáció és algadiverzitás Antal Zoltán: Utótisztító tórendszer hidrobiológiai vizsgálata kémiai vizsgálatok

14 Kiss Keve Tihamér: Utótisztító tórendszer hidrobiológiai vizsgálata algológiai vizsgálatok Szabó András: Utótisztító tórendszer hidrobiológiai vizsgálata zooplankton vizsgálatok Dobler Lászlóné Hegedős Mária Vörös Lajos: Adatok nagy folyóink trofitási viszonyaihoz Megjelent kiadvány: Program: XVIII. Hidrobiológus Napok. Antropogén hatások vizeinkre. Tihany, 1976 okt (8 old.) XIX. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1977 okt.6-8. (35 elıadás) Vizeinkbe jutó kémiai anyagok biológiai hatásai Hortobágyi Tibor: Megnyitó Hajdú Lajos: A diverzitás-számítás néhány további lehetısége H. Bartha Zsuzsa Hajdú Lajos: Alga diverzitás vizsgálat a Velencei tavon Váncsa András Lajos: A trofitás-fok változásai a Sajóban között Abaffyné Bothár Anna: Naponként végzett plankton vizsgálatok eredményei a Dunán Illés Istvánné Gefferth Károly: A Duna vízminıség-változásai a fıváros vízellátása szempontjából Budaváry Kurt: A kommunális szennyvizek elhelyezésével kapcsolatos hidrobiológiai kutatási feladatok Nagyné Zsuga Katalin: Kis vízfolyást érı szennyvízterhelések hatása a planktonelemekre Lakatos Gyula: Rézszulfát-kezelés alkalmazása hőtıvízrendszerben Szabó Zoltánné Szutrély Ágnes: Bırkikészítı cserzılé eleveniszapra gyakorolt hatásának, toxicitásának vizsgálata Kulcsár Géza: Megoldási javaslat víziszárnyastelepek szennyvizének tisztítására Pál Tamás: A Délpesti Szennyvíztisztító Telep kísérleti vizsgálata Vasas Ferenc: Vízgazdálkodási funkciók és a biológiai vízminıség néhány összefüggése a Szarvasi Holtágon Entz Béla: Vizsgálatok balatoni nádasok keresztmetszetében a nyári évszakban Tóth László Hoffmann István: Kémiai vizsgálatok a Balaton fenékközeli vizében Berta Erzsébeet Tóth László: A balatoni fenéküledék fémtartalmáról Vörös Lajos: A Balaton fitoplanktonjának változásai ig Herodek Sándor Tóth Ferenc Vörös Lajos: Az elsıdleges termelés újabb vizsgálati eredményei Varanka István: Újabb adatok a kagylólárvák növényvédıszer-érzékenységéhez Vízkelety Éva Lenti Lászlóné: A Keszthelyi-öböl vízminısége között P. Zánkai Nóra Ponyi Jenı: Az Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) peteszáma és a kikelési arány, mint a víz tápanyagkészletének indikátorai Ördög Vince: Négy foszforsavészter rovarölıszer hatása a Scenedesmus obtusiusculus Chod. zöldalgára Ponyi Jenı Présing Mátyás: A Dikonírt hatása a balatoni Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) nevü Copepoda fajra Ponyi Jenı Bankós László: Növényvédıszerek hatása néhány gerinctelen szervezetre Pénzes Bethen: Négy foszforsavészter rovarölıszer hatása különféle táplálkozási típusú halfajra Bankós László- Ponyi Jenı: Növényvédıszerek hatásának vizsgálata a szélhajtó küsz (Alburnus alburnus L.) egyedeire Bíró Péter: 2,4-D (Dikonírt) hatása a balatoni küsz (Alburnus alburnus L.) korai fejlıdési stádiumaira Tóth László Hajdú Lajos: A Margalef-féle pigment extinkció ráta (PER) alkalmazhatósága a vízminısítésben Thomaskó Beáta Hajdú Lajos: A mőtrágyázás és az algadiverzitás kapcsolata a biritói halastavakban Gyánó Antal: Megjegyzések a kénhidrogén és a szabad ammónia hatásáról halasított vizeinkben Antal Zoltán Kiss Keve Tihamér: Algavizsgálatok, algátlanítási kísérletek fürdıvízben Kiss Keve Tihamér Szabó András: Szennyvíz utótisztító tórendszer hidrobiológiai vizsgálata. I. Kémiai, algológiai vizsgálatok Szabó András Kiss Keve Tihamér: Szennyvíz utótisztító tórendszer hidrobiológiai vizsgálata. II. Zoológiai vizsgálatok Megjelent kiadvány: Program: XIX. Hidrobiológus Napok. Vizeinkbe jutó kémiai anyagok biológiai hatásai Tihany, 1977 okt.6-8. (9 old.) XX. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1978 okt (47 elıadás) Hidrobiológia: tudomány a gyakorlat szolgálatában Hortobágyi Tibor: Megnyitó Ponyi Jenı: A hidrobiológiai módszerek fejlıdésérıl Zsigri András Oláh János: Oxigénháztartás elemzésére használt néhány módszer összehasonlítása, értékelése V. Kozma Erzsébet Nosek János: Cluster-analízis alkalmazása dunai vízkémiai adatsorokra Hajdú Lajos: Csoportképzési módszerek összehasonlítása algatársulásokkal H. Bartha Zsuzsa Hajdú Lajos: A fitoplankton összetételének vizsgálata a Velencei tavon Cluster analízissel Lakatos Gyula: Vizsgálati módszerek alkalmazása az élıbevonat (biotekton) kutatásában

15 Vanger Éva Ponyi Jenı Tusnádi Gyızı: Kísérlet faktoranalízis alkalmazásával a balatoni zooplankton összetételének megismerésére Debreceni Hidrobiológus Munkacsoport: Ökoszisztéma-modell vizsgálatok egy szennyvíztisztító berendezésen Dévai István: A munka célkitőzése és a vizsgálati objektum bemutatása Bondár Elek Dévai István: Vízkémiai vizsgálatok Dévai István Dévai György Bondár Elek: Az O 2 -CO 2 rendszer vizsgálata Wittner Ilona: Bakterioplankton vizsgálatok Padisák Judit Tóth László: Fitoplankton vizsálatok Nagyné Kovács Anna Dévai István Dévai György Molnár Imre: Zooplankton vizsgálatok Juhász Nagy Pál Dévai István Ladunga István Tihanyi Ambrus Szıcs Zoltán: A modellalkotás néhány problémája Oláh János: A primer és a szekunder produkció kapcsolatáról El Samra M. I. Oláh János Tóth László: Nitrogénkötés a Balatonban Dobolyi Elemér: Adatok a Balaton (víz, üledék) foszforkémiájához Szabó Pál Oláh János Tóth László: Foszfor és nitrogén gradiensek sekély vizek víz-üledék határán Vasas Ferenc: Adatok a Körösök mikroszkopikus vízigomba flórájához Tóth Ferenc: Az a-klorofill tartalom alakulása a Balatonban években Vadkertiné Zrupkó Gizella: Algológiai vizsgálatok hortobágyi vízterekben Szitó András: Abiotikus és biotikus tényezık hatása az üzemszerő paramecium tenyészetek produktivitására Kulcsár Géza: A bentikus Chironomida lárvák szerepe az intenzív tógazdasági haltenyésztésben Kulcsár Géza Balázs Oszkár: Összehasonlító fenékfauna vizsgálatok két hortobágyi halastóban Ördög Vince Dobolyi Elemér: A kondenzált foszfátok hozzáférhetısége az Scenedesmus obtusiusculus Chodat algatörzs számára Kiss E. Csaba: A hínárosodás alakulása és aktuális problémái a Velencei tavon Gulyás Pál: Adatok a Velencei tó gyakoribb planktonrák fajainak biológiájához Andrikovics Sándor: Újabb adatok a vízi rovarlárvák napszakos helyváltoztatásához Andrikovics Sándor Kertész György: A Fertı egyes rovarlárváinak feltételezhetı táplálkozási kapcsolatai béltartalom vizsgálatok alapján Sós Zsuzsa Lakatos Gyula: Stratiotes aloides (L.)- en élı epifitikus zootekton vizsgálata Bíró Péter: Balatoni halpopulációk dinamikájáról Entz Béla: A hidrobiológia jelentısége a környezetvédelemben Dévai György Bölcskei András Nagyné Kovács Anna: Vízi Szervezetek Környezetbiológiai Információrendszere (VSZKI) Schiefner Kálmán: A hidrobiológiai vizsgálatok jelentısége a közegészségügyi gyakorlatban Hortobágyi Tibor: A budapesti Dunaszakasz ( fkm) gyakoribb szervezeteinek szaprobiológiai értékelése Kiss Keve Tihamér: Fitoplankton együttesek szennyvíztisztító tavakban Antal Zoltán Kiss Keve Tihamér: Planktonhálóval szőrt minták zoológiai vizsgálata a Keleti Fıcsatorna nyers és tisztított vizében Szabó András: Zooplankton együttesek szennyvíztisztító tavakban Szabó Jenı Lakatos Gyula: Tavikagyló (Anodonta cygnea L.) populáció környezetvédelmi vonatkozású vizsgálata (HNP, Darvas tó) Bakonyiné Moser Judit Pál Tamás: A Budakeszi Szennyvíztisztító Telep kísérleti vizsgálata Présing Mátyás Ponyi Jenı: A 2,4 D-t tartalmazó Dikonírt hatásának vizsgálata a Daphnia magna Strauss és a balatoni Eudiaptomus gracilis G.O. Sars rákfajokon Gyánó Antal: Halastavi iszapvizsgálatok jelentıségérıl Kádár Géza Ponyi Jenı Vörös Lajos: A Pécsi Vízmő utótisztító tavainak hidrobiológiai viszonyai Megjelent kiadvány: Program: XX. Hidrobiológus Napok. Hidrobiológia: tudomány a gyakorlat szolgálatában. Tihany, 1978 okt.3-6. (10 old.) XXI. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1979 szept (28 elıadás) Vízi fajok és faj alatti taxonok információs jelentısége a vízgazdálkodásban Hortobágyi Tibor: Megnyitó Hajdú lajos: Információveszteség species-diverzitás helyett genus, illetve divisio-diverzitás számításakor Vasas Ferenc: Megjegyzések a vízigombák környezetbiológiai jelentıségéhez Lakatos Gyula: Élıbevonat (biotekton) vizsgálatok különbözı trofitású vízterekben Gulyás Pál: A Velencei tó vízminıségi tájainak jellemzése plankton rákokkal Kiss E. Csaba: Az éghajlati jelleg hatása a nyíltvízi vegetáció fejlıdésére. Egyes hínárfajok indikátor szerepe Györe Károly Kovács Gyula Oláh János: Különbözı ammónia (NH 3 ) koncentráció hatása a Daphnia magna Strauss (Cladocera) faj respirációjára

16 Kovács Gyula - Györe Károly - Oláh János: A Moina rectirostris Leydig (Cladocera) faj efippiumból induló tömegtenyésztés Andrikovics Sándor: Tájékozódó mennyiségi makrofauna vizsgálatok a Fertı jellegzetes élıhelyein Entz Béla: A litorális vegetáció hatása a Balaton néhány fizikai és kémiai tulajdonságára Vörös Lajos Németh József: Fitoplankton szerkezetének megváltozása az eutrofizáció hatására a Balatonban Vörös Lajosné Salánki János Berta Erzsébet: Higany hatása a tavikagyló (Anodonta cygnea L.) filtrációs aktivitására Ponyi Jenı A. Rehák Margit Gerencsér László: Három Unio faj héjméreteinek és testsúlyának összefüggési viszonya Bankós László Kovácsné Huber Gyöngyi Ponyi Jenı: Dikonírt és Aktinit PK hatóanyagainak elıfordulása a Balaton vizében, vízbefolyásokban, valamint a tó különbözı élılényeiben Bíró Péter: A küsz (Alburnus alburnus L.) elsı kétévi növekedése a Balatonban Tátrai István: A dévérkeszeg (Abramis brama L.) nitrogén anyagcseréjérıl Vízkelety Éva: A Rába algológiai-vízminıségi vizsgálata Csutorné Bereczky Magdolna Nosek János: Ciliata plankton összetételének és faj-egyed diverzitásának vizsgálata a Duna fı és mellékágában korreláció analízis segítségével Abaffyné Bothár Anna: A Crustacea fauna vizsgálata a bajai Vén-Duna mellékágban Kiss Keve Tihamér Csutorné Bereczky Magdolna Abaffyné Bothár Anna: Egy dunai hosszszelvény mintavételi vizsgálati adatai ifj. Szabó Zoltán: Az Amoebák hidroökológiai jelentısége Plósz Sándor: A felgyorsult eutrofizáció elleni ökológiai tervezés Hegedős Mária Hamar József: Patogén mikroorganizmusok jelentısége a vízminısítésben Szitó András: Vízi növények szerepe a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus) és a rizslégy (Hydrellia griseola) lárva generációinak kialakulásában Kulcsár Géza: Az üledéklakó makroszervezetek jelentısége a tógazdasági pontytenyésztésben Kulcsár Géza Balázs Oszkár: Az üledéklakó Chironomidák szerepe a halhúshozam fokozásában Balázs D. Oszkár: Makrobentosz vizsgálatok ivadéknevelı halastavakban Megjelent kiadvány: Program: XXI. Hidrobiológus Napok. Vízi fajok és faj alatti taxonok információs jelentısége a vízgazdálkodásban. Tihany, 1979 szept (6 old.) XXII. Hidrobiológus Napok. Tihany, 1978 okt.2-4. (45 elıadás) Vízi ökoszisztémák és produktivitásuk. Hortobágyi Tibor: Megnyitó H. Bartha Zsuzsa: A Velencei tó mozaikosságának változása a fitoplankton vizsgálatok alapján Lakatos Gyula: Élıbevonat (biotekton) összehasonlító vizsgálatok a Velencei-tó vízminıségi tájain Gulyás Pál: A Crustacea plankton produkciója a Velencei-tóban Balogh Márton: A Velencei-tó úszólápvilága, és hatása a vízminıségre Andrikovics Sándor Buda Éva Forró László: Vízkémiai gradiensek és zoológiai hatásaik a Velencei-tó nyugati részén Czeglédy Beatrix Kertész György: A Rotatoria plankton rendszertani és ökológiai vizsgálata a Velencei-tó nyugati részén Felföldy Lajos: Produkció-mérések a Velenceitavon Zsigri András Oláh János: Sekély tavak oxigéntermelését és fogyasztását becslı modell Kádár Géza Ponyi Jenı Aranyiné Rehák Margit: Elsıdleges és másodlagos termelés politrófikus vízi ökoszisztémákban Györe Károly: Kagylós rákok (Ostracoda) vízminıség jelzı szerepe Kovács Gyula Oláh János Horváth Ilona: Moina rectirostris Leydig (Cladocera) populációdinamikai vizsgálata Padisák Judit: A Fertı-tó planktonikus algatársulásainak szezonális változásairól V.-Balogh Katalin Berta Erzsébet Salánki János: Balatoni állatok szöveteinek nehézfémkoncentrációja B. Muskó Ilona: Fénymikroszkópos vizsgálatok két eltérı táplálkozású Copepoda rákfaj emésztıcsatornáján Herodek Sándor Kutas Tibor Csáki Péter: A Balaton tápanyagforgalmának dinamikus matematikai modellje Ördög Vince Dobolyi Elemér: A korlátozó növényi tápanyag meghatározása a Balaton-vízben alga teszttel Entz Béla: Kapcsolatok a szélerısség, a Balaton-víz zavarossága, a hımérséklet, s fényviszonyok és a biogén mészkiválás között Ponyi Jenı: Az Eudiaptomus gracilis populációdinamizmusa, biomasszája és a biomassza produkciója a Balaton két, trofikus viszonyaiban eltérı vízterületén Molnár Imre Moldován Judit Enyedi Zsuzsanna Dévai György: Bentosz-mintavételek tervezési és kivitelezési kérdései árvaszúnyogoknál Bíró Péter: A garda (Pelecus cultratus L.) növekedése, P/B-aránya és hozamai a Balatonban Tátrai István: A hımérséklet és a táplálék hatása a dévérkeszeg (Abramis brama L.) nitrogén kiválasztására Vörös Lajos Vízkelety Éva Tóth Ferenc Németh József: A Keszthelyi-medence trofitási viszonyai 1979-ben

17 P. Zánkai Nóra: Táplálkozásbiológiai vizsgálatok a balatoni Daphnia fajokon G. Tóth László: Tájékozódó táplálék-preferencia vizsgálatok a balatoni Daphnia cucullatán Máté Ferenc: A balatoni mederüledék vizsgálatok újabb eredményei Oláh János Tóth László Zsigri András: Elsıdleges termelés és légzés a Balatonban Dévai György Török Anna Molnár Imre: Árvaszúnyogok biomassza-meghatározási módszereinek összehasonlító elemzése Kulcsár Géza Szabó Jenı: A Bükk-hegységi Szalajka-patak bentonikus Chironomidáinak taxonómiai-ökológiai vizsgálata, különös tekintettel a módszertani problémákra Hortobágyi Tibor: Új zöldalga nemzetség a Dunából Oertel Nándor: A Duna felsı, középsı, alsó vízrétegeiben végzett vizsgálat sorozatok eredményei (néhány vízkémiai komponens vizsgálata a Dunán terepmőszerrel) Csutorné Bereczky Magdolna: A Duna felsı, középsı és alsó vízrétegeiben végzett vizsgálatsorozatok eredményei (egysejtőek kolonizációja mesterséges szubsztrátumon) Nosek János: A Duna felsı, középsı és alsó vízrétegeiben végzett vizsgálatsorozatok eredményei (az eredmények matematikai modellezése) Bitskey József: A Duna bakterioplanktonjának szerkezete és dinamikája Kiss Keve Tihamér: A fitoplankton mennyiségi viszonyai a Duna gödi szakaszán 1979-ben (1668. fkm) Tamásné Dvihally Zsuzsa Kiss Keve Tihamér: Összehasonlítás a Duna és a Tisza vizének néhány tulajdonsága között Tóth Mária Bába Károly: A Tisza és mellékfolyói torkolatvidékének puhatestő faunája Zsuga Katalin: A szajoli I. fıcsatorna vízminıségének vizsgálata Szitó András: Környezeti tényezık hatása a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) és a rizslégy (Hydrellia griseola Fallén) lárvakártételének mértékére Mazareanu Constantin: Egyes baktériumpopulációk termelése a Bicaz vízgyőjtıben Carausu Ion: A fitoplankton elsıdleges termelés mérésének módszertani problémái mezotróf és eutróf tavakban Rujinschi Rodica-Ileana Rujinschi Constantin: Adatok a Bicaz-tó zooplankton produkciójáról Simalcsik Francise: A Tubificida populációk dinamikája és termelése a Bicaz vízgyőjtıben Miron Ion: Egy küsz (Alburnus alburnus L.) populáció ligulával (Ligula intestinalis L.) való fertızöttségének gyakorisága a Bicaz-tóban Megjelent kiadvány: Program: XXII. Hidrobiológus Napok. Vízi ökoszisztémák és produktivitásuk. Tihany, 1980 okt (8 old.) XXIII. Hidrobiológus Napok. Tihany, 1981 okt (44 elıadás) évi hazai hidrobiológiai kutatások. Hortobágyi Tibor: Megnyitó Bancsi István: Kis-vízgyőjtık kutatásának gyakorlati jelentısége Balázs D. Oszkár: Élıbevonat vizsgálatok ivóvízrendszerekben Boldogh Sándor Balázs D. Oszkár: Összehasonlító fitoplankton vizsgálatok északmagyarországi mesterséges víztározókban Ördög Vince: Fotoszintézis gátló gyomirtó szerek hatása algatenyészetek szaporodására és oxigéntermelésére Szitó András: A mikrofauna és az ion-összetétel kapcsolata szikes kisvizekben Takáts Tamás: Különbözı vízminıségő területek a Fertı-tó magyarországi medencéjében Dévai György Juhász Nagy Pál Dévai István: Javaslat a vízminıség fogalomrendszerének új megközelítésére Oertel Nándor: A Duna fı- és mellékágának összehasonlító vizsgálata Gödnél fizikai-kémiai komponensek alapján Abaffyné Bothár Anna: A Crustacea fauna alakulása a Dunában különbözı vízrétegekben Kulcsár Géza Lajos Szabó Jenı: A Bükkhegységi Szalajka-patak hidroökológiai vizsgálata, különös tekintettel a fauna mennyiségi viszonyainak alakulására Lakatos Gyula Bartha Zsuzsa: Plankton és élıbevonat vizsgálatok a Velencei-tavon Balogh Márton: Az úszólápok szukcesszió dinamikájáról Szabó Pál Oláh János: Tápanyag P és N gradiensek és diffúzió sekély tavak víz-üledék határán Zsigri András Oláh János: P, N és össz-sugárzás hatása a sekély tavak oxigénháztartására Janurik Endre Szabó Pál Zsigri András Oláh János: A fontosabb tápanyag P és N kompartmentek napi és szezonális változása sekély tavak vizében Andrikovics Sándor Padisák Judit Rajczy Miklós: A fertıi makrofauna társulások diverzitásés cluster analízise Zsuga Katalin Tóth Mária: Újabb hidrobiológiai vizsgálatok a Gerje-Perje vízgyőjtı területén Uherkovich Gábor: A Balaton üledékfelszínének algái I. Vörös Lajos Kiss Györgyné Fischer János: A balatoni fitoplankton szezonális változásainak törvényszerőségei G. Tóth lászló: A Balaton szuszpendált anyagainak összetételérıl, és ennek kapcsán néhány sajátos balatoni zooplankton táplálkozásbiológiai megfigyelése

18 P. Zánkai Nóra: A Cyclops vicinus egyedfejlıdése a Balatonban Herodek Sándor Tóth ferenc: A foszfor-terhelés és az eutrofizálódás közötti kapcsolat a Balatonban Istvánovics Vera - Herodek Sándor: A balatoni fitoplankton ortofoszfát felvételének vizsgálata P-32 módszerrel Máté Ferenc: A Balaton üledék foszforvisszatartása Tátrai István: A Chironomus lárvák és a Balaton tápanyag forgalma Moldován Judit Dévai György: Kísérlet az eutrofizálódás folyamatának kimutatására a Balatonban árvaszúnyogokkal V. Balogh katalin Salánki János: Balatoni befolyók nehézfém szennyezettségének vizsgálata biológiai teszttel Entz Béla - Lakatos Gyula Vörös Lajos: Vizsgálatok a Balaton litorális övében I. Évszakos horizontális kémiai vizsgálatok a Balaton három jellegzetes nádasában, a Keszthelyi-, a Bozsaiés a Paloznaki-öbölben Ponyi Jenı H. Péter Ilona: Az Eudiaptomus gracilis (G. O.Sars) napszakos vertikális vándorlásának sajátosságai a Balatonban Présing Mátyás: Szúnyogirtószerek hatása a balatoni planktonrákokra I. Laboratóriumi kísérletek Bíró Péter: A fehér busa növekedése a Balatonban Schiefner Kálmán Deák Zsuzsanna Fáy Erzsébet Hajdú Vilma Udvardi Gyöngyi Virágh Zoltán Zsirai Kálmánné Zsoldos Miklós: A balatoni algaprodukciók emberre gyakorolt káros hatásának in vivo vizsgálata Kéri János Virágh Zoltán Tóth Ferenc Kovács József Morvai György: Kommunális hulladékok elhelyezésének környezetföldtani és közegészségügyi megítélése a Balaton északi üdülıövezetében Vörös Lajos Entz Béla Lakatos Gyula Kovács Margit Tóth László: Vizsgálatok a Balaton litorális övében II. A nádasállományok felmérése, elemtartalma (nád víz üledék kapcsolatok) Lakatos Gyula Vörös Lajos Entz Béla: Vizsgálatok a Balaton litorális övében III. A nádbevonat (biotekton) minıségi és mennyiségi viszonyai (nádbevonat nád növény vízi környezet kapcsolata) Ponyi Jenı P. Zánkai Nóra: Szúnyogirtószerek hatása a balatoni planktonrákokra II. Terepmegfigyelések Szitó András: A rízsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) lárva oxigénigénye és viselkedése Tevanné Bartalis Éva: A szigetközi mellék- és holtágak kémiai-biológiai vizsgálata Kovács Anna Dévai György: Vízi szervezetek környezetbiológiai információrendszere Hegedős Mária Lantos Judit Zsigó Margit: Felszíni vizekbıl izolált Coli és Salmonella törzsek antibiotikum rezisztenciájának vizsgálati eredményei Török Anna: Produkcióbiológiai vizsgálatok tervezése és kivitelezése árvaszúnyogoknál Benedeczky István Bíró Péter: Elektronmikroszkópos vizsgálatok dikonírttal kezelt pontyok máján Megjelent kiadvány: Program: XXIII. Hidrobiológus Napok évi hazai hidrobiológiai kutatások. Tihany, 1981 okt (10 old.) XXIV. Hidrobiológus Napok. Tihany, 1982 okt (34 elıadás) A vízfenék és élıbevonat kutatásának eredményei hazánkban. Hortobágyi Tibor: Megnyitó K. Soós Zsuzsanna: A vízminıség változásának hatása a zootekton társulás szerkezetére Lakatos Gyula: Összehasonlító zootekton vizsgálatok a Velencei-tavon Kiss Magdolna Lakatos Gyula K. Soós Zsuzsanna: A kolokánon (Stratiotes aloides) élı zootekton összetétele a kunmadarasi Darvastóban Balázs D. Oszkár: Az élıbevonat összetétele a Lázbérci tározó különbözı mélységi szintjein Balogh Márton Andrikovics Sándor Tóth Eszter: Úszóláp tanulmányok a Velencei-tavon Györe Károly: A Velencei-tó növényállományainak Ostracoda populációi Csörgı Tibor: Az úszólápi nádi poszáta (Acrocephalus) fajok elterjedés mintázata és a vízminıség kapcsolata Dévai György Moldován Judit Wülker Wolfgang: A Chironomus-formakör kariológiai revíziója a Balatonban és vízgyőjtı területén Andrikovics Sándor Újhelyi Sándor: A fertıi Trichoptera fauna alapvetése (állatföldrajzi és ökológiai értékelés) Preczner Zsófia Dévai György Dévai István Máté Ferenc Szöır Gyula: A balatoni üledékek szerves széntartalmának meghatározási lehetıségei Vörös Lajos Tóth László Hoffmann István: Szerves kötéső szén koncentrációja a Balatonban Csermák Kálmán Máté Ferenc Dévai István Heim Csaba: A Balaton gázforgalmának vizsgálata Máté Ferenc Dévai György Moskát Csaba: Kísérlet a Keszthelyi-medence üledékanalízis adatainak statisztikai értékelésére Máté Ferenc: Az üledék-víz határ bizonytalansága a Balatonban Ralovich Béla: A Balaton-víz néhány bakteriológiai, biológiai és kémiai paraméterének számítógépes analízise során nyert tapasztalatok

19 Vörös Lajos: Mikrobiális heterotróf aktivitás mérése a Balatonban H 3 glükózzal Uherkovich Gábor: Adatok a balatoni perifiton ismeretéhez I. Vízkelety Éva: Tájékozódó algabevonat vizsgálatok a Zala torkolati térségében Ponyi Jenı: Meio- és makrobentosz mennyiségi viszonyai a Balaton nyíltvízi területein P. Zánkai Nóra: A Balaton téli zooplanktonjának táplálkozási kapcsolatairól G. Tóth László: A balatoni Cyclops vicinus Uljanine növényi táplálkozásáról V. Balogh Katalin Salánki János: A nehézfémkoncentráció idıbeli változása zalai és balatoni dévérkeszeg (Abramis brama L.) néhány szervében Gyánó Antal: Halastavak iszapjának szervesanyag vizsgálata a Hargitai-féle gyors teszttel Vasas Ferenc: Adatok a Tisza vízgyőjtıjének bentonikus gombáihoz Schiefner Kálmán Török Tamásné: Ivóvíz szolgáltató berendezésekben kialakult élılénytársulások jelentısége a vízellenırzés közegészségügyi gyakorlatában Lakatos Gyula Tóth János: Hőtıvízrendszerek bevonata és az ellene való védekezés lehetıségei Varanka István Benedeczky István: K-Othrin és Malathion toxikológiai vizsgálata küszön és durbincson Dévai István Czégény Ildikó Dévai György Máté Ferenc: Módszertani tanulmányok az üledékek vas és mangán tartalmáról Czégény Ildikó - Dévai István: Szennyvíztisztító berendezések üledékének és élıvilágának nehézfém tartalma Heim Csaba Dévai István: Szennyvíztisztító berendezések üledékének és élıvilágának klórozott szénhidrogén tartalma Megjelent kiadvány: Program: XXIV. Hidrobiológus Napok. A vízfenék és élıbevonat kutatásának eredményei hazánkban. Tihany, 1982 okt (8 old.) XXV. Hidrobiológus Napok. Tihany, 1983 okt (40 elıadás) Hortobágyi Tibor: Történeti áttekintés a Hidrobiológus Napokról (összefoglaló elıadás) Oláh János: Hidrobakteriológia (összefoglaló elıadás) Csermák Kálmán Csermák Kálmánné Gorzó György: A Balatonvíz és üledék denitrifikációs potenciáljának mérése 15 N izotópos nyomjelzéssel Farkas Zoltán Csermák Kálmán: A balatoni üledék denitrifikációs potenciáljának függése az üledék szerves anyag összetételétıl Schiefner Kálmán: A közegészségügyi gyakorlatban alkalmazott vízvizsgálati módszerek értékelése Vörös Lajos: Algológia (összefoglaló elıadás) Nagy István: A fitoplankton összetételének idıbeli változása a Fancsikai I. belvíztározóban (1982) Szilágyi László: A Keleti Fıcsatorna hidrológiai sajátosságai a fitoplankton vizsgálatok tükrében Tevanné Bartalis Éva: Az a-klorofill és bomlástermékeinek mérési tapasztalatairól Padisák Judit: Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Tisza köze algaflórájához Kovács Katalin Drozs Lászlóné: Fitoplankton vizsgálatok a lakitelki Holt-Tiszán Dévai György: A hidrológiai kutatások ökológiai alapjairól Tóth László Kovács Margit: Hidrobotanika (öszszefoglaló elıadás) Ralovich Béla Vörös Sándor: Ökológiai változás a Balaton vizében? Preczner Zsófia Dévai István Dévai György: Balatoni üledékek redox-dinamikájáról Ralovich Béla Kiss István Braun György Jegess Sára: A Balatonvíz kémiai komponensének változása 10 év eredményei alapján Máté Ferenc Vörös Lajos V. Balogh Katalin Ligeti László: A feliszapolódás mértékének meghatározása paleolimnológiai módszerekkel balatoni iszapcsapdában Váncsa András Lajos: A Sajó biológiai oxigénforgalma Lakatos Gyula Kiss Magdolna Legány Mária Tarr Éva: Hidrobiológiai vizsgálatok ÉK tiszántúli természetvédelmi területeken Balázs D. Oszkár: Mélyviző tározók vízminısége az élıbevonat vizsgálatok alapján Ponyi Jenı: Hidrozoológiai kutatások 25 éve Magyarországon (összefoglaló elıadás) Szabó András: A csillósok populációdinamikai változásai a HNP szikes kisvizeiben Forró László: A folyami rák Magyarországon P. Zánkai Nóra: A rákplankton összetételének és sőrőségének szezonális változása a Balatonban (mintaterület: Bozsai-öböl) Présing Mátyás: Peszticidek együttes hatásának vizsgálata a Daphnia magna túlélésére és szaporodására Abaffyné Bothár Anna: Adatok a Bosmina longirostris és Eucyclops serrulatus populácódinamikájához a Dunában Czégény Ildikó- Dévai György Heim Csaba Dévai István: Balatoni árvaszúnyogok nehézfém és klórozott szénhidrogén tartalma Moldován Judit Dévai György Preczner Zsófia: Változások a Balaton üledéklakó árvaszúnyog (Diptera: Chironomidae) faunájában Varanka István: Szúnyogirtószerek fiziológiai hatása néhány vízi szervezetben Oláh János: Anyagforgalom (összefoglaló elıadás)

20 Dévai István Heim Csaba Wittner Ilona: Sekély vizek kénforgalmáról Felföldy Lajos: A biológiai vízminısítés fejlıdése 1959-tıl napjainkig (összefoglaló elıadás) Pintérné Papp Eleonóra Nagy Á. Lakatos Gyula: Vegyipari szennyvíz kétlépcsıs biológiai tisztításának modellezése (ÉVM, Sajóbábony) V. Balogh Katalin Salánki János: Nehézfémszennyezés jelzése biológiai módszerekkel balatonfüredi szennyvíztelep és vitorlástelep térségében a Balatonban Ruttkay András: Hal- és halászatbiológia (összefoglaló elıadás) Lırincz Gábor Dévai György Moskát Csaba: Javaslat a sekély vizek trofikus állapotának matematikai-statisztikai leírására Törökné Kozma Andrea Borsányi Mátyás Csanády Mihály Schiefner Kálmán: Balaton menti felszíni ivóvíztisztító mővek mőködésének higiénés értékelése biológiai és kémiai paraméterek alapján Csermák Kálmán: A balatoni üledék gáz tartalma Andrikovics Sándor Forró László Zsunics Erzsébet: A fertıi Utricularia vulgaris zoogén táplálék összetételérıl Vasas Ferenc: Újabb adatok a Körösök mikroszkopikus vízigomba flórájához Szabó András: Ritkaságok a HNP csillós faunájában Pekli József: A csíkbogarak (Dytiscidae) tógazdasági kártétele és fénycsapdázásuk eredményei Megjelent kiadvány: Program: XXV. Hidrobiológus Napok, Tihany, 1983 okt.4-6. (6 old.) XXVI. Hidrobiológus Napok, Budapest, 1984 nov (20 elıadás) Vízminıség élıvilág halászat Hortobágyi Tibor: Megnyitó B. Muskó Ilona: K-Othrin rovarirtószer hatása Gammarus roeseli Gervais (Crustacea, Amphipoda) középbél mirigyének struktúrájában és ultrastruktúrájában Dauba Francis Bíró Péter: A balatoni dévérkeszeg növekedésében megfigyelt változásokról Erıss István: Egy a 4 dimenziós mezıgazdasági termelésre tervezett vízi rendszer anyagforgalmáról és táplálék-kapcsolatairól G. Tóth László V. Balogh Katalin P. Zánkai Nóra: Az abioszeszton fogyasztásának jelentısége és mértéke a Daphnia galeata Sars am. Richard (Cladocera) szőrıráknál a Balatonban Hegedős Mária Kajáry Irén: A Tisza és az Alpári medence holtágainak vízminısége Hlavay József Felföldiné Polyák Klára: Szennyvíz foszfát tartalmának eltávolítása adszorpciós módszerrel Kiss István: Fitoplankton tömegprodukciók a vízminıség tükrében Kiss Keve Tihamér: Fitoplankton vizsgálatok a Duna Budapest fölötti és alatti szakaszán 1983-ban Kiss Magdolna Lakatos Gyula Rácz Mária: Összehasonlító zootekton vizsgálatok a kunmadarasi Darvas-tavon Körmendi Sándor: A hígtrágya stabilizációs- és halastavakban történı tisztítása és hasznosítása modellkísérletekben Némedi László Pietraskó Gizella: Javaslat a szaprobiológiai minısítés kibıvítésére: bakteriológiai allochtonia Padisák Judit: A fitoplankton biomassza alakulása a Fertı Rákosi öblében 1979 és 1984 között Paulovits Gábor Bíró Péter: Az angolna (Anguilla anguilla L.) növekedése a Fertı tóban Tátrai István Penczak Tadeusz: A dévérkeszeg (Abramis brama L.) szerepe a Balaton tápanyag dinamikájában Tevanné Bartalis Éva: Meteorológiai események hatása a Fertı tó biológiai vízminıségére Megjelent kiadvány: Program és elıadáskivonatok: XXVI. Hidrobiológus Napok Vízminıség élıvilág halászat. Budapest, 1984 nov (40 old.) XXVII. Hidrobiol. Napok, Budapest, 1985 okt (21 elıadás) Hidrobiológia természet- és környezetvédelem Hortobágyi Tibor: Megnyitó Máté Ferenc: Biogén elemek eloszlása a Balaton mederüledékében Csermák Kálmán Farkas Zoltán Máté Ferenc: Összehasonlító vizsgálatok a balatoni üledék szervesanyagának összetételére és anaerob bomlására Csermák Kálmán Makó András Máté Ferenc: A balatoni nádas és a nyílt víz üledékének összehasonlítása, különös tekintettel a nitrifikációsdenitrifikációs folyamatokra Csermák Kálmán Makó András Máté Ferenc: A nitrifikáció N 15 izotópos mérése a Balaton fenéküledékében Ralovich Béla: A Balaton bakteriológiai jellemzése Ralovich Béla: Adatok a Balatonban bekövetkezı változásokhoz Vörös Lajos: Adatok a Balaton fotoautotrofikus ultrananoplanktonjához Kiss István: A déli parti strand mintákhoz kapcsolódó Balaton nyíltvízi minták kémiai jellemzıinek változása 1973 és 1984 között számítógépes feldolgozás alapján Braun György: Dél-balatoni vízfolyások vízminıség vizsgálata az években Joó Ottó: A Zala folyónak és vízgyőjtıje használatának szerepe a Balaton eutrofizációjában, és ennek csökkentésében