Borsi Kálmán Béla A BÁNSÁGI NEMZETI IDENTITÁS PROBLÉMÁI AZ AS RENDSZERVÁLTÁS UTÁN (A TEMESVÁRI DIÁKÖSSZEESKÜVÉS: ) *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Borsi Kálmán Béla A BÁNSÁGI NEMZETI IDENTITÁS PROBLÉMÁI AZ 1918- AS RENDSZERVÁLTÁS UTÁN (A TEMESVÁRI DIÁKÖSSZEESKÜVÉS: 1919 1920) *"

Átírás

1 1 Borsi Kálmán Béla A BÁNSÁGI NEMZETI IDENTITÁS PROBLÉMÁI AZ AS RENDSZERVÁLTÁS UTÁN (A TEMESVÁRI DIÁKÖSSZEESKÜVÉS: ) * * NEM VÉGLEGES, IDEIGLENES (készülőfélben lévő) változat!

2 2 I. (Bevezetés problémafelvetés kutatástörténet környezettanulmány -- cselekmény) I/a: bevezetés január tizennyolcadikán hajnali fél három körül baljós zörejek ébresztették az almánfalvi Niamessny família temesvári kúriájának háza népét. Katona és csendőrcsizmák csikorogtak a kőkeményre fagyott hóban, majd román szitokszavak hasítottak bele a csillagtalan éjszakába. Aztán az új államhatalom nyelvén felhangzott az ordré is: A törvény nevében kinyitni! 1 - ordította a különítmény parancsnoka, s felszólításának a keretlegények puskatusának fülsiketítő zuhogása adott kellő nyomatékot a Dózsa-utcai porta2 tölgyfából ácsolt kapuján. A cselédek rémülten nyitottak végül is ajtót, a ház úrnője pedig - igazi, hamisítatlan Nagyasszony, az Adyval3 egyazon évben, 1877-ben született, s a korabeli pesti Írófejedelem, Herczeg Ferenc köréhez tartozó leendő írónő: Manaszy Margit4 torkában dobogó szívvel kapkodta magára ruháit. Közben lopva kinézett az ablakon: a zúzmarás utcán egy konflis, mellette ormótlan csukott fekete autó, lámpái gyér fényében szuronyerdő csillant, a környék megszállva, a ház körülvéve. Innen bizony egy kismadár sem tudna észrevétlenül kiröppenni Első bénító gondolata az, hogy férjét, Niamessny Mihályt,5 Temes vármegye egykori főügyészét s a lippai választókerület Tisza párti országgyűlési képviselőjét keresik a 1 Niamessnyné Manaszy Margit: Villámlik messziről Budapest, é.n.[1932], Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. [Budapesti Hírlap nyomdája], 206. (a továbbiakban: NMM!) 2 Lakcím: Niamessny Mihály dr., házt., ügyvéd, országgyűlési képviselő, Erzsébetv., Dózsau.4. Lásd Temesvári Cimtár 1914 Temesvárer Adressbuch 1914,.95. (a továbbiakban: TC 1914!) 3 Érdekes adalék, hogy 1897/1898 folyamán Ady Endre három és fél hónapon át maga is Temesvárott élt egy józsefvárosi csöndes kis bútorozott szobában, amelyet az Arany János utca 13. szám alatti nagy tölgyfakapus, sárgára festett földszintes ház hátsó traktátusában bérelt. Öccse, Ady Lajos ban megjelent Ady Endre. (Budapest, 1923, Amicus Kiadó) című könyvében ezt az alig több mint negyedévet bátyja élete legszomorúbb időszaka gyanánt jellemezte. Lásd Szekernyés János: Temesvár kövei. Krétarajzok a Józsefvárosból. Temesvár, 1998, Mirton Könyvkiadó, 79. (a továbbiakban Szekernyés 1998!). Csaknem ugyanilyen rosszul érezte magát a Bánság központjában Kaffka Margit (Nagykároly, június 1. Budapest, december 1.), aki - katomai szolgálatát kórboncnokként Temesvárt teljesítő második férje, Bauer Ervin [Balázs Béla testvéröccse] társaságában február elejétól november elejéig lakott kisebb megszakításokkal, albérleteiket gyakran változtatva ebben a kormos, poros alföldi városban. Lakcímei: Józsefváros, Ormos utca 12. (majd 10.); Gyárváros, Andrásy út 5 [6].; Andrássy út 35.; Belváros, Jenő herceg tér 3. II. em.; Losonczy tér 16. II. em. Lehangoltságának egyéb lenyomatai: itt kucorgunk ezen a pocsék Temesváron és vágyódunk kedves Pestünkre ( ) ez a Temesvár egy borzasztó hely ( ) a legrossabbul ellátott város és katonákkal agyon szipolyozva etc. Lásd Rolla Margit: Kaffka Margit II. Út a révig Budapest, 1983, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei, Új Sorozat 12 (87)[sorozatszerk. Rejtő István], 100, 115, 117, 121, 125, 163, 1ö0. (a továbbiakban: Rolla 1983! Ugyancsak itt mondunk köszönetet Müller Miklós New Yorkban élő biológus professzornak, aki Kaffka Margit életének temesvári epizódjára felhívta figyelmünket! B-KB ) 4 Részleges életrajzi adatait lásd Magyar İrók Élete és Munkái. Meginditotta id. Szinnyei József, Új sorozat. Gulyás Pál adatgyűjtéséből s. a. rendezte Viczián János. Budapest, 1999, Argumentum Kiadó MTA Könyvtára, 411. (a továbbiakban: MIÉM 1999!) 5 Niamessny Mihály (almánfalvi) ügyvéd, szül. Temesvár augusztus 25. Életútjának rövid összefoglalóját lásd A magyar társadalom lexikonja. Második bővített kiadás. Budapest, 1931, A Magyar Társ. Lexikonja Kiadóvállalat kiadása, 411. (a továbbiakban: AMTL 1931!). Lásd még Keresztény Magyar Közéleti Almanach. Második kötet M ZS. Közgazdasági Enciklopédia II. Csoport. Budapest, 1940, Nyomta a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 753. Lásd még újabban Borsi Kálmán Béla: A Bánság és Temesvár a századfordulón és az első világháború előestéjén, (231. sz. jegyzet!) in: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a nemesi polgárisodás témaköréből. Pécs. 2002, Jelenkor Kiadó, (a továbbiakban B-KB!)

3 3 fogdmegek, aki nem lévén hajlandó felesküdni a vadonatúj impériumra s annak koronás főjére I. (Hohenzollern-Sigmaringen) Ferdinand román királyra szerencsére nincs Temesvárott: Csonka-Magyarország székesfővárosában, Budapesten kezdett új életet. A család többi tagját tizenhét esztendős «Mackó»-nak becézett nagyfiát és a két bájos, gesztenyebarna-fürtű őzszemű bakfist: Magdit és Margitkát is odavárja júniusban -édesanyjukkal együtt. A késedelem oka a tanév zavartalan befejezése, birtok és ingatlanügyek megnyugtató rendezése, mely, kényszerből, a ház úrnőjének kínzó, idegtépő, lélekölő s minden maradék energiáját igénybe vevő feladata.6 Mert hodonyi Manaszy Margitot minden ide ehhez a régióhoz: a Bánsághoz s annak székhelyéhez, Temesvárhoz köti. Itt, ezen az istenáldotta termékeny tájon látta meg a napvilágot rangos hivatalviselő birtokos-családban. Anyai nagyatyja Murányi Ignácz7 romantikus arckifejezésű híresen szép férfiú, mellesleg Temes vármegye első alispánja, aki, német származására erősen rácáfolva, a 48-as magyar szabadságharc dicső krónikájába is beírta nevét. Édesapja, Manaszy Gyula,8 az 1870-es években tevékeny részt vállalt Temes vármegye törvényhatósági és adminisztratív működésében s megbecsült alakja szeretett városa közéletének. Bátyja, ifj. Manaszy (Barco) György,9 egy szerencsés véletlen folytán örökbefogadás révén bárói címhez jut, ennélfogva a magyar főrendiház örökös tagja, amúgy, Széchenyi István nyomdokain, országos hírű lótenyésztő.10 Szintén Gyula névre hallgató testvéröccsét, aki a családi tradiciót folytatva a bánsági politika jeles szereplője, ben a csákovai választókerületben munkapárti programmal parlamenti képviselővé választják.11 Ilyen körülmények között lassanként feledésbe merül a Manaszy -család újgörög eredete, jóllehet a névadó, birtok (s magyar nemesi -cím)szerző ükapa miatt sem kell éppen szégyenkezni: Eliades Manassis12 nem más, mint az egyik legjelentősebb havaselvi román (fanarióta) uralkodó Alexandru Ypsilanti belső titkos tanácsosa, házi orvosa, több ízben Nyugatra küldött rendkívüli és meghatalmazott követe, mi több Erdélybe menekülése előtt a 6 Vö: Székács György: A temesvári leventepör. Ifj. Niamessny Mihály története. 2. rész, Új Magyar Vetés, november 10., 3.; és X. rész, április 10., 3.; valamint NMM Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai. III. köt. Temesvár, 1903, Dél magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat, 98. Vö. B-KB. 82 (127). Osztrákellenes ellenzéki magatartása később is közismert volt: egy adat szerint a temesvári Delejtű című lap szeptember 11.-i (37.) számában megjelent hazafias cikk miatt ő is azok közé tartozott, akiket gróf Saint - Quentin tábornok, Temesvár helytartója börtönbe záratott. A szövegösszefüggés: együtt voltak Josephstadtban elfogva Kirch Pál mérnök, Murányi Ignácz földbirtokos, a későbbi főispán, Stokinger Mór és Thúry József ügyvédek Temesvárról. A Delejtű november 13.-i (40.) számából idézi Berkeszi István: A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900, Csanád egyházmegyei Könyvnyomda, 112. (A foglyok, köztük Murányi I. fényképe, uo. 113.;Romantikus pózban megfestett portréja O'sváth György tulajdonában van.) 8 Lendvai uo. Vö. B-KB Borovszky Samu [szerk.]:: Temes Vármeg ye.[ Magyarország Vármegyéi és Városai ] Budapest, 1908, Országos Monografia Társaság, 414.Vö. B-KB (126.) 10 Hippológusként jegyzett főműve: Az amerikai ügető jelentősége a belföldi tenyészet szempontjából. Temesvár, 1899, A Szerző kiadása 11 Lásd Magyarország monográfiája Három évtized története életrajzokban [szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér]. Budapest, é.n., Magyarország Monográfiája Kiadóvállalat, 346.

4 4 bukaresti újgörög tannyelvű főiskola - fejedelmi akadémia matézist, gyógyászatot és filozófiát oktató messze földön híres oskolamestere, utóbb rektora. Ám a valóság olykor kegyetlenebbnek bizonyul a leghátborzongatóbb rémálomnál is: a bajonettjükkel hadonászó zsandárok két hátrakötött kezű kamaszt vonszolnak maguk előtt, arcukon kék-zöld foltok s frissen alvadt vér, szemükből könny szivárog, torkukból a vágóhídra hajtott vesztét érző állat artikulálatlan nyöszörgése. A rohamosztagot vezető csendőrtiszt s a két detektív izgatott szóváltásából aztán az iszonyat is rögvest formát ölt: nem a pater familias -t, hanem a család szeme fényét, utolsó reményét, a fiút 13 az december 7.-én ugyancsak Temesváron született ifjú Niamessny Mihályt - «Mackót» - keresik a Sziguranca emberei. S a borzadályt, ha lehet, tovább fokozza, hogy a Nagyasszonynak még csak tolmácsra sincs szüksége, hiszen a temesmurányi birtokot időtlen idők óta oláh jobbágyok művelik,14 s Manaszy kisasszony hajdani román játszótársaitól s az uradalmi szolgálóktól az 1880-as, 90-es években a német és a francia mellett a pórnép tájszólását is többé-kevésbé elsajátította. Azt viszont leglidércesebb révületében sem gondolta volna akárcsak (pár tucat túlfeszült lényeglátót s bomlott idegzetű jósnőt kivéve) a millenáris Magyarhon úri közönsége és vezető osztályai --, hogy alig két évtizeddel tündérszép gyermekségének vége (s pár esztendővel a «boldog békeidők» szertefoszlása) után ez lesz majd a Bánság (és Erdélyország) hivatalos (állam)nyelve * Agyában tompa ütést érez, bal halántéka félelmetes lüktetésbe kezd, csoda, hogy nem ájul el azon nyomban.15 Ehelyett, mint minden közönséges földi halandó létezésének kritikus pillanataiban, lelki szemei előtt villanásszerűen neki is lepereg egész addigi élete: anyja jóságos arca, amint a bölcsőben fölé hajol, korán elhalt atyjaura csöndes zsémbelése véget nem érő téli estéken a kandalló pattogó tüzénél, a lovas-szán csilingelése a ropogós porhóban környékbeli vizitekből hazatérőben, a halastó hattyúi és gyönyörű tavirózsái, a 12 Pontos életrajzi adatait lásd Ariadna Camariano-Cioran: Les academies princieres de Bucarest et Jassy et leurs professeurs.[sic!] Thessaloniki, 1974, Vö. B-KB ( ) 13 NMM Temesmurány 1551 lelkes (775 férfi és 778 nő) összlakosságának felekezeti megoszlása 1870-ben így festett: római katolikus: 138; görög katolikus: 9; keleti nem egyesült: 1377; örmény: 1. Az unitusokat és az ortodoxokat egyaránt román nemzetiségűnek feltételezve ez annyit tesz, hogy a román elem a népesség 89,3%-a, mondhatnánk elsöprő többsége, Vö. Temes vármegye ik évi NÉPSZÁMLÁLÁS, Temesvár, 1870, Nyomtatott Diemer Károlynál, 17.

5 5 murányi mezők égszínkék búzavirágai s égővörös pipacsai, melyekből megannyi csinos csokrot szedett egykoron. S a film pereg tovább: gólyák kelepelnek a román zsellérek zsúpfedeles kunyhóin, csivitelő fecskék röpdösnek a nyári konyha verandájára tapasztott takaros fészkeik körül, s sejtelmesen susog a kúria udvarán magasodó rezgőnyárfa. Látja magát, amint varkocsba font hajjal, matrózblúzban illedelmesen siet a temesvári gimnáziumba; az első leánypajtásaival megosztott édes titkok; az első farsangi bál varázslatos, semmihez nem hasonlító hangulata; a keringő andalító ritmusa; kipirult arcú, gáláns udvarlók; csillogó szemükben csodálat és alig titkolt vágy. Aztán egy markáns arcú, mégis finom vonású nemesifjú ködalakja kúszik be a képbe: az első, nemigen halványuló szerelem kínzó emléke, melynek igézetéből, bár ezt sem Napló jának, de még önnön magának sem vallhatja meg, soha többé nem tud szabadulni S nincs még vége: az január 29.-én megült pompás mennyegző Niamessny Mihály országgyűlési képviselő oldalán, a rangos vendégsereg meghitt zsivaja, összecsendülő pezsgőspoharak, tósztok és pajzán jókívánságok; «Sose halunk meg!»; nászút Párizsba, Rómába és Velencébe, férjének megnyugtató, ám érzékeit csupán módjával felajzó jelenléte;16 az első gyerek Mackó születése (1902. december 7.-én), az adriai Lovranában töltött tengerparti vakációk bája, romantikus hajókirándulások, festői olasz kisvárosok és hangulatos dalmát halászfalvak egymásra torlódó reminiszcenciái Majd a rémségek kezdete: a szarajevói merénylet dermesztő híre,17 a mozgósítás - «Mindent meggondoltam, és [mindent] megfontoltam!»18 - eufóriás napjai, hadüzenet, teli torokból éneklő frontra induló honvédek, «Megállj, megállj kutya Szerbia. Nem lesz tied Hercegovina!»,19 virágerdővel 15 NMM 206. Vö. NMM 12. NMM Gergely Jenő Izsák Lajos: A huszadik század története. Budapest, 2000, Pannonica Kiadó, Idézi Pritz Pál: Hory András (Emlékirat és történeti valóság Hory András visszaemlékezéseinek tükrében), in: Pritz Pál: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Budapest, 1995, Magyar Történelmi Társulat, 133. [Az 1921-es évjárathoz tartozó Vajay Szabolcs hajdani kiscserkésszel és hasonszőrű pajtásaival mert így jön ki a ritmus a következő formában énekeltették: «Megállj, megállj te kutya Szerbia, nem lesz tiéd Hercegovina», Vajay Szabolcs szíves helyesbítése, levelének kelte: Vevey, október15!] Az akkori közérzület érzékeltetésére - a korabeli helyesírási szabályok tiszteletben tartásával - idemásolunk egy véletlenül megőrződött egyidejű olvasói véleményt: Megmozdult a monarkia. Nyugodtan, méltóságteljesen mozdult meg, mint a királyi oroszlán, mikor nemesen hatalmas teste talpra áll, hogy komolyan megnézze az előtte alkalmatlankodó egérkét. Egy felvillanó, óva intő tekintetet vet reája. Ha ettől sietve el nem takarodik, akkor karmának egyetlen legyintésével agyonsujtja a nyomorultat. Szerbia megittasult Obrenovits Sándor és Masin Draga párolgó vérétől. Ebből eredt az a vérfolyam, mely a közelmultban másfél éven át öntözte a Balkán rögeit; erre vezethető vissza az a gyáva fejedelemgyilkosság is, melyet most négy hete Serajevóban [sic!] lesből, aljas, komisz módon, a szerb nyelvü népek centralizációja érdekében elkövettek. Ez a balkáni borzalmak betetőzése s egyben bizonysága annak, hogy Szerbia mindenre képes, kész és kapható; miért is a monarkiának immár mulhatatlan kötelessége őt végre valahára megfenyiteni. Tennie kell ezt saját érdekében, de tennie kell a humanizmus, a civilizáció és a kultúra nevében is, amelynek őréül és védő bástyájául a balkáni események ujolag felavatták. Ezen hivatása ekzisztenciájának és nagyhatalmi állásának legfőbb biztositéka; mert azok a nyugoti kulturállamok legelsőrangu érdekét képezik. Ezért van az őt alkotó két állam is elválaszthatatlanul egymásra utalva. Évtizede immár, hogy a monarkiában minden téren, minden eszközzel, nyiltan és titokban, szóban és irásban dolgozik a jól szervezett propaganda az északkeleti, északnyugoti és nagydélszláv, valamint a nagyromán alakulás érdekében. Kivülről, a hasonnyelvü országokból szervezik és mozgatják a propagandát a közösség érzetének felkeltésével és az összetartozás eszméjének ápolásával; azt a propagandát, mely legelső sorban Magyarország területi integritása ellen irányul. Ausztriában kisebb a veszedelem, mert odaát valamennyi nemzetiséget összetartja egy hatalmas kapocs: a közös erős habsburgi eszme. De mi itthon csaknem ott tartottunk már, hogy annyifelé huztunk, ahányféle nyelven beszélünk. Ily módon tehát a magyar nemzet veszedelme egyszersmind Ausztria, a monarkia, sőt a nyugoti Európa s ennek kulturájának veszedelme is

6 6 ékesített csapatszállító vonatok, a vitézeket búcsúztató vidáman integető piros- fehér- zöld pántlikás leánysereg20 s diadaléhes hölgykoszorú s alig pár héttel később - «Mire a falevelek lehullanak» - iszonyúan megcsonkított emberi roncsok,21 fakó tekintetű s bűzös leheletű sebesültek százai és ezrei Megint látja magát, akárha fátyolos tükörben, amint az átutazó frontharcosok elszállásolására, háborús sérültek s betegek ápolására, a hadirokkantak s haldoklók szenvedéseinek enyhítésére szakosodott Temesvári Pályaudvari Hölgybi zottság 22 mindenható Főasszonyaként ellentmondást nem tűrően,23 s szerfölött hatékonyan épp intézkedik S egyetlen röpke pillanatra még az igazság is megvilágosodik zaklatott elméjében: túltengő érvényesülési vágya, szakadatlan tenni akarása, érzelmi kielégítetlensége s asszonyi hiusága24 sodorta közéleti pozícióba!25 S lett légyen lázas tevékenysége a Mindezekért és mindezek érdekében óhajtjuk, hogy: Legyen vége a komédiának! [Rónay M. kiemelései!] Lásd Rónay Mihály : Előre (Szentmárialiget, [1914] jul. 26., Temesvári Hirlap, Tizenkettedik évfolyam, 176. szám, július 31. (Péntek), címlap! Egy Rónaynál kevésbé iskolázott ember (a lovranai magyar vendéglős) Manaszy Margit tolmácsolásában ekképp vélekedett: A háború tönkretenné az új üzletemet, de nem baj, belátom, le kell számolni a szerbekkel Lásd NMM 10. (1914. július 20.-i bejegyzés) 20 Úgy érezzük, nagyon is ideillik Manaszy Margit egykorú A mi távozó fiaink fő- és Leányainkhoz alcímű cikkének mondanivalója, s kivált atmoszférája (szintén a korabeli ortográfia érintetlenül hagyásával): «Még nyilnak a kertben az őszi virágok» még tele van bimbóval a rózsabokor. A természet ez évben megóvta őket a pusztulástól [ ] az idén más terve volt. Nem hozzátok akarok beszélni Temesvár asszonyai, anyái, akik felemelt fővel adjátok oda legdrágábbjaitokat, a kik teljesiteni fogják kötelességeteket éjszakákon betegágyak mellett sebek kötözése, nyomor enyhitése körül. Hozzátok akarok szólani szülővárosunk mosolygó arcu szőke és barna, gondtalan édes, fiatal lányai! A fiaink elmennek dübörögnek az utcák kövezetei sulyos lépteik és fegyvereik csörgése alatt. Ott mennek el tömött sorokban feszülő egyenruhában, vagy jönnek fáradtan poros parasztgunyában, ahogy kihullott kezükből az áldásos munkához, aratáshoz felemelt pengő kasza. Nyissátok ki ablakaitokat, nyissátok ki tágra és hajoljatok ki mélyen, - hajoljatok a muskátlis erkélyetek fölé. Tépjétek le, tépjétek le tele kézzel gondosan ápolt virágjaitokat és szórjátok le a poros fáradt lábaik elé [ ], akik elindultak a nagy utra győzni vagy meghalni egy boldog jövőért Temesvár lányai! Egetverő éljenzés, kitörő lelkesedés kiséri őket a felébredt országon végig. Ne lássanak nálunk sem sápadt, komor arcot, rejtőzzön el minden köny, némuljon el minden jajszó egy pillanatra! Ne menjen közületek többé az utcára virág nélkül egy sem; ha katonát láttok, dobjátok feléjük kicsi kezeitekkel névtelen hős az mind ma, csillogjon bár egyenruha rajta, vagy fedje disztelen, poros izzadt suba! Meg fognak csillanni a fáradt komor szemek én láttam tiz kérges tenyeret nyulni egyetlen szál piros szegfü után és felcsattanó jókedvvel lerepülni a tölgylombos katonafövegeket Ujjongjatok feléjük mást, mint a lelkesedésünket nem adhatjuk nekik aztán álljatok meg az utcán a sarkokon riadtan, rémülten siró asszonyaik mellett. Beszéljetek velük; ebben a nagy idegen városban, mely elnyeli a legkedvesebbjüket, tán a Ti mosolyotok, a Ti szavatok lesz a napsugár, mely egy percre biztatón áttöri a sötétséget. Ti vagytok az ígéret! Ti vagytok a tavasz! A mi távozó fiaink elé szórjatok virágot lányok! Tépjétek le a rózsákat, tépjétek le mindet, ezek között, akik most elmennek, vannak olyanok, akiknek már nem jut abból a babérból, melyeket majd a győzedelmesen hazatért csapatokra hintünk, akiknek a jeltelen sirját tán csak az a szál honi virág fogja disziteni, melyet most a kabátja zsinórjára tüztök «Ez a nemzet feltétetett a történelem mérlegére» az egyik serpenyőbe elmult idők rút széjjelhúzásának ezernyi büne, a másikat, melybe rengeteg vér és köny fog most kerülni - hazám leányai! tán épp a Ti apró rózsáitok, lelkesedéstek, imádságtok fogja a mi javunkre lebillenteni! Lásd Temesvári Hirlap, tizenkettedik évfolyam, 176. szám, július 31. [péntek], a címlapon. (a Temesvári Hirlap idézett száma O'sváth György brüsszeli magánlevéltárában található!). Vö. NMM 14.!) 21 NMM 31; 33. (!) 22 Manaszy M. adatai szerint ténylegesen áprilisában alakult (NMM 73.), ám a temesvári leányok és asszonyok, felekezeti különbség nélkül, valójában már pár nappal a háború kitörése után ott és úgy segítettek, ahol csak tudtak (Vö. NMM 18, 23, 29-31, 50-51, 78, 182.). A Hölgybizottság hivatalos működéséhez ízelítőül lásd NMM 73-76, 82, 88-89, 120, 126, , , 162, 169. A jótékonysági intézmény tevékenységének és Manaszy Margit szerepének korabeli megítéléséhez idézünk egy kortársi méltatásból: Két év óta fejti ki áldásos müködését a józsefvárosi Pályaudvari Hölgybizottság, ellátásban részesítve a harczterek átutazó, fáradt, sebesült és beteg katonáit. Közel félmillió harczos részesült a temesvári társadalom lelkes honleányaiból alakult bizottság támogatásában, üditő ellátásában s vigasztaló nemeslelküségében. A nemes, emberszerető és hazaszeretettől sugalmazott mű Niamessny Mihály dr. országgyűlési képviselő nejének gyönyörü alkotása, aki a bizottság tegnap megtartott beszámoló közgyűlésében az illetékes tényezők legmelegebb elismerésében és köszönetében részesült Lásd A Temesvári Pályaudvari Hölgybizottság. Dr. Niamessny Mihályné ünneplése. A bizottság közgyülése. Hess tábornok és Geml polgármester elismerése, Délmagyarországi Köz löny [Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Osztie Andor], május 3. (vezércikk, 1.) (O sváth György brüsszeli magánlevéltára). Vö. Geml József: Emlékiratok polgármesteri müködésem idejéből. (1914 VI IX. 4.). Timisoara, 1924, Helicon Könyvnyomdai Müintézet [sic!], 37. (a továbbiakban Geml 1924!); valamint, újabban, Szekernyés 1998, 79.! 23 A temesvári hadtestparancsnokság az alábbi szövegű igazolvánnyal látta el a Labestatio vezetőjét: Niamessny Mihályné úrnő fel van hatalmazva katonai-beteg ügyekben önállóan rendelkezni. Parancsai azonnal és feltétlenül teljesítendők NMM Vö. NMM 12, 15. (!), 47, 73 75, 83, 86, 201. (Saját önkritikus megfogalmazásában: Mea culpa mea culpa, az én hibám volt. Kiengedtem a kezemből a gyerekeimet. Az én becsvágyam, a hiuságom nem láttam meg az igazi kötelességemet. ; u.o.) 25 Egy adat szerint 1906 és 1917 között a temesvári evangélikus egyházközség ben alakult Nőegylete elnöke (is) volt! Lásd Jakabffy Elemér Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában Budapest, 1939, A Studium kiadása, 106. (a továbbiakban: Jakabffy Páll!)

7 7 világháború szédítő forgatagában bármilyen közhasznú, sőt sokak számára akár áldásos is, a gyerekeit bizony egy picit elhanyagolta. Azok, kivált a nyúlánk, karcsú, biztos fellépésű, mélybarna szemű, magas homlokú Mackó, egész egyszerűen észrevétlenül kicsúsztak26 kezéből * Ám ez most nem a merengés ideje: a csőre töltött revolverüket szorongató detektívek szuronyos csendőrök kíséretében berontanak ifjú Niamessny Mihály szobájába, s a két összevert, szepegő bajtársat is rögvest betuszkolják: «Mackó, add meg magad, minden el van árulva, el van veszve!» 27 - hadarják egymás szavába vágva, fuldokolva az izgalomtól A «Horthy- leventék kapitánya»28 történetünk egyik főszereplője krétafehér arccal, hosszú hálóruhájában mozdulatlanul hever az ágyon. Már ébren van, húgai költötték fel mély álomtalan álmából, az idősebbiknek, a szemfüles Magdának még arra is van érkezése, hogy figyelmeztesse: azonnal adja át neki, ha vannak, a kompromittáló dokumentumokat: «Mackó oláh katonák, ha van valami írásod, add ide gyorsan, vigyázz, ne beszélj ostobaságokat»29 (Ifj. Niamessny Mihály át is ad neki egy listát, amit húga azonnal el is rejt!) Az egyik magyarul is tökéletesen tudó titkosrendőr durva hangú nógatására ifj. Niamessny Mihály kényszeredetten öltözködik, halottsápadt, megkövülten ácsorgó édesanyjának pedig odasúgja: - «Mamuska, próbáljon meg valamit. Komoly dolog. Nem tehettem más képp» 30 Ez alatt a hívatlan látogatók szétdúlják a szobát: fiókokat borogatnak, módszeresen átvizsgálják a célszemély tanszereit, iskolai füzeteit, ingeit, alsóneműit kidobálják a ruhásszekrényből. Nagy buzgalmukban még a párnákat s a matracokat is gondosan végigtapogatják, s az ágy alá is benéznek. Mindhiába: néhány összegyűrt papír fecnin kívül semmi érdemlegeset nem vihetnek magukkal 26 Vö. NMM 102, 134, , 188, 197, 201. NMM Az egyik román rendőrtiszt minden valószínűség szerint: Mitra József -- minősítése, lásd NMM 207! A Leventemozgalomról lásd bővebben Gergely Ferenc: A leventeintézmény története (kézirat, 1972)[A kéziratból, Gergely Ferenc hozzájárulása nélkül egy népszerűsítő változat jelent meg: Gergely Ferenc - Kiss György: Horthy leventéi. A leventeintézmény története. Budapest, 1976, Kossuth Kiadó 29 NMM NMM

8 8 Közben Manaszy Margit is felocsúdik első döbbenetéből: felébreszti a román megszálláskor házába bekvártélyozott regáti katonatisztet, erélyesen tiltakozik, és magyarázatot kér.31 Példáját serdülő leányai is követik, főként Magda, aki rámordul a bakfis ruhák között turkáló detektívekre: - Az én holmimhoz ne nyúljon, semmi köze hozzá! 32 Ám azt Manaszy Margit már nem akadályozhatja meg, hogy hátracsavart kezű elsőszülöttjét síró-rívó sorstársaival együtt be ne lökdössék a csukott rabszállítóba s ismeretlen helyre el ne hurcolják őket. Arra azonban még futja fogyatkozó erejéből és körültekintéséből, hogy az időközben előkerült egyik legveszedelmesebb bűnjelet a kis vezér pisztolyát, amelynek rejtekhelye csodával határos módon elkerülte a vizslató rendőrszemek figyelmét gyors mozdulattal idősebbik leánya plisszészoknyája alá csatolja s a különítmény távozása után a hátrahagyott őrök éberségét kijátszva a közeli Béga-hídra óvakodjon s az árulkodó marokfegyvert a jeges hullámokba hajítsa.33 * I/b: problémafelvetés (kül -és belpolitikai vázlat) Így, ezzel a valóban filmszerű és a folytatás (három román diktatúra34 s a hírhedt kompetens 35 utódszerv: a Securitate működése) ismeretében ma is hátborzongató jelenetsorral indul a Trianon-körüli, alig két kurta esztendőt felölelő zavaros átmeneti 36 történelmi időszak (s benne a nem kevésbé kusza magyar román viszony) egyik leghíresebb short story ja, amely, hála a bánsági s főként temesvári hírlapírók szorgos tényfeltáró és krónikási tevékenységének, a temesvári «Leventeper» címen 1920 januárja és júniusa között, vagyis a magyar fátum bekövetkezésének talán legérzékenyebb fázisában, állandó izgalomban tartotta a kortársakat s a szélesebb újságolvasói közvéleményt egyaránt. 31 NMM NMM NMM Vö. Lucreţiu Pătrăşcanu: Sub trei dictaturi. Bucureşti, 1945, Forum 35 A kódolt román közbeszéd százféle módon jelölte a gyűlölt állambiztonsági rendőrség (románul: Organele Securităţii de St at, becézve: szeku) az AVH (ávó) román megfelelője embereit. Ezek egyike az organele competente (hozzáértő, illetékes szerv) volt! Jóval költőibb a kékszemű fiúk ( băieţii cu ochi albaştrii ) elnevezés, amely arra utalhat, hogy, -- legalábbis kezdetben sok volt közöttük az együttlakó nemzetiségek soraiból rekrutált káder. Másik lehetséges magyarázat: a szóbeszéd úgy tartja, hogy a janicsárképzés szabályai szerint előszeretettel alkalmaztak családjuktól elszakadt, csecsemőotthonokban, intézetekben felcseperedett elhagyott gyerekeket, akik részben szintén az ország lakosságának több mint tíz százalékát kitevő nemzeti kisebbségekből kerülhettek ki. Közöttük pedig feltűnően magas lehetett a szőke, világosabb szemű kisfiúk aránya, akik, ily módon kiríttak a zömében barna szemű regáti törzslakosságból. Értelemszerűen ez azt is jelenti, hogy sok volt közöttük a szocializmust építő népi-demokratikus román államot ismeretlen szüleivel azonosító székely és magyar hajdani lelencgyerek, s ez a tényállás később alkalmasnak tetszett (s bizonyult) némi felelősségáthárításra. Arra tudniillik, hogy a kommunizmus magyar és zsidó (ezen belül főként magyar zsidó) elvtársak műve, a román törzslakosság csupán elszenvedte azt A korszak viszonyaihoz és, kivált, hangulatához lásd Tompa István: Hogyan történhetett? Kolozsvár, 1995, Dacia Könyvkiadó; vö. Tóth Imre a közelmúltban megjelent visszaemlékezéseivel! Várdy Péter: Az életben van, amit az ember nem tesz és tesz, Budapest, 2004, Pont Kiadó (különösen , etc.. a továbbiakban Várdy 2004!). A Securitate, s egyáltalán a korai román proletárdiktatúra módszereihez lásd még Mircea Stănescu: Istorie şi memorie a reeducării (Bucureşti, 2 noiembrrie 2001, kézirat, 1 8. fol., a szerző birtokában) c. érdekes tanulmányát! 32

9 9 Az érdeklődésre meg is volt minden ok: a Bánság (Bánát) s benne az elismerten legdinamikusabban polgárisodó soknemzetiségű, mégis erősen magyarosodóban37 lévő hungáriai nagyváros: Temesvár, a történelmi Dél-Magyarország gazdasági centruma és stratégiai kulcsa - hovatartozása, ha lehet még az átrendezésre (elcsatolásra) kiszemelt többi régió (Csallóköz, Felvidék, Kárpátalja, Partium, Máramaros, Vajdaság, Erdély stb.) sorsánál is jobban foglalkoztatta a nagyközönséget. Már csak azért is, mert ez nem egyszerűen a győztes vesztes sémával leírható cseh(szlovák) magyar, szerb(horvát) magyar, illetve román magyar ügy volt, hanem a diadalmas Entente -fővárosokból nézvést -- két mohó szövetséges és társult hatalom : Szerbia és Románia beláthatatlan politikai-stratégiai-taktikai bonyodalmakkal, sőt akár nyílt fegyveres összecsapással is fenyegető akut (belső) konfliktusforrása,38 s arra, különféle okokból Rómában, Londonban és Párizsban is oda kellett figyelni!39 Hiszen, mint ismeretes, a kérdéses területet, a hajdani Délvidék nemzetgazdaságilag legértékesebb keleti zónáját Belgrád és Bukarest finoman szólva csak erősen elnagyolt (legalábbis jórészt vitatható) történelmi jogon ugyan, ám annál alaposabban megfontolt (kétségbevonhatatlan) nyers gazdasági közlekedési s hadászati érvek és érdekek alapján teljes egészében magának követelte! (Magától értetődik, hogy ehhez képest az osztrákok által gyaníthatóan cseh sugallatra40 forszírozott Nyugat-Magyarország, a 36 A korszak egyik jeles szerzőpárosa átmeneti idők krónikája kifejezést használja, lásd Jakabffy Elemér Páll György: A bánsági magyarság húsz éve Romániában Budapest, 1939, A Studium Kiadása, Lásd részletesen B-KB Temesvár nagyhírű polgármestere Telbisz Károly - nekrológjában a következő minősítés olvasható: az első magyar kultúrváros megalkotója, Temesvári Hirlap, július 15. Lásd A[lexa]. K[ároly].: Az erény, a kötelességérzet és a szépség Gozsdu Elek temesvár i közéleti szereplése és levelezése, in: Kertünk Istennel határos Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése [ A szöveggondozás, a jegyzetek és a névmutató Pongrácz P. Mária és Alexa Károly munkája]. Budapest, 2001, Kortárs Kiadó, 686. (Vö. Geml 1924, 17. ; Telbisz életrajza uo. 28.!). Lásd még Manaszy Margit alábbi romantikus hangulatú január 10.-i jegyzetét is: én nemzetem, én hős és bolondos, lelkesedni tudó magyar nemzetem, aki elvérzesz most a csatatereken, érzed Te is úgy, mint én, hogy nagy történelmi pillanatok ezek, mikor az első ezer német gránátos nehéz léptei végigdübörögnek ennek a nagy magyar város nak a kövezetén?[az én kiemelésem! B: - K.B.], NMM 69. (Székács György, a Leventeper első krónikása ősmagyar városnak minősíti, lásd Új Magyar Vetés, március 11., 4. (első bekezdés!): 38 A szerb-román acsarkodás kiváltó oka részben az antant-ígéretek összehangolatlanságában rejlik (a földrajzi-demográfiai és egyéb ismeretek hiányosságán túl, némi valószínűsíthető felelőtlenséggel megtetézve): Az augusztus 18-án kelt aide-mémoire Szerbiának ígérte Boszniát, Hercegovinát, Dalmácia egy részét, Szlavóniát, Horvátországot, Fiumét, a történeti Magyarország délszlávok lakta részeit, így a Bánátot [Bánságot] is, amennyiben nem teszi le a fegyvert, hanem harcol tovább augusztus 17-én hosszú tárgyalások eredményeként a bukaresti szerződésben az antant Romániának ígérte Erdélyt, a Partiumot, a Debrecen - Szeged vonaltól keletre eső területeket, a Bánátot (megfeledkezve a Szerbiának tett ígéretéről), Bukovinát. Lásd L. Nagy Zsuzsa: Magyarország története [Egyetemi jegyzet, 2. bővített kiadás; Történelmi Figyelő Könyvek 3.]. Debrecen, 1995, Multiplex Média Debrecen, Vö.Émile Haumant: La formation de la Yougoslavie (XVe XXe siècles). Paris, 1930, Éditions Bossard, Sztáray Zoltán: A bukaresti titkos szerződés Hogyan adták el Erdélyt az antanthatalmak? Új Látóhatár (Különlenyomat az számból, 1 15.; térképvázlat a 15. oldalon!). Vö.: Trianon [szerk. Zeidler Miklós]. Budapest, 2003, Osiris Kiadó, (a továbbiakban: Zeidler 2003!), és Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében. Budapest, 2003, Osiris Kiadó, 193. (a továbbiakban Palotás 2003!) Lásd még, román szemszögből: V. V. Tilea: Acţiunea diplomatică a României. Nov mart Sibiu, 1925, Tipografia Poporului (különösen: Chestiunea Banatului, ; a könyv magyarul is hozzáférhető: Románia diplomáciai működése 1919 novemberétől 1920 márciusáig [ford. Botos János]. Lugoj Lugos, 1926, A Magyar Kisebbség kiadása, Nyomták Husvéth és Hoffer, (a továbbiakban: Tilea 1926!) 39 Vö. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája Budapest, 1969, Kossuth Könyvkiadó, 18. Lásd bővebben Ormos Mária: Padovától Trianonig Budapest, 1983, Kossuth Könyvkiadó, 36, , , 180, 187, , , 307, 320, 327, 340, , 353. (a továbbiakban Ormos!) 40 Az elgondolás a cseh szerb korridor járulékos elemeként -- vélhetően magától Edouard Beneštől származik és indoklása egyfajta sarktételként -- így hangzik: nem szabad tűrni azt, hogy ez a minden békeszerető nemzettel ellenséges népfaj alig egy néhány évtizedes és a legaljasabb erőszakkal elharácsolt nyelvi és gazdasági zsákmányt megtarthassa. Minden érvre és erőre szükség lesz a konferenciánál [sic!] arra, hogy a magyarság azon határok közé szoríttassék, amely őt megilleti: a kunok és jászok területére a Tisza és a Duna között és a Dunántúl területére a Duna, Dráva és a Balaton-tó között. Ezek azok a területek, melyek a cseh községek részére szánt határoktól délre, a szerb határoktól északra és a román határoktól nyugatra feküsznek. Idézi Kuffner H. [E. Beneš]: Nás stát a svet ovy mir Unser Staat und der Weltfriede, Prága, 1918., 23. nyomán -- Horváth Jenő [egyetemi rendkívüli tanár]: A békeszerződés mérlege. IX. A szláv korridor,

10 10 későbbi Burgenland (Őrvidék) témája a leendő magyar-osztrák államhatár fontossága is eltörpült, mivel ez esetben két vereséget szenvedett s következésképpen semmibe vett páriaország osztozkodásáról volt csupán szó, amely tisztelet a kivételnek - nem sok álmatlan éjszakát okozott a Versailles- i szakértőknek s egyáltalán a nyugati békecsinálóknak. 41 Ha pedig egy, korábbi föderalista nézeteit az új helyzet kívánalmaihoz pragmatikusan igazitó, a magyar állameszmével végképp meghasonlott erdélyi román stratéga mérlegelte egy esetleges újabb magyar osztrák államközösség minden áron való meghiúsításának módozatait, akkor ilyesféle eszmefuttatások is megfogamzhattak elméjében, mint az 1872.ben a Dés környéki Alparéten egy Bethlen Gábor erdélyi vajda által nemesített román értelmiségi családba született Alexandru Vaida Voevod (1919. december 5. és március 13. között Nagy-Románia miniszterelnöke) fejében, aki elején ezt mondta egy francia szakértőnek: Milyen haderőt lenne képes Burgenland kiállítani? Mekkora gazdasági erőt képvisel? Ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország királya a koronázáskor megesküszik, hogy «megőrzi az ország épségét és visszahódítja az elveszett területeket», azt hiszem, hogy ha elvesszük tőle a burgenlandi németek félig elmagyarosodott kis zárványát, Magyarország és Ausztria között az örökös viszály magvát hintenénk el, egy olyan seb keletkezne ezáltal, amelyet az uralomvágy szenvedélyétől áthatott sajátos magyar közjogi viták sohasem hagynának behegedni. Ha pedig azzal is számolunk, hogy Magyarország a jövőben is Németország csatlósa és szövetségese marad, úgy gondolom, Burgendlandnak Ausztria javára történő átengedése nagyobb erkölcsi-politikai hasznot hozna, mintha egy talpalatnyi földet és elenyésző számú német lakosságot csatolnánk Magyarországhoz! 42 Ennek a fejtegetésnek különös ízt kölcsönöz az a tény, hogy Vaida-Voevod emlékiratai tanúsága szerint nem volt Nemzeti Ujság, VII. évfolyam, 148. szám, július 5., 8. Vö. Palotás 2003, 192.; Szarka László: A csehszlovák államalapítás a párizsi békekonferencián 1919-ben. A kérdéskör cseh és szlovák történeti megítéléséről. (Előadásszöveg, Teleki Intézet konferenciája, szeptember 29., fol. [kimerítő bibliográfiával] itt mondunk köszönetet Szarka Lászlónak önzetlen, kollegiális segítségéért! B-KB) 41 A több könyvtárnyira rúgó (egymástól olykor szögesen eltérő nézőpontú s igen vegyes szinvonalú ) vonatkozó szakirodalom talán legjobb darabja Romsics Ignác: Helyünk és sorsunk a Duna medencében. Budapest, 1996, Osiris Kiadó c. tanulmánygyűjteménye! Nemzetközi összefüggéseihez lásd például Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Kelet Közép és Délkelet Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998, Napvilág Kiadó, és Urs Altermatt: A szarajevói jelzőtűz. Etnonacionalizmus Európában. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. A következmények oldaláról és azok orvoslásának módozatairól lásd egyebek között Francis S. Wagner [szerk. és a bevezetőt írta]: Toward a New Central Europe. A Symposium on the Problems of the Danubian Nations. Aston Park, Florida, 1976, Danubian Press, inc.; Peter Pastor: Hungary between Wilson and Lenin: the Hungarian Revolution of and the big three. East Europen Quarterly, Boulder [Distributed by Columbia University Press, New York], 1976; Leslie Charles Tihany: The Baranya Dispute Diplomacy in the Vortex of Ideologies. East European Quarterly, Boulder [Distributed by the Columbia University Press, New York], 1978; Romsics Ignác [szerk. és a bevezetőt írta]: Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Tanulmányok. Budapest, 1995, Teleki László Alapítvány; Szarka László: Duna táji dilemmák. Nemzeti kisebbségek kisebbségi politika a 20. századi Kelet Közép Európában. Budapest, 1998, Ister Kiadó, (különösen: , !- a továbbiakban: Szarka 1998!); Geopolitics in the Danube Reg ion. Hungarian Reconciliation Efforts, [szerk. Romsics Ignác és Király K. Béla]. Budapest, 1999, Central European University Press; Trianon and East Central Europe. Antecedents and Repercussions. [szerk. Király K. Béla és Veszprémy László]. Boulder, Colorado - Highland Lakes, New Jersey, 1995, Social Science Monographs, Atlantic Research and Publications, Inc.;Bennett Kovrig: Partitioned Nation: Hungarian Minorities in Central Europe, in: The New European Diasporas. National Minorities and Conf lict in Eastern Europe [szerk. és a bevezetőt írta Michael Mandelbaum]. New York, é. n. [2000], Council on Foreign Relations Press, ;Herczegh Géza: A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig. Magyarország a világháborús Európában. Budapest, 1999, Magyar Szemle Könyvek. Lásd még ifj. Bertényi Iván: Tisza István és az I. világháború, in: Romsics Ignác (szerk.): Mítoszok és legendák a 20. századi magyar történelemről. Budapest, 2002, Osiris Kiadó, (a továbbiakban: Romsics Ignác 2002!); Ablonczy Balázs: Trianon legendák, uo ; valamint Ormosnak a 39. jegyzetben hivatkozott kitűnő munkáját is!

11 11 éppen elragadtatva a valódi értelmi szerző, Edouard Beneš személyiségétől és gátlástalan politikai intrikáitól,43 jóllehet 1920 január-márciusi londoni és párizsi tárgyalásai során, miként később még látni fogjuk, maga is oly sikerrrel alkalmazta a beneši taktikát, hogy másik nagy tanítómestere, korának vitán felül legsikeresebb diplomatája, Ionel Brătianu is megirigyelhette volna.) Paradox módon épp ez a stratégiai - hatalompolitikai képlékenység s a nyomában járó nagyhatalmi érdekkülönbözőség adott tápot a bánsági német (sváb) törzslakosság, az iparosodás s a szervezett betelepítés eredményeként mind számosabb (helyenként őshonos) magyarság s leginkább a kevertvérű s vegyes népességű, ám egyre inkább magyar tudatú temesvári polgárság és városi közönség (birtokosság, hivatalnoki kar és, nem utolsósorban, a lakosság mintegy tíz százalékára rúgó szintén többnyire már magyarul beszélő és érző zsidóság!44 ) vérmes reményeinek is: Róth Ottó alig kéthónapos Bánáti Tanácsköztársaságát (1918. október 31.[november 21.] január ) szerb megszállás (1918. november július ), majd, átmenetileg nyilvánvaló katonapolitikai céllal: a román és szerb csapatok hermetikus szétválasztása okán47 a Keleti Szövetséges Hadsereg (Armée Alliée d Orient) francia és szenegáli egységeinek július végi szintén tiszavirág életű (július 27. augusztus 12.) temesvári bevonulása48 követte. 42 Lásd Alexandru Vaida Voevod: Memorii. II. [kiad. Alexandru Şerban]. Cluj Napoca, 1995, Editura Dacia, 1995, 83.(a továbbiakban: A. V. Voevod I II III IV.!) 43 Vaida ezt a portrét rajzolta cseh kollégájáról: Középtermetü, szőke férfi volt, agilis, gyorsbeszédü. Amikor egy ülésterembe belépett, oldalvást, a fal mellett osont, akárha egy óvatos macska. Olyan benyomást keltett mintha, sietős dolga lévén, rejtegetne valamit. Az volt a szerencséje, hogy a nagyműveltségű Masaryk óriási tekintéllyel és presztízzsel rendelkezett. Az ő árnyékában keverhette kártyáit (szőhette intrikáit), mesterien és gátlástalanul kihasználva a nyugatiak naív tudatlanságát a szövevényes osztrák és magyar viszonyok tekintetében --, amelyek felfoghatatlanok voltak számukra. (A. V. Voevod II., 93.). Ideillik az a magánvélemény is, amelyet napjaink egyik legfelkészültebb francia cseh-szakértője, Antoin Mares párizsi történész alakított ki a leendő csehszlovák államfő doktori disszertációjáról Benes, Edvard: Le Problème autrichien et la question tcheque, étude sur les luttes politiques des nationalités slaves en Autriche, par Edourd Benes, Paris, V. Giard et E. Brière, In-8, 312 (Cote et fonds 8-M-14501, Tolbiac Rez de jardin Magasin) nemes egyszeruséggel horrible jelzővel illettvén azt, mármint tudományos szempontból. 44 Vö. B-KB 62 65, (268. sz. jegyzet!) Irodalmi megközelitésből lásd még Gasparovich László: Határváros, in: Gasparovich László: Végeken. Budapest, 1982, Magvető Könyvkiadó, 9-82 (különösen 80.!) 45 Geml 1924, 92-93, Ormos Mária, más forrásból (Hajdu Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Budapest, 1969, Kossuth Könyvkiadó. c. művére hivatkozva [a továbbiakban Hajdu 1969!]), úgy tudja, hogy Róth Ottó, a dél-magyarországi [szociáldemokrata] pártmozgalom egyik régi vezetője1919. február 20.-ig volt a «a bánáti néptanács» vezetője, Ormos 213. [vö. Hajdu 1969, 37.] (Ez esetben jelen sorok írója több hitelt ad az akkor még hivatalban lévő pedáns temesvári polgármesternek!) 46 Geml 1924, 98., Miután a Bánát [Bánság] birtoklásáért a délszláv és a román egységek összecsaptak, őket francia alakulatok választották szét, s egyben Szegedet és környékét is megszállták. E részeken a közigazgatás magyar kézben maradt. Lásd L. Nagy Zsuzsa i. m. 24.! Vö. Hajdu Tibor: Közép - Európa forradalma Budapest, 1989, Gondolat, A temesvári bürgermeister elsőrendű forrásnak számító visszaemlékezéseiből kiderül, hogy egymást váltó francia egységek hosszabbrövidebb ideig már korábban is állomásoztak Temesvárott - a város vezetősége számára ismeretlen céllal, lásd Geml 1924, 98, , , 135, 152. (Geml feljegyzéseiből megtudjuk például, hogy az első tizenötezer fős francia hadtest Gambetta tábornok vezetésével december 3.-án érkezett, Gambettát már másnap Farret generális váltotta fel, a következő nagyobb kontingens Prunot tábornok vezényletével március.19.-én kvártélyozta be magát a Ferencz - József laktanyába, a harmadik francia ármádia parancsnoka générale de Tournadre -- pedig augusztus 5.-én jelentette be a francia katonai közigazgatás bevezetését, két nappal azután, hogy látványos külsőségek közepette a román hadsereg is bevonult, Ionel Brătianu román miniszterelnök pedig hivatalos temesvári villámlátogatása keretében német nyelven ecsetelte a városra -- a román állam keretében -- váró ragyogó jövőt, és kerek nyolc nappal a román államhatalom július 28.i bevezetése után. Így igazán nem csoda, hogy a derék temesvári bürgerek teljesen belefásultak a nagy jövés-menésbe és semmit sem értettek az egészből. Kivéve persze a lényeget, megszokott korábbi életvitelük, régi szép világuk pusztulását, amit Geml, emlékiratai egy másik helyén (nemcsak szűkebb pátriájára, hanem széles e hazára is gondolva) ekképpen öntött formába: el kell vesznünk, ha az egész világ ellenünk van! (Geml 1924, 91.). Vö. NMM (Monsieur le Commandant Prunot látogatása a Pályaudvari Hölgybizottság vezetőjénél!), és Radu Păiuşan: Mişcarea naţională din Banat şi Marea Unire( ). Timişoara, 1993, Editura de Vest, 180. (a továbbiakban: Păiuşan!)

12 12 Mindennek további folyományaként a módos bánsági sváb parasztság s a többnyelvű ( idegen-ajkú ),* ám magyarosodóban lévő városi polgárok főként a temesváriak - eleinte nem vették igazán komolyan sem a zömükben Ókirályságbeli román hadosztályok augusztus 3.- i megjelenését, sem azt, hogy Őfelsége, az Isten kegyelméből uralkodó I. Ferdinánd király (s legfőbb hadúr) fennkölt stílű az július 28.-i temesvári lapok reggeli kiadásában49 közhírré tett, utóbb a fontosabb középületekre is kiszögezett - parancsa Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék területét «örök időkre» Nagy-Románia (a Román Királyság) integráns és elidegeníthetetlen részévé, vegyes etnikumú, ötnyelvű (románnémet- magyar-szerb-bolgár) népét pedig, «egyszer s mindenkorra»,50 román alattvalóvá nyilvánította Nicolae Ceauşescu ( ) hatvan esztendővel későbbi kedvelt kifejezésével: nemzetiségi különbség nélkül (fără deosebire de naţionalitate) Mindezt pedig jó néhány hónappal a hivatalos trianoni végzések kihirdetése s érvénybe lépése előtt Hiszen ugyanezt tették a szerb megszállók is, Misics vajda (Živojin Mišić, a szerb [jugoszláv] főparancsnok) emberei, arról nem is beszélve, hogy papíron s elvileg még semmi sem dőlt el: a Versailles- i békekonferencia még javában ülésezett, gőzerővel folyt a kulisszák mögötti alkudozás, s bár az antant-központokból gyakran szivárogtak ki nyugtalanító hírek, azok cáfolata is nemegyszer s sokszor rangos nyugati napilapokban51 nyomdafestéket látott, bizonyosat pedig talán néhány tucat valódi bennfentest kivéve szinte senki sem tudott52 * Vö. Blaskovics Ferencnek a 245. számú jegyzetben közölt 1899-es beszédrészletével! (B-KB) Geml 1924, Vö. Székács György: A temesvári leventeper. If. Niamessny Mihály története, IX. rész, Új Magyar Vetés, március 25., Vö. Szász Zoltán: Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén (Különlenyomat a Század ok évi 2. számából), 331. (a továbbiakban: Szász 1972!). Lásd még Păiuşan 181. A román hatalom (és hadsereg) erdélyi térfoglalásához lásd bővebben Raffay Ernő: Erdély ben. Tanulmányok. Budapest, 1987, Magvető Kiadó (különösen !) (a továbbiakban Raffay 1987!). Vö. Tóth Károly Antal: Egy kárpát - medencei sorsforduló. Számvetés - kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán című színvonalas ismertetésével, in: Tóth Károly Antal: Hova - tovább. Az Ellenpontok dokumentumai, esszék, tanulmány ok. Szombathely - Stockholm, 1994, Magyar Ökumenikus Önképzőkör - Savaria University Press, Ilyen, reménykedésre, illúziókergetésre alkalmas értesüléseket tartalmazott például az a cikk, amelynek létezéséről az alábbi híradásból értesülhetünk: Páris [sic!] [1920] január 29. A Journal des Débats irja, hogy a legfelső tanács nem engedte át véglegesen Besszarábiát Romániának. A végső döntés valószinüleg csak akkor lesz, ha Románia kiüriti a megszállott magyar területeket a békeszerződésben megjelölt határokig. Lásd Az entente tudja, hogy Magyarország nem fogadja el a békét (főcím, ezen belül részcím kiemelve! Csak a magyar területek kiürítése után kapja meg Románia Besszarábiát), Világ, január 30., 5. Vö. V. V. Tilea 1926, A háború és a forradalmak utáni magyarországi közhangulat (ezen belül az akkori bánsági életérzés) illusztrálása gyanánt szöveghű formában (ismét a korabeli ortográfia szabályai szerint) mellékeljük az egyik temesvári hetilap munkatársának márciusában keltezett A temesvári összeesküvés című helyzetjelentését: Népes faluk, virágzó városok tüntek el a föld színéről. Millióknak kellett elvérezni, millióknak kellett nyomorékká lenni, míg jött az entente győzelme. Magyarországon pedig Kunék borzalmas pünkösdi királysága pusztitott eszeveszettül. A néma éjszakából elősurran egy autó. Két-három revolverlövés furódik a csöndbe, egy fekete iv [sic!] siet a Dunára, platschol, spriccel a víz és másnap éhes, vézna kis árvák sirva keresik atyjukat, szerető hitvesi karok hiába várják szerelmes párjukat. Temesvár szerencséről beszélhet. Elkerülték a háboru közvetlen borzalmai, elkerülte a proletárdiktatura áldása. Lakóssága zavartalanul folytathatta megszokott munkáját, élelméről gondoskodva volt és lassan visszatért a szivekbe a nyugalom, a biztonság érzete, mely a román csapatok bevonulása után napról-napra erősbödött. És ha voltak is, akik rettegéssel nézték a jövőt, bölcs belátással megalkudtak a helyzettel és betért a szivekbe a régóhajtott béke. És ekkor, amikor már megnyugodtak a kedélyek, egyszerre csak elterjedt a hir: a hatóságok felfedeztek egy összeesküvést. Több letartóztatás történt és az emberek izgatottan várták a további fejleményeket. Az első letartóztatásokat, melyek évi november hó 24.-én történtek, folyó évi január hó utolsó napjaiban ujabb és ekkor már tömeges letartóztatások követték. Mindenfelé erről beszéltek. Rettegéssel tárgyalták egy esetleges puccs eshetőségeit. Senki biztosat nem tudott s így a legképtelenebb hirek keringtek a városban. A különféle vidéki lapok a leglehetetlenebb hireket közölték [ ] (az én kiemelésem! B K.B.) Lásd Szenzáció. Politikai és Kritikai Riportlap [Felelős szerkesztő

13 13 * Annak, hogy a Leventék pöre ilyen (viszonylag) nagy port vert föl, az eddig elmondottakon kívül két további egymással s az előzményekkel is sok szálon összefüggő fő oka volt: Az egyik rögtön az, hogy a frissiben berendezkedő új (román) államhatalomnak elemi érdeke volt, hogy helyzetét megszilárdítsa s haladéktalanúl stabilizálja egyik legértékesebb 1920-as történelmi zsákmánya53 egyelőre igencsak törékeny s szétfolyó viszonyait. Az újonnan szervezett, eleinte természetesen kipróbált régi emberek szolgálataira54 is rászoruló román hatóságoknak igazán nem volt mindegy miként tudnak úrrá lenni a világháborús évek, az osztrák magyar vereség, a fokozódó gazdasági, élelmezési s egyéb apró-cseprő napi gondok, spanyolnátha stb. okozta fásultság, lehangoltság, a birtok-és honvesztéstől való rettegés, létbizonytalanság, lelkiismereti és identitásválság, valamint a két forradalom és az ismétlődő (szerb - francia-román) katonai megszállások után (nyomán) szinte törvényszerűen bekövetkező általános káosz 55 fölött! Vagyis határozottságot, szilárdságot, s legfőképpen erőt kellet felmutatniuk! Különösen érvénye ez a mindenkori civil hatalom erőszakszervezeteire, kivált az állambiztonsági szervekre és a titkosrendőrségre, mely(ek)nek szintúgy presztízst és respektust kellett szereznie. Bizonyára nem véletlen, hogy a szinte akadálytalanul előrenyomuló román hadsereg térfoglalásával csaknem egyidejűleg a Sziguranca is munkához látott56 «a nemzet újraegyesítéséért folyó háború»57 eredményeként az anyaországhoz Péter Pál], I. évfolyam 4. szám, március 21., 3. (O'sváth György magánlevéltára). Vö. Mikó Imre sommás véleményével: [ ] kétségtelen, hogy [ között] az erdélyi magyarság teljes tájékozatlanságban élt s a budapesti zűrzavar sem segítette elő a józan ítéletalkotást mindarról, ami körülöttünk történt [ ], lásd Mikó Imre: Huszonkét év Az erdélyi magyarság politikai története 1918 december 11. -től 1940 augusztus 30. -ig -. Budapest, 1941, A Studium Kiadása [Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) (reprint) kiadása, Bern, 1987], (a továbbiakban: Mikó!) 53 Vö. jelen fejezet 163. számú jegyzetével! A román államhatalmat hivatalosan július 28.-án vezették be, ám Temes- és Torontálmegye valamint Temesvár - «de Tournadre tábornok parancsára és a nagyszebeni kormányzótanács javaslatára»(geml József) kinevezett új prefektusa, Aurel Cosma immár az új főhatalom államnyelvén -, felszólította a tisztviselői kart s a polgármestert, hogy folytassák munkájukat, Gemlt mindössze arra kérte, hogy engedje át neki a szobáját, mert, úgymond, «a megyeházán a szerbek még asztalt és széket sem hagytak» s szeptember 4.-i végleges felmentéséig teljes bizalmáról biztosította s különösen pénzügyekben gyakorlatilag szabad kezet adott neki. Sőt, az új román főpolgármester Stan Vidrighin, korábbi városi vízvezetéki igazgató sem küldte azonnal el, hatéves mandátumát maradéktalanul kitöltve noha rendelkezési állományban július elsejei nyugdíjba vonulásáig a földszinten megürült szobák egyikében folytatta napi tevékenységét, megtarthatta címét, illetményeit, lakását, még a fogatot is! Ennek persze ára volt, hivatalban csak az maradhatott, aki leteszi a román hüségesküt! [sic!] Lásd Geml 1924, , , 156.! Vö. Mikó ! 55 Geml József szikár, csak a tényekre szorítkozó emlékiratainál autentikusabb látleletet az általános zűrzavarról elképzelni is nehezen lehet, lásd még az előző jegyzetben közölt helyzetképet is! 56 Vö. NMM 210, 213.; Raffay 1987, , 141. stb. Lásd még Fráter Olivér: Erdély román megszállása Tóthfalu, 1999, Logos Grafikai Műhely, A Bánságra vonatkozóan lásd Păiuşan Vö. Constantin Kiriţescu: Războiul pentru întregirea României, ,I III. Bucureşti, 1925., és uő.: I. C. Brătianu pentru pregătirea războiului de întregire [a neamului]. Bucureşti,

14 14 (vissza)került tartományokban, különösen Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban. Márpedig közismert, a különleges szolgálatok fogaskerekei akkor is mozgásban tartandók, ha különösebb indok nincs is működtetésükre. Hát még csúcsidőben a román nemzetstratégia sokáig csupán titokban remélt teljes diadalának58 sorsdöntő hónapjaiban! A bukaresti és a nagyszebeni román politikusoknak kapóra jött tehát a temesvári összeesküvés, hiszen úgy tetszett: rámenős felderítéssel, célratörő nyomozással, egy kis kompetenciával, némi szerencsével és a szokásos sajtópropagandával szinte bármit bizonyítani lehet majd vele: felségárulást, az állam megdöntésére irányuló bűnös üzelmet éppúgy, mint a legnagyobb történelmi rivális (ellenfél), az egyelőre közös erővel letiport, területi átrendezésre ítéltetett, nemzeti méltóságában mélyen megalázott, ám változatlanul félt Magyarországgal közelebbről a szerveződőben lévő Horthy-hadsereg szegedi főparancsnokságával való cinkos együttműködést. Mindennek pedig végső célja nem is lehet más gondolták mint Nagy-Románia imént s «örök időkre» deklarált területi integritása megbontására irányuló ördögi machináció!59 Egy ilyen veszedelmes államellenes szervezkedés ténye ugyanakkor megfelelő tálalásban egyfelől arra is alkalmasnak látszott, hogy a párizsi szakemberek ébredező szakmai lelkiismeret-furdalását tompítsa és a «három nagy» (Alexandre Millerand, Lloyd George, Francesco Saverio Nitti) az utolsó utáni pillanatban valamilyen csoda folytán netán mégis feltámadó magyar szimpátiáit ellensúlyozza,60 másrészt korrekt, határozott s gyors lezárása aduként szolgálhatott a román hatóságok hozzáértése, jóhiszeműsége s emberséges magatartása politológiai szakkifejezéssel: legitimációja bizonyítására. Ideértve persze azt a távolról sem mellékes járulékos hasznot is, hogy példát statuálva - hosszú időre kedvét 58 Szintén rendkívül bőséges szakirodalmából lásd például David Spector: Rumania at t he Paris Peace Conference. New York, 1962, Bookman Associates; Gh. Iancu G. Cipăianu: La consolidation de l union de la TRANSYLVANIE et de la ROUMANIE ( ). Témoignages français. Bucarest, 1990, Editura Enciclopedică; V. Fl. Dobrinescu: România şi sistemul de pace de la Paris ( ). Iaşi, 1993, Institutul European Iaşi; Traian Sandu: Le système de sécurité français en Europe Centre orentale. L exemple roumain Paris, 1999, L Harmattan; Catherine Durandin: Histoire de la nati on roumaine. Bruxelles, 1994, Éditions Complexe, ; C. Durandin: Histoire des Roumains. Paris, 1995, Librairie Arthème Fayard, (magyar változatban: C. Durandin: A román nép története. Budapest, 1998, Maecenas Könyvek, ). A román nemzeteszme (és diplomácia) diadalútjának legújabb összefoglalóját adja Florin Constantiniu: O istorie sinceră a poporului român [ediţia a II-a revăzută şi adăugită]. Bucureşti, Univers Enciclopedic, 1999, Vö. Szász 1972, Vö. Jászi Oszkár 1920-as romániai utazásának tapasztalataival: Take [Tache] Ionescu [ , kora egyik legjelentősebb román politikusa, Jászi bukaresti látogatása idején külügyminiszter] ( ) A legtermészetesebbnek tartja, hogy Magyarország revanche-ra készül, csak a mostani időpontot tartja esztelenségnek ; [Alexandru] Averescu [tábornok, az 1907-es nagy román parasztfelkelés egyik vérbefojtója, a Jászi vizit idején miniszterelnök] ( ) A revanche-törekvést természetesen ő is kikerülhetetlennek tartja, de most mindenekfelett egy békés Magyarországot óhajt, melyet hajlandó minden téren támogatni. A nagy összefüggéseket éppoly kevéssé látja, mint Take-Ionescu. Részletek Jászi Oszkár naplójából, 1920 (1920. november 27.-i és november 29.-i feljegyzések). Lásd Litván György: Jászi Oszkár romániai naplójegyzeteiből. Budapest, 1985, Akadémiai Kiadó és Nyomda, 1243;1245. (Különlenyomat a Századok évi 5 6. számából). Bővebben: Duna völgyi barátságok és viták. Jászi Oszkár közép európai dossziéja [A kötetet összeállította, a bevezetőt írta és a jegyzeteket készítette Litván György és Szarka László]. Budapest, 1991, Gondolat [Regio Könyvek 4.] (különösen: , ) 60 A kezdetben négy nagy kulisszák mögötti intenziv alkudozásáról lásd Paul Mantoux: Les déliberations du Conseil des Quatre. Paris, 1955, CNRS, bővebben Ádám Magda [főszerk.] Litván György Ormos Mária [szerkesztők]: Documents diplomatiques français sur l histoire du Bassin des Carpates , I IV. köt. Budapest, , Akadémiai Kiadó, Institut des Sciences Historiques de l Académie Hongroise des Sciences. Lásd még erről a Dankovics Pataki szerzőpárosnak jelen tanulmány 448. sz. jegyzetében hivatkozott tanulmányát is! Vö. Litván György: Hozzászólás a Clemenceau és Magyarország c. cikkhez, Külpolitika, VI. évf szám, ősz-tél,

15 15 szeghette a zavartkeltő elemek és, a dolgok logikájából következően, a magyar irredenta mozgolódásának. S ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a leventék és korosabb bajtársaik egyaránt többnyire jó családokból származtak, némelyikük egyenesen a temesvári politikaiés értelmiségi elit krémjéhez tartozott, úgy hisszük nem szükséges tovább ecsetelnünk e szövevényes azóta csaknem teljesen feledésbe merült história korabeli sajtóvisszhangját és politikai horderejét. * I/c: kutatástörténet I. Fogósabb kérdés, mivel magyarázható, hogy e szerteágazó s a maga idejében csaknem közismert történetnek61 a szakirodalomban alig van nyoma? A századforduló historiográfiájának egyetlen rangos magyar képviselője sem tudott róla, holott Ádám Magda, Litván György, L. Nagy Zsuzsa, Ormos Mária, Pásztor Péter, Pritz Pál, Raffay Ernő, Romsics Ignác, Szarka László, Szász Zoltán, Tőkéczki László, Vermes Gábor és társaik igazán nem vádolhatók felületességgel: mint minden magára adó céhbeli historikus, ők is hosszú évtizedeket töltöttek levél és könyvtárakban s mázsaszámra rostálták át a korabeli naplókat, feljegyzéseket, bizalmas diplomáciai iratokat és titkosszolgálati jelentéseket. Szerencsére kivétel mindig akad, ami (aki) erősíti a szabályt: jelen sorok írójának egy mindent olvasó fiatalabb kolléga, az egyik legfelkészültebb magyar kisebbségi szakértő, Bárdi Nándor, hívta fel a figyelmét Jakabffy Elemér és Páll György sokáig az OSZK zárolt anyagában (129. sorszám alatt) őrzött, így külön kezelt, s minden jel szerint csupán beavatottak által olvasott A bánsági magyarság húsz éve Romániában (Budapest, 1939, A Studium kiadása) c. alapmunkájára. A jeles szerzőpáros, könyvének A politikai perek című (V.) fejezetében, összesen írdd és mondd! három és fél oldalt ( p.!) szentel a legismertebb, a legnagyobb csoportra kiterjedő és elsőnek nyilvános tárgyalásra kerülő [ ] úgynevezett «Leventeper» históriájának! (107. p.). Még náluk is szófukarabb egy másik elfelejtett szerzőpár Borbély Andor és Dr. Fall Endre pedig témánk szemszögéből ígéretes című munkájukat (Román uralom Erdélyben. Budapest, 1936.) maga a Magyar Reviziós Liga adta ki, Herczeg Ferenc előszavával a trianoni

16 16 Magyarország fővárosában. Mi több, az egyik szerző, az ban huszonkilencedik életévében járó Fall Endre62 a temesvári Városi Konviktus igazgatójaként maga is tanúként szerepelt a Levente-perben, sőt, mivel az egyik fővádlottnak és egy diákszereplőnek kosztot és kvártélyt biztosított, jobbnak látta önként feladni posztját. Ennek ellenére a Borbély Andorral közösen jegyzett könyvben mindössze egyetlen s igen- igen áttételes -utalás található a Trianont közvetlenül megelőző temesi eseményekre. (Az t.i., hogy a temesvári piarista gimnáziumról Onisifor Ghibu román történész-kulturpolitikus fogalmazásában már ban megállapították, hogy ez az irredentizmusnak és a kommunizmusnak főfészke (u.o. 70., kiemelés az eredetiben! B-KB) Tüzetesebb szemrevételezés után persze tüstént kiderül, hogy Jakabffyék gondosan feldolgozták a korabeli sajtótudósításokat és alig két évtizeddel az események után természetesen az akkor még életben lévő idősebb és fontosabb résztvevőket (Róth Ottó, Márton Albert stb.) is felkeresték s így úgyszólván első kézből tájékozódhattak. Nem is beszélve a tényleges szereplőkről, akik az anyaggyűjtés időpontjában nagyjából évesek lehettek A szűkszavúság oka így távolról sem az információ-hiány! Inkább az, hogy a szervezkedés már Jakabffyék megfogalmazásában is politikai per nek (107. p.), illetve összeesküvési pernek (110. p.) minősült, emiatt, érthető módon, a Bánságban rekedt (vagy tudatosan szülőföldjén maradt) egykori leventéknek tanácsosabb volt hallgatni róla. Később, a népi hatalom éveiben 63 (Gheorghe Gheorghiu-Dej idején, ), majd a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése döntő szakaszában ( a ceauşescui «aranykorban», között) még inkább Az idő pedig telt- múlt, a hajdani deli legények fölött lassacskán elszálltak az évek, és ha a fiókok mélyén, vagy padlászugokban maradtak is titkos naplók s bizalmas feljegyzések, vagy a cselédlány gyújtott be velük, vagy s ez a valószínűbb a fiak (vejek s menyek), illetve unokák dobálták tűzbe a sárguló, ám változatlanul életveszélyes iratokat. Ha pedig a dokumentumok netán mégis rendeltetési 61 Vö.Temesi 1932, 3. ( a Levente -Együttes történetének [ ] gyökerei történelmi üldözési perre nyúlnak vissza. Akkoriban sok közlemény címe ez volt ez: «A temesvári levente pör». ), 39.( volt itt nálunk [Temesváron] egy híressé vált levente pör ). 62 Fall Endre (sz. Dés, Szolnok-Doboka vm., 1891; szülők: Fall József és Szőts Mária) július 3.-a és 1920 április 6.-a között a temesvári Kereskedelmi Iskola internátusának (konviktusának) vezetője, a huszas évek közepén a Délvidéki Otthon főtitkára, 1928-tól az OTI aligazgatója, a harmincas évek végétől a Magyar Reviziós Liga ügyvezető igazgatója. (Lásd bővebben MIÉM 1992, VIII. köt. 118.). Konviktusi igazgató tisztéből való elmozdításának ürügye az volt, hogy a szabályzat értelmében perbefogásuk ellenére tovább élelmezte beosztottját Mischek Ferencet, valamint két bentlakó növendékét Gömöri Lajost és Jung Józsefet, lásd Temesvári Napló, április 7., 1. (MOL, K 610, IV. C. I.). Fall temesvári tevékenységéhez lásd még Jakabffy Páll, 21, 27, 46, Az ötvenes évek Romániájának egyik kedvelt szónoki és zsurnalisztikai (az általános iskolai tankönyvekben is szereplő) szóleleményének ( în anii puterii populare ) tükörfordítása. 64 Ez utóbbi két kifejezés a korabeli román közbeszédben erősen ironikus felhangú, kivált a második! ( construirea societăţii multilateral dezvoltate, illetve: epoca de aur ). Az 1944 utáni hétköznapi román történelem, közvélekedés és hangulat kitűnő elemzését adja - az erdélyi magyarság és a magyar-román megbékélés szemszögéből - Tóth Sándor: Jelentés Erdélyből II (1987). Malakoff [Párizs], 1989, Dialogues Européens, Association 1901, Magyar Füzetek könyvei 13 (Les Livres des Cahiers Hongrois ) [átdolgozott román változat: Quo vadis Românie? New York, 1990, Hungarian Human Rights Foundation - Katalizátor Iroda], és Bodor Pál: A hisztéria szükségállapota. Kellemetlen kézikönyv Romániáról. Budapest, 1990, Szabad Tér Kiadó, vö. Várdy 2004!

17 17 helyükre, a temesvári, nagyszebeni, kolozsvári és bukaresti kézirattárak és archívumok állagába kerültek, rögvest kiterjedt reájuk a legutóbbi időkig hatályos román levéltári törvény, amely, tudvalevőleg automatikusan és ex officio - a Belügyminisztérium hatáskörébe utalta (rendelte) őket. Ergo: tanulmányozhatóságuk szigorú s fáradságosan beszerezhető engedélyekhez kötődött még a legmegbízhatóbb hazai (romániai) kutatók számára is!65 A dolgok ilyetén állása esetén pedig könnyen belátható: külhoni kurkászok esélyei szinte a nullával egyenlőek Mindazonáltal továbbra sem zárható ki, hogy a kutatói szerencse, a deus ex machina, netán az integrált Európa enyhültebb (megbékélt) viszonyai jóvoltából egy szép napon előkerül valahonnan egy gondosan átkötözött, precízen beszámozott poros aktacsomó s akkor már nyilván gyerekjáték lesz Jakabffy Elemér és Páll György immár múlt századi adatait szakszerűen kiegészíteni, s ha kell, illő tisztelettel helyesbíteni Addig azonban a krónikás, ha egyről a kettőre kíván jutni, szükségből erényt kovácsolva, merően másfajta megközelítésekre kénytelen fanyalodni. * Nem kevésbé tanulságos ugyanis a Magyarországon lappangó forráscsoportok sorsa, s egyáltalán a lehetséges interpretációs keretek (korlátok) időbeli alakulásának futólagos áttekintése sem, jóllehet történelmileg s társadalomlélektanilag ugyancsak érthetően az ügy honi recepciója homlokegyenest ellenkező pályán mozgott, legalábbis 1945/47- ig! 1945, s kivált 1948 után azonban már korántsem beszélhetünk merev (román- magyar) szemléleti szembenállásról, inkább a sztálini internacionalista történetfelfogás és a marxista(leninista) módszer66 üdvös hatásaként egyfajta, a két történelemszemlélet egymásra vetített «nemzeti látószöge»67 (Szűcs Jenő) sajátosan torz(ított) tükörjátékáról. Ennek szakszerűbb s behatóbb vizsgálata viszont már egy másik monográfiát igényelne. E helyett be kell érnünk egy szándékosan rövidre zárt s vállaltan sommás, leegyszerűsítő megállapítással: az 1944/45 65 Vö. Szekernyés 1998, Nyilván ugyanezen okok következménye az is, hogy napjaink legfelkészültebb temesvárológusa (Szekernyés János) sem bukkant közel négy évtizedes aprólékos helytörténeti búvárkodás során új adatra a Bánság székhelyén, ennélfogva egyelőre neki is be kellett érnie a Jakabbffy-Páll szerzőpáros összegzésével! Lásd Szekernyés János Temesvár kövei összefoglaló címmel közé tett négy részes helytörténeti sorozatának 165.; 166.; 167.; és 168. számú darabjait: I. Vadszölővel befuttatott lugas, Heti Új Szó [Temesvár] 18. sz. (2001. május 4.), 16.; II. A virrasztások évada, H. Ú. SZ., VII. évf. 20. (2001. május 18.), 13.; III. Az elárult összeesküvés, H. Ú. SZ., VII. évf. 22 sz. (2001. június 1.), 15.; IV. Súlyos vádak, kemény ítéletek, H. Ú. SZ., VII. évf. (2001. június 15.), 17. (A továbbiakban: Szekernyés 2001/I II III - IV!) 66 Lásd erről (a korabeli szellemi-politikai légkör árnyalt bemutatásával) Litván György Hanák Péter ( ) történészi pályaívét megrajzoló esszéjét: Történész a politikában, in: Somogyi Éva (szerk.): Polgárosodás Közép Európában Verbürgerlichung in Mitteleuropa. Tanulmányok Hanák Péter 70. születésnapjára Festschrift für Péter Hanák zum 70. Geburstag. Budapest, 1991, MTA Történettudományi Intézet, (különösen 8.!) 67 Vö. Szücs Jenő: A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához. Budapest, 1970, Akadémiai Kiadó. Lásd bővebben Szűcs Jenő: Nemzet és történel em. Tanulmányok. (2. kiad.). Budapest, 1984, Gondolat.

18 /90 közötti történelmi periódus és szellemi-politikai légkör enyhén szólva nem kedvezett a Leventeper hez hasonló esetek elfogulatlan feltárásának s higgadt értékelésének! * I/d: Magyarországi h angulatjelentés De néhány gondolat erejéig térjünk vissza az 1930-as évekhez: éltesebb kortársainktól, szüleinktől, nagyszüleinktől, korabeli visszaemlékezésekből s persze a két világháború közötti évtizedek történeti elemzésének szentelt régebbi és újabb keletű szakmunkák százaiból68 köztudott, hogy akkoriban alig akadt magyarul beszélő (és érző) ember, aki ne osztotta volna az általános (világ)felfogást: Trianonban eszerint égbekiáltó igazságtalanság,69 párját ritkító gazság történt, Szent István és Hunyadi Mátyás birodalmát orvul bekerítették, szövetségesei rútul cserbenhagyták, ellenségei hátba döfték, s a művelt Nyugat cinkos asszisztálása mellett, barbár módon feldarabolták.70 Akibe csupán szemernyi büszkeség szorult, s a nemzeti önbecsülésnek egyetlen szikrája is pislákolt benne racionálisan elfogadhatta ugyan a kialakult helyze tet, de érzelmileg egész egyszerűen nem törődhetett bele: «Csonka Magyarország nem ország egész Magyarország mennyország»71 harsogta ráolvasásszerűen az egyik unos-untalan ismételt jelmondat; a pöttömnyi iskolás gyerekek és a töpörödött öregasszonyok korcsmában a szesztestvérek 68 egyaránt Magyarország feltámadásáért imádkoztak,72 a a Székely himnuszt énekelték; szalonnasütéskor, érettségi Lásd legújabban jelen tanulmány 41. sz. jegyzetében hivatkozott Romsics Ignác által szerkesztett tanulmánykötetet (Romsics 2002)! Vö. jelen fejezet 68. és a 70. számú jegyzeteivel! 69 Vö. Romsics Ignác: Magyarország története a XX században. Budapest, 1999, Osiris Kiadó, 146. (a továbbiakban: Romsics 1999!) 70 A szintén tengernyi vonatkozó szakirodalom magyar szerzőktől származó, külföldön legtöbbet forgatott (ellentétes koncepciójú) darabjai: Jászi Oszkár: The Dissolution of the Habsburg Monarchy. Chicago, Illinois, 1929, The University of Chicago (magyarul: A Habsburg Monar chia felbomlása [ford. Zinner Judit, a fordítást az eredetivel egybevetette: Litván György, előszó: Hanák Péter]. Budapest, 1982, Gondolat) és François Fejtö [Fejtő Ferenc]: Requiem pour un Empire defunt Histoire de la destruction de l Autriche Hongrie. Paris, 1988, Lieu Commun (magyarul: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért Ausztria Magyarország szétrombolása [ford. Jászay Gabriella és Körmendy Marianna; lektorálta Benda Kálmán, a fordítást szakmailag ellenőrizte Gerő András]. Budapest, 1990, Minerva Atlantisz [Medvetánc]). Vö. Romsics Gergely: A Habsburg Monarchia felbomlásának osztrák és magyar mítoszai az emlékirat -irodalom tükrében, in: Romsics Ignác 2002, (különösen: 88!), és Thomas Sakmyster: Admirális fehér lovon Horthy Miklós, [ford. Romsics Gergely] Budapest, 2001, Helikon Kiadó, 68. (a továbbiakban: Sakmyster!). Legújabb robosztus képi (színpadi) megjelenítéséhez lásd [Georg Büchner] Tasnádi István Kárpáti Péter Parti Nagy Lajos: Hazám, hazám! [A Krétakör Színház előadása, Schilling Árpád rendezésében, Párizs, Théâtre de Bobigny, szeptember 27, október 3., 5., 10. és 12.!Lásd még. István Tasnádi - Árpád Schilling: HazámHazám!(sic!) Pays, mon cher pays (szinopszis és rövid eseménytörténeti áttekintés Magyarorszá g XX. századi történelméről ), Vö. Jean - Pierre Thibaudat: Vive les «Gongrois libres», Libération, október 4., 29. p., és Jean - Louis Perrier: Arpad Schilling fait tourner le manège de l'histoire hongroise, Le Monde, október 10., 33.(Fura egybeesés, hogy igaz más kontextusban: a «bolsevik métely» kiírtása összefüggésében! -- Sakmyster idéz egy szerinte Gömbös és Prónay által ihletett, nem a nyilvánosságnak szánt Horthy-mondatot, amelynek utolsó része szintén a Schilling-vízióra emlékeztet: bármire képes vagyok, ha szükséges strichnint használok és alkalmazom a legaljasabb módszereket is. Mert nem úgy kezeltek-e minket ellenségeink, mint megszentségtelenítendő holttesteket?- Lehár Antal (Anton): Erinnerungen: Gegenrevolution und Restauration sversuche in Ungarn, München, 1973, R. Oldenburg, 159. lapjáról citálja Sakmyster 32!) 71 Sakmyster 78.! Valószínűleg egyik első országos terjesztésű napilapban publikált előfordulását lásd:budapesti Hirlap, szeptember 12. (vasárnap), címlap [vezércikk, Budapest, szept. 11.]. Vö. Zeidler 2001, Az elemi iskolákban a gyermekek naponta kétszer mondták el Pappvári Elemérné «Magyar hiszekegy» - ét Trianon megváltoztatásáról, L. Nagy Zsuzsa i. m. 92. Lásd például Új Magyar Vetés, február 10., 4.

19 19 banketten, Mikulás-esten,73 kézfogón és temetésen, szoboravatáson és politikusi szónoklatokban a revízió 74 volt a kulcsszó, hiszen az utolsó részeges utcaseprőtől gróf Bethlen Istvánig mindenki egy emberként egyetértett abban, hogy ez így nem maradhat,75 s «mindent kincses Kolozsvárt, édes Erdélyt, a Tátra és Máramaros hósipkás bérceit, a vajdasági kalászos rónákat, Bácskát és a Bánságot, Fiumét, lehetőleg az egész ezeréves országot, a Kárpátoktól az Adriáig (Al-Dunáig) -- vissza».76 Különbség, ha egyáltalán létezett, nem a lényegben (s a közvélekedésben), hanem a megfogalmazás intellektuális szintjében s a követendő magatartás (politikai taktika) mikéntjében volt Az eddig elmondattak valamiféle illusztrációja s a bánsági összeesküvők feltételezett lelkivilágának érzékeltetése gyanánt legyen szabad, egyelőre, egy újfent önkényesen választott kortárstól, a temesvári diákoktól alig idősebb (1896-ban született) képzett szociológustól (Trócsányi Györgytől) származó idézetet idemásolni: Az integer Magyarország képe kitörölhetetlenül benne él a háború [t. i. az I. világháború] előtt felnőtt nemzedék minden tagjának lelkében. Ez az a nemzedék, amelyik gyermekkorában és az iskolában százszor és ezerszer rajzolta fel krétával, vagy ceruzával Nagy-Magyarország térképét, gondosan belerajzolva Horvátországot is, mint birtokot. Ez az ujjak begyében élő gyermekkori emlékezés ma is [1934-ben] kiirthatatlan. S az egyes ember lelki életének összeomlását jelenti, ha a legnagyobb érzelmi színezettel bíró kép a való élettel ellentmondásba kerül. A magyar ember politikai világképe az integer Magyarország volt. Ezzel nőtt fel, nem tépheti ki a lelkéből. S ha egy nap hideg fővel, józanon megtagadja, az másnap észrevétlenül visszatér [ ] Akinek lelkében változatlanul él, azt megakadályozza a valóság belátásában; akinél elhomályosult, annak lelke elvesztette önbiztonságát s akinél 73 Vö. Karola Néni: Mikulás -esti álom. Erdélyi kis leány Mikulás -estéje Szabad -Magyarországon (1927), in: Zeidler 2003, A korabeli közhangulathoz lásd bővebben Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultúra a két világháború között. Budapest, 2002, Teleki László Alapitvány, Regio Könyvek (különösen 81.!) 74 A rendkívül terjedelmes szakirodalomból helyhiány miatt csupán néhány újabb keletű munkát jelölök meg: Pritz Pál: Revíziós törekvések a magyar külpolitikában , in: Pritz Pál: Magyar diplomácia a két háború között. Tanulmányok. Budapest, 1995, Magyar Történelmi Társulat, , (a továbbiakban Pritz 1995!), és, különösen: Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, 2001, Osiris Kiadó! (Vö. uő.: Mozgástér a kényszerpályán. A magyar külpolitika választásai a két háború között, in: Romsics Ignác 2002, ) 75 Jakabffy Páll 107. Kozma Miklós, a Horthy-korszak leghatásosabb leendő propagandafőnöke, aki egy időben a hadügyminisztérium hírszerző-és kémelhárító osztályát vezette, egy nemzetvédelmi tisztek előtt 1920 áprilisában elhangzott előadásában ezt az érzést emígy öntötte formába: Végcélunk a területi integritás. Csonkaságunk nemcsak megalázó és tűrhetetlen, hanem elviselhetetlen is, mert az ország így megélni nem tud ; Idézi és interpretálja Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós Pokoljárás a médiában és a politikában ( ) I. kötet. Budapest, 2000, PolgArt Könyvkiadó, 72. Ugyanez a gondolat egy jeles kortárs szaktörténész megfogalmazásában így hangzik: A trianoni béke olyannyira súlyos, a nemzetet mélyen megalázó imperialista diktátum volt, hogy a revízió igenlésében nemcsak a hivatalos külpolitika minden árnyalata, de a közvélemény is szinte teljesen egységes volt. Lásd Pritz 1995, A «Nem, nem, soha!» jelszó 1918 késő őszén született, ekkor alakult a területvédő Liga Lóczy Lajos egyetemi tanár elnökletével, s tagjai között ott volt a kormánykoalíció pártjainak több ismert alakja is. Lásd L. Nagy Zsuzsa i. m Vö. Sipos Péter: A konspiráció mítosza - Titkos szervezkedések Magyarországon , Beszélő, Új folyam, hatodik évfolyam, szám, július 20., Ízelítőül néhány korabeli találomra kiragadott - kiadvány-cím: Mindent vissza. Szeged, [1938], Délmagyarországi Nyomda; Blaskó Mária: Nem, nem soha! Ifjúsági regény. Budapest, 1921, Szent István Társulat; Sréter István: Nem, nem soha! Tanulmány lord Rothermere sajtóactio alátámasztására. Budapest, 1927, Viktória Nyomda; Légrády Ottó: Igazságot Magyarországnak! Trianon kegyetlen tévedései. Budapest, 1928, Pesti Hírlap Nyomda; Magyar Igazság. A magyar ifjúság az ezeréves határokért [Szerk. Albrecht István Ekamp Nándor Jovicza I. Sándor]. Budapest, 1933, Magyar Tanítók Otthona; Imádkozzunk hazánkért, Magyarországért és honvédeinkért. Kecskemét, 1942, Petőfi Nyomda. (A címek, műfajok szerinti bontásban Szidiropulosz A. repertóriumában találhatók! Lásd Szidiropulosz Archimédesz: Trianon utóélete. Válogatás a magyar nyel vű irodalom bibliográfiájából , Budapest, 2002, XX. Század Intézet!)

20 20 összetört, annak összetört politikai világképe. (Trócsányi egyébként egy Max Huber svájci szerző Grundlagen nationaler Erneuerung. Zürich, című munkájában tallózva az alant következő idézettel támogatta meg gondolatmenetét: Az állam[test] igenlése [ ] a népszemélyiség [értsd: nemzetkarakter plusz nemzeti önérzet] igenlése is. És ez az érzés olyan erős, hogy az ország még olyan kis lakott részének odaadása is, a saját népszemélyiség ellen irányuló támadást jelenti. Az államnak ebben az egyéniség- és integritás tudatában van minden nemzetközi békerendezés tragikus zátonya, mert az, amit egy nép soha föl nem adhat, egy más nép számára életszükséglet lehet és az államok közösségének racionális belátásaival ellentmondásban állhat.77 * 77 Lásd Trócsányi György: A magyar nemzeti lélek vívódásai, Társad alomtudomány [szerk. Heller Farkas Bibó István Szombatfalvy György], XIV. évfolyam, 1934, (id. hely: 266!). ugyanezt a gondolatot egyetlen mondatban Bánffy Miklós (1921 áprilisa és 1922 decembere között külügyminiszter) így fejezi ki: Senki magyar ember ezt a reánk parancsolt békét lelkében el nem fogadta soha. Lásd Bánffy Miklós: Huszonöt év (1945) [s. alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Major Zoltán]. Budapest, 1993, Püski Kiadó, 29. (a továbbiakban: Bánffy!). Vö. L. Nagy Zsuzsa i. m. 88, Trócsányi okfejtését Temesy Győző ráadásul az egyik Temesvárról repatriált cserkész-hőse kamaszos víziójába építve emígy fogalmazza át: az enyém az egész földgolyó, amelyet gondolatommal pillanatok alatt átfogok. Magyarul beszéli ezt nekem ez a csúcs [a Galyatető], a Csonkaország teteje. A Kárpátokig itt minden magyarul suttog, csak mi értjük. Ez a föld és a magyar egy! A mélyben gyökereik forrtak össze. Ki hisz itt ellenséges karcolás tartósságában? A föld független az emberek akaratától. Ez a föld nem tud megváltozni, a lelke magyar. Mindnyájan láthatatlan pontok vagyunk, de ennek a földnek a pontjai. Miként a föld, nem lehetünk, csak magyarok. Lásd Temesi Győző: Győzni! Az új magyar fiú regénye. Budapest, 1929, Franklin Társulat Nyomdája, 46.

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com Babes Bolyai Tudományegyetem Történelem Filozófia Kar Történelem szak Egyetemes XX. századi történelem Szemináriumi témák és olvasmányok Szeminárium-vezet ő tanár: dr. Hunyadi Attila adjunktus, hunatti@gmail.com

Részletesebben

Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között

Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között Erdélyi magyar kisebbségi sorskérdések a két világháború között Erdély egy olyan régió, amely évszázadokon át a történelmi Magyarországhoz tartozott. A történelmi fordulatok következtében sokáig önálló

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője

Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék

Modern magyar irodalom II. BBNMI01200. Irodalomjegyzék Modern magyar irodalom II. BBNMI01200 Irodalomjegyzék 1. Nemzeti és szociális inspiráció a késő modernitás második felében, az 1920-1960 közötti korszak magyar irodalmában. A határokon innen és a határokon

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor

PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Valuch Tibor I. Könyv 1. Külföldön idegen nyelven 1. Gábor Gyáni -György Kövér -Tibor Valuch: Social History of Hungary from the Reform Era to the End of the Twentieth Century. Budapest-New

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború

Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358. A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború Alföldi András tudományos életműve beszámoló OTKA T 048358 A pályázat legfontosabb célja Alföldi András legjelentősebb (elsősorban a két világháború között megjelent) műveinek feldolgozása és kiadása,

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés

Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából. Bevezetés "Segítőkéz" Lelkisegély Telefonszolgálat, Debrecen Tartalom: Bevezetés Rövid hírek, információk Programok A 2003-as év statisztikájából Bevezetés Kedves Ügyelőtársak! Január 26-án közgyűlésen számoltunk

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

30. évfolyam 2015. 4. sz. AETAS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. A kiadványt szerkesztette: PELYACH ISTVÁN

30. évfolyam 2015. 4. sz. AETAS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT. A kiadványt szerkesztette: PELYACH ISTVÁN 30. évfolyam 2015. 4. sz. AETAS TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT A kiadványt szerkesztette: PELYACH ISTVÁN Tartalom Tanulmányok TAKÁCS TIBOR A Weidemann-ügy, 1961. Sport, hatalom és állambiztonság a korai Kádár-korszakban...

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia

Megszállás és kollaboráció. Válogatott bibliográfia Önálló kötetek Bethlen István emlékirata, 1944. Sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Romsics Ignác. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1988. 174 p. Bokor Imre: Vitéz nagybányai Horthy Miklós. Budapest, Szenci M.

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS

Porta Orientis KALÁSZ MÁRTON. Két kiállítás Bécsben PORTA ORIENTIS KALÁSZ MÁRTON Porta Orientis Két kiállítás Bécsben Bécs Hugo von Hofmannstahl meghatározása szerint mindenkor: Porta Orientis. Hofmannstahl e véleményét gesztusnak szánja szülővárosa iránt; amint mások,

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. KISZOLGÁLTATVA A DÉL-ERDÉLYI MAGYAR KISEBBSÉG 1940 1944 KÖZÖTT 1 FORRÁSOK A ROMÁNIAI

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés

VITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés VITAINDÍTÓ Szarka László A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei 1. Helyzetelemzés 1.1 Nemzetpolitikai stratégiák a magyar külpolitikában A magyar külpolitika formálói, irányítói 1918

Részletesebben

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken)

Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) Barossosok az Európai Parlamentben (és egyéb helyeken) A tények: Időpont: 2012. október 10 13. Helyszínek, látnivalók, programok: Dachau: koncentrációs tábor megtekintése Strasbourg: angolosok: részvétel

Részletesebben

Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül

Érzelmes utazás Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül PERSZONALIA Érzelmes utazás" Fejtő Ferenc és Kabdebó Tamás irodalmi munkássága körül Mit ér(het) az ember, ha magyar frankofon vagy magyar anglofon író? Két nemzetközileg elismert, külföldön élő magyar

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok VI. IPICS-APACS, CSÍKSZEREDA! HONISMERETI JÁTÉK Szervező: Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola Támogatók: Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre

Részletesebben

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén Sándor Iván Az éjszaka mélyén 1914 Felsőtestüket a bársonyhuzatú karosszékekben hátrafeszítve, fejüket magasra emelve, az elnök egy-egy közbevetésére rábólintva hallgatták a miniszterek Pinchon külügyminiszter

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Szeptemberi új könyveinkből

Szeptemberi új könyveinkből Szeptemberi új könyveinkből Raymond Chandler: A hugica Budapest, Európa, 2010. Orfamay Questnek hívják az ifjú hölgyet, a kontinens közepéről, egy isten háta mögötti kisvárosból jött a csillogó-villogó

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Legfontosabb publikációk:

Legfontosabb publikációk: Legfontosabb publikációk: 1. Marosán György. (2011): A gazdasági döntések evolúciós elméletének néhány kérdése. Köz- Gazdaság. VI. évfolyam 1. szám. Február 107-122. 2. Marosán György (2011): Az altruizmus

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben