Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar DIPLOMADOLGOZAT. Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar DIPLOMADOLGOZAT Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA Győr 2015

2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR Munkahely és a stressz A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében Témavezető: Dr. Benyák Anikó adjunktus Készítette: Molnár Péter emberi erőforrás tanácsadó MA nappali tagozat Győr 2015

3 NYILATKOZAT Alulírott Molnár Péter (név) (Neptun kód: BQDWA0 ) jelen nyilatkozat aláírásával törvény előtti teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a Munkahely és a stressz. A munkahelyi stressz és a társas támogatás vizsgálata pedagógusok és egészségügyi dolgozók körében című házi dolgozat/diplomamunka/szakdolgozat/záródolgozat/tdk dolgozat (megfelelő rész aláhúzandó) (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatói plágiumról szóló szabályzatának előírásait, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében. Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását, és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb, az egyetem/kar vagy más sértett által kezdeményezhető eljárás (polgári jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) megindítását. Győr, március 24. Molnár Péter s.k. hallgató

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Irodalmi áttekintés A stresszről általában A stressz fogalma és a stresszorok A jó és a rossz stressz Munkahely és a stressz Munkahelyi stresszorok Feladattal kapcsolatos stresszorok Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok Szervezeten kívüli stresszorok A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten Egyéni szinten Szervezeti szinten Megküzdés a stresszel A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés A személyiség pszichológiai immunrendszere A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia Társas támogatás Társas támogatás fogalmak, definíciók A társas támogatás jelentősége, hatása Az érzelmi intelligencia és az empátia Empirikus kutatás Alkalmazott vizsgáló módszerek A vizsgálat eredményeinek bemutatása, elemzése, összegzése A vizsgált minta demográfiai jellemzői A kérdőívben felhasznált skálák eredményei Testi tünetek skála Pszichológiai tünetek skála Egyéni profil - Stressz skála Egyéni profil - Problémamegoldás skála Egyéni profil - Kommunikáció skála Egyéni profil - Közelség skála Egyéni profil - Rugalmasság skála Egyéni profil - Elégedettség skála Munka profil - Stressz skála Munka profil - Problémamegoldás skála Munka profil - Kommunikáció skála Munka profil - Közelség skála Munka profil - Rugalmasság skála Munka profil - Elégedettség skála... 45

5 Pozitív gondolkodás skála Társas mobilizálás képessége skála Társas támogatottság skála Megbeszélés Levont következtetések, javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek... 65

6 Táblázat- és ábrajegyzék Táblázatok 1. sz. táblázat: Összefoglaló táblázat a felhasznált skálákról sz. táblázat: A Testi tünetek skála eredményei sz. táblázat: Leggyakoribb testi panaszok sz. táblázat: A Testi tünetek skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála eredményei sz. táblázat: Leggyakoribb pszichológiai panaszok sz. táblázat: A Pszichológiai tünetek skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Stressz skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Stressz skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Problémamegoldás skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Problémamegoldás skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Kommunikáció skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Kommunikáció skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Közelség skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Közelség skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Rugalmasság skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Rugalmasság skála korrelációs táblázata sz. táblázat: Az Egyéni profil Elégedettség skála eredményei sz. táblázat: Az Egyéni profil Elégedettség skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Stressz skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Stressz skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Problémamegoldás skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Problémamegoldás skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Kommunikáció skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Kommunikációs skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Közelség skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Közelség skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Rugalmasság skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Rugalmasság skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Munka profil Elégedettség skála eredményei sz. táblázat: A Munka profil Elégedettség skála korrelációs táblázata... 46

7 32. sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála eredményei sz. táblázat: A Pozitív gondolkodás skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Társas mobilizálás képességes skála eredményei sz. táblázat: A Társas mobilizálás képessége skála korrelációs táblázata sz. táblázat: A Társas támogatottság skála eredményei sz. táblázat: A társas támogatottság skála korrelációs táblázata Ábrák 1. ábra: Legmagasabb iskolai végzettség ábra: Családi állapot... 29

8 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki mindazoknak, akik nagyban hozzájárultak diplomadolgozatom sikeres elkészítéséhez. Először is szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet konzulensemnek, Dr. Benyák Anikónak, kitartó, türelmes és áldozatos munkájáért. Munkám készületeit végig figyelemmel kísérte, észrevételeivel, tanácsaival nagy segítséget és támogatást nyújtott. Hálás vagyok, hogy kitüntető figyelmével igyekezett hozzájárulni szakmai fejlődésemhez. Hálával tartozom mindazon pedagógusoknak és egészségügyi dolgozóknak, akik a kérdőívek kitöltésével hozzájárultak kutatásom sikeres lefolytatásához. Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani családomnak és barátaimnak, hogy mindvégig mellettem álltak és támogattak.

9 Bevezetés Munkánk és társas kapcsolataink áthatják mindennapjainkat, részesei életünknek, ezáltal befolyást gyakorolnak életminőségünkre. Már a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud is felismerte a szeretet, a társas kapcsolatok és a munka jelentőségét: szerinte az egészséges személyiség tud szeretni és dolgozni. A mai kor emberére, sajnos, egyre inkább jellemző, hogy különböző testi és lelki panaszokkal, zavarokkal küzd, társas kapcsolatait az elidegenedés, munkáját a kényszer jellemzi. A konzumkultúra, amelyben élünk, azt az üzenetet közvetíti felénk, hogy dobjuk ki, ami elromlott, ami nem működik, vegyünk helyette újat, szerezzünk másikat. Ez a szemlélet már az emberi kapcsolatainkra is egyre inkább rányomja a bélyegét, egymást eldobható tárgyakként kezeljük, egyre felszínesebb, egoisztikus kapcsolatokat alakítunk ki. A munka világában a globalizáció és a gazdasági válság okoz(ott) fennakadásokat, zavarokat; munkahelyek szűnnek meg, a munkaadók - a profitszerzés érdekében - gyakran az alapvető tiszteletet sem adják meg munkavállalóiknak, kihasználják, hogy a munkaerő-piacon a munkavállalók részéről túlkínálat áll fenn. Nem csoda tehát, hogy a 21. század embere úgy érzi, kihúzták lába alól a talajt, hisz a felszínes emberi kapcsolataiban nem találja meg azt az erőforrást, azt a támaszt, amelyre szüksége lenne; a munka/munkahely pedig a kiteljesedés lehetősége helyett a küzdelmet jelenti számára, küzdelmet a mindennapi megélhetésért. Nagy kihívás előtt áll tehát a mai kor embere, a pszichológia tudománya és az emberi erőforrással foglalkozó tudományok, hisz (1) az embereknek vissza kell találniuk önmagukhoz és egymáshoz, (egészség)tudatosnak kell lenniük annak érdekében, hogy kivédhessék a fogyasztói társadalom támadásait, csábításait, s ráleljenek a valódi értékekre; (2) a pszichológiának segítenie kell ebben az embereket; (3) az emberi erőforrással foglalkozó szakembereknek pedig olyan működő rendszereket, módszereket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók elégedetten, egészségesen, stressz mentesen tudják munkájukat végezni, legyen lehetőségük a folyamatos fejlődésre. Diplomadolgozatom témájául a munkahelyi stresszt és a társas támogatást választottam, méghozzá azzal a céllal, hogy felhívjam a figyelmet a témára és megoldási javaslatokat tegyek a felmerülő problémákra. Jelen munkám célja tehát az, hogy: - rámutassak a distressz káros következményeire (egyéni és szervezeti szinten egyaránt), a társas támogatás és a pozitív emberi kapcsolatok jótékony hatásaira; 1

10 - ismertessem azon módszereket, technikákat, amelyek segítenek a káros stressz csökkentésében, semlegesítésében; - bemutassam a pozitív egészségpszichológia stresszel kapcsolatos kutatási eredményeit, valamint saját empirikus kutatásom eredményeit. Először a témával foglalkozó szakirodalmat ismertetem. Definiálom, hogy mit is értünk pontosan stressz alatt, írok az ún. jó és rossz stresszről, a köztük lévő különbségről. A második fejezet a munkahely és a munka szemszögéből vizsgálja a stresszt, szó esik a stresszorokról és a distressz következményeiről egyéni és szervezeti szinten. A harmadik fejezet tárgyalja a coping, vagyis a sikeres megküzdés lehetőségeit. Ebben a részben írok a lélektan egy új mozgalmáról, a pozitív pszichológiáról, amely az elmúlt tizenöt évben rengeteg olyan védőfaktort fedezett fel, amely megvéd minket a káros stressz ártalmaitól. Az elméleti rész utolsó fejezete a társas támogatásról szól. Munkám második nagy részében az általam végzett empirikus kutatást és annak eredményeit mutatom be. Kérdőíves felmérést folytattam Dunaszerdahelyen dolgozó pedagógusok és egészségügyi ápolók körében, abból a célból, hogy felmérjem észlelt stressz szintjüket, megküzdési stílusukat és társas támogatottságuk mértékét, valamint válaszokat kapjak a bevezető rész végén található kérdésekre és hipotézisekre. Bemutatom az általam használt vizsgálati módszereket, a vizsgált mintát, majd pedig a kutatás eredményeit ismertetem táblázatok segítségével. Ezek után kerül sor a megbeszélésre és a következtetések levonására, javaslatok tételére. Igyekeztem mind az egyének, mind pedig a szervezetek számára olyan megoldásokat javasolni, amelyek többékevésbé könnyen megoldhatóak és alacsony anyagi vonzattal rendelkeznek. Kérdések K1: Mely testi, pszichikai tünetek jelennek meg a leggyakrabban? Van-e jelentős különbség a pedagógusok és az egészségügyi ápolók testi/pszichikai panaszai között? K2: Hogyan alakulnak az Egyéni- és Munka profil skáláinak értékei? Van-e jelentős összefüggés az egyes skálák értékei között? K3: Mely tényezők vannak leginkább negatív hatással az észlelt munkahelyi stressz mértékére? Van-e jelentős különbség e tekintetben a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között? 2

11 K4: Hogyan alakul az észlelt társas támogatottság mértéke a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a pedagógusok és az egészségügyi ápolók között e tekintetben? Van-e jelentős összefüggés az észlelt társas támogatottság és: o a) a testi és a pszichikai tünetek mértéke között? o b) az észlelt egyéni-, illetve munkahelyi stressz mértéke között? K5: Hogyan alakulnak a Pozitív gondolkodás skála és a Társas mobilizálás képessége skála mértékei a pedagógusok és az egészségügyi ápolók körében? Van-e jelentős eltérés a két csoport között? Mutatnak-e jelentős összefüggést a fentebb említett skálák más skálákkal? Hipotézisek H1: Feltételezem, hogy a Testi tünetek skála a) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Pszichikai tünetek skálával; b) pozitív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil Stressz skálával; c) negatív irányú korrelációs kapcsolatot mutat a Munka profil Elégedettség skálával. H2: Feltételezem, hogy a Munka profil Stressz skála negatív korrelációs kapcsolatot mutat a Munka Profil Elégedettség skálával. H3: Feltételezem, hogy az egészségügyi ápolók a pedagógusokhoz képest a) szignifikánsan nagyobb munkahelyi stresszről számolnak be; b) szignifikánsan alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be. 3

12 Irodalmi áttekintés 1. A stresszről általában Már Selye János (1976) is megfogalmazta a stresszel kapcsolatban, hogy mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is az. Úgy gondolom, ez a megállapítás a mai kor emberére is érvényes. Nap mint nap találkozunk olyan kijelentéssekkel, mint a stresszes vagyok, stresszel teli időszakot élek át most, feszültséget okoz a munkám, feszült vagyok a munkahelyemen és még sorolhatnám. Gyakran tapasztalom, hogy az ilyen és effajta panasszal rendelkező embertársaink megállnak a kesergés e szintjén, s nem tudnak (akarnak) tovább lépni, konstruktívan megküzdeni a kialakult feszült helyzettel. Éppen ezért a következő fejezetekben szeretném tisztázni a stressz fogalmát, a feszültséget kiváltó leggyakoribb tényezőket, a stresszel való konstruktív megküzdési lehetőségeket, különös tekintettel a társas támogatottságra A stressz fogalma és a stresszorok Selye (1976) stressz alatt a szervezetünk nem specifikus válaszát értette valamely igénybevételre. Vizsgáljuk meg közelebbről, pontosan mit is takar e meghatározás. Nem specifikus alatt azt értjük, hogy nem a beható ingerektől függően különböző, hanem sokféle inger hozhatja létre és mindenkinél azonos módon válaszol a szervezet. Igénybevételről van szó, vagyis a szervezetünket terhelés éri, azaz adaptálódnia (alkalmazkodnia) kell a külső (belső) változásokhoz a további egészséges működés érdekében. Azt a tényezőt, amely stresszt vált ki, stresszornak nevezzük. Stresszor lehet bármi, amit mi magunk annak értékelünk és akképpen reagálunk rá (Bagdy, 2007). Vagyis leegyszerűsítve: mi magunk döntjük el (pontosabban a szervezetünk), hogy számunkra mi okoz feszültséget. Mindezek ellenére léteznek olyan tényezők, amelyek jelenléte szinte mindenkiben feszültséget, elégedetlenséget vált ki. A 2.1. fejezetben tárgyalom azon stresszorokat, amelyek általános elégedetlenséget, feszültséget eredményeznek a munkával, munkahellyel kapcsolatban. Atkinson és munkatársai (2005) négy olyan tényezőt említenek, amelyek nagy mértékben befolyásolják az átélt stressz mértékét: befolyásolhatóság, bejósolhatóság, életkörülmények változása, belső konfliktusok. 4

13 - A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy az egyes eseményeket mennyire tudjuk irányítani, mennyire vagyunk képesek befolyásolni azok alakulását. Ha minél inkább úgy érezzük, hogy egy történésre nincs hatásunk, annál stresszesebbnek tűnik. - Bejósolhatóság alatt azt értjük, hogy van információnk egy esemény bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény kevesebb stresszt okoz, mint egy előre beláthatatlan. - Az életkörülmények változásának mértéke is hatással van arra, mekkora feszültséget élünk át. Holmes és Rahe szerint egy eseménynek a megváltozását annál stresszesebbnek éljük meg, minél nagyobb alkalmazkodást igényel tőlünk. - A belső konfliktusok, vagyis a bennünk (lelkünkben) lejátszódó tudatos és tudattalan csatározások is növelhetik az átélt feszültség mértékét. Láthattuk tehát, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják egy esemény stresszkeltő hatását, most pedig nézzük meg Bagdy Emőke (2007) könyve alapján, hogy a stressz, mint folyamat milyen elemekből tevődik össze. 1. Stresszor vagyis az a tényező, ami előidézi a folyamat beindulását. Ha nincs stresszor, nincs (di)stressz sem, a folyamat nem indul el. 2. Értékelés szerveztünk értékeli, hogy a kialakult helyzet ártalmas, rossz-e, avagy kellemes, jó, majd eszerint minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentése szerint. 3. Megküzdési folyamatok Miután a szervezetünk károsnak, rossznak minősítette a behatást, testünk és lelkünk elkezd azon dolgozni, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet és legyűrve azt felül tudjon emelkedni. 4. Eredmény a folyamat mindig valamilyen eredménnyel zárul, testi és lelki szinten megmutatkozik hatása A jó és a rossz stressz Klein Balázs és Klein Sándor (2012:362) közösen írt könyvükben felteszi a kérdést: Biztos, hogy a stressz mindig ártalmas, hogy megbetegít?. A két szerző válaszol is a kérdésre: Szerintük, ha igen lenne a válasz, akkor az emberiség már rég kihalt volna. Selye Jánosra hivatkozva írják, hogy nem minden stressz ártalmas, megkülönböztetünk ún. jó stresszt (eustressz) és rossz stresszt (distressz). 5

14 Az eustressz része a mindennapjainknak, jótékony hatással van szervezetünkre, testilelki egészségünkre. Pozitív érzésekkel és egészséges testi működéssel jár, arra sarkall minket, hogy tegyük a dolgunkat, éljünk. Energiát ad, az ember úgy érzi, hogy ereje teljében van, képes cselekedni. Eustresszt élünk át pl. egy örömteli találkozáskor, kellemes meglepetéskor, örömmel végzett tevékenységek során stb. A distressz, ellentétben a jótékony stresszel, káros hatással van testi-lelki működésünkre, egészségünkre. Úgy érezzük, nem tudunk megküzdeni a káros behatásokkal, nem bírjuk el a terhelést, nem tudjuk kontrollálni életünket. Kiégünk, tönkremennek kapcsolataink, önbizalmunkat elvesztjük, karrierünk zsákutcába kerül. Mindezek mellett, a hosszan tartó negatív stressz hatására, súlyos testi tünetek, betegségek is megjelenhetnek, legvégső esetben pedig a szervezetünk teljesen kimerülhet. 6

15 2. Munkahely és a stressz Ahogy magánéletünk során, úgy munkahelyünkön, munkánk közben is ér minket stressz, találkozunk sok akadállyal, nehézséggel, megoldandó feladatokkal. Már az előzőekben is írtam arról, hogy stresszor az, ami feszültséget kelt bennünk, s ez mindenkinél más és más lehet. A következő két alfejezetben szeretném bemutatni, hogy a munkahelyen, munkahelyi környezetben mely tényezők váltanak ki a leggyakrabban stresszt, s milyen hatással van ez az egyénre és a szervezetre Munkahelyi stresszorok A munkahelyi stresszorokat több szempont szerint is csoportosíthatjuk, léteznek feladattal -, munkakörnyezettel-, szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok és szervezeten kívüli stresszorok (Cooper és Davidson, 1987; illetve Cooper és Marshall, 1978 alapján, idézi Juhász, 2003) Feladattal kapcsolatos stresszorok Mennyiségi vagy minőségi túl-, vagy alulterhelés Az, hogy mennyi feladattal bízzuk meg munkavállalónkat, nagy mértékben befolyásolja munkája minőségét. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy a kiszabott feladat ne legyen túl sok, de túl kevés sem (mennyiségileg és minőségileg egyaránt), mert az előbbinél nem fogja magát utolérni, feszültség, kimerültség lesz úrrá rajta, utóbbinál pedig az unalom okozhat alulmotiváltságot, fásultságot. Csíkszentmihályi Mihály (2009) is arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyén képességei és a munka nehézsége közt egyensúlynak kell lennie. Munkafeltételek Stressz forrása lehet, ha (1) egy munkahelyen az adott munkafeltételek nem biztosítják a munkavégzés hátterét, (2) az egyénnek nincs beleszólása abba, hogyan végzi a munkáját, (3) dehumanizáló munkafeltételek vannak jelen, (4) veszélyes körülmények között kell elvégezni a feladatokat. Változások a munkában, lépést tartani a gyors technológiai változással Az elmúlt évek során többek között a globalizáció és a gazdasági versenynek köszönhetően a változás és a változni, változtatni tudás kompetenciája felértékelődött. Gyakran előfordul viszont, hogy a munkavállalók különböző okoknál fogva nem tudják követni a változásokat, s ez feszültséget kelt bennük. A munkaadóknak biztosítani kell a változásokhoz való sikeres adaptációt, ebben a feladatban nagy segítség lehet a nyolc fázisból álló Kotter-modell (Poór, 2010). 7

16 Munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok Jelentős stresszt okozhatnak a fizikai környezet olyan jellemzői, mint a zaj, hő, megvilágítás elégtelensége, szennyezett levegő, kellemetlen szagok, túlzsúfoltság, különböző rezgések, besugárzások. Klein Sándor (2004) könyvében bővebben szól e jellemzőkről, leírja, hogyan lehetséges csökkenteni e tényezők egészségkárosító hatását. Fontosnak tartom itt megjegyezni Edward Wilson biofília hipotézisét (Szondy, 2010), mely kimondja, hogy evolúciós örökségünk miatt él bennünk egyfajta ösztönös vágy a természet közelsége iránt. Több kutatás is bizonyította e feltevés érvényességét: ahol lehetőség van a természettel való interakcióra (pl. szobanövények, virágos erkély, zöld területre nyíló ablak stb.) ott gyorsabban gyógyulnak a betegek, jobban tanulnak a diákok, hatékonyabban végzik munkájukat a dolgozók Szervezetben betöltött szereppel kapcsolatos stresszorok A szervezetben betöltött szerepek három szinten (egyéni, csoport és szervezeti szinten valósulhatnak) meg. Egyéni szinten stressz forrása lehet, (1) ha az illető nincs tisztában azzal, mi is a pontos feladata, milyen elvárások vannak vele szemben, mettől meddig terjed a felelőssége, (2) az egyénnel szemben támasztott követelmények egymásnak ellentmondóak, (3) túl kevés vagy túl sok felelősség, (4) túlzott ütemű vagy nem elégséges előléptetés. Csoport szinten stresszor lehet az összetartás hiánya, a jó munkatársi kapcsolatok hiánya, csoporton belüli konfliktusok, felettessel/beosztottal való kapcsolat. Ilyen problémák orvosolására és megelőzésére a különböző csapatépítő-, együttműködést elősegítő tréningek, valamint a folyamatos kommunikáció ajánlott. Szervezeti szinten feszültséget kelthet a szervezeti légkör (dolgozók részt vehetnek-e a döntésekben avagy sem?), a nem megfelelő vezetési stílus, elégtelen vagy nem megfelelően működő ellenőrzési rendszer, a technológia, a túlságosan alacsony fizetés és az állás bizonytalansága Szervezeten kívüli stresszorok A szervezeten kívüli stresszorok az egyénnel és magánéletével kapcsolatosak. A családi kapcsolatok, anyagi problémák, társadalmi problémák olyan tényezők, amelyek nagy mértékben hatással vannak az egyén egészségére, s ez által a munkavégzésére is. Nem lehet tehát élesen különválasztani a munkát és a magánéletet, 8

17 ugyanis egymásra kölcsönösen hatnak, sőt feszültség is keletkezhet a két életterület között, ha a személyes meggyőződések, hitek és a vállalati politika közt konfliktus áll fenn. A családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének nehézségei feszültséget okozhatnak a munkavállaló életében, különös tekintettel a családos nők mindennapjaiban. A gyakori költözés amellett, hogy kimerültséget, zavarodottságot, rendszertelenséget okozhat a munkavállaló életében, a gyökértelenség érzéséhez is vezethet, elidegenedést eredményezhet. Egyre többen valamilyen közlekedési eszközzel jutnak el munkahelyükre nap mint nap. A tömegközlekedés vagy az autóvezetés is lehet stresszforrás, ugyanis időt vesz el a munkavállalótól, fáradtságot, kialvatlanságot okozhat A distressz következményei egyéni és szervezeti szinten Fentebb megismerkedhettünk azon munkahelyi tényezőkkel, amelyek feszültséget, stresszt válthatnak ki a munkavállalókból. Most pedig nézzük meg, hogy ezek a stresszorok milyen negatív hatással vannak a dolgozókra, illetve magára a szervezetre Egyéni szinten Biológiai változások (Juhász, 2002; 2003) Biológiai szinten beszélhetünk a stressz rövid-, illetve hosszú távú hatásairól. Rövid távon a stresszor hatására bekövetkezik a Harcolj vagy menekülj reakció, mely a szervezetben jellegzetes fiziológiai változásokat eredményez. Ezek a változások, amelyek felkészítik a szervezetet a veszélyek előli menekülésre vagy az azokkal való megküzdésre, mindenki számára ismertek: - nő a vérnyomás és a szívritmus, - felgyorsul a légzés, - nő az izomfeszültség, - kitágulnak a pupillák, - fokozódik az izzadás, - csökken az emésztés, nyálelválasztás, - emelkedik a vércukorszint, - endorfinok szabadulnak fel. Hosszú távon, a huzamosabb ideig fennálló distressz egészségkárosító lehet, ugyanis az emberi szervezet adaptációs (alkalmazkodási) képessége véges, alkalmazkodási energiája kimeríthető. Ezt először Selye János (1976) írta le, megalkotva az Általános Adaptációs 9

18 Szindróma fogalmát. Szerinte a stresszel teli körülményekhez való alkalmazkodóképességnek három szakasza van: 1. Alarm reakció Stresszor hatására a szervezetben a fentebb leírt jellegzetes tünetek jelentkeznek (nő a vérnyomás és a szívritmus stb.). Az ellenálló képesség csökkeni kezd. 2. Ellenállási szakasz Ebben a szakaszban, ha a stresszor folyamatos hatása mellett lehetséges a szervezet alkalmazkodása, kifejlődhet a megfelelő ellenállás, vagyis az ellenálló képesség a normális szint fölé emelkedik. 3. Kimerülés szakasza Ha a szervezetet hosszú ideig ugyanazon stresszor éri, vagy nem tud konstruktívan megküzdeni vele az egyén, az alkalmazkodási energia kimerül. Mindezek hatására ismét megjelennek az alarm reakció jelei, jelentős egészségkárosodás figyelhető meg, amely halálhoz is vezethet. Lelki reakciók, lelki változások (Juhász, 2002; 2003) Pszichikai szinten stresszre adott válaszként leggyakrabban a depresszió, szorongás és a munkahelyi elégedetlenség jelenik meg. A depresszió Comer (2005:648) szerint rosszkedvű, szomorú állapot, melyben a világ kietlennek, a nehézségek pedig leküzdhetetlennek tűnnek, vagyis egyfajta passzív állapot, az egyén tehetetlennek érzi magát (tanult tehetetlenség). A depressziós emberek immunrendszere legyengül, kevésbé képes ellenállni a különböző betegségeknek. Az újabb elméletek szerint a depresszió gyulladásos betegség, különböző gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és -étrenddel hatékonyan lehet(ne) kezelni (Szendi, 2014). Káros és hosszú távon fenn álló stressz hatására megnő az egyén szorongási szintje. A szorongás Bagdy Emőke (2007:21) szerint bizonytalan, tárgy nélküli félelem, sejtésszerű, kínzó, figyelmünket és gondolkodásunkat szétziláló, emlékezetünket bénító, szervezetünket támadó, ezerféle testi izgalmi tünetet létrehozó, izmainkat görcsösen befeszítő, testünket gúzsbakötő állapot. Bár a definíció viszonylag hosszú, remekül lefesti, pontosan mi is a szorongás, milyen tünetekkel, érzetekkel jár. Jó hír, hogy ma már rengetek olyan módszer, technika létezik, amely káros mellékhatások nélkül, hatékonyan csökkenti a szorongást. A fentebb leírtak alapján (gondolok itt a stressz biológiai hatásaira, illetve a depresszióra és a szorongásra) tehát nem meglepő, ha a dolgozó elégedetlenné válik a munkájával, munkahelyével, csökken a motivációja, teljesítménye. 10

19 Teljesítménykárosodás (Atkinson és mtsai, 2005) Stressz hatására kognitív károsodások is bekövetkezhetnek, vagyis csökkenhet a koncentráció, a logikus gondolkodás széteshet, a figyelem elterelődhet. Mindezek következményeként jelentős mértékben csökkenhet az egyén teljesítménye. Ez akár életveszélyes is lehet, ugyanis rengetek (munkahelyi) baleset kiváltója lehet. Viselkedésváltozás Kahn és Byosiere (1992, idézi Juhász, 2002) szerint a káros stressz hatására az egyén egészségkárosító viselkedésformákat (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás stb.) vehet fel, leértékelheti munkahelyi szerepét, harag és agresszió uralkodhat el rajta, menekülhet a munkájából, más életszerepei is károsodhatnak. Mindezek a magánéletében és a munkahelyén súlyos következményekkel járhatnak Szervezeti szinten Az egyén által átélt stressz szervezeti szinten is megmutatkozik, alacsony termelékenységet, hiányzást, munkaerő nagymértékű elvándorlását és munkahelyi feszültséget okozhat (Marshall és Cooper, 1979, idézi Juhász, 2002). A dolgozók teljesítménycsökkenése nagy mértékben kihat a szervezet termelékenységére. Ha a munkavállaló nem tud konstruktívan megküzdeni a stresszel, a viselkedésében változások állnak be (érdektelenség, alkohol- és drogfogyasztás, pszichoszomatikus betegségek stb.), amelyek jelentősen korlátozhatják saját és kollégái munkavégzését. Ahogy azt fentebb is írtam, káros stressz hatására az egyén megbetegedhet, testi-lelki egészségkárosodás jelenhet meg náluk. Mindezek hatására megnő a hiányzások száma, a betegszabadságon lévő munkatársat helyettesíteni kell, amely a helyettesítő kollégának többlet feladatot jelent, s egy idő után nála is jelentkezhetnek a stressz jelei a túlterheltség miatt. Tehát egyfajta ördögi kör indul be. A hiányzáshoz hasonló a munkaerő elvándorlása, csak sokkalta súlyosabb az előzőnél. A szervezetből való kilépés során a munkáltatónak új munkatársak után kell nézni, akiket a sikeres kiválasztás után be kell illeszteni a szervezetbe, amely nagy anyagi veszteséggel jár a cégnek. A fentebb említett tényezők mind-mind hozzájárulhatnak a munkahelyi feszültséghez, így tehát újabb stressz faktorként jelenhetnek meg a szervezetben, vagyis egy ördögi kör indulhat be ezáltal is. 11

20 3. Megküzdés a stresszel Az előző fejezetekben ismertettem, mi is a stressz, milyen tényezők idézik elő az egyén magánéletében és a munkahelyén, munkája során, milyen következményei lehetnek a distressznek, ha hosszú időn keresztül van jelen életünkben. A következőkben ideje arról beszélni, hogy a káros behatásokkal szemben hogyan védekezhet a személy, milyen stratégiákat, taktikákat használ (illetve milyeneket lenne érdemes használnia) annak érdekében, hogy megtartsa lelki és testi egyensúlyát. A következő oldalakon tehát a stresszel való megküzdésről (coping) lesz szó, először a Lazarus és Folkman (1984, idézi Atkinson és mtsai, 2005) által leírt probléma- és érzelemközpontú megküzdés kerül bemutatásra, majd a személyiség pszichológiai immunrendszere, s végül a pozitív pszichológia és annak hozományai A problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdés Ahogy fentebb is írtam már, Lazarus és Folkman kétfajta megküzdési módot különböztet meg, a problémaközpontú és az érzelemközpontú megküzdést. Problémaközpontú megküzdés során az egyén a problematikus helyzetre koncentrál, megpróbálja azt megoldani, megváltoztatni. Dávid (2012) szerint akkor érdemes ezt a fajta megküzdési módot használni, ha a körülmények megváltoztathatónak bizonyulnak és a megpróbáltatás kihívásként értelmezhető. Legegyszerűbb megoldás a közvetlen cselekvés, ám néha a probléma bonyolultsága elemzést, cselekvési alternatívákat kíván. Ha összetettebb nehézséggel találkozunk, érdemes kisebb részekre darabolni és kicsinyenként megoldani. Az érzelemközpontú megküzdés során nem a stresszhelyzet változik, hanem a személy viszonyulása az eseményhez (Dávid, 2012). Gyakran fordul ez elő olyankor, amikor az egyén úgy érzi, nincs befolyása a történésekre, nem tudja megváltoztatni az eseményeket. Mit tehetünk ilyenkor? Értékeljük át a helyzetet, változtassuk meg viszonyulásunkat, attitűdünket! Próbáljunk meg értelmet adni a történéseknek, nézzük a jó oldalát, gondoljunk arra, történhetett volna akár rosszabb is stb. A helyzet átértékelése segít abban, hogy a negatív érzések ne hatalmasodjanak el rajtunk, így megőrizhetjük testi-lelki egészségünket. Megismerkedhettünk tehát a probléma- és az érzelemközpontú megküzdés elméletével. Érdemes megjegyezni, hogy önmagában egyik mód sem jó vagy rossz, a helyzettől függ, melyiket érdemesebb használnunk. 12

21 3.2. A személyiség pszichológiai immunrendszere Magyarországon is folytak olyan kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogyan lehet hatékonyan, sikeresen megküzdeni a stresszel. A hazai kutatók közül érdemes Oláh Attila munkásságát megemlítenünk, ő volt az, aki bevezette Magyarországon a pszichológiai immunrendszer fogalmát (a továbbiakban PI). Oláh (2004:657) szerint A pszichológiai immunrendszer fogalma azoknak a személyiségforrásoknak a megjelölésére szolgál, amelyek képesség teszik az egyént a stresszhatások tartós elviselésére, a fenyegetettségekkel való eredményes megküzdésre úgy, hogy a személyiség integritása, működési hatékonysága és fejlődési potenciálja ne sérüljön, inkább gazdagodjon a stresszel való aktív foglalkozás során szerzett tudás, élményanyag és tapasztalat interiorizációja következtében.. A PI tehát úgy védi a pszichénket, mint ahogy a hagyományosan vett immunrendszer védi a testünket a különböző betegségekkel, kórokozókkal szemben. A fentebb idézett tanulmányban a szerző leírja azt is, hogy a PI három alrendszerből épül fel, mégpedig a monitorozó-megközelítő alrendszerből, az alkotó-végrehajtó alrendszerből és az önregulációs alrendszerből. A monitorozó-megközelítő alrendszer összetevői arra szolgálnak, hogy elősegítsék a fizikai és a szociális környezet megismerését, megértését, kontrollálását. Ide tartozik az optimizmus, a koherenciaérzék, a kihíváskeresés képessége, a kontrollképesség, a növekedésérzés és a társas monitorozás képessége. Az alkotó-végrehajtó alrendszer összetevői abban segédkeznek, hogy a személy képes legyen mobilizálni és aktualizálni képességeit céljai elérése érdekében. A leleményesség, a problémamegoldó képesség, az énhatékonyság-érzés, a társas mobilizálás képessége és a szociális alkotóképesség tartozik ehhez az alrendszerhez. Az önszabályzó alrendszer funkciója a figyelem irányítása és a kontroll biztosítása a célok elérésének érdekében. Összetevői a szinkronképesség, a kitartásképesség, az ingerlékenységgátlás, az impulzivitáskontroll és az érzelmi kontroll. A pszichológiai immunkompetencia vizsgálatára kidolgoztak egy 80 itemet tartalmazó mérőeszközt, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelynek 16 skálája az alább található konstruktumokat méri (Oláh, 2004). - Pozitív gondolkodás: A pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlam. - Kontrollképesség: A személy azon meggyőződését jelenti, hogy többnyire rajta múlik, mi fog történni azokban az élethelyzetekben, amelyekben részt vesz. 13

22 - Koherenciaérzés: Az összefüggések megértésére, megérzésére való képesség; annak érzése, hogy a külső környezet változásai előre jelezhetők, és erőteljes hit abban, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan az ésszerűen elvárható. - Öntisztelet: Önmagunk pozitív értékelésén túl egy aktív értékmegóvó, az önjutalmazásra is figyelmet fordító magatartás. - Növekedésérzés: Saját fejlődésének folyamatosságát, önkiteljesedésének eredményeit reálisan szemlélve az egyén önmagát egy folyamatos megújulásra és növekedésre képes személyként definiálja. - Rugalmasság, kihívásvállalás: A kihívások vállalása, a tevékenységekbe való belemerülés, az új iránti fogékonyság és nyitottság, valamint a változás és fejlődés igenlése jellemzi a magas pontértékű személyeket. - Énhatékonyság-érzés: Az egyénnek az a szilárd meggyőződése, hogy képes azokat a viselkedéseket végrehajtani, amelyekkel az általa kitűzött célt megvalósíthatja. - Leleményesség: A személyiség kreatív kapacitása tervek, alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására, a tanult ismeretek olyan átstrukturálására való képesség, hogy azok alkalmas forrásként szerepelhessenek a megküzdési folyamatban, az élet problémáinak a megoldására. - Empátia, társas monitorozó képesség: Annak mértékét mutatja, hogy a személy mennyire képes a társas környezet információit érzékenyen és szelektíven észlelni, valamint adekvátan felhasználni az aktuális és távlati célok megvalósítására. - Társas mobilizálás képesség: Ennek birtokában az egyén sikeres mások irányításában, képes kiaknázni mindazt, ami másokban rejlik; el tudja érni, hogy támogassák a céljai megvalósításában. - Szociális alkotóképesség: Képesség a másokban szunnyadó rejtett képességek feltárására és hasznosítására az együttgondolkodás folyamatában. - Szinkronképesség: Az egyén azon kapacitása, hogy képes együtt vibrálni a környezeti változásokkal. - Kitartásképesség: Az egyén akadályok keletkezése esetén is képes folytatni az elhatározott viselkedést, ebben a frusztrációs tolerancia magas szintje és a késleltetésre való képesség is erősíti. - Impulzivitáskontroll: A viselkedés racionális kontroll és mentális programok által történő vezérlésére való képesség. - Érzelmi kontroll: A kudarcok és fenyegetések keltette negatív emóciók uralásának konstruktív viselkedésbe való transzformálásának képessége. 14

23 - Ingerlékenység gátlás: Az indulatok, a düh és a harag érzelme feletti racionális kontroll gyakorlásának képessége, a düh konstruktív módon való felhasználásának képessége A stresszel való megküzdés és a pozitív pszichológia A pozitív pszichológia, melynek alapító tagjaiként Martin Seligmant és a magyar származású Csíkszentmihályi Mihályt szokták emlegetni, viszonylag fiatal irányzatnak számít a pszichológián belül. Tudománytörténeti megjelenését két dátummal, két eseménnyel kapcsolják össze (Oláh, 2012), az egyik Martin Seligman beszéde, amelyet 1998-ban az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) elnöki székének elfoglalásakor mondott el, a másik egy tanulmány, melyet Seligman és Csíkszentmihályi (2000, idézi Oláh, 2012) írt közösen. A mozgalom fentebb említett két vezéralakja úgy látta, paradigmaváltásra van szükség a pszichológián belül: a pszichés és a szomatikus betegségek gyógyítása és vizsgálata mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre (Oláh és Kapitány-Fövény, 2012), a szenvedés pszichológiája helyett legyen olyan lélektan, amely az ember pozitív vonásait tanulmányozza (Oláh, 2012). Milyen tényezők növelik az egyén szubjektív jól-létét (boldogságát)? Hogyan lehet megőrizni és növelni a testi-lelki egészséget? Mi a titka az olyan embereknek, akik nehéz időkben, nehéz körülmények közt is a legjobbat tudják kihozni magukból? Ilyen, s ehhez hasonló kérdések merültek fel a lélektanon belül. A kérdések megválaszolására nem kellett sokat várni, ugyanis a mozgalom rengeteg pszichológust lázba hozott, megkezdődtek a kutatások. Mára már egyre több olyan mű jelenik meg magyar nyelven is, amely a pozitív pszichológiával foglalkozik, bemutatja a külföldi és hazai kutatási eredményeket. Az elmúlt bő tíz év során számos olyan tényező került feltárásra, amely nem csak megőrzi lelki és testi egészségünket, megvéd minket a káros behatásoktól (pl. distressz), de növeli pszichikai jól-létünket is. Jelen dolgozatom terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az összes ilyen védőfaktort bemutassam, így csak tizenkettőt ismertetek Sonja Lyubomirsky (2008) könyve alapján. Hála kifejezése Hálásnak lenni. Mit is takar pontosan ez a kifejezés? Lyubomirsky könyvében azt írja, hogy annyiféle hála létezik, ahány ember, vagyis a hála alatt érthetjük a rácsodálkozást, elismerést, köszönetnyilvánítást, megbecsülést stb. Jótékony hatását több kutatás is igazolta (Seligman, 2011), nem csak az irigységet, kapzsiságot, bosszankodást, 15

24 ellenségességet, aggodalmaskodást semlegesíti, de az egészségünkre is pozitív hatással van. Optimizmus Mára már köztudott tény, hogy az optimizmus, vagyis az, hogy derűlátóan tekintünk életünkre, jótékony hatással van az egészségünkre. Ezt több kutatás is bebizonyította, melyek közül talán a leghíresebb Peterson és Bossio több évtizeden át végzett megfigyelése (Bagdy, 2010; 2012). A két kutató kimutatta, hogy az optimista és a pesszimista életszemlélet az emberek életében a életév környékén fejtik ki hatásukat a leginkább: a derűlátók szignifikánsan egészségesebbek testileg is, lelkileg is és tovább élnek borúlátó társaiknál. Az is bebizonyosodott, hogy az optimizmus és az egészségállapot között szorosabb az együtt járás, mint a dohányzás és a tüdőrák között (Kulcsár, 1995, idézi Bagdy, 2010). Az életderűhöz hozzátartozik a mosoly, nevetés, humor és a vicc is. Bagdy Emőke és Pap János (2011) a közösen írt könyvükben, több oldalon keresztül is azt bizonyítják, hogy a mosolygós, sokat nevető, jó humorú emberek tovább élnek, egészségesebbek, könnyen barátkoznak, nagyobb szociális hálóval rendelkeznek, sikeresebben küzdenek meg a stresszel, feszült helyzetekkel. A humor, nevetés nem csak magánéletünkben, de munkahelyünkön, munkánk során is nagyon fontos, erről ír Molnár László Gábor (2006) is. Segíthet a feszült helyzetek, időszakok túlélésében, növelheti a csapatszellemet, növelheti a pozitív munkahelyi légkört. Érdemes szólni még a pozitív érzelmek jótékony hatásairól. A téma jeles kutatója, Barbara Fredrickson (2011) megalkotta az ún. láss-gyarapíts elméletet, mely szerint a pozitív érzelmek (1) szélesítik az emberek aktuális gondolkodási-cselekvési repertoárját, (2) gyarapítják a tartós személyes erőforrásokat, (3) felülírják a kószáló negatív érzelmi állapotokat, (4) elősegítik a pszichológiai reziliencia kialakulását, (5) serkentik a nagyobb jóllétet ígérő, felfelé irányuló spirál beindulását. Érdemes tehát minél több pozitív érzelmet átélnünk mindennapjaink során. A rágódás és a társas összehasonlítás elkerülése A rágódás (rumináció) és a társas összehasonlítás megkeseríthetik életünket. Ha folyamatosan gondjainkon, problémáinkon, a múltban elszenvedett sérelmeinken rágódunk, előbb utóbb romlani kezd testi-lelki egészségünk. A negatív dolgokra való összpontosítás növeli a kellemetlen érzések jelenlétét, csökkenti az immunrendszer védekezőképességét, társas kapcsolataink romlásához vezet. Ugyan ezt eredményezi az is, ha folyamatosan másokhoz mérjük, 16

25 alulbecsüljük magunkat. Mit tehetünk, hogyan kerülhetjük el mindezt? Éljünk a jelenben, legyünk optimisták, kötelezzük el magunkat céljaink mellett, segítsünk másoknak. Jó cselekedetek gyakorlása A másokon való önzetlen segítés (altruizmus), a jó cselekedetek gyakorlása nem csak annak jó, aki kapja, hanem annak is, aki adja. Ha másokkal jót teszünk, akkor (1) pozitívabb lesz az énképünk, megerősödik az önbizalmunk, (2) optimistábbak leszünk, (3) hasznosabbnak érezzük magunkat, (4) elterelődik a figyelmünk saját gondjainkról, (5) mások megszerethetnek, megbecsülhetnek minket, kifejezhetik hálájukat. Érdemes tehát jót tenni másokkal, mert többszörösen megtérül. Társas kapcsolatok ápolása lásd: 4. fejezet A megküzdőképesség erősítése A stresszel szembeni megküzdő képességünk fejleszthető, erősíthető. Érdemes használni és folyamatosan fejleszteni a 3.1. fejezetben már bemutatott probléma- és az érzelemközpontú megküzdési módokat. Mindezek mellett ajánlott elgondolkozni azon, hogy egy trauma, egy nehézség nem csak romboló lehet, hanem akár építő is, lássuk meg a rossz dolgoknak is a jó oldalát! Megbocsátás A pozitív pszichológia kutatott témái közé tartozik a megbocsátás is. Magyarországon Szondy Máté (2010; 2014) foglalkozik behatóbban a bosszú és a megbocsátás pszichológiájával. A pszichológus leírja, hogy sérelem hatására eluralkodnak rajtunk a negatív érzések, amelyek a megbocsátás hiányában nem múlnak el, így károsítják testi-lelki egészségünket. Ha a bosszú és a bosszankodás helyett a megbocsátást választjuk, testünk és lelkünk felszabadul, a negatív érzések helyét a pozitív, egészséget megőrző érzések veszik át. Az optimális élmény (flow) fokozása A flow (áramlat) elmélete a magyar származású pszichológustól, Csíkszentmihályi Mihálytól (2010) származik. Az optimális élmény egy olyan tudati állapot, amely akkor alakul ki, amikor a személy képes úgy belemerülni egy feladatba, tevékenységbe, hogy mintegy eggyé válik azzal a foglalatossággal, szinte alig érez különbséget önmaga és a külvilág között. Fontos, hogy a tevékenység nehézsége és az egyén képességei közt összhang legyen. A flow bármilyen tevékenység során átélhető, pozitív hatással van testi-lelki egészségünkre. 17

26 Apró örömök élvezete A nagy rohanások közepette álljunk meg néha egy-egy pillanatra, figyelmünket szegezzük a jelenre, az itt és mostra. Vegyük észre az apró dolgokat, örömöket is, amelyek körülvesznek minket, figyeljük meg őket, örüljünk nekik. Ha ezt gyakran megtesszük, javulni fog testi-lelki ellenálló képességünk. Elköteleződés céljaink mellett Feltehetjük azt a kérdést, miért is fontos, hogy legyenek céljaink, illetve ez hogyan segít minket a nehézségekkel szembeni megküzdésben? Kitűzött céljaink (1) értelmet és struktúrát adnak életünknek, (2) segítenek jövőképünk kialakításában, (3) támogatják önbecsülésünket, (4) segítenek beosztani időnket, (5) lehetővé teszi a másokkal való együttműködést (társas kapcsolatok, támogatás). Az előbb felsorolt előnyök mindegyike hozzájárul testi és lelki egészségünk javulásához. Vallásgyakorlás és spiritualitás Lyubomirsky a már idézett könyvében szót ejt a vallásgyakorlás és a spiritualitás pozitív hatásairól is. Leírja, hogy a kutatások szerint boldogabbnak, egészségesebbnek és elégedettebbnek találták azon személyeket, akik valamilyen vallási felekezethez tartoztak vagy spirituális embernek vallották magukat. A kutatók szerint ez azért lehetséges, mert (1) a vallásos csoportok pozitív, alacsony stressz szintű életre ösztönzik híveiket (mások tisztelete, békesség, erkölcsös magatartás, megbocsátás, egymás segítése stb.), (2) a vallásos embereknek a gyülekezetük erős társas támaszt nyújt (segítenek egymásnak érzelmi és fizikai értelemben is), (3) a vallásos és spirituális emberek hisznek egy magasabb erő létezésében. Természetesen a nem vallásos emberek is hihetnek valamiben, megtalálhatják létezésüknek értelmét, életük fő célját. Testmozgás Az már köztudott tény, hogy a testmozgás, sport egészséges, jót tesz a testnek és a léleknek is egyaránt. Több kutatás is igazolta (Bagdy, 2014:267), hogy: -...a rendszeres testmozgás csökkenti a fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, - a testedzés az immunrendszerben jellegzetes változásokat idéz elő (sejtszám, eloszlás, vándorlás), melyek edzett egyének esetében a kontrollokkal szemben jobb immunállapotként regisztrálhatók, - a testedzés a distressz fizikai és pszichikai hatásait (testi működészavar, szorongás, depresszió) képes csökkenteni 18

27 Érdemes napi rendszerességgel testmozgást végezni. Nem kell élsportolónak lenni, igyekezzünk mindennapjainkba minél több mozgást belevinni. Járhatunk pl. kerékpárral munkába, a felvonó helyett használhatjuk a lépcsőt, sétálhatunk a friss levegőn stb. Láthatjuk tehát, hogy rengeteg olyan tényező, tevékenység van, amely segít nekünk megbirkózni a nehézségekkel, megküzdeni a stresszel, s mindezek mellett még növeli is testi-lelki egészségünket, jól-létünket. Csak rajtunk áll, hogy használjuk-e a pozitív pszichológia által kutatott, javasolt technikákat. 19

28 4. Társas támogatás 4.1.Társas támogatás fogalmak, definíciók Szinte már közhellyé vált az a megállapítás, hogy az ember társas lény. Születésünktől kezdve igényeljük mások jelenlétét, társaságát, támogatását, fontos számunkra, hogy érezzük, valahová tartozunk. Az egyént rengeteg ember veszi körül, nem telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk családtagjainkkal, rokonainkkal, barátainkkal, közelebbi és távolabbi ismerőseinkkel, ismeretlen emberekkel. A találkozások során új kapcsolatok épülhetnek ki, ápolhatjuk és elmélyíthetjük a már meglévő kötelékeinket, megszakíthatjuk azokat. Egyfajta biztonságot jelent számunkra, ha tudjuk, nem vagyunk egyedül, számíthatunk másokra, mások támogatására. Egyre több cikk, tanulmány, kutatás jelent meg az elmúlt évek során, amelyek a társas támogatás jelentőségével, hatásaival foglalkoztak. Ha fellapozzuk a szociális támogatásról szóló szakirodalmakat, láthatjuk, hogy magának a fogalomnak nincs egységesen elfogadott definíciója. Deelstra és munkatársai (2003, idézi Lazányi, 2011) például mások segítő vagy annak szánt megnyilvánulásait értik társas támogatás alatt, Smith és Mackie (2004:853) pedig olyan fizikai és érzelmi megküzdési forrásokat, amelyeket mások biztosítanak. Mindkét definíció hangsúlya a mások által nyújtott segítségen van, viszont Smithék meghatározása már utal arra is, hogy a támogatás különböző formákban érkezhet (érzelmi, fizikai). Kállai (2014) szerint beszélhetünk instrumentális-, anyagi-, érzelmi- és információs támogatásról. - Instrumentális támogatás során különböző eszközöket biztosítunk másoknak (konkrét feladatokhoz illeszkedő anyagi és kapcsolati természetű eszközök). Ilyen lehet például egy barát pénzzel való kisegítése. - Anyagi támogatás esetén az általánosabban használható, kézzel fogható anyagi értékek átadását értjük rövidebb-hosszabb időszakra. - Érzelmi támogatásnál empatikusan meghallgatjuk az illetőt, osztozkodunk örömében, bánatában. - Másokat támogathatunk információátadással is, vagyis tanácsokkal, útmutatással, javaslatokkal, tapasztalataink megosztásával is segíthetjük embertársainkat. 20

29 4.2 A társas támogatás jelentősége, hatása A társas támogatás és az egészség közti összefüggést már több kutatás is alátámasztotta, megerősítette (Szondy, 2010). Tudjuk, hogy a szociális támogatottság mértéke és minősége hatással van szív- és érrendszerünkre, immunrendszerünkre, valamint befolyásolja szervezetünk stresszre adott válaszának intenzitását. Egészségi állapotunkra való kedvező hatását (Pikó, 2014) egyrészt közvetlen (direkt) módon fejti ki, hiszen a szociális integráció segít az egyénnek az egészséget támogató magatartásformák felvételében, támogatja a realitáselvű gondolkodást, valamint a viselkedés és az érzelmek kontrollját. Másrészt a társas kapcsolatok az egyént ért pszichoszociális vagy más jellegű stresszhatás semlegesítésében biokémiai folyamatok révén is szerepet játszanak, növelve az endorfinok szintjét (pufferhatás). Társas interakcióink során gyakran fizikailag is érintkezünk másokkal, egy puszi, simogatás, kézfogás, véletlen összeütközés stb. erejéig. Bár gyakran (tudatosan) észre sem vesszük, hogy valaki hozzánk ért, megérintett minket, érzelmi agyunk a legapróbb fizikai kontaktust is észleli. Bagdy Emőke (2010) könyvében olyan kísérletek eredményeit ismerteti, amelyek az érintés fontosságát és jótékony hatásait bizonyítják. Olvashatunk például arról, hogy a legapróbb, szinte észrevehetetlen érintés is már pozitív hatással van immunrendszerünk működésére, növeli az endorfintermelést szervezetünkben (boldogsághormon), sőt, az együtt érző, megértő, becsületes viselkedésnek is kiváltó ingere lehet. Mindent összevetve láthatjuk, hogy mások jelenléte, támogatása mennyire fontos, nélkülözhetetlen számunkra, s jótékony hatással van testi-lelki egészségünkre. Magyar nyelven Nyitrai Erikának (2011) jelent meg könyve az érintés hatalmáról. A szerző bemutatja a testi kontaktus (érintés, simogatás, ölelés stb.) fontosságát fogantatásunktól kezdve egészen halálunkig. Sokakban felmerülhet ezek után az a kérdés, hogy hogyan lehetne a már meglévő társas kapcsolatokat elmélyíteni, minőségesebbé tenni, s újakat sikeresen kialakítani? Ebben segítségünkre lehetnek a 3.3. fejezetben leírt ún. jól-lét fokozó tényezők, s a következő fejezetben bemutatásra kerülő érzelmi intelligencia és az empátia Az érzelmi intelligencia és az empátia Az elmúlt évek során rengeteg olyan cikk, tanulmány, tudományos dolgozat, előadás stb. látott napvilágot, amely az érzelmi intelligencia és az empátia jelentőségével 21