BUDAPEST. Elfogadta: a Közalkalmazotti testület szeptember 29-i ülésén Érvényes: visszavonásig SCHULEK FRIGYES KÉTTANNYELVŰ ÉPÍTŐIPARI

Átírás

1 SCHULEK FRIGYES KÉTTANNYELVŰ ÉPÍTŐIPARI MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2011 Elfogadta: a Közalkalmazotti testület szeptember 29-i ülésén Érvényes: visszavonásig

2 I. BEVEZETÉS A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (KT.)40. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola 1087 Budapest, Mosonyi u.6. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg (Kt. 40. (1) bek.). 1. A SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ feladata, hogy megállapítsa a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola működésének szabályait a jogszabályok által megállapított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeztek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, alkalmazotti közösségének, valamint az iskola tanulóinak. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 2

3 A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: az alkalmazottakkal szemben az igazgató, vagy illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, ill. fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség a szülőt, vagy más, nem az iskolában dolgozó, ill. tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a Szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. 2. Jogszabályi háttér a) Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt) valamint ennek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, amelyet hatályon kívül helyez a 4/2010 (I.19.) OKM. Rendelet. az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet 3

4 b) További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény a szakképzésről szóló évi LXXVI. Törvény, amelyet módosított a évi CXXXV. Tv. a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 2.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 4

5 a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet A tanulói és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokról, ill. kötelezettségekről a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 2. számú melléklete 15/1998. (IV.30.) NM rend. a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról 3. AZ SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, illetve ott munkát végeznek. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények időtartamára. 5

6 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK 1. Intézményi azonosítók a) Név: Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola b) Székhely: 1087 Budapest, Mosonyi u. 6. c) Telephely: 1087 Budapest, Festetics u. 3. d) Az intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1230/C/1992. VII.1. Főv. Kgy. e) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: f) Módosított alapító okirat kelte: július 29. g) Módosított alapító okirat azonosítója: 1909/2011.(VI.22.) Főv. Kgy. h) Az alapítás időpontja: 1877 i) OM azonosító: j) KSH azonosító: k) PIR azonosító: l) Adóalanyiság: nem adóalany (nem önállóan gazdálkodó) m) Adószám: n) Bankszámlaszám: o) Jogállása, gazdálkodás szerinti besorolása: önálló jogi személy, önállóan működő költségvetési szerv 2. Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: Általános középfokú oktatás Az intézmény alap szakfeladata: Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 6

7 További szakfeladatok: Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évf.) Szakképesítés megszerzésre felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamon Emelt szintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés Felsőfokú szakképzés Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 7

8 b) Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek M.n.s. egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. d) Egyéb tevékenységek A KMOP-4.1.1/A és a TÁMOP /1/2F azonosító számú uniós projektek fenntartásával járó feladatok, valamint egyéb pályázati feladatok ellátása. Gyermek-és ifjúságvédelmi, szabadidő szervezői feladatok koordinálása, szakmai segítése, valamint pedagógiai munkát segítő egyéb feladatok ellátása az ÉPITŐIPARI TISZK intézményi körében. 8

9 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése és működése Engedélyezett létszám: 70 fő a) Vezetők, vezetőség Az iskolavezetés tagjai: igazgató (1 fő) általános igazgatóhelyettes (1 fő) gyakorlati oktatásvezető (1 fő) Iskolai szervezetek (1) Szakszervezet (2) Szülői szervezet (3) Iskolaszék (4) Diákönkormányzat (5) Közalkalmazotti Tanács (továbbiakban: KT) Az iskolavezetés szükség szerint tart operatív megbeszéléseket. Minden hónap első szerdáján (akadályoztatás esetén más napon) a diákmozgalmat segítő tanár, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a munkaközösségek vezetői és szükség szerint az osztályfőnökök részvételével - a tanév elején elfogadott munkaterv alapján tart megbeszélést az iskolavezetés. A megbeszélésekre a Közalkalmazotti Tanács elnöke és a szakszervezet titkára is meghívást kap. 9

10 Az iskola szervezeti felépítése: A vezetők közötti feladatmegosztás Az iskola képviseletére az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó jogosult. Az igazgató távollétében az általános igazgatóhelyettes, annak távollétében a gyakorlati oktatásvezető jogosult az intézmény képviseletére. 10

11 Az intézmény vezetője Az intézményben a munkáltatói jogokat gyakorolja. Dönt az iskola működésével, a dolgozók munkaviszonyával és a tanulók tanulói jogviszonyával kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal az iskola valamely közösségének vagy más szervnek a hatáskörébe. A dolgozó munkaviszonyára, élet- és munkakörülményeire vonatkozó döntési jogkört - külön jogszabályokban megállapított esetekben - az előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Képviseli az intézményt. Ezt a jogkörét esetenként átruházhatja másokra. Feladatai: Az oktatási feladatok irányítása, feladatainak összehangolása. A nevelőtestület vezetése, a nevelőtestületi értekezletek előkészítése; Az oktató-nevelő munka irányítása és ellenőrzése; A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése. Személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Együttműködés az Iskolaszékkel, a Szakszervezettel, a Szülői Szervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Diákönkormányzattal További feladatai: Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, valamint a koordinációs iroda és a titkárság munkáját. Segíti és ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységét. Segíti és ellenőrzi a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkáját. A munkaközösségek vezetőinek véleményére alapozva elkészíti a tantárgyfelosztást. Irányítja az iskola humánpolitikáját, kiadja a személyre szóló munkaköri leírásokat. Gondoskodik a jogszabályváltozások megismeréséről és arról, hogy azok végrehajtásra kerüljenek. Ellenőrzi a törvényi és a belső szabályoknak megfelelő munkavégzést. Intézkedik az esetleges jogsértő magatartás megszűntetéséről. Működteti a FEUVE-t. 11

12 Általános igazgatóhelyettes Az igazgató távollétében annak teljes jogú helyettese. Feladatai: Segíti és ellenőrzi a közismereti munkaközösségeket, részt vesz azok ülésein. Szükség szerint tanórákat látogat és ellenőrzi a tananyag időarányos tanítását. Szervezi és felügyeli a tanulmányi versenyeket. Ellenőrzi az iskola munkarendjének betartását. Figyelemmel kíséri a helyettesítéseket, a hozzá tartozó munkaközösségeknek segít azok szakszerű megoldásában. A tanügyirányítással kapcsolatos összes adminisztrációs munkát végzi. A gyakorlati oktatásvezetővel együtt összegyűjti és rendszerezi a statisztikai adatokat. Gondoskodik az írásbeli és szóbeli érettségi vizsga előkészítéséről. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálatokkal. Javaslatot tesz - a munkaközösségek vezetőivel egyetértve - a tanárok továbbképzésére. Segíti és ellenőrzi az iskolai könyvtár munkáját. Előkészíti a szülői értekezleteket és fogadóórákat, összegzi azok tapasztalatait. Figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és a beiskolázással kapcsolatos feladatokat. Gyakorlati oktatásvezető Feladatai: A szakmai gyakorlóhelyek (labor, műhely, vállalati műhelyek) szakmai irányítója, az ottani oktató-nevelő munka felelős vezetője. Irányítja a területéhez tartozó szakmai elméleti és gyakorlati képzést. Szükség szerint tanórákat látogat. A hozzá tartozó területeken ellenőrzi az iskola munkarendjének betartását, a tananyag időarányos oktatását. Gondoskodik a műhelyek, a szakmai oktatás anyagi és tárgyi feltételeinek állandó javításáról. Segíti az országos és iskolai szakmai versenyek szervezését, a szakmai jellegű szakkörök működését. 12

13 Az igazgató megbízása alapján felügyel a munka- és tűzvédelmi felelősök munkájára. Segíti és ellenőrzi a hozzá tartozó munkaközösséget, valamint a hiányzó tanárok helyettesítését. Szervezi és felügyeli a szakmai tanulmányi versenyeket. A gyakorlati oktatókkal együttműködve irányítja a gyakorlati oktatással kapcsolatos nevelési, oktatási, szervezési, termelési, beszerzési és előállítási teendőket. Évfolyamonként elkészíti a gyakorlati oktatás foglalkoztatási és beosztási éves tervét, beleértve a szakmai látogatásokat és kirándulásokat. Éves beszerzési, selejtezési, karbantartási, fejlesztési tervet készít. Rendszeresen beszámol az iskola vezetésének a gyakorlati oktatásról. Gondoskodik a korszerű, fejlett technológia oktatásáról, az elméleti és gyakorlati oktatás összhangjáról. Kapcsolatokat épít ki vállalatokkal, azokat fejleszti, ápolja, részt vesz az együttműködési szerződések előkészítésében. Haladéktalanul intézkedik a gyakorlati foglalkozásokon történt balesetek esetén. Felelős az iskolában folyó gyakorlati képzés megszervezéséért, a képzésre vonatkozó jogszabályok betartásáért. Gondoskodik a gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges oktatástechnikai eszközök, berendezések, gépek, műszerek meglétéről. Javaslatot tesz a berendezések cseréjére. Rendszeresen ellenőrzi a tanműhelyi képzésben használt eszközök üzemképes állapotát. Figyelemmel kíséri a tanműhelyi anyagfelhasználást. Figyelemmel kíséri az alkalmazotti közösség egészét érintő jogszabályi változásokat, és azokról tájékoztatást ad az érintetteknek. A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgató feladatait akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes látja el, illetve együttes akadályoztatás esetén, akit az igazgató azzal megbíz. Az ügyeletes igazgatóhelyettest akadályoztatása esetén (ügyeleti napokon) az igazgató által megbízott gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. Az intézmény vezetőjének helyettese a tanulókkal kapcsolatos ügyekben teljes jogkörrel jár el. 13

14 Az intézmény működésére a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakon kívül egyebekben az alábbi szabályozások vonatkoznak: Az Építőipari TISZK Gazdasági Szervezetével (GSZ) kötött együttműködési megállapodás Házirend Kollektív Szerződés A Közalkalmazotti Tanács szervezeti és működési szabályzata A DÖK szervezeti és működési szabályzata Könyvtárszabályzat Vizsgaszabályzat Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkaerő- és bérgazdálkodás rendje Munkaköri feladatok átadás-átvételének rendje Pedagógusok továbbképzésének szabályai Adatvédelmi szabályzat Értékelési szabályzat Tankönyv ellátási szabályzat Szabálytalanságok kezelése FEUVE Irattározási Szabályzat Gyakornoki Szabályzat Informatikai Szabályzat 14

15 b) Pedagógusok közösségei Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi, pedagógus - munkakört betöltő dolgozója, a gazdasági vezető, valamint a nevelőés oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a Házirend elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. jogszabályban meghatározott más ügyek. a Pedagógiai Program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztás során, valamint az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. 15

16 Egy tanév során a nevelőtestület a következő értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha a nevelőtestület tagjainak legalább 30 %-a, vagy az iskola vezetése kéri, illetve indokoltnak tartja. A nevelőtestület értekezleteiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy az Iskolaszékre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület átruházza a szakmai munkaközösségekre az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztásának, továbbá a felvételi követelmények meghatározásában biztosított véleményezési jogosultságot. A szakmai munkaközösségek félévenként írásbeli beszámolót készítenek az átruházott hatáskörben végzett tevékenységükről. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösségek működése A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktatómunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. 16

17 A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét, elfogadja a munkatervét. Vezetőjét az iskola igazgatója bízhatja meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A szakmai munkaközösség a szakterületén döntési joggal rendelkezik a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, a továbbképzési programokról, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Ki kell kérni a véleményét a szakterületét érintő kérdésekben a pedagógiai munka eredményességéről és a továbbfejlesztéséről, a Pedagógiai Program elfogadásáról, a taneszközök, tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról, a felvételi követelmények meghatározásáról. Munkaközösségvezető Feladatai: Összeállítja a munkaközösség tanévenkénti munkatervét. Látogatja a munkaközösség tagjainak óráit, észrevételeit megbeszéli a munkaközösséggel. Az adott tárgy, szakma, tantárgycsoport eredményességét ellenőrzi, és javaslatot tesz a továbbfejlesztési lehetőségekre, valamint a következő tanévi tantárgyfelosztásra. Javaslatot készít az anyag és eszközbeszerzésekre, fejlesztési feladatokra, az oktatás korszerűsítésére, a következő tanévben szükséges tankönyvek jegyzékének összeállítására. Elkészíti a szakmai területéhez tartozó versenyek programját. Felméri és indokolja a munkaközösségbe tartozó tanárok továbbképzési igényeit. Javaslatot tesz a szakmai alkalmassági vizsgák követelményeire, a tanulók osztályba, csoportba sorolásának módjára. Képviseli a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai rendezvényeken. 17

18 Feladatai: c) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak A. Év eleji feladatok Az Építőipari TISZK Koordinációs Irodája Szabadidő-szervező (1 fő) Felméri az egyes társiskolák munkaközösségeinek munkaterveit a szabadidős és kulturális igények és szükségletek feltérképezése céljából; szükség esetén tevékenyen részt vesz a munkaközösségek ülésén. B. Programszervezés Szükség és igény esetén felkeresi és becsatornázza a szakmai szereplőket a társiskolákba: - a társiskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése kapcsán - a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése kapcsán - a társiskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítésének, a partneriskolákkal való együttműködésének segítése kapcsán; a társiskolák megbízása alapján terepfeladatokat lát el (jegyvásárlás, szervezési feladatok). C. Prevenció A koordinációs gyermek-és ifjúságvédelmi munkatársak tevékenységének támogatása. D. Pályázatok figyelemmel kíséri a hazai és a külföldi pályázati lehetőségeket, és ezekről tájékoztatást nyújt a társiskolák részére; együttműködik a pályázatok megírásában. E. Diákönkormányzatok szervezése összefogja a társiskolák DÖK vezetőit, patronáló tanárait; tevékeny részvételével támogatja munkájukat; szakmai konzultációkat, fórumokat szervez számukra. F. Kapcsolattartás/Fórumok aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon; tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére; kapcsolatot tart fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, eseményekről; 18

19 kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt szabadidőszervezői feladatokkal megbízott munkatársak részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről; szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel; igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket az egyes társiskolákba. Feladatai: A. Felmérés/Év eleji feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (1 fő) összegyűjti és feldolgozza a társiskolák által felvett statisztikai adatokat; megküldi a feldolgozott összegzést a fenntartó, illetve a társiskola felé; a mindenkor hatályos adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően begyűjti, tárolja, szüksége esetén felhasználja a társiskolák felől a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról készült kimutatásokat; igény szerint szakmai segítséget nyújt szociometriai háló elkészítéséhez, alkalmazásához, értelmezéséhez. B. Gondozás Az igazolatlan hiányzások kapcsán szükséges hivatalos eljárást megindítja, folyamatos tájékoztatást nyújt a társiskola, a szülő, illetve kollégista tanuló esetében a kollégium vezetője felé a társiskola által megküldött jelzés alapján; figyelemmel kíséri a hivatalos eljárásba illetve gondozásba került tanulók esetkezelését a társiskola által megküldött jelzés alapján; szükség és igény esetén szakmai segítséget nyújt a társiskola részére, illetve konzultációt kezdeményez külső szakértők bevonásával; C. Prevenció Szakmai adatbázist készít olyan civil, önkéntes, és egyéb szervezetekről, amelyek különféle prevenciós tevékenységet (különösen a pályaorientáció, önismeret- és személyiségfejlesztés, munkavállalói kompetenciák, szenvedélybetegségek, szexualitás, életközi krízis-helyzetek kezelése terén) folytatnak; igény és szükség esetén becsatornázza a megfelelő szakmai szereplőket a társiskolákba. D. Kapcsolattartás/Fórumok Aktívan részt vesz a fenntartói intézményhálózatban működő koordinációs irodák részére szervezett, rendszeres szupervíziókon; tematikus szakmai fórumokat szervez az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatársak részére; kapcsolatot tart a fenntartó kijelölt munkatársával, és folyamatos tájékoztatást nyújt részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről, eseményekről; 19

20 kapcsolatot tart és tájékoztatást nyújt az egyes társiskolákban kijelölt, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs részére az aktuális feladatokról, intézkedésekről; szakmai együttműködés keretében folyamatos kapcsolatot tart a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel; igény és szükség szerint felkeresi és becsatornázza a megfelelő egyéb szakmai szereplőket az egyes társiskolákba. E. Tudásbázis/Protokoll Figyeli a gyermek-és ifjúságvédelmi jogszabály változásait, és ezekről naprakész tájékoztatást nyújt a társiskolák részére; részt vesz szakmai konferenciákon és fórumokon; tudásbázist dolgoz ki: szakterületén azonnali, pontos és naprakész információt nyújt a társiskolák részére; adott eljárások tekintetében egységes, protokoll folyamatokat dolgoz ki a társiskolák részére. Feladatai: Pszichológus (1 fő) ellátja a társiskolák pszichológiai szakfeladatait; a társiskolák vezetőivel egyeztetve meghatározza éves tevékenységét; a társiskolák vezetőivel egyeztetve a tanév rendjéhez igazodva kialakítja éves rendelési rendjét; rendszeres kapcsolatot tart a társintézmények vezetőivel; rendszeres munkakapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelőssel; rendszeres munkakapcsolatot tart a társintézmények osztályfőnökeivel, az osztályfőnöki munkaközösségek vezetőivel; Feladatai: A Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola Rendszergazda (1 fő) A számítógépes hálózat folyamatos működését biztosítja, a rendszeradminisztrációt végzi. Az intézmény tulajdonában lévő számítógépeket folyamatosan ellenőrzi. Gondoskodik azok javításáról, karbantartásáról. Segítséget nyújt új programok (alap, hálózati és alkalmazói rendszerek) installálásában, használatba vételében. A gépeken lévő operációs rendszereket havonta egyszer töredezettségmentesíti. Gondoskodik az internet folyamatos hozzáférhetőségéről. Ügyel a szoftverek jogtisztaságára, a vírusmentességre. Szakmai szempontból részt vesz, véleményezi az informatikai eszközök beszerzését. 20

21 d) A tanulók közösségei Osztályközösség Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének alapvető szervezeti kerete. A tanulók számára azt az életteret, társas közeget jelenti, amelyben a személyiségfejlődésük szempontjából sorsdöntő éveikben idejük jelentős részét töltik el. Minden osztályközösség választott megbízottjai által (ODB) 3 fővel képviselteti magát az intézmény vezetősége előtt és az iskolai Diákönkormányzatban. Iskolai Diákönkormányzat A Diákönkormányzat alapvető feladata: az iskolai munka segítése és az iskola működésében részt vevők együttműködésének előmozdítása. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Munkáját saját szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Feladatai: A tanulói érdekképviselet, tanulói jogok szervezett képviselete. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a Diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A Diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. Egyetértési jog gyakorlása a tanulókat érintő következő kérdésekben: (a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor (b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor (c) a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor A Diákönkormányzat munkáját nagykorú személy segíti, aki a Diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat annak képviseletében is. A Diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 21

22 Diákközgyűlés Évenként, ill. szükség szerint kell összehívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A közgyűlés küldötteit az osztályok választják meg (osztályonként 3 fő). Feladatai: Az iskola igazgatója tájékoztatja a küldötteket a diákokat érintő legfontosabb kérdésekről. A küldöttek képviselik az adott osztályt, saját érdekeiket, tolmácsolják kéréseiket, javaslataikat. A közgyűlésekről emlékeztető készül, és az abban foglaltak megvalósulásáról a következő közgyűléseken tájékoztatni kell a küldötteket. e) Szülői szervezetek, közösségek Osztály-szülői szervezet Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői szervezetét. Tagjai maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak. Ők képviselik az osztály-szülői szervezetet az iskolai Szülői Szervezetben. Iskolai Szülői Szervezet Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai Szülői Szervezet látja el. Az iskolai Szülői Szervezet választmányát az egyes osztályok szülői szervezetei delegálják. A választmány tagjai elnököt és tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői szervezete döntési jogkörébe tartozik: Működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása. A képviseletében eljáró személyek megválasztása. A szülők körében végzett társadalmi munka szervezése. A SZMSZ elfogadása. 22

23 Az iskolai Szülői Szervezet véleményező jogkört gyakorol: A működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben (pl. a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáinak, rendjének megállapításában). A Házirend megállapításában. Az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. A szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában. f) Az Iskolaszék Az Iskolaszékbe 2-2 tagot delegál a nevelőtestület, a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, illetve 1-1 tagot a fenntartó (Fővárosi Önkormányzat) és a szakma (Kamara). Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik saját működési rendjének és programjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó (Fővárosi Önkormányzat) döntési jogát az Iskolaszékre átruházza. Az Iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolában hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában (pl.: fegyelmi, szociális ügyek, stb.) Az Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elfogadásakor. Az Iskolaszék véleményt nyilváníthat az iskola működését érintő kérdésekben. Az Iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. 23

24 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Az alkalmazotti közösségek ülésein az intézményvezető és az igazgatóhelyettes rendszeresen részt vesz. A munkaterv szerinti vezetői értekezleteken a munkaközösség vezetők feltárják az egyes munkaközösségek problémáit, javaslatait. Kapcsolattartás színterei: Munkaközösségi értekezletek Nevelőtestületi értekezlet Osztályozó értekezletek Írásbeli tájékoztatás falitáblán vagy körözvényben b) A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje A szakmai munkaközösségek közötti együttműködést, és a kapcsolattartás formáit a munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján a munkaközösség-vezetők határozzák meg. c) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai Diákönkormányzat évente legalább egy alkalommal hívja meg az iskola vezetőségét az IDB ülésére, ahol egyeztetik éves tevékenységüket és értékelik az elmúlt időszak megvalósult és megvalósulatlan terveit. Ettől eltérően a Diákönkormányzat elnöke a tanulóközösséget érintő problémával bármikor felkeresheti az intézmény vezetőjét. Azokon a tantestületi értekezleteken, amelyeken közvetlenül az ifjúságot érintő kérdésekről van szó (pl. Házirend), részt vesz az IDB képviselője. Azokon a vezetői értekezleteken részt, melyeken a különböző iskolai szintű rendezvények tartalmi és szervezeti kérdéseit vitatják meg (pl.: gólyabál, szalagavató bál, ünnepségek, ballagás stb.) részt vesz az IDB képviselője. Az iskola a Diákönkormányzat működéséhez biztosítja - előzetes egyeztetés alapján - az intézmény bármely helyiségét a szükség szerinti berendezéssel. A Diákönkormányzat 24

25 munkatervében foglaltak megvalósításához lehetőség szerint anyagi segítséget nyújt az éves költségvetésből. A tájékoztatás formái: A különböző értekezleteken való részvétellel. Megkeresés a Diákönkormányzat munkáját segítő tanáron keresztül Írásban vagy szóban történő tájékoztatással. Az iskolarádión keresztül. d) Az intézményi sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az iskolai sportéletet a mindenkori általános igazgatóhelyettes felügyeli. A közoktatási törvény alapján minden iskola köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. A sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A versenysportot az iskola sportkörének vezetője koordinálja az iskola vezetésével. Az iskolai testnevelés és a versenysport mindenkori helyzetéről a kibővített vezetőségi ülésen évente egy alkalommal tájékoztatni kell az iskola vezetőségét. A tevékenységéről szóló beszámoló a nevelőtestületi értekezleteken hangzik el. A kapcsolattartás formája szükség esetén írásbeli és szóbeli is lehet. e) A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az igazgató és az iskolai szülői szervezet képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet minden olyan értekezleten, ahol a diákokat érintő kérdésekről esik szó (Házirend, Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat, Egyéb rendkívüli esemény). A Szülői Szervezet képviselőjét a vezetőségi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. Az iskolai Szülői Szervezet munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. A Szülői Szervezet az éves munkaterve alapján képviselteti magát az iskolai szintű rendezvényeken. 25

26 A Szülői Szervezet képviselőivel az osztályfőnök szükség szerint, de félévenként legalább egy alkalommal találkozik. A Szülői Szervezet által tolmácsolt szülői igényekre a vezetőség a tantestület véleményezése után ad választ szóban, szükség esetén írásban. A szülői reklamáció a következő szinteken nyerhet orvoslást: szaktanár osztályfőnök általános igazgatóhelyettes igazgató fenntartó f) A vezetők és az Iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az általános igazgatóhelyettes és az Iskolaszék állandó képviselője az együttműködés tartalmát és formáját legkésőbb minden tanév kezdete előtt egy héttel egyezteti. Az Iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az iskolában hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend elfogadásakor, véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, valamint javaslattevő jogkörrel rendelkezik az iskola egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. Az Iskolaszék meghívást kap az iskola minden fontosabb rendezvényére. g) A vezetők és az osztályközösségek közötti kapcsolattartás formája Valamennyi tanévben egy osztályfőnöki órán részt vesz az iskolavezetőség egyik tagja (az igazgató vagy a helyettese), és tájékozódik az adott osztály gondjairól. Az iskola vezetősége egyes esetekben az iskolarádió, faliújság vagy körözvények útján tájékoztatja az osztályközösségeket. 26

27 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei tanulók közösségei Az osztályfőnökök közvetlenül, napi rendszerességgel tartják a kapcsolatot az osztályukkal, valamint az adott osztályban tanító pedagógusokkal. Szükség szerint osztályfőnöki órára meghívják az osztályban tanító tanárokat. A Diákönkormányzat képviselőjét a nevelőtestületi, vagy vezetőségi véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. értekezlet A pedagógusok egyes esetekben az iskolarádió, vagy faliújság útján tájékoztatják az osztályközösségeket. b) Pedagógusok közösségei szülői szervezetek (közösségek) A szülői szervezetek szülői értekezleten, fogadóórákon találkoznak az érintett osztályban tanítókkal. Rendkívüli szülői értekezleten az osztályban tanító minden pedagógus részt vesz. Az iskolai Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. A Szülői Szervezet a pedagógusok közösségével együtt részt vehet az iskola fontosabb rendezvényein. A Szülői Szervezet által tolmácsolt szülői igényeket a tantestület véleményezi. c) Iskolaszék egyéb intézményi közösségek Szükség esetén bármelyik fél kezdeményezheti a kapcsolat felvételét. 27

28 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja a) Kapcsolat az Építőipari TISZK Gazdasági Szervezetével (GSZ) Az együttműködés rendszerét, formáját az intézmény és a GSZ között kötött együttműködési megállapodás határozza meg. b) Kapcsolat az Építőipari TISZK koordinációs irodájával A koordinációs iroda a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola szervezeti egysége, mely nem tekinthető önálló jogi személynek. Az együttműködési feladatok ellátását a koordinációs iroda végzi valamennyi társiskola vonatkozásában a társiskolák közreműködésével. c) Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal A gyermekjóléti szolgálatokkal a koordinációs iroda gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot: Továbbképzésekre, tájékoztató rendezvényekre jár. Szükség esetén szakmai segítséget kér. Felvilágosító előadásokat szervez. d) Kapcsolat az iskolaorvossal Az iskolaorvossal az osztályfőnökök, illetve az igazgató havi rendszerességgel konzultálnak. Az iskolaorvos évente elvégzi a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatát, valamint megállapítja a beiratkozó tanulók pályaalkalmasságát. Évente egy alkalommal a nevelőtestületi értekezleten beszámol a tanulók általános egészségi állapotáról. A védőnő felkérésre segítséget nyújt egészségügyi felvilágosító osztályfőnöki órákon. e) Kapcsolat az önkormányzatok jegyzőivel Az igazgató az ifjúságvédelmi koordinátoron keresztül- jelzi a tanuló állandó lakhelye szerint illetékes jegyzőnek, ha a gyermek igazolatlan óráinak száma elérte a tizet. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 28

29 f) Hazai kapcsolatok: Az iskola magas színvonalú működéséhez egyéb szervezeti kapcsolatok kezdeményezése és fenntartása egyaránt szükséges. Ezek igénybevételével lehet csak iskolánkat szakmailag jól irányítani, meghatározni rövid és hosszú távú terveinket. Fővárosi Önkormányzat, ill. Főpolgármesteri Hivatal Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet ÉVOSZ IPOSZ Magyar Építész Kamara Az Építés Fejlődéséért Alapítvány Porta Speciosa Egyesület Foglalkozás Egészségügyi KFT. Társintézmények Egyetemek, főiskolák Kormányhivatal Igazgatói Szövetség Magyar Szakképzési Társaság A kapcsolatot az iskola igazgatója, és a helyettes tartja. A kapcsolattartás módja, formái: Megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel Szükség szerinti szakmai megbeszélések szervezése Kezdeményezés különböző szakmai kérdésekben Tapasztalatcsere Az iskola rövid és hosszú távú terveinek megvitatása Írásban, szóban, előadott kérelmek, illetve észrevételek Iskolai rendezvényeken való részvétel Az iskolaszék munkájában való részvétel Szakreferensi kapcsolat Törvényességi vizsgálat Részvétel szakmai vélemények kialakításában Tanulók képességeit vizsgáló kísérletekben való közreműködés Tehetséggondozás 29

30 g) Külföldi kapcsolatok: A németországi és ausztriai kapcsolatok szervezésével a szakmai ill. a nyelvi munkaközösségek foglalkoznak. A kapcsolattartás módjai: Rendszeres írásbeli és telefonos kapcsolat Rendezvényeken való közös részvétel Diákok és kollégák utazása, illetve fogadása Nyelvtanfolyamokon való részvétel Németországi kapcsolat: A Karlsruhéban lévő Heinrich-Hübsch iskolával óta van szervezett kapcsolatunk Iskolánk legtehetségesebb tanulói (évente fő) részt vesznek 2 hetes nyári gyakorlaton Karlsruhéban. A két iskola nevelőtestülete törekszik a kölcsönös szakmai és baráti kapcsolatok fenntartására és ápolására. Osztrák kapcsolataink: Murau -Bundes-Oberstufenrealgymnasium (2003 óta évente járnak a tanulók pedagógusi kísérettel nyelvi- és környezetismereti táborokba.) Wiener Neustadt - Höhere Technische Bundes- Lehr- und Versuchsanstalt (2002 óta tart cserekapcsolatunk a hasonló profilú iskolával.) Mattersburg Bundeshandelakademien und Handelsschule (2004- ben vettük fel velük a nyelvtanulási cserekapcsolatot.) Izraeli kapcsolatunk: Haifa - Kiryat-Motzkin (1993 óta van szervezett kapcsolatunk.) 30

31 IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje a) Az intézmény nyitva tartása A szorgalmi időszakban az iskola hétfőtől péntekig 6 00 órától óráig tart nyitva. Ebben az időszakban portaszolgálat működik. Ettől eltérő időben, pl. szombaton és vasárnap az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján lehet az épületet nyitva tartani. A szorgalmi időn kívül őszi, téli, tavaszi, nyári szünet minden munkanapon az iskola titkárságán munka folyik. A szünetek minden szerdáján ügyeletet tart az igazgató, illetve igazgatóhelyettes, így ezeken a napokon a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek intézhetők. A szorgalmi idő előkészítését az első tanítási napot megelőző időszakban kell elvégezni, melynek pontos időpontjáról a tanévzáró értekezleten szükséges a nevelőtestületet tájékoztatni. b) A tanítás rendje a nappali tagozaton A tanítás 7 óra 45 perckor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 10 percesek, kivéve a 2. óra utánit, amely 15 perces, ill. az 5. óra utánit, amely 20 perces. A tanulónak a tanítás kezdete előtt 5 perccel kell beérnie az iskolába. Az első óra esetében ez et jelent. Az iskola tanulója az épületbe történő belépéskor a diákigazolványát kérésre köteles bemutatni. A tanulók tanítási idő alatt az iskola épületét csak engedéllyel hagyhatják el. A szakképző évfolyamon az első tanítási óra 7 óra 45 perckor kezdődik, az utolsó legkésőbb 19 óra 45 perckor fejeződik be. A délutáni foglalkozások munkarendjét a törvényi szabályozások figyelembevételével külön beosztás szerint történik. Az iskolai műhelyekben a délelőtti foglalkozások évfolyamonként változó időpontban kezdődnek, de legkésőbb órakor befejeződnek. A műhelyoktatásban részt vevő tanulók a foglalkozások megkezdése előtt 10 perccel kötelesek megjelenni a műhelyekben. Legalább egy alkalommal 20 perces szünetet kell tartani. 31

32 Az építési munkahelyeken a foglalkozások az adott munkahelyhez igazodnak. Legkorábbi kezdési időpont 7 óra lehet, s a foglalkozás legkésőbb 13 óráig tarthat. A pihenési szünetek a munkahelyi viszonyokhoz és a munka jellegéhez igazodnak. Az iskola tanulói az évközi szakmai gyakorlatokat vállalatoknál és gazdálkodó szervezeteknél is teljesíthetik. Erről közös megállapodást kell kötni az iskola és a vállalatok, illetve cégek között. Iskolánk tanulói részére rendkívül előnyös, hogy a szakmai gyakorlatokat valódi munkahelyeken végezhetik, ahol az iskola szakoktatói és a munkahelyi vezetők segítségével tudatosan készülhetnek leendő foglalkozásukra. c) A tanítás rendje a felnőttoktatásban Felnőttoktatás levelező tagozaton: Minden tanév elején ki kell dolgozni a tagozatra vonatkozó külön rendelkezéseket és erről tanév elején minden tanulót és pedagógust értesíteni szükséges. Tanítási napok: hétfő és csütörtök, illetve az érettségi utáni 2 éves technikusképző osztályokban heti egy alkalommal külön program szerint előre meghatározott időpontokban még egy napon (kedden vagy szerdán) gyakorlati foglalkozások vannak. A tanítási órák legkorábban 14 óra 30 perckor kezdődnek és legkésőbb 20 óra 50 perckor fejeződnek be. A tanítási órák 40 percesek, az óraközi szünetek 10 percesek. A gyakorlati foglalkozások legkorábban 14 óra 30 perckor kezdődnek. Befejezésük változó, hiszen időtartamuk különböző. Gyakorlat közben egy 20 perces szünet van. A tanulók számára a gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás indokolt esetben a gyakorlati foglalkozás óráinak 20 %-áig lehetséges. 32

33 d) A tanórán kívüli foglalkozások rendje, időbeosztása A tanórán kívüli foglalkozásokat általában a délutáni órákban iskolánk épületében rendezzük. A házi versenyeknek igazodniuk kell az országos versenyek időpontjához. A szakkörök, az öntevékeny diákcsoportok, az iskolai sportkör, a házi versenyek és a Schulek-nap programját, tartalmi kérdéseit az adott közösség igényeinek megfelelően kell kialakítani. A fentiek szervezéséhez segítséget ad a közösség által felkért szaktanár. A csoportok élén a diákok által választott tanuló, ill. felkért szaktanár áll. e) Az iskolába történő belépés rendje Az iskola belső bejárati ajtaját a tanítási idő alatt csukott állapotban kell tartani. Az iskola tanulói az iskolába reggel 6 órától léphetnek be. Diákok a tanítási idő alatt az iskola épületét csak az ellenőrzőbe bejegyzett külön (igazgatói, osztályfőnöki, osztályfőnök által aláírt szülői, vagy orvosi) engedéllyel hagyhatják el. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolában külsős diák nem tartózkodhat, kivéve a bérbe adott helyiségekben tartott délutáni sport- és egyéb foglalkozásokat, valamint az iskola által külsős diákoknak szervezett foglalkozásokat (Nyílt Nap, előkészítő, stb.) Ezen foglalkozások időpontját, a résztvevők névsorát a foglalkozás vezetője köteles a portán leadni. Az iskolába - a munkatársakon, a tanulókon kívül- belépő személyeket a portaszolgálatnak regisztrálnia kell. A regisztrációnak tartalmaznia kell a belépő személy nevét, a belépés, majd a távozás időpontját, a látogatás célját, a meglátogatott munkatárs nevét. A látogató személy részére a belépéskor át kell adni (kilépéskor vissza kell venni) a sorszámmal ellátott un. Látogató kitűzőt, valamint értesíteni kell az illetékes munkatársat, aki a portáról felkíséri a látogatót. A megbeszélés befejeztével a munkatárs visszakíséri a portára a látogatót. 33

34 A portaszolgálatnak biztosítania kell, hogy a látogató személy az intézmény működését, a nevelő és oktató munkát, a tanulókat, valamint az intézményi vagyont ne veszélyeztesse. Tanítási órát tartó tanárt csak az óraközi szünetben kereshet fel a látogató. Szülők részére a fogadóóra és a szülői értekezletek idején látogatókártya kiadása nem szükséges. Rendkívüli szülői értekezlet időpontját az osztályfőnök köteles a portán is bejelenteni. Amennyiben a szülő más időpontban jön, látogatókártya kiadása kötelező. Az őrző-védő szolgálat ügyeletesének és a portásnak jogában áll az iskolából távozót felszólítani táskája, illetve csomagja bemutatására. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a) Szakkör Az iskolánkban tanított valamennyi tárgyból szervezhető. Célja az, hogy a tanulók a tantervi anyagon túlmenően önállóan dolgozzanak fel egy-egy témakört. Alakulását egyaránt kezdeményezhetik tanárok és diákok. b) Öntevékeny diákcsoport A tanulók kezdeményezésére minden értelmes, hasznos témában létrehozható (pl. nemdohányzó, bélyeggyűjtő, irodalmi, könyvtári, múzeumi, nyelvi, matematikai, számítástechnikai, fotó, filmklub, modellező, barkácsoló stb.) ilyen jellegű szerveződés, melynek megalakulását a Diákönkormányzat is jóváhagyja. c) Iskolai sportkör Iskolánk valamennyi tanulója tagja lehet. Működési rendjét és időbeosztását a testnevelési munkaközösség vezetőjével egyetértésben tanévenként írásban rögzítik, melyhez a Diákönkormányzat javaslattal élhet. 34

35 d) Könnyített testnevelés Könnyített testnevelésen azok a tanulók vesznek részt, akik valamilyen igazolt egészségügyi problémával rendelkeznek, s ezáltal nem tudják a feladatokat teljes intenzitással végrehajtani. A tanítási órán való részvétel ezen tanulók számára is kötelező, de csak olyan gyakorlatokat kell végezniük, melyek nem megerőltetők a problémás testrészre, illetve általában az egészségükre. e) Háziversenyek: Vers- és prózamondó Matematika Fizika Kémia Helyesírási Idegen nyelvi Építész szakmai (elméleti, gyakorlati) Sportversenyek (atlétika, labdajátékok) A fentieken kívül más tárgyból, bármilyen egyéb szakmai vagy művelődési témából szervezhetők háziversenyek. f) Schulek-nap(ok) Minden tanévben szervezhető. Célja: az iskolánk életét, hagyományait bemutató rendezvények, kiállítások, illetve a diákok szórakozását szolgáló rendezvények szervezése. g) Tanulmányi kirándulások Osztályközösségen belül, vagy iskolai szinten szervezhetők. Tanulmányi kirándulásokat a tanítás nélküli munka- és/ vagy pihenőnapokon szervezünk, hiszen azok az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek részei.(kivételt képezhetnek a végzős évfolyamok egynapos tanulmányi program estén.) Időpontjukat az éves munkaterv rögzíti. Szervezhetik az osztályfőnökök vagy a szaktanárok. 35