A kulturális gazdasági kínálat térstruktúrája Pécsett 1 Stefán Klára 2 dr. Trócsányi András 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kulturális gazdasági kínálat térstruktúrája Pécsett 1 Stefán Klára 2 dr. Trócsányi András 3"

Átírás

1 A kulturális gazdasági kínálat térstruktúrája Pécsett 1 Stefán Klára 2 dr. Trócsányi András 3 Megjelent: Stefán K. Trócsányi A. 2010: A kulturális gazdasági kínálat térstruktúrája Pécsett, A településföldrajz aktuális kérdései, Savaria University Press, Szombathely, pp The spatial texture of cultural economy supply in Pécs The authors make an attempt to analyse the widely different interpretations of cultural economy. Some of the definitions are well established, but cannot be adapted to transforming societies, while there are hardly any categorisation in Hungary which can be tested among domestic conditions. After concluding to an own understanding the authors introduce the result of a research registering and mapping the cultural economy supply of Pécs. Both the inner structure and the spatial spread of this supply show specific features containing post socialist and developed characters. 1. Bevezetés Magáról a kulturális gazdaságról egyre több tudományterület képviselője formál véleményt, igyekszik saját szakmája szempontjából is értelmezhetővé tenni. Nyugat-Európában és általában, a fejlett országokban már a 20. század közepén megjelent a fogalom úgy, mint a kulturális javak ipari előállítása, ugyanakkor igény mutatkozott a kultúra és a gazdaság kapcsolatának újragondolására. Így ezekben az országokban mára gyökeret vert az a gazdasági ágazat, amely a szolgáltatások és az ipar egy szűk, ám szélesedő definitív szeletét fedi le. Ennek a gazdasági szegmensnek a térnyerése kétségkívül figyelemre tarthat számot, hiszen az országok GDP-jéből való részesedése, valamint növekedési rátája egyre komolyabb mértéket ölt. Mivel a gazdasági szerkezetváltás egyes térségeket kilátástalan helyzetbe sodort, számukra a kitörés lehetőségét jelenti a tercier szektor belső differenciálódása révén a sokszínűséget magán hordozó, 1 A tanulmány hátteréül szolgáló kutatást az OTKA számú és a Bolyai Posztdoktori Ösztöndíj támogatta. 2 PhD-hallgató, PTE TTK Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 3 Tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, PTE TTK Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 1

2 tudásgazdaságra és K+F-re hagyatkozó negyedik szektor, amelynek döntő részét képezi a kulturális gazdaság. Jelen tanulmány célja tehát az új keletű fogalomnak és részterületeinek hazai környezetben érvényes meghatározása, ezek alapján pedig a korábban végzett keresleti oldalhoz igazodó kínálati szegmens számbavétele, sajátos, egyedi hazai és pécsi vonások kiszűrése, valamint az ágazat térbeliségének vizsgálata. 2. Előzmények 2.1. Elmélet A széles körben ismert szerkezetváltási folyamat egyre inkább gazdasági paradigmaváltásként is értékelendő, hiszen a legtágabban értelmezett tercier szektor belső differenciációja mentén is kiszélesedve életre hívta az információ alapú, magas szintű oktatási, tudományos kutatási, hírszerzési, szervezési, menedzseri és művészeti tevékenységeket is magába foglaló kvaterner szektort. E negyedik gazdasági ágazat a fejlett térségekben növekvő jelentőségre tesz szert, nem anyagi jellege (információ, ötlet, tudás, képesség, tehetség stb.) a termelésben és a fogyasztásban is új szemléletet és struktúrákat hív életre (PIRISI STEFÁN TRÓCSÁNYI 2008). Kulturális iparról először az USA-ban beszéltek az 1940-es évek végén, majd kissé más értelmezésben az 1960-as évek közepétől. Európában, első ízben Franciaországban, 1981-ben GIRARD nevezte kulturális gazdaságnak hasonlóan egyesült államokbeli kollegáihoz a kultúra demokratizálódását és decentralizációját, annak ipari termeléssel történő együttműködését. Az elnevezésben azóta sem sikerült egységes álláspontot kialakítani ANDY C. PRATT meghatározása szerint a kulturális gazdaság előadás, teljesítmény, illetve alkotás, amely a képzőművészetekben vagy az irodalomban nyilvánul meg, valamint ezek reprodukciója (és terjesztése), könyvek, újságok, folyóiratok, filmek, televízióvagy rádióműsorok és adathordozók formájában. Olyan tevékenységek tehát, amelyek összekapcsolnak különböző művészeti ágakat ilyennek tekinti a reklámot is. Beleérti a nyomtatott és elektronikus média materializálódott termékeinek létrehozását és elosztását, sugárzását éppúgy, mint a múzeumok, könyvtárak, színházak, galériák vagy akár night clubok működését (PRATT 1997). HALL azzal a megjegyzéssel egészíti ki ezt a definíciót, hogy a felsorolásból hiányzik a sport, a turizmus és a szórakoztatás, amelyek nyilvánvalóan közeli rokonságban állnak a kulturális iparral (HALL 2000). ALLEN J. SCOTT 2000-ben írt munkája a városok kulturális gazdaságával összefüggésben már rámutatott a kulturális termelés és a városi ipari koncentrációk közötti kapcsolatra. Megítélésünk szerint szorosan kapcsolódik ide az a szegmens, amely a kulturális intézmények speciális elemeihez, elsősorban a felsőoktatási intézményekhez és a kutatóintézetekhez kötődő szellemi, gazdasági potenciált az előbbitől elkülönítve leginkább tudásgazdaságként definiálja (du GAY PRYKE 2002). Mivel azonban az egyetemeknek a szorosan értelmezett oktatási és kutatási funkción túl a tágabban 2

3 értelmezett kultúra terjesztésében és művelésében is kiemelt szerepük van, ez a szektor is besorolható a kulturális gazdaság fogalmába. Védhetőnek látszik az az álláspont, miszerint a kulturális gazdaság a kultúrához kapcsolódó szolgáltatások és termékipar együttese, térbeli vetületei pedig elsősorban a kulturális funkciók, valamint termékek előállításával, kereskedelmével és fogyasztásával összefüggő kérdései mentén elemezendők (PIRISI STEFÁN TRÓCSÁNYI 2008). A meghatározásban és a részterületek, alkotók lehatárolásában nagy előrelépést jelentett a DCMS (1998), azaz a brit kulturális minisztérium által kiadott tanulmány, amelyben a kulturális és kreatív ipar fogalomköre került középpontba, meghatározásra kerültek a kreatív gazdaság alkotói. A definícióra való törekvésben 2007-ben sikerült egy alkotórendszer kidolgozásával az Európai Unió által is elfogadott meghatározást és annak megfelelő részterületeket kialakítani. Ezek szerint a kulturális gazdaság a kultúrszektor azon részeire koncentrál, amelyek kulturális üzemekként vannak jelen a magángazdasági szektorban. Ennek értelmében a kultúrából és művészetből a profittermelő pl. művészi produkcióval, kultúraközvetítéssel foglalkozó vállalkozásokat sorolhatjuk ide. E definíció egy bővített változata felel meg álláspontunk szerint leginkább a valóságnak, miszerint a kulturális és kreatív gazdaság alatt azokat a kulturális és kreatív vállalkozásokat értjük, amelyek döntően piac-, illetve profitorientáltak és az alkotással/létesítéssel, termeléssel, elosztással és/vagy a kulturális/kreatív javak és szolgáltatások terjesztésével foglalkoznak. Minden kulturális és kreatív gazdasági tevékenység alapját maga az alkotó/alkotás képezi. Így a művészeti, irodalmi, kulturális, zenei, építészeti vagy kreatív tartalmak, termékek, szolgáltatások adják a gazdaságilag releváns kiindulási alapot a részterületekhez (SÖNDERMANN 2009 a, b). A 21. század küszöbén már négy, a témához kapcsolódó elméleti modell is napvilágot látott. Ezek egyik alapját RICHARD FLORIDA 3T-modell -je jelentette, aki a kreativitás oldaláról közelítve, annak legfontosabb alapelemeit, azaz a tehetséget, a toleranciát és a technológiát helyezte elméletének középpontjába. Ebben a tehetség alatt a humán és a tudományos tőkét, technológia alatt a kutatásfejlesztést és az innovációt, tolerancia alatt sokszínűség és nyitottság elfogadását érti. A kulturális gazdaság alkotói alapján került kidolgozásra a szingapúri értékmodell, amely háromosztatú piramisában a legfelső szint képviseli a kulturális iparágat. Ez, a közbülső szinttel reklámipar, szoftver- és játékipar együtt a kreatív ipar megtestesítője, amelyek a terjesztéssel (könyv, magazin stb.) együtt mind szerzői jogokkal védett tevékenységekre utalnak (HARTLEY 2005). Ehhez képest az angolszász modell -ben (FRONTIER ECONOMICS 2007) a részfolyamatok azaz az alkotás, megjelentetés, termelés, terjesztés, elosztás köré csoportosulnak az elemek. Emellett a finanszírozás oldaláról történő megközelítést látjuk a közép-európai modellben, ahol SÖNDERMANN (2007) álláspontja szerint az állami, a közösségi és a piacgazdasági elemek markánsan elkülönülnek egymástól. 3

4 Véleményünk szerint hazánkban az eddigi vizsgálati tapasztalatainkra támaszkodva célszerű ez utóbbi modellt szem előtt tartani, illetve ehhez is idomuló fogalmi rendszert meghatározni. Az első magyar nyelven megjelent tanulmánykötetben a kulturális gazdaság, mint kulturális termékipar és kulturális szolgáltatások kerülnek értelmezésre (ENYEDI 2005), amely már sokkal inkább piaci alapú tevékenységet ölel fel, nagyobb a kreatív tartalma és a tőkehozadéka. Mások ennél komplexebb álláspont kialakítására törekszenek (SÜLI-ZAKAR 2005), de közgazdasági szempontú, azaz keresleti és kínálati oldalt vizsgáló tanulmány is született a kulturális gazdaság értelmezésekor (RECHNITZER 2007), amely a kulturális infrastruktúra (TRÓCSÁNYI TÓTH 2002), a hozzá kapcsolódó programok és azok fogyasztása mentén írja le az új ágazatot. Már a fenti (ENYEDI 2005) kötetben felmerül a térbeli kérdések vizsgálata, azonban a jelenség városi, városszerkezeti sajátosságaival KOVÁCS ZOLTÁN foglalkozik mélyrehatóbban (KOVÁCS 2009). Napjainkban tehát hazai környezetben azokat a vállalkozásokat sorolhatjuk a kulturális gazdaság fogalomkörébe, amelyek döntően piac- és profitorientáltak, az alkotással, megjelentetéssel, termeléssel, terjesztéssel és elosztással foglalkoznak. Ország- vagy rendszerspecifikus sajátosságként emellett még a hagyományos kulturális infrastruktúra elemeket is magába foglalhatja, amelyek ugyan döntően állami, vagy önkormányzati finanszírozásúak ugyanakkor méretüknél, kulturális szerepüknél fogva megkerülhetetlenek. Az egyre erősödő civil szervezeteket, alapítványokat sem szabad negligálnunk, amelyek kapcsolatot nyitnak a nonprofit oldal irányába. Mindezek alapján a kulturális gazdaság részterületei és egyes alkotói az 1. táblázatban foglaltak szerint különíthetők el. A fentebb kiemelt német elgondolást és az EU által elfogadott részterületeket kiegészítettük a Magyarországra vonatkozó sajátosságokkal, illetve a tudásgazdasághoz, innovációhoz kapcsolódó kulturális egységekkel, némileg átstrukturálva az egyes alkotókat is. A kulturális gazdaság részterületei és egyes alkotói Magyarországon Az egyes A kulturális részterületek gazdaság alkotói részterületei alkotói A kulturális gazdaság részterületei Alkotóművészet Festőművész Szobrászművész Keramikus Iparművész Restaurátor Fotóművész Építőművész, épületkeramikus Kézműves Média és műsorszórás intézményei Az egyes részterületek Rádió Televízió Videó Tudósító és hírszerkesztő irodák, újságírók Nyomda Könyvkiadó Lapkiadó Online újságok 4

5 Építészet Szellemi, természeti és tárgyi örökségek piacosított termékei Zene-, vizuálisés képzőművészet Grafikus Író, költő Magas- és belsőépítészet Épülettervezés Kerttervezés, kertépítés Tájrendezés, tájépítés Település, térség és vidéktervező iroda Műemlékek Szobrok, kültéri alkotások Természetvédelmi területek Híres, elismert személyiség Egyházak, vallási értékek Világörökségi helyszín Emlékművek, emlékhelyek Hungaricumok Botanikus kert, állatkert, vidámpark, naturpark Tánc Néptánc Népzene Film Klasszikus zene Modern zene Zenészek, zeneszerzők Hanghordozó és zenekiadó Szórakoztatóipar egyéb alkotói Hangszerek és darabok kereskedelme Mozi, tv-műsor, videofilmkészítés Film- és Digitális tartalom, szolgáltatás és fejlesztés Előadóművészet, performansz Tudomány, innováció és kutatóintézetek Designipar Hagyományos elemek Színész Artista Színházi- és koncertrendező Cirkusz Bábszínház Tánciskola Graffiti Fesztiválok, koncertek Dumaszínház Utcazene Lézer Szabadtéri színpad, élménypark Egyéb Intézmények Konferenciák Ipari design Termék, divat, grafikai Forma- és divattervező Kommunikációs és reklámdesign Színház Mozi Könyvtár Múzeum Gyűjtemény Galéria Képtár Művelődési ház Könyvesbolt 5

6 Művészeti kereskedelem, szolgáltatás, fejlesztés videokölcsönzés Képzőművészeti termékkereskedelem Műkincs kereskedelem és becslés Kiállítások és múzeumi shopok Újságárus Idegennyelv oktatás Fordítóiroda, műfordító Civil szervezetek, egyesületek Sportlétesítmények, egyesületek 2.2 A keresleti oldal feltérképezése Pécsett Az már több vizsgálatból kiderült, hogy a kulturális gazdaság gócpontjai leginkább a nagyvárosi terek, azok közül is a szerkezetváltási folyamatban intenzíven érintett egykori ipari központok. Tekintettel arra, hogy hazánkban a posztfordista és a posztszocialista átmenet több sajátossága és hulláma is egymásra tolódott, a szerkezetváltás némely térségben igen gyorssá, mélyrehatóvá tudott lenni, amelyben a kulturális gazdaságra történő átállás is megkülönböztetett szerepet kapott. A hazai nagyvárosok közül Pécs, mint a közelmúlt egyik jelentős bányásztelepülése, multikulturális város, egyetemi központ, 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa kiváló terep a kulturális gazdasági vizsgálatokra. Az elmúlt években legfőképpen a keresleti oldalról mértük fel a városban élő egyetemisták és a lakosság igényeit, hiszen előbbiek a jelenlevő népesség markáns hányadát jelentik, akiknek igényei, szokásai és általuk támasztott kereslet befolyással bírhatnak a városban fellelhető kínálatra. Ennek a kérdéskörnek a mélyebb feltérképezésére szolgált a lakhatási, illetve a kulturális fogyasztási szokásokat felmérő vizsgálat is (GYÜRE 2007). A felsőoktatásban résztvevők lakosságon belüli hányadának érzékeltetésére kiváló adalékként szolgálhat, hogy Pécs 156 ezer fős népessége mellett a régió legnagyobb foglalkoztatójaként számon tartott egyetemen összesen 33 ezer 4 (nappali és levelező tagozatos), nappali tagozaton közel 18 ezer hallgató veszi igénybe a városban fellelhető szolgáltatásokat, költi el havonta rendelkezésre álló jövedelmét (MEZEI 2005). A kilenc egyetemi kar a városban elszórtan helyezkedik el, és egy az egyetemisták lakhatási szokásaira irányuló felmérés (GYÜRE 2007) révén világossá vált, hogy a szállás, valamint a fogyasztási igények kielégítése többnyire a karok szűkebb környékére korlátozódik. Ez alapján négy nagyobb koncentráció rajzolódik ki a városban az egyetemisták által gyakran látogatott/használt városrészeket illetően (Uránváros, Egyetemváros, Budai városrész, Kertváros). Egy 2007 májusában végzett reprezentatív felméréssel feltérképeztük a pécsi egyetemi hallgatók térhasználatát, kulturális fogyasztási szokásait, valamint mértük a kulturális infrastruktúra elemeinek használatára és a 4 Ez húsz százalékkal növeli a város lakosságszámát. 6

7 különböző szolgáltatásokra fordított összegeket (TRÓCSÁNYI 2008). Célként fogalmazódott meg a felsőoktatásban résztvevők Pécs város gazdaságára gyakorolt hatásának vizsgálata, a rendelkezésre álló diszkrecionális jövedelem elköltési alternatíváinak figyelembevételével. Felmérésünk szerint a nappali tagozatos hallgatók összességében egész évben mintegy 9 milliárd forint felett diszponálnak Pécsett. Összehasonlításul: a városi önkormányzat költségvetésének évi előirányzott bevételei 39 milliárd forintot jelentettek, így a felsőoktatásban tanuló nappali tagozatos hallgatók által városban elköltött összegek nem elhanyagolható részt képviselnek a város gazdasági életében. A kiadások 1/3-át (kb. 3 milliárd forint) szállásköltségek fedezésére fordított összegek jelentik, amely legtöbb esetben albérlet vagy saját lakás fenntartásának költségeit jelenti, leginkább a négy említett városrészben. A másik markáns hányadot az étkezésre és élelmiszervásárlásra fordított összegek (3 milliárd forint) adják. A városban működő 878 vendéglátóhely, amelyek közül 539 az étterem és cukrászda biztosítja a megfelelő számú és minden igényt kielégítő kínálatot, amit az erre fordított 1,7 milliárd forintos hallgatói kiadás is szemléltet. A fennmaradó három milliárd forint diszkrecionális jövedelem áll az egyetemisták rendelkezésére, amelyet kultúrafogyasztásra is használhatnak, pontosan akkora összeg, mint amennyit szállásra költenek egy év alatt, illetve a szórakozóhelyeken elköltött tételek komoly riválisként szerepelnek a kultúrára szánt forrásokkal szemben. A vizsgálat alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a pécsi egyetemistáknak a kulturális fogyasztásra évente rendelkezésre álló jövedelem többnyire a tanulmányaikhoz szorosan kapcsolódó termékek és szolgáltatások igénybevételére korlátozódik. A kulturális infrastruktúra hagyományos elemeit (színház, múzeum, mozi) korlátozottabb mértékben, de még így is a város lakosságával közel azonos, néhány esetben azt meghaladó arányban veszik igénybe. Figyelemre méltó, hogy a pécsi rendezvénysorozatokon való részvétel nagyobb aktivitást mutat, ez a 2010-es éves eseményekkel kapcsolatban biztos alapot jelenthet. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programok között szereplő, sokéves hagyománnyal rendelkező rendezvények az egyetemisták körében is rendkívül népszerűek, amelyek a helyi lakossággal és a városba látogató turistákkal kiegészülve biztosítják a sikert. Ehhez azonban szükséges egy európai színvonalú infrastruktúra kialakítása, amelyre a Zsolnay Kulturális Negyed projekt és a Konferencia- és Koncertközpont felépítése teremt megfelelő lehetőséget (STEFÁN 2009). 3. Kulturális gazdasági kínálat és ezek térbelisége Pécsett Az imént említett, korábban már részleteiben felmért (TRÓCSÁNYI STEFÁN 2008) városrészben folyó beruházások döntő befolyásoló tényezői a városi kulturális gazdaság kínálati oldal erősítésének. Így pusztán, a közgazdasági megfontolásokat figyelembe véve, a keresleti oldal feltárása után időszerűvé vált a kínálati oldal sokrétűségének, jelentőségének, területi struktúrájának feltérképezése is, a sajátos, egyedi hazai és pécsi vonások kiszűrése, egyúttal az ágazat térbeliségének 7

8 vizsgálata. Ennek során az 1. táblázatban felsorolt szereplők azaz az EU által elfogadott kulturális gazdasági részterületek, illetve a magyarországi és pécsi sajátosságok számbavétele jelentette a fő feladatot. Ehhez 2009 nyarán graduális hallgatók bevonásával, terepi adatgyűjtés során a cégtáblák és -feliratok rögzítésével számba vettük a Pécsett jelenlevő szereplőket, majd internetes adatbázisok segítségével kiegészítettük azokat. Az ennek során szerzett tapasztalatokat átgondolva az Európai Unióban és Nyugat-Európában használt kategorizálás kiegészült a digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztéssel, a designnal, az előadóművészettel és a performance-szal. Külön csoportot alkotnak a hagyományos kulturális infrastruktúra elemek, illetve az alkotóművészek és az építészek. A kínálati paletta tovább bővült a tudásgazdaság fizikai valóját jelentő tudomány és innováció képviselőivel, azaz az egyetemi karokkal és a kutatóintézetekkel. Eredmények A fentiek alapján 12 főcsoport és 69 részterület született, amely kategóriák közül a Pécsett való reprezentáltságuk alapján kiemelkedik az építészet, az alkotóművészet, a szellemi, természeti és tárgyi örökség, a reklám-, promóciós és marketingipar, a kulturális infrastruktúra hagyományos elemei, illetve a kutatóintézetek magas száma. A kiugró eredmények mögött az egyetem szerepe mindenképpen említést érdemel, hiszen a művészeti és műszaki karok nagymértékben hozzájárulnak a magas reprezentáltsághoz. Az egyetemváros funkció erősödését biztosítja az országban az egyik legtöbb hallgatóval rendelkező és a régió legnagyobb foglalkoztatójaként számon tartott egyetem. Fontos még kiemelni a tudomány képviselői között a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatási Központját is. Mindkét intézmény hozzájárul a város tudásgazdaságban elfoglalt szerepének erősítéséhez, amelyben egyebek mellett a megrendezett konferenciák tekintetében is hangsúlyos szereppel rendelkezik Pécs. Nem véletlen, hogy a szellemi örökség kategória is a domináns tényezők között szerepel, hiszen a felsőoktatás évszázadokra visszanyúló hagyománya itt szintén érzékelteti hatását. Mindezek mellett a természeti és tárgyi örökségek esetében a kedvező földrajzi adottságok és a színes történelmi múlt sem elhanyagolható. A kulturális gazdaság modern ágazatai közül kiemelkedő területek éppúgy kötődnek a művészetekhez és kreativitáshoz, mint az újítás lehetőségét magában hordozó, ezáltal innovációs hátteret biztosító tudományhoz Belső szerkezet és egyediség Ezek után felmerül a kérdés, melyek azok az alkotóelemek, amelyek a sajátos karakter kialakításában mindinkább befolyással bírnak. A vizsgálat alapján a kézműipari hagyományokra támaszkodó szereplők, a közép- és felsőfokú oktatási intézményi háttérrel rendelkező művészeti és műszaki tevékenységek, esetlegesen 8

9 ezek ötvözete biztosítja különleges jegyeket magán hordozó szerkezetet, amely Pécs kulturális gazdasági szereplőit jellemzi. A 69 részterület közül a város egyediségét egyrészt a szerteágazó, sokszínű kézműves tábor jelenti, akik között az orgonakészítő, porcelángyártó, fajáték készítő, báb- és jelmeztervező, kézimunka készítő és népies ruhakészítő éppúgy szerepel, mint a hagyományos tevékenységet folytatók. Ide tartoznak a kesztyűgyártók, kádárok, szűcsök, takácsok stb. Ezekhez a tradicionális szakmákhoz kapcsolódóan említést érdemel a kiugróan magas lap- és könyvkiadók száma, amelyek a korábbi papírgyártó eredetre támaszkodva, a felvevőpiac igényeit is szolgálva működnek, de közülük nem egy regionális, vagy országos jelentőségű. Másrészt az a tény sem elhanyagolható, hogy a gazdag történelméből visszamaradt világörökségi helyszínek és vallási emlékek, egyházak szintén sajátos karaktert kölcsönöznek a településnek. A több ízben említett oktatási infrastruktúra is befolyással bír a kulturális gazdasági szereplők jellegére, hiszen a művészeti és műszaki közép- és felsőfokú oktatási intézmények számos területen zene, tánc, építészet a színes kulturális kínálat bázisát jelentik. A hagyományok ápolására helyezi a hangsúlyt a nemzetiségi oktatás, így német, horvát és roma iskolák is működnek a városban. Az építészet területén nem csupán a múltra támaszkodva adott a pécsi jelleg, az avantgárd stílus által biztosított a különcség is, de az építőművész és épületkeramikus képzés is elősegíti e területek művelőinek nagyszámú jelenlétét. A kulturális infrastruktúra területén a hat színház és a Pécsi Balett az országban kiemelkedő számú előadóművészt vonz a településre. Az egyedülálló, szinte egy teljes utcára koncentrálódó múzeumok különleges művészeti élményt jelentenek. A modern ágazatok, így a termék-, divat- és grafikai design a fent említett művészeti és műszaki képességeket ötvözi, így lehetséges magas számú részvételük Pécs kulturális gazdaságában. Mindezeken túl a kínálati oldal mindenki számára kézenfekvő szereplői a fesztiválok, ilyen országos jelentőségű rendezvényből évente 62 5 van, ami egynél több rendezvény jelent hetente Térbeli lenyomat A térstruktúra tekintetében erős belvárosi koncentráció tapasztalható, több mint 620 kulturális gazdasági szereplő található itt, ami megfelel a nyugat-európai mintának is, hiszen a kulturális és kreatív iparhoz kapcsolódó tevékenységek nagyvárosi centrumokba összpontosulnak. Valamennyi szereplő jelen van a városrészben, de vannak alkotók, amelyekkel kiemelkedő számban találkozhatunk: így fotóművészekkel, grafikusokkal, kézművesekkel. Nagy számban találhatók itt műemlékek, egyházak, a média képviselői rádió, tv, hírszerkesztő, tudósító- és ben Európa Kulturális Fővárosában több mint 300 különböző rendezvény biztosítja a szórakozást. Egy átlagos évben a márciustól október végéig tartó szezon időszakában ennek mintegy fele kerül megrendezésre. 9

10 újságíró irodák a művészethez kapcsolódó egyéb tevékenységek, hangszer kereskedelem, műkincs értékesítés, a kiadói tevékenység döntő többsége, hasonlóképpen a digitális tartalomszolgáltatáshoz és -fejlesztéshez. Emellett az irodaházak is zömmel ebben a városrészben találhatók, amelyek egy helyen koncentrálnak nagyszámú szereplőt. A hagyományos kulturális infrastruktúra elemek közül a korábban említett múzeumok és galériák, színházak, könyvtárak, könyvesboltok jelentős része, a civil szervezek nagy számban vannak jelen, de az idegennyelv-oktatás egyharmada is ebben a városrészben található. A Szigeti Külvárosban is a városi átlagnál magasabb arányban találkozhatunk a kulturális gazdaság szereplőivel ez több mint száz elemet jelent, amelynek hátterében egyrészt a belvároshoz való illeszkedés állhat, hiszen annak akár átmeneti peremterületének is tekinthető, így a modern szolgáltató funkciók egy része is ide települt. Mindazonáltal nem elhanyagolható, hogy két nagyobb egyetemi campus is működik itt, másrészt fontos logisztikai csomópontnak is felfogható, mivel a városba nyugatról és délről a horvát határ irányából befutó utak ebben a városrészben találkoznak. Több mint száz szereplőt találunk Uránvárosban is, amelyet a 6-os számú főút szel ketté, egyfajta tengelyként biztosítva a kedvező megközelíthetőséget. Nem véletlen, hogy óriási hipermarket-együttes települt a város határába, erősítve a szolgáltató funkciók egyébként sem visszafogott jelenlétét. Továbbá ebben a városrészben található az egyetem központi épülete, és kimagasló számban vannak jelen a hagyományos kulturális infrastruktúra elemei is. A belvárostól délre elhelyezkedő Ispitalja városrész jelentősége is számottevő, köszönhetően a vasútállomás és autóbusz-pályaudvar jelenlétének, mivel ezek hatására nap mint nap több ezer ember fordul meg a város ezen részén, így ezek keresletéhez igazodó kínálat biztosítanak a kulturális gazdaság szereplői. Nem elhanyagolható, hogy az említett tényezők és a belváros közeliség maga után vonja a rendkívüli méretű átmenő forgalma, illetve a belváros forgalomcsillapított lehetőségei miatt több szolgáltatás kihúzódott a környező városrészek kedvezőbb parkolási megközelíthetőséggel bíró utcáiba. A város déli részén található hagyományos építésű Kertváros és a paneltechnológiával emelt fénykorában több mint 60 ezer ember lakhelyéül szolgáló Megyer és Málom legfőképpen előbbi városrészek meglepő súllyal vannak jelen a város kulturális gazdaságában. Ennek hátterében az áll, hogy az agglomeráció kiépülésével a főbb közlekedési pályák mentén jöttek létre az új egységek, leginkább a design és a digitális tartalomhoz kapcsolódó tevékenységek, illetve a Pécs Pláza bevásárlóközpont és Vásártér környéke is kiváló telepítő tényezőként jelennek meg. Ezek mellett az egykori külső ipari zóna maradványain kézműipari tevékenységek egyes elemei továbbra is jelen vannak, így kádárt, fazekast, bútorkészítőt és kesztyűgyártót is találunk ebben a városrészben, ezek leginkább nagyobb területet igénylő foglalkozások. 10

11 A város északi részén, a hegyoldal felé haladva a magasabb presztízsű lakóhelyek kerülnek előtérbe, itt az alkotó- és előadóművészek, építészek képviseltetik 11

12 magukat kiemelt számban, ennek legfőbb területe Tettye városrész, ahol az említett szereplőkön túl több örökség és vallási emlék is található. Ábránkon (is) megfigyelhető a városközpont keleti határán fekvő negyed kulturális gazdasági jelentősége. Ennek egyik oka a településen nyugat-keleti irányban áthaladó főközlekedési út biztosította kedvező elhelyezkedés, másrészt a Zsolnay Porcelánmanufaktúra is a Budai Külvárosban működik. Ugyanakkor az alkotóművészet néhány képviselője és a reklámdesignnal foglalkozó vállalkozásokat találunk a településrészen. Nem elhanyagolható az ipari örökség jelenléte sem, amelyet a kulturális városrehabilitáció mintaterületeként az Európa Kulturális Fővárosa projektek keretein belül kulturális negyeddé alakítanak, egy helyre összpontosítva a művészeti oktatás és megjelenés elemeit a megélhető tradicionális manufakturális ágazatokkal. A külső városrészek kisszámú szereplővel jelennek meg a kulturális gazdaság képviselői között, legtöbb esetben a nagy térigényű egységeknek adnak helyet ezek a negyedek, jobbára a hagyományokra, vagy korábbi vezető ágazatokra alapozó tevékenységek állnak a középpontban. 4. Összegzés Felmérésünk eredményei alapján egyfajta szegmentálódás tapasztalható a kulturális gazdaság pécsi szereplőit vizsgálva. Ezek négy markáns tényező köré csoportosulnak: a tudásgazdasághoz, azaz az egyetem jelenlétéhez kapcsolódóan, ez a város nyugati részeire jellemző; a kézműipari hagyományokra támaszkodó szereplők (orgonakészítő, porcelángyártó, épületkeramikus, építőművész), amelyek döntően a Belvárosban, Kertvárosban és a város Mecsekhez közeli részeiben. Ezek mellett a teljes spektrumú művészeti oktatás is fontos faktor a pécsi profil kialakulásában, amely a centrumhoz illeszkedő városrészekben gazdagítja a kulturális gazdaság képviselőit. Nem utolsósorban pedig az építészeti hagyományokat magán hordozó kínálat érdemel említést, amely a városban született, vagy itt élt, működő híres építészek révén, valamint az egyedülálló irányzatokkal gazdagítja Pécs kultúráját. A város méretéhez igazodó, annál talán szélesebb körű a kereslethez rugalmasan igazodó kínálat és kivételes karakter jellemzi Pécs kulturális gazdaságát. A városban működő egyetem jelentékeny részt vállal az új ágazat megtelepedésében, hiszen a városi lakosság számát húsz százalékkal növelő egyetemisták sajátos igényei és fogyasztási szokásai nagy hatást gyakorolnak a gazdaságra, egyedivé vonásokkal ruházza fel a várost. A térbeli megjelenés tekintetében Pécsett a kulturális gazdaság szereplői a nyugateurópai nagyvárosokban tapasztalt jellemvonásokkal rendelkeznek, azaz nagyarányú belvárosi koncentrációt mutatnak. Ez a magyar példa esetében az elemek egyharmadának centrumban való koncentrálódását jelenti. Ennek részben oldására és a városszerkezetben kialakult anomáliák és feszültségek tompítását is 12

13 szolgálhatja egy a jól megvalósult EKF beruházás- és rekonstrukciós csomag. További prioritást élveznek fontos telepítő tényezőként a főbb közlekedési tengelyek mentén fekvő városrészek, a magasabb presztízsű lakóhelyek, illetve a nagyobb térigények kielégítését biztosító övezetek. Nem elhanyagolható továbbá a sokat hangsúlyozott tevékenységspecifikus illeszkedés sem az egyes városrészek esetében. Összességében elmondható, hogy Pécs arra az útra lépett, amely szerkezetváltás során megkülönböztetett figyelmet szentel a kulturális gazdaságnak, ennek városszerkezeti nyomai pedig kézzelfoghatóak, a fejlett országokban tapasztalt mintának megfelelőek, ugyanakkor sajátos színfoltokkal tarkítottak. Irodalomjegyzék 1. ENYEDI GY. KERESZTÉLY K. (szerk.) 2005: A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 221 p. 2. FLORIDA, R. 2002: The Rise of Creative Class. Basic Books, New York, 416 p. 3. FRONTIER ECONOMICS 2007: Multinationals in the UK Creative Industries. London, 70 p. 4. GAY, DU P. PRYKE, M. (eds.) 2002: Cultural Economy. Sage, London, 240 p. 5. GIRARD, A. 1981: A commentary: Policy and the arts: The forgotten cultural industries. Journal of Cultural Economics, 5(1), GYÜRE J. 2007: Pécsi egyetemisták a térben. OTDK dolgozat, Pécs, 28 p. 7. HALL, P. 2000: Creative Cities and Economic Development. Urban Studies 37, pp HARTLEY, J. 2005: Creative Industries. Blackwell Publishing, Cornwall, 414 p. 9. KOVÁCS Z. 2009: Kreatív gazdaság és városfejlődés: A magyarországi tapasztalatok. In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): A közép- és nagyvárosok településföldrajza. V. Településföldrajzi Konferencia, Savaria University Press, Szombathely, pp MEZEI K. 2005: A Pécsi Tudományegyetem hatása Pécs város gazdaságára. In: Enyedi Gy. Keresztélyi K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp PIRISI, G. STEFÁN, K. TRÓCSÁNYI, A. 2008: The role of cultural economy in the revival of cities endowments and changes of the city of Pécs. In: Lóczy, D. Tóth, J. Trócsányi, A. (eds.): Progress in Geography in the European Capital of Culture 2010, Geographia Pannonica Nova 3, Imedias, Pécs, pp PRATT, A. C. 1997: The cultural industries production system: a case study of employment change in Britain, Environment and Planning , pp

14 13. RECHNITZER J. (szerk.) 2007: Nyugat-Dunántúl. MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs Budapest, 454 p. 14. SCOTT, A. J. 2000: The cultural economy of cities. Sage, London, 339 p. 15. SÖNDERMANN, M. 2007: Kultur- und Kreativwirtschaft im globalen Kontext. 4. Jahrestagung, Kulturwirtschaft, Berlin, 10 p. 16. SÖNDERMANN, M. 2009a: Endbericht Kultur- und Kreativwirtschaft: Ermittlung der gemeinsamen charakteristischen Definitionselemente der heterogenen Teilbereiche der Kulturwirtschaft zur Bestimmung ihrer Perspektiven aus. Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie, Köln, Bremen, Berlin, 304 p. 17. SÖNDERMANN, M. 2009b: Endfassung Leitfaden zur Erstellung einer statistischen Datengrundlage für die Kulturwirtschaft und eine länderübergreifende Auswertung kulturwirtschaftlichen Daten, Köln, 98 p. 18. STEFÁN K. 2009: A pécsi egyetemisták kulturális fogyasztási szokásai, Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciája, Szeged, CD- ROM 19. SÜLI ZAKAR I. TEPERICS K. EKÉNÉ ZAMÁRDI I. KOZMA G. 2005: A kulturális gazdaság szerepe Debrecen versenyképességének fokozásában. In: Enyedi Gy. Keresztély K. (szerk.): A magyar városok kulturális gazdasága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp TRÓCSÁNYI A. STEFÁN K. 2008: Megújuló Balokány? Városrészrehabilitáció az EKF szellemében. In: Szabó V. Orosz Z. Nagy R. Fazekas I. (szerk.): IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp TRÓCSÁNYI A. TÓTH J. 2002: A magyarság kulturális földrajza II. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 361 p. 22. TRÓCSÁNYI A. 2008: A kulturális gazdaság szerepe a városok megújulásában Pécs adottságai és esélyei. In: Pap N. (szerk.): Kultúra Területfejlesztés. Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben. Geographia Pannonica Nova 2. PTE FI, Imedias Kiadó, Pécs, pp www. kulturwirtschaft.de 14

A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2

A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában Petrik Attila Balázs 1 Stefán Klára 2 Megjelent: Petrik A. B. Stefán K. 2009: A természeti környezet szerepe Pécs kulturális gazdaságában. In:

Részletesebben

A pécsi egyetemisták kulturális fogyasztási szokásai és annak térbeli lenyomata

A pécsi egyetemisták kulturális fogyasztási szokásai és annak térbeli lenyomata A pécsi egyetemisták kulturális fogyasztási szokásai és annak térbeli lenyomata Megjelent: Stefán K. 2009. A pécsi egyetemisták kulturális fogyasztási szokásai, Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciája,

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 5. szám 2013. február 11. Hallgatók számára Retextil termékfejlesztői pályázat Kreatív termékötlet-pályázat textil újrahasznosítás témában Pályázni olyan termékötletekkel

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1

Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében 1 Megjelent: Trócsányi A. Stefán K. 2008. Megújuló Balokány? Városrész-rehabilitáció az EKF szellemében. In: Szabó V. Orosz Z. Nagy R. Fazekas

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében

1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében 1. Bodnár Gábor: Egyetemhez való kötődés - városhoz való kötődés. A város és vidék kapcsolata Békés megyében a felsőoktatás tükrében Abstract I analyze Békés county related data of Szent István University

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Az esemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. A project címe: Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral

Részletesebben

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat

Amennyiben a hírlevél szövege ebben az e-mailben nem olvasható, kérjük, kattintson ide a HTMLváltozat ************************************************************************** 428. szám KULTÚRPONT HÍRLEVÉL 2012-03-01 ************************************************************************** Nemzetközi

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19.

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE. A tudás szerepe a regionális fejlıdésben. Debrecen, 2010. november 18 19. PROGRAMTERVEZET 2010. november 18. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŐLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlıdésben Debrecen, 2010. november 18 19. 3. körlevél 11.00 Közgyőlés A Magyar

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.

A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről

Részletesebben

VoltTimer Tudományos Valóságshow

VoltTimer Tudományos Valóságshow VoltTimer Tudományos Valóságshow Mobilis Győr A Felfedezések Háza 1 Mi is a mobilis? A mobilis Európa első mozgásra, közlekedésre fókuszálótematikus tudományos játszóháza 74 interaktív eszköz, 1200 négyzetméteren

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma:

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: 18172564 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV. Tartalma: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008. ÉV Tartalma: Számviteli beszámoló (mérleg, eredmény kimutatás) A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás Célszerinti kifizetések kimutatása Támogatások kimutatása A közhasznúsági

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Győri Lóránt, Mikolai Júlia

Győri Lóránt, Mikolai Júlia És mégis ifjúságkutatás? Közönség és kultúrafogyasztás a Művészetek Völgyében Előadók: Győri Lóránt és Mikolai Júlia Készítette: Antók Péter, Bak Anita, Győri Lóránt, Hordósy Rita, Mikolai Júlia Előzmények

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

PlayIT. A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a. márka elnyerte a Superbrands kitüntetést.

PlayIT. A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a. márka elnyerte a Superbrands kitüntetést. I S M E R T E T Ő 2015 A Szakértő Bizottság döntése alapján 2015. évben a A PlayIT Magyarország legnagyobb Gamer és IT rendezvénye, valamint a legnagyobb látogatói számmal rendelkező hazai kiállítás, mely

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012. Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2012 Hogyan tovább? Gyakran Ismételt Kérdések Mi a lényege a változásnak? 2011. december 23.: új Felsőoktatási törvény gyakorlatilag megszűnt az ingyenes

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Regionális gazdaságtan III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Regionális gazdaságtan TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Regionális gazdaságtan

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től)

A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) A nemzetközi pénzügyi intézményektől felvett állami projektfinanszírozó hitelek (2004. január 1-től) Program megnevezése Hitelnyújtó intézmény Szerződés száma Hitelszerződés kelte Hitelnyújtás célja Beruházás(ok)

Részletesebben

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján

Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján Egyetem-város-ipar együttműködések a Széchenyi István Egyetem példáján TÖMBÖLY TEODÓRA MRTT XII. VÁNDORGYŰLÉSE 2014. NOVEMBER 28. Előadás felépítése Általános nemzetközi kitekintés, környezet, tendenciák,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben