Közép-európai helyzetkép, avagy periférikus nemzetállamok válságkezelése a 20. században

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-európai helyzetkép, avagy periférikus nemzetállamok válságkezelése a 20. században"

Átírás

1 Közép-európai helyzetkép, avagy periférikus nemzetállamok válságkezelése a 20. században Eperjesi Zoltán 2015

2 Eperjesi Zoltán Közép-európai helyzetkép, avagy periférikus nemzetállamok válságkezelése a 20. században 2015-ben még mindig a gazdasági világválság kellős közepén vagyunk. A jelenlegi válság Magyarország számára az elemi katasztrófák fajtájába sorolható. Főleg igaz ez akkor, ha a mostani pénzügyi helyzet továbbra is begyűrűzi a gazdaság egészét. Közben számos tézis köthető a válságból való kiútkeresési folyamatokhoz, azonban minden gazdaságpolitikai irány számára elfogadható egységes megoldásmódról szó sincs Európában. Egyetértés van ugyan, hogy a legmegfelelőbb módszer a megelőzés, de abban már különböznek a vélemények, hogy ez milyen minta szerint valósuljon meg a következő várható válságra nézve, vagyis hogyan és milyen irányba épüljön az új rendszer? Egyes nemzetközi pénzintézményeknél a tendencia a neoklasszikus bankrendszerhez való visszatérés és így a befektetési bankokat rendre végleg kiiktatják. Közben úgy tűnik, hogy összeomlott az angolszász minta, vagyis a befektetési és kereskedelmi bankok szétválasztása. Régebben a hagyományosabb kereskedelmi bankokról azért választották el a magasabb beruházási rizikókkal dolgozó befektetésieket, hogy utóbbiak ne kompromittálják az előbbieket. A válságban aztán mindez mégis bekövetkezett, majd a befektetési bankok sorra és szinte kivétel nélkül nagyon gyorsan csődbe mentek, vagy fuzionáltak más (kereskedelmi) pénzintézetekkel. Klasszikus értelemben vett amerikai befektetési bankként mára már csak a Goldman Sachs tevékenykedik, mivel úgy tűnik, hogy maga a modell elavult. Kisebbfajta, jobban ellenőrizhető és kimondottan egyetemes, azaz a beruházási tevékenységeket is a kereskedelmi bankok felügyelete alatt végző nemzetközi bankrendszer van kiépülőben. Mindez működőképesebb és átláthatóbb lesz, és így feltételezhetően a fölösleges rizikókat is sokkal jobban távol tudja tartani magától, mint az előző rendszerben. Az alábbiakban a megvizsgáljuk, hogy a gazdaságtörténeti vetületek alapján hogyan lehet értelmezni a közelmúltat? Mivel a nemzeti történelem eseményei ma már könnyebben beilleszthetőek az európai tágabb narratívákba és maga az egyetemes történelem is összefüggő nemzetközi tudásrendszerként értelmezhető, ezért Magyarország gazdasági-társadalmi helyzetének párhuzamokban történő szélesebb körű értelmezése rendkívül kényes feladat és ugyanakkor igencsak szövegkörnyezet-függő. Ez a megfigyelés egyes esettanulmányokra is visszavezethető, ugyanis bizonyos szociális gazdaságszerkezeti fejlődési vetületek kihangsúlyozása vagy háttérbe szorítása nem mindig vonatkoztatható el teljesen a megvizsgált tematika régióspecifikus és makrogazdasági-történeti hátterétől, mint ahogyan az események kapcsán sok esetben az emberi tényezőt is érdemes figyelembe venni, hiszen a cselekményeket a kulcsszereplők (aktorok) mozgatják. Az első világháború után kialakult új gazdasági rendszerben rengeteg ország függött az USA rövidlejáratú hiteleitől, de az amerikai politika immár főként a saját piacaira összpontosított és közben állandóan módosította hitelpolitikáját januárjában az USA jegybankrendszere az 1

3 FRS, úgy értékelte a helyzetet, hogy a részvénypiaci árak rendkívül magasak, ugyanakkor a spekulációk száma is hirtelen megemelkedett, ezért 3,2 %-ról 5 %-ra emelte az alapkamatot. Emiatt nagyrészt az USA-ba áramlott a tőke. Válaszként a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami időközben súlyos deflációt eredményezett. Jelen tanulmány kiindulópontja az 1929 augusztusában megkezdődött világgazdasági recesszió, mivel ekkor széles körű túltermelés alakult ki és nagy mennyiségű árucikk vált teljesen értékesíthetetlenné. Ezek után október 24-én kezdetét vette a részvénypiaci válság is, amely igazi mélypontját október 28-án érte el, mert ekkora mintegy ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség keletkezett, ami közel 20%-os bevételi csökkenéshez vezetett. Időközben pedig az ipari forradalom egy újabb, harmadik szakasza is megkezdődött. Ez a vizsgálódás a gazdasági és pénzügyi világválság témaköréből indul ki. A különféle történelmi párhuzamok és a kapcsolódó példák segítenek rávilágítani Magyarország egyes gazdasági-társadalmi jellegű dilemmájára valamint helyzetére. Az időszerűségből kiindulva e rövid összeállítás alapján hatékony bepillantást nyerhetünk a világméretű gazdasági válságok összetettségébe, sajátosságaiba és közép-európai térségbeli hatásaiba, annál is inkább, mert érdemes megvizsgálni, hogy milyen egybeesések és eltérések vannak az 1929-es és 2008-as gazdasági válságok között. A tanulmányban olyan események és adatok kerülnek összegzésre, melyek hozzájárulhatnak a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság jobb megértéséhez, melynek hatásai mindmáig érzékelhetőek. A következő kérdések merülnek fel: Hogyan határozható meg a kelet-európai térség? Mennyire periférikusak a régióba sorolható államok? Összehasonlítható-e a XX. század as éveiben megélt gazdasági összeomlás a mostanival, és ha igen milyen tanulságok vonhatóak le ebből? A tanulmány első része egy rövid gazdaságtörténeti áttekintés, a periférikusság témaköre kapcsán pedig Stefano Bottoni 2014-ben megjelent művét bemutató elemzésén keresztül keressük a lehetséges válaszokat. A második részben a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság magyar, európai és nemzetközi szintjeit vetjük össze a 1929-es gazdasági és az 1931-es pénzügyi krízissel a párhuzamokat és az eltéréseket keresve. Az itt egybegyűjtött adatok nem teljes körűek, a cél egy gazdaságtörténeti helyzetkép nyújtása a Magyarországot és Európát ért gazdasági hatásokról-ellenhatásokról. A válságok (tőzsdei, pénzügyi, gazdasági) típusainak rövid meghatározása szerint a tőzsdei válságtípus akkor áll fenn, ha a világ részvénypiacain egyszerre, minden részvény értéke zuhanni kezd. Habár a tőzsdeindexek 2008-ban zuhantak, nem beszélhetünk egy 1929-es hasonló tőzsdekrachról. Pénzügyi válság idején egy ország vagy az egész világ pénzügyi rendszerében komoly fennakadást lehet észlelni. Jelenleg ez észlelhető a gazdaságban. Gazdasági válságról vagy recesszióról akkor beszélhetünk, ha egy ország, vagy az egész világ GDP (össztermék) növekedése megáll és fogyni kezd, azaz az országok rendre elszegényednek. Napjainkban ez a válság is fennáll, mert a világgazdaság szinte mindenütt negatív GDP növekedést mutat, még a jelenlegi helyzetben legstabilabb lábakon álló Kínában is visszaesés mutatkozik. A kínai GDP-növekedési arány 10,1%-ról 9,0%-ra esett vissza. 2

4 A XX. század súlyos recessziójának történelmi-gazdasági előzményei 1 A villámháborúként induló első világháború végül tragikusan elhúzódott, ami hatalmas emberi és gazdasági tehertételt jelentett a hátországoknak. Az állam kénytelen volt beavatkozni a gazdasági folyamatok irányításába és elsősorban a haditermelés szabályait érvényesítette: jegyrendszert lépetetett érvénybe, de a különféle rendelkezések ellenére mégis fokozatosan leromlott a hátországok közellátási színvonala, miközben az ország teljesen a háborús termelésre volt ráállva. A történelmi Magyarország önmagában véve is fontos tényezőnek számított az Osztrák-Magyar Monarchián belül. A Bécs-Budapest súlypontú népkonglomerátum az első világháború előtti Európa egyik legnagyobb kiterjedésű, de a Nyugathoz viszonyítva nem túlságosan fejlett alkotóeleme volt, amely az első világháborús vereség miatt, a belső és külső érdekek összhatása következtében súlyos mértékben destabilizálódott. A monarchián belül a különféle területek közötti kapcsolat belkereskedelmi jellegű volt: közös volt a pénz, mindemellett a bank- és hitelrendszer is összekapcsolódott, ugyanakkor az árucsere-forgalom vám nélkül működött. Eszerint az akkori magyar gazdaság kivitele és behozatala nagymértékben összefonódott az osztrák valamint a cseh piacokkal. A háború miatt folyamatosan megszűntek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok a magyar országrész alapvető felvevőpiacával, a megingó Ausztriával, Németországgal és az őket körülvevő szomszédos országokkal. Az antant zárlata csak tovább súlyosbította a kialakult helyzetet, ami a magyar gazdaságnak komoly értékesítési nehézségeket okozott, ugyanakkor a rossz külpolitikai körülmények szintén hozzájárultak a bezárkózó gazdaság kialakulásához. Közben az akkori nemzetközi hatalmi érdekek alapján az Osztrák-Magyar Monarchiát feloszlatták és az előző egységes piacot a független nemzetállamok saját piacai helyettesítették. Magyarországon témává vált az évtizedek óta megoldatlan földkérdés, mivel a gazdák többségének nem volt akkora földtulajdona, ami elegendő lett volna a családfenntartáshoz. Károlyi Mihály (1919) radikális földreformmal akarta rendezni a nehézségeket február 15-én a földesurak, a katolikus egyház és a szociáldemokraták különféle terveit ütköztető megbeszéléseket követően jóváhagyták a kisgazdapárti Nagyatádi Szabó István által kidolgozott javaslatot. A földtörvény kimondta az 500 holdnál nagyobb magán- és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártalanítás ellenében való kisajátítását, és egy-egy család eltartására alkalmas kis- és középbirtokokra való felosztását is. A törvény alapján történő egyetlen földosztásra azonban csak Károlyi kápolnai birtokán került sor, ahol a parcellázást maga a gróf végezte február 23-án. A tanácsköztársasági államforma berendezkedése március 21-étől az ország gazdasági életben is gyökeres változásokat hozott. A 10 főnél 1 A fejezethez általánosan használt mű: Buza János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest

5 többet foglalkoztató kereskedelmi és a 20 személynél többet foglalkoztató ipari vállalatokat államosították és földosztás helyett a nagybirtokokat termelő szövetkezetekké alakították. Az június 4-én aláírt trianoni békeszerződés súlyos veszteségeket jelentett az új Magyarországnak, aminek az anyagi vetülete abban is érzékelhető volt, hogy a jóvátétel kifizetése teljesíthetetlen feladatnak tűnt az összezsugorodott nemzetgazdaság számára, ugyanis az új államterület természeti, népességi adottságai is lényegesen átalakultak, méghozzá hátrányosan. A kialakulóban lévő gazdasági mechanizmusok újfajta függőségi viszonyokat jelentettek, már csak azért is, mert a természeti kincsek számottevő része átkerült a környező országok tulajdonába. A korábbi fejlődés visszaesett és a negatív gazdasági tendenciákat az újonnan megalakult államok közötti kölcsönös elzárkózási politika is nagymértékben fokozta. Eközben új típusú vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák kezdtek kibontakozni a korábban összefüggő piac helyén. A háború okozta károk összességét Németországnak és volt szövetségeseinek kellett állnia, így 1921-ben a jóvátétel összegét 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg. A tervek szerint a franciák és az angolok ebből törlesztették volna saját tartozásaikat az USA felé. A gazdasági megerősödés időszaka és az MNB megalapítása 2 Az amerikaiaknak 1921-re, Európa legtöbb országának 1925-re sikerült helyrehozni a súlyosabb világháborús gazdasági károkat, azonban ez a fellendülés rövid életűnek bizonyult. Az I. világháború megrázkódtatásai után az 1920-as évek végére Magyarország helyzete állandósulni látszott. A korszak kezdetének alapvető jellegzetessége az volt, hogy az ország néhány százados korlátolt szuverenitás után minden tekintetben visszakapta és megvalósította nemzeti állami függetlenségét. A megfelelő körülményeket a korszakra jellemző világgazdasági konjunktúra is biztosította. Magyarországon már a húszas évek elejétől észlelhető volt az angol-amerikai tőke növekedése, ráadásul az angol gazdasági körök nem utasították el a különféle hitelnyújtási lehetőségeket sem. A külföldi értékesítési feltételek kedveztek a magyar árucikkeknek és az összezsugorodott ország immár alapszükségleteihez is könnyebben hozzájuthatott. Az előnyös külföldi hitelek szintén elősegítették a viszonylagos fellendülést ben a végrehajtási politika eredményeképpen Magyarország belépett a Nemzetek Szövetségébe. A Bethlen-kormány minél több kedvezményes külföldi hitelhez szeretett volna hozzájutni azért, hogy értékálló pénzeszközt vezethessen be, mert úgy gondolta, hogy így elindíthatja a tőkebeáramlást és fokozhatja a győztes államok befektetéseit, amelyek által hamarabb stabilizálódik az ország helyzete. Végül Magyarország 1924-ben a Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával több európai országtól 250 millió aranykorona értékű hitelt kapott, ám a gazdaság megszilárdításához szükséges feltételek a megszokottnál is 2 A fejezethez általánosan használt mű: Bácskai Tamás (Szerk.) A Magyar Nemzeti Bank története I-II. Budapest, ( o.) és összehasonlításként az MNB Alapító Okirata: esre_adatok/mnbhu_szerv_alaptevekenyseg_hataskor/alapito_okirat.pdf, 1-7. o. 4

6 lényegesen előnytelenebbeknek bizonyultak. Ugyanakkor igencsak kedvezőtlen feltételek mellett került sor a pénzkölcsön folyósításra. Az ország csak névlegesen részesült 250 millió aranykorona hitelben, mert a különböző levonások miatt ténylegesen ennek az összegnek csupán mintegy 90 %-át utalták át. A helyzetet az is rontotta, hogy az alaptőkeösszeg magas kamattal járt, miközben ekkor már maga a 250 milliós összeg is kamatozott. A világháborút lezáró trianoni békeszerződés 189. cikkelye előírta, hogy a megállapodás aláírását követően el kell kezdeni az Osztrák-Magyar Bank, korábban a Monarchia közös jegybankjának a felszámolását. E kitételnek Budapest 1921 nyarán, a Magyar Királyi Állami Jegyintézet megalapításával tett eleget, ám 1922 közepére az ország gazdasági rendszere olyan helyzetbe került, hogy nélkülözhetetlenné vált a reformok mielőbbi bevezetése, amihez a Népszövetség csak akkor járult hozzá támogatásokkal, ha egy új központi bankintézmény létesül. Így a népszövetségi hitelek folyósításának egyik alapfeltétele a kormánytól független nemzeti pénzintézet létrehozása volt. A nemzetgyűlés 262. ülésén, március 27-én terjesztették elő a jegybank alapításáról és szabadalmáról szóló 242-es számú törvényjavaslatot. A Nemzetgyűlés 281. ülése elfogadta Gróf Bethlen István miniszterelnök előterjesztését. Az üléseken a szanálási programcsomaggal kapcsolatban szinte semmilyen érdemi vita nem történt, aminek több oka is volt. Egyrészt a magyar vezetőség a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának jegyzőkönyve alapján pontos útmutatásokat kapott a felállítandó magyar jegybank alapelveivel kapcsolatosan, másrészt a magyar fél már a kiegyezéstől szerette volna megalapítani a saját, független nemzeti jegybankját. Ez iránt az igény egyre erősebbé vált és 1924-ben elérkezett a várva várt pillanat. Ekkor már aligha akadt ellenzője az autonóm központi bank létrehozásának. Ugyancsak a 281. nemzetgyűlési ülésen hagyták jóvá az államháztartás hiányának fedezése céljából felveendő kölcsönről és az államháztartás egyensúlyának visszaállításáról szóló törvényjavaslatokat is. Ezek szerint az évi IV. törvénycikk keretében törvénybe foglalták a stabilizációs programot, míg az évi V. törvénycikk jogalapot nyújtott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felállítására. A jegybank a pénzkibocsátás kizárólagos szabadalmi jogát is felhasználhatta, amelyet 1943-ig kapott meg, és így elkezdődhetett a pénzügyi-gazdasági lehetőségek tényleges kiaknázása. Az MNB alapvető feladata a bankjegykibocsátás mellett a valutareform hatékony gyakorlatba ültetése volt. Így a vezetőség főként az első világháborút követően elértéktelenedett korona stabilizációját célozta meg, majd január végén kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette ugyanakkor az állami számlák ügyintézését és az ország adósságainak a felügyeletében is szerepet vállalt. Az új intézmény hitelpolitikájával, kamatstratégiáival és váltóleszámítolási gyakorlatával hamar irányadóvá vált az állami hitelrendszeren belül. Ezen túlmenően hatást gyakorolt a bankélet eredményes tevékenységére és az időközben a hatáskörébe került devizagazdálkodás ellenőrzésére, majd 1930-tól tagja és részvényese lett a világ legrégibb nemzetközi pénzügyi szervezetének a BIS-nek (Bank for International Settlements). A második világháború után a bázeli székhelyű intézmény a nemzetközi pénzintézetek közötti pénzügyi együttműködés jeles irányítójává nőtte ki magát, vagyis a jegybankok bankjaként tevékenykedett. A BIS-t, vagy más néven a Nemzetközi Fizetések 5

7 Bankját eredetileg a Young-terv végrehajtására létesítették 1930-ban. Az eredeti alapító tagok Franciaország, Nagy-Britannia, Belgium, Olaszország és Németország jegybankjai voltak, továbbá csatlakozott két magántulajdonú japán intézet is, de a második világégés után az NDK és a Szovjetunió kivételével az európai államok többsége is a BIS tagja lett. Az MNB indulótőkéje mintegy 30 millió aranykorona volt, melyet eredetileg főként magánrészvényesek jegyezhettek és mindez 300 ezer darab, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényrészletre volt lebontva. A részvények bemutatás céljából voltak kiállítva, megszámozva és a bank pecsétjével ellátva. Elvileg annak sem volt akadálya, hogy egy egész részvényből 25 aranykoronás névértékű negyedes részvényeket hozzanak létre, mert ezeket a költségek megtérítése mellett bármikor be lehetett váltani egészre és vissza is. Az alapító tagok személyére és a részvények birtoklásának aránybeli megoszlására sem a törvény, sem a működési szabályzat nem tartalmazott semmiféle megszorító kitételt. Az alapszabály csupán egyetlen egy pontban, a 22. cikkben utalt közvetve a külföldi tőke kezelésére: Ha a jegybank alapításában a külföldi tőke is részt vesz, külföldiek is választhatók főtanácsosokká, de a külföldi honosságú főtanácsosok száma négyet nem haladhat meg. A Népszövetség javaslata az volt, hogy a központi bank nemzeti jellegű legyen tehát az alaptőke Magyarországon jegyeztessék. 3 A részvények összességének 39,5 %-a került állami tulajdonba, vagyis összesen darab részvény. A bankrészvényeket szeptember végén a Budapesti Áru- és Értéktőzsdére is bevezették és kikötötték, hogy az intézmény minden kötelezettségéért a saját alapvagyonával kezeskedik. Az alapszabály alapján a részvénytulajdonosok kizárólag a részvények névleges értékének befizetésére voltak kötelesek. A részvényeseket a közgyűlés képviselte és az államigazgatás kirendelt kormánybiztosa felügyelte az intézet eredményes működését. A jegybank legfőbb testülete a földbirtokosok, gyáriparosok és kulcsfontosságú pénzintézetek soraiból kikerülő, a közgyűlés által kijelölt tizenhárom tagú főtanács volt. E legfelső szerv elnökét a kormány előterjesztésére az államfő nevezte ki. A főtanács a bank elnökéből, 2 alelnökéből, a 11 főtanácsosból és a 4 póttagból állt. A központi intézet első elnöke a Wekerle-kormány korabeli pénzügyminisztere, Popovics Sándort lett, aki korábban az Osztrák-Magyar Bank kormányzója, majd a Magyar Királyi Állami Jegyintézet igazgatója volt, ugyanakkor 1920-ban a magyar békedelegáció pénzügyi küldöttségének az irányítójaként is tevékenykedett. A két alelnök Pap Elek és Bernát István lettek. Az MNB tevékenységének 1924 júliusában történő elindulása egyúttal a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága követelményének az érvényesítését is jelentette, vagyis akkorra alakult meg a magyar jegybank, amikorra a szanálási tervezetnek teljesítésre kellett kerülnie. Így megkezdődhetett a 250 millió aranykoronás népszövetségi hitel folyósítása, ami mintegy 68,7 millió amerikai dollárnak felelt meg. A kölcsönök felét Anglia, a másik felét pedig az USA, Svájc, Hollandia, Svédország és Olaszország állta. 3 Periodica Oeconomica, III. Évf.,2010. november ( o.) 6

8 A népszövetségi hitelek fokozatos átutalásainak első részét az MNB főleg a magas infláció ellensúlyozására vetette be. A kölcsön másik része a fizetési hiány pótlására szolgált, de a közel 40%-ot kitevő első utalásokból a jegybanknak már a saját érckészletét is fedeznie kellett. A központi intézet már a kezdetektől fogva kulcsfontosságú szerepet vállalt a hazai pénzügyi-gazdasági szerkezetek működésének összehangolásában és Popovics elnök szakértelmének köszönhetően komoly eredményeket könyvelhetett el között sikeres volt a szanálási programcsomag gyakorlatba ültetése, és ennek egyik fő alkotóeleme, vagyis az autonóm Magyar Nemzeti Bank is elindult göröngyös útján. Közben bizonyos momentumokban a történelem hosszú távon igazolta, hogy az MNB a magyar gazdasági rendszer európai színvonalú intézményévé, a gazdasági-pénzügyi biztonság egyik irányítójává és biztosítékává nőtte ki magát. A Népszövetség hitelcsomagjának hatékony beosztása előmozdította az ország beilleszkedését az első világháború utáni Európába. Ezzel párhuzamosan megindult a világháború előtti tartozások csökkentése. A jegybank új pénzügyi készleteknek az előteremtésén dolgozott, ami újabb kölcsönök megszerzését is magában foglalta. Az MNB és a kormány egyre több, az életszínvonal közvetlen emelését célzó intézkedést támogatott, valamint társadalmi és infrastrukturális jellegű befektetések kivitelezését és gyakorlatba ültetését is ösztönözte. A folyamatos inflációs politikával hatottak a gazdaság egyensúlyba kerülésére, melynek eredményeképpen a korona fokozatosan leértékelődött. Itt Norman Montagu-nak, a Bank of England kormányzójának a tevékenysége is megemlítendő, mivel fontos szakemberként nagy szerepet játszott az 1924-es magyar jegybanki szabályozás kapcsán, vagyis az intézet függetlenséget érintő alapelvek nagymértékű érvényesítésében. Magyar vonalon az évi magyar bankenquete-en kifejtett álláspontok közül néhányat belefogalmaztak az évi V. törvénycikkbe. Ilyen volt például Lánczy Leónak a jegybank-állam viszonyával kapcsolatos nézete, melyben az akkor uralkodó gondolkodás ellenére a létrehozandó intézet függetlensége mellett kötelezte el magát. A függetlenségi távlatból kiemelhető, hogy a vezérelvek között több helyen biztosítékként említették a közvetlen kormányzati hatásoktól mentes jegybanki tevékenységet. Magyarország külügyi elszigeteltsége is csökkent némileg és 1927-ben megkötötték az olaszmagyar örökbarátsági szerződést. Erre az időre már az államháztartás is egyensúlyba került és a gazdasági tevékenységek teljes újjászervezése nagyrészt befejeződött. Ezek után rohamosan felgyorsult a magyar gazdasági élet fejlődése, és 1929-re bő 10%-kal már a háború előtti színvonalat is meghaladta. Magyar viszonylatban meglepő, hogy amennyiben az első világháború utáni különféle fejlettségi paramétereket tanulmányozzuk, akkor több tekintetben is megállapítható, hogy a kisebb államterület jól szerveződött, mert sok tekintetben modernebb lett és nagymértékben lecsökkentek a régiók közötti fejlettségbeli eltérések. Gyorsan fejlődött a települések villamosítása, és a városok mellett legalább háromszor annyi községbe is bevezették a villanyt, mint a háború előtt. A Kandó Kálmán-típusú villanymozdonyok sínre állításával korszerűsödött a vasúti forgalom és mindez a nyugati részek vasútvonalainak a modernizálásával és villamosításával kezdődött. 7

9 A felújítások a Budapest-Hegyeshalom közti szakaszon indultak meg és a villamosítási munkálatok az 1930-as évek elejére fejeződhettek be. Megállapítható, hogy a húszas évek derekától Európa-szerte enyhe fellendülés volt érzékelhető. Ez Magyarországon mindössze három esztendőre, vagyis az közötti időszakra korlátozódott végén a gazdasági össztermelés aránya megütötte a háború előtti szintet, sőt 1929-re enyhén meghaladta azt. A nehézipar bizonyos ágazataiban mérsékelt fejlődés kezdődött. A magyar közlekedési kellékgyártás, az elektrotechnikai műszerkészítés és a gépipar egyes árucikkei a világmárka szintjein voltak. Így a Ganz művek motorkocsija vagy a Ganz-Jendrassik motor, az Orion nagyüzem rádiói, Bláthy Ottó galvanométere, Bródy Imre innovációja, vagyis az Egyesült Izzó kriptonégője. Ezen termékek mintegy háromnegyede kivitelre készült. A gépipari gyártáson belül megnőtt az elektrotechnikai szektor szerepe, ugyanis a 20-as évek 5%-áról a 30-as évek végére 15%-ra gyarapodott a termelési arány. Az energia-, a bánya- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás valamint az alumíniumkohászat beindulása és rohamos fejlődése, egyúttal a villamosenergia-termelés négyszeresre gyarapodása 1921 és 1938 közt komoly teljesítményként értékelhető. Ebben az időszakban épültek fel a bánhidai, az ajkai és a tatabányai erőművek. Nagyszabású árvízvédelmi munkálatok zajlottak és elkészült a csepeli szabad kikötő. A vegyiparban komolyabb növekedés a burkolt hadi fejlesztéssel kapcsolatos területeken volt észlelhető a 30-as évek végére, így megemlíthető a Péti Nitrogénművek, az ásványolaj-termelés és a finomítási nagyüzemi hálózat a Dunántúlon. Habár a magyar ipar őshonos vezető ágazataiban továbbra is a pangás volt a jellemző, fontos előrelépés történt a textiliparban, ahol már a húszas évek elején több mint negyven új gyárat létesítettek. Így az 1920-as években az összes magyar gyáripari befektetések 1/3-a a textiliparba áramlott. Felgyorsult a mezőgazdaság viszonylagos modernizálása és a termelés egyre belterjesebb jellegűvé vált. Magyarország legnagyobb gazdasági szakágazata a mezőgazdaság volt, amely a korabeli viszonyoknak megfelelően nagyrészt kivitelre termelt. Kifejezetten ezért is érintette nagyon kényesen a hazai gazdasági rendszert a külkereskedelmi árromlással párhuzamosan az országban túlságosan szélesre nyíló agrárolló jelensége, melynek kihatásai főként között voltak érzékelhetőek. Magyarországon a gazdasági krízis mindenekelőtt a mezőgazdaságot érintette, ahol a túltermelés első jelei már 1928-tól megjelentek. A nemzetközi gabonapiac terménytúlkínálata árzuhanást okozott és emiatt az agrárolló egyre jobban szétnyílt, vagyis a mezőgazdasági árucikkek csereértékei hazai szinten leromlottak, az iparcikkeké pedig megnőttek. A gabona nagykereskedelmi ára az 1920-as évek közepéhez viszonyítva közel 70%-kal esett vissza tól a válság az ipart is elérte és mindenekelőtt a termelő eszközöket gyártó iparágakat érintette. Az újabb iparágakat, vagyis a textil-, bőr- és vegyipart a gyors állami beavatkozás valamelyest megvédte a válság közvetlen káros kihatásaitól. Mivel a recesszió túltermelési válságba torkollott, ez a piacok nagymértékű összezsugorodását eredményezte. Így nehéz volt eladni a hazai agrártermékeket, amit Magyarország fő külkereskedelmi partnereinek, azaz Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Csehszlovákiának a növekvő protekcionizmusa még inkább súlyosbított. 8

10 A konszolidáció folyamán Teleki Pál ( ) miniszterelnöksége alatt újból megindult a földreform kidolgozása, viszont a földbirtokosok érdekeinek nagyfokú érvényesülése következtében a termőföldeknek az eredetileg tervezett 30%-hoz képest mindössze 8,5%-át parcellázták fel. Így a kiosztott percellák megint nagyon kicsinek bizonyultak a családfenntartás szempontjából. A mezőgazdaság valójában az egész időszak alatt megrekedt. Nem történtek számottevő újítások sem a terményrendszer átépítésében, sem a műszaki fejlesztésekben. A húszas évek második felében javuló értékesítési körülmények és az agrárszektorra jellemző olcsó munkaerő nem késztettek kellőképpen átfogó korszerűsítésekre. A kukorica- és a búzatermelés némileg meghaladta az I. világháború előtti terméshozami arányokat. Némi fejlődés elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben ment végbe. Ebben a periódusban alakultak ki a kecskeméti kajszi- és a szabolcsi almatermelő gazdaságok, a Budapest határában lévő őszibarack és az ezekre támaszkodó konzervgyártás. A fontosabb agrártermények hozami értéke így értékelhető: az időszak átlageredménye 100 és az évek átlagteljesítménye 103. A kialakulóban lévő gazdasági válság miatt azonban a pozitív gazdasági mutatók rohamosan visszafejlődtek. A világháborút követő békeszerződések egyes kitételei tulajdonképpen megnehezítették egyes országok, főként a vesztesek, így Magyarország gazdasági felzárkózását az új világrenden belül miközben a világpiac is nagymértékben összezsugorodott. A világháború után jelentős gazdasági átalakulások történtek úgy európai, mint globális viszonylatban. Míg az európai gazdaságok főként állami beavatkozással és amerikai kölcsönökkel tudtak újra egyensúlyba kerülni, addig az USA gazdaságában nagyarányú növekedés volt észlelhető, ezért ő vált a világgazdaság fő csomópontjává és mozgatóerejévé. Habár az első világégést követően Washington vette át a világgazdaság irányítását, utólag megállapítható, hogy ekkor még nem egészen volt tisztában a megváltozott gazdasági helyzettel és vezető szerepkörével sem. A könnyen megszerezhető hitelek jelentős mértékű részvényvásárlásra biztatták az amerikai befektetőket a 20. század harmadik évtizedében. A tőzsdei befektetés addig kizárólag a felső osztály tagjainak a kiváltsága volt, de ezekben az esztendőkben az átlag polgárok számára is megvalósítható opcióvá vált. A növekvő kereslet miatt egyre több tucat befektetési alap létesült, viszont a legtöbbjük már eleve spekulációs profillal indult. A fellendülésbe vetett vakbuzgóság elkápráztatta az embereket, akik gyakran nem a megtakarításaikból, hanem a pénzintézetektől felvett hitelkeretekből vásároltak értékesnek tűnő részvényeket. A lelkesedés sok vállalatot is magával ragadott, ami abban mutatkozott meg, hogy ezek szintén kölcsönből vásárolták a részvényeket, és a gyarapodás megállíthatatlanságába vetett meggyőződés következtében egyre több árut termeltek, melyekre egy adott ponton túl már nem létezett valószerű kereslet. Mivel az USA-ban az előállítás mértéke jóval meghaladta a felhasználás reális mértékét, ennek eredményeképpen óriási túltermelés keletkezett és árukészletek sora halmozódott fel. Az első világháború vége többek között a pénzügyi és emberi erőforrások nagyfokú megsemmisülését, gazdasági kimerülést, a fedezet nélküli pénzkibocsátás növekedését és a kereskedelmi folyamatok szétesését jelentette. Ennek következtében jelentősen megnőtt az infláció, a munkanélküliség és a közszükségleti 9

11 árucikkek hiánya. A nagy gazdasági világválság a tőkés világ közötti túltermelési válságaként is értelmezhető. Az amerikai tőzsdekrach, mint a világgazdasági hanyatlás látványos tünete október 24-én riasztó jelek mutatkoztak az értékpapír kereskedelemben, rohamos zuhanásnak indultak a részvényárak a New York-i tőzsdén. Az előző napokban leesett árak miatt a pánikba esett befektetők egy nap alatt 16,4 millió részvényt bocsátottak áruba és mintegy 13 millió értékpapíron adtak túl, vagyis egy óra leforgása alatt majdnem annyit adtak el, mint azelőtt fél év alatt. A bankok mozgósítható pénztőkéje szűkösnek bizonyult, mert az emberek nem kaphatták kézhez az eladásból származó pénzösszegeket. A folyamat október 29-én, a "fekete kedden" tetőzött. A hatalmasra duzzadt kínálattal szemben ekkor már nem állt kereslet, így egy hét leforgása alatt számos részvény értéke a felére zuhant, a felhalmozott vagyonok hirtelen semmivé váltak és a tőzsde teljesen összeomlott. Az USA nemzetközi kölcsöneit visszahívta, aminek következtében az európai bankok sorra csődbe mentek. Ez volt a nyitánya az első, egész világot átfogó, több évig húzódó gazdasági válságnak, amelyhez hasonlót csak manapság élünk át újra. A tőzsdekrach nem előidézője volt, hanem az egyik szimptómája lett a gazdasági világválságnak, ugyanis a bonyodalmak már sokkal hamarább elkezdődtek, mint ahogyan a szakértők ezt akkor észlelhették volna. Erre abból is lehet következtetni, hogy voltak olyan amerikai befektetők, akik Európában vállalkoztak és kockáztatták befektetéseiket, aztán eladták tengerentúli érdekeltségeiket, ami a recessziót tovább fokozta, és így az árupiac még súlyosabb válságba sodródott. Magyarország helyzete és a gazdasági recesszió egyes következményei Az olcsó termékárak mérsékeltebb bevételekhez és súlyos költségvetési hiányokhoz vezettek, s ebből következően folyamatosan megrendült a műtrágyahasználat és a gépiesítés üteme is, ami még jobban lecsökkentette a terméshozamot. Az általános gazdasági hanyatlás miatt a mezőgazdasági termelőegységek gyorsan és nagymértékben eladósodtak. Magyarország eladósodása már 1926-ban, az általános hitelválság kialakulása közben megindult. Ekkoriban komoly külső egyensúlyhiány volt jellemző a magyar gazdasági életre, amit csakis további külhoni kölcsönökkel lehetett kiegyenlíteni. Az ország nemesfém- és devizakészletei kimerültek és az MNB rákényszerült bevetni az arany- és devizatartalékait. Ezen túlmenően az első világháború után megtört tőkeimport szintén súlyosbította a hazai pénzügyi helyzetet. Az 1930-as évek elejére Magyarország a térség legeladósodottabb államává vált, mert külföldi hátralékai mintegy 4,3 milliárd pengőre rúgtak. Ebből 2,5 milliárd hosszú lejáratú, 1,8 milliárd pedig különféle középlejáratú folyószámla-, áru- és váltóleszámítolási kölcsöntípus volt nyarán a nemzetközi pénzügyi- és hitelrendszer csődjének hatásai elérték Magyarországot és mivel a külföldi pénzpiacok rendre összeomlottak, a külföldi hitelezők az összes kölcsönt visszavonták. Májusban a bécsi Creditanstalt-Bankverein-t is elérte a válság. A bankpánik hamar átterjedt Magyarországra, amikor válságba került a Rothschild famíliával jó kapcsolatban lévő Magyar Általános Hitelbank (MÁH). A nyár folyamán az MNB megállapította, hogy a MÁH alaptőkéje nagyrészt megsemmisült. Ekkor felvetődött egy 10

12 bankmentő munkaprogram szükségessége, ahol esetlegesen különböző hitelintézetekkel való egyesülés vagy holding létrehozása révén újrarendezhetnék a kritikus helyzeteket. A fenyegető államcsőd és a fizetésképtelenség kivédése érdekében július 13-án a kormány elrendelték a háromnapos bankszünetet, ami a bankok és a tőzsde teljes szüneteltetésével akarta felszámolni a bankpánikot majd az újbóli megnyitás után jelentősen lecsökkentették a betétkifizetéseket augusztus 14-ig. Továbbá augusztus 16-án aranypengős intézkedéssel megnyugtatták a befektetőket, mely szerint minden augusztus 15-e előtt lerakott betétnek aranypengős fedezetet biztosítottak, így ezek részben megőrizhették az értéküket. Július 17-én átváltottak a kötött devizagazdálkodásra, melynek értelmében zárolták az aranyés devizakészleteket, ugyanakkor a pengő átváltását a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyásához kötötték. A kormány újabb rendelkezése, a transzfermoratórium december 22-én született meg, melyben felszámolták a hosszú lejáratú kölcsönök kifizetését és az MNB-én belül megalakult a Külföldi Hitelezők Alapja. Jóval később azonban, vagyis csak 1937-ben került sor megegyezésre a törlesztésről a kölcsönt nyújtó felekkel júliusában hitelrögzítő megállapodásokban egyezkedtek a rövid lejáratú tartozások kifizetésének felfüggesztéséről. Gömbös Gyula nemzeti munkaprogramjában is jelen volt a pénzintézetek megszilárdítása, ám ez végül nem jöhetett létre, mert az állami vállalkozások szintén fizetésképtelenekké váltak. A költségvetés Magyarországon 1929-től újra deficites volt és 1930-ig már nem is tudott újabb hiteleket szerezni. Ezek után hosszú lejáratú kölcsönökhöz próbáltak hozzájutni, de az egyre súlyosbodó körülmények miatt a nemzetközi pénzpiacokon már nem voltak kibocsátási ajánlatok. Ámbár rövid lejáratú kölcsönöket sikerült megszerezni, melyeket beruházásokra kellett volna fordítani, de ezekkel inkább a költségvetési hiányt rendezték. Így a kormány megszegte a genfi kikötéseket és Magyarországot újra népszövetségi ellenőrzés alá vonták: Royall Tyler és Henry J. Bruce személyében 1938 tavaszáig fennmaradt az ellenőrzés. Nekik az volt a feladatuk, hogy a német minta alapján járható válságkezelési javaslatokat dolgozzanak ki, vagyis növeljék a bevételeket és csökkentsék a kiadásokat. A helyzet rendezése érdekében a kormányzatnak döntenie kellett a stabil árfolyam és a pengő leértékelése között, de az utóbbi javaslatot Popovics MNB elnök egyáltalán nem támogatta. Mindenekelőtt a pénzromlástól való félelem volt az uralkodó érzés, ami a hiperinfláció óta állandóan jelen volt a korabeli emberek gondolatvilágában. A deflációs stratégia végtére is hosszan tartó recesszióként hatott és ez a fő tendencia csak 1938-ban módosult, amikor az újonnan bevezetett pénzügyi stratégia eredményeként, elkezdődött egy enyhe gazdasági gyarapodás. Ez a típusú tartós árfolyam-politika azonban túlértékelt devizát gerjesztett, ami a kivitelre rendkívül negatívan hatott. Az as gazdasági világválság azért érintette annyira súlyosan a hazai gazdasági rendszert, mert az ország ekkor világviszonylatban is a legeladósodottabb államok közzé tartozott, ugyanakkor erősen agrárprofilú volt. A kivitel bő 2/3-a élelmiszerekből és 11

13 nyersanyagokból tevődött össze, így a romló külkereskedelmi cserearány következtében a válság alatt hatalmas bevételi hiányok keletkeztek a gazdáknál és kereskedőknél egyaránt. Ismeretes, hogy az áru-túltermelési folyamat a mezőgazdaságban súlyos árzuhanáshoz vezetett. A világpiaci árcsökkenés mindenekelőtt a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontja volt s a belföldi értékesítést nagyban korlátozta a hazai felvevőpiac alacsony befogadóképessége. A mezőgazdasági termékek ára sokkal alacsonyabb szintre került, mint az iparcikkeké, ezért növekedett az agrárszektor részére előnytelen árkülönbözet és szélesre nyílt az agrárolló. A recesszió alatt a hazai gabona ára 1934 elejére a holtpontra zuhant: az 1928-as 30 pengő/mázsa átlagárról 10 pengő/mázsa alá esett. Ez a romboló erejű hazai jelenség világviszonylatban is meglepőnek minősült, hiszen egyedül az argentínai árszínvonal csökkent még hasonlóan alacsony szintre. A növekvő adók miatt ugyanakkor a hazai mezőgazdaság teljesen fizetésképtelenné vált, miközben a gazdaságok nagymértékben eladósodtak. Mindez megterhelte a nagybirtokosokat is, de negatív következményeit mindenekelőtt a birtokos parasztság érzékelte és ez kihatott az agrárproletariátus helyzetére is. A birtokokon ezért még kevesebb munkást alkalmaztak és inkább a már felvett embereket dolgoztatták keményebben és hosszabb ideig. A mezőgazdasági szegényparaszt készpénzt szinte nem is kapott kézhez, mert bérüket terményben fizették ki nekik ben megszületett az adósvédelemi intézkedés, amely az eladósodott gazdaságok tömeges csődjét volt hivatott meggátolni. Ennek értelmében, a programban résztvevő gazdaságok állapotuk stabilizálódása folytán már a harmincas évek közepe táján elkezdhették adósságaikat visszafizetni. Az állam többfajta módszert is felkínált megsegítésükre. Például külön pénzalapot hoztak létre a mezőgazdaság támogatására, melyből fedezték többek között a Boletta-rendszert 4 (ártámogatási intézkedés), a vasúti fuvarkedvezményeket, a termelési eszközök díjcsökkenését, és az értékesítés más különféle szubvencióit. A válságra adott egyik kormánymegoldás a boletta volt. Az egyes gabonaneműek értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről című törvénycikket, amely intézkedés július 15-én látott napvilágot, 1933 nyarán vezették be. A Boletta-rendszer egy olyan gazdavédelmi programkeret volt, amelyet a gazdák egészen 1941-ig vehettek igénybe. Ennek az volt a lényege, hogy a termelő a vevőktől minden eladott mázsa gabona után a vételáron felül gabona jegyet, bolettát kapott. Ez értékpapírként működött és adót lehetett velük törleszteni, de készpénzre is átválthatók voltak. Ez a gabonatermelő birtokosokon segített, ám a városi lakosság kenyérellátását megdrágította. Általános jelenség, hogy az áru-túltermelési válság az iparban végül kibocsátás csökkenéshez vezetett és így csaknem 20 %-kal csökkent az ipari termelés. Lelassult a vas- és acélgyártás, a kohóipar, a gépgyártás és a bányászat, amin belül a szénbányászat kivételt képezett. Ezen kívül a faiparban keletkezett a legsúlyosabb termelésesés. A hagyományos, létfontosságú áruk termelése csak kisebb ütemben károsodott, így a textilipar, bőripar, papíripar, vegyipar, villamos ipar és a konzervipar még növelte is termékkibocsátását. Felismerhető, hogy az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerőteljesebben a termelőeszközöket évi Országos Törvénytár: Corpus Juris, Magy. Kir. Belügymin., Bp , o. 12

14 előállító iparágakat, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártást és az építőanyag-ipart érintette a pangás. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil-, a bőr- és a papíripar, itt csak 2-4 %-os visszaesés következett be. Látható, hogy az as recesszió eredményeként Magyarországon leginkább hitel- és agrárválság keletkezett. Az agráráruk világpiaci ellenértékének mintegy 70 %-os zuhanása kritikus állapotba hozta a magyar mezőgazdasági kivitelt. A jelentős mértékben exportra termelő mezőgazdaság terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúli államok fejlettebb technikai szinten és alacsonyabb önköltséggel dolgoztak. Az agrártermékek utáni exportbevétel és a nemzetközi tőkebehozatal hiánya a csőd szélére sodorta az országot. Ezek a fejlemények leblokkolták a 20-as évek közepétől beindult enyhe növekedést. A mezőgazdaság és az ipar révén a társadalom is megsínylette a gazdasági recesszió következményeit. Lecsökkent a parasztság fizetőképessége, miközben az adók kifizetésére és a földtulajdon fenntartására hitelt vettek fel, úgyhogy rohamosan megnőtt az eladósodás. Az átalakult értékesítési viszonyok következményeképpen egyre több ember volt képtelen folyamatosan fizetni az adó- és hitelterheket, a bérleti költségeket, ezért a földműveseknek tömegesen fel kellett adniuk a földtulajdonaikat. A súlyos gazdasági hanyatlás a középréteget is érintette, hiszen a kereskedői, kisiparosi réteg többségének a jövedelme a válság éveiben az adómentes létminimum alatt maradt. A köztisztviselői és egyéb értelmiségi rétegekre a fizetések zuhanása mellett a nagyszámú leépítések is kimondottan negatívan hatottak, az iparban dolgozók helyzetét pedig elsősorban a munkanélküliség nagymértékű növekedése nehezítette meg. A nagy válság után Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban kezdődött, előmozdította a recesszió utáni fellendülést. Elkezdődött a kőolaj és a villanyáram szolgáltatása, a gépkocsigyártás, ami igazi ipari húzóágazattá alakult. Ekképpen autópályákat, hidakat, alagutakat, benzinkutakat és javítóműhelyeket, autós vendéglátó-helységeket építettek mindenhol. Közben megindult az első Londont és Párizst összekötő légi járat is. A rádiózás elterjedése forradalmasította a hírközlést. A háztartásokban felbukkannak az elektromos háztartási készülékek és a bakelit. Az as gazdasági világválság gyötrelmei után 1935-től kezdődően valamelyest újra fellendült a magyar gazdaság, miközben a mezőgazdasági termékek számára sikerült biztosítani a német és olasz piacot. Mindez azonban csupán arra volt elégséges, hogy munkalehetőséghez juttassa az olcsó és nagy létszámú hazai munkaerőt. Az mezőgazdaság modernizálása fokozatosan leállt és a meglévő gépparkot csak kétharmados arányban használták ki. Megnőtt a főként emberi, állati erővel dolgozó gazdaságok termelése, és javult az állatállomány minőségi összetétele. Következésképp a baromfiexport a duplájára, a vajé a negyvenszeresére nőtt, de továbbra is a gabonafélék és a nyers termékek képezték a mezőgazdasági kivitel nagy részét. A fogyasztási árukat gyártó textil-, bőr- és papíripar terméseredménye a korszakban a duplájára emelkedett, ami elsősorban az elzárkózó 13

15 gazdaságpolitika hatása miatt történt ilyen gyorsan. Kimagasló eredményt ért el a konzervipar, ami miatt a Globus-konzerveket külföldön is előszeretettel vásárolták. Az as években fedezték fel a szárazföld egyik legnagyobb bauxit lelőhelyét Magyarországon, s az 1930-as években átlagosan évi félmillió tonna ércet termeltek ben megépült az első magyarországi timföldgyár, majd 1935-ben az első alumíniumkohó ben az új kormányfő, Gömbös Gyula elgondolásait 95 pontos Nemzeti Munkatervében foglalta össze. A program többek között gazdasági fellendülést és egy újabb földreformot ígért. A területi revíziók miatt megnőtt Magyarország német függősége, miközben a magyar politika lassanlassan jobbra tolódott. Darányi március 5-én, győri beszédében meghirdette Magyarország felfegyverkezését, és ez az elhatározás a békeegyezmény világos megszegése volt. Az szeptember 1-jei, Lengyelország elleni német támadással kitört a második világháború. Stefano Bottoni legújabb könyve alapján rátérünk a periférikusság és a kelet-európai térség további kérdéseire ben megjelent a Magyar Történelmi Emlékek Értekezések sorozat következő kötete, melyben ezúttal Bottoni olasz-magyar történész, a Történeti Intézet főmunkatársának művét közölték. A szerző üzenete a magyar olvasóhoz az, hogy az ország, amiben élnek nem csak úgy önmagáért létezik, hanem a kelet-európai térség szerves alkotóeleme, de még ezen túl is egy bonyolultabb, folyamatosan átalakuló globális, időnként antagonisztikus viszonyrendszerben létezik és folyamatosan módosul. Már maga a cím is programértékű, mivel a szerző ezzel a kulturális globalizáció ellentmondásos kelet-európai recepcióját elemző könyv fő üzenetére utal. 5 A várva várt Nyugat cím figyelemre méltó lehet azok számára, akik érdeklődnek a kultúrák kölcsönhatása és még inkább Magyarország jelenkori modernizációs, felzárkózási kísérletei iránt. A szerkesztő (Kovács J. M.) rámutat arra, hogy a nemzetközi nyelvi elemek között rengeteg olyat találunk, melyek jelentéstani bonyolultságuk, vagy éppen a sematikusságuk miatt nem feltétlenül képesek visszaadni az ember számára a saját mikrokörnyezetében észlelt realitásokat: nyilvánvaló, hogy a kultúra és a globalizáció pontosan ilyen kifejezések. E két elgondolás összekapcsolása, összhatása és többsíkú vizsgálata révén értékelhető, hogy miként találkozik régiónk a Nyugattal, amit nem lehet egyszerűen csak a rendszerváltás eredményeként beállítani, mivel ha tudatosan mélyebbre ásunk a történelemben egy régebben elkezdődött és feltehetőleg hosszan tartó folyamat következményeiről beszélhetünk. A kötet rácáfol Peter L. Berger által felállított globális kultúrával kapcsolatos leegyszerűsített négyarcú modelljére, vagyis azt az álláspontot erősíti, hogy ez a minta időközben igencsak fellazult és megváltozott. Ez olyannyira igaz, hogy a feltételezett négyarcúság helyett a szakértők mára már minduntalan a szellemi-kulturális áttételek többé-kevésbé átláthatatlanul sokszínű útjáról és módjáról referálnak. Magyar viszonylatban már a könyv Szilágyi Ákos által írt nyitó tanulmánya ( Két globalizáció Magyarországon ) is meglepetés erejű témafelvetés. Szilágyi a globalizáció 5 Bottoni Stefano, 2014, 7.o. Ténylegesen itt Kovács János Mátyás: A zárva várt Nyugat. Kulturális globalizáció Magyarországon Sík Kiadó, Bp., 2002-es tanulmány- és esszékötetről van szó. 14

16 kétféle pályájáról ír, miszerint megkülönbözteti a szovjetek által bevezetett elő-globalizációt, mint lehetséges modernizációs mintát a nyugatitól. A szerző szerint a szovjet típusú modernizáció két szakasza között is nagy eltérés van: az első, ideologikus fázisban megkísérelték elméleti eszközökkel helyettesíteni a hiányzó anyagiakat, a második, fogyasztói ciklusban pedig a jómódú, fogyasztói társadalmat utánozták, - persze sikertelenül. A tanulmány kivételes észrevételeket összegez és a kötelező orosz nyelvtanulást szellemesen a szovjet világnézet latinjaként állítja be, azaz szerinte ez egy holt nyelv. Kovács Éva a taszári amerikai-katonai jelenlét dimenzióit fejtegeti, ezen belül is a gyarmatosító diskurzus felbukkanását és az így kialakult változatos utakon futó, de a kolonizációs logikát állandóan alkalmazó, amerikai-magyar közvetlenebb viszonyrendszert studírozza. Nagyon tanulságos a kolonizációs párbeszéd mentén kialakult munkahelyi összeütközések sorozata és a hazai médiákban lecsapódó értelmezése. Nyíri Pál a társadalmi együttélés egy másik élénk típusának, a kínaiak budapesti ittlétének címezte tanulmányát. Nyíri úgy gondolja, hogy ez esetben párhuzamos globalizációról van szó, melynek főszereplői a hirtelen, de egyénien megújuló Kína és az őt képviselő kínai diaszpóra. A tanulmány függelékében a szerző sikeresen bemutatja, hogy miképpen látja a magyarokat egy másik civilizáció tagja, és milyen javaslatai lennének a hazaiak számára a sikeresebb együttélés érdekében. Acsády Judit a Kellett nekünk feminizmus című írásában arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy a nyugati szellemi formák átvétele rendkívül változó kimenetelű lehet és a sikertelenség élményét is magában hordozza. Kamarás István épp ellenkezőleg, az ilyen típusú minták eredményességével foglalkozik és az evangéliumi protestantizmus magyarországi sikerességét a Hit Gyülekezete alapján szemlélteti. Kamarás rámutat arra, hogy e vallásban szétválaszthatatlanul vannak összekapcsolva a hagyományos, keresztény elemek a szabadelvűbb világias gyakorlatokkal és a merev Biblia-magyarázás a túlfűtött állapottal. Kellő terjedelem híján itt most nem vállalható a kötet valamennyi tanulmányának a további bemutatása, csak egy rövid felsorolás erejéig említhetőek meg még a Globus-kör nevű csoport tagjai és témái a könyvből. Idetartozik Melegh Attila, aki a Kelet-Nyugat modernizációs lejtőjét mutatja be, Medgyes Péter, aki az angol nyelv diadalútjáról ír, Haraszti Miklós, aki a némileg átalakult magyar sajtóról értekezik, Reszkető Petra és Váradi Balázs, akik a tudományos címek nehezen megérthető rendszerét kritizálják, Sík Endre, aki a kapcsolati tőke szerepét taglalja, Zentai Violetta, aki a Soros Alapítványt mutatja be, Dalos György, aki a 99-es frankfurti könyvvásárt elemzi, végül pedig a szerkesztő záró tanulmánya, melyből kiderül, hogy az átmenet egy kimondottan bonyolult folyamat. K. J. Mátyás Vissza a fősodorba című záró elemzésében azt a problémakört is vizsgálja, miszerint nem elhanyagolható mit is visz a magyar közgazdaságtan a közösbe. K. J. Mátyás a hibridizáció koncepcióján keresztül mutatja be a nyugati tudományos modellek keleti felszívódásának változó eredményekkel összeköthető módozatait. Következtetésként leszögezhető, hogy a nyugatosodás folyamata többnyire a visszatalálás körülményéhez köthető, ami valójában egy nehézségekkel teli történelmi szakasz. Maga a történet jóval a rendszerváltás előtt elkezdődött, sőt még jelenleg sem fejeződött be. Egy 15

17 jellegzetes példája ennek a kelet-európai közgazdászok vontatott elfordulása a polgazdos, túlpolitizált és hatástalan áltudománytól és nagyon lassú újraigazodása a nyugati főirány talán neoklasszikus-féle közgazdaságtana felé. Valójában az sem biztos, hogy meddig érvényesek azok a nézetek, amelyek a nyugati közgazdaságtan látszólagos sikereit a kolonizáló retorikán keresztül gondolják ábrázolhatónak. A továbbiakban visszatérünk Bottoni szintézisére. A fentiek alapján érzékelhető, hogy a történész által választott cím A várva várt nyugat figyelmeztető és provokáló is egyben, mert azt sugallja, hogy a magyarok nyugatváró alaphozzáállása egy még ma is tartó történet. Ugyanakkor a szerző utal a kötethez kapcsolódó magyar elő-szakirodalomra, mintegy beágyazva ezzel saját könyvét a hazai irányvonalakba. Eszerint Bottoni a szovjet tömb rendszerszintű vizsgálatát merőben új megközelítések alapján képzeli el, amilyenek például Appelbaum 6 és Kalmár 7 szintézisei. A szerző külön kiemeli, hogy Kalmár makroszintű összehasonlító elbeszélése és sokrétű elemzése nagy kihívást jelent a magyar történetírásnak. Nem csoda, hogy a kutatói pályán ilyen újszerűnek számító attitűdök, mint például a jelen kötet is, hazai szinten polemizálásként is felfoghatóak, viszont ha az olvasó megpróbálja megérteni az alternatív látásmódokat és kizárólag a szellemi-tudományos eredményekre összpontosít, akkor a sikerélmény is biztosított, hiszen ilyen műveken keresztül nagymértékben szélesedhet a látókörünk. Mivel Bottoni jellegzetes mintákat vesz alapul és amellett messzemenően bizonyítja saját műve eredetiségét, ezért az ő szintézise is nyugodtan besorolható a rendkívül újszerű hazai, de nemzetköziségre törekvő regionális történelmi bemutatások sikeres körébe, persze nem a teljesség igényével. Az eredeti, olasz nyelven megírt és 2011-ben kiadott szakkönyvet a történész főként az olaszországi szakmai közönségnek szánta, de az MTA Történettudományi Intézete gondozásában 2014-ben magyarul is megjelenhetett. Az átdolgozott magyar nyelvű kiadásban a szerző alapvetően külső szemlélői álláspontra rendezkedett be. A kitekintés empatikus, régiótörténetszerű vizsgálódás és főként a két Európa egybenövését akadályozó gondokra összpontosító, problémaközpontú megközelítés. Az összehasonlító jellegű szintézis Kelet- Európa jelenkori történelmének lényegbevágó és időszerű témáit is megragadja. Érzékelhető a szakértő azon törekvése, hogy a széles körű időrendi kereten belül tematikus párhuzamokat és reprezentatív példákat keressen, eszerint egy-egy kelet-európai ország gazdasági, politikai és szociális viszonyát párhuzamosan mutatja be. Nem Magyarországról kiindulva tanulmányozza azonban az ország helyzetét, hanem az egész térséget foglalkoztató átfogó jellegű kérdések segítségével és különféle távlatokból kérdez rá a magyarság és más szomszédos népek állapotára. Az alapvető kérdések a következőek: Hogyan jött létre Kelet - Európa fogalma? Mikor, miként alkalmazták és milyen vonatkozásokban jelent meg a huszadik század alatt ez az 6 Bottoni Stefano, 2014, 8. o. A történész itt Appelbaum A. : A Vasfüggöny-Kelet-Európa megtörése, Libri, Bp., 2014 című művére hivatkozik. 7 Bottoni Stefano, 2014, 8. o. A szerző itt Kalmár Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer, Osiris, Bp., 2014 munkájára utal. 16

18 elgondolás? Érdemes-e még Kelet-Európát koncepcióként felhozni, és a régió múltját külön taglalni a hidegháború után egységre törekvő Európában? Megállapítható, hogy a források egyrészt nemzetközi eredetűek, másrészt az olaszon, angolon kívül jelen van a magyar és a román szakirodalom is. A 2010 után megjelenő szakkönyvek csak részben vannak beépítve a történelmi elemző-bemutató munkába, de erre a szerző maga is utal műve előszavában. Bottoni azt állítja, hogy amennyiben ezen szakmunkák teljes spektrumára kiterjedt volna a figyelme, túlságosan nagy terjedelmű lett volna a jelen kiadás. Hiányzik viszont az 1919 utáni két évtized szakmai eredményeinek méltatása és a két háború közötti időszak magyar viszonylatainak taglalása is. Ezt a szerző azzal indokolja, hogy egyfelől ezek vizsgálatához nem elegendő a szakértelme, másfelől pedig Palotás 8 e korszakra vonatkozó összefoglaló elemzése jó eligazítást nyújt az olvasóknak. Aki azonban azt hinné, hogy ezzel kimerült a szakember e korszakkal kapcsolatos további ajánlata az téved, mert a 17 oldal 27 lábjegyzetében további idevágó utalások vannak: a két világháború közötti időszakról kiadott és a kommunista periódussal kapcsolatos vizsgálódások közül Rothschild köteteit javasolja, mert Bottoni szerint ezekben kiválóan párosul az összehasonlító történelem és a politikai mikroelemezés módszere. 9 Ezek a művek azonban nem érintik Kelet-Németországot és a Baltikum országait, ezért kiegészítésként ajánlottak Ian Jeffries és Robert Bideleux kötetei is. E szerzők azonban lemondanak az időrendi keretekről és inkább a kultúrtörténetre valamint a gazdaságtörténetre összpontosítanak. 10 Ugyanakkor a gazdasági kérdések és a perifériával kapcsolatos részletesebb vizsgálatához ajánlott Berend T. Iván művét is forgatni. 11 Amennyiben az olvasót inkább a térségben végbemenő társadalmi folyamatok és változások érdeklik, akkor érdemes megnézni Pittaway 12 ezzel kapcsolatos megfontolt fejtegetéseit. Az összefüggőbb szemléletmódok, alapfogalmak, statisztikák és a zártabb időrendi sorrendek híveinek Bottoni két összefoglaló művet is ajánl, Magocsi és Webb tollából. 13 A szerző által említett magyar és nemzetközi művek csakugyan jellegzetes irányú, példaértékű adatfeldolgozások és egyben a szakember történetirodalomban való jártasságának messzemenő bizonyítékai is. Amennyiben az olvasó a felsorolt könyveket így kombinálja és 8 Palotás E.: Kelet-Európa története a 20. század első felében. Osiris, Bp., Bottoni Stefano, 2014, 17. o. A történész ajánlását követve lásd: Rothschild, J.: East Central Europe between the World War. IX: A History of East Central Europe. University of Washington Press, Washington DC, 1974, valamint Rothschild, J.3: Return to Diversity. A Political History of East Central Europe since World War II. Oxford University Press, Oxford, (3rd ed.). 10 Bottoni Stefano, 2014, 17. o. A szerző további ajánlása: Bideleux, R. Jeffries, I.: A History of Eastern Europe. Crisis and Change. Routledge, London-New York, (2nd ed.) 11 Bottoni Stefano, 2014, 17. o. A szerző egy következő utalása: Berend, I. T.: Central and Eastern Europe, Detour from the Periphery to the Periphery. Cambridge University Press, Cambridge, (magyar kiad. 1999). 12 Pittaway, M.: Eastern Europe Arnold, London, Magocsi, P. R.: Historical Atlas of Central Europe. University of Toronto Press, Toronto, (2nd ed.) és a történelmi adatbázissal kapcsolatosan Webb, A.: The Routledge Companion to Central and Eastern Europe since Routledge, London-New York,

19 elfogadja a szerző szemléletmódját, valóban széles körű képet kaphat a kelet-európai régió mozaikszerűségéről, és ezzel párhuzamos összetettségéről is. A történész megjegyzi, hogy formálóan hatottak rá a magyar közéleti eszmecserék és a különféle historiográfiai viták. Úgy gondolja, hogy a jelentősebb eszmefuttatások mögött nagyrészt a magyar jelenkori történelem egyes megválaszolatlan kérdései húzódnak meg, melyek bizonyos értelemben állandó szakmabeli feszültséghez is vezetnek, ami különösképpen szétforgácsolja a magyar kutatókat és így olvasótáborukat is. Bottoni megközelítése újszerű és nemzetközi is egyben: szerinte a befelé forduló magyar szakmát és az olvasótábort érdemes felrázni abból a fajta önáltatásból, amelyben jelen pillanatban fogva tartják saját magukat. Mindent összevetve az embereknek rá kell jönniük arra, hogy országuknak nem egymagában és önmagáért kell léteznie, hanem a régió alkotóelemei közt egy éppen olyan fontos puzzle-ként az egészben, mint egy másik szomszédos ország. Ám itt nemcsak magáról a kelet-európai övezet amúgy is sokszínű kulturális etnikai jellegéről van szó, fontos felismerni azt a körülményt is, hogy ez az egész egy szélesebb körű globális rendszerben mozog. Ebben sok politikai-gazdasági tényező folytonosan és viszonylag hirtelen vagy éppen nagyon lassan alakul át, ám egyes hagyományos és öröknek hitt viszonyrendszerek mégis felborulnak. Ilyen értelemben különlegesen alakul az államnemzeti-nemzetállami létesítmények és az Európai Unió kölcsönös egymásra hatása is. A történész már a bevezetésben a Kelet -Európa fogalmának eredetét és használati keretét vizsgálja. Megállapítja, hogy a kontinens keleti részén e földrajzi szakfogalom elsősorban (ön)legitimációs törekvések és emocionális érvek mentén volt értelmezve. Így egy politikai és kulturális töltetű kifejezés lett az eredmény, amit a térségben minden entitás másként és másként értelmez. Nyugaton viszont elfogadott érv, hogy a mai kelet-európaiak számára Kelet-Európa történeti és erkölcsi stigmának számít. 14 Érdekességként azt is megemlíti, hogy amíg a jelentősebb nyugati egyetemi centrumokban a mai napig létezik kelet-európai tanulmányok szakirány, addig keleten folyamatosan elavul a térség eredeti majd egy emberöltőn keresztül megélt közös története: sorsközössége. Megfigyelhető, hogy sehol nincs egység abban, hogy ténylegesen mely országok tartoznak a keleti fogalomba: úgy az ENSZ, mint a CIA World Factbook-ja más és más államokat sorol ebbe a körbe. Sőt a CIA magát a térséget is külön alkategóriákra osztja, vagyis Közép-Európa (Ausztria, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) Kelet-Európa (Fehéroroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Moldova és Ukrajna) és Délkelet-Európa (Albánia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Románia, Montenegró, Szerbia és Törökország). Oroszországot viszont transzkontinentális országként határozza meg. Az olasz földrajzi atlaszok alapján ellenben Oroszország a kelet-európai térség részeként van ábrázolva. Bottoni megjegyzi, hogy Kelet- 14 Bottoni Stefano, 2014, 9. o. 18

20 Európa alrégiói témájában még jelentősebb fogalmi zűrzavar uralkodik, mivel minden nép tudatában korábbi birodalmak és sokszor átrajzolt államhatárok léteznek. 15 A keleti értelmezések kapcsán a történész leszögezi, hogy a külföldi közvélemény részére nem egészen egyértelmű például a magyar Kárpát-medence elnevezés, vagy a román dunai-kárpáti régió kifejezés, ami egy nacionalista meghatározásként keletkezett és a mai Románia legitim elődjeként értékelhető. Így a szakértő kitűnően érzékelteti az olvasóval, hogy Kelet-Európa alegységeit illetően még nagyobb a zavar, mint magával a főfogalommal, miközben az biztos, hogy a főfogalom kapcsán sincs egyértelmű meghatározás. Bottoni szemléletesen megragadja az európai földrész keleti felével kapcsolatos fontosabb dilemmákat: Ebből a rövid felsorolásból kiderül, hogy Kelet-Európa korántsem tárgyilagos földrajzi vagy politikai fogalom, a hidegháború lezárása óta pedig elveszítette saját legitimitását, mert a nyugathoz való közeledés megfosztotta saját ideológiai másságától. Kelet-Európa határai tehát könnyen idomulnak a változó politikai környezethez, miközben már évtizedek óta az egész régiót alapvetően csak a nyugati civilizációhoz való viszonya foglalkoztatja. Kiterjedtsége ellenére Kelet-Európa nem alkot önálló pólust, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális szempontból. Nyugathoz méri magát és onnan vár minden impulzust a 19. századtól örökölt mintakövető magatartástól vezérelve. 16 Bottoni kiemeli a keleti régió politikai és történeti határainak egyes történelmileg ismertebb, de folyton módosuló körvonalát, ugyanakkor beazonosít néhány gazdasági, társadalmi és történelmi elmaradottsággal kapcsolatos fontosabb tényezőt, illetve sztereotípiát is. Mindezt a keleti övezet etnikailag színes kerethátterében helyezi el és nem feledkezik meg a nemzetállami legitimitásra törekvő szerteágazó kölcsönhatásokról sem. Arra is felhívja az olvasó figyelmét, hogy tényként kell kezelni: Kelet- Európa politikai térségként nem létezik, mivel a második világháború előtt ez a megnevezés ilyen formában teljesen ismeretlen volt. A továbbiakban a történész Wolffra 17 utal, aki szerint a nyugati civilizációs eredmények ellenpólusaként az európai felvilágosodás idején terjedt el a keleti jelzős szóhasználat Európán belül. Egyúttal röviden bemutatja Masaryk Európával kapcsolatos politikai elgondolását (střední Europa), vagyis Köztes-Európa tervét, amely Törökországot és Görögországot is magába foglalta. Ellenben a střední Europa politikai megfontolások miatt nem tartalmazta az ellenségesnek tekintett Ausztriát és Németországot. Ugyanakkor Bottoni jelzi, hogy nem összetévesztendő a Köztes-Európa kifejezés (Zwischeneuropa, mely a régió földrajzi kiterjedést emeli ki) és a Mitteleuropa terminus. Az utóbbi elgondolás az első világháború előtt volt használatos és olyan személyiségek köréből eredt, mint Friedrich Neumann, Walter Rathenau vagy Friedrich List. Ez a fogalom előrevetítette a német, szláv és magyar népek közötti szerteágazó koalíció lehetőségét, és pont Németország vállalta volna az 15 Bottoni Stefano, 2014, 10. o. 16 Bottoni Stefano, 2014, 10. o. 17 Wolff L.: Inventing Eastern Europe. The Map of Civilization on the Mind of the Enlightenment. Stanford University Press, Stanford (CA),

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében

Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében 656 VÁRHEGYI ÉVA Sebezhetőség és hitelexpanzió a mai válság fényében (Antal László könyvének érvényessége) A cikk azzal kíván emléket állítani Antal Lászlónak, hogy 2004-ben megjelent könyve két fontos

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás

2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás 6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere-

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta*

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Cikkünk a 28 29-es pénzügyi és gazdasági válság magyar és más feltörekvõ piaci állampapír-kibocsátásokra

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év

ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év ÉVES BESZÁMOLÓ ÜZLETI JELENTÉSE 2015. év 1) A GAZDASÁGI KÖRNYEZET 2015. ÉVI ALAKULÁSA, VÁRHATÓ 2016. ÉVI HATÁSOK Az egészségpénztárak működésére igen érzékenyen hatnak az egyes jogszabályváltozások, a

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt.

Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Vasúti szállítás Magyarországon Vernes András Kereskedelmi igazgató MÁV Cargo Zrt. Magyarországi áruszállítás helyzete és kilátásai Nemzetközi kitekintés vasúti árufuvarozás Versenytársak Gazdasági válság

Részletesebben

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu

A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. szeptember 8. Vezetői összefoglaló Hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek kismértékben emelkedtek, az amerikai tőzsdék zárva tartottak. Ma reggelre a vezető devizák többségével szemben

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. június 13. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége veszteséggel zárta a tegnapi kereskedést. Csütörtökön a forint tovább folytatta esését. A BUX 8,2 milliárd forintos

Részletesebben

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. október 13. Vezetői összefoglaló Hétfőn vegyesen zártak a vezető nemzetközi részvényindexek, de jelentős elmozdulást egyik sem mutatott. A hazai fizetőeszköz mindhárom vezető devizával szemben

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok

Jelentés 2009. január QUAESTOR Befektetési Alapok Jelentés 2009. január Befektetési Alapok Alapok Jelentés 2009. január Aranytallér Vegyes Alap Ajánlás: Magyarországi kötvény- és részvénypiaci eszközökbe fektet. Kiegyensúlyozott vegyes alapunk közepes

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december

hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december hajónapló havi tájékoztatás a K&H megtakarítási cél október alapok részalapja befektetőinek 2015. december K&H megtakarítási cél - október rés 2015. ember Befektetési stratégia Az alap célja, hogy egy

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben