Vállalkozói Hírlevél 14. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vállalkozói Hírlevél 14. TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 A Munkáért!"

Átírás

1 Vállalkozói Hírlevél 14. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

2 Tartalom Javulás vagy stagnálás?....3 TTIP: az USA és az EU gazdasági kapcsolatainak új generációja....7 Az MNB további 500 milliárdos keretösszeget nyit meg: indul az NHP plusz...9 Az energiaárak hatása az inflációra Minimálbérek az OECD-térségben a válság után A járműgyártás évi 20 százalékos növekedése húzza magával az ipart... 22

3 EURÓPAI HÍREK Javulás vagy stagnálás? A fiatal vállalkozók helyzete az EU-ban és Magyarországon A European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (Eurofound) Fiatal vállalkozások Európában elnevezésű kutatásának részeként a Kopint-Tárki Magyarország-specifikus tanulmányt készített a fiatal vállalkozók ösztönzésére szolgáló kezdeményezésekről és intézkedésekről, amely a Fiatal vállalkozók Európában: A fiatal vállalkozók jellemzői és értékei címet viselő nagyobb projektbe ágyazódik. A projekt részletes képet ad a fiatal vállalkozók jelenlegi helyzetéről az Európai Unió és az egyes tagállamok tekintetében. A fiatalkorú munkanélküliség szintje továbbra is magas számos Európai Uniós tagországban. Mindeközben egyre nagyobb figyelem terelődik a munkaerőpiactól történő hosszú távú távolmaradásnak a gazdasági és szociális következményeire. Tekintettel arra, hogy a vállalkozók fontos szereppel bírnak az új munkahelyek létrehozásában és a fenntartható növekedés elősegítésében, a fiatal vállalkozók támogatása, Európa vállalkozóbarát arculatának kiépítése nemrég prioritássá vált az EU politikai napirendjén. Annak ellenére, hogy egyre nagyobb politikai érdeklődés fordul a vállalkozók és azon belül is a fiatal vállalkozók felé, a dolgozó európai fiatalok elenyésző hányada dönt az önfoglalkoztatás mellett. Példaként felhozható a 2011-ben indított Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés (Youth Opportunities Initiative) és a Fiatalok Foglalkoztatása csomag (Youth Employment Package), melyek végül az Ifjúsági Garancia Program bevezetéséhez vezettek 2013 áprilisában. A Program továbbtanulási, továbbképzési, avagy munkalehetőséget kínál azoknak a 25 év alatti fiataloknak, akik már befejezték tanulmányaikat vagy már több mint 4 hónapja munkanélküli státusszal rendelkeznek. Az Európai Bizottság 2013-ban szintén elindította a Fiatalok Foglalkoztatása Kezdeményezést és a Dolgozzunk együtt az Európai fiatalokért Felhívás a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére programot, hogy segítse az Ifjúsági Garancia Program implementációját és ösztönözze a fiatal befektetőket. Ezen túl, 2013-ban a Bizottság kiadta a Communication on the Entrepreneurship 2020 Action Plan programtervezetet, amely javaslatokat tartalmaz egyrészt az Uniós vállalkozói potenciál kiaknázására, másrészt a vállalkozásokat jelenleg is akadályozó korlátok megszüntetésére. Azonban annak ellenére, hogy egyre nagyobb politikai érdeklődés fordul a vállalkozók és azon belül is a fiatal vállalkozók felé, a dolgozó európai fiatalok elenyésző hányada dönt az önfoglalkoztatás mellett. (2013-ban a éves korosztály mindössze 6,5%-a, ami 2,7 millió fiatalt jelent). Komoly különbségek mutatkoznak meg a tagállamok között is, az értékek az olasz és görög 15%-tól egészen a német és dán 3%-ig mozognak. A 2008-as adatokhoz képest 2013-ra a fiatal önfoglalkoztatottak aránya 6,3%-ról 6,5%-ra növekedett az Unióban. A növekedés jelentősebb volt néhány keleti és Mediterrán országban, mint például Görögországban (12,6%-ról 16%-ra), Olaszországban (14,6%-ról 15,3%-ra) és Csehországban (8,7%-ról 9,9%- ra). Azonban, a növekedés mellett számottevő csökkenés is tapasztalható például Cipruson (8,9%-ról 7%-ra), Írországban (4,7%-ról 3,6%-ra) és Romániában is (11,4%-ról 10%-ra). 3

4 EURÓPAI HÍREK Az önfogalalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztattosság százalékában (15-29 éves korosztály) EU tagállamonként, Dánia Németország Luxemburg Ausztria Írország Litvánia Szerbia Magyarország Észtország Franciaország Finnország Szlovénia Bulgária Portugália Lettország EU28 Hollandia Ukrajna Ciprus Málta Horvátország Belgium Spanyolország Lengyelország Csehország Románia Szlovákia Olaszország Görögország Forrás: Eurostat, Labour Force Survey Az Európai Unióban a nem foglalkoztatott és nem tanuló fiatalok gazdasági összköltsége 2013-ban elérte a 162 milliárd eurót, közel 10 milliárd euróval meghaladva a 2011-ben becsült szintet. A kutatás megállapítja, hogy habár hét év eltelt az Európai Uniót is megrázó világgazdasági válság kitörése óta, a fiatal munkanélküliek száma sok tagországban még mindig a válság szintjén stagnál. Az Eurostat mérései szerint, amíg a munkanélküliség szintje 2014 augusztusában 10,1%-on állt az EU-ban, a fiatal munkanélküliség szintje ennek több mint duplája, 21,6% volt. A 2013 januárjában mért 23,6%-os csúcsszinthez képest azonban még így is moderált javulás figyelhető meg. A válság felerősítette a tagállamok között meglévő különbségeket, amíg Németországban és Ausztriában a fiatal munkanélküliség 9% alatt mozog, a helyzet továbbra is súlyos Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Horvátországban augusztusában, ezekben az országokban a fiatal munkanélküliek százalékos megoszlása 53,7%, 50,6%, 44,2% és 43,9% volt. Habár a legtöbb országban mérsékelt javulás tapasztalható, Olaszországban továbbra is fokozatosan romlik a fiatalok helyzete. Az Eurofound 2014-es mérései szerint a gazdasági költsége annak, amit az európai társadalmak fizetnek azokért a fiatalokért, akik nem foglalkoztatottak, nem vesznek részt oktatásban vagy bármiféle 4

5 EURÓPAI HÍREK képzésben 2013-ban elérte a 162 milliárd eurót, közel 10 milliárd euróval meghaladva a 2011-ben becsült szintet. A gazdasági vonatkozáson felül az Eurofound úgy találta, hogy a munkaerőpiactól való távolmaradás a fiatalokban fokozza a társadalommal és az állami intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság, valamint a szélsőséges politikai viselkedés kialakulását. Számtalan tanulmány kimutatta, hogy az emberek nagy többsége csak életük későbbi szakaszán adja a fejét vállalkozás indítására, miután összegyűjtötte a szükséges tőkét és szakmai tapasztalatot. Ezért általánosan tapasztalható, hogy inkább az idősebb korosztály és a férfi nem kezd vállalkozásba az Európai Unióban. Ez az állítás tökéletesen összeegyeztethető azon Eurostat adatokkal, melyek szerint az önfoglalkoztatott fiatalok százalékos megoszlása a korral párhuzamosan növekszik az Unión belül. Amíg a éves korosztály csupán 4,2%-a önfoglalkoztatott, az érték az éves korosztályban 20,4%-on állapodik meg Az önfogalalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztattosság százalékában, korcsoportok szerint, EU28, év év év év év év év év 65 év fölött Forrás: Eurostat, Labour Force Survey Az összeurópai kép tehát egyelőre nem túl bíztató, a javuló tendenciák elszórtan és lassan bontakoznak ki a kontinensen. Látható, hogy az Európai Unió minden erőfeszítése és végrehajtott kezdeményezése ellenére nagyon kevés fiatal indít vállalkozást és válik önfoglalkoztatottá, az elindított vállalkozások legtöbbje pedig kisléptékű, magas kockázatokkal. A tanulmány Magyarország specifikus esettanulmányát a Kopint-Tárki készítette el. Ebben rámutat, hogy a Magyarországon tapasztalható helyzet is az összeurópai trendvonalat követi, habár az utóbbi években történtek bíztató előrelépések ezen a területen. Az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy ban a éves korosztályban az önfoglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva 4%-on állt, amely a legalacsonyabb érték a Közép-Európai országok között és 2,5%- al marad el az európai átlagtól (6,5%). Ugyancsak fontos tényező, hogy Magyarországon a fiatal önfoglalkoztatottak számában csökkenő tendencia figyelhető meg a közötti periódusban, Magyarországon az utóbbi években figyelemreméltó pozitív fejlődésen megy át a fiatal vállalkozókat támogató szabályozási és támogatási rendszer, egyrészt az államnak, másrészt pedig a nem kormányzati szervezeteknek köszönhetően. mind abszolút értékben (34,1-ről 26,8-ra 1000 emberenként), mind pedig relatív értékben (4,5%-ról 4%-ra). A Bridge Budapest 2013-as reprezentatív felmérése szerint a év közötti válaszadók inkább dolgoznának alkalmazottként, mint önfoglalkoztatottként a következő 10 évben. A tanulmány 5

6 EURÓPAI HÍREK szerint azonban a relatíve magas fiatal munkanélküliségi szint (27,2% a 25 év alatti korosztályban 2013-ban) ösztönzőként hathat a fiatalokra, hogy lehetőségként tekintsenek az önfoglalkoztatottságra, habár a fennálló magyar szociális és gazdasági környezet nem tekinthető túlzottan vállalkozóbarátnak. A jelenlegi jogszabályok ellentmondásossága (például az adózás terén) és a bürokratikus akadályok nagy mennyisége erős visszatartó erőként hatott az új vállalkozásokra az utóbbi években. További probléma Magyarországon a jelenlegi vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó oktatási rendszer nem hatékony és nem megfelelő kiépítettsége, aminek köszönhetően a Magyar fiatalság szakképzettsége elmarad az Európai átlagtól. A Kopint-Tárki hangsúlyozza, hogy a borúsnak tűnő háttér ellenére az utóbbi években Magyarországon figyelemreméltó pozitív fejlődésen megy át a fiatal vállalkozókat támogató szabályozási és támogatási rendszer, egyrészt az államnak, másrészt pedig a nem kormányzati szervezeteknek köszönhetően. Javarészt e trend eredményeképpen ugyancsak megnövekedett a potenciális befektető-kapacitás az innováció és a start up cégek területein, habár a fiatalok egyelőre nem túl hatékonyan vannak bevonva e szektorok felvirágoztatásába. A legfontosabb közpolitikai intézkedés e téren jelenleg a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.3.6), melyet 2013 márciusában indított útjára a kormány kimondottan azzal a céllal, hogy segítse a fiatal vállalkozókat ötleteik megvalósításában. A program szakmai segítségnyújtást, tanácsadást és külső finanszírozáshoz való hozzáférést biztosít a résztvevőknek. A program sikerességére és a nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar kormány most egy regionális Tükörprogram megvalósításán dolgozik, melynek célja, hogy a TÁMOP rendszert a közép-magyarországi régióban kiterjessze. A Tükörprogramnak előreláthatólag 830 millió forint áll majd rendelkezésére, hogy segítse a térségben az induló vállalkozásokat, ötleteket. A tanulmány részletesen bemutatja, hogy az állam által kezdeményezett programon túl számos, nem kormányzati szervezet is támogatja a fiatal vállalkozók térnyerését. A 2007-ben indított Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) talán a legjelentősebb nem-állami szerv, amely rendezvényivel, támogatási- és ösztöndíjprogramjaival segíti a vállalkozási ötletek megvalósulását. Másik fontos szereplő ezen a téren a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT), amely 2012-ben jött létre azzal a céllal, hogy a fiatalok érdekeit a legmagasabb szinten tudja képviselni Magyarországon. A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) részeként alakult meg szintén azért, hogy képviselje a fiatal munkavállalók érdekeit és jogait. Magyarország 2013 óta tagja az EU által kezdeményezett Ifjúsági Garancia Programnak, habár a magyar megvalósítási tervezetben a fiatal vállalkozók támogatása korlátozottabb figyelmet kapott a fiatalok foglalkoztatását elősegítő egyéb intézkedésekhez képest. 6

7 EURÓPAI HÍREK TTIP: az USA és az EU gazdasági kapcsolatainak új generációja Lassan halad előre az Egyesült Államok és az Európai Unió között, zárt ajtók mögött tárgyalt kétoldalú megállapodás, pedig a korábbi tervek alapján 2015 végére befejeződnek a tárgyalások és a tervezet életbe lép. De mi is ez a tervezet, és mi a jelentősége? A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) az Európai Unió és az Egyesült Államok között jelenleg is tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodási egyezmény-tervezet. A megállapodás célja az lenne, hogy fellendítse, és ugyanakkor elmélyítse az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmet és beruházást azáltal, hogy felszabadítja a transzatlanti piac eddig kiaknázatlan potenciálját. Ennek érdekében a megállapodás a fennmaradó kereskedelmi akadályok lebontásával, a beruházások kölcsönös ösztönzésével és a meglévő kereskedelmi szabályozások összehangolásának növelésével kívánja elősegíteni mindkét gazdaság kölcsönös fejlődését. Emellett a megállapodás további céljai a szabad kereskedelmi szolgáltatások kiterjesztése, a jogbiztonság, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása az USA-ban tevékenykedő európai befektetők számára, valamint a befektetők hozzáférésének biztosítása az amerikai közbeszerzési piacokhoz. A tárgyalások kezdete egészen novemberéig nyúlik vissza, amikor is az USA-EU csúcstalálkozó résztvevői megbízták a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot (TEC), hogy hozzanak létre Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ GDP-jének majdnem 50%- ért, a világkereskedelem áruforgalmának 30%-ért és szolgáltatásforgalmának 40%-ért felel. egy magas szintű munkacsoport, amely különböző iránymutatásokat és intézkedéseket határozna meg az EU-USA kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak további mélyítése érdekében. A magas szintű munkacsoport 2012 végi határidővel tett ajánlásokat a Transzatlanti Gazdasági Tanácsnak, majd rá fél évre, 2013 júniusában az Európai Unió tagállamai zöld utat adtak az Európai Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére az Egyesült Államokkal. Azóta 2 év eltelt, a tárgyalások legutóbbi, 9. fordulójára április 20 és 24 között, Nem Yorkban került sor, a korábbi fordulókhoz hasonlóan mérsékelt eredményességgel. De miért van szükség TTIP-ra? Mi is a gazdasági jelentősége? Az Egyesült Államok az Európai Unió legnagyobb exportpiaca, amely évente 264 milliárd euró értékű, azaz az Unió teljes exportforgalmának 17%-át képviselő uniós termékeket vásárol fel. A szolgáltatásokat érintő transzatlanti kereskedelem volumene évi 260 milliárd euró. Az Egyesült Államok az EU-ban háromszor annyi beruházást valósít meg, mint Ázsia egészében, az Európai Unió amerikai beruházásainak értéke pedig az Indiában és Kínában együttesen megvalósított uniós beruházások nyolcszorosa. Az eddigi megállapodások eredményeként a transzatlanti kereskedelem a két partner számára mintegy 15 millió munkahelyet teremtett elő. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ GDP-jének majdnem 50%-ért, a világkereskedelem áruforgalmának 30%-ért és szolgáltatásforgalmának 40%-ért felel. Az áru- és szolgáltatásforgalom értéke napi szinten 2,7 milliárd euró. A befektetések összértéke eléri a 3,7 billió Több szakértő és független tanulmány szerint is a TTIP nemhogy az EU fejlődését, de munkaerő-piaci instabilitást, munkanélküliséget és kedvezőtlen gazdasági hatást válthat ki az Unióban. 7

8 EURÓPAI HÍREK dollárt. A transzatlanti vámjellegű akadályok a korábbi megállapodások és a WTO szabályozásoknak köszönhetően jelenleg is alacsonyak, értékük az Európai Unióban átlagosan 5,2%-on, az Egyesült Államok esetében 3,5%-on állnak (WTO becslés). Azonban a tárgyalások alatt lebontott további akadályok eredményeként a legjobb esetben az EU gazdasági kibocsátása éves szinten további 0,1-0,5%-al növekedne, ami mintegy 86 milliárd euró bevételt eredményezne. Az USA részesedése az EU export és import értékeiben (%), 2009 Az EU részesedése az USA export és import értékeiben (%), 2009 Import Import Export Export Bruttó Hozzáadott érték Bruttó Hozzáadott érték Forrás: OECD A jelenleg is folyamatban lévő tárgyalások irányelvei általánosságban három fő pilléren nyugszanak: 1. Kölcsönös elkötelezettség a könnyebb piacra jutás elősegítése érdekében. 2. A szabályozás harmonizációja és a nem vámjellegű akadályok megszűntetése, amelyek az Uniós elemzések szerint a TTIP-hez kötődő gazdasági előnyök közel 80 százalékáért felelnek. 3. A megállapodás tervezetének harmadik aspektusa pedig a XXI. századi nemzetközi kereskedelmi kihívások megoldására, a fenntartható fejlődés elősegítésére és a globális lehetőségek kiaknázására irányulnak. A TTIP tervezetét több területen is súlyos kritikák övezik. Ezek közül talán a legjelentősebb a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS) tervezett bevezetése az EU tagállamokba, amely biztosítaná a befektető számára a jogot, hogy külföldi kormány ellen eljárást indítson egy függetlenül felállított döntőbíróság előtt, amennyiben a befogadó ország megsértette a befektetőnek a nemzetközi közjog szerint a megállapodásban deklarált jogait. Ezzel lehetővé válna, hogy a befektetők állami aktorként lépjenek fel a nemzetközi porondon. Jórészt ehhez köthetően a tagállamok nagy félelme, hogy a szabályozások egységesítésével megnyílik az amerikai befektetők előtt az út a tagállami vállalatok privatizációjára, az eddig korlátozott termékek dömping-szerű behozatalára. Ennek következményeként több szakértő és független tanulmány szerint is a TTIP nemhogy az EU fejlődését, de munkaerő-piaci instabilitást, munkanélküliséget és kedvezőtlen gazdasági hatást válthat ki az Unióban. A végeredményre azonban még várni kell, a zárt ajtós tárgyalások miatt nehezen követhető a tervezett intézkedések valódi formája és mértéke, és éppen ezért a TTIP valódi potenciálja valószínűleg csak az életbe lépését követően mutatkozik majd meg. 8

9 HAZAI HÍREK Az MNB további 500 milliárdos keretösszeget nyit meg: indul az NHP plusz A hitelezési feltételek érzékelhetően enyhítésre szorulnak, így a Monetáris Tanács az NHP+ elindításáról döntött 500 milliárd forintos keretösszeggel, ezzel 2015-ben összesen 1000 milliárd forintos élénkítés valósul meg a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretei között. Az MNB a döntést azzal indokolta, hogy az NHP kedvező hatásai ellenére az NHP-n kívüli hitelezés még mindig lejtmenetben van, így az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is csökken a hitelállomány. Az MNB május végén publikált Stabilitási Jelentése rögzíti: 2014 végén a hitelállomány éves bővülése 1,9 százalékot tett ki, de jegybanki becslés szerint a hitelállomány 4 százalékkal zsugorodott volna az NHP nélkül annak ellenére, hogy az MNB az elmúlt években jelentősen csökkentette az alapkamatot, amely május végére 1,65%-ra esett. Az MNB úgy ítéli meg, hogy a hitelintézetek túlzott kockázatkerülésének eredményeképp NHP-n kívül a vállalkozások egy jelentős része nem vagy csak magas felár mellett jut finanszírozáshoz. Így számos kockázatosabb, de még életképes vállalkozás részben vagy egészben kiszorul a hitelpiacról, különösen a hosszú lejáratú, beruházási hitelek piacáról. Ennek eredményeképp számos beruházás nem vagy csak kisebb mértékben valósul meg, ami kedvezőtlenül hat a vállalkozások versenyképességére és a foglalkoztatásra egyaránt. Az NHP első szakaszában a kis és középvállalkozások közel 860 milliárd forint hitelszerződést kötöttek április 30-ig a program második szakaszában részt vevő hitelintézetek 694 milliárd forintösszegű szerződésről számoltak be. Így a program két szakaszában együttvéve közel 22 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz közel 1400 milliárd forint összegben. A második szakaszban létrejött 694 milliárd forintnyi szerződés több mint 96%-a új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10%-a lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 63%, az új forgóeszközhiteleké 26%, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké (továbbiakban EU-s hitel) 11%. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 74%, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 26%; a II. pillérben folyósított hitelek közel 77%-a forinthitelek kiváltását, míg 23%-a devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 22 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 58 millió forint, míg az EU-s hiteleké 33 millió forint. Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,8 év, az új forgóeszközhiteleké 2,4 év, az EU-s hitelek esetében pedig 1,5 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 6,7 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 2,5 év. 9

10 HAZAI HÍREK A NHP második szakasza keretében nyújtott hitelek hitelcélok szerinti eloszlása NHP, második szakasz Új beruházási hitel I. pillér II. pillér EU-s hitel Beruházási hitel Új forgóeszközhitel Forgóeszközhitel Szerződéses összeg (milliárd Ft) 422,9 172,1 71,5 20,1 6,9 Átlagos hitelméret (millió Ft) 21,9 58,2 32,9 48,5 77,2 Szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamidő (év) 6,8 2,4 1,5 6,7 2,5 Forrás: MNB A nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban. Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80%-ban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50% körüli az új beruházási hitelek részesedése. Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul. Hitelek ágazati megoszlása (%) Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos.. Egyéb Forrás: MNB közlemény május 5. (Növekedési Hitelprogram második szakasza keretében nyújtott hitelekről) A Magyar Nemzeti Bank az NHP+ konstrukcióban egy 500 milliárd forintos keretösszeget bocsát a hitelintézetek rendelkezésére az NHP második szakaszának indulásakor bejelentett 2000 milliárd forintos maximális keretösszeg terhére. Az NHP-hoz hasonlóan az NHP+ keretében a jegybanktól igénybe vett 0 százalékos refinanszírozási hitelek ugyanúgy kis- és középvállalkozások hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb mellett. Azonban az NHP-tól eltérően az NHP pluszban a refinanszírozás egy kockázatmegosztással egészül ki annak érdekében, hogy a program keretében az NHP-ból eddig kiszorult kisebb, kockázatosabb vállalkozások is finanszírozáshoz jussanak. Az új konstrukció keretében megkötött hitelszerződéseknél a hitelezési veszteségek 50 százalékát az MNB átvállalja a hitelintézetektől, de legfeljebb 5 évig és évente legfeljebb az egyes hitelintézetek által a konstrukció keretében fennálló hitelportfólió 2,5 százalékának (évente, 5 éven keresztül) erejéig. 10

11 HAZAI HÍREK A MNB úgy látja, hogy az NHP+ konstrukció enyhítheti a vállalati hitelpiac kettészakítottságát. Jelenleg a kis- és középvállalkozások jelentős része csak az NHP-nál jóval kedvezőtlenebb kondíciókkal (magasabb kamat, változó kamatozás, rövid futamidő) jut banki hitelhez. Az NHP-n kívül szerződött hitelügyletek túlnyomó része 3 és 9 százalékos kamatszinten valósul meg. Feltehetően a magas kamatszint miatt egy részük csak mérsékelt hitelkereslettel, vagy egyáltalán nem jelenik meg a piacon. Ebből következően az NHP+ elsődleges célcsoportja az olyan 2,5-5 százalékpontos kamatfelár mellett hitelezhető kis- és középvállalkozások, amelyek kiszorultak az NHP programból, viszont a referenciakamattal magasabb kamatszintű piaci hiteleket már nem tudtak vagy akartak felvenni. Másodlagos célcsoportja a piaci alapon hitelt felvevő vállalkozások, amelyeknek a nem NHP keretében megvalósult hitelszerződései 2,5-5 százalékpontos kamatfeláron (4,6 7,1 százalékos kamatszinten) köttettek, és a piac meghatározó hányadát jelentették 2014-ben ,5% 2014-ben kihelyezett kkv-hitelek eloszlása kamatszint szerint (%) 0,5-1% 1-1,5% 1,5-2% 2-2,5% 2,5-3% 3-3,5% 3,5-4% 4-4,5% NHP NHP-n kívüli piaci 4,5-5% 5-5,5% 5,5-6% 6-6,5% 6,5-7% 7-7,5% 7,5-8% 8-8,5% 8,5-% Forrás: MNB A kisebb vállalkozások finanszírozása érdekében az NHP+-ban az egy vállalkozás által felvehető hitel összege 500 millió forintban van korlátozva, és a legalacsonyabb felvehető hitelösszeg is harmadára, azaz 1 millió forintra csökkent. A hitelintézetek szabadon dönthetik el, hogy melyik vállalkozást melyik konstrukció keretében hitelezik, azonban a hitelintézetek akkor tudják leginkább kihasználni a kockázatmegosztás előnyeit, ha az alacsony kockázatú vállalkozásokat továbbra is az NHP-ban, a közepes kockázatúakat pedig az NHP+ keretei között finanszírozzák. Emellett annak érdekében, hogy az új konstrukció ne a jó hitelképességű vállalatok hitelezését szolgálja, további feltétel, hogy a hitelintézetnek egyegységnyi hitelt kell hiteleznie az NHP-ban azért, hogy kétegységnyi hitelt nyújthasson az NHP+ban. Az NHP+ gazdasági növekedésre gyakorolt hatása hasonló csatornákon keresztül történik, mint az NHP esetében. Addicionális növekedési hatást jelenthet emellett, hogy az NHP+ célcsoportját képező fiatalabb, kisebb vállalkozások nagyobb növekedési potenciállal rendelkeznek. 11

12 HAZAI HÍREK Az energiaárak hatása az inflációra Az energiaárak az elmúlt 10 évben, a régióban Magyarországon emelkedtek a leggyorsabban A harmonizált fogyasztói kosarakban az energiát a lakosságnak eladott elektromos áram, természetes gáz (földgáz), valamint üzemanyagok jelentik. Ezek súlya a kosarakban átlagosan 14-15% Európában, az arány azonban folyamatosan változik. Mind az eurózónában, mind pedig a többi, kelet-közép európai tagállamban emelkedett a súly. Az energiaárak szerepe 2001-hez képest Magyarországon emelkedett leginkább, összesen négy százalékponttal ben szintén hazánkban volt a legmagasabb az energiaárak súlya, ezzel pedig megelőztünk Szlovákiát, ahol hagyományosan nagy súllyal rendelkeztek az energiahordozók. Hazánkban az energiahordozók súlya a fogyasztói kosárban a válság után kezdett dinamikusan emelkedni, és bár minden vizsgált országban tapasztalható ilyen irányú folyamat, az ütemek jelentősen eltérnek egymástól. A súlyarányok megváltozásának több oka is lehet, rövid távon azonban inkább az ár-jövedelem arány megváltozása, valamint az időjárás a domináns, nem pedig a fogyasztási szerkezet átalakulása (ez utóbbi sokkal inkább az eurózónára jellemző) és 2009 között a háztartások éves egy főre jutó átlagos nettó jövedelme kis mértékben csökkent (875 ezer forintról 867 ezer forintra, folyó áron mérve), ami az emelkedő energiaárak mellett jelentősen növelte a háztartási költségvetésből a lakásfenntartásra, energiára költött arányos költést ben a háztartások egy főre eső energiafogyasztásra 1 jutó költése a teljes költés 12,9%-a volt, ugyanez 2013-ban 14,9%. Amennyiben 2007 és 2013 között az elfogyasztott mennyiséget is figyelembe vesszük 2, úgy a földgáz (vezetékes gáz) ára 36%-kal, az általános (nem vezérelt) villamosenergia ára pedig 14%-kal emelkedett Magyarországon. A jelen súlyok mellett nem csupán Magyarország, hanem az egész Európai Unió ki van téve az energiaárak ingadozásának. Jelen részarányok mellett az energiahordozók árának 6,9%-os megváltozása ceteris paribus az inflációs hasonló irányú 1%-os megváltozását jelenti Magyarországon. Ugyanekkora változáshoz az euró zónában 10%-os, Csehországban 8%-os, Lengyelországban 7,7%-os, Szlovákiában 7,3%-os árváltozás szükséges az energiaárak terén. Ilyen mértékű változásokra az elmúlt időszakban többször volt példa akár negatív, akár pozitív irányban. Forrás: Eurostat, Kopint-Tárki 1 Elektromos energia, gáz (vezetékes, palackos), folyékony és szilárd tüzelőanyag, központi fűtés és távhő 2 Laspeyres-index alapján 12

13 HAZAI HÍREK Maguk az energiaárak egyébként az elmúlt 10 év során Magyarországon emelkedtek a leginkább. A 2005-ös árszinthez képest hazánkban nominálisan 62%-kal kellett többet fizetni 2014-ben, míg más kelet-közép európai országokban e csoport árindexének változása sokkal visszafogottabb volt. Figyelembe véve a termékcsoport relatív súlyát a fogyasztói kosárban az energiaárak tíz év alatt éves szinten átlagosan 0,8 százalékponttal emelték az infláció mértékét. Ezek közül a legnagyobb mértékű nyomás az árindexen 2007-ben volt, akkor a 13,8%-os energiaár-index 1,8 százalékponttal magasabb inflációt eredményezett ban és 2014-ben ugyanakkor a csökkenő energiaárak 1 százalékpont körüli mértékben csökkentették a magyar CPI-t. Forrás: Eurostat, Kopint-Tárki Az energiaárak közvetlen hatása mellett figyelembe kell venni közvetett (begyűrűző hatást is). Szabó és Vakhal (2010) kimutatta 3, hogy az energiaárak ártranszmissziója egyes élelmiszeripari termékcsoportok esetében átlagosan 6 hónap, de a gyorsan romló termékek esetében ez akár 3 hónap is lehet, míg a tartós élelmiszerek áraiban előfordulhat, hogy 12 hónap múlva észlelhető az energiaárak változása. Olyan termékcsoportot nem találtak, amely érzéketlen lett volna az üzemanyagárak, elektromos áram és a földgáz árának változására. A maginfláció valamint az energiaárak alakulása között is kimutatható egy közepes erősségű összefüggés, bár meg szükséges jegyezni, hogy a maginfláció inkább egy sztochasztikus folyamatnak tekinthető 4, aminek becsléséhez hozzájárulnak az energiaárak korábbi értékei 5. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az energiahordozók árának változása a hazai maginflációs indexbe tompítva épül be, ez a folyamat pedig meglehetősen elhúzódó, akár egy évnél többet is igénybe vehet. Az energiaárak változásának hatása a maginflációra ráadásul csillapodó, azaz a sokkok nagyobb része azonnal beépül a tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások árába. A nemzetközi energiaárak beépülését az uniós illetve régiós árindexekbe a Brent olajárakon keresztül vizsgáljuk. Az árak alakulásának vizsgálatát a nemzetközi földgázpiacon azért mellőzzük, mert kimutatható, hogy a két nyersanyag között erős lineáris összefüggés van, ami a későbbi modellek becslését rontaná. Az Eurostat kimutatásai alapján kijelenthetjük, hogy az Európai kontinens rendkívüli mértékben függ az energiaimporttól, így a mindenkori energiaár-index is ki van téve a világpiaci hul- 3 Szabó Márton, Vakhal Péter [2010]: Egyes élelmiszeripari ágazatok költség-, ár-, jövedelemviszonyainak vizsgálata a vertikális láncban és ennek versenyre gyakorolt hatása. Készült a Gazdasági Versenyhivatal számára. Budapest. Kopint-Tárki 4 Első rendű integráltságot állapítottunk meg ADF teszttel. 5 VAR modell alapján. 13

14 HAZAI HÍREK lámzásnak. Elemzésünk során kiderült, hogy a tagállamok árindexei eltérő módon reagálnak az olaj árának változására; ez egyaránt jelent különböző időbeli lefutásokat és különböző ártranszmissziós erősségeket. Az azonnali hatások a Visegrádi országok esetében sokkal tompábbak, elhúzódó késleltetett hatást itt sem tudtunk kimutatni (kivéve Szlovákiát). Az, hogy a világpiaci ár és az energiaár- index között sokkal gyengébb az összefüggés, mint az EU egészében, arra utal, hogy tagállami szinten inkább más, markánsabb tényezői vannak a jellemzően hatósági árak alakulásának. A közepesen gyenge egyidejű korreláció abból fakadhat, hogy jellemzően csak az üzemanyag árak vannak kötve a világpiaci árakhoz, míg a gáz, illetve az olaj (többek közt fűtőolaj) szabályozott piacon kerül értékesítésre, így az energiaszolgáltatónak nem áll módjában éven belül jelentősen változtatni az árakon, sőt gyakran éven túl sem es adatok szerint a 28 EU tagállamból 15-ben voltak szabályozott lakossági és 11-ben vállalati gázárak 6. Ami a magyar energiaár-index viselkedését illeti, a kőolaj árváltozásának azonnali hatása igen csekély; leginkább az üzemanyagárakban mutatkozik meg a változás, ám kis súlya miatt, ez az aggregált energiaár-indexre nincs komoly hatással. Elhúzódó hatás mutatható ki azonban egy éven túl, mivel az energiaszolgáltatók évente egyszer változtatnak a kínálati árakon. A kőolaj árváltozásának hatása a magyar maginflációra is hasonló eredményeket adott. A Brent esetenkénti extrém volatilitása nem ragad át a magyar árindexre, csupán nagyon kis mértékű, egy hónap eltolású ártranszmissziós hatás mutatható ki, valószínűleg az üzemanyagárakon keresztül, ezt azonban szinte bármilyen más gazdaság(politikai) esemény (például árfolyamváltozás) kompenzálhatja (a kőolaj árváltozása mindösszesen 10% körüli mértékben magyarázza a maginfláció mozgását). Hasonló a helyzet, ha az energiaár-index hatását vizsgáljuk a magyar maginflációra. A közepesen erős egyidejű korrelációnak kicsi magyarázó ereje van, mivel a hazai energiaárak rendkívül volatilisek a maginflációhoz képest, így elmondhatjuk, hogy a változások nagy része (ami feltehetőleg az üzemanyagárak ingadozásából fakad) nem épül be a maginflációba. Nem találtuk bizonyítékát annak sem, hogy a két idősor hosszú távon közös trenden osztozna (nem kointegrált). Meg kell jegyezni, hogy ez a hosszú tavú összefüggés a rezsicsökkentő kormányprogram előtt sem volt érvényes. Forrás: Eurostat 6 Kaderják Péter: Retail price regulation vs. competition in Hungary. Elhangzott az FSR Training on Regulation of Gas Markets konferencián angolul március 25-én Firenzében, Olaszországban. 14

15 HAZAI HÍREK Végül meg kell vizsgálni, hogy milyen mértékben magyarázza az energiaár-index változása a magyar infláció változását. Bár tudjuk, hogy az energiahordozók eleve részei a fogyasztói kosárnak (méghozzá tekintélyes súllyal), ennek ellenére úgy véljük, hogy az eredmények beszédesek. Az energiaárak változása ugyanis akár 60%-ban is magyarázhatja az inflációs változásokat. Bár más tényezők is szerepet játszanak, kijelenthetjük, hogy a magyar fogyasztói árindex és az energiaárak változása között közepesen szoros összefüggés van, ám ezt elsősorban nem a kőolaj árának hatása okozza. A nyersanyag világpiacán tapasztalt extrém mértékű sokkok nem érvényesülnek azonnal a magyar árakban, csak elhúzódóan, akár 12 hónapot is meghaladóan mutatható ki csekély mértékű kapcsolat. Ennek oka egyrészt feltehetően az, hogy az opciós és határidős ügyletek fedezik a szolgáltatókat, másrészről az ártranszmisszió nehezebben tud érvényesülni egy merev és szabályozott piacon. Továbbra is erősebbek azok a hatások, amelyek közvetlenül hatnak a magyar árindexre, úgymint a kereslet, az árfolyam, a szabályozott árak mesterséges csökkentése, adóváltozások, időjárási tényezők stb. Forrás: Eurostat 15

16 FÓKUSZ Minimálbérek az OECD-térségben a válság után Több országban bevált a differenciált minimálbér A világ sok országában ezen belül az OECD tagállamainak háromnegyedében része a gazdaságpolitikai eszköztárnak a törvény által előírt minimálbér. De alkalmazását komoly szakmai viták övezik. Arról nem nagyon van vita, hogy az alacsony keresetűek támogatása elengedhetetlenül szükséges az egyes gazdaságok inkluzív növekedéséhez, de az álláspontok abban már eltérnek, hogy a célt a minimálbér bevetésével lehet-e hatékonyabban elérni, vagy más észközökkel, például szociális juttatásokkal. Egy friss OECD-tanulmány segíti a tisztánlátást. Már a legutóbbi gazdasági világválságot megelőzően is megoldandó problémaként tartották számon a keresetek alacsony szintjét és a foglalkoztatotti szegénységet. Minthogy azóta a keresetek jobb esetben is csak stagnáltak, de inkább csökkentek az OECD tagállamaiban, a helyzet súlyosabbá vált. És jóllehet, a gazdaság teljesítménye immár jóval a 2007-es szint fölé emelkedett vissza a tagországok túlnyomó többségében, a foglalkoztatási és bérezési anomáliák nem enyhültek. A tagállamok negyedében a bérskála alsó fertályain a fizetések még 2013-ban is elmaradtak a hat évvel korábbi szinttől. Ez a jelenség, továbbá a fokozódó egyenlőtlenség hosszú távú trendje új lendületet adott a minimálbérrel kapcsolatos szakmai vitáknak. Törvényes minimálbér az OECD országaiban 2015-ben Nincs érvényben 8 ország Érvényben 1990 óta 9 ország Érvényben már 1990 előtt is 17 ország Forrás: OECD Jelenleg az OECD-térség 26 tagállamában van érvényben törvényes minimálbér, ezzel párhuzamosan több országban létezik az ágazati bérmegállapodás rendszere is, de ezekben is előtérbe kerülhet az országos minimálbér, amikor egy-egy szakmának nincs elegendő érdekérvényesítő ereje. Abban a nyolc tagállamban Ausztria, Dánia, Finnország, Izland, Olaszország, Norvégia, Svájc, Svédország, ahol nincs minimálbér, a foglalkoztatotti kör túlnyomó részét lefedik az ágazati kollektív bérmegállapodások. 16

17 FÓKUSZ A munkavállalói fogalomkör két egymáshoz közelálló jelentést hordozz: tágabb fogalom a foglalkoztatott, aki rendszeres keresettel, illetve jövedelemmel rendelkező munkaviszonyban álló, egyéni vállalkozó és segítő családtag, valamint az alkalmi munkás és/vagy napszámos, függetlenül attól, hogy van-e más, nem munkából eredő jövedelme. Szűkebb kör az alkalmazott, aki állásban van: a munkáltató felveszi őt egy adott feladatkörre, amelyet munkaköri leírás rögzít. A KSH friss statisztikája szerint ma Magyarországon közel 4 millió foglalkoztatott és 2,8 millió alkalmazott van. Eltérő szintek és arányok Az egyes országok között jókora különbségek vannak a minimálbér szintjében. Ezek az eltérések jól bemutathatók a minimálbérnek az átlagbérhez (esetünkben az úgynevezett medián bérhez, azaz a teljes bérskála közepén lévő értékhez) viszonyított arányával. Ebben az összevetésben a skála egyik végén 60 százalék fölötti értékkel Franciaország, Chile és Törökország, a másik végén pedig 40 százalékot nem meghaladó mutatóval Csehország, Mexikó és az USA található. 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A bruttó minimálbér a bruttó medián bér (átlagbér) százalékában 2007-ben és 2013-ban Csehország Mexikó USA Észtország Japán Spanyolország Luxemburg Kanada Dél-Korea Görögország Szlovákia Egyesült Királyság Hollandia Németország* Írország Lengyelország Belgium Magyarország Ausztrália Portugália Izrael Új-Zéland Szlovénia Franciaország Chile Törökország * Németországban 2015 elején került sor a minimálbér bevezetésére. Forrás: OECD Az utóbbi években számos tagállam gazdaságpolitikájában megjelent a minimálbérrel kapcsolatos szabályozás kiigazításának igénye annak fényében, hogy megemelkedett, illetve tartósan magas maradt a munkanélküliség, a bérek pedig stagnáltak, nem egy országban pedig még csökkentek is, a leggyakrabban éppen a legszegényebb családok esetében. Az OECD-térség egészében mindössze 0,2 százalékkal emelkedett a reál-órabér a 2013-mal zárult négy év alatt, és azoknak az alkalmazottaknak a fele is bércsökkenést szenvedett el, akik a válság évei alatt nem kényszerültek munkahelyváltásra. A leginkább bajban lévő Görögországban nominálisan is leszállították a minimálbért, máshol csak a minimumnak az átlagoz viszonyított aránya csökkent, a leginkább Írországban, Spanyolországban és Törökországban. Nőtt viszont ez utóbbi arány a tagállamok egy másik csoportjában, közülük is a legnagyobb, 10 százalékpont feletti mértékben Szlovéniában és Lengyelországban. Itt Magyarország is az élbolyhoz tartozik a maga 5,6 százalékot javuló mutatójával. 17

18 FÓKUSZ Önmagában persze a bruttó minimálbérek, illetve a bruttó átlagkeresetekhez viszonyított arányaik országok közötti összevetése csak egy szempont a minimálbér körüli érvek és ellenérvek megítéléséhez; legalább ilyen fontos tényező még, hogy a munkáltatóknak mibe kerül a minimálbéres foglalkoztatás, minként az is, hogy az így fizetett alkalmazott mennyit visz haza, végül az, hogy egy-egy országban mekkora és milyen összetételű a minimálbéres réteg. Kit és hogyan ösztönöz? A minimálbér elsősorban az alacsony keresetűek megsegítésére szolgáló eszköz, de fontos tényező az is, hogy ilyen feltételek mellett alkalmazni valakit mennyibe kerül a munkáltatónak. Ha ugyanis túl sokba, az visszavetheti az adott országban a foglalkoztatottságot, továbbá ronthatja a gazdaság egészének nemzetközi versenyképességét. Az egyes országok között jókora különbségek vannak a minimálbér nominális összegét illetően. A skála alsó részén az adók és járulékok levonása után az egy órányi munkára eső minimálbér a 3 dollárt sem éri el Mexikóban, Chilében, Észtországban, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában, míg a másik végletként Luxemburg és Ausztrália szolgál 9 dollár feletti egy órára eső nettő minimálbérrel. (Magyarország az egész OECD-térségen belül a legnagyobb, 34,5 százalékos elvonással sújtja a minimálbéres munkavállalókat, így lesz a 3,94 dolláros bruttóból 2,58 dolláros nettó óránkénti minimálbér.) Az eltérések okai között megtalálhatók a bérrendszer egészének különbségei, továbbá a változatos termelékenységi szintek, de hasonlóan fontos befolyásoló tényező az adott ország adórendszere. Az adók és a társadalombiztosítási járulékok még a bérskála legalsó fokain is számottevően csökkentik a borítékba kerülő keresetet. Másrészt szintén az adók és a különböző nem bérjellegű munkaerőköltségek a munkáltatók számára megdrágítják még a minimálbéres foglalkoztatást is. A keresetek terhelő összes elvonás, az úgynevezett adóék mértéke határozza meg, hogy a minimálbér intézménye mennyire jól szolgálja kettős célját: könnyíteni az alacsony keresetűek és a kisjövedelmű családok helyzetén, de egyúttal elejét venni annak, hogy a munkáltatók nagyarányú elbocsátásokra kényszerüljenek. Az említett adóék az OECD átlagában körülbelül egyharmada a bruttó minimálbérnek, és a munkavállalókra, illetve a munkáltatókra jutó teher nagyjából megegyező. Néhány tagállamban azonban az adóék a 45 százalékot is meghaladja, az adópolitika ezekben legalább annyira meghatározza a nettó kereseteket és a munkaerőköltségeket, mint önmagában a minimálbér nominális szintje így van ez Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Észtországban, Szlovákiában és Magyarországon (nálunk 56 százalék ez a mutató). 18

19 FÓKUSZ 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Munkáltatói adó- és járulékteher a bruttó kereset százalékában, 2013 Új-Zéland Chile Egyesült Királyság Írország Dél-Korea Kanada Luxemburg Izrael USA Franciaország Japán Ausztrália Szlovénia Németország* Törökország Lengyelország Magyarország Hollandia Belgium Portugália Görögország Spanyolország Csehország Észtország Szlovákia Mexikó Minimálbér esetén Medián bér (átlagbér) esetén * Németországban 2015 elején került sor a minimálbér bevezetésére, így a 2015-ös adatot vettük figyelembe Forrás: OECD Egyes országokban még a legalacsonyabb keresetűeket is relatíve magas adóbefizetési kötelezettség terheli. Így van ez ott például Magyarországon, ahol egykulcsos a személyi jövedelemadó, illetve ott a többi közt Franciaországban, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában, ahol a költségvetést az átlagosnál nagyobb arányban finanszírozzák az ilyen típusú bevételekből. Bizonyos országokban ezért a minimálbér alkalmazásának hatékonyságát a foglalkoztatáshoz kötött juttatásokkal igyekeznek növelni. Mexikóban például a legalacsonyabb keresetűek számára negatív a személyi jövedelemadó, azaz bérkiegészítést fizetnek az adórendszeren keresztül, de komoly kedvezményeket kapnak a belga és a brit alacsony keresetű munkavállalók is. Máshol leginkább a progresszív kulcsok szolgálják azt a célt, hogy a beszedni szükséges adómennyiségből nagyobb rész jusson a magasabb jövedelműekre. Körültekintően a kedvezményekkel! A különböző célzott kedvezményeknek azonban vannak hátulütői is. Ha az adókönnyítéseket szigorúan hozzákötik a legalacsonyabb keresetekhez, akkor a kereset némi növekedése esetén a munkavállaló rosszul járhat, így nem válik érdekeltté a felfelé irányuló elmozdulásban. Másrészt ez a rendszer arra ösztönöz, hogy eltitkolják a keresetnek azt a részét, amely már kiiktatná az adókedvezményeket. Ezek a negatívumok elkerülhetőek, ha a kedvezményeket nem ennyire célzottan szabják meg, ez esetben azonban megnő a kedvezményezettek köre, ami ugrásszerűen megdrágíthatja a rendszer fenntartását. A minimálbérhez kapcsolódó kedvezmények rendszere tehát akkor lehet hatékony, ha a minimálbér összegét ésszerűen határozták meg, ha viszonylag nem túl széles a minimálbéresek köre, és a gazdaságpolitika megbízható bér- és munkaidőadatokkal dolgozik. A szegénység visszaszorítása nem az egyedüli célja a minimálbér alkalmazásának, de ez az egyik fő célja, és így a szegénység OECD-szerte tapasztalható terjedése fölerősítette a minimálbér szerepéről szóló társadalmi vitákat. A kormányok mindenesetre egyre szívesebben nyúlnak a minimálbér emeléséhez a szegénység elleni küzdelem részeként, mert ennek kisebb a költségvetési ára, mint az egyéb eszközöknek, például a közvetlen szociális juttatásoknak. 19

20 FÓKUSZ A minimálbér által érintett családok számára nem a minimálbér nominális összege a mérvadó, hanem az, hogy ebből a keresetből az adók levonása, illetve az esetleges kapcsolódó szociális juttatások hozzáadása után mennyi kerül a családi kasszába. E tekintetben jókora különbségek alakultak ki a tagállamok között, némelyikükben hiába van a családban egy teljes munkaidős minimálbéres foglalkoztatott, így is jóval alatta maradnak az ottani szegénységi küszöbnek. Míg például Ausztráliában, Írországban és az Egyesült Királyságban egyetlen félállású minimálbéres családtag is elegendő ahhoz, hogy egy kétgyermekes család a szegénységi küszöb fölé kerüljön Japánban pedig még dolgozni sem kell ehhez, a munkanélküliségi támogatás is elegendő, addig a tagállamok többségében messze nem ez a helyzet. Azaz vagy több keresőre, vagy magasabb bérre és támogatásokra van szükség ahhoz, hogy az ilyen családok gyermekei ne szegénységben nőjenek fel. Különösen érvényes ez Csehországra, Észtországra, Görögországra, Dél-Koreára és Spanyolországra ezekben az országokban egy minimálbéres keresővel irreálisan magas heti munkaórával lehetne csak kimenekülni a szegénységből Csehország Minimálbéren heti hány órát kellett (volna) dolgozni a relatív szegénységi küszöb eléréséhez, 2013 Észtország Dél-Korea Görögország Spanyolország Szlovénia USA Portugália Luxemburg Chile Lengyelország Magyarország egyedülálló szülő, 2 gyerekkel egykeresős pár, 2 gyerekkel * Németországban 2015 elején került sor a minimálbér bevezetésére, így a 2015-ös adatot vettük figyelembe Forrás: OECD Kanada Szlovákia Törökország Hollandia Franciaország Belgium Németország* Izrael Új-Zéland Egyesült Királyság Írország Ausztrália A kormányok például akkor nyúlnak előszeretettel a minimálbér eszközéhez, amikor az egyedi béralkuk vagy a kollektív bérmegállapodások nem kívánatosan alacsony bérekhez vezetnek, illetve, amikor a kollektív megállapodások hatálya nem elég széles körű, vagy számottevően csökkenő tendenciájú. Azonban a kötelező minimálbér intézménye terjed ki mindenkire, akit egyébként a keresete miatt le kellene fednie. Ilyenek például az önfoglalkoztatottak és a kényszervállalkozók, akik közül sokan valójában alkalmazottak, de nem így jelentik be őket. Az országok egy részében pedig a tényleges alkalmazottak bizonyos csoportjaira sem terjed ki a minimálbér hatálya, például a közalkalmazottakra, a gyakornokokra, a tartós munkanélküliség után felvettekre vagy mint Magyarországon, a közmunkásokra. Ráadásul a törvény úgy is kijátszható, hogy a munkáltató a ténylegesnél kisebb óraszámra jelenti be alkalmazottját. Az egyes tagállamokban nem csak a minimálbér összege tér el nagy mértékben, de azoknak az aránya is, akik az összes foglalkoztatotton/alkalmazotton belül minimálbérért dolgoznak. A skála a spanyolországi 0,2 százaléktól a dél-koreai 14,7 százalékig terjed, Magyarországon a nem túl friss, 2010-es adatok szerint a valamivel több mint 2,6 millió alkalmazott közül mintegy 130 ezren, tehát 4,7 százaléknyian voltak minimálbérre bejelentve. Az eltérések logikus magyarázata lehetne, hogy minél közelebb van a helyi minimálbér az átlagbérhez, annál elterjedtebb ez a bérezési kategória, de a tényleges 20

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak

F ó k u s z b a n. A Magyar Fejlesztési Bank 2013. tavaszi vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A Magyar Fejlesztési Bank 213. i vállalati felmérésének eredményei javuló vállalati várakozásokat mutatnak 213. május Az MFB konjunktúra

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Húzza az ipart a járműgyártás

Húzza az ipart a járműgyártás 2013-06-15 1./5 Húzza az ipart a járműgyártás Az exportértékesítési célú járműgyártásnak köszönhető, hogy áprilisban 1,2 százalékkal bővült az ipari kibocsátás Magyarországon. A jelek is kedvezőek. Áprilisban

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló

péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló péntek, 2015. augusztus 7. Vezetői összefoglaló Veszteséggel zártak csütörtökön a vezető nemzetközi részvényindexek. Péntek reggel gyengült a forint a vezető devizákkal szemben. A BUX 1,6 százalékkal került

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató

Finanszírozási kilátások az agráriumban. Előadó: Szabó István, igazgató Finanszírozási kilátások az agráriumban Előadó: Szabó István, igazgató Agrárágazati Igazgatóság 2 A mezőgazdaság... Agrárágazati Igazgatóság 3 A mezőgazdaság befolyásoló tényezői Agrárágazati Igazgatóság

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december

A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés. 2015. december A magyar, a régiós és a globális gazdasági folyamatok értékelése, középtávú kitekintés 2015. december Századvég Gazdaságkutató Zrt. A jelentést Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető szerkesztette. A jelentés

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5.

ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ÉPÍTŐK NAPJA 2015. június 5. A politikai és gazdasági rendszerváltás éveit követően megszűnt a kormányzati szervezésű és államilag jegyzett építők napjának

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

1. ábra: Az NHP havi igénybevétele

1. ábra: Az NHP havi igénybevétele Hidasi Balázs- Plajner Ádám- Pulai György: Több ezer milliárdnyi forrás áramlott a hazai KKV-khoz a közelmúltban - vissza nem térő alkalom a beruházáshoz? Az elmúlt két év során tapasztalt forrásbőség

Részletesebben

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. október 1. Vezetői összefoglaló Szerdán mind az európai, mind az amerikai részvényindexek jelentős pluszban zártak, az EKB elnök nyilatkozatának hatására, mely szerint az EKB még tovább

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló

hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló hétfő, 2015. október 19. Vezetői összefoglaló Pénteken mind az európai, mind az amerikai vezető részvényindexek enyhén pozitív tartományban, fél százalék körüli nyereséggel zártak. Ma reggelre a forint

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben