Költségvetési szervek ellenőrzése. III. Előadás. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok

Átírás

1 Költségvetési szervek ellenőrzése III. Előadás A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok

2 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok Az államháztartásról szóló törvény előírásai az államháztartási belső kontrollrendszerek vonatkozásában A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzési rendszeréről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII.30.) Korm. rendelet Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírások

3 Az államháztartás kontrollrendszere Az államháztartási belső kontrollrendszer alapelveit az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) fogalmazza meg, a részletszabályait egységes kormányrendelet tartalmazza (Bkr.) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés hatályos jogi szabályozása összhangban van az Európai Bizottság értelmezésével. A közpénzek felhasználása ellenőrzésének fő szempontjai: pénzügyi és számviteli kimutatások megbízhatósága; közpénzek hatályos jogszabályoknak megfelelő felhasználása; a felhasználás hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága.

4

5 A belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.

6 A belső ellenőrzésre vonatkozó szabályozási rendszer Nemzetközi standardok INTOSAI, IIA, IFAC, Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Bkr.) Belső kontroll kézikönyv Útmutatók, hazai standardok Belső ellenőrzési kézikönyv minta A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A támogatások ellenőrzésére vonatkozó előírások (Pl. 4/2011. (á. 28.) Korm. rendelet)

7 A belső ellenőrzés Belső ellenőrzés fogalma: A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.

8 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal központi hivatal az Áht. alapján végzi tevékenységét Hatásköre nem terjed ki: az Országgyűlés, Köztársasági Elnök, Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, Állami Számvevőszék, Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekre, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére Működését részletesen a 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza

9 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Az Áht. alapján a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed: a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előárányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére, d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot - ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,

10 Kormányzati Ellenőrzési Hivatal e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek, f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését, g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.)24. (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának - beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is - ellenőrzésére, h) az a)-g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és á) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére.

11 A Magyar Államkincstár szerepe az ÁBK rendszerben A Magyar Államkincstár az államháztartásért felelős miniszter szakmai és törvényességi felügyelete alatt álló, országos hatáskörű központi költségvetési szerv. A Kincstár az államháztartás egyes alrendszerei vonatkozásában a folyamatba épített ellenőrzési feladatai ellátása keretében különösen az alábbiakról gondoskodik: nyilvántartja a költségvetési előirányzatokat, azok változását és teljesülését, a jogszabályi körben meghatározott kötelezettségvállalásokat, ellátja a költségvetési előirányzatok felhasználásához, a folyamatok végrehajtásához kapcsolódó pénzforgalmi műveletek előkészítését, a zárszámadás előkészítésével kapcsolatos ügyviteli, nyilvántartási, információgyűjtési és szolgáltatási feladatokat,

12 A Magyar Államkincstár szerepe az ÁBK rendszerben elvégzi az előirányzatok fedezetvizsgálatát, jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatokat végez, közreműködik az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban, kormányhatározatban meghatározott költségvetési, végrehajtási, ellenőrzési és pénzforgalmi feladatok ellátásában, végzi a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatából adódó feladatokat, végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötődően likviditási fedezet, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenőrzést végez, közreműködik a támogatási előirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési feladatok ellátásában.

13 A költségvetési (fő) felügyelői rendszer A költségvetési (fő) felügyelő az államháztartási belső kontrollrendszerben a kontrollok egy új szintjének tekinthető. A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű működése érdekében a Kormány költségvetési főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint az európai uniós források felhasználásával megvalósuló programok közreműködő szervei kivételével- a központi költségvetési fejezetekhez, a fejezetekhez tartozó költségvetési szervekhez, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz és az elkülönített állami pénzalapokhoz.

14 A költségvetési (fő)felügyelő A költségvetési (fő) felügyelői rendszer jogosult a költségvetési szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a költségvetési szerv kezelésében levő közpénz felhasználásával összefüggő adatot - ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is - megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni, véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos belső szabályzatokat, kormányrendeletben meghatározottak szerint a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy Kormány rendeletében meghatározott nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, a Kormány rendeletében meghatározott, a gazdálkodással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi.

15 A támogatások ellenőrzésére vonatkozó törvényi előírások A támogatások ellenőrzése sajátos ellenőrzési funkció. Az Áht. szerint a költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni: az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az Európai Uniós támogatások irányító hatóságai és a Kifizető/igazoló Hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is - a dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával segíteni júliusától az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság látja el az Ellenőrzési Hatóság funkcióját. Az államháztartás pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek. Az önkormányzatok esetében az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, és az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Állami Számvevőszék is ellenőrzi.

16 TESZTKÉRDÉS Az alábbiak közül melyek a belső ellenőrzés feladatai? A. A belső ellenőrzés elemzéseket készít, értékel, ajánlásokat tesz és információkat ad a költségvetési szerv vezetője részére a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban. B. A belső ellenőrzés vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer valamennyi elemének megfelelőségét. C. A belső ellenőrzés a vezetőség felkérésére kidolgozza a szervezet kockázatkezelési szabályzatát. D. A belső ellenőrzés kontrolling tevékenységet végez.

17 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok Az államháztartásról szóló törvény előírásai az államháztartási belső kontrollrendszerek vonatkozásában A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzési rendszeréről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló Korm. rendelet Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírások

18 áá. ÁLTALÁNOS BELSŐ ELLENŐRZÉSá MODUL á. Fejezet - A költségvetésá szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok A helyi önkormányzat kontrollrendszere 22 / 305 Állami Számvevőszék EU-s támogatások ellenőrzése Belső kontrollrendszer Belső ellenőrzés Pénzügyi Bizottság Magyar Államkincstár Európai Számvevőszék Európai Bizottság EUTAF Irányító hatóságok (közreműködő szervezetek) KEHI Kormányhivatal törvényességi ellenőrzése

19 A helyi önkormányzatok belső ellenőrzésére vonatkozó előírások (Mötv.) A helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet: ellenőrzést végez a képviselő testület hivatalánál az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan; ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt működő gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelőknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. A helyi önkormányzatnál a képviselő testület döntése alapján a belső ellenőrzési feladatot elláthatja: a képviselő testület hivatala; az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet; illetve a helyi önkormányzatok társulása;

20 A helyi önkormányzatok belső ellenőrzése Az önkormányzatok által a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések az alábbiakra terjednek ki: az ellátandó feladatok és a működés pénzügyi, személyi, tárgyi feltételei kapcsolatának (összhangjának) minősítése a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának függvényében, beleértve a szervezeti kérdéseket is, az intézmény működése és gazdálkodása szabályozottságának, jogszabályi megfelelőségének, illetve a belső szabályzatok érvényesülésének vizsgálata, különös tekintettel a döntési és hatásköri rendszerre, a belső kontrollrendszer értékelése, a költségvetés tervezési folyamatainak, az előirányzatok módosításának nyomon követése, a gazdálkodási folyamatok áttekintése, a gazdasági döntések, illetve mindezek hatásainak elemzése, a munkaerővel (létszámmal) való gazdálkodás, a személyi juttatások tervezésének és felhasználásának vizsgálata, a működés tárgyi feltételei alakulásának, alakításának ellenőrzése készletgazdálkodás), (beruházások, felújítások, a vagyongazdálkodás, a vagyonvédelem átfogó értékelése, a számviteli rend, bizonylati fegyelem érvényesülésének, a költségvetési beszámoló alátámasztottságának, megalapozottságának vizsgálata, a belső kontroll mechanizmusok működésének és hatásának minősítése.

21 A pénzügyi bizottságok szerepe a helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerében A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

22 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - gazdálkodás A helyi önkormányzat költségvetése továbbra is az államháztartás része. A kötelező, valamint az önként vállalt feladatai ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. A gazdálkodási fegyelmet erősítendő új szankció: ha a helyi önkormányzatnak = a költségvetési évre nincs elfogadott költségvetése, = a költségvetési évet megelőző évi zárszámadása, = államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyon-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget az előbbi kötelezettségek teljesítésére előírt határidő leteltét követő hónaptól a mulasztás megszüntetését követő hónapig a nettó finanszírozást az állam felfüggeszti.

23 Helyi önkormányzatokról szóló új törvény - megszűnő könyvvizsgálat január 1-jétől a helyi önkormányzatok nem kötelesek könyvvizsgálót megbízni, ha éven túli hitelt vesznek fel, vagy kötvényt bocsátanak ki. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás feltételeit a stabilitási törvény és végrehajtási rendelete szabályozza január 1-jétől a helyi önkormányzatok az e tekintetben addig még hatályos régi Ötv. 92/A-D. -aiban meghatározott egyéb esetekben sem lesznek kötelesek könyvvizsgálót megbízni. A könyvvizsgálók megbízására 2013-tól csak az önkormányzatok saját elhatározása alapján kerül sor.

24 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok Az államháztartásról szóló törvény előírásai az államháztartási belső kontrollrendszerek vonatkozásában A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzési rendszeréről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló Korm. rendelet Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírások

25 A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről II. ÁLTALÁNOS és belső BELSŐ ellenőrzéséről ELLENŐRZÉSI szóló 370/2011. MODUL (XII. 31.) Korm. rendelet (Bkr.) által definiált legfontosabb fogalmak 32 / 305 belső kontrollrendszer belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenység tanácsadó tevékenység belső ellenőr belső ellenőrzési vezető vizsgálatvezető gazdaságosság hatékonyság eredményesség kockázatelemzés (belső ellenőrzés által alkalmazott) kockázatkezelési rendszer fejezetet irányító szerv vezetője költségvetési szerv vezetője lezárt ellenőrzési jelentés ellenőrzés lezárása intézkedési terv utóellenőrzés nemzetközi belső ellenőrzési standardok magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok

26 A költségvetési szervek belső kontrollrendszere (Bkr.) kontrollkörnyezet világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, integritás kockázatkezelési rendszer a kockázatokat fel kell mérni, kezelni és nyomon követni kontrolltevékenységek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez információs és kommunikációs rendszer beszámolási rendszerek, beszámolási szintek, határidők és módok világos meghatározása nyomon követési rendszer (monitoring) célok megvalósítását biztosítja, folyamatos és eseti független belső ellenőrzés!

27 A belső ellenőrzési kézikönyv tartalma (Bkr.) a) a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat; b) a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt; c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását; d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat; e) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését; f) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást.

28 A szervezeti és funkcionálás függetlenség elemei (Bkr.) a belső ellenőr az ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be (Áht.) a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve, jelentéseit neki küldi a belső ellenőr funkcionális függetlenségének biztosítása tevékenysége során a belső ellenőr nem vehet részt operatív feladatokban, pl.: - döntések meghozatala - végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel - intézkedési terv elkészítése független, külső befolyástól mentes, pártatlan, tárgyilagos tanácsadó tevékenység ott is, ahol korábban felelős szerepük volt

29 A belső ellenőr összeférhetetlenségére vonatkozó előírások (Bkr.) a belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt az ellenőrzésben, amennyiben: a) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója; b) korábban az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - ide nem értve a belső ellenőrzési egységet - vezetőjének munkáltatói jogköre alá tartozott, a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül; c) az ellenőrizendő szakterülettel vagy szervezettel közös, illetve kapcsolódó program vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a program lezárását, illetve a feladat elvégzését követő egy éven belül; d) az adott bizonyosságot adó tevékenység tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem várható el. az összeférhetetlenségről a belső ellenőrzési vezető, illetve a költségvetési szerv vezetője, az összeférhetetlenség okának tudomására jutásától számított 10 napon belül határoz, addig az ellenőrzés alól fel kell menteni.

30 A belső ellenőrzés feladatai I. (Bkr.) A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata: elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát; a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

31 A belső ellenőrzés feladatai II. (Bkr.) A bizonyosságot adó tevékenységet az alábbi ellenőrzési típusok szerint kell ellátni: a szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai; a pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése; a rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó vizsgálatát kell elvégezni; a teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg; az informatikai ellenőrzés a költségvetési szervnél működő informatikai rendszerek megfelelőségére, megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére, megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.

32 A belső ellenőrzés feladatai III. (Bkr.) A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen: vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével; pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás; a vezetőség szakértői támogatása a kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében; tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén; konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében; javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.

33 A belső ellenőrzési vezető feladatai (Bkr.) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, végrehajtása, nyomon követése; a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, végrehajtásának irányítása; az ellenőrzések összehangolása; éves képzési terv készítése, szakmai továbbképzés biztosítása; büntető-, szabálysértési, kártérítési, stb. cselekmény gyanúja esetén, a költségvetési szerv vezetőjének (az irányító szerv vezetőjének) tájékoztatása (javaslattétel); a lezárt ellenőrzési jelentés, illetve annak kivonatának megküldése (ellenőrzött szerv, szervezeti egység); az éves ellenőrzési jelentés és az összefoglaló ellenőrzési jelentés összeállítása; belső ellenőrzések nyilvántartása, a költségvetési szerv vezetőjének döntésétől függően a külső ellenőrzések nyilvántartása; éves bontásban intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése, erre vonatkozó nyilvántartás vezetése; adatvédelmi és minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartatása.

34 A belső ellenőrökre vonatkozó általános és szakmai követelmények I. (Bkr.) Áht. 70. (4) bekezdésben előírt engedély a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végezőknek Belső ellenőrzési tevékenységet az láthat el, aká legalább két éves ellenőrzési, költségvetési, pénzügyi, számviteli, vagy az adott költségvetési szerv tevékenységi körébe tartozó területen szerzett szakmai gyakorlattal és a) az alábbi szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász, gazdaságinformatikus, informatikusközgazdász, igazgatásszervező, okleveles igazgatásszervező, okleveles közigazgatási szakértő, okleveles közigazgatási menedzser vagy ab) olyan főiskolai, vagy egyetemi végzettség, amely a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartásba vételt lehetővé teszi, b) más, olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, amely nem az a) pontban meghatározott felsőfokú végzettség és emellett ba) okleveles pénzügyi revizori, bb) pénzügyi-számviteli szakellenőri, bc) okleveles könyvvizsgálói, bd) költségvetési ellenőri, be) mérlegképes könyvelői, bf) a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének okleveles belső ellenőri (CIA), bg) az Information Systems Audit and Control Association (ISACA) Nemzetközi Szervezetének okleveles informatikai rendszerellenőri (CISA), bh) közigazgatási gazdálkodási és ellenőrzési szakértői, bi) felsőfokú költségvetési, vagy bj) felsőfokú államháztartási szakképesítéssel rendelkezik.

35 A belső ellenőrökre vonatkozó általános és szakmai követelmények II. (Bkr.) felmentés a szakmai gyakorlat alól adható felmentés a szakképesítés alól (csak december 31-ig volt adható!) vizsgálatvezető legalább két év szakmai gyakorlat költségvetési szervnél belső ellenőrzési vezető legalább (2+3) 5 éves gyakorlat, külső szolgáltató esetén is a szakmai továbbképzésre és vizsgára vonatkozó előírások külön jogszabályban vannak meghatározva (28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet)

36 A belső ellenőr jogaira vonatkozó előírások (Bkr.) A belső ellenőr az alábbiakra jogosult: az ellenőrzött szerv helyiségeibe belépni (biztonság, munkarend); az ellenőrzött szervnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó dokumentumokba, elektronikus adathordozókba betekinteni (adat- és titokvédelmi előírások betartása), azokról másolatot (kivonatot, tanúsítványt) készíttetni, az eredeti dokumentumokat átvenni (elismervény); az ellenőrzött szerv vezetőjétől, alkalmazottjától információt kérni; az ellenőrzött szerv működésével összefüggő kérdésekben információt kérni más szervektől; a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.

37 A belső ellenőr kötelezettségeire vonatkozó előírások A belső ellenőr köteles: az ellenőrzési programot végrehajtani; az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni, és megbízólevelét bemutatni; az objektív véleménye kialakításához szükséges dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni; megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat bizonyítékkal (elegendő és megfelelő) alátámasztani; büntető-, szabálysértési, kártérítési stb. cselekmény gyanúja esetén jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv vezetőjével egyeztetni; ellenőrzési jelentést készíteni és aláírva a belső ellenőrzési vezetőnek átadni; összeférhetetlenség esetén jelentést tenni a belső ellenőrzési vezetőnek; az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni; az ellenőrzött szervnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe venni; a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megtartani; az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat az ellenőrzés dokumentációjában megőrizni.

38 Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogaira vonatkozó előírások Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai jogosultak: az ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni; az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az észrevételekre választ kapni.

39 Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység kötelezettségeire vonatkozó előírások Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetője és alkalmazottai kötelesek: az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni; a kért tájékoztatást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, az eredeti dokumentumokat (átvételi elismervény) az ellenőrnek megadott határidőre átadni; a saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, arról a költségvetési szerv vezetőjét és a belső ellenőrzési vezetőt tájékoztatni; az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani.

40 Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport Az ÁBK MCS konzultatív testület, amelynek feladata: a belső ellenőrzési rendszert is magában foglaló államháztartási belső kontrollrendszer működésének áttekintése; az államháztartásért felelős miniszter támogatása a belső ellenőrzési rendszer koordinációja, harmonizációja és a továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok előkészítése során, valamint az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatok koordinációja terén; további a belső ellenőrök funkcionális függetlenségének értékelése és támogatása; az államháztartási belső kontrollrendszer helyzetéről és működéséről az államháztartásért felelős miniszter éves jelentést terjeszt elő a kormánynak, melyet előzetesen az ÁBK MCS érintett Témacsoportjai megtárgyaltak.

41 A belső ellenőrök nyilvántartása I. (Áht.) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. Engedély annak adható, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, további rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekr nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett természetes személyazonosító adatát, nyilvántartási számát, lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.

42 A belső ellenőrök nyilvántartása II. (Áht.+Bkr.) A NGM a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait (név, szám, elérhetőség) internetes honlapján nyilvánosságra hozza és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig köteles megőrizni. A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteiket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kétévente kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben vizsgát tenni. Részletszabályok a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendeletben

43 I. Fejezet - A költségvetési szervek belső ellenőrzésé rendelkező jogszabályok Az államháztartásról szóló törvény előírásai az államháztartási belső kontrollrendszerek vonatkozásában A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzési rendszeréről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló Korm. rendelet Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírások

44 A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása, szervezete, vezetői A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (rövidített neve: KEHI) központi hivatal. A Hivatal irányítását a miniszterelnök a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár útján látja el. A Hivatal önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest. A Kormány kormányzati ellenőrzési szervként a Hivatalt jelöli ki. A Hivatalt elnök vezeti, akit az államtitkár javaslatára a miniszterelnök nevez ki és ment fel. A Hivatal elnökét feladatai ellátásában elnökhelyettesek segítik, akiket a Hivatal elnökének javaslatára a KIM miniszter nevez ki és ment fel. A Hivatal elnökévé és elnökhelyettesévé állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, valamint öt év vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki.

45 A Hivatal feladat- és hatásköre A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység. A Hivatal ellátja a kormányzati ellenőrzési szerv törvényben meghatározott feladatait, valami a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politika érvényesítésével kapcsolatban jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott további feladatokat. A Hivatal kormányzati ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Állami Számvevőszék, Bíróságok, Magyar Köztársaság Ügyészsége, Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia költségvetési fejezetébe sorolt költségvetési szervek, és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére.

46 A Hivatal beszámolási kötelezettsége A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámol a Kormánynak. A beszámoló tartalmazza különösen az éves kormányzati ellenőrzési feladatok teljesítésének értékelését, a kormányzati ellenőrzések fontosabb megállapításait és javaslatait, az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos teljesítésének bemutatását, tájékoztatást a kormányzati ellenőrzések során feltárt büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy polgári jogi jogviszony alapján érvényesítendő jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítésére irányuló eljárás megindítására okot adó cselekményekről, mulasztásokról vagy hiányosságokról, valamint ezen eljárások Hivatal által ismert állásáról, eredményéről, tájékoztatást a Hivatal által tárgyévben végzett tanácsadó tevékenységekről, a kormányzati ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket.

47 A Hivatal további tevékenységei Közös ellenőrzések A Hivatal - megállapodás alapján - közös ellenőrzést végezhet a felügyeleti és a hatósági ellenőrző szervekkel. A megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a közös ellenőrzésről a Hivatal önálló ellenőrzési jelentést készít. A tanácsadó tevékenység végrehajtása A Hivatal a Kormány döntése, a miniszterelnök vagy az államtitkár megbízása alapján az tanácsadó tevékenységet végez. A tanácsadó tevékenységre szóló megbízás - kivéve, ha az szóbeli konzultációra irányul - írásban érvényes. A megbízásnak tartalmaznia kell a tanácsadó tevékenység tárgyát, feladatait és célját, valamint a beszámolás formáját és határidejét. A tanácsadó tevékenység végrehajtása érdekében a Hivatal megkeresést intézhet adatszolgáltatás, információk hitelességének megállapítása, illetve dokumentumok megküldése érdekében bármely hatósághoz, állami, önkormányzati szervhez, gazdálkodó szervezethez vagy személyhez. A tanácsadó tevékenységről nem készül ellenőrzési jelentés.

48 A kormányzati ellenőrzés általános szabályai A Hivatal kormányzati ellenőrzési tevékenységét a Kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján végzi. A Kormány döntése, a miniszterelnök vagy a miniszter utasítása alapján a Hivatal elnöke soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el. A kormányzati ellenőrzést a kormányzati ellenőrök megbízólevél alapján végzik. Büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén, a Hivatal a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak szerint jár el. Szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén, az illetékes szervnél vagy személynél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet. Jogszabálysértést esetén, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vagy hatóság felé. A kormányzati ellenőrzéseknél a vizsgálatvezető, valamint a kormányzati ellenőrök számára meghatározott feladatok ellátásának rendjét a Hivatal kormányzati ellenőrzési kézikönyve szabályozza. A kormányzati ellenőrzési kézikönyvet a Hivatal elnöke hagyja jóvá.

49 A kormányzati ellenőrzés eljárásrendje Az ellenőrzött szerv vezetőjének (kapcsolattartójának) jogosultságai és kötelességei A kormányzati ellenőrzés megindítása: 1. ellenőrzési program és megbízólevél 2. adatgyűjtés, adatszolgáltatás (8 napon belül köteles teljesíteni vagy a jogszabályi akadályt írásban közölni) 3. helyszíni vizsgálat (legalább 5 nappal korábban, kivéve ha meghiúsítaná az eredményes ellenőrzést) A kormányzati ellenőrzés megállapításának bizonyítékai (eredeti dokumentum, másolat, stb.). Ezen iratokat más kormányzati ellenőrzésnél is felhasználhatja. Szakértő igénybevételének lehetősége A kormányzati ellenőrzés megszakítható (ha a kormányzati ellenőr akadályoztatva van) és felfüggeszthető (az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása miatt) Eljárási bírság kiszabásának lehetősége (max. 8 napos póthatáridő kitűzése, jogkövetkezmények megjelölése, eredeti kötelezettségek teljesítésére történő felhívás)

50 A kormányzati ellenőrzés jelentés A kormányzati ellenőrzési jelentés tartalma: a Hivatal ellenőrzést végző szervezeti egységének megnevezését, az ellenőrzött szerv megnevezését, a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás megjelölését, a kormányzati ellenőrzés tárgyát, a kormányzati ellenőrzéssel érintett időszakot, a helyszíni vizsgálat kezdetét és végét, a kormányzati ellenőrzés célját, feladatait, az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat, az ellenőrzési megállapításokat és javaslatokat, a kormányzati ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervnél hivatalban lévő, az ellenőrzött területekért felelős vezetők nevét, beosztását, a jelentés elkészítésének dátumát, és a Hivatal elnökének aláírását.

51 A kormányzati ellenőrzés jelentés egyeztetése A kormányzati ellenőrzési jelentéstervezet megküldése egyeztetésre Észrevételek megküldése kézhezvételtől számított 8 napon belül (a Hivatal elnöke egy alkalommal max. 8 nappal meghosszabbíthatja) Határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni Szükség esetén záró megbeszélés Egyeztetés mellőzése, ha a kormányzati ellenőrzés megállapításai alapján büntetőeljárás kezdeményezése, vagy polgári jogviszonyból fakadó jog, követelés, egyéb polgári jogi igény érvényesítése szükséges A Hivatal a jelentés adott szervre vonatkozó megállapításait és javaslatait tartalmazó kivonatát megküldi azon ellenőrzött szerv vezetőjének, akire vonatkozóan a jelentés javaslatot tartalmaz A Hivatal az ellenőrzési jelentést a) a Hivatal ellenőrzési tervében szereplő vagy kormánydöntéssel elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszter útján a Kormány elé, b) a miniszterelnök által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszterelnök elé, c) a miniszter által elrendelt kormányzati ellenőrzés esetén a miniszter elé terjeszti. A Hivatal által készített jelentés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, valamint az egyes titokfajtákra vonatkozó törvények rendelkezései irányadóak.

52 Az intézkedési terv Az ellenőrzött szerv vezetője az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül intézkedési tervet készít, és azt a Hivatal részére megküldi. Ha az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési tervet nem készíti el, akár eljárási bírság is kiszabható. Az ellenőrzött szerv vezetője éves bontásban nyilvántartást vezet, amellyel az ellenőrzési jelentésben vagy annak kivonatában tett javaslatok hasznosulását és végrehajtását nyomon követi. A nyilvántartás az intézkedési terv alapján tartalmazza az ellenőrzött szerv által végrehajtott intézkedések rövid leírását és a végre nem hajtott intézkedések okát. A jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott intézkedésekről, a végre nem hajtott intézkedésekről és azok indokáról az ellenőrzött szerv vezetője beszámolót készít és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a Hivatal részére.

53 I. Fejezet - A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről rendelkező jogszabályok Az államháztartásról szóló törvény előírásai az államháztartási belső kontrollrendszerek vonatkozásában A helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzési rendszeréről A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló Korm. rendelet Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelkező alapvető jogszabályi előírások

54 Az európai uniós támogatások belső ellenőrzéséről rendelk alapvető jogszabályi előírások A 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet az alábbiakat szabályozza: Az irányító hatóságok belső ellenőrzését a Miniszterelnökség belső ellenőrzési egysége látja el. A közreműködő szervezetek, illetve az igazoló Hatóság működésének belső ellenőrzését ugyancsak biztosítani kell. Ellenőrzési tervezés (stratégia és éves terv) Rendszerellenőrzés A projektek mintavételes ellenőrzése Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok Zárónyilatkozatok Beszámolás Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal