Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az összevont éves beszámoló készítés folyamatának elemzése a Forest Hungary Kft-nél Belső konzulens: Simonné Romsics Erika Külső konzulens: Bodrogi Zsolt Bődi Renáta Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány 2012

3

4 Tartalomjegyzék Előszó Bevezetés Jogi háttér - a konszolidáció törvényi szabályozása A Forest Hungary Kft. bemutatása A Forest Hungary Kft. története A Forest Hungary Kft. tevékenységi köre A Forest Hungary Kft. üzleti filozófiája A Forest Hungary Kft. partnerei, piaci pozíciója A konszolidációs munkafolyamat lépései a Forest Hungary Kft-nél A konszolidáció általános előkészítése A konszolidációs kötelezettség vizsgálata A konszolidációs kör megállapítása A konszolidációs számviteli politika A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség A konszolidált éves beszámoló részei A konszern mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés ideje A konszolidációba való bevonás elvei Az előkészítő feladatok során alkalmazott elvek, eljárások, alkalmazható mentesítések A teljes körű konszolidáció végrehajtása során alkalmazott elvek, eljárások, alkalmazható mentesítések A konszolidációs számlarend A konszolidációba bevont vállalkozások által szolgáltatott adatok A számviteli információs rendszer A teljes körű konszolidáció előkészítése Mérlegbeállítási gyakorlat egységesítése Egységes értékelés megvalósítása A mérleg és az eredménykimutatás szerkezetének egységesítése A Forest Agram d.o.o. mérlegének szerkezeti átalakítása A Forest Okovi d.o.o. mérlegének szerkezeti átalakítása A Forest Agram d.o.o. eredménykimutatásának szerkezeti átalakítása A Forest Okovi d.o.o. eredménykimutatásának szerkezeti átalakítása

5 Egységes pénznemre történő átszámítás A Forest Agram d.o.o. mérlegének devizaátszámítása A Forest Okovi d.o.o. mérlegének devizaátszámítása A Forest Agram d.o.o. eredménykimutatásának devizaátszámítása A Forest Okovi d.o.o. eredménykimutatásának devizaátszámítása A teljes körű konszolidációt előkészítő könyvelési teendők Összevont konszernszintű mérleg és eredménykimutatás készítése A teljes körű konszolidáció végrehajtása Tőkekonszolidáció A Forest Hungary Kft. és a Forest Agram d.o.o. tőkekonszolidációja A Forest Hungary Kft. és a Forest Okovi d.o.o. tőkekonszolidációja Adósságkonszolidálás A Forest Hungary Kft. és a Forest Agram d.o.o. adósságkonszolidációja A Forest Hungary Kft. és a Forest Okovi d.o.o. adósságkonszolidációja Közbenső eredmények kiszűrése A Forest Hungary Kft és a Forest Agram d.o.o. közötti ügyletek közbenső eredményeinek kiszűrése A Forest Hungary Kft és a Forest Okovi d.o.o. közötti ügyletek közbenső eredményeinek kiszűrése Bevételek és ráfordítások konszolidálása Egyéb konszolidációs feladatok végrehajtása A társasági adókülönbözet megállapítása A konszolidált kiegészítő melléklet A konszolidált üzleti jelentés Konszolidációt követő feladatok A konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálata A beszámoló elfogadása és közzététele A konszolidációs munkafolyamat értékelése A vállalatcsoport tevékenységének értékelése, jövőbeni kilátásai Összefoglalás

6 M inden a második ezredforduló előtt egy évtizeddel kezdődött, mikor megszületett egy kicsiny családi vállalkozás, aki a Forest Bt. nevet kapta. Gyermekkorát szerény körülmények között töltötte, de mióta az eszét tudta, biztos volt benne, hogy bútoripari elemekkel szeretne foglalkozni. Dédelgetett egy nagy álmot, hogy nemcsak hazájában, hanem más országokban is híressé válik. Életének első nagy lehetősége ben adódott, amikor is eljutott a soproni Ligno Novum szakvásárra, ahol személyesen is bemutatkozhatott. Megismerte a szokásokat, konkrét tervek szövögetésébe fogott. A rendezvény kapcsán többen kedvet kaptak ebben a szakmában tevékenykedni, ám a fiatal Forest kedvét nem szegte semmi. Cseperedett, tágra nyílt szemmel figyelte a világot, és tanult. Ez idő alatt a vetélytársak egymással versenyeztek, főszereplőnk fejében pedig világossá vált a jövőkép; nem kel versenyre konkurenseivel, inkább szolgálja őket. Egyedi ötlet volt ez, senki nem akadt kerek kis hazánkban, aki innovatív, minőségi forrást nyújtott volna. Forest érzett magában kellő affinitást, szaktudást és kitartást, hogy ily módon megvalósítsa álmait, megvalósítsa önmagát. A siker fokozatosan köszöntött rá, ám ő soha nem bízta el magát. Lépésenként haladt célja felé. Eleinte egy kis családi házban végezte munkáját, majd miután egyre több új ötlete lelt sikerre, szűkké vált a kis ház, nagyobba költözött. Telt-múlt az idő, a fiatal Forest felnőtt. Mára a nagy ház óriásira nőtte ki magát, s vele együtt főszereplőnk megbecsülése is. Karrierje szépen ívelt felfelé, külföldön is megismerték nevét, ő pedig minél többet látott, annál újabb és újabb ötletei támadtak. Így lett mára a magyar bútoripar egyik meghatározó szereplője, a hazai bútorszerelvények piacvezetője. S hogy mi a titok? Az, hogy sosem felejtette el, honnan indult. Nem volt telhetetlen, tudta, tovább kell fejlődnie, és ez lemondásokkal járhat a jelenben. A magánéletben is szerencse kísérte. Családot alapított, született két leánya. A hat és az egy éves utód is továbbviszi, amit tanított neki. Támogatását életük végéig élvezni fogják, de ahogy tanulták, igyekeznek mielőbb saját lábukra állni. A fiatal leány egyelőre csak a pénzt viszi, de ha nagy lesz, ő is hozzájárul majd a család közös sikeréhez. Addig is azonban számos akadályt kell leküzdeni, meg kell felelni a saját és mások elvárásainak. Forest ugyanis a második gyermek megszületésével olyan nagy családos lett, amelyeket szülőhazájában minden évben számba vesznek. Az ezzel kapcsolatos elvárásokat - mint eddigi életében mindent - igyekszik korrektül teljesíteni. Ez nem kis feladat, újabb mérföldkő az életében, egy igazi nagy kaland. Ennek történetét ismerhetjük meg az elkövetkezendő oldalakon. 3

7 1. Bevezetés Manapság a gazdasággal kapcsolatos egyik kulcsszó kétségkívül a globalizáció. Magában hordozza egy vállalkozás fejlődési lehetőségét, szállítói és vevői kapcsolatainak kiépítését, piacszerzését, partnerkapcsolatok létrejöttét, piaci rések feltárását, új beszerzési és pénzügyi források felkutatását, hatékonyabb és magasabb színvonalú erőforrás felhasználást, a kor technológiai vívmányainak elérhetőségét, és még számos előnyt. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy ennek hátrányai is vannak; a kisvállalkozások működését ellehetetleníti, a nagyvállalkozások pedig hajlamosak figyelmen kívül hagyni a globális lokális paradoxont. Nem célszerű tehát hagyni, hogy teljesen hatalmába kerítse a vállalkozásokat ez a tendencia, de az vitathatatlan, hogy a mindennapjaink része, és a fejlődés kulcsa. Ezt felismervén, vagy csupán az életben maradás kedvéért a vállalkozások keresik az üzleti kapcsolatokat, a legtöbb esetben akár országhatárokat átívelően is. Ezekkel a lépésekkel minden fél jobban jár, kölcsönösen előnyös kapcsolatok jönnek létre. Az eltérő tevékenységi kör, más piacon való működés, különböző erőforrások alkalmazása mind valami újat mutatnak a partnervállalkozásnak, melyből előbb utóbb ő maga is profitál. S hogy hogyan? Az információ megszerzésével. Az információ hatalmat jelent. Legyen szó beszerzési forrásokról, piaci résről, egy adandó kedvező lehetőségről, az üzleti partnerkapcsolatokban futótűzként terjed a hír, amiből az profitál, aki időben értesül róla. Ez egy vállalkozás működésének minden területét átszövi. Nem kell másra gondolnunk, mint a mostanában sokat hallott, a siker titkának titulált K+F+I, azaz kutatás, fejlesztés, innováció képletre. Ez maga a fejlődés útja, hiszen csak innovációval lehet a mai világban előbbre jutni, kitűnni a tömegből. Emellett kiemelt jelentősége van a fenntarthatóságnak. Értelmezhető ez egy vállalkozás működésére, de akár a bolygónk megóvására is. Ezért a vállalkozások a hosszú távú üzleti kapcsolatokat preferálják, mely megtalálásához rögös út vezet. Folyamatosan küzdenek a legjobb minőségű beszerzési forrásokért, a legmegfelelőbb pénzügyi ajánlatokért, a legmagasabb színvonalon kvalifikált munkaerőért, a legnagyobb szeletért a piac tortájából, a leghatékonyabb disztribúciós láncért, a marketingcsatornákért, s ha egyszer megtalálták, ápolják az oda vezető kapcsolatot. A fentieket összefoglalva tehát belátható, hogy a gazdasági kapcsolatok segítik a vállalkozásokat, szükség van rájuk. Ha több gazdasági társaság együttműködik, 4

8 nagyobb erőt képvisel, több mindent képes elérni a piacon, költségei megoszlanak, így az egész tevékenységük hatékonyabbá válik. A gazdasági összefogások lazább szorosabb kapcsolatokat eredményeznek, s ezek hatással vannak a benne lévő vállalkozásokra, melyek befolyással vannak egymás gazdasági döntéseire. A piac többi szereplőjének szükséges tehát annak ismerete, hogy mely vállalkozásnak milyen más társasággal van szorosabb kapcsolata, hiszen így stabilabb alapokon áll, és kiszámíthatóbbak a döntései. Ezt a célt szolgálja a konszolidált éves beszámoló, mely az egymással közeli kapcsolatban lévő, ám önálló vállalkozásokról ad együttes képet, kiszűrve a csoporton belüli ügyletekből származó követelés és kötelezettség, illetve a bevételek, ráfordítások és eredmények összegét, továbbá az egymás közötti tőkeáramlást. A konszolidált éves beszámoló készítés hazánkban nem túl régi jelenség. Nem tartoznak tömegesen a konszern beszámolóra kötelezettek közé, mivel viszonylag kevés a vállalatcsoport hazánkban. Dolgozatom alaptémája a konszolidált éves beszámoló készítése, a téma egyedisége ám szükségessége miatt. Szakmai gyakorlatomat egy anyavállalatnál, a Forest Hungary Kft-nél töltöttem, ahol betekintést nyertem a leányvállalatokkal kapcsolatos teendőkbe, és a konszolidáció munkafolyamatába is. Ezt évben végezték először két külföldi leányvállalatuk bevonásával, mely komplex feladatot jelentett számukra. A cím is erre tartalmaz utalást, konkrétan a Forest Hungary Kft. nagy kalandjára utal, a megfogalmazáshoz pedig Kurcz Adrienne: A konszolidáció az egyik nagy kaland 1 című cikke adta az ihletet. Szakdolgozatomban az elméleti áttekintés után lépésről lépésre csinálom végig az anyavállalat által véghezvitt munkafolyamatot, miközben a Konszern számvitel tantárgy keretében megszerzett ismereteim és a évi C. törvény a számvitelről évben hatályos változatát hasznosítva magyarázatokat hozzáfűzve értékelem a kapott eredményeket. Az összefüggések megértésében és az értékelésben Bodrogi Zsolt, a Forest Hungary Kft. pénzügyi és számviteli igazgatója, mint külső konzulensem volt a segítségemre. A dolgozatom célja, hogy a gyakorlat oldaláról mutatassam be a konszolidációs teendőket egy első alkalommal konszolidáló anyacég szemüvegén keresztül; rámutatva arra, hogy a Számviteli törvény eltérő értelmezésével, a törvényben nem szabályozott esetek elszámolásának dilemmájával hogyan küzd meg egy nem gyakorlott konszolidáló vállalkozás. 1 Figyelő, 1996, BANKKORSZAK különszám ( X.) p

9 2. Jogi háttér a konszolidáció törvényi szabályozása A számvitel hivatása, hogy a piaci szereplőkről; azok vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről információkat szolgáltasson, annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok minél megbízhatóbb és előnyösebb üzleti kapcsolatokat alakíthassanak ki egymással. Az egyre komplexebb és szövevényesebb kapcsolati hálók révén szükségessé vált az egymástól valamilyen módon függő vállalkozások együttes vizsgálata, hiszen piaci viselkedésük és gazdasági döntéseik ezáltal módosulnak. Míg a különálló vállalkozások egyedi beszámoló készítéssel teljesítik a törvényi előírásokat, a konszolidált beszámoló segítségével történik ez az egymással gazdasági függőségben lévő, önálló jogi személy társaságoknál. Az egységelméleten alapuló konszern beszámoló a vállalatcsoportot egyetlen cégként mutatja be, a belső halmozódások kiszűrésével. A konszern beszámoló kizárólag tájékoztatási célt szolgál, azaz a minél inkább megbízható összkép kialakítását, de nincs adóhatása, és osztalékigény sem épülhet rá. A konszern beszámoló készítése az egyedi beszámolókhoz hasonlóan alapelveken nyugszik, ez egyedi előkészítő beszámolónál az egységes értékelés, ugyanazon valutanem és azonos fordulónap a kritérium, addig a konszolidált esetében a teljesség elve a legfőbb irányvonal. Ez vonatkozik a konszern körre illetve a beszámoló tartalmára is. A szabályszerű konszolidálásra is vonatkoznak követendő elvek, mely a belső kapcsolatok kiszűrése, az alkalmazott eljárások folytonossága, és a számvitelben jól ismert költség-haszon elv. A fentiek szellemét hordozzák magukban különböző szinteken az idevágó szabályozások. A legmagasabb szintet a 27, 28, és 31. International Accounting Standards (IAS) illetve International Financial Reporting Standards (IFRS) nemzetközi számviteli standardok alkotják. Utána következnek a nemzetközi irányelvek, nevezetesen az Európai Gazdasági Közösség 7. számú irányelve, majd a legalacsonyabb szint, azaz a nemzeti szabályozás. Utóbbi a számvitelről szóló - többször módosított évi C. törvényen alapul, a jelenleg hatályos változatra találunk hivatkozásokat a továbbiakban Számviteli törvény címszóval. A szabályozás szintjei egymásra épülnek, az alsóbbrendű nem adhat a felette állóval ellentmondó utasítást. Még a nemzeti rendelkezésekre is igaz, hogy esetenként keretjellegű, választási lehetőséget biztosít, melyet a vállalatcsoport a konszolidált számviteli politikában szabályoz. 6

10 A konszolidációs szabályozásokban konkrétan meghatározott a törvény alanya, mely szerint konszolidált éves beszámolóra az anyavállalat kötelezett. Tisztázandó, hogy mely vállalat és milyen kritériumok alapján minősül anyavállalatnak. Itt lép be a meghatározó befolyás, mint kulcsfogalom. Ennek alapesete, amikor adott vállalkozás egy másik társaságban közvetetten vagy közvetlenül az 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal bír, de a Számviteli törvény 3. (2) bekezdés 1. pontja egyéb eseteket is felsorol. A leányvállalat az a társaság, amelyik vállalatban meghatározó befolyással bír az anyavállalat. Aszerint, hogy mi alapján gyakorolja adott társaság felette az anyavállalati jogokat, megkülönböztetünk többségi, ellenőrzött és szerződéses leányvállalatot. Amennyiben egy adott társaságban két vagy több vállalkozás egyenlő arányban, azaz paritásos alapon birtokolja a meghatározó befolyást jelentő feltételeket, akkor közös vezetésű vállalkozásról beszélünk. 20 és 50 százalék közötti részesedés esetén mértékadó, alatta egyéb befolyás valósul meg, társult és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás képében. Utóbbi két típus nem vonható be a konszolidációba. A konszolidációs kötelezettség az anyavállalatot terheli tehát, az ő felelőssége a szabályoknak megfelelő beszámoló elkészítése, a bevont vállalkozások tájékoztatása, a kalkulációk határidőre történő elvégzése. A konszern beszámoló magába foglalja a mérleget, eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet; az üzleti jelentés nem képezi a beszámoló részét, de kötelezően elkészítendő. A konszolidációs előírásokat az anyavállalat székhelye szerint kell figyelembe venni, Magyarországon a Számviteli törvény VI. fejezete az irányadó. Az anyavállalat a törvény adta lehetőségekkel mentesülhet a konszern beszámoló készítése, illetve egyes munkaszakaszok alól. Megkülönböztetünk nagyságrendi és más vállalkozáshoz fűződő viszony miatti eseteket, melyek pontos feltételeit a törvény tartalmazza. Legáltalánosabb eset, amikor egy anyavállalat maga leányvállalata egy másik vállalkozásnak, így az utóbbi köteles konszern beszámolót készíteni. A munkaszakaszok alóli mentesítési lehetőségeket az adott fejezetben találjuk. Bár a törvényi szabályozás kellően részletezett, annak gyakorlatba való átültetése nem könnyű feladat. A kevésbé gyakorlott konszolidáló anyacégeknek feladja a leckét; s a helyzetet csak tovább bonyolítja egy külföldi bevont vállalat. Ezzel a nehézséggel a Forest Hungary Kft-nek is szembe kellett néznie két - nem EU tag - leányvállalat képében. 7

11 3. A Forest Hungary Kft. bemutatása 2 A FOREST Hungary Kft. bútoripari alkatrészek, belsőépítészeti alapanyagok és készbútorok importjával, belföldi nagykereskedelmi értékesítésével és exportjával foglalkozó kereskedelmi vállalkozás A Forest Hungary Kft. története A Forest Hungary Kft jogelődjét, a Forest Bt-t 1990 novemberében négy belföldi magánszemély hozta létre azzal a céllal, hogy bútoripari díszítő és kiegészítő elemek importtevékenységével, belföldi forgalmazásával foglalkozzon. Abban az időben a nagy bútorgyárak mellett számos kis- és középüzem jött létre, melyek jelentős keresletet teremtettek. A cég felismerte a piaci rést egy olyan kereskedelmi hálózat képében, amely biztosítja a gyártóknak a korszerű, színvonalas alapanyagokat, alkatrészeket, kiegészítő elemeket. A telephely kezdetben egy családi ház volt, majd a termékbővítés valamint a viszonteladói hálózat kialakulása szükségessé tette a raktárkapacitás jelentős bővítését ben vásárolták meg a jelenlegi telephelyet; az akkor m 2 -es közművesítetlen terület mára négyzetméteres raktárbázissá nőtte ki magát A Forest Hungary Kft. tevékenységi köre A társaság bútorkellék nagykereskedelemmel és részben gyártással foglalkozik, a fő tevékenységi kör: TEÁOR 4690 Vegyes termékkörű nagykereskedelem (főtevékenység). A Forest Hungary Kft. magáénak tudhatja az ország legszélesebb bútoralkatrész kínálatát raktárkészletről. Átfogó, minden igényt kielégítő termékskálája a legújabb divatirányzatoknak és technikai kihívásoknak is megfelelő termékekből áll, és versenyképes árakkal párosul. Különös figyelmet fordítanak a termékek minőségének folyamatos ellenőrzésére az árukezelés minden szakaszában, garantálva ezzel a vevők elégedettségét. 1. sz. kép: Forest logo 2. sz. kép: A cég telephelye 3. sz. kép: Forest szerelvények 2 A Forest Hungary Kft. belső marketingdokumentumai és internetes honlapja alapján 8

12 Főbb termékcsoportjai és tevékenységei: Kiváló minőségű tömörfa, PVC fóliás ajtók sokoldalú kiegészítőkkel Posztforming termékek (munka-, ajtó- és asztallapok) teljeskörű konfekcionálása, pontosan a vevő igényei szerint Minőségi konyhai-, fürdőszobai- és lakáskiegészítők, bútordíszítő elemek Szerelvények minden funkcióhoz és technikai megoldáshoz Saját élzáró gyártás: egyenletes, megbízható minőség, színazonosság, környezetbarát alapanyagok egyedi méretekben is Stilla étkező garnitúrák 3.3. A Forest Hungary Kft. üzleti filozófiája Az átalakult vállalat üzleti filozófiájában, törekvéseiben kiemelt hangsúlyt kap a komplexitásra való törekvés, a konyha- és irodabútorgyártók számára minél szélesebb körű termékkínálat biztosítása, ezáltal a magyar bútorgyártók versenyképességének erősítése, piacra jutásának, integrálódásának elősegítése. 3 A cég legfontosabb célkitűzése az, hogy a forgalmazott bútoripari alkatrészek, alapanyagok és szerelvények tekintetében a magyar bútorpiac meghatározó, iránymutató kereskedő társasága legyen. 4. sz. kép: Jellegzetes Forest termékek 5. sz. kép: Stilla logo 6. sz. kép: Konyhai felszerelések 3.4. A Forest Hungary Kft. partnerei, piaci pozíciója A Forest Hungary Kft. ma a magyar bútoripar egyik meghatározó szereplőjeként, piacvezető pozícióval rendelkezik a bútorszerelvények hazai piacán. Közel 82 külföldi és mintegy 22 hazai beszállítóval, köztük vezető gyártókkal áll üzleti kapcsolatban. Vevő partnerei között a viszonteladók és bútorgyártó vállalkozások mellett jelentősebb nagyságrendet képviselnek a bútorboltok, a barkácsáruház láncolatok, és fontos szegmensként tartják számon exportpiaci ügyfeleiket. Évente átlagosan rendelést teljesítenek, amely közel 40 millió termék gyors és pontos kiszállítását jelenti. Méretre szabott, egyedi igényeket is kielégítenek. 3 Letöltve december 8. 9

13 A vállalkozás az ISO minőségügyi rendszer és az ISO környezetirányítási rendszer követelményei szerint működik, jelenleg 109 munkatárs közreműködésével. Folyamatosan résztvevői a meghatározó hazai és külföldi bútoripari szakvásároknak, kiállításoknak (Ligno Novum, Lakáskultúra Élőben, Ambienta). A vállalat már nem csak Magyarországon, hanem a régióban is - elsősorban a délszláv térségben - a bútorgyártók kedvelt beszállítója, Horvátországban és Szerbiában saját leányvállalattal, Romániában és Boszniában ügynöki rendszerrel áll a vevők 7. sz. kép: A Forest csoport jelenléte rendelkezésére. 4. A konszolidációs munkafolyamat lépései a Forest Hungary Kft-nél Mivel a gazdasági társaság első alkalommal vitte véghez a konszolidációs folyamatot, a szabályozás betartásának és a kalkulációk helyességének biztosítása érdekében következetesen az általános sémát követte. A munkafolyamatot e fejezetben követhetjük nyomon lépésről lépésre A konszolidáció általános előkészítése A munka kezdete szolgálja a beszámoló készítésének zökkenőmentességét. Két típusú feladatkört találunk ebben a szakaszban, egyrészt azokat, melyekkel csak az első konszolidáció alkalmával van teendő, illetve olyanokat, melyeket évente újra végre kell hajtani. Az előbbiek közé tartozik a konszernszintű számviteli politika megalkotása, anyavállalat által a leányvállalatoktól elvárt adatok, bevonási elvek és módszerek, míg az utóbbi a konszolidációs kötelezettség vizsgálatára, a konszern kör megállapítására, vállalattípusonkénti újragondolására terjed ki. 4 A Forest csoport esetében 2010-ben minden feladatot el kellett végezni, hiszen első konszern beszámolóval záródó év ez A konszolidációs kötelezettség vizsgálata A Számviteli törvény 10. (1) bekezdése szerint konszolidációs kötelezettség akkor keletkezik, ha az adott vállalakozás legalább egy másik társaságban meghatározó befolyással rendelkezik, más szóval anyavállalatnak minősül. A Forest Hungary Kft. két vállalkozásban rendelkezik közvetlen tőkeérdekeltséget jelentő befektetéssel, melyek a Forest Agram d.o.o. és a Forest Okovi d.o.o. Ezek ún. többségi leányvállalatok. 4 Friedrich, P., Simon, Sz., Dr. Sztanó, I., 2008., p

14 1. sz. táblázat: A Forest Hungary Kft. leányvállalatainak adatai Leányvállalat neve Leányvállalat székhelye Leányvállalat Anyavállalat jegyzett tőkéje részesedése Forest Agram d.o.o. Horvátország HRK 100 % Forest Okovi d.o.o. Szerbia EUR 100 % Forrás: Forest Hungary Kft évi konszolidált kiegészítő melléklete A konszolidációs kör megállapítása A konszolidációs kör megállapításakor első lépésként két irányban vizsgálódunk; egyfelől további befektetéseket keresve mely lehet az említetteken kívüli meghatározó részesedés, illetve mértékadó vagy mértékadónak nem minősülő befolyás. Másrészt szükséges annak átgondolása, hogy az anyavállalat maga nem leányvállalat-e, hiszen a Számviteli törvény ban foglalt feltételeinek teljesülése esetén mentesíthető anyavállalatnak minősül, azaz nem kell konszern beszámolót készítenie. A Forest Hungary Kft-nek az említett leányvállalatokon túl nincs sem társult, sem közös vezetésű, sem pedig egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozása. A leányvállalatok nem rendelkeznek tőkebefektetéssel, így az anyavállalatnak nincs közvetett befolyása. Az anyavállalat maga 100 % magyar, zalaegerszegi tulajdonú, közös vezetésű gazdasági társaság, melynek tulajdonosa az alábbi két vállalkozás. 2. sz. táblázat: A Forest Hungary Kft. tulajdonosi struktúrája Tulajdonos vállalat neve Tulajdonos vállalat székhelye Tulajdoni részesedés aránya AKILLAR Ingatlanhasznosítási Kft. 8900, Zalaegerszeg, Gyár u. 2/A. 50 % West Side Invest Szolgáltató Kft. 8900, Zalaegerszeg, Kosztolányi u % Forrás: Forest Hungary Kft évi konszolidált kiegészítő melléklete A közös vezetésű vállalkozás - így a Forest Hungary Kft. - tulajdonosai nem kötelesek konszolidált beszámolót készíteni, mert a számviteli törvény alapján nem minősülnek anyavállalatnak, hiszen százalékos tulajdoni részesedésükkel nem merítik ki a meghatározó befolyás fogalmát. A fenti tulajdonos vállalkozások nem rendelkeznek egyéb részesedésekkel melyek említése szükséges lenne, belőlük egyébként két-két fő magánszemély részesedik. Az említettek tükrében megállapítható, hogy a konszolidációs kör tovább nem bonyolódik, tehát a következőképpen alakul: 11

15 1. sz. ábra: A Forest Hungary Kft. konszolidálásba bevont vállalkozásai Forest Hungary Kft. 100% 100% Forest Agram d.o.o. Forest Okovi d.o.o. Forrás: Saját szerkesztés a Forest Hungary Kft évi beszámolójának kiegészítő melléklete alapján A konszolidációs kötelezettség vizsgálatának második lépése, hogy a további mentesülési lehetőségeket felmérjük. Fontos megjegyezni, hogy a Forest Hungary Kft. az előző éveket tekintve mentesült a konszolidált beszámoló készítés alól, hiszen a számviteli törvény 119. (2) bekezdése lehetőséget ad erre, amennyiben a beszámoló a leányvállalatok bevonása nélkül is megbízható és valós összképet ad a vállalatcsoport vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Ezt alátámasztja az első, azaz a évi konszern beszámoló, továbbá hogy a szerbiai leányvállalatot 2010-ben alapították A konszolidációs számviteli politika 5 A konszolidációs számviteli politika megalkotása az anyavállalat feladata, mely egyrészt kötelező és törvényileg szabályozott elemeket tartalmaz, másrészt a rugalmas, keretjellegű törvény bizonyos fokig szabad kezet ad. A korlátozott szabadság a minél megbízhatóbb képet szolgálja úgy, hogy az anyavállalat az általa készítendő beszámoló információigényét, továbbá az iparág és a vállalatcsoport sajátosságait figyelembe véve konszern szinten is testre szabhatja a számviteli politikát. Gyakran alkalmazott eljárás, hogy az anyavállalat saját egyedi számviteli politikájával közel megegyezik a konszernszintű számviteli politika. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen az anyavállalat látja el a konszolidációs teendők nagy részét, így megkönnyítheti ezzel saját munkáját, illetve egyébként is indokolt lehet a Forest-hez hasonló vállalatcsoportok esetében, ahol az eszközök és források döntő többsége az anyavállalathoz köthető. A konszolidációs számviteli politika írásos formában készül, és tartalmazza az adott vállalatcsoport által alkalmazandó konszolidációs számviteli elveket, eljárásokat, értékelési módszereket, valamint a konszolidált éves beszámoló készítésével kapcsolatos egyéb előírásokat. 6 5 Friedrich, P., Simon, Sz., Dr. Sztanó, I., 2008.; Somos, R., 2001.; Sztanó, I., Vörös, M., 2001; többször módosított évi C. törvény a számvitelről; Forest csoport konszolidált számviteli politika 6 Friedrich, P., Simon, Sz., Dr. Sztanó, I., 2008., p

16 A konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség A Számviteli törvény 10. (1) bekezdése szerint a Forest Hungary Kft., mint anyavállalat évtől kezdve kötelezett összevont éves beszámoló készítésére, hiszen ebben az évben alapította meg első leányvállalatát Forest Agram d.o.o. néven. Az egyedi éves beszámolókat megvizsgálva az anyavállalat tekintve a Számviteli törvény 119. (2) bekezdését, úgy ítélte meg, hogy a beszámoló a leányvállalat bevonása nélkül is valós és megbízható összképet mutat től az anyavállalat meglátása szerint szükségessé vált a konszern szintű beszámoló készítése, tekintettel a második leányvállalat tárgyévi megalapítására, továbbá a cégcsoportban rejlő növekedési lehetőségekre. Az anyavállalat előrelátóságát és megfontoltságát mutatja, hogy jóllehet a évi konszern beszámoló sem tér el jelentősen az anyavállalat egyedi beszámolójától, mégis vállalták a konszolidálás munkafolyamatának véghezvitelét, annak érdekében, hogy később a remélhetően fejlődő leányvállalatok konszolidálása egyszerűbb és könnyebb legyen A konszolidált éves beszámoló részei A Forest Hungary Kft. egyedi beszámolja a Számviteli törvény 8. és 9. szerint éves beszámoló, melyet kettős könyvvitellel támaszt alá. Ezen felül a 10. (1) bekezdése alapján konszolidált éves beszámolót és konszolidált üzleti jelentést is készít. A magyar anyavállalat a Magyar Köztársaság területén hatályos Számviteli törvény idevágó - VI. - fejezete alapján állítja össze a konszolidált beszámolót a 120. által meghatározott formában és tartalommal. Az összevont mérleg és eredménykimutatás a törvény 1. és 2. sz. mellékletében megadott struktúrát követi, kiegészítve a 6. sz. mellékletben meghatározott sorokkal. Az összevont beszámoló a számviteli alapelveket figyelembe véve, magyar nyelven, ezer forintban készült A konszern mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés ideje A vállalatcsoport egyedi és konszern beszámolójának esetében egyaránt a naptári év testesíti meg az üzleti évet, így a mérleg fordulónapja december 31. A mérlegkészítés időpontja a mérleg fordulónapját követő év május 31-e. Bár az anyavállalat mérlegkészítési időpontja január 31-e, a konszern beszámolóhoz szükséges adatokat a leányvállalatok erre az időpontra tudják biztosítani, továbbá számolni kellett azon többletadminisztrációs teendők munkaidő igényével, melyek az eltérő nyelven, különböző szerkezetben készült egyedi külföldi beszámolókból adódnak. 13