A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ KÖTETE II. A KOLLÉGIUMI ALAPPROGRAM TÉMAKÖREI

Átírás

1 A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ KÖTETE II. A KOLLÉGIUMI ALAPPROGRAM TÉMAKÖREI Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Székhely: 1119 Budapest, Fehérvári út 159. Telephely: 1118 Budapest, Rimaszombati út 2. Tel: 1/ Fax: 1/ dfk@deak-koll.sulinet.hu web:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Tanulás Tanulásmódszertan Önismeret, énkép Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatos magatartásra nevelés Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra nevelés Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Felhasznált irodalom

3 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók jellemzően sok iskolából, különböző méretű és társadalmi összetételű településről, eltérő családi környezetből jönnek. A középiskolai tanulásra való átállás nehéz feladat a számukra. A kollégiumi tanulás, a módszertani foglalkozások közvetlenül a tudás elsajátítását, pályaválasztást, az életre való felkészítést célozzák meg és továbbfejlesztik a meglévő tudásukat. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségbe tanulás módszereit, felkészítenek az önművelésre és önnevelésre. A hatékonysághoz elengedhetetlenül szükséges, hogy a szaktanárok segítsék szakmai tudásukkal a nem szakos tanárokat. A tudásszint felmérésével eljutunk azoknak a problémáknak a feltárásához, amelyek fejlesztése során motiválni tudjuk azokat a tanulókat, akik részképesség zavarban szenvednek. A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. Cél, feladat A tanulásmódszertan feladata azoknak a tanulási módszereknek a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatóak és a további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. Ezen felül a tanulási részképességek -figyelem, beszéd, olvasás, emlékezés, gondolkodás, önművelés- fejlesztéséhez is teret biztosít. Az első években a hiányok pótlására, a továbbiakban pedig a magas szintre való emelésükre helyezve a hangsúlyt. Ösztönzi a tanulókat arra is, hogy tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek. Fontos a tanulás megtanítása, 3

4 megszerettetése és az, hogy az életrendjükbe tudjanak felállítani fontossági sorrendet a tevékenységeik és a tanulnivalók között. Kiemelkedő feladat még, hogy a diákok számára feltárt, összegyűjtött és rendszerezett tantárgyankénti elektronikus források a rendelkezésükre álljanak. Követelmény Felelősségteljesen tudja beosztani idejét Gyakorolja a szövegértő olvasást, a teljesítésre felkészítő tanulási technikát Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket Tudjon szelektálni az információk rendszerébe Használja rendszeresen a tanulássegítő hagyományos és modern eszközöket Legyen képes a tudásának gyakorlati felhasználására Ismerje meg és alkalmazza a tanulási eljárásokat és módszereket Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiák megismeréséről, az Információs és Kommunikációs Technológiákon alapuló információhordozók használatáról és alkalmazni is tudja azokat 9. évfolyam 1. Tanulási szokások, módszerek megismerése; tanuláshoz való viszony, tanulószobai-, egyéni tanulás 2. Szövegértő olvasás, lényeg kiemelés, jegyzetelés, vázlatkészítés, memorizálás 3. Figyelemfejlesztés különböző gyakorlatokkal; önértékelő kérdőív a tanult módszerek elsajátításáról 4. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése, a kézikönyvtár használata; gyakorlatok 4

5 10. évfolyam 1. A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, digitális adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, a köznapi élet egyéb területein; a dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban 2. A logikai, manuális készség és a vizualitás fejlesztése célzott feladatok segítségével 3. Tesztlapok kitöltésének módszertana, szövegelemzés, szaktárgyi önértékelés 11. évfolyam 1. Az önművelés igényének kialakítása, fejlesztése 2. Multimédiai ismeretek alapfogalmainak értelmezése és alkalmazása 3. Az információfeldolgozás fázisainak, technikáinak, módszereinek elsajátítása a gyakorlat segítségével 12. évfolyam 1. A szakmai, érettségi vizsgák, felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei évfolyam 1. Előadói készségek ( referátum, prezentáció) továbbfejlesztése 5

6 1. 1. Tanulásmódszertan Módszerközpontú, gyakorlásközpontú stratégiával dolgozunk. A 9. évfolyamon a konkrét tanulási módszereket állítjuk a középpontba. A kérdőívek kitöltésével, ennek témaköreit és egyes pontjait megbeszélve dolgozunk. A beszélgetéshez kapcsoljuk a gyakorlást, illetve a tanulási tanácsok feldolgozását, a képességfejlesztési gyakorlatokat. A 9. évfolyam haladási terve / heti 1 óra, éves óraszám: 36 óra / A haladási terv szerkezete állandó óraelemekből épül fel: 1. Ismerkedés, a tanulás módszertan célja, feladata. Tanulási stílusunk /teszt/ - megbeszélése 2. Tanulási szokások- teszt, tanuláshoz való viszony 3. Tanulási szokások elemzése 4. Memoriterek tanulása 5. Szövegfeldolgozás 6. Tájékozódó olvasás, skimming 7. Szövegértési próba 8. Szövegfeldolgozás 9. Képek, ábrák olvasása 10. Gyakorlás különböző tankönyvekben 11. Kivonatkészítés 12. Gondolattérkép 13. Szövegfeldolgozás, gondolattérkép tankönyvből 14. Fontos szavak és mondatok kiemelése 15. Kulcsszóvázlat 16. Bevésés:-jegyzetelés, tanulás közben az órán 17. Önvizsgálat, tanulási szokásaim teszt 18. Tanulási szokásaim-elemzés 6

7 19. Bevésés, háromszori olvasás gyakorlás aktuális szövegen 20. Magyarázás, tanítva tanítás párban egymással 21. Lényegkiemelés egy mondatban 22. Bevésés vizualizáció 23. Szövegfeldolgozás, kereső olvasás skipping 24. Önvizsgálat, tanulást segítő emberi tulajdonságok tesztmegbeszélése,önként vállalkozás alapján 25. Beszédtechnika: légzés és artikuláció 26. Élőbeszéd gyakorlása: beszédrögtönzések 27. Élőbeszéd gyakorlása 28. Önértékelés hogyan állok a tanulással teszt 29. Teszt megbeszélése 30. Szókincsgyarapítás 31. Figyelmi gyakorlatok 32. Felolvasás 33. Felolvasás gyakorlása, bemutató felolvasások értékelése 34. Gondolkodás, fogalmak meghatározása, hibák, tévedések, sémák 35. Önértékelés- Tanulási módszertant mennyire tudom -teszt 36. A teszt értékelése A tanulási tanácsok, módszerek, gyakorlatok és a gyakorlás mindig az adott csoport problémájától függ. 7

8 2. Önismeret, énkép A serdülőkor mint a leválás és az identitás kialakításának időszaka A éves kori életszakaszban a fiatal érzelmeit a szüleiről visszavonja, magatartása a családtagokkal szemben gyakran elutasító, ami bár a szülők számára nehezen viselhető, mégis egyfajta védekezést jelent a fiatal saját érzései ellen, amelyek visszahúznák őt a családba. Átmeneti szakasz ez a fiatalok életében, ami keltheti az üresség, szomorúság érzését is, Anna Freud egyenesen a gyász érzéséhez hasonlítja (Frenkl és Rajnik, 2002). A belső bizonytalanság és a felerősödött libidinális ösztönkésztetésekkel szemben a serdülő leggyakrabban az acting outnak nevezett nem szokványos levezetési móddal védekezik, azaz sokszor inadekvátan, aszociális módon, indulatok által vezérelve reagál. Anna Freud (1958, id. Frenkl és Rajnik, 2002) pszichoanalitikus értelmezése szerint az újraéledt ödipális konfliktus feszültsége ellen a serdülő sokféleképpen védekezhet: a szülőkhöz kapcsolódó érzelmeket külső tárgyakra (kortársak, bandák, vezetők) helyezi át, vagy érzéseit az ellentétükbe fordítva teremt távolságot, vagy saját magára vonja vissza nagyzásos fantáziák formájában, illetve extrém mértékű szorongás esetén pszichotikus mélységű regresszióba vonul. Ezek a viselkedésmódok ha nem kizárólagosan vannak jelen természetesnek tekinthetőek ebben az életkorban. A serdülőkor az identitás kialakulásának döntő szakasza, melyben a korábbi gyermeki azonosulások újraszerveződnek és integrálódnak. Az identitásérzés alapja az egyénnek az az érzése, hogy rendben van, rendelkezik önmagával, megfelel a környezet bizalmának, és olyanná tud válni, amilyet a környezet értékel és elvár. (Frenkl és Rajnik, 2002, 105. o.). Az identitás megszerzése adja az alapot az értelmes és mély emberi kapcsolatok kialakításához. Létrejöttéhez szükséges: az időperspektíva kialakulása, vagyis, hogy a fiatal megtanulja, hogy az erőfeszítés és az 8

9 eredmény nem független egymástól, a múlt, a jelen és a jövő összefügg; az önbizalom megszerzése, azaz, hogy a fiatal megtapasztalja, hogy van irányítása a sorsa felett, és érdemes erőfeszítéseket tenni; a szociális szerepgyakorolgatás képessége, azaz, hogy merjen próbálkozni mindenféle szerepek kipróbálásával, elkerülve a szerepfixációt; a szerep gyakorlás a munka világában, elkerülve a bénultságot; a szexuális polarizáció, amivel a fiatal a későbbi párválasztást alapozza meg; a vezetés/vezetettség tisztázása, melynek során a fiatal megtanul felelősséget vállalni, és ha valamiben nem kompetens elfogadni a vezetettséget, elkerülve az autoritás konfúziót; ideológiai elköteleződés, azaz a hűség eszmékhez, célokhoz, hitekhez, elkerülve az értékkonfúziót (Erikson, 1969). Az önazonosság megszerzéséhez elengedhetetlenek a kortárscsoportban szerzett versengéssel, együttműködéssel, szereppróbálgatással kapcsolatos élmények. A kísérletezés ideje ez, amikor az egyén a társas térben kapott visszajelzések alapján, a felnőttek támogatásának és elismerésének segítségével megtapasztalhatja saját határait, kialakíthatja önmeghatározását. A kollégium lélektani tere az intenzív és szövevényes társas szféra, a szoros együttélésből származó számos kapcsolódási lehetőség több irányból is ki tudja elégíteni a fiatalok tükrözésre való igényét, elősegítve a reális énkép kialakulását. A kollégiumi csoport szűkebb és tágabb közösségi terei számos olyan felületet nyújtanak, amint keresztül a serdülő visszajelzést kap saját személyiségéről, képességeiről. Az SNI mint prepubertáskori hátrány Itt kell megemlítenünk a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos speciális pedagógiai szükségletet. Nekik az önismeret olyan fokára kell eljutni, amelyben az egyén felismeri azokat a képességeit, amelyekkel jól tudja kompenzálni meglévő hátrányait. 9

10 A sajátos nevelési igénnyel élő fiatal számára nehezebben megoldható a prepubertáskor (6-12 év) lélektani feladata. Az iskolába bekerülve meg kell találnia a helyét a teljesítmény és a munka világában, azzal tud elismerést szerezni a számára fontos személyektől, hogy jól teljesít. Ha nem tud jól teljesíteni, énhatárai megsérülhetnek, és előbb-utóbb feladja a reményt, hogy a nagyokkal azonosulhat. Elvész a tanulásba vetett bizalma, és önmagát csökkentértékűnek éli meg. (Frenkl és Rajnik, 2002, 107. o.). Az önbizalomhiány odavezethet, hogy a gyermek kivonja magát az alól az elvárás alól, hogy kreatív legyen és teljesítsen. Ez a veszély fokozottan érintheti az SNI-s fiatalokat, akik az iskolába lépéskor a teljesítés nehézségeivel kell, hogy szembesüljenek. A nem megfelelő, inkább a kudarcot hangsúlyozó oktatási környezetben a gyermek kíváncsisága, tanulásvágya, énképe sérül, és ez a személyiségfejlődési hátrány hatása az ezt követő fejlődési stádiumokban is jelentkezhet. Az önértékelésében sérült serdülőben fokozottabb az igény a társak pozitív visszajelzéseire, ami miatt esetleg csábíthatóbbá, sodorhatóbbá, kiszolgáltatottabbá is válik. A kollégiumi csoport közösségének kohézív ereje, a nevelő érzelmi támogatása, és a pszichológusi szoba terápiás közege segítséget nyújthat ahhoz, hogy az önértékelésében bizonytalan serdülő növelje énerejét, frusztrációs toleranciáját. A pedagógiai és pszichológiai munka célja, hogy a kollégiumba való költözés egyfajta újrakezdést jelenthessen a fiataloknak. A kollégium mint szeparációs helyzet beilleszkedés (szobába, csoportba, iskolába), alkalmazkodás nagyvárosi lét önálló életvitel, felelősségvállalás A kollégiumba való beköltözés lélektani dinamikája a szeparációs helyzethez hasonlítható. A szülőktől, az otthontól, a megszokottól való elszakadás élményével a fiatalok az addig kialakított megküzdési potenciáljuknak 10

11 megfelelően küzdenek meg. A kollégiumi szocializáció időtartamát körülbelül 4-6 hétben számoljuk. Ha a beköltöző fiatal ezután a másfél hónap után is beilleszkedési problémákkal, együttélési konfliktusokkal küzd, az mindenképpen figyelmeztető jel a nevelőknek és a segítőknek egyaránt. Előfordulhat, hogy a szeparáció élmény korábbi feldolgozatlan gyászélményeket éleszt újjá, amik mint terápiás anyag bekerülnek a konzultációs folyamatba. A szeparációs helyzet sajátos dialógusban áll azzal, hogy a kollégiumi fiatalok a személyiségfejlődésnek pont abban az időszakában vannak, amikor a legfontosabb lélektani feladat a szülőktől való leválás, az identitás megszerzése, a bizonyos fokú én-integráció és az önállóság kialakítása. Önismeretet fejlesztő módszerek, eszközök a kollégiumban A kollégiumba jelentkező kilencedikes diákjainkat és szüleiket a Személyi lap kitöltésére kérjük. Ennek az a célja, hogy a leghamarabb sikerüljön a gyerekek, a családok addigi életéről, életkörülményeiről a legfontosabb ismereteket megszereznünk. A speciális nevelési igényű tanulók esetében a szakértői vélemények szintén a személyiségfejlesztő munka tervezésének alapját képezik. A nevelőtanár számára a gólyanapok kötetlen együttlétei alkalmat teremtenek a tanuló személyiségének megismerésére. A beilleszkedési időszakban a szobaközösség alakulásának figyelemmel kísérése, irányítása szintén lehetőséget ad a tanuló önismeretének fejlesztésére; a nevelőtanári órákon való szerepléseken, a közösségért vállalt munkában, a játékos foglalkozásokon a tanulók más oldalukról is bemutatkoznak, megnyílnak. A tanév eleji, tanulmányokra, szabadidő eltöltésre, személyiségfejlődésre vonatkozó terveket az Egyéni fejlesztési tervben rögzíti közösen a nevelőtanár és a tanuló, melyben kijelölik az elérendő célokat. Ennek félévi értékelése, a visszajelző interjú jó alkalom arra, hogy a tanuló értékelje saját képességeit, 11

12 erőfeszítéseinek eredményeit, és megfogalmazza további feladatait. A szülőknek küldött féléves nevelői összegzés is a tanuló bevonásával készül. Kollégiumunkban az önismereti, személyiségfejlesztő munka leglényegesebb eleme a nevelőtanárokkal rendszeresen folytatott egyéni segítő beszélgetés. Speciális esetekben a tanuló egyéni beszélgetéseket a segítő személyzet (pszichológus, szociálpedagógus) bármely tagjával folytathat. Csoportos önismereti foglalkozásokon rendszeresen részt vesz minden tanuló. A lakócsoportonként naponta tartott napindító foglalkozások az aktuális információk és problémák megbeszélésén túl lehetőséget adnak a nevelőtanárnak a különböző önismereti, személyiségfejlesztő játékok és feladatok alkalmazására. A lakócsoportok a segítő személyzet tagjaival is rendszeresen találkoznak ilyen jellegű foglalkozások keretében, a kilencedikes tanulók év elején ismerkedő foglalkozásokon vesznek részt velük közösen. Ezt követően a nevelőtanárok és tanulók igényeire reagálva rendszeres csoportépítő programokra, tematikus beszélgetésekre kerülhet sor. A csoporttal való munka alapja a szociometriai felmérés eredménye lehet. A szociometriai felmérés a közösségen belül kialakult társas kapcsolatokat vizsgálja, rokonszenvi és ellenszenvi választások alapján. A beilleszkedést nem személyiségjegyekkel, hanem a személy társas pozíciójával határozza meg. A szociometria haszna, hogy sokoldalúan tudja jellemezni a társas alakzatot, pedagógiai és szervezési támpontokat tud nyújtani a konfliktusok megelőzéséhez és a közösség erejének fejlesztéséhez. Nevelőtanári órák keretében az Énkép, önismeret, pályaorientáció témakörön belüli foglalkozásokon kerül sor az önismeret, személyiség fejlesztésére. A kreatív szabadidő töltési lehetőségek, szakkörök biztosításával fő célkitűzésünk, hogy minden tanuló találja meg a számára érdekes és 12

13 fejlődését biztosító tevékenységet, amelyben sikeres lehet, és ezáltal önbizalma, önbecsülése fejlődhet. 2. Pályaorientáció Pályaorientáció: segíti a tanulók pálya- és szakmaválasztását, azért hogy képesek legyenek megfelelni a választott szakma követelményeinek. A pályaorientáció céljai: pálya- és szakmaválasztási érettség kialakítása; segítse a tanulókat az általuk választott pálya követelményei és elvárásai felismerésében és döntésük felelősségében. Fontos az önismeret és a pályaismeret összehangolása (készségek, képességek, kompetenciák felmérése és tudatosítása), a saját pályaválasztási lehetőségek összevetése a realitással és a tanuló rendelkezésére álló lehetőségekkel. Az SNI-s gyerekeknél gyakran tapasztaljuk a kényszerválasztás, kényszerpálya jelenségét. Rossz szakma- és iskolaválasztás esetén a pálya- és iskolaváltás lehetőségeiben igyekszünk segíteni. A pályaorientáció további speciális feladata a kollégiumban, hogy a jó képességű tanulók eljussanak a továbbtanulás igényéig, és jó eséllyel jelentkezzenek felsőoktatási intézménybe. Célok, feladatok, követelmények: Az identitás erősítése, a mentálhigiéné ápolása, fejlesztése, A tanuló személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának, megismerése, fejlesztése egyénileg és csoportban, Önismeret-fejlesztés, önértékelés és önbizalom építés, A konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, tolerancia, Bizalmi légkör kialakítása a csoportban és a kollégiumi közösségben, Mérlegelési képesség a pályaválasztási lehetőségek között. 13

14 9. évfolyam (3 óra) Ki vagyok én? 1. Reális énkép, személyiségprofil, személyiségjellemzők 2. Képességek, kompetenciák 3. Társas háló szerepe: család, iskola, kollégium, kortárs csoport. 10. évfolyam (3 óra) Ki vagyok én a csoportban? 1. Ki vagyok én a csoportban? Kapcsolatok és a kapcsolódás formái. Együttműködés lehetséges formái. 2. Én és a csoport: értékrend. 3. Kommunikáció a csoporton belül (verbális és non-verbális) 11. évfolyam (4 óra) Ki vagyok én? 1. Személyközi kapcsolatok: párkapcsolat, szerelem, házasság, társismeret, barátság 2. Érzelmek megjelenése és kezelése a kapcsolatokban 3. A felnőtt életre való lelki készülődés (érett személyiség, önálló életvitel) 4. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása: készségek, képességek, kompetenciák felmérése és tudatosítása 12. évfolyam (3 óra) Pályaorientáció 1. A pályaválasztási alapfogalmak értelmezése 2. Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban 3. Pályakövetelmények: elvárások és képességek összehangolása 14

15 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Ismerjék meg az Európai Unió történetét, szervezeti felépítését, alkotmányát, működését. Szerezzenek ismeretet hazánk csatlakozásáról, politikai és gazdasági szerepvállalásáról, a tagsággal összefüggő lehetőségekről. Fedezzék fel a csatlakozás hatásait az egyén szempontjából, a lehetőségeket és a kihívásokat. Hangsúlyozzuk az európai azonosság megerősítését, megszilárdítását Európa különböző népei kulturális sokféleségének sérelme nélkül. Értsék meg az európai azonosság- és integrációtudat fogalmát, jelentőségét. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül erősödjön európai identitásuk. Ismerjék meg, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. Emeljük ki az Európai Unió kötelességei közül Európa kulturális gazdagságának megóvását, a kulturális örökség oltalmazását, terjesztését és megosztását az Unió határain belül és kívül. Váljanak nyitottá és befogadóvá más kultúrák, érzések, vallások iránt. Személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, gondolatokat, indulatokat. Ismerjék meg az egyetemes kultúra kiemelkedő személyiségeit, illetve azokat a magyar személyiségeket, akik hatással voltak az egyetemes kultúrára. 9. évfolyam (3 óra) 1. Az Európai Unió kialakulása, tagállamai 2. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, ennek hatásai 3. Európai kulturális hagyományok, az antik kultúra 15

16 10. évfolyam (3 óra) 1. Az Európai Unió szervezeti felépítése 2. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe 3. Európai kulturális hagyományok, humanizmus és reneszánsz 11. évfolyam (2 óra) 1. Az Európai Unió intézményrendszere, alkotmánya 2. Európai kulturális hagyományok, a romantika 12. évfolyam (4 óra) 1. Magyarország gazdasági és politikai szerepvállalása az Európai Unióban 2. Az egységes európai felsőoktatási térség jelentősége, a nemzetközi diákcserék szervezeti (Erasmus, Socrates) 3. Európai kulturális hagyományok, az izmusok 4. Harmónia és diszharmónia megkeresése művészeti alkotásokban és a valós világban évfolyam (5 óra) 1. Az Európai Unió politikája 2. Az egységes európai felsőoktatási térség jelentősége, a nemzetközi diákcserék szervezeti (Erasmus, Socrates) 3. Munkavállalási lehetőségek az Európai Unión belül 4. Európai kulturális hagyományok, információs társadalom 5. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák 16

17 4. Környezettudatos magatartásra nevelés A tanulók kulturált környezet iránti igényének alakításában a kollégiumi növények gondozása is szerepet kap. A közös helyiségekben és a folyosókon igen sok növény van, ezeket a diákok ápolják. Tanulóink egy része környezetvédelmi szakmai előképzésben vesz részt az iskolában. A kollégiumi szervezésű kirándulások alkalmat adnak a természeti értékek megismerésére és megbecsülésére. Intézményünk természetvédelmi szemléletformáló tevékenységét jelentősen bővítheti a szorosabb együttműködés, kapcsolattartás az ország nemzeti parkjaival. Fontosnak tartjuk, hogy ismeretterjesztő előadásokat, szakvezetett túrákat szervezzünk diákjaink számára. Célunk, hogy kollégiumunk az elsők között alakítsa ki a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét, eleget téve az uniós előírásoknak is. Továbbá fontosnak tartjuk, hogy diákjaink jobban odafigyeljenek környezetükre mindennapjaikban is, ezért a nevelőtanári órákon hangsúlyt kapnak azok az apróságnak tűnő, de annál jelentősebb gondolatok, melyekkel ők maguk is hozzájárulhatnak a környezet megóvásához. (például: vásároljunk tudatosabban, a kevesebb több alapon, lehetőleg lebomló anyagokkal csomagolva, energiatakarékos égők használata, vízpazarlás megszűntetése, csöpögő csapok elzárása, kevesebb szintetikus kozmetikum használata, a fenntarthatóság jegyében éljük a mindennapjaikat, és erre figyelmeztessünk másokat is stb.) Ha ebben a szellemben nőnek fel a kollégiumban a diákok, akkor környezettudatos felnőttként sokat tehetnek a jövőnkért. Ezek jegyében szeretnénk az intézmény villamosenergia-felhasználását mérsékelni, ezért energiatakarékos-izzókat használunk, és a mellékhelyiségekben mozgásérzékelővel ellátott világítási rendszert építettünk ki. 17

18 A felsorolt célok megvalósításával kívánjuk elősegíteni diákjaink környezettudatos értékrendjének fejlődését. Környezeti nevelés Célok, feladatok, követelmények: évfolyamonként azonosak Felkészítés a fenntartható fejlődés fontosságának felismerésére, a környezettel kapcsolatos harmonikus életvezetésre Képessé kell tenni a kollégistákat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák lehetőség szerinti megoldására Ösztönözni kell a diákokat a környezet védelmére, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja Egyértelművé kell tenni, hogy a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja életünk kilátásait, minőségét Váljék a tanulók erkölcsi alapelvévé a természet és az emberi környezet tisztelete 9. évfolyam 2 óra Környezetünk állapota 1. Környezetünk változása: Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak ebből? 2. Hogyan változik környezetünk élővilága? Tevékenységek, nevelési eljárások Beszélgetés a csoporttal szűkebb és tágabb környezetükről. Fontos, hogy olyan példákkal dolgozzunk, amik kézzel foghatóak a számukra, amit ők is megtapasztalhattak. Élni kell a rádöbbentés, meggyőzés technikájával. Pl.: települések határaiban lévő illegális szemétlerakók, települések terjeszkedése, bővülése, újabb építkezések, környezetükben élő állatokkal, növényekkel milyen kapcsolatban állnak stb. Ezek által hogyan változik környezetük. Megvalósulás kritériumai Aktív részvétel, esetek megbeszélése. 18

19 Ellenőrzés, értékelés Legjobb eredmény az lenne, ha az elhangzottakat átgondolnák, és tanulnának belőle. De remélhetőleg ezek után jobban figyelnek a gyerekek közvetlen környezetükre. 10. évfolyam 2 óra Környezetünk állapota 1. Hogyan változott életünk minősége? Okai? A javulás és romlás mérlege 2. A Föld, mint globális rendszer. Hogyan keletkeznek a globális környezeti problémák? Ki a felelős? Tevékenységek, nevelési eljárások Lehetséges feldolgozása lehet ennek a témának és évfolyamnak egy videofilm megtekintése a globális környezeti problémákról. Persze tanári irányítás szükséges hozzá, az óra elején meg kell beszélni, hogy mire figyeljenek, mely kérdésekre keressük a választ (pl.: globális környezeti problémák okai, felelősei, lehetséges megoldások a katasztrófa elkerülésére stb.) Megvalósulás kritériumai Érdeklődés felkeltése, aktív, felelősségteljes részvétel. Ellenőrzés, értékelés Eredmények, kérdések személyes megbeszélése. Javaslatok tétele a problémák kiküszöbölésére. 11. évfolyam 2 óra Környezetünk állapota 1. Globális környezeti változások, és az emberi életminőség változásának összefüggése. 2. Klímaváltozásról részletesebben, ennek hatásai a Földre, kontinensekre, országunkra. Tapasztalatok a saját bőrömön, saját lakókörnyezetemben. 19

20 Tevékenységek, nevelési eljárások Feldolgozható a téma képek, összehasonlító képek megtekintésével. Nagyon jól szemléltetheti a globális környezeti problémákat, és a klímaváltozást az Aral-tó képeinek megtekintése, hogyan nézett ki a tó egykor, illetve hogyan néz ki most, 20 évvel később. Közösen kereshetünk okokat, indokokat a változásra. Rá kellene jönni, hogy mi lehet a háttérben, és a lehetséges megoldásra. De ugyanilyen jó példa lehet a Szahara térhódítása műholdas képek elemzésének segítségével, vagy az esőerdők irtásának mértéke műholdas képekkel. Mi emberek hogyan változtathatnánk ezen? Példák felsorolása. Megvalósulás kritériumai A megfelelő tanári irányítás, rávezetés. Aktív részvétel, érdeklődés. Ellenőrzés, értékelés Képek elemzése, megbeszélése, javaslatok tétele. 12. évfolyam 2 óra Környezetünk állapota 1. Ismerkedés nemzeti parkjaink értékeivel, a természet és tárgyi környezet értékeinek megóvása 2. Kié a felelősség? A tanuló felelősségvállalása a kollégiumi környezet állapotáért Tevékenységek, nevelési eljárások Beszélgetés a nemzeti park fogalmáról, a parkok céljairól, értékeiről általánosságban. Lehetséges feldolgozása lenne a témának a csoportbontásban való munka, mondjuk csoportonként feldolgoznának 1-2 nemzeti parkot, természetesen tanár által ajánlott könyv- vagy cikkrészlet segítségével, és 3-4 perces prezentáció keretein belül bemutatnák az adott nemzeti parkot társaiknak. Beszélgetés a kollégiumi környezet állapotáról és arról, hogy mi a 20

21 tanuló feladata az állapot megőrzéséért illetve, ha szükséges javításáért. Mit lehetne tenni a jobb környezetért? Ki mit vállal? Megvalósulás kritériumai Az órán használt szöveg megfelelő értelmezése, feldolgozása. A tanulók aktív részvétele. Ellenőrzés, értékelés Feldolgozott szövegek közös megbeszélése. Aktív részvétel, javaslatok tétele. 13. évfolyam 3 óra Közös felelősségünk 1. A termékek életútjának követése. 2. Jövőkép kialakítása; mi befolyásolja döntéseimet? Tervezzük a saját jövőnket környezettudatosabban! 3. Mit tehetnék, és mit teszek? Lehetőség és cselekvés. Tevékenységek, nevelési eljárások Élelmiszermérföld fogalmának tisztázása. Feladat megoldása közösen: hány kilométert utazott a tegnapi vacsoránk? Próbáljuk meg kitalálni, hogy miért rossz, ha sokat utazik egy termék, milyen következményei vannak ennek. Miért mondják azt, hogy az üvegházhatást növeli, ha sokat utazik egy termék? Mit tehetnénk annak érdekében, hogy csökkenjen a kilométerek száma? Hol vásároljunk, ha környezettudatosabb életet szeretnénk élni? Miért probléma a hiper- és szupermarketek térnyerése? Megvalósulás kritériumai Érdeklődés felkeltése, aktív részvétel, közös gondolkodás Ellenőrzés, értékelés Javaslatok tétele, hasznos ötletek az élelmiszermérföldek csökkentésére. 21

22 14. évfolyam 3 óra Közös felelősségünk 1. Tudatos fogyasztói magatartás. Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit 2. Mit tehetünk mi a kollégiumban? Újrahasznosítás elmélete és gyakorlata. 3. Kapcsolat építése a kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezetekkel Tevékenységek, nevelési eljárások: Szituációs játék vagy szerepjáték segítségével dolgozhatnánk fel a témát. A gyerek lehetnének a kollégium döntéshozóinak szerepében vagy a környezetvédelmi minisztérium döntéshozói szerepében. Javaslatokat tehetnének a környezeti állapotuk javítására, környezeti problémák orvoslására, esetleg globális problémák kezelésére. Az adott szerepvállalásnak megfelelően döntéseiket indokolniuk kell, ki kell állni az igazukért, illetve, ha valakinek a javaslata nem megfelelő számukra vagy tudnak ennél jobb megoldást, akkor meg kell győzniük a többieket, de természetesen a másik félnek is ki kell állnia a maga igazáért. Egy kultúrált vita létrehozása lenne a végső cél. A tudatos fogyasztói magatartás témakörben is hasonló módon lehetne egy izgalmas vitát kialakítani. Vagy csoportbontásban is dolgozhatnánk, ahol az egyik csoport a tudatos fogyasztókat képviselné, a másik pedig a kevésbé tudatosakat, a pazarlókat, ahol mindenkinek az lenne a feladata, hogy a maga oldalára állítsa a többieket. Itt nagyon fontos a jó érvelési képesség, és a meggyőzés. Megvalósulás kritériumai: A tanulók aktív részvétele, esetleg szituációs- vagy szerepjátékban való jártasság. Ellenőrzés, értékelés: A vita során elhangzottak megbeszélése. 22

23 5. Testi és lelki egészség A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat a testileg és lelkileg egészséges, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. A fentieket az alábbi témakörök megismertetésén keresztül kívánjuk tudatosítani kollégiumi diákjainkkal: egészséges táplálkozás alapelvei, testi higiénia, tisztálkodás, ápoltság, szűk környezet óvása és tisztántartása, sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése, szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlási módszerek megismertetése, szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei, káros szenvedélyektől, függőségektől mentes életmód kialakítása, az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend kialakítása, önismereti igény felkeltése, probléma-megoldási stratégiák, konfliktuskezelés, válsághelyzet kezelése, rekreációs, relaxációs, stressz-oldási technikák elsajátítása. 9. évfolyam (4 óra) 1. testi higiénia, tisztálkodás, ápoltság 2. szűk környezet óvása és tisztántartása 3. az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend kialakítása 4. sportolás, testkultúra igényének kialakítása, megszerettetése 23